A Székely Nemzeti Tanács elnapolt ülése előtt, amelyet Gyergyószentmiklóson tartottak volna január 29-én, Kovács Attila kovásznai csendőr felkereste Cseh Béla zenetanárt, a Magyar Polgári Szövetség orbaiszéki elnökét, hogy megtudja tőle: Kovásznáról kik utaznak az SZNT ülésére. A csendőr bevallotta, hogy a hírszerzőktől kapott megbízást, mivel ők nem akartak feltűnést kelteni. Sejteni lehet, nem akarták, hogy Cseh Béla megtudja, kik a titkosszolgálat(ok) kovásznai emberei. A hírszerzők február 12-én menjenek el az SZNT ülésére Gyergyószentmiklósra, nem lesz ott semmi titok, és jegyzeteljenek, mint ahogy az a sötétkék ballonkabátos férfiú tette a sepsiszentgyörgyi Gábor Árom Terem folyosóján újságírók közé vegyülve, amikor 2003 őszén az SZNT alakult, és aki pár hónappal később, a következő ülésen is ott volt. /Bodor János: Szimatolnak a hírszerzők. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 1./
2005. március 12.
Az aláírók közleményükben elismerésüket fejezték ki az Erdélyi Magyar Ifjak Egyesületének. „Eörsi Mátyás előadásának megakadályozása Kolozsvár szimbolikus, – mondhatni: szakrális – színhelyein, egyenesen erkölcsi imperatívusz volt az SZDSZ és Eörsi Mátyás másfél évtizedes nemzetellenes tevékenysége után. Ne feledjük, az SZDSZ szorgalmazta a legkövetkezetesebben a magyar érdekek feladásával járó magyar – román alapszerződés megkötését, a náci ihletettségű Benes-dekrétumok ügyében a nyíltan magyargyűlölő szlovák diplomácia oldalára állt, parlamenti pártként egyedül szavazott a magyar nemzet egységét jogi síkon megjelenítő státustörvény ellen, majd pozsonyi és bukaresti politikusokkal vállvetve próbálta megakadályozni a törvény életbe léptetését. Eörsi Mátyás mindezen túl több ízben is állást foglalt a két legfontosabb nemzetpolitikai célkitűzés, az autonómia, valamint a kettős állampolgárság ellen. Az SZDSZ és Eörsi Mátyás olyan politikai vonalvezetést jelenítenek meg, melynek képviselőivel közös értékbázis hiányában éppen úgy nincs mit tárgyalni, mint ahogy a Nagy-Románia Párt reprezentánsait sem léptethetjük elő tárgyalópartnerré.” Az Erdélyi Magyar Ifjak Egyesületének fellépése nem Magyarországról importált. Aláírások: András Imre, Kolozsvár; Árus Zsolt, vállalkozó, Gyergyószentmiklós; Bálint Zoltán, vállalkozó, Arad; Bancsi Edit Anna, tanár, Gyergyószentmiklós; Baracsi Levente, lelkipásztor, Arad; Bencze Tibor, vállalkozó, Csíkszereda; Benedek Barna, mérnök, Málnásfürdő; Bodor János, újságíró, Kovászna; Borbély Imre, politikai elemző, Temesvár; Borbély Réka, fogorvos, Arad; Borbély Viktória, vegyészmérnök, Temesvár; Borbély Zsolt Attila, politológus, Arad; Borsos Géza József, ny. tanár, Gyergyócsomafalva; Burján Sándor, orvos, Köröskisjenő; Cziple Aurél János, tanár, Nagybánya; Cziple Katalin, vegyészmérnök, Nagybánya; Csíki Sándor, tanár, Nyárádszereda; Dávid Zsuzsa, lelkipásztor, Arad; Dénes András, menedzser, Szatmárnémeti; Fekete A. Oszkár, egyetemi hallgató, Csíkszereda – Budapest; Ferencz Csaba, újságíró, Sepsiszentgyörgy; Fülöp Róbert, mérnök, Kézdivásárhely; Gábor Ferenc, Pro Tharkan Egyesület, Köröstárkány; Gazda Zoltán, színész, Sepsiszentgyörgy; György Attila, író, Csíkszereda; Hegedüs Pál, mérnök, Szatmárnémeti; Kiss István, mérnök, Marosvásárhely; Kocsis Károly, újságíró, Kézdivásárhely; Kovács Csaba, informatikus, Csíkszereda; Dr. Köllő Gábor, plébános, Magyarfenes; Lakatos Artur, történész, Kolozsvár; Lázár László, mérnök, Lövéte; Makkay József, újságíró, Kolozsvár; Mátyás Attila, lelkipásztor,Nagyvárad; Péter Zoltán, mérnök, Csíkszereda; Sikó Gyula Levente, vegyészmérnök, Gyergyószentmiklós; Siska Szabó Zoltán, fotóművész, Arad; Siska Szabó Hajnal, festőművész, Arad; Somló Imre, gépészmérnök, Arad; Somló Mária, nyugdíjas, Arad; Szabó Gyula, matematikus, Kolozsvár; Szabó József, gyógyszerész, Nagyzerind; Szabó Mihály, lelkipásztor, Kolozsvár; Thamó Csaba, tanár, Székelyudvarhely; Tóthpál Tamás, túravezető, Kolozsvár; Török Éva, tanár, Gyergyóalfalu; Tulit Attila, vállalkozó, Sepsiszentgyörgy; Vadász Szatmári István, tanár, Gyergyószentmiklós; Varró István, programozó, Marosvásárhely; Szász Gábor, nyugdíjas, Kolozsvár; Szász Enikő, nyugdíjas, Kolozsvár; Szász Detre cégvezető, Kolozsvár; Szász Ágnes, nyugdíjas, Kolozsvár; Szász Szabolcs, cégtulajdonos, Kolozsvár; Policsek Róbert, mérnök, Kolozsvár; Policsek Küne, tanár, Kolozsvár; Policsek Károly, nyugdíjas, Kolozsvár. Továbbá: Bankó Ágnes, Budapest; Jordáky Béla, közgazdász, Göteborg; Kovásznay Ádám, mérnök, Göteborg; Kovásznay Enikő, tanár, Göteborg; Nagy Baka György, fordító, Budapest; dr. Száva Tibor, Erdélyi Magyarok Ausztriai Egyesülete, Bécs, Tamás György, Stockholm. /Közlemény. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./
2005. március 15.
A halálra táncoltatott leány és A halál völgye című könyve megjelenése kapcsán látta vendégül Albert Ernőt Kovásznán az Ignácz Rózsa Irodalmi Klub. Nagy Balázs néprajzkutató bevezető előadásában áttekintette a magyar népballada műfajtörténetét. Albert Ernő kutatásairól beszélt, majd felhívta a figyelmet arra, hogy ma is lappang a mélyben olyan népköltészeti alkotás, melyet még nem jegyeztek le. /Szabó Etelka: A népballada ünnepe Kovásznán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 15./
2005. március 31.
A kovásznai tanács napirendjén szerepel egy terület odaítélése az ortodox egyháznak. Hogy mekkora területről van szó, és milyen célra kérte az egyház, erre nincs adat, így az RMDSZ frakciója nem tudott konkrét álláspontot kialakítani. Kiszivárgott információk szerint az ortodox egyház olyan területet szeretne megszerezni templomépítésre, amelyre a Pitroff család is igényt tart. /(bodor): Az ortodox egyház újabb templomot építene (Kovászna) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 31./
2005. április 6.
A háromszéki városokban csupán 904 gyermeket írattak be az ősszel induló első osztályokban fenntartott 1312 helyre, a falusi iskolákban annyi hely lesz, ahányan jelentkeznek. Az induló osztályok közül sok jóval a huszonötös létszám alatt fog működni. Keresztély Irma főtanfelügyelő szerint meglehet, hogy a fejkvóta alapján történő finanszírozás 2006 januárjától esedékes bevezetésével az önkormányzatok nem fogják fenntartani az alacsony létszámú osztályokat. Sepsiszentgyörgyön két osztállyal, Kézdivásárhelyen és Baróton eggyel, Kovásznán egy fél osztállyal lesz kevesebb az engedélyezettnél. Az osztályonkénti átlag tanulólétszám a megyeközpontban a legalacsonyabb (18) és Bodzafordulón a legmagasabb (20,75). A megyei főtanfelügyelő szerint a négyszáz hely főként azért maradt meg, mert a hatévesek 90 százaléka még egy esztendőt marad az óvodában, ugyanakkor a tanfelügyelőségnek kötelessége olyan beiskolázási tervet engedélyezni, amelybe ők is beleférnek. /(fekete): Négyszáz hely maradt üresen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 6./
2005. április 9.
A Kovásznai Polgármesteri Hivatal nevében Zsuffa Levente polgármester köszöntötte a 70 éves Könczey Jenő nyugalmazott történelemtanárt. Könczey Jenő /szül. Kézdivásárhely, 1935. ápr. 9./ a Bolyai Tudományegyetem elvégzése után a kovásznai középiskola tanára lett, itt telepedett le, itt tanított 43 éven át, nyugdíjazásáig, 2001-ig. Már fiatalon a tanítás mellett levéltári kutatásokat végzett, és 1978-ra megírta a kovásznai oktatás történetét, mely akkor nem jelenhetett meg. Dolgozatát a kovásznai oktatás 425. évfordulójára (2003) kibővítette, és könyv formájában tavaly adták ki. Kovásznán 1960-ban az ő igazgatói mandátuma alatt épült fel az új iskola, 1989 után bekapcsolódott a városi RMDSZ munkájába, és az ő javaslatára állították fel az 1848–49-es emlékművet. /Gazda István: Könczey Jenő hetvenéves. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 9./
2005. április 13.
A Székely Nép című időszaki kiadvány az Erdélyi Bizottság Hivatalos Értesítőjeként az Egyesült Államokban, a Magyar News közreműködésével jelenik meg. Elnöke és szerkesztője a kovásznai születésű dr. Havadtőy Sándor református lelkész, egyetemi tanár. A Székely Mikó Kollégium egykori diákja többkönyves szerző. Negyedszázadon át a Szabad Európa Rádió igehirdetője volt. A Milford városában jegyzett magyar értesítő, a Székely Nép idei áprilisi (55.) száma a magyarság gondjainak olyan sűrítményét jeleníti meg, ami az itthoni lapoknak is tisztességére válna, értékelte a lapot Sylvester Lajos. Csonkaország szavazott kisesszéjében Havadtőy a magyarságot a múlt év decemberében érő traumát foglalta össze, a Mit mondana ma Wass Albert? címmel Czegei Wass Huba dandártábornok, az író fia írt apja mai népszerűségéről és rehabilitálásának romániai útvesztőiről. Megfélemlítés, büntetések Erdélyben a Trianon film vetítése miatt címmel Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Ifjak elnöke foglalta össze a film alkotóinak és az erdélyi vetítés szervezőinek meghurcoltatásait. A Székely Nép számait a szerkesztőség díjmentesen küldi a világ minden tájára az Erdélyért aggódó magyaroknak. /Sylvester Lajos: A milfordi Székely Nép. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 13./
2005. április 14.
Április 14-én lesz Kovásznán a Kőrösi Csoma Sándor Napok nyitóünnepsége, amelyet tizenhatodik alkalommal szerveznek meg. A háromnapos ünnepség keretében Kovásznán, illetve Csomakőrösön sokszínű rendezvény teszi emlékezetessé a szülőföld nagy fia előtti tisztelgést. Képzőművészeti kiállítás nyílik meg Világfa címmel, bemutatják Kőrösi Csoma Sándor és a Kelet népei című könyvet, fellép a Borsika Népi Táncegyüttes, a Pastorale kamarakórus, a vajnafalvi reformátusok kamarakórusa, Kovászna város ifjúsági fúvószenekara, a testvérváros Nagykanizsa zenés műsorát tekinthetik meg az érdeklődők. Tavaszi szél vizet áraszt címmel a Mikes együttes lép színpadra. Tudományos ülésszak keretében Kelet-kutatással foglalkozó szakdolgozatokat mutatnak be. /Kőrösi Csoma Sándor Napok tizenhatodszor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./
2005. április 16.
A Kőrösi Csoma-napokon, mint minden évben, idén is több százan tisztelegtek Kőrösi Csoma Sándor emléke előtt. Kovásznán a Jecza Péter alkotta Csoma-szobornál a fáklyás-gyertyás ünnepi megnyitón Thiesz János, a városi művelődési ház igazgatója köszöntötte a vendégeket. Gazda József, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnöke mondott ünnepi beszédet. A megemlékezések következő színhelyén, a Kőrösi Csoma Sándor Líceumban Becsek Ede iskolaigazgató és Maxim Eugenia aligazgató magyar, illetve román nyelven idézte fel Kőrösi Csoma Sándor munkásságát. /Bodor János: Újítsuk fel a zarándoklatot. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 16./
2005. április 18.
Csomakőrösön a Kőrösi Csoma Sándor-szobornál, illetve a kicsiny falu református templomában április 16-án helybeliek, kovásznaiak és Magyarországról érkezett zarándokok tisztelegtek a nagy Kelet-kutató emléke előtt. A Csoma-napok zárórendezvénye ünnepi istentisztelettel kezdődött. Czakó Gábor budapesti író ünnepi beszédében elmondta, az őshazát ma is kell keresni, de az őshaza a szívünkben van. Czakó Gábor hozzátette: jó útitársat kell választani, és amint a Miatyánk is tanít: meg kell szabadulni a gonosztól. Gazda József, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnöke /KCSSKE/ elnöke felolvasta Cseri Elek kolozsvári történészprofesszor Neményi Ferencről írt laudációját. A KCSSKE idén Neményi Ferencet, A világ tetején című Kőrösi Csoma Sándor-film rendezőjét tüntette ki a Kőrösi Csoma Sándor Emlékéremmel, de betegség miatt sem Csetri Elek, sem Neményi Ferenc nem tudott részt venni a rendezvényen. /Bodor János: Meg kell szabadulni a gonosztól (Kőrösi Csoma Sándor-napok). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 18./
2005. április 29.
A helyi tanács Dorel Lungu demokrata párti képviselő javaslatára elnapolta a Kovászna és Hargita megyei ortodox püspökség február 15-én kelt kérésének megvitatását, amelyben Ioan Selejan püspök 15 ár területet kér az önkormányzattól egy ortodox templom és papi lakás építésére. A 3590 lelket számláló kovásznai román közösségnek ez lenne a negyedik temploma, ugyanis Kovásznán már van három ortodox templom, amelyből az egyik óhitű. A helyi ortodox egyházközség vezetői nem örülnek az új templomépítési tervnek, ugyanis ha a központban egy újabb templom felépül, akkor megoszlik a nyáj. /Bodor János: Újabb ortodox templomért a helyi románság sem lelkesedik (Kovászna). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 29./
2005. május 14.
Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ) minden évben Kovásznán megszervezi a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedőt. Ebben az esztendőben húsz csapat, közel száz általános és középiskolás diák mérte össze anyanyelvi tudását. Kötelességünk megemlékezni József Attiláról – mondta megnyitóbeszédében Ördög-Gyárfás Lajos, az AESZ ügyvezető elnöke. A középiskolások feladatlapjait Zsigmond Győző, a bukaresti tudományegyetem hungarológiai tanszékének vezetője állította össze. /Nagy Zsuzsanna: Kötelességünk megemlékezni József Attiláról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 14./
2005. május 21.
Egy esztendő telt el azóta, hogy döntés született a vasútállomások nevének kétnyelvű megjelölésére azokban a zónákban, ahol nemzetiségi kisebbségek is élnek. Háromszéken a Brassó–Csíkszereda főútvonal mentén immár megszokott látvány a kétnyelvű megjelölés, de a háromszéki medencét átszelő szárnyvonalon azóta sem érvényesítették a kétnyelvűségre vonatkozó szabályozásokat. Kovásznán is csak a román nyelvű tábla van. /Még mindig csak egy nyelven. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./
2005. május 23.
Május 21-én Kolozsváron tartotta a néhány hete jogi személyként bejegyzett Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége (MCSZESZ) első közgyűlését. A kezdeményező Erdélyi Magyar Civil Szervezetek Alapítvány (ERMACISZA) ügyvezetője, Egri István, beszámolójában elhangzott, hogy az MCSZESZ-nek hetvenhét alapító tagja van, ezekhez társult most még tizennégy, tehát 91 tagszervezettel számolnak. A közgyűlés állást foglalt a kisebbségi törvény küszöbön álló elfogadásával kapcsolatban: elítéli azt, hogy ilyen fontos kérdésben előzetesen nem kérték ki a civil szféra véleményét, és nem ért egyet a leendő törvény tartalmával, annak jó néhány pontjával. Az MCSZESZ kilenc tagot választott be az igazgatótanácsba. Elnök: Bodó Barna (Temesvár); alelnökök: Szász Zoltán (Kovászna) és Sándor Krisztina (Kolozsvár); tagok még: Fleisz János (Nagyvárad), Nagy Pál (Székelyudvarhely), Csomós Attila (Marosvásárhely), Héjja Botond (Szatmárnémeti), Kelemen Mária Magdolna (Nagyvárad) és Somogyi Attila (Temesvár). /Ördög I. Béla: Magyar nemkormányzati szervezetek összefogása. Megtartotta első közgyűlését a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./ Elmarasztalta a kisebbségi törvénytervezetet az MCSZESZ, állásfoglalását eljuttatja az RMDSZ csúcsvezetőségéhez és a kormányhoz. Bodó Barna kifejtette: „Az autonómia zászlaját az RMDSZ 1992–93-ban még magasra emelte, majd a szekrény mélyére rejtette. Ezt azonban a magyar társadalom nem fogadta el, így az érdekszövetség társadalmi nyomásra alkotta meg ezt a törvényt, amelynek sajnos rengeteg hibája van.” /Lázár Lehel: Az RMDSZ eljárása ellen lép fel a civil szféra. = Krónika (Kolozsvár), máj. 23./
2005. május 28.
Kovásznán a tanács ülésén Thiesz János RMDSZ-es tanácstag, a városi művelődési ház igazgatója múzeumlétesítésre vonatkozó határozattervezetet terjesztett elő, amelyet a testület egyöntetűen megszavazott. A múzeum – amelyben a város története, néprajza, hagyományos mesterségei, a környék növény- és állatvilága, valamint a város neves személyiségeinek élete és munkássága bemutatására kívánnak berendezni termeket – céljára felszabadítanak egy épületet, a benne lakóknak más lakást biztosítanak. /(bodor): Városi múzeumot létesítenek (Kovászna) . = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 28./
2005. június 17.
Pozsony Ferenc néprajzkutató, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke /sz. 1955/ első tudatosabb gyűjtéseit középiskolában kezdte, Kovásznán, a háromszéki népballadákkal kezdett foglalkozni. Személyes kapcsolatba került az erdélyi magyar néprajztudomány kiválóságaival. 1981 szeptemberében Kézdivásárhelyre helyezték ki tanárnak, akkor kezdett el foglalkozni az erdélyi szászokkal. 1990 után hirtelen megnyílt az erdélyi magyarság köré kiépített szigorú információs zárlat. Akkor kezdtek rádöbbenni, hogy amit addig tudománynak hittek, az mennyire messze áll attól, amit Közép- vagy Nyugat-Európában művelnek. Péntek János professzor őt és több fiatal kutatótársát visszahívta az egyetemre. Kolozsváron fokozatosan megalapozták az egyetemi fokú néprajzos oktatást. Ebből a műhelyből született meg előbb a Magyar Nyelv és Kultúra Tanszék, majd annak megfelezéséből a Magyar Néprajz és Antropológiai Tanszék. Ezenkívül nagy segítségükre volt a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek keretében évente három-négy tematikus konferenciát szerveztek, ahová a magyar néprajztudomány legjobbjai jöttek el. A társaság fennállásának tizenöt éve alatt 10 ezer kötetes szakkönyvtárat, jelentős archívumot, adattárat hoztak létre, és ott helyezték el a moldvai csángósággal kapcsolatos adattárukat is. 1991-től kisebb-nagyobb rendszerességgel diákjaikkal Moldvában kutattak. Több kutatásukba bevontak román, magyarországi, olasz és német kollégákat is. A csángóság kérdéséről Pozsony Ferencnek román nyelvű kötete jelent meg három évvel ezelőtt. A könyvnek pozitív visszhangja volt, újabb kiadást is nyomtattak. Pozsony Ferenc Zabolán, szülőfalujában múzeumot alapított, ebben helyet kapott a moldvai csángó népművészeti kiállítás. Tavaly bejegyeztették a Pro Múzeum Zabola Egyesületet, amely szerződést kötött a Székely Nemzeti Múzeummal. Eszerint a gyűjtemény fokozatosan betagolódik a nagy múltú múzeum szerkezetébe, így állandó munkatársat is alkalmazhattak. Pozsony fontosnak tartotta a gyűjtést, a tárgyi kultúra őrzését, mert Moldvában nagyon gyors kultúraváltás indult meg. /Rostás-Péter Emese: Utak Moldva felé, szélesedő ösvényeken. = Krónika (Kolozsvár), jún. 17./
2005. június 17.
Látogatható Kovászna város hivatalos honlapja, a www.kovaszna.ro, amelynek egyelőre csak a magyar nyelvű változata működik, június végéig elkészül a román és az angol nyelvű is – tájékoztatott Zsuffa Levente polgármester. A honlap főként belföldi és magyarországi turistáknak szól, az oldalon on-line helyfoglalásra is alkalom nyílik a kovásznai panziókban. /Bakk-Dávid Tímea: On-line helyfoglalás a www.kovaszna.ro-n. = Krónika (Kolozsvár), jún. 17./
2005. június 20.
A két székelyföldi megye mindeddig csupán egyetlen projektet állított össze, a Borvíz útja elnevezésűt. Könnyen lehet azonban, hogy Kovászna és Hargita megye közös programjából sem lesz semmi, miután a Kovászna megyeiek által összeállított és elnyert projektet Hargita megyeiek nem támogatják, jelezte Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető alelnöke. A Borvíz útja elnevezésű projekttel az eredeti elképzelések szerint a három székely megye rukkolt elő, Maros megye azonban időközben kiszállt, Hargita megye pedig átengedte a kezdeményezést a háromszékieknek. Végül a pályázatot a Kovászna Megyei Tanács készítette el. A 8,5 millió eurós terv tíz háromszéki és hat Hargita megyei „borvizes” település infrastrukturális fejlesztését, valamint a Kovászna–Kézdivásárhely–Sepsibükszád útvonal korszerűsítését irányozza elő. A döntésnél meglepő módon a Hargita megyei küldöttség tagjai testületileg a terv ellen szavaztak. „Takács Csaba téved, mi nem a Borvíz útja ellen szavaztunk Gyulafehérváron, hanem a teljes, harmincas projektlista értékelése ellen. Egyéb, Hargita megyei illetőségű pályázatokat elutasítottak, vagy hátrányosabban rangsoroltak, mint megérdemelnék: ezt kifogásoltuk” – nyilatkozta Petres Sándor, a Hargita Megyei Tanács alelnöke. /Salamon Márton László: Hargita–Kovászna-ellentét a közös fejlesztési projekt ügyében. = Krónika (Kolozsvár), jún. 20./
2005. június 23.
Minapi sajtótájékoztatóján Adrian Casunean-Vlad volt képviselő, a Szociáldemokrata Párt Kovászna megyei elnöke etnikai eredetű kovásznai verekedésről beszélt, amelynek román résztvevőitől elmondása szerint nyilatkozatokat gyűjt, s e nyilatkozatokat benyújtja a parlamentnek. Senki sem tud arról, hogy az elmúlt napokban etnikai eredetű verekedés történt volna Kovásznán. A kovásznai rendőrségen sem tudnak semmit. Bodor János, a lap munkatársa felhívta Adrian Casunean-Vladot, hogy, milyen verekedésről beszél, de ő kijelentette, telefonon nem nyilatkozik. Kovásznán az elmúlt tizenöt év alatt etnikai hovatartozásuk miatt egyetlen hajszáluk sem görbült a románoknak. De magyarnak igen. Például ezelőtt néhány évvel a vajnafalvi L. I. egy magyar erdészt úgy megvert – a vasvilla nyelével –, hogy lép nélkül maradt. Szintén négy-öt évvel ezelőtt a Korona diszkóban B. L. barátosi magyar fiatalt egy román csoport félig agyonverte. Vasile Balamuc egykori városi tanácstag több magyart vert meg. E verekedésekről törvényszéki periratok is tanúskodnak. Három-négy évvel ezelőtt a Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpontban román diákok megvertek egy magyar diákot. Ezt az ügyet annak idején az iskola vezetősége elhallgatta, hogy az intézmény hírneve ne csorbuljon. /Bodor János: Ki kit ver meg Kovásznán? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 23./
2005. július 4.
Futásfalvát 1992 januárjában nyilvánította kegyhellyé, Mária-zarándokhellyé dr. Jakubinyi György római katolikus érseke. Július 2-án tizenharmadik alkalommal tartottak Sarlós Boldogasszony napján fogadalmi búcsút. Az előző napon Tifán Lajos plébános fogadta a moldvai Pusztináról érkezett, közel ötven csángómagyar zarándokot. Másnap a kegytemplomban szentmisét celebráltak, majd a házigazda plébános fogadta a zarándokokat. Az ünnepi szentmisét dr. Jakubinyi György érsek celebrálta. Idén is közreműködött a Kelemen Antal által vezényelt rétyi Kováts András Fúvós Egyesület zenekara. Szentbeszédet Kovács Gábor kovásznai esperes-plébános mondott. Július 3-án szentbeszédet mondott dr. Jáki Teodóz Sándor győri bencés paptanár, aki itt ünnepelte 76. születésnapját. Bálint Lajos ny. érsek is Futásfalvára látogatott. /Iochom István: Boldogasszony-napi fogadalmi nagybúcsú (Futásfalva). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 4./
2005. július 11.
Barátoson a helyi Ferencz Ernő Református Fúvósegylet július 10-én tartotta a 34. fúvóstalálkozót, ugyanakkor a zenekar fennállásának 95. évfordulójára is emlékeztek. Részt vettek a székelykeresztúri, a kápolnásfalui, az uzoni, a gidófalvi, a kovásznai és kézdivásárhelyi fúvószenekarok. A rendezvény az immár évtizedek alatt kialakult hagyományok szerint zajlott: a zenekarok a falu központjából a református templom kertjébe vonultak, majd megkezdődött a zenekarok seregszemléje. /Bodor János: Fúvóstalálkozó Barátoson. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 11./
2005. július 31.
Zágoni Jenő Válogatott írások /Budapest, 2004/ című, Honismeret, egyháztörténelem, életrajzok alcímű kötete a szerző munkásságáról ad képet. Zágoni Jenő Budapesten él, de Székelyföldről származik. Írásaiban jelen van ősei iránti tisztelete, a nagy elődök példaértékű munkássága. A könyv szerzője Kovásznán született 1937-ben. Bibliográfus, történész. Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum nagy tekintélyű könyvtárosa volt. Budapestre áttelepülése után könyvtáros volt, 1997-ről a Magyarországi Baptista Könyvtár igazgatója. Írásaiban a nagy elődöket idézte meg. Írt a baptista missziókról Székelyföldtől Bolíviáig, emlékezett Rákóczira, Bethlenre és Szentkatolnai Bálint Gáborra. Zágoni Jenő eszperantista is, a fordításokkal is foglalkozott. Székelyföldről indult és mindig hivatásának tekintette a székelyek, a csángók szolgálatát. /Haszmann Orsolya: Életmű hat fejezetben. = Csernátoni Füzetek (Csernáton, a csernátoni Bod Péter Közművelődési Egyesület kiadványa), júl./
2005. augusztus 4.
A Bolyai Nyári Akadémia a tanárok részére szervezett nyári továbbképzés. A matematikatanárok részére ez a képzés először Kovásznán kezdődött, majd több mint 10 éven át a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Líceum látta vendégül a rendezvényt, idén pedig Segesváron, a Gaudeamus Alapítvány kollégiuma. A szervezésről Farkas Miklós, a Gaudeamus Alapítvány elnöke gondoskodott. Az előadók egy része anyaországi volt. Kiemelkedő volt dr. Maurer Gyula professzor előadása a Bolyai Egyetem történetéről és az ott dolgozó kiváló matematikusokról. A tanfolyamot két kirándulás egészítette ki, amelynek során a hallgatók a Bolyaiak nyomdokain járhattak. Marosvásárhelyen a kirándulást dr. Kiss Elemér, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia kültagja vezette, majd a Bólyára és Domáldra szervezett tanulmányi kirándulás vezetője dr. Weszely Tibor egyetemi tanár volt. /Katona Zoltán: BONYA 2005, a Bolyaiak nyomában. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./
2005. augusztus 6.
Marosfőn július 10–16-a között zajlott a román történelemnek és civilizációnak szentelt VIII. Nyári Egyetem. Itt néhány nap alatt tisztáznak szaktekintélyek által kétszáz éve vitatott kérdéseket. Példának okáért A román történelem és civilizáció a Kárpát-kanyarban témájú eszmecsere szereplői visszamentek a történelem előtti időkbe, és megállapították: a román földet – beleértve Hargita és Kovászna tájait – a Cucuteni, vagyis a korai Európa legelőrehaladottabb kultúrája uralta, ebből fejlődött ki a dák, majd a román civilizáció, amelynek szószólói most Marosfőn találkoztak. A román nemzet kialakulására dr. Dorinel Ichim bákói muzeológus dolgozott ki elméletet: erdélyi, moldvai, havasalföldi románok a régmúlt idők folyamán vásárokban, majálisokon találkoztak, ismerkedtek, majd házasodtak, apa-, illetve anyatársakká váltak, és kész, így alakult ki Európának egy magas kultúrájú népe! Dr. Ioan Lacatus egykori sepsiszentgyörgyi pártaktivista, jelenleg a hangzatos elnevezésű Kovászna–Hargita Európai Tanulmányi Központ igazgatója határozottan elvetette Székelyföld autonómiájának gondolatát. A felszólalók súlyos hibának tartották a magyar iskolák különválását. Különösen súlyos a helyzet Udvarhely – Székelykeresztúr vidékén – jelezték a marosfői tudósok: itt a román gyermekek magyarul beszélnek. Gheorghe Bejan mérnök, a Moldvai Katolikusok Egyesületének elnöke felháborodva közölte, hogy Moldvában újra indulnak magyar osztályok. Egyetlen magyar szakember sem kapott meghívást Marosfőre, ahol mindenki mindenkivel egyetértett. Codrin Munteanu, az újszülött Hargita–Kovásznai Románok Társadalmi Fórumának elnöke kifejtette: „A román államnak tizenöt éve nincs stratégiája az itteni románság számára.” /Barabás István: Elemista egyetem. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 6./
2005. szeptember 13.
Kovásznán a Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpontban 364 V–VIII. osztályos és 566 IX–XII. osztályos diák kezdte meg a tanévet. A tantestület hét új tanárral gyarapodott. Becsek Ede iskolaigazgató a lányoknak azt ajánlotta, kerüljék a köldökmutogató öltözetet, a fiúk pedig a zselézett haj és a fülbevaló viseletét. /Bodor János: ,,Az iskola nem diszkó” (Kovászna) . = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 13./
2005. szeptember 17.
A kovásznai Ignácz Rózsa Irodalmi Klub immár évek óta fontos szerepet vállal a város szellemi életének szervezésében. Író-olvasó találkozók és könyvbemutatók, a magyar irodalom nagyjaira emlékező évfordulós rendezvények fűződnek nevéhez, mint például az Illyés Gyula- vagy a Nagy László-emlékünnepség, a Hollóidő megjelenése kapcsán Szilágyi Istvánt látta vendégül, találkozókat szervezett a Látó, a Székelyföld, a Művelődés és a Háromszék szerkesztőivel. Az irodalmi klub 1999-ben, a Kovásznán született írónő emlékszobájának ünnepélyes felavatása alkalmával vette fel Ignácz Rózsa nevét, mesélte el Szabó Etelka nyugalmazott tanárnő, aki immár jó néhány éve Gödri Mártával közösen szervezi a klub tevékenységét. Már a hatvanas évektől Gazda József és Fábián Ernő különböző összejöveteleket szerveztek, amelyeken az irodalom mellett művelődési és politikai kérdésekről is folyt a beszélgetés. 1993-tól a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület keretében működtek. Céljuk az volt, hogy azokat az értékeket, amelyeket a régi időkben szándékosan elfelejtettek vagy mellőztek, újra az emlékezetbe idézzék. További célkitűzésük pedig, hogy teljes magyar irodalomban gondolkodva megismertessék a felvidéki, kárpátaljai, délvidéki és anyaországi irodalmat is. Meghívták Füzesi Magdát Kárpátaljáról, az anyaországból Kocsis Istvánt, Buda Ferencet, Pomogáts Bélát, Bertha Zoltánt és másokat. A mostani évadot Farkas Árpád nyitja meg a Háromszék szerzőgárdájával, majd Zágoni Attila-emlékest lesz októberben. /Bodor János: Szellemi műhely Kovásznán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 17./
2005. szeptember 17.
Szeptember 16-án őszi vásárral kezdődtek a nyolcadik alkalommal szervezett Kovászna Napok. Fellépett a kézdivásárhelyi és a kovásznai egyesített fúvószenekar, valamint a kézdivásárhelyi tanulók klubjának mazsorettcsoportja. Bemutatták Beke Ernő képeskönyvét, amelyben Kovászna egykori arcát illusztrálja korabeli fényképekkel, képeslapokkal. /Bodor János: Kovászna Napok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 17./
2005. szeptember 19.
Bemutatták a kézdivásárhelyi Beke Ernő Üdvözlet Háromszékről című képeskönyvének második sorozatát, amely korabeli képeslapokkal illusztrálja Kovásznát és környékét. /(Bodor): A város, amely ma nem létezik. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 19./
2005. október 5.
Kovásznán az Ignácz Rózsa Irodalmi Klub október 1-jén tartotta évadnyitó rendezvényét, amelyen a Háromszék munkatársai, Farkas Árpád, Bogdán László, Magyari Lajos és Sylvester Lajos találkoztak az olvasókkal. A Tanulók Klubjának Forrás együttese bemutatta a Kádár Kata ballada háromszéki változatát, majd a napilap munkatársai írásaikból olvastak fel. Farkas Árpád főszerkesztő elmondta, hogy a Háromszék igyekszik az olvasói igényeknek megfelelni. Cseh Béla tanár szerint többet kellene foglalkozni a tanügyi kérdésekkel. A kolozsvári Európai Egyetemre például kétszáz helyet hirdettek meg, azonban a bejutók közül egy sem erdélyi. Gödri Márta arra kérte a szerkesztőséget, hogy álljon ki határozottabban az anyanyelv használatának követelése mellett, néhány éve már az egyházi papírokat, hivatalos egyházi iratokat sem lehet magyarul kiállítani. /Bodor János: A Háromszék Kovásznán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 5./
2005. október 7.
A Magyar Polgári Szövetség kezdeményezésére Kovászna polgárai idén első alkalommal emlékeztek október 6-án az Aradon kivégzett 13 vértanúra. A megemlékezésen mintegy száz-százötvenen vettek részt. A megjelenteket Cseh Béla, a Magyar Polgári Szövetség orbaiszéki területi szervezetének elnöke köszöntötte, beszédet mondott Gazda József nyugalmazott tanár. Ezt követően a résztvevők a kovásznai negyvennyolcas szabadságharcosok emlékművénél egy szál gyertyát gyújtottak. Kovács Gábor római katolikus esperes és Bukovinszky Cs. Miklós református lelkipásztor beszédei után az Ignácz Rózsa Irodalmi kör, a Magyar Polgári Szövetség, a polgármesteri hivatal és az RMDSZ városi szervezete részéről elhelyezték a kegyelet koszorúit. /(bodor): Gyertyás főhajtás Kovásznán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 7./
