Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés (EMK), az RMDSZ keresztény-nemzeti platformja nyilvánosságra hozta a nov. 3-án és 4-én Kovásznán tartott rendkívüli országos gyűlésének határozatait. A határozat szerint az EMK részt kíván venni - az RMDSZ keretén belül - Románia alkotmánya módosításának előkészítésében; szorgalmazza a kettős, román-magyar állampolgárság gondolatának gyakorlatba ültetését, ennek szellemében pedig üdvözli a státustörvényt mint a magyar kormány egy fontos lépését a trianoni határokon kívül élő magyarság nemzeti egyenjogúsításáért. Ugyanakkor ellenérzésüket fejezték ki a jelenlegi RMDSZ-csúcsvezetés magyarságpolitikája, Tőkés László elmarasztalása, a státustörvény-ellenes kirohanásokkal szemben tanúsított enyhe magatartás iránt. A EMK feladataként jelölte meg tevékenységének az RMDSZ-beli testvérplatformok, illetve demokratikus elveket valló civilszervezetek tevékenységével való összehangolását, valamint a tiltakozást a román kormányzat székelyföldi, az ottan élő magyarság nemzeti öntudatának gyengítése miatt folytatott betelepítési programjai ellen. Az EMK tagsága a tudatosan vállalt keresztény erkölcsi értékrend jegyében elutasítja a nemzetközi terrorizmus minden formáját, és egyben kinyilvánítja, hogy valamennyi népnek - faji, vallási, civilizációs és bármilyen egyéb különbség tekintetbe vétele nélkül - joga van az önrendelkezéshez. /Az EMK a nemzeti egyenjogúsításért. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./
2001. december 5.
Fábián Ernőre /Kovászna, 1932. okt. 12. - Kovászna, 2001. aug. 9./, a jeles íróra, filozófusra emlékeztek dec. 3-án Kovásznán. Bárdi Nándor egyetemi tanár Fábián Ernő alakját, munkásságának jelentőségét méltatta, mindemellett bemutatták a szerző 80-as években írt, de csak most kiadott kötetét, amelynek címe Görbe fából nem lesz egyenes. A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület a jeles íróról nevezte el népfőiskoláját. Gazda József, a szervezet elnöke rövid köszöntője után felolvasták Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár levelét. A magyarországi politikus Fábián Ernő legjelesebb politológiai alkotásának nevezte a most megjelent könyvet. Bárdi Nándor egyetemi tanár Fábián Ernő és a magyar kisebbségi közírás címmel tartott előadást. Fábián, mint mondta, az elitnevelésben hitt, amely átformálja az erdélyi magyar közéletet. Bárdi Nándor előadásában végigkövette Fábián Ernő alkotói életútját, és kifejtette, hogy az író, filozófus 1986-ban a Limes-körben talált igazán önmagára. Az erdélyi magyar értelmiségiek ellenzéki csoportosulásának felszámolása után azon kevesek közé tartozott, akik itthon maradtak, bár magyarországi főiskolai tanári állást ajánlottak neki. A 90-es évek elején létrejön az erdélyi magyar politikai elit, és Fábián Ernő ekkor szorult igazán háttérbe - fejtette ki Bárdi Nándor. Bencze Tibor a most kiadásra került kézirat sorsáról szólt. Elmondta, a 80-as évek közepén Bárdi Nándor csempészte ki Szegedre, és a 90-es években több pályázaton szerepelt, de valahogy mindig kihullott a rostán. Bencze szerint azért, mert sokak számára kényelmetlen volt szembesülni azzal, amit kimond. Vincze Gábor szegedi egyetemi tanár feladata lett a kézirat gondozása, szerkesztése. /Farkas Réka: Új könyv, amely kényelmetlen lehet. Fábián Ernő íróra, filozófusra emlékeztek Kovásznán. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./
2001. december 5.
Fábián Ernőre /Kovászna, 1932. okt. 12. - Kovászna, 2001. aug. 9./, a jeles íróra, filozófusra emlékeztek dec. 3-án Kovásznán. Bárdi Nándor egyetemi tanár Fábián Ernő alakját, munkásságának jelentőségét méltatta, mindemellett bemutatták a szerző 80-as években írt, de csak most kiadott kötetét, amelynek címe Görbe fából nem lesz egyenes. A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület a jeles íróról nevezte el népfőiskoláját. Gazda József, a szervezet elnöke rövid köszöntője után felolvasták Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár levelét. A magyarországi politikus Fábián Ernő legjelesebb politológiai alkotásának nevezte a most megjelent könyvet. Bárdi Nándor egyetemi tanár Fábián Ernő és a magyar kisebbségi közírás címmel tartott előadást. Fábián, mint mondta, az elitnevelésben hitt, amely átformálja az erdélyi magyar közéletet. Bárdi Nándor előadásában végigkövette Fábián Ernő alkotói életútját, és kifejtette, hogy az író, filozófus 1986-ban a Limes-körben talált igazán önmagára. Az erdélyi magyar értelmiségiek ellenzéki csoportosulásának felszámolása után azon kevesek közé tartozott, akik itthon maradtak, bár magyarországi főiskolai tanári állást ajánlottak neki. A 90-es évek elején létrejön az erdélyi magyar politikai elit, és Fábián Ernő ekkor szorult igazán háttérbe - fejtette ki Bárdi Nándor. Bencze Tibor a most kiadásra került kézirat sorsáról szólt. Elmondta, a 80-as évek közepén Bárdi Nándor csempészte ki Szegedre, és a 90-es években több pályázaton szerepelt, de valahogy mindig kihullott a rostán. Bencze szerint azért, mert sokak számára kényelmetlen volt szembesülni azzal, amit kimond. Vincze Gábor szegedi egyetemi tanár feladata lett a kézirat gondozása, szerkesztése. /Farkas Réka: Új könyv, amely kényelmetlen lehet. Fábián Ernő íróra, filozófusra emlékeztek Kovásznán. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./
2001. december 8.
Dec. 7-én több kolozsvári román lap javasolt megoldásokat a székely megyékre vonatkozóan. Gheorge Funar, a város nagy-romániás polgármestere szerint Hargita és Kovászna megyéket "Avram Iancu megye" gyűjtőnév alatt kellene a jövőben kezelni. Dan Brudascu nagy-romániás képviselő Brassó megyéhez csatolná Kovásznát, s Giurgeu Ciuc név alatt futna az az új területi egység, amelynek központja Maroshévíz lenne. Így az ottani román lakosság részaránya a mostani 14 százalékról 40-re ugrana. "Az udvarhelyi székely-tálib terület" egy másik új megye, a Küküllő (Tirnava) része lenne segesvári központtal. Brudascu a székely /secuiesc/ utónevet is törölné Székelyudvarhely, Székelykeresztúr és Kézdivásárhely román elnevezéséből. /(Turós-Jakab László): Nagy-romániás agyrémek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./
2002. július 22.
Az utóbbi években sorrendben harmadszor szólt bele az eső a hét végén immáron tizenegyedik alkalommal összehívott rétyi fúvóstalálkozó eseménysorozatába. Mindez nem zavarta a zenészeket, de még a kíváncsiakat sem, akik előbb Sepsiszentgyörgyön, a nyitányon, majd Rétyen, a művelődési otthonban, végül pedig a Nyírben fújták az örömzenét. Jelen volt három magyarországi fúvószenekar is. A házigazda, Kelemen Antal tanár úgy fogalmazott: "az a fontos, hogy egymást végighallgassuk, hogy egymástól tanuljunk, és érezzük jól magunkat". A zsűri tagja volt Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke, Guttman Mihály és elnöke, Major László is. A fellépők között volt a házigazda rétyieken kívül az uzoni, az agyagfalvi, a mezőhegyesi, a barcaújfalusi, a csengelei fúvószenekar, a kézdi-kovásznai egyesített fúvószenekar, a barátosi Ferencz Ernő Református Fúvósegyesület és a tótkomlósi fúvószenekar. /(benkő): XI. rétyi fúvóstalálkozó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 22./
2002. augusztus 2.
Kommandó, a világtól elszigetelt kis település, a megszűnés határán sínylődik, mivel több mint ezer lakójának nem tud megélhetést biztosítani. Ezért fontos, hogy megszületett a falunapok gondolata, melyből kifejlődött a gombafesztivál megszervezése. Turistákat, érdeklődőket, szórakozni, pihenni kívánókat kell a hegyi fennsíkra vonzani, melynek immár télen kiváló sípályája van hóverőgéppel és felvonóval. /Gazda Zoltán: A Kommandói Napok margójára. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), aug. 2-8./ A Kommandói Napok legfontosabb eseménye volt a több év szünet után a kisvonat elindulása. Madaras Lázár, a BRAFOR vezérigazgatója elmondta, folyamatban van a kisvasút átadása a kovásznai és kommandói önkormányzatnak. A próbautat mindkét településen megtette a mozdony egy-egy utasszállító kocsival, amit a Sikló Egyesület programtervezete is előirányzott. Magyarországi fiatalok léptek azért, hogy megmentsék és felvirágoztassák ezt a fontos, a térségben egyedi, múlt századi létesítményt, a kisvasutat s a siklót. Több mint ötszáz vendég érkezett a gombafesztiválra. /(já-zol): Mozdonyfütty törte meg a csendet. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), aug. 2-8./
2002. augusztus 7.
A gyermekszínház gondolata, a Mesekaláka a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház művészének, László Károlynak, "Puki bácsinak" köszönhető. Évek óra népszerű a gyermekek körében Puki bácsi. A Puki bácsi elindította mozgalom a holnap olvasóközösségét is neveli azáltal, hogy bemutatva a gyermekirodalom egyes darabjait a gyermekközönség találkozik azokkal az írókkal, költőkkel, akiknek munkáiból a Mesekaláka színdarabokat, játékokat, megzenésített verseket mutat be. A Mesekalákának vannak 15-16 éves, de 20 évet betöltött tagjai, továbbá léptek fel kisebbek is. Többen beiratkoztak a László Károly színművész, Puki bácsi vezette Művészeti Iskolába. A Mesekaláka sok helyen fellépett: Baróton, Csíkszeredában, Kovásznán, Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen, Dálnokon, Angyaloson, Árkoson Brassóban és Csíkszentdomokoson. /Nagy Olga: A sepsiszentgyörgyi mesekaláka. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./
2002. augusztus 12.
Barátai és tisztelői emlékeztek aug. 11-én Fábián Ernő filozófusra, eszmetörténészre és íróra, az erdélyi magyarság kiemelkedő gondolkodójára, akit 2001. aug. 11-én kísértek utolsó útjára a kovásznai temetőbe. A megemlékezés a kovászna-vajnafalvi református templomban kezdődött, majd a temetőben Domokos Géza író és Vincze Gábor szegedi egyetemi tanár mondott emlékbeszédet. Fábián Ernő állandóan ismételgette: autonómia kell, mert ez az egyetlen dolog, ami garantálja az erdélyi magyarságnak a hosszú távú fennmaradását, emlékeztetett Vincze Gábor. /(bodor): Kovászna. Fábián Ernőre emlékeztek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 12./
2002. augusztus 12.
Barátai és tisztelői emlékeztek aug. 11-én Fábián Ernő filozófusra, eszmetörténészre és íróra, az erdélyi magyarság kiemelkedő gondolkodójára, akit 2001. aug. 11-én kísértek utolsó útjára a kovásznai temetőbe. A megemlékezés a kovászna-vajnafalvi református templomban kezdődött, majd a temetőben Domokos Géza író és Vincze Gábor szegedi egyetemi tanár mondott emlékbeszédet. Fábián Ernő állandóan ismételgette: autonómia kell, mert ez az egyetlen dolog, ami garantálja az erdélyi magyarságnak a hosszú távú fennmaradását, emlékeztetett Vincze Gábor. /(bodor): Kovászna. Fábián Ernőre emlékeztek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 12./
2002. szeptember 3.
Háromszéken is megalakult a Hegyvidéki Települések Fóruma, mely többek között az 500 méter fölött elterülő kistelepülések számára a kormányhatározatban elkülönített kedvezményeket ügyintézi. /Háromszéken 23 ilyen falu van./ A hegyvidéki szarvasmarha tenyésztők például 400 lejes állami támogatásban részesülnek minden leadott liter tejért. A résztvevők elsősorban a faluturizmus fejlesztési lehetőségeire koncentráltak. Tárgyaltak a Komandó-Kovászna közötti keskeny nyomtávú kisvasút újraindításáról is. A fórum következő ülését három hónap múlva Bálványoson tartják. /Farkas Réka: Fórum a falvakért. Támogatják a hegyvidéki településeket. = Krónika (Kolozsvár),
2002. szeptember 14.
A Transindex internetes újságban az olvasók Kelemen Hunornak tettek fel kérdéseket, és közölték válaszát. Az egyik kérdés: tételesen melyik médiaorgánumoknak nem nyert a pályázata?; hogyan állt össze a sajtószaktestület?; kik döntötték el és milyen alapon, hogy az EMKE-től a Communitas átveszi a pénzosztás jogát? Kelemen Hunor válasza: A sajtóbizottság 1 milliárd 410 millió lejt osztott szét. A Hét 150 milliót, a Bányavidéki Új Szó 20 milliót, a Bemondó 10 milliót, a besztercei magyar elektronikus média 20 milliót, a Besztercei Híradó 60 milliót, a Brassói Lapok 10 milliót, a bukaresti Magyar Közlöny 30 milliót, a Cimbora 15 milliót, a Csernátoni Füzetek 10 milliót, a Csigalépcső 10 milliót, a Dalbimbó 7 milliót, az Erdélyi Gyopár 20 milliót, az Erdélyi Gazda 20 milliót, az Erdélyi Híradó - Szabadság 15 milliót, az Erdélyi Kórus 15 milliót, az Erdővidék 10 milliót, az Erdővidéki Lapok 10 milliót, a Filmtett 15 milliót, a Firka 12 milliót, a Függöny 10 milliót, a Helikon 80 milliót, a Hírhordó - Kovászna 10 milliót, a Hunyad Megyei Hírvivő 20 milliót, a Kalotaszeg 10 milliót, a Kellék 10 milliót, a Keresztmetszet-Temesvári Új Szó 15 milliót, a Kis Küküllő 10 milliót, a Korunk 100 milliót, a Közbirtokossági Hírvivő 5 milliót, a Kraszna 5 milliót, a Látó 60 milliót, az Lkkt 10 milliót, a Lugosi Hírmondó 10 milliót, a Matlap 30 milliót, a Moldvai Magyarság 15 milliót, a Művelődés 40 milliót, a Nagykároly és Vidéke 25 milliót, a Napsugár/Szivárvány 70 milliót, a Népújság-Múzsa 40 milliót, a Nyugati Jelen 20 milliót, a Perspektíva 8 milliót, a Pont 15 milliót, a Pulzus 10 milliót, a Református Szemle 15 milliót, a Hírlevél 10 milliót, a sepsiszentgyörgyi Egyházi Tudósító 10 milliót, Szászrégen és Vidéke 10 milliót, Szatmári Figyelő 15 milliót, Székelyföld 50 milliót, Szigeti Turmix 20 milliót, Szikulusz Rádió 30 milliót, Szilágyság 60 milliót, Tálentum 3 milliót, Tasnádi Tükör 5 milliót, Törvénytár 80 milliót, Udvarhelyszéki Tájékoztató 10 milliót, Unitárius Közlöny 10 milliót, Várad 15 milliót kapott. - A sajtószakbizottság tagjait erre a feladatra a Kuratórium elnöke kérte fel. Gondolom a többi szakbizottság esetében is így történt. - Az EMKE és az RMDSZ között volt megegyezés arról, hogy addig, amíg nem lesz más megoldás, a Kisebbségi Tanács pénzeinek a kezelésével az RMDSZ az EMKÉ-t bízza meg. Az EMKE közben ellátott és ellát más feladatokat is, például kezeli a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által nyújtott támogatásokat. Az RMDSZ vezetősége az EMKE vezetőségével megegyezett arról, hogy a pénzek kezelését, a pályázatok lebonyolítását átveszi a Communitas Alapítvány. Azt, hogy ki bonyolítja le a pályázatokat, és ki kezeli a támogatásokat, mely kezelés egyszerű pénzátutalást jelent, azt 2000 előtt is, és ma is az RMDSZ dönti el és javasolja a kormánynak. Ez minden bizonnyal ezután is így fog történni. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./
2002. október 4.
Vasárnap reggelenként a Román Rádióban soviniszta uszítás hangzik el. Szept. 22-én gróf Wass Albert írót románfaló háborús bűnösnek nevezték. Ismerős ez a hang. 1998. okt. 29-én az akkor még létező Román Nemzeti Egységpárt képviselője a parlamentben kifejezte egyetértését Corneliu Vadim Tudor pártvezérrel, hogy mivel Erdély veszélyben van, rögvest meg kell alakítani a nemzeti gárdákat. Az a közszolgálati rádió fenntartásához a romániai adófizető magyarok is hozzájárulnak. Szept. 28-án elhangzott, hogy a "román Kovászna" ortodox templomait a bécsi döntés után a magyar hatóságok lerombolták, ami kevés megúszta, az gyülekezet nélkül maradt. A hargitai és kovásznai románokat nemcsak a Horthy-korszakban, hanem a Magyar Autonóm Tartomány ideje alatt is elnyomás sújtotta, ezért eljött az idő, hogy nemzeti identitását ápoló intézmények szülessenek a tájakon, közölte a rádió. Ez a rádió tehát a Nagy Románia Pártot is túlliticáló magyarellenes acsarkodások szócsöve. Iliescu elnök pedig nemzetközi konferencián kijelentette /ahogy a Dimineata kormánypárti lap szept. 27-i száma tudósított/: a román közszolgálati rádió fontos szerepet játszik a honpolgári nevelésben, a demokrácia és jogállam értékeinek védelmében, továbbá "professzionista és politikai semlegességének köszönhetően a Román Rádiónak állandóan nagy a szavahihetősége." /Barabás István: Veszélyes vasárnap. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./
2002. október 12.
Sepsiszentgyörgyön, a Képtárban okt. 11-én megnyílt a Kovásznán élő Knott Enikő textilmunkáinak kiállítása. A 41 éves művésznő Kolozsváron szerzett közgazdasági diplomát, majd textilmunkákhoz fordult. Bogozni és színezni kezdett, talán még a gyermekkorban megálmodott mesevilágot hívta elő. 1998-ban Bukarestben, 1999-ben Budapesten és Kölnben, 2000-ben a szülővárosban és Vácott rendezett egyéni tárlatot. /Sántha I. Géza: Tündéri csomók, fonalak. Tegnap nyílt meg Knott Enikő tárlata. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 12./
2002. október 19.
A kovásznai tanács ülésén a Keleti-Kárpátok Múzeuma területigényét a határozattervezet előterjesztői visszavonták, mert tudják, hogy az RMDSZ-frakció semmiképp nem szavazta volna meg a határozatot. /(bodor): Kovászna. Visszavonták a Keleti-Kárpátok Múzeumának kérését. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 19./
2002. november 7.
A Romániai Magyar Dalosszövetség 2002. évi díjait Kolozsváron okt. 26-án osztották ki. Hargita megyéből Csorja Ferenc ny. tanár, karnagy vehette át az RMD Seprődi János-díját. Csorja Ferenc /Papolc, 1924/ tanárként, karnagyként szolgálta pedagógusi hivatását. Több mint ötven éve vezeti a kovásznai Református Férfikórust. /László Attila karnagy: Csorja Ferenc Seprődi János-díjas. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 7./
2002. november 21.
Okt. 26-án tartotta közgyűlését a Romániai Magyar Dalosszövetség elnöki tanácsa Kolozsváron. Erdély minden részéről több mint ötven karvezető jött el. A dalosszövetség tiszteletbeli elnöke, Guttman Mihály nyitotta meg a közgyűlést. A Hajnal akar lenni szakosztály gazdag tevékenységéről dr. Almási István beszámolója hangzott el, ami magában foglalta a népdalosok képzését, tánctáborok szervezését és a népdalgyűjtést. A gregorián szakosztály tevékenységéről Jakabffy Tamás adott számot. Kelemen Attila a fúvószenekarok tevékenységét ismertette. 47 zenekarral tartja fenn a kapcsolatot. Az egyházzenei szakosztály tevékenységéről Sógorné Rigó Magda beszélt. Megválasztották az új vezetőséget. A Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke Guttman Mihály, elnöke Tóth Guttman Emese (Kolozsvár), elnökségi tagok: Péter Csabáné Sógor Éva (Kolozsvár), Kállai Tünde (Kolozsvár), Fórrika Éva (Marosújvár), Szabó Zsombor (Aranyosgyéres). A szakosztályok vezetői: iskolai szakosztály: Székely Árpád (Kolozsvár), gregorián zenei szakosztály: Jakabffy Tamás (Kolozsvár), egyházzenei szakosztály: Sógor Magda (Kolozsvár), fúvós szakosztály: Kelemen Attila (Réty). Ezután a Romániai Magyar Dalosszövetség-díjak ünnepélyes átadására és kórushangversenyre került sor. Gergely János (Székelyudvarhely), az agyagfalvi fúvószenekar vezetője a Rónai Antal-díjat kapta, Csórja Ferenc (Kovászna város) a református kórus 110 éves hagyományát ápoló munkásságáért Seprődi János- díjat, Péterné Sógor Éva, a kisbácsi református egyház vegyes karának vezetője Jagamas János-díjat, Lakatos Imre (Székelyudvarhely) zenetanár, karnagy, zeneszerző Márkos Albert-díjat, Sógor Gyula néhai református lelkész post mortem Zsizsmann Rezső-díjat kapott. /Murár Mária: Tisztújítás a Romániai Magyar Dalosszövetségben. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 21./
2002. december 3.
A Romániai Magyar Dalosszövetség Kolozsváron rendezett karvezetői találkozó-továbbképzést a Kolozs és Fehér megyei kántor-karnagyok részére. A tíz előadást díjmentesen tartották a meghívott tanárok: Péterné Sógor Éva egyetemi tanársegéd (a továbbképzés vezetője), Tóth Guttman Emese tanárnő (a magyarfenesi énekkar karnagya), Guttman Mihály ny. tanár-karmester (a tordaszentlászlói énekkar karnagya), továbbá dr. Szenik Ilona, dr. Angi István és dr. Dávid István (Magyarország) egyetemi tanárok. Az ünnepélyes záróhangverseny október 26-án volt, ekkor történt a Romániai Magyar Dalosszövetség díjkiosztása is. A díjazottak: néhai Sógor Gyula (volt aranyosgyéresi esperes) Zsizsmann Rezső díjban, Lakatos Imre nyugalmazott székelyudvarhelyi zenetanár Márkos Albert díjban, Csorja Ferenc nyugalmazott kovásznai zenetanár Seprődi János díjban, Gergely János, a székelykeresztúri fúvósok karmestere Rónai Antal díjban és Sógor Éva Jagamas János díjban részesült. A négy évre megválasztott új elnökség tagjai: Tóth Guttman Emese tanárnő, Fórika Éva marosújvári tanárnő, Kállay Tünde tanárnő, Sógor Éva egyetemi tanársegéd és Szabó Zsombor aranyosgyéresi tanár. /Guttman Mihály: Tíz hónap - tíz hétfő délutánja. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./
2002. december 7.
Marosvásárhelyen a Bernády György Művelődési Központban tartotta meg irodalmi estjét a Kozsik színész házaspár. Kozsik József és Kozsik Ildikó rendhagyó produkciót adott elő: válogatásuk Szilágyi Domokos, Hervay Gizella, Szőcs Kálmán, Vásárhelyi Géza, Kányádi Sándor, Farkas Árpád, Kovács András Ferenc, Lendvay Éva, Egyed Emese, Dán Éva és Magyari Lajos verseiből állt össze. Az esten a költemények párbeszéde folyt. A Kozsik házaspár 1997-ben hívta életre a Tamacisza nevű minitársulatot. Öt éve járják Erdély, Székelyföld városait és falvait, s gyermekműsoraik mellett eleddig József Attila, Petőfi Sándor, Vörösmarty Mihály és Arany János verseiből állítottak össze pódiumműsorokat. Kovásznán Illyés Gyula születésének századik évfordulója alkalmából tisztelgett emléke előtt a közönség, az Ignácz Rózsa Irodalmi Klub rendezésében. /Magyari Lajos: Versek és költők nyomában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 7./
1997. augusztus 30.
Augusztus 30-án, szombaton Markó Béla szövetségi elnök, Birtalan Ákos turisztikai miniszter, Orbán Árpád megyei tanácselnök, Kozsokár Gábor szenátor, Márton Árpád és Tamás Sándor képviselők, Gazda László alprefektus és Örsi Imre, az Állami Vagyonalap Igazgató Tanácsának tagja Kovászna megyei körúton vett részt. A Kézdivásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Kovásznán és Baróton megtartott polgári fórumokon a résztvevők beszámoltak a nagyszámban megjelent érdeklődőknek az RMDSZ elmúlt 9 hónapi kormányzási szerepéről és válaszoltak a lakosság kérdéseire. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 1., 1103. sz./
1997. augusztus 30.
Aug. 28-án Kovásznán találkoztak a Művelődés folyóirat munkatársai az olvasókkal. Az 50 éve megjelenő lapot Gazda József, a Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Egyesület elnöke méltatta. A szerkesztők elmondták, hogy a lap anyagi gondokkal küszködik, kérdéses, hogy megélik-e az év végét. Sajnálatos, hogy Háromszék magyar lakosságából csak 18-an járatják a folyóiratot. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 30./
1998. november 13.
Kovásznán augusztusban kezdték meg a Kőrösi Csoma Sándor Emlékmúzeum és Dokumentációs Központ építését. A tervrajzot Makovecz Imre irányításával Csernyus Lőrinc magyarországi építőművész készítette. A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület vezetője, Gazda József által kezdeményezett létesítményben helyezik majd el a nagy tudós emlékét őrző tárgyakat, az itteni könyvtár összegyűjti a róla szóló munkákat, ide kerülnek a róla készült szobrok, grafikák és itt fogják tartani a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület rendezvényeit: szimpóziumokat, tudományos ülésszakokat, kulturális műsorokat. /Épül a Kőrösi Csoma Sándor-központ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 13./
1998. november 13.
Kovásznán augusztusban kezdték meg a Kőrösi Csoma Sándor Emlékmúzeum és Dokumentációs Központ építését. A tervrajzot Makovecz Imre irányításával Csernyus Lőrinc magyarországi építőművész készítette. A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület vezetője, Gazda József által kezdeményezett létesítményben helyezik majd el a nagy tudós emlékét őrző tárgyakat, az itteni könyvtár összegyűjti a róla szóló munkákat, ide kerülnek a róla készült szobrok, grafikák és itt fogják tartani a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület rendezvényeit: szimpóziumokat, tudományos ülésszakokat, kulturális műsorokat. /Épül a Kőrösi Csoma Sándor-központ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 13./
2003. február 1.
Birtalan Ákos /sz. Székelyvécke, 1962/ 1992 óta Kovászna megyei képviselő, volt turisztikai miniszter is. 2000-ben Bukarestben szerezte meg a gazdaságtudományok doktora fokozatot. Az elmúlt nyáron súlyos betegség ítélte kényszerpihenőre. Birtalan szerint az RMDSZ mezőgazdasági szakértőinek segíteniük kell a hatékony gazdálkodás feltételeinek megteremtésében. Az önkormányzatnak, az egyháznak, az iskolának, a legjobb gazdáknak össze kell fogni a faluban. Jobban ki lehetne használni Farkaslaka, Székelyvarság, Marosfő, Kovászna természeti szépségeit, az ásványvízforrásokat és a termálfürdőket. /Barabás István: Mégis köztünk... = Hargita Népe (Csíkszereda), febr.1./
2003. február 8.
Kató Zoltán, a Székely Nemzeti Múzeum /Sepsiszentgyörgy/ igazgatója tájékoztatott: a zágoni Kulturális Központ és a kovásznai kivált a múzeumból, az Erdővidék Múzeum pedig a Székely Nemzeti Múzeum baróti részlege lett. A zágoni Kulturális Központ 1997-ben lett az intézmény külső részlegévé. Mostantól Zágon felvállalja a központ finanszírozását. A kovásznai képtár a kovásznai származású, debreceni Kádár László földrajztudós adománya. /Váry O. Péter: Székely Nemzeti Múzeum. Kettővel kevesebb, eggyel több. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 8./
2003. február 10.
Febr. 9-én Kovásznán megnyílt Gazdáné Olosz Ella néhai kovásznai textilművész emlékkiállítása. A Gazdáné Olosz Ella halálának tizedik évfordulója alkalmából rendezett textilművészeti tárlat megnyitóján jelen voltak a művésznő családtagjai, pályatársai is. A megnyitó után a résztvevők kivonultak a kovásznai temetőbe, ahol virágokat helyeztek a művésznő sírjára. /Bodor János: Kovászna. Gazdáné Olosz Ella-emlékkiállítás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 10./
2003. február 10.
Febr. 9-én Kovásznán megnyílt Gazdáné Olosz Ella néhai kovásznai textilművész emlékkiállítása. A Gazdáné Olosz Ella halálának tizedik évfordulója alkalmából rendezett textilművészeti tárlat megnyitóján jelen voltak a művésznő családtagjai, pályatársai is. A megnyitó után a résztvevők kivonultak a kovásznai temetőbe, ahol virágokat helyeztek a művésznő sírjára. /Bodor János: Kovászna. Gazdáné Olosz Ella-emlékkiállítás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 10./
2003. február 14.
Az RMDSZ kovásznai városi szervezete nyílt gyűlést tartott, melynek központi témája a szatmárnémeti VII. RMDSZ-kongresszus utáni helyzet megbeszélése volt. Sokan elmondták: Tőkés Lászlót továbbra is tiszteletbeli elnöküknek tekintik, ami pedig a küldötteket illeti, többen is úgy gondolják, hogy kongresszus előtt ki kellett volna kérni a tagság véleményét, hogy ki és milyen megbízatással képviselje őket a kongresszuson. /Bodor János: Kongresszus után Kovásznán. Tőkést továbbra is tiszteletbeli elnöknek tekintik. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 14./ Gazda József, a kovásznai RMDSZ-szervezet elnöke nyilatkozatban fejtette ki, hogy tiltakoznak a Szatmárnémetiben tartott 7. RMDSZ-kongresszus szellemisége ellen. Tőkés Lászlót továbbra is tiszteletbeli elnökünknek tekintik, elutasítják az ellene folytatott rágalomhadjáratot. Csatlakoznak a Láncos templomban elfogadott nyilatkozathoz, mely kinyilvánítja a nemzeti önkormányzat felállításának szükségességét. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 14./
2003. február 14.
Az RMDSZ kovásznai városi szervezete nyílt gyűlést tartott, melynek központi témája a szatmárnémeti VII. RMDSZ-kongresszus utáni helyzet megbeszélése volt. Sokan elmondták: Tőkés Lászlót továbbra is tiszteletbeli elnöküknek tekintik, ami pedig a küldötteket illeti, többen is úgy gondolják, hogy kongresszus előtt ki kellett volna kérni a tagság véleményét, hogy ki és milyen megbízatással képviselje őket a kongresszuson. /Bodor János: Kongresszus után Kovásznán. Tőkést továbbra is tiszteletbeli elnöknek tekintik. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 14./ Gazda József, a kovásznai RMDSZ-szervezet elnöke nyilatkozatban fejtette ki, hogy tiltakoznak a Szatmárnémetiben tartott 7. RMDSZ-kongresszus szellemisége ellen. Tőkés Lászlót továbbra is tiszteletbeli elnökünknek tekintik, elutasítják az ellene folytatott rágalomhadjáratot. Csatlakoznak a Láncos templomban elfogadott nyilatkozathoz, mely kinyilvánítja a nemzeti önkormányzat felállításának szükségességét. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 14./
2003. március 10.
Kovászna megye és a magyarországi Heves megye közös történelmi múltját, a két régió közös jövőjét szimbolizáló Európa-kaput avattak márc. 9-én a Heves megyei Detken. A kapuszárnyak között keresztet formázó köztéri szobrot, sepsiszentgyörgyi Petrovits István szobrászművész alkotását közösen leplezte le Demeter János, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke és Sós Tamás, a Heves Megyei Közgyűlés vezetője. Az emlékműállításra az szolgáltatott alkalmat, hogy éppen egy éve írt alá a két régió testvérmegyei szerződést. Az Egri Nemzetközi Vásáron kovásznai üzletembereket és cégeket láttak vendégül, illetve Heves megye bemutatta turisztikai lehetőségeit a sepsiszentgyörgyi Székelyföldi Turisztikai Expón. /Európa-kapu a közös jövőért. = Krónika (Kolozsvár), márc. 10./
2003. március 14.
Németh Zsolt, a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke márc. 13-án Kolozsváron megkezdte erdélyi körútját. Kolozsváron a magyar történelmi egyházak vezetőivel tartott zártkörű megbeszélést. Németh Zsolt látogatásának céljáról a következőket nyilatkozta: számos település vezetőjétől kapott meghívást, hogy részt vegyen a március 15-i ünnepségeken, ezért kihasználja az alkalmat, hogy a romániai magyar közélet jeles képviselőivel találkozhasson. Az oktatás területén Németh Zsolt fontosnak tartotta megemlíteni a Sapientia Egyetemet, amely be tudott illeszkedni a felsőoktatási rendszerbe. A külügyi bizottság elnöke reményét fejezte ki, hogy a magyar állam anyagi támogatása mellett idővel a román állam is finanszírozni fogja az egyetemet. Hozzáfűzte: a Magyarország által nyújtott évi 2 milliárd forint támogatás nem elegendő, szükség lenne a legalább egymilliárd forinttal megemelt támogatásra. Az egyházi vezetők megfogalmazták aggodalmaikat is, mondotta Németh Zsolt, az állam számos esetben értékesítette az egyházi ingatlanokat, ezáltal ezeket kivonta a visszaadható ingatlanok köréből. Ugyanakkor nehézséget jelent a különböző települések polgármesterei által kiadott véleményezés beszerzése, amelyet csatolni kell a dossziékhoz ahhoz, hogy sor kerülhessen a tulajdon bejegyzésre. Ami a Márciusi Fórumot illeti, Németh Zsolt elmondta: nem lesz jelen, hiszen ma Csíkszeredába várják, de levélben üdvözölte a fórum szervezőit. A Szabadság kérdésére, hogy hogyan tekintik az RMDSZ-szétszakadást, Németh Zsolt elmondta: nincs tudomása arról, hogy az RT az RMDSZ-en belül bármilyen szakadást elő akarna idézni. Az RT nem kíván kiszakadni az RMDSZ-ből. /Köllő Katalin: Növelni kell az EMTE támogatását. A magyar egyházfőkkel tárgyalt Németh Zsolt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./ A Románia és Magyarország közötti kétoldalú kapcsolatokból Németh a konkrétumokat hiányolta. "Sok a beszéd, kevés a cselekedet" - vélte a Fidesz alelnöke. "Alapvető klímaváltozásra volna szükség Romániában a magyar tőkebefektetések tekintetében. A tőkét ugyanis elriasztja, ha különböző politikai követelményeknek kell megfelelnie" - hangsúlyozta. A Fidesz-alelnök példaként említette a szovátai fürdővállalatnak a magyar Salina Rt. általi privatizációja esetét, illetve a Román Kereskedelmi Bank (BCR) többségi részvényeinek az OTP által történő megvásárlásának megakadályozását. Németh Zsolt kifejtette: "A HTMH-ban addig működő hozzáértő szakértői gárdát a Medgyessy-kormány elbocsátotta, így látványosan visszaesett a hivatal szakmai presztízse és tekintélye". Németh Zsolt márc. 14-én a Sapientia Egyetem csíkszeredai székhelyén tartott fórumon vesz részt, majd a kézdivásárhelyi, kovásznai, brassói, sepsiszentgyörgyi ünnepségeken lesz jelen. /Salamon Márton László: Pénzt az EMTE-nek! = Krónika (Kolozsvár), márc. 14./
