Medgyessy Péter miniszterelnök az aug. 20-i állami ünnepségekre Budapestre érkezett határon túli politikusokat fogadott a Parlamentben. A kormányfő és a határon túli magyar politikusok a kötetlen beszélgetés keretében kölcsönösen tájékoztatták egymást arról, hogy a magyarságot érintő, közös érdeklődésre számító kérdésekben milyen álláspontokat képviselnek. A miniszterelnök a vajdasági, a horvátországi, a muravidéki, a felvidéki, a kárpátaljai és az erdélyi magyarság vezető személyiségeit a nemzeti összetartozás kifejezése jegyében invitálta személyes találkozóra a Parlament Munkácsy termébe. /Határon túli magyar vezetőket fogadott a magyar kormányfő.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./
2003. augusztus 22.
Nincs külön délvidéki, erdélyi, felvidéki és kárpátaljai, hanem csak egységes magyar pedagógiai kultúra - jelentette ki Szabados Tamás, az oktatási tárca politikai államtitkára aug. 21-én Egerben, a határon túli magyar pedagógusok továbbképzésének országos megnyitóján. - A kedvezménytörvény egyik legfontosabb célja, hogy a magyar anyanyelv, kultúra ápolása az anyaországban és a határon túl természetes jelenséggé váljon - emelte ki. /Megnyílt a határon túli magyar pedagógusok továbbképzése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./
2003. augusztus 23.
Aug. 22-24. közt zajlik Kolozsváron a Kárpát-medencei egészségügyi szakdolgozók IV. nemzetközi konferenciája. A rendezvény szervezője a Magyar Egészségügyi Társaság (MET) és a Filantróp Humanitárius Alapítvány. Az eseményen 200 magyar orvos és egészségügyi asszisztens vesz részt. Magyarországról, Kárpátaljáról, Délvidékről és Romániából érkeztek érdeklődők A hospice ellátás jelene és lehetőségei a Kárpát-medencében témakörben hallgathatnak előadásokat. A megnyitón részt vett dr. Mikola István, a MET elnöke, dr. Andrásofszky Barna, a rendezvény örökös tiszteletbeli elnöke, dr. Czirják Árpád, pápai prelátus, érseki helynök és Boros János, Kolozsvár alpolgármestere is. Dr. Mikola István köszöntő beszédében elmondta: - A rendezvény összefogja az egészségügyben dolgozókat, így együvétartozásunkat élhetjük meg. A MET elnöke hangsúlyozta: a konferencia a megmaradásra és a jövő építésre alapozva új nemzettudat kialakulásához járul hozza. Jancsó Miklós és Rekita Rozália színművészek Menni vagy maradni címmel tartottak előadást. /Szentes Szidónia: Egészségügyi konferencia Kolozsváron. Közel 200 orvos és asszisztens jött el a Kárpát-medencéből. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./
2003. augusztus 23.
Egy ausztráliai magyar egyesület újabb támogatást juttatott Erdélybe a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) nagycsaládos programjának keretében. A nyár folyamán újra személyesen látogatott Erdélybe a Sydney-i Magyar Kultúrkör /SMK/ elnöke, Rozgonyi Magda, aki az MVSZ Erdélyi Társasága /VET/ nagycsaládos programjának keretében több családot keresett fel, és átadta az SMK adományát néhány Kolozsváron és környékén élő sokgyerekes családnak. A támogatott családok közül kettőben 4-4 gyerek, egyben pedig 10 gyerek van. Jutott a támogatásból a Kolozsvári Magyar Mozgáskorlátozottak Társulatának is. A VET 2000-ben elindított nagycsaládos programjába elsők között kapcsolódott be a Rozgonyi Magda vezette egyesület, Kárpátalját is jelentősen támogatják. A mostani erdélyi út során sikerült kapcsolatot kialakítania a szlovákiai magyar nagycsaládosokkal is. A Sydney-i Magyar Kultúrkör fő célkitűzésének tekinti, hogy az elszakított területeken élő szegénysorsú nagycsaládosokat támogassa. /Ausztráliai támogatás erdélyi nagycsaládoknak. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./
2003. augusztus 27.
Nyárádszeredában 1993-ban kezdődött a kertészszakember-képzés. Azóta a hét évfolyamon 203 végzős vehette át a mérnöki diplomát, amelyet a román szakminisztérium is elismer. Halász Péterné, a Szent István egyetem Kertészettudományi Karának vezetője a kezdetre emlékezett. Annak idején az RMDSZ és az RMGE tanulmányi felelősei keresték fel őket, arra hivatkozva, hogy Romániában a magyar nyelvű mezőgazdasági szakképzést fokozatosan elsorvasztották. Az egyetem kertészettudományi kara, a felkérés nyomán, 1993-ban elvállalta a kertészmérnöki főiskolai szintű képzést levelező, távoktatás formájában. Az erdélyi képzés példájára 1996-ban a Vajdaságban is megindult a képzés, 1999-ben pedig Beregszászon a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola adott helyet a kertészmérnök-képzésnek. Jelenleg a tagozaton belül három konzultációs központ működik: Erdélyben - Nyárádszeredában, Vajdaságban - Zentán, a Thurzó Lajos Művelődési Központban, Kárpátalján - Beregszászon, a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskolán. A nyárádszeredai művelődési ház, ahol kiépítették az Erdélyi Konzultációs Központot, megfelel a hétvégi foglalkozások számára a jól felszerelt tantermekkel, számítógépteremmel. A kertészmérnök-képzés akkreditált képzés, 4 éves időtartamú, levelező rendszerű, főiskolai szintű. Az oklevelet a Szent István Egyetem kertészettudományi Kara állítja ki, angol és magyar nyelven, amelyet a szomszédos országok elfogadnak és honosítanak. Távlati céljuk egyelőre még álom: egy magyar nyelvű kertészeti főiskola megteremtése Nyárádszeredában. Jelenleg Magyarországon, a jól működő egyéni és vállalati kertészeti gazdaságokban szerveznek gyakorlati foglalkozásokat. A nyárádszeredai kertészmérnöki oktatást a magyar Oktatási Minisztérium Határon Túli Főosztálya támogatja, továbbá a Pro Agricultura Hungariae Alapítvány és a Sapientia Alapítvány. A nyárádszeredai konzultációs központ vezetője, dr. Jakab Sámuel nyugalmazott talajkutató töretlen lelkesedéssel vett részt az oktatás szervezésében. A legjobb erdélyi kertészeti szakembereket, tanárokat nyerte meg a képzés számára. /Kilyén Attila: Tízéves a nyárádszeredai kertészmérnöki oktatás. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 27./
2003. szeptember 2.
Az első kiírást leszámítva, minden évben díjazták Bartha Csabát az Ungvári Rádiós és Televíziós Fesztiválon. A Temesvári Rádió magyar adásának és a Román Televízió Temesvári Stúdiója magyar adásának főszerkesztője idén a rendezői díjat nyerte el a kárpátaljai seregszemlén a Dr. Mara című, Újra otthon alcímmel jegyzett filmjével. Elmondta, hogy dr. Mara Ernőt az ötvenes években kényszerlakhelyre vitték, ott végezte az egyetemet, később Nagybányán lett tanársegéd a bányamérnöki egyetemen, 1989 novemberében pedig kitelepedett Magyarországra, ahol a dorogi szénbányáknál dolgozott. Amikor ott kezdtek rosszul menni a dolgok, hazajött, s visszaigényelte az ősi családi birtokot. A faluban csak ő és az édesanyja magyarok. A templomot restaurálná, hogy ne omladozzon tovább. /Pataky Lehel Zsolt: Otthon dr. Maránál. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 2./
2003. szeptember 6.
A magyar kormány a kettős állampolgárság megadásával kapcsolatban nem szeretne illúziókat kelteni, de érdemben foglalkozik a kérdéssel - mondta Szabó Vilmos, a határon túli magyarság ügyeiért felelős államtitkár az Erdélyi Riport /Nagyvárad/ szept. 5-i számában. Beszámolt arról, hogy nemrég tárgyalt a Vajdasági Magyarok Szövetsége (VMSZ) elnökével a kettős állampolgárságról. Szabó Vilmos a kormány nevében megígérte, hogy Budapesten alaposan megvizsgálják a kérdést. Meglehetősen érzékeny a kérdés a kárpátaljai magyarság számára, hiszen Magyarország Ukrajna esetében kénytelen vízumkényszert alkalmazni. A legkedvezőbb feltételek az Európai Unióhoz Magyarországgal együtt csatlakozó országok - Szlovákia és Szlovénia - esetében vannak, hiszen az ottani magyarok egyenrangú uniós állampolgárok lesznek. Szabó Vilmos szerint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is vizsgálni kívánja, mi lenne a kettős állampolgárság hozadéka, mi szól mellette és ellene. Szabó Vilmos határozottan leszögezte: minden politikai pártnak és minden politikusnak kellő felelősséggel kell nyilatkoznia erről a kérdésről. "Semmiképp sem szeretnék olyasmit megígérni, amiről még nem tudjuk, hogy teljesíthető-e vagy sem. Könnyű illúziókat kelteni, de ez az első kormány, amely érdemben foglalkozik a kettős állampolgárság kérdésével" - fejtette ki Szabó Vilmos. Az államtitkár szerint a kettős állampolgárság témájában nincs semmilyen nézetkülönbség a Külügyminisztérium és a Miniszterelnöki Hivatal között. /Kettős állampolgárság: Szabó Vilmos interjúja. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 6./
2003. szeptember 6.
A Magyar Egészségügyi Társaság (MET), az Erdélyi Múzeum-Egyesület, valamint a Pápai Páriz Ferenc Alapítvány szervezésében szept. 5-én kétnapos tudományos szimpózium kezdődött Székelyudvarhelyen. Az ülésen a Kárpát-medencei magyarság népmozgalmi adatait ismertető, a népességfogyatkozást előidéző egészségügyi és társadalmi témákat taglaló előadásokat hallgatta végig a több száz résztvevő hazai, magyarországi, felvidéki, muraközi, valamint kárpátaljai előadók bevonásával. Elsőként dr. Mikola István /Budapest/ népmozgalmi és népegészségügyi összefüggéseket boncolgató előadását hallgatták meg a jelenlévők. A pécsi dr. Kellermayer Miklós a hazaszeretet szerepének fontosságáról az alkotó személyiségformálásban témakörben, Fekete Gyula budapesti író pedig a népességfogyás távlatairól tartott előadást. A Szegedről érkezett dr. Kovács Zoltán demográfia-történész Hargita és Csongrád megye természetes és mechanikus népmozgalmáról, valamint a trianoni Magyarország új népesedési előrebecslési módszereiről és eredményeiről tartott beszámolót. /Szász Emese: Előtérben a fogyatkozás. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 6./
2003. szeptember 11.
Bársony András magyar külügyi államtitkár szept. 8-án, a Kárpát-medencei magyarok médiatalálkozóján egyszerűen "levelezői állampolgároknak" titulálta a kettős állampolgárságot kérő külhoni magyarokat. Akik úgy képzelik, küldenek egy faxot Budapestre, s postafordultával kapják a magyar útlevelet, magyarázta az államtitkár. Fájó volt Bársony András arroganciával átitatott stílusa, állapította meg Irházi János, a lap munkatársa. Sajnos, Budapest egyszerűen képtelen kezelni a határon túli magyarság húsbavágó ügyeit- tette hozzá. A szabadkai magyar politikusok a lengyel példára hivatkoztak, ugyanis Varsó, kétoldalú megállapodás keretében, a napokban kiegyezett Kijevvel, hogy ingyen adja a beutazási vízumokat. Végül Kovács László külügyminiszter kiegyezett a déli szomszéddal a vízum ingyenességéről. Bántó, hogy Bársony András tudta, mi vár a kárpátaljai és vajdasági magyarokra, tehát már akár tavaly kötelezően léphettek volna ez ügyben. A szept. 8-i médiatalálkozón a külügyi államtitkár, a hallgatóság megdöbbenésére, azzal "vigasztalta" a vajdaságiaknál sokkal nyomorultabbul élő kárpátaljaiakat, hogy ott a magyar lakosság felének nincs útlevele, tehát: ugyan mibe üssék a beutazási vízumot? Ne várják Budapesttől, hogy útlevelet is vegyen nekik. /Irházi János: Sorompó és pofon. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 11./
2003. szeptember 16.
Kárpátalja egyik települése Visk, lakói székely határőrök leszármazottjainak tartják magukat.Visk a mai napig talán inkább Erdélytől, mint Magyarországtól való elszakítását fájlalja jobban, hiszen kultúrája, oktatása, gazdasága is Erdélyhez kapcsolódott. Czébely Lajos magyartanár és református kántor szerint ötven éve Visken még látható volt a tizenhetedik századi erdélyi falvak építkezésének a nyoma. Az utcákon még most is gyakran látni az öreg házak előtt székely kaput.Czébely Kárpátalja magyarságának megosztottságáról beszélt, mégis úgy vélte, hogy politikailag sokkal jobb helyzetben vannak, mint az erdélyi magyarok. - Viszont figyelnek, ezt lehet érezni - teszi hozzá. /Kristály Lehel: Székelyek Kárpátalján. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 16./
2003. szeptember 20.
Harmadik nekifutásra hitelesítette a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) népszavazási kezdeményezését a kettős állampolgárságról az Országos Választási Bizottság. A magyar nemzetiség megállapítására az MVSZ a magyarigazolványt javasolja. A Magyarok Világszövetségének népszavazási kérdése a következő: "Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással magyar állampolgárságot kapjon az a nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a magyarigazolvánnyal vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?"Ha a Magyar Közlönyben való közzétételétől számított 15 napon belül nem érkezik a határozat ellen óvás, elkezdődhet a népszavazás kiírását szolgáló aláírásgyűjtés. Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke a Krónika kérdésére elmondta, a kedvezményes honosítás a mai magyar állampolgársági törvényben is létező fogalom. "A kedvezményes honosítás azoknak a határon túli magyaroknak jár, akiknek valamelyik felmenője magyar állampolgár volt. A gyakorlatban jelenleg ez azt jelenti, hogy az illető személyek a magyarországi letelepedést követő egy éven belül kérhetik a magyar állampolgárságot. Ez a kitétel vonatkozik tehát az erdélyiekre, felvidékiekre, kárpátaljaiakra stb., de nem vonatkozik például a csángókra, hiszen Moldova soha nem volt a magyar királyság része" - magyarázta Patrubány. "A mi kérésünk a Magyarországon kívüli területekről nyugatra szakadt magyarságot is szolgálná, hiszen a jelenlegi törvények szerint ők nem szerezhetnek magyar állampolgárságot ugyanolyan kedvezményesen, ahogyan a Magyarország területéről emigráltak tehetik" - vélte Patrubány Miklós. "A magyarigazolványt azért vettük be a népszavazási kérdésbe, hogy ne kelljen újrakezdeni a vitát: ki a magyar, és ki nem az? - szögezte le Patrubány. Korábbi ülésein az Országos Választási Bizottság - formai kifogásokra hivatkozva - kétszer is elutasította az MVSZ népszavazási kezdeményezésének érdemi tárgyalását. A testület által támasztott két formai észrevétel egyike azt kifogásolta, hogy az aláíróíven feltüntették a kezdeményező szervezet nevét és címét. Időközben kiderült, hogy a Választási Bizottság nem volt következetes e kérdés megítélésében, hiszen az idén már jóváhagyta az állatkínzás bűncselekménnyé való nyilvánítását kérő népi kezdeményezést, amelynek aláíróívén ugyancsak fel volt tüntetve a kezdeményező állatvédő szervezet neve. /Salamon Márton László: MVSZ-indítvány a kettős állampolgárságért. = Krónika (Kolozsvár), szept. 20./
2003. szeptember 23.
A határon túli magyarság gazdasági megerősödéséhez új támogatási formákat hirdet meg rövidesen az Új Kézfogás Közalapítvány (ÚKK) - mondta a szervezet nyáron bejegyzett kuratóriumának új elnöke, Lábody László. A közalapítvány a többi között a befektetéseket, a vajdasági és kárpátaljai privatizáció keretében a tulajdonszerzést segíti , jelezte Lábody László. A kuratóriumi elnök, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) volt vezetője hozzátette: az alapítvány kölcsönöket is ad majd a kisvállalkozásoknak. A cél Magyarország és a környező országok magyarlakta területei közötti gazdasági kapcsolatok erősítése. A szervezet - várhatóan október közepétől - külön forrást nyújt majd az uniós pályázatok önrészéhez, de készen áll a projektek megírásához szükséges oktatásra, tanácsadásra is. Eddig közel 30 ezer munkahely létesítéséhez vagy megtartásához teremtett lehetőséget a határon túli magyaroknak az ÚKK. Az elmúlt négy évben közel kétezer pályázat érkezett a közalapítványhoz, ezek közel háromnegyedét támogatni tudták, összesen mintegy 2,3 milliárd forinttal. Az ÚKK idén 560 millió forintból gazdálkodhat. 1995-2003 között az ÚKK közel 3,4, míg az Illyés Közalapítvány 8,5 milliárd forint támogatást kapott a költségvetésből. A központi büdzsé 0,16 százaléka jut az idei évben a határon túliak támogatására. A határon túli magyarság támogatására a költségvetés 1999-ben 2,3, 2001-ben 5,6, míg 2003-ban 8,8 milliárd forintot fordított - ismertette Lábody László. Bálint-Pataki József HTMH-elnök tájékoztatása szerint az ÚKK a sok határon túli magyarságot támogató szervezet között az egyetlen, amely közvetlenül nyújt gazdasági segítséget a szomszédos országokban élő magyarok egzisztenciateremtéséhez, és így a szülőföldön maradásukhoz. /Új támogatás a határon túli magyaroknak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./Az Új Kézfogás Közalapítvány új elnöke Lábody László, a British American Tobacco Hungary vállalati kapcsolatok igazgatója, aki 1994-1996 között a HTMH elnöke volt. Titkár Both János, az iroda új igazgatója Németh Attila, a kuratórium tagjai pedig e területen évek óta tevékenykedő neves szakértők és elismert üzletemberek. A felügyelő bizottság elnöke Ádám Éva, a HTMH elnökhelyettese. Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke kiemelte az új kuratórium által megfogalmazott működési alapelveket: "Egyrészt az átláthatóságra fognak törekedni, másrészt az egyszerűségre, s mindenképpen politikamentességre és semlegességre, egyszóval pártatlanságra." Lábody László elmondta: a kisvállalkozásokat támogató kölcsönök civil szervezetek általi szétosztása német mintára történik. Ilyen civil szervezet Erdélyben a Bethlen Alapítvány, Felvidéken a Kézfogás Társulás és megbeszélések folynak a vajdasági Szekeres László Alapítvánnyal a feladat elvállalására. A közalapítvány kezdettől fogva figyelemmel követte azt, hogy Németország milyen módon támogatja a határain kívül élő németeket, és adott esetben alkalmazták a módszereiket. /(Guther M. Ilona): Új kuratórium az Új Kézfogás Közalapítványnál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./
2003. szeptember 26.
A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elégedetlenségét fejezi ki amiatt, hogy az Illyés Közalapítvány (IKA) halogatja a kárpátaljai magyar családoknak megítélt oktatási-nevelési támogatások kifizetését, s hogy az idei tanévben elmarad a szórványmagyarság anyanyelvű oktatását segítő program anyaországi támogatása. A KMPSZ közleménye szerint a tavaly oktatási-nevelési támogatás elnyerése céljából benyújtott 9264 pályázatot a feldolgozást követően az IKA központi irodájába továbbították, ám eddig mindössze 534 pályázónak folyósították a megítélt támogatást. "A KMPSZ több ízben fordult szóban és levélben is az IKA elnökéhez és kuratóriumához, hogy a támogatások kifizetését és a létrehozott régió- és programirodák sorsáról való döntést sürgesse. Úgyszintén levélben és jegyzőkönyvi kivonatokban kérte, hogy a pályázati kiírásnak nem megfelelő pályázatokat is véleményezze a kuratórium, illetve lehetőség szerint döntsön egy külön alap létrehozásáról, amelyből ezeket a pályázatokat támogathatná" - áll a közleményben. A közlemény szerint a KMPSZ megalakulása óta foglalkozik a Felső-Tisza-vidéken, a Borzsa és a Latorca völgyében szórványban élő magyarok körében nyelvélesztéssel, az anyanyelvi oktatás megszervezésével és módszertani tanácsadással. A vasárnapi iskolákból nőtt ki a szórványvidék magyar nyelvű intézményes oktatása. A szervezőmunka eredményeként az elmúlt tanévben 21 településen, 72 csoportban, 41 tanár irányításával, heti 166 órában több mint ezer magyar gyökerekkel rendelkező gyermek tanulta ősei nyelvét - fogalmaz a nyilatkozat. A KMPSZ aggasztónak tartja, hogy a szórványban kialakított oktatási rendszert a 2003-2004-es tanévben sem az IKA, sem az Apáczai Közalapítvány nem részesíti támogatásban, ezért a pedagógusszervezet szerint összeomlás fenyegeti a többéves szórványprogramot. /Kárpátalján akadozik az anyanyelvű oktatás magyarországi támogatás. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./
2003. szeptember 27.
A Magyar Demokrata Fórum parlamenti képviselőcsoportja a jövő héten benyújtja az Országgyűlésnek az állampolgársági törvény módosításáról szóló javaslatát, amely azt szolgálja, hogy "jogrendszerünk befogadó legyen a kettős állampolgársággal szemben" - mondta Dávid Ibolya pártelnök. Az ezzel kapcsolatos egyeztetésen a határon túli magyar szervezetek képviselői is jelen voltak. A javaslat ért elmében kimaradna az állampolgársági törvényből az egyéves magyarországi lakhellyel való rendelkezés. "Továbbá a megélhetés és a lakhelybiztosítás követelménye Magyarországon" - közölte az MDF a Kárpát-medencei párbeszéd címmel megrendezett konferencia utáni sajtótájékoztatón. A sajtótájékoztatón a határon túli szervezetek képviselői egybehangzóan üdvözölték az MDF kezdeményezését. Markó Béla, az RMDSZ elnöke azt emelte ki: soha nem volt akkora szükség a konszenzuskeresésre, mint most, a határon túli magyar közösségek ügyében. Hangsúlyozta: szükséges, hogy az állampolgárság megszerzésének jelenlegi kritériumai változzanak, és ezáltal azok a határon túli magyar személyek, akik ezt kérik, könnyebben juthassanak magyar állampolgársághoz. A vajdasági magyarok képviselői egybehangzóan közölték, hogy mind az öt magyar párt támogatja a kettős állampolgárság intézményének bevezetését. Kovács Miklós, a kárpátaljai KMKSZ elnöke az MDF döntését fordulópontnak tartja, és úgy véli, a törvényjavaslat benyújtása "színvallásra fogja késztetni a meghatározó magyarországi politikai erőket". A résztvevők által egyhangúlag elfogadott zárónyilatkozat leszögezi: "a Kárpát-medencében működő magyar pártok és szervezetek megjelent vezetői és képviselői egyetértenek abban, hogy a határon túl élő magyarok hátrányos helyzetének megoldása nem a kivándorlás és nem az asszimiláció, hanem a szülőföldön történő boldogulás elősegítése". A nyilatkozat aláírói hangsúlyozták: a nemzeti identitás, valamint a lakó- és munkahely szabad megválasztásának európai elve azt is igényli, hogy a magyar állampolgárság megszerzésének bürokratikus akadályai enyhüljenek, kivált azok számára, akik, vagy akiknek felmenői magyar állampolgárok voltak. "Ez a magyar kormány és Országgyűlés felelőssége" - szögezi le a nyilatkozat. /A határon túliakkal egyeztettek. = Krónika (Kolozsvár), szept. 27./ A rendezvényen kilenc határon túli magyar párt és szervezet képviseltette magát. Valamennyien egyetértettek abban, hogy a találkozó és az MDF módosító indítványa segít abban, hogy a kettős állampolgárság ügye rendeződjön. /Magyarság és Európa. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 27./
2003. október 4.
Az ITD Hungary és az udvarhelyszéki RMDSZ társszervezésében okt. 3-án magyarországi és erdélyi magyar vállalkozók számára tartottak előadásokat politikusok és a meghívott szakintézetek vezetői Székelyudvarhelyen. Hargita megye Kereskedelmi és Iparkamarájának elnöke, Bogos Zsolt megítélése szerint Hargita megyében az üzletnek "becsülete van". Németh Attila, az Új Kézfogás Közalapítvány irodaigazgatója elmondta, az új kuratórium elsősorban közösségeket, és nem egyéneket kíván támogatni, jövőre a határon túli magyar lakta térségek közül pedig Vajdaság és Kárpátalja kap nagyobb figyelmet - azonban az Erdélyből érkező pályázatok között sem osztanak szét kevesebb forintot, mint eddig. A székelykeresztúri Magánvállalkozók Szövetségének elnöke, Csáka József a térség gazdasági lehetőségeit, Márk Péter, a Corvinus Nemzetközi Befektetési Rt. vezérigazgató-helyettese pedig a társaság erdélyi befektetéseit ismertette. / Pontos elszámolás, hosszú barátság. = Krónika (Kolozsvár), okt. 4./
2003. október 8.
Lábody László, az Új Kézfogás Közalapítvány elnöke a vele készült interjúban kifejtette, a közalapítvány tevékenysége nyilvános, beleértve a kuratóriumi üléseket is. A politikamentességet garantálják. A kuratórium tagjai nem pártok képviselői, hanem gyakorlati szakemberek. A kuratóriumnak idén 560 millió 700 ezer forint áll rendelkezésre. A legtöbb korábbi pályázati formát folytatják. Ezek közül legfontosabb a kamattámogatás, illetve a kisvállalkozásokat támogató kölcsönök. Összegben is ezek a legnagyobbak. Ugyanúgy folytatódik a minőségbiztosítás, illetve az EU és nemzeti gazdaságfejlesztési támogatás. Pótlólagos források bevonására három lehetőség kínálkozik. Az EU- és nemzeti pályázatoknál az önrész biztosítása vagy abba beszállás. Másik lehetséges forma külföldi befektetők szervezése és ott közreműködés. A harmadik pedig finanszírozási konzorciumokat szervezése. 1999 októbere és 2003 márciusa között összesen 1463 pozitívan elbírált pályázat volt, ez több mint 2,3 milliárd Ft támogatási összeget jelent és mintegy harmincezer munkahely létesítését vagy megtartását. Ebből a kamattámogatás kategóriában 696 jóváhagyott pályázat volt, 733 millió Ft értékben, ami 6689 millió Ft banki hitel. Kamattámogatásra az elmúlt fél évben összesen 124 új pályázat érkezett. Erdélyi egyházi mezőgazdasági földvásárlásra a 75 jóváhagyott pályázatra megítélt támogatás közel 269 millió Ft volt. A kárpátaljai földprivatizáció támogatására közel 87 millió Ft kihelyezett támogatás ment, ami a 14688 érintett fő/család esetében 25.703,6 hektár földterület tulajdonjogának rendezését tette lehetővé. A Mikrohitel program keretében Romániában 291 támogatott volt, ez 530.000 USD Új Kézfogás Közalapítvány által kihelyezett keretet jelent és 732447 USD kihelyezett mikrohitelt, ami a törlesztések újbóli kihelyezése. Szlovákia esetében ezek a számok: 30 támogatott, 100.000 USD, illetve 116000 USD. Az alapítvánnyal kapcsolatban az olyan vádak, hogy szűk ismeretségi kör vagy csúszópénz, nagyon felháborítóak. Kilenc támogatási forma lesz érvényes az új rendszerben: Kisvállalkozásokat támogató kölcsön (KTK), Kamattámogatás (KAT), Minőségbiztosítás megszerzéséhez nyújtott támogatás (ISO- HACCP), Kiállítások, üzletember találkozók támogatása (UKI), EU- és nemzeti pályázatokra felkészítő oktatás támogatása (EUO), EU- és nemzeti gazdaságfejlesztési támogatás (EUT), Vállalkozásfejlesztési Központok támogatása, Kárpátaljai földprivatizációs program (FPR), Vissza nem térítendő támogatások. Az Új Kézfogás Közalapítványnál folyamatosan lehet pályázni. A pályázatok túlnyomó többsége a régiókban működő Vállalkozásfejlesztési Központokon keresztül érkezik. Tervezik a Vállalkozásfejlesztési Központok átszervezését, finomítani szeretnének. Egyelőre ötlet szintjén - szerepel egy olyan is, hogy földalapot létrehozni privatizált földekből, ahol termelő-, feldolgozó-, illetve értékesítő szövetkezetet alakítanának ki, például a Székelyföldön. A Corvinus vezérigazgatójával pedig tárgyalni fognak arról, hogyan tudnak hatékonyan együttműködni, például közös projektekben. /Guther M. Ilona: Exkluzív interjú Lábody Lászlóval, az Új Kézfogás Közalapítvány elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./
2003. október 13.
Romhányi András, a Magyar Művelődési Intézet Határon Túli Magyarok Osztályának vezetője rámutatott arra, hogy Magyarországon hagyománya van a közművelődési szakemberképzésnek, Romániában ez még nem működik. Okt. 17-én - a Magyar Művelődési Intézet és a Human Reform Alapítvány szervezésében - Székelyudvarhelyen induló alapképzés áttörést jelent e téren, Kárpát-medence-szinten ez lesz az első. A képzés Romániában államilag elismert, akkreditált középfokú szakképesítést nyújt. Elnevezése: Kulturális (közművelődési) programigazgató. A képzést sikeresen elvégzők Romániában elismert szakképzési bizonyítványt kapnak. A Magyar Művelődési Intézet és a Magyar Kollégium évek óta nagy sikerrel rendezi meg a Civil Akadémia képzéssorozatot. Ezen a kisebbségben élő magyarság kulturális civil szervezeteinek vezetői vesznek részt. Ugyanezen két szervezet idén már harmadik alkalommal szervezte meg a Budakalászi Találkozót, mely mintegy nyolcvan, kisebbségben élő magyar kulturális civil szervezet képviselőjének tanácskozása. A most induló közművelődési képzésre megnyerték a legjobb romániai, illetve magyarországi oktatókat. Köztük van Dáné Tibor Kálmán (ENT), Demeter Gyöngyvér (Sapientia EMTE), dr. Kolumbán Gábor (Sapientia EMTE), dr. Kötő József (EMKE) és Pillich László (Heltai Alapítvány). Siker esetén jövőre újabb képzéseket indítanak, nemcsak Romániában, de Felvidéken és Délvidéken, később Kárpátalján is. /Guther M. Ilona: Közművelődési szakemberképzés indul Erdélyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./
2003. november 14.
Nov. 13-án megnyílt a IX. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. Káli Király István, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke, a vásár főszervezői minőségében köszöntötte a látogatókat. Zentai Péter László a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése képviseletében rámutatott, hogy ezekben a napokban négy olyan közép- európai könyvvásár nyitotta meg kapuit a látogatók előtt, ahol a magyar könyvek nagy sikernek örvendenek. A stuttgarti, pozsonyi és zágrábi vásárok mellett negyven körüli azon magyar kiadók száma, amelyek Vásárhelyen is fontosnak tartották a részvételt. /Nagy Botond: Könyvvásár kilencedszer. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 14./ Marosvásárhelyen zajlik a Kárpát-medence egyik legnagyobb magyar kulturális rendezvénye. Több mint negyven könyvkiadó mutatkozik be, közülük mintegy harminc magyarországi, de hazai, szlovákiai, kárpátaljai, vajdasági kiadók is jelen vannak. Megjelent többek között Kovács András Ferenc, Kozma Mária, Kincses Előd, Csoóri Sándor, Fodor Sándor és Pomogáts Béla. /Nemzetközi Könyvvásár Marosvásárhelyen. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 14./
2003. november 15.
Magyarság az információs társadalomban címmel zajlott kétnapos konferencia Nagyváradon. A magyarországi Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) által szervezett, a Neumann-év keretében sorra kerülő, konferenciasorozat célja az információs társadalom modellek bemutatása és kialakítása. A konferencia keretében üzletember-találkozót rendeztek, majd kerekasztal-beszélgetés folyt a Fiatalok az információs társadalomban címmel. A nov. 24-i tanácskozáson Kovács Kálmán magyar hírközlési miniszter ismertette a magyar kormány stratégiáját, azokat a programokat, amelyek révén Magyarország segíteni kívánja a határon túli magyarságot, hogy az mielőbb bekapcsolódhasson az információs technológia világába. Kovács Kálmán kijelentette: az információs társadalom adta lehetőségek a határon túl és a szórványban élők magyarok számára is esélyt adnak egyfajta újbóli integrációra. Közvetett kapcsolati rendszerek jönnek létre egyetemi szinten is, megalakult az Információs Társadalmi Oktatók és Kutatók klubhálózata Erdélyben és Kárpátalján. Az együttműködés keretében a tizenéves korosztály számára ifjúsági táborokat, programokat kínálnak. Kovács Kálmán jelezte: a nagyváradi konferencia végén várhatóan megalakul a Magyar Információs Társadalom Testület (MAITT), amely egyrészt a határon túli támogatások ügyével foglalkozna, másrészt segítené az egyeztetést a technológiai fejlődéssel és az átfogó programokkal összefüggő területeken. /Közösen az információs társadalomban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./
2003. december 6.
A magyarországi Új Kézfogás Alapítvány Fordulóponton - szándékok, lehetőségek és korlátok a határon túli magyarság gazdasági tevékenységének erősítésében címmel szakmai tanácskozást szervezett dec. 5-6-án, Budapesten. A tanácskozáson a romániai magyarság részéről jelen volt Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök, Borbély László ügyvezető alelnök, Verestóy Attila szenátor, Kerekes Gábor gazdasági ügyvezető alelnök és Erdei Dolóczki István képviselő. A tanácskozáson Markó Béla szövetségi elnök egy olyan külön pénzalap létrehozását javasolta az Új Kézfogás Közalapítványnak, amely elsősorban a fiatal határon túli magyarok vállalkozásait célozza meg támogatásával. Borbély László ügyvezető alelnök javaslatot tett egy olyan támogatási rendszer létrehozására is, amely lehetővé tenné egy földalap létrehozását, hiszen a közeljövőben megnő a föld értéke, és fontos lenne, hogy a földek a magyarok kezébe is kerüljenek. A mikrohitelek rendszerével kapcsolatban a területi jelenlét tovább való terjesztését javasolta, hogy a támogatás minél több magyarlakta megyében eljusson az érintett kisvállalkozókhoz. /RMDSZ-javaslatok az erdélyi magyar vállalkozók támogatására. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 6./ Fennállásának tizedik évfordulóját ünnepelte az Új Kézfogás Közalapítvány kétnapos konferenciával, Budapesten. Lábody László elnök szerint fordulóponthoz érkezett az általa elnökölt testület. "Az alapítvány számos, határon túli magyarságot támogató intézmény és szervezet közül az egyetlen, amely közvetlenül nyújt anyagi segítséget a szomszédos országokban élő magyarok szülőföldön maradásának elősegítéséhez" - jelentette ki. Az elmúlt négy esztendőben az alapítványhoz beérkezett 1992 pályázat mintegy 4,6 milliárd forintos igényt összesített. Az 1463 pozitív elbírálás alá esett projekt több mint 2,3 milliárd forintnyi támogatási összeget jelentett. Az Új Kézfogás tízéves tevékenysége sikeres volt, de a magyar állami költségvetésből származó anyagi segítség korántsem elégíti ki az igényeket. "Tudatában vagyunk annak, hogy az Új Kézfogás által biztosított pénz nem elegendő valamennyi általunk elképzelt tevékenység finanszírozására, arra viszont elégséges, hogy terveket dolgozzunk ki annak érdekében, hogy az erdélyi magyarság megtalálja a szülőföldön való boldogulás eszközeit - fejtette ki a Krónika kérdésére Markó Béla RMDSZ-elnök. - Az általunk megfogalmazott jövőbeli prioritások közül a sikeresnek mondható mikrohitel-gyakorlat folytatását emelném ki." Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke elsősorban a szerbiai privatizációban való részvétel elősegítését várja az Új Kézfogás közalapítványtól, Gajdos József, az Ukrajnai Magyar Demokratikus Szövetség elnöke szerint Kárpátalján szabad a pálya, az alapítvány eddigi tevékenysége ugyanis arrafelé eddig csak az ottani magyarok földhöz juttatásában érződött. /Csinta Samu, Budapest: Fordulóponton a Kézfogás. = Krónika (Kolozsvár), dec. 6./
2003. december 6.
Tófalvi Zoltán emlékezett Balogh Zoltánra, akinek a nagyváradi köztemetőben örök nyugalomra helyezték Ulmból hazahozott hamvait. Balogh Zoltánt az Ulmi Magyar Kultúregyesület elnökeként, a Magyarok Világszövetsége Németországi Országos Tanácsának egykori vezetőjeként, az Etikai Bizottság tagjaként, az erdélyi magyarságért oly sokat tevékenykedő közéleti emberként ismerték. Az erdélyi magyarok egyik leghűségesebb, Nyugaton élő szószólójukat veszítették el, aki Nagyvárad szülötteként az Antall-kormány idején Jeszenszky Géza külügyminiszterrel, a Horn-kormány idején magával a miniszterelnökkel, az akkori és jelenlegi külügyminiszterrel, Kovács Lászlóval perelt és levelezett, hogy a kárpátaljai, romániai, felvidéki magyarság számára a már ismert szövegnél jóval kedvezőbb változatban kössék meg az éppen soron következő alapszerződést. Konok küzdelmet folytatott a Duna Tv fennmaradásáért, anyagi támogatásáért. Tíz év távlatából is igaz, amit 1993. június 22-én Jeszenszky Géza akkori külügyminiszternek írt: "A Népköztársaság évtizedeiben nagy erővel folyt a magyarság egészséges nemzeti öntudatának megtörése, jogos szellemi önvédelmének csírájában való elfojtása. Az utódállamokban pedig a magyar kultúra megsemmisítését és az ősi területeikről való kiűzést célzó etnikai tisztogatást végzik ma is." Akkor még az érintettek válaszoltak leveleire, azután megkezdődött az a lassú, de következetes aknamunka, amelynek eredményeként Balogh Zoltán lemondott nemcsak az Ulmi Magyar Kultúregyesület elnöki tisztségéről, hanem minden más megbízatásról is. Balogh Zoltán kiváló grafikus volt, Marosvásárhelyen, a Bernády Házban 1998 júliusában Tófalvi nyitotta meg gyűjteményes kiállítását. Ez a kiállítás bejárta a világnak azt a részét, ahol magyarok élnek. A marosvásárhelyi kiállítást megelőzte a nagysikerű nagyváradi, kolozsvári, majd követte a sepsiszentgyörgyi és a kovásznai tárlat. Balogh Zoltán 1971-ben telepedett ki Németországba, mindvégig megmaradt Erdély, Várad szerelmesének. A világ orvosi egyetemein veszik kézbe Balogh Zoltán rajzaival illusztrált német nyelvű anatómiai atlaszt. Az anatómiai rajz készítése volt a mindennapi kenyere, harminc éven át az ulmi Természettudományi Egyetem grafikusaként dolgozott. Balogh Zoltánt 61 évesen vitte el a rák. /Tófalvi Zoltán: Megkésett Balogh Zoltán-sirató. = Krónika (Kolozsvár), dec. 6./
2003. december 10.
Magyarországon 1870 óta létezik a kettős állampolgárság intézménye, így nyitott kapukat dönget az, aki ennek elismerését követeli - jelentette ki dec. 9-én Brüsszelben Kovács László magyar külügyminiszter. Kovács László az EU-tagállamok és a csatlakozó országok külügyminisztereinek tanácsülése után beszélt erről. Az utóbbi években több tízezren települtek át a környező országokból Magyarországra és kapták meg a magyar állampolgárságot úgy, hogy közben megőrizték az eredetit. Úgynevezett kedvezményes eljárással pedig 1993 óta lehet magyar állampolgárságot szerezni - mondta. A mostanában folyó viták azonban egyrészt arról szólnak, hogy legyen-e erre lehetőség áttelepülés nélkül is, másrészt arról, hogy pontosan mivel járna ez? Vagyis magába foglalná-e a magyar állampolgársággal járó valamennyi olyan kedvezményt - például a szülési segélyt -, amelyek alanyi jogon járnak? Ha igen, akkor kérdés, hogy ez mit jelentene a magyar költségvetés szempontjából? - fűzte hozzá a miniszter. Vannak emellett jogi problémák is. Ukrajna például nem ismeri el a kettős állampolgárságot, így ha egy Kárpátalján élő magyar kapja meg a magyar állampolgárságot, akkor az ukránt elveszíti. A felelősségteljes döntéshez ezért mindenekelőtt tudni kellene, hogy pontosan mit kérnek a szomszédos országokban élő magyar kisebbségeknek azok a képviselői, akik a magyar állampolgárság kiterjesztését szorgalmazzák - állapította meg Kovács László. Romániában például elvben nem lenne akadálya egy második állampolgárság megszerzésének, de a román vezetők világosan értésre adták, hogy a gyakorlatban ezt nem tennék lehetővé. Szerbia hajlandó lenne ugyan erre, de csak kétoldalú megállapodás keretében, kölcsönösségi alapon és annak kikötésével, hogy a megállapodás nem tartalmazhatna etnikai alapú megkülönböztetést. Végül, a problémák az EU szintjén is jelentkeznek, mert Magyarország csatlakozása után a magyar állampolgárok automatikusan az unió állampolgáraivá is válnak. Az is kérdés tehát, hogyan reagálna az EU arra, ha olyan országok állampolgáraira is kiterjedne ez, amelyekkel még csatlakozási tárgyalásokat sem folytat. /Nyitott kapukat döngetnek. Kovács László a kettős állampolgárságról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./
2003. december 10.
Budapesten az EÖKIK (Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány) többek között azt tűzte ki céljául, hogy figyelemmel kísérje a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyar népcsoportok helyzetét. Elnöke, Törzsök Erika /SZDSZ/ a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöki tisztségét is betöltötte. Ezt a közalapítványt 1997 végén hozták létre, 1998-ban állt fel a kuratórium, amelynek Törzsök Erika a vezetője. 2001-ben megszüntették, és 2002-ben újraalapította az új kormány. Ez egy kormányháttér-intézet. Az EÖKIK olyan döntés-előkészítő anyagokat "termel", amelyek kizárnák az ad hoc határozatok sorát, a klientúrában való gondolkodást, a kisebbségpolitikát tekintve az anya-gyermek kapcsolatot. Ehelyett együttműködési rendszerre törekednek. Ennek megfelelően hét nagy projektet indítottak. Ezek közül az egyik azzal foglalkozik, hogy miként alakult át a gazdasági helyzet a magyar lakta régiókban. Szerintük nem hangzatos szlogenekre van szükség, hanem konkrét intézkedésekre - a határon túli magyarok szülőföldön megmaradása érdekben. Vizsgálják a történelmi egyházak szerepét az adott térségekben, és az európai iskolákat, mint modellértékű megoldást. El akarnak ndítani Horvátország, Szlovénia, Magyarország csücskében egy ilyen típusú intézményt, és majd Kárpátalja-Kassa-Miskolc régióban is létrejöhetne egy hasonló iskola. Például Kolozsvárott alig-alig vannak olyan emberek, akik a közigazgatás különböző szintjein rálátnak azokra a lehetőségekre, amit az új helyzet - akár a tőkebeáramlás vagy a privatizáció hoz. Egyszerre létezik a munkanélküliség, és hiányoznak a szakemberek. Nyilvánvaló, hogy a magyar kormánynak alapos előkészítő munka után kellene közös cselekvéstervet kidolgozni az adott régiók szakembereivel. Ezért ez a közalapítvány ösztöndíjasokat alkalmaz az egyes térségekből. E projekteket közösen hajtják végre, a módszertani eszközöket az EÖKIK szolgáltatja. Romakutatással is foglalkoznak. Köreikben óriási a munkanélküliség. Egyetlen ország sem engedheti meg magának, hogy kizárólag a szociális segély folyósításával oldjon meg ilyen helyzeteket. Az EÖKIK a nemzetközi jog, kisebbségi jog folyamatos követésével figyeli, hogy az egyes térségekben miként alkalmazzák, illetve mellőzik a nemzetközi jogokat. Azzal is foglalkoznak, hogy a nemzeti fejlesztési terv miként nyúlhat át a határokon túlra. E témák kiváló szakemberei élnek a Partiumban, a Székelyföldön, a Vajdaságban, a Felvidéken. Az EÖKIK ezeket a szellemi központokat összekapcsolja. Egyik kezdeményezésük a Középeurópai Bizniszklub, ami egy virtuális szervezet, ahova a vállalkozó, eredményes embereket hívják meg. Országonként húsz-húsz fővel indulnak, akik majd behozhatják partnereiket, ily módon jelentős adatbázist nyernek.Ezt még az év végéig beindítja az EÖKIK. Egy nemrég lezajlott budapesti konferencián a kassai Tóth Attila bemutatta a HUNG-ARC elnevezésű projektet, amelyet Törzsök Erikával közösen dolgozott ki. Tóth Attilának jelentős informatikai fejlesztő, tudásátadó intézménye van, az ő brüsszeli tapasztalata alapján dolgozzák ki e hálózatot, ami arról szól, hogy miként lehet a kárpát-medencei magyar szellemi potenciált egy olyan rendszerbe szervezni, ahol közösen tudnak fellépni a szakértők. A Tóth Attila vezette kassai Novitech Kft. szakemberei brüsszeli megbízásból most is jelen vannak a különböző kárpát-medencei térségekben, ahol fejlesztési projektekhez keresik a lehetőségeket. A HUNG-ARC-nak egyelőre csak a szerkezete van meg, óriási munka lesz felépíteni és majdan működtetni. Törzsük Erika ironikusan szólt arról, hogy sokan gondolják, a státustörvény vagy a kettős állampolgárság, az autonómia - mikor mi a divat -meg fogja oldani a határon túli közösségek életét. Azonban ez nem így működik. A "kormányzatnak feltételrendszereket kell teremtenie, nem a harangokat kell kongatnia és kopjafákat állítania, bizonyítandó, hogy ki az igazi magyar" - hangoztatta Törzsük Erika. /Máthé Éva: EÖKIK - a határon túli magyar ügy szolgálatában. Infantilis politika helyett hosszú távú stratégiára van szükség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./
2003. december 12.
Moldován Gyula székelyudvarhelyi festőművésznek idén három egyéni és három csoportos kiállítását láthatta - belföldön és külföldön egyaránt - a tárlatlátogató közönség. Két hónap alatt Moldován Gyula két tárlattal is jelentkezett Budapesten: az őszi Fesztiválon a Vármegye Galériában, ahol - Határok nélkül címmel - több erdélyi, kárpátaljai és vajdasági alkotóval közösen vett részt, valamint egy egyéni tárlattal, melynek a Magyarok Világszövetségének Bartók Béla-terme adott otthont. /(fbz): Fordulópont Moldován művészetében. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 12./
2003. december 18.
Dec. 18-án az Erdélyi Szövetség, a Hunyadi Szövetség, a Kárpátaljai Szövetség és a Rákóczi Szövetség képviselői megbeszélést tartottak a Kárpátaljai Szövetség Magyarok Házában lévő irodájában. Megerősítették szándékukat arra, hogy az 1991-ben kötött együttműködési megállapodásukat megújítják és összehangolt tevékenységükkel igyekeznek a határon túli magyarság ügyét előmozdítani. Megállapítják, hogy a szomszédos országokban élő magyarság a rendszerváltást követően létrehozta érdekvédelmi szervezeteit és civil szervezeteit, és igyekezett kulturális intézményeit és oktatási intézményeit megerősíteni. Ugyanakkor megállapítható, hogy a többségi nemzetek szűkkeblű, gyakran elutasító magatartása folytán mindez ideig nem sikerült olyan körülményeket teremteni, amelyek hosszú távon biztosítják a magyarságnak szülőföldjükön történő megmaradását, boldogulását - áll a négy szervezet közös nyilatkozatában. A dokumentum szerint a rendszerváltás óta eltelt időszakban tovább folytatódott a magyarság asszimilációja és a különböző országokban eltérő mértékben felerősödött a kivándorlás folyamata, amit tükröznek a 2001. évi népszámlálási adatok."Az anyaország alkotmányos kötelezettségéhez híven az egymást követő kormányzati ciklusokban igyekezett a határon túli magyarság sokoldalú támogatásával stabilizálni a határon túli magyarság helyzetét, bár az anyaország támogatásának mértéke a különböző időszakban eltérő mértékben, de elmaradt a szükségestől. Kiemelkedő eredménynek tekinthető a magyar parlament által elsöprő többséggel 2001-ben elfogadott kedvezménytörvény, amely a trianoni békeszerződés óta első ízben szoros, sokoldalú kapcsolatok megvalósítását teszi lehetővé az anyaország és a határon túli magyarok között. Fontosnak ítéljük azokat a kezdeményezéseket is, amelyeket az anyaország a határon túli magyarnyelvű felsőoktatás megvalósítására tett az elmúlt években. Európai uniós csatlakozásunk egyes országok tekintetében új, pozitív lehetőségeket nyit meg más országok vonatkozásában, különösen az anyaország és a határon túli magyar közösségek kapcsolattartásának viszonylatában nehézségeket eredményez. Reméljük, hogy a hosszú távú ingyenes vízum bevezetésével ezeket a nehézségeket minimálisra lehet csökkenteni" - fogalmaz az állásfoglalás. A négy szervezet a határon túli magyarság jövője szempontjából az anyaországtól a következő súlyponti feladatok elvégzését várják és a feladatok megoldásában készek a maguk részéről közreműködni: 1. Szükséges biztosítani, hogy a kedvezménytörvényben foglalt, a határon túli magyarságot szolgáló tételek hiánytalanul érvényesüljenek. Ezek közül kiemelt fontosságúnak tekintik a magyarnyelvű nevelési- és oktatási intézményekbe járó gyermekek családjának járó támogatásokat (beiskolázási támogatás, oktatás-nevelési támogatás), amelyeket minden esetben közvetlenül a családokhoz kívánatos eljuttatni, lehetőség szerint szülőföldjükön, vagy ha ez indokoltnak látszik, akkor Magyarországon. 2. A felsőfokú oktatás részére biztosított lehetőségeken és támogatásokon túlmenően az alapfokú oktatás (óvodák, iskolák) fejlesztésére a többségi állam által nyújtott támogatásokon felül a magyar államnak is rendszeres támogatást kell adnia egy sürgősen kidolgozandó iskolafejlesztési koncepció alapján. Ez a magyar állam által eddig mostohán kezelt terület elsőrendű fontosságú, hiszen ha az alapfokú oktatás elsorvad, vagy nem versenyképes a többségi nemzet nyelvén működő intézményekkel, akkor a felsőfokú oktatás fenntartása és fejlesztése is értelmetlenné válik. 3. A magyar állam korlátozott mértékben ugyan, de eddig is támogatta a szomszédos országokban lévő magyar vállalkozások létrejöttét. Az is kétségtelen, hogy több magyarországi kis- és nagyvállalat részt vett a szomszédos országokban működő cégek privatizációjában és befektetéseket eszközölt magyarlakta területeken. Az elért eredmények azonban messze elmaradnak a kívánatostól, ezért fokozott magyar állami és pénzintézeti szerepvállalásra van szükség annak érdekében, hogy újabb magyar vállalkozások jöjjenek létre a szomszédos országok magyarlakta területein és ezáltal új munkahelyek keletkezzenek a határon túli magyarok részére.4. A határon túli magyarság jövője szempontjából döntő kérdés, hogy a magyar többségű területeken a magyar közösség autonómiával rendelkezzen. Erre Nyugat-Európában is jól működő példák említhetők, a magyar államnak nemzetközi színtéren is támogatni kell azokat a kezdeményezéseket, amelyek az autonómia megteremtésére irányulnak. Támogatni kell továbbá azokat a kezdeményezéseket is, amelyek a kétnyelvűség fokozott alkalmazását irányozzák elő a határon túli magyar területeken, így azokat a kezdeményezéseket is, amelyek bevált külföldi példák alapján a magyar nyelv hivatalos használatát a jelenlegi 20 százalék helyett a magyar nemzetiségűek legalább 10 százalékos arányához kötnék. 5. Kettős állampolgárságot kell biztosítani mindazoknak a magyar közösségeknek, amelyek ezt kérik és ahol az illető ország kormányzata ezzel a kezdeményezéssel egyetért. 6. A magyar államnak a határon túli magyarsággal kapcsolatos elkötelezettségéből következik, hogy megfelelő támogatásban kell részesítenie azokat a magyarországi civil szervezeteket, amelyek közhasznú szervezetként működve állami feladatokat is ellátva munkálkodnak a határon túli magyarság szolgálatában. Az állami költségvetés különböző csatornáin e szervezetek részére juttatott támogatás a korábbi évekhez képest jelentősen csökkent, ezért szükség van arra, hogy ezt a folyamatot megfordítva vállalt és elvégzett feladataik arányában e szervezetek fokozott állami támogatáshoz jussanak. Ennek egyik újszerű lehetősége volna a szervezeteknek a Nemzeti Civil Alapprogram keretében történő kiemelt támogatása. Arra volna szükség, hogy ez a tevékenység költségvetési forrása a program keretében külön tételként előre elkülönített támogatási összeggel jelenjen meg, mert ellenkező esetben nem látszik biztosítottnak az, hogy a sok tízezer hazai civil szervezet mellett a határon túli magyarság támogatását fő feladatként megvalósító szervezetek megfelelő támogatásban részesüljenek. Fokozott szükség van arra is, hogy a hazai gazdasági élet szereplői szponzorációs tevékenységük során fokozott figyelmet fordítsanak a határon túli magyarság támogatásának ügyére, ebben az illetékes állami szervek ajánlásai sokat segíthetnének.7. A határon túli magyarság érdekében folytatott civilmunka hatékonyságát nagymértékben segítené, ha a média az eddiginél nagyobb odafigyeléssel segítené munkánkat. Szükséges volna az is, hogy kiadványaink kormányzati részről a jövőben rendszeres támogatásban részesüljenek. A szervezetek munkájának bemutatása és népszerűsítése újabb és újabb híveket szerezhetne ügyük számára, ami szervezeteik taglétszámának és szervezőerejének növekedését eredményezhetné, és a magánemberek ennek folytán várható fokozott támogatása tevékenységük anyagi bázisát is megerősíthetné. /Pataky István: Közös állásfoglalás a határon túliak érdekében. = Magyar Nemzet Online, dec. 18./
1994. február 2.
Néhány lelkes tanárnak köszönhetően Erdélyben létrejött az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége. Mozgalommá nőtte ki magát az anyanyelvápolás Felvidéken, Kárpátalján és Délvidéken is. A tevékenység nem szűnt meg, ezt mutatja például az AESZ és a Kovászna megyei Művelődési Felügyelőség Nyelvőrségben című pályázata. Az AESZ munkája középiskolás diákok évről évre megújuló, a magyar nyelvterület egészén megrendezett vetélkedőin alapszik. Idén is megrendezik a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedőt és a többi versenyt. = Kisgyörgy Réka: "A nyelvterület foszló széleinek erősítése…" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./
1997. október 4.
Az 1992-ben megalakult Hármashatár Irodalmi Társaság /HIT/, amely Szabolcs-Szatmár-Bereg, Kárpátalja és Szatmár megye kortárs irodalmárait gyűjti egybe, a könyvhét alkalmából Fehérgyarmaton tanácskozott. A könyvtárosok számoltak be helyzetükről, majd a könyvkiadás jelenlegi problémáit taglalták. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 6./
1997. október 8.
Anyanyelvünk jövője címmel rendezett konferenciát okt. 8-án a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága /Anyanyelvi Konferencia/. Szükség van olyan mozgalomra, amely vállalja anyanyelvünk ápolását, jelentette ki megnyitó beszédében Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke. Ennek szellemében fog össze a Magyar Tudományos Akadémia, a Nyelvtudományi Intézet, az Anyanyelvápolók Szövetsége és a Magyar Írószövetség, hogy hosszú távú stratégiát dolgozzon ki. A közös munka nyitánya volt ez a konferencia. Péntek János kolozsvári magyar egyetemi tanár vitaindítójában szólt a magyar kisebbség helyzetéről, az asszimiláció veszélyéről, az államok, az oktatás és az egyházak feladatairól és felelősségéről a kisebbségek nyelvi kultúrájának védelmében. Glatz Ferenc, az MTA elnöke kifejtette, hogy először nyelvünk jelenlegi állapotát kell felmérni. Tabajdi Csaba államtitkár szerint törvényi szabályozással nem érdemes beavatkozni a nyelv alakulásába. Kántor Lajos, a Korunk (Kolozsvár) főszerkesztője a Szó-tartó mozgalomról szólt, majd Péntek János a romániai, Gál Sándor kassai író a szlovákiai, Papp György újvidéki egyetemi tanár a vajdasági, Dupka György /Ungvár/ a kárpátaljai és Lázár Oszkár egyetemi tanár a nyugati szórványok anyanyelvvédelméről tartott előadást. /Magyar Nemzet, okt. 9./
1997. október 8.
II. János Pál pápa a kárpátaljai római katolikus hívek apostoli adminisztrátorává nevezte ki Majnek Antal ferences szerzetest, a Kárpátaljai Római Katolikus Apostoli Kormányzóság püspökét. A 46 esztendős, budapesti születésű Majnek Antalt a ferences rendtartomány küldte 1989-ben missziós munkára Kárpátaljára. Kárpátalján a lakosság négy százaléka, hatvanezer lélek római katolikus. Nyolcvan százalékuk magyar. A Szentszék 1992-ben vette fel a diplomáciai kapcsolatot Ukrajnával. A Kárpátaljai Római Katolikus Apostoli Kormányzóságot 1993-ban hozta létre. Ennek püspöke Majnek Antal. Ukrajnában ötmillió görög katolikus él, akiket Miroszlav Ivan Lubacsivszki lembergi bíboros kormányoz, akik 1991-ben tért haza hazájába római száműzetéséből. /MTI/
1997. október 10.
Pécsett megkezdődött a hatodik alkalommal megrendezett Határon Túli Magyarok Fesztiválja. A határon túli magyar közösségek megmaradásának alapját is az autonómiák szigetei jelentik, mondotta a megnyitón Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. Az autonómia megadása annak függvénye, hogy a többségi nemzet politikai elitje felismeri-e: a kisebbség nem jelent veszélyt számára, nem próbálja felmorzsolni, mint például a Meciar-kormány teszi immár két éve. Ellenpéldaként említette Tabajdi Csaba Romániát, ahol Trianon óta először néhány kiválogatott "díszmagyar" helyett a kétmilliós romániai magyar nemzeti közösséget képviselő RMDSZ-szel kötöttek koalíciós szerződést. Jugoszlávia vezetői sem értették meg, hogy a vajdasági magyarok jogainak szavatolása felhőtlenné teszi a magyar-jugoszláv kapcsolatokat. Horvátországban erre már van politikai akarat, de hiányoznak még a konkrét lépések, például a háború sújtotta Kelet-Szlavónia újjáépítését célzó kormánytámogatás arányosabb elosztása, a magyarlakta települések figyelembe vételével. Kárpátalján a korábbi évek biztató jelei után megmerevedni látszik az ukrán kormány kisebbségpolitikája. - A fesztivál keretében okt. 10-én a külföldi magyar szerezetek és a baranyai polgármesterek részvételével lezajlott találkozón a fiatalokat foglalkoztató kérdéseket vitatták meg. A magyarországi és a határon túli üzletemberek okt. 17-én találkoznak. Okt. 22-én lesz a Kolozs megyei magyar civil szervezeteknek és az EMKE képviselőinek tapasztalatcseréje. A fesztivál okt. 25-én gálaműsorral zárul. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 13.
