A Hargita és Kovászna megyei Románok Polgári Fóruma tiltakozik Kovászna megye új címerének elfogadása ellen, mivel szerintük a címer egyetlen olyan szimbólumot sem tartalmaz, amely a románokat képviselné. Ioan Solomon, a fórum elnöke kifejtette: a címert azért fogadta el a kabinet, mert az RMDSZ kormányon van. Demeter János, Kovászna megyei tanácselnök szerint a címer nem etnikai, hanem heraldikai szimbólumokat tartalmaz, a címerek használata koncentrált formában a vidék történelmét, gazdasági, kulturális és szociális jellegzetességeit tömöríti. /Román tiltakozás Kovászna megye címere miatt. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 11./
2007. augusztus 11.
Bukarestben rájöttek, hogy a falun élő embernek szüksége van közösségi együttlétre, szórakozásra, tánc- és színjátszó körökre, dalcsoportokra, könyvtárakra, esetleg számítógépekre, internetszolgálatra. Ezért a Művelődési Minisztérium programot indított falusi művelődési házak építésére. Kovászna megye – a benyújtott pályázatok alapján – hat településén kezdhetik el hamarosan a művelődés hajlékának építését: Illyefalván, Maksán, Szentkatolnán, Kisborosnyón, Csernátonban és Bölönben. Szeptemberben Málnásfürdő és Málnás nyújthat be ilyen célú pályázatot. (simó): Hat művelődési házat építenek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 11./
2007. augusztus 13.
Traian Basescu államfő augusztus 11-én ebéden látta vendégül Hargita és Kovászna megye több önkormányzati vezetőjét és polgármesterét Kovászna fürdőváros állami üdülőjében. A meghívottak többnyire pozitívan értékelték a Basescuval folytatott kötetlen beszélgetést. Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester közölte: rajta kívül jelen volt a találkozón Hargita és Kovászna megye tanácselnöke és prefektusa, Székelyudvarhely, Csíkkozmás és Kovászna polgármestere, illetve Sepsiszentgyörgy alpolgármestere. A több mint három órát tartó beszélgetésen Bunta Levente Hargita megyei tanácselnök szerint áttekintették a két székely megye gondjait és az európai uniós programok biztosította fejlesztési lehetőségeket. Az államfő is úgy találta, hogy a régió legaggasztóbb gondja a szegénység. Szóba került a decentralizáció, a helyi-pénzügyi autonómia. Hargita megye tanácselnöke egy konkrét igényt is megfogalmazott. Tájékoztatta az államfőt arról, hogy az önkormányzat a vidéki lakosság több mint felének ivóvízhálózatot épített ki, most viszont a szennyvíztisztítást szeretnék megoldani, hogy megőrizzék az Olt, a Maros és a Küküllő folyók tisztaságát. Basescu pozitívan válaszolt a felvetésre, és igényelte, hogy írásban fogalmazzák meg javaslataikat és kéréseiket. Az államfő ismét megerősítette, hogy decentralizáció párti. Az államfő is úgy látja, hogy a jelenlegi romániai régiók túl nagyok. Basescu szerint a két megyének mindenképpen egy közös régióhoz kell tartoznia, ugyanis természetellenes lenne, ha szétválasztanák egymástól őket. Fontos gesztusnak nevezte a találkozón szintén részt vevő Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere, hogy az államfő kötetlen beszélgetésre hívta a két megye vezetőit. Emlékeztetett arra, hogy Basescu meglátogatta a 2005-ben árvíz sújtotta Farkaslakát is, hogy megnézze mennyire sikerült az újjáépítés. Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke nem tulajdonít nagy fontosságot ennek a találkozónak, mert Romániában az államfő nem rendelkezik azokkal a hatáskörökkel, amelyekkel egy megye fejlesztésébe hathatósan bele tud szólni. „Nyolcvan éven keresztül tudatosan építette le a román hatalom Székelyföldet, és ennek helyrehozására nem elég tizenhét év munkája” – mondta Demeter. Felvetették, hogy több pénzforrás bevonásáért meg kellene alakítani az RMDSZ által szorgalmazott önálló székelyföldi fejlesztési régiót, de erre Basescu kitérően reagált. Demeter János szerinte Basescu éket akar verni az RMDSZ és a választói közé, ugyanis mindenkivel próbálja elhitetni, hogy ő akarja a decentralizációt, ezzel szemben az RMDSZ nem támogatja az elképzelést. Augusztus 10-én este, székelyudvarhelyi látogatásán, Basescu Szász Jenővel együtt ellátogatott a városban zajló Míves Emberek Sokadalmába, ahol egy sörsátorban negyven percen keresztül beszélgettek. Ezen a nem hivatalos találkozón Szász mellett részt vett még Toró T. Tibor, az RMDSZ parlamenti képviselője és Szilágyi Zsolt. Utóbbi kettő az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöki tisztségét is betölti. Toró elmondta: Basescu megismételte azt a korábban is hangoztatott véleményét, miszerint a széleskörű decentralizáció Székelyföld gondjait is megoldaná. Ekkor beszélgetőpartnerei a dél-tiroli minta alapján a régió különleges státusának biztosítása mellett érveltek. Basescu nem mondott véleményt erről. Szóba került egyebek között Székelyföld autonómiája, a régió infrastrukturális elmaradottsága, a román nyelv oktatása, a Babes–Bolyai Tudományegyetem ügye és a romániai magyarság parlamenti képviselete. Ez utóbbi kérdésről Basescu úgy vélekedett – mondta Toró -, hogy a romániai magyarságnak szüksége van parlamenti képviseletre. Ezért az államfő úgy véli, hogy jó lenne, ha az RMDSZ megegyezne Tőkés László református püspökkel. Ezt cáfolta Szász Jenő, aki szerint az államfő csak annyit mondott, hogy az RMDSZ szempontjából érti, miért fontos a romániai magyar érdekvédelmi szervezetnek megállapodni az egyházfővel. „Toró RMDSZ képviselő, őt most aktivizálta az RMDSZ vezetősége, ezért most bizonyítania kell. Lehet, hogy éppen a következő parlamenti mandátumát kötötték ehhez az RMDSZ-törekvéshez. Én értem Toró T. Tibort szubjektív alapon, de nem szabad az egyéni érdekeket összetéveszteni a közösségi szempontokkal. Ezt tudom mondani neki, még akkor is, ha a barátom” – fogalmazott Szász, aki köztudott, hogy ellenzi az RMDSZ és Tőkés kiegyezését. /Borbély Tamás: Székelyföldi vezetőkkel találkozott Basescu. Az államfő kitér a sarkalatos kérdések elől. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./ A Toró T. Tiborékkal folytatott kötetlen beszélgetésen a román idegen nyelvként való oktatása, az autonómia és a fejlesztési régiók, a külföldi munkavállalás és a politikai rendszer átalakítása, a Magyar Polgári Párt (MPP) küszöbönálló bejegyzése és az európai parlamenti választások is szóba kerültek. Az államfő elmondta, szándékosan sokkolta a hazai társadalmat az „idegen nyelvként tanítani a román nyelvet” megfogalmazással. Hozzátette, nagyon súlyos, a kisebbségeket hátrányosan érintő problémáról van szó, és a román nyelv tanításának régóta változásra váró ügyét kijelentésével is ki kívánta mozdítani a holtpontról. Az önrendelkezés kapcsán megismételte: véleménye szerint a decentralizáció jelenti az autonómiát, amit egységes országos modell szerint kell kialakítani – tehát Caracalnak és Székelyudvarhelynek is ugyanolyan autonómiára van szüksége. Basescu Székelyudvarhelyen megtekintette az Emlékezés parkjának szobrait és a főtéri Orbán Balázs-szobrot is. /K. Cs. : Basescu a székely sokadalomban. = Krónika (Kolozsvár), aug. 13./
2007. augusztus 14.
Pár hónapja indult Hargita és Kovászna megyében két, egymással konkurens ingyenes programajánló: a 24 Fun Székelyföld és a Yoo! Magazin, noha Székelyföldön nincs egyetlen működő mozi sem. A Yoo! Magazin pár héttel korábban indult, mint a 24 Fun székelyföldi mutációja, az értelmi szerzője az egykori krónikás vezérigazgató, Lukács László, aki reklámügynökséget és újabban székelyföldi műsorfüzetet koordinál. A 24 Fun vezetője Horváth Gábor Fun FM rádiós műsorvezető és a figyelo.ro főszerkesztője, ő győzte meg a bukaresti médiacsoportot, hogy a 24 Funnak legyen magyar nyelvű, székelyföldi mutációja. Mindkettő kéthetilap. A 24 Fun 20. 000 példányban jelenik meg egész Székelyföldön, a Yoo! ötezerben megyénként, Hargita és Kovászna megyében tehát összesen 10. 000 példányban. A Yoo! hargitai és kovásznai lapszáma szinte teljesen különbözik, sőt a kovásznainak fele román nyelvű. /Bálint Ferenc: Székely programfüzetek. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./
2007. augusztus 15.
A székelyföldi lakosokat nem az autonómia, hanem az életszínvonal, a román nyelv elsajátításának nehézségei és a rossz állapotban lévő infrastruktúra foglalkoztatja leginkább – jelentette ki Traian Basescu államfő sajtónyilatkozatában. Az autonómia tekintetében leszögezte: az ország minden megyéjének egyforma széleskörű autonómiát kell biztosítani. Szerinte Romániában Hargita és Kovászna megye rendelkezik a legkiválóbb idegenforgalmi lehetőségekkel, példaként említve a számos ásványvízforrást, amelyeket azonban nem használnak fel kellőképpen. Hasonlóképpen vélekedett a székelyföldi erdőkből kitermelt fáról, az erdei gyümölcsökről és az állattenyésztésből származó termékekről, amelyek mind nyersanyagok, feldolgozatlanul hagyják el a két megyét. Basescu egyrészt a romániai az úthálózattal, másrészt pedig politikai okokkal magyarázta a két megye gazdasági fejletlenségét. Ez utóbbi esetben a demagóg nacionalista, szélsőséges román és magyar politikusokat tette felelőssé amiatt, hogy a régióról olyan látszat alakult ki a köztudatban, mintha ott bármikor kirobbanhatna egy etnikai konfliktus. Ismét szorgalmazta, hogy idegen nyelvként tanítsák a románt a magyar gyerekeknek. Basescu élesen bírálta az RMDSZ-t, amelynek – mint fogalmazott – „feudális” a magatartása a helyi közigazgatásban. Konkrétan a Szász Jenő által igazgatott Székelyudvarhely példáját említette, amelyet a kormány Basescu szerint kevesebb pénzzel támogatott az RMDSZ kérésére. Basescu szerint Borbély László fejlesztési miniszter azt kérte, hogy ne kapjon fűtéstámogatást a város. Borbély határozottan cáfolta ezt a vádat, és elmondta, hogy éppen az ellenkezője igaz. Markó Béla, az RMDSZ elnöke helyesli, hogy Basescu ellátogatott Hargita és Kovászna megyébe. Nem ért egyet azzal, hogy a székelyeknek nincs szükségük sajátos autonómiára és az RMDSZ-re. Nem fogadta el azt a vádat, miszerint a nem RMDSZ-es polgármesterek által vezetett települések kevesebb pénzt kaptak. /B. T. : Basescu: Székelyföldet az életszínvonal foglalkoztatja. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./ Basescu cáfolta, hogy szándékában állna támogatni a Magyar Polgári Szövetség pártként való bejegyzését. „Az elnök nyilatkozatának politikai célja az, hogy bebizonyítsa a székelyeknek, nincs szükségük autonómiára, s nincs szükségük az RMDSZ-re sem, hiszen a román állam megoldja gondjaikat” – értékelte Basescu beszédét Markó Béla. Szerinte az államfő nem csupán megosztja a magyarságot, hanem megpróbálja a székelyekkel elhitetni, hogy nincs szükségük autonómiára. /Lokodi Imre, Szűcs László: Basescu: nem téma az autonómia. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./
2007. augusztus 15.
Gazda Zoltán, az Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezetének elnöke kijelentette, Traian Basescu államfő igazat mondott, amikor arról beszélt, hogy az RMDSZ „feudális jellegű viselkedésről tesz tanúbizonyságot” Hargita és Kovászna megyékben, ezt az bizonyítja, hogy „néhány évvel ezelőtt az RMDSZ megakadályozta az MPSZ beíratását”. Gazda szerint az RMDSZ azért akadályozta meg az MPSZ beíratását, hogy ne indulhasson saját listákon a választásokon. Gazda szerint a megyei tanács diszkriminálja a független polgármestereket, és a helyi költségvetési összegeket a politikai hovatartozás szerint osztják szét. /Az MPSZ egyetért az államfővel. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 15./
2007. augusztus 16.
A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) támogatásával vádolta meg a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI) Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (PC) elnöke, aki szerint a titkosszolgálat Traian Basescu államfő tudomásával és beleegyezésével segít a Szász Jenő által vezetett szervezetnek. Voiculescu szerint a SRI Hargita és a Kovászna megyei kirendeltségei azért támogatják az MPSZ-t, hogy tönkretegyék az RMDSZ-t. A PC elnöke közölte, hogy szeptemberben törvénytervezetet nyújtnak be a parlamentben, amely a Hargita és Kovászna megyei diákokat arra kötelezi majd, hogy megtanuljanak románul. Voiculescu éles támadást intézett Basescu ellen. /A titkosszolgálat segíti az MPSZ-t? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./
2007. augusztus 16.
Traian Basescu államfő látogatása után négy nappal, augusztus 16-án kerül Háromszék kökösi bejáratánál Székelyföld– Tinutul Secuiesc–Szeklerland feliratú plakát az előzőleg felállított nagyméretű reklámpannóra. A plakáton székely népviseletbe öltözött fiatalok strázsálta székely kapu alatt olvasható a régió háromnyelvű elnevezése. A pannót a Kovászna megyei önkormányzat állította föl, és rendelkezik a szükséges engedélyekkel. Ennek ellenére a belügyminiszter kijelentette, megvizsgálják a pannó felállításának körülményeit. Demeter János megyei tanácselnök a román többségű Bodza-vidéken is tervez felállítani hasonló, de más feliratozású plakátokat. /Domokos Péter: Székely kapu a megyehatáron. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./
2007. augusztus 16.
A Hargita és Kovászna megyei Románok Civil Fóruma a Kovászna megyei prefektushoz, alprefektushoz, a Közigazgatási és Belügyminisztériumhoz címzett nyílt levelében azt kérte, hogy ellenőrizzék, legális-e a Székelyföld feliratú tábla felállítása. /Román tiltakozás. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 16./
2007. augusztus 17.
„Béla úr, gondolt-e ön arra, mit éreznek most a románok?” – ezt a kérdést szegezte Markó Bélának egy nagy-romániás képviselő, amikor az RMDSZ-elnök Kovászna és Brassó megye határán felavatta a Székelyföld határát hirdető háromnyelvű táblát. Válaszában a politikus leszögezte: az államfő szerint is önálló identitású régiót jelent a két székelyföldi megye. Augusztus 16-án a Székelyföld határát hirdető pannót avatása Kovászna és Brassó megyék határán, Kökösnél avatták fel. A rendezvény helyszínére vezető utak stratégiai pontjain csendőrségi kocsik parkoltak, rendőrök is megjelentek. Elsőként Demeter Jánost, Kovászna megye tanácsának elnökét vették tűz alá a tudósítók. „Néhány napig idegeskedés lesz, aztán minden megy tovább a maga medrében. A rendőrség túlbuzgóságának tudható be ez a mozgósítás” – magyarázta az elöljáró. Olguta Vasilescu, a Nagy-Románia Párt (PRM) Dolj megyei parlamenti képviselője, az alakulat ifjúsági szervezetének elnöke kijelentette: „Székelyföld területi-közigazgatási egységként nem létezik, és nem értem miért nem lépnek közbe a hatóságok”. „Traian Basescu elnök is elismerte nyilatkozataiban, hogy különleges identitású régióról van szó. A táblaállítás jelképes, és a rengeteg ellenkezés bizonyítja, hogy hosszú út van még elfogadtatni Székelyföldet” – magyarázta Markó. /Domokos Péter: Jelképes székely kapuk a Székelyföld kapujában. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./
2007. augusztus 18.
A legfőbb ügyészséghez fordult a Belügyminisztérium a Székelyföld határát jelző tábla ügyében. A szaktárca bejelentette, hogy vizsgálatot rendelt el. Az ügyészeknek azt kell megvizsgálniuk, hogy a Kovászna és Brassó megye határában elhelyezett, Székelyföld nevét román, magyar és angol nyelven feltüntető, illetve egy székelykaput és két székely népviseletbe öltözött fiatalt ábrázoló tábla veszélyezteti-e az alkotmányos rendet. Demeter János, a tábla elhelyezését kezdeményező Kovászna Megyei Tanács elnöke szerint minden engedélyt beszereztek, hozzájárult valamennyi illetékes hatóság, még a rendőrség is. Demeter szerint az önkormányzat semmilyen törvényt nem sértett meg. A hatósági ellenőrzések során mégis találtak egy apró szabálytalanságot, ugyanis megállapították, hogy a tábla túl közel van az országúthoz. A szabályok szerint legkevesebb hét méterre lehet csak reklámtáblát elhelyezni a DN jelzésű országutak mentén. A Székelyföld reklámtábla csak 4,90 méterre van az úttól. Az útügyi hatóságok ezért arra kérik majd hivatalos átiratban a megyei önkormányzatot, hogy a szabályos távolságra helyezzék el a táblát. A Konzervatív Párt bejelentette, hogy a Kovászna megyei tanács által elhelyezett tábla mellé egy sajátot is elhelyeznek, amin az olvasható: „Isten hozta a román földnek számító Hargita és Kovászna megyébe!”. /B. T. : A legfőbb ügyészséghez került a székelyföldi tábla-ügy. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./
2007. augusztus 20.
Azt rótták fel az útügyisek a Kovászna Megyei Tanácsnak, hogy nem tartotta tiszteletben azt a szabályt, miszerint legkevesebb hét méterre lehet csak ilyen reklámtáblákat elhelyezni az országutak mentén. A technikai hibán túl azonban nyilvánvaló politikai színezete is van az ügynek, ugyanis a Kovászna megyei prefektúra felszólította az önkormányzatot: távolítsa el a plakátot. Ion Ursache alprefektus bocsátotta ki a megyei önkormányzatnak szánt felszólítást, mivel György Ervin prefektus szabadságon van. Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt elnöke szerint a plakát elhelyezése Románia alkotmánya elleni sértésnek minősül. Az ellenzéki pártelnök bírálta Traian Basescu államfőt, aki szerinte egy hét székelyföldi látogatás után éppen egy ilyen táblát érdemelt. /B. T. : Várhatóan ma szerelik le a múlt héten elhelyezett Székelyföld-táblát. A közlekedési miniszter és Geoana is támadásba lendült. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./
2007. augusztus 20.
A hét végén nem mozdították el a helyről a Székelyföld határát jelző táblát, azonban nagy valószínűséggel augusztus 20-án erre sor kerül. Ludovic Orban közlekedési miniszter kiadott egy rendeletet, miszerint el kell távolítani helyéről a Kökösnél elhelyezett reklámpannót, amelyet augusztus 16-án helyezett el a Kovászna megyei RMDSZ Markó Béla szövetségi elnök jelenlétében. A minisztérium műszaki hibákra hivatkozva akarja elmozdítani a táblát. /Eltávolítják a Székelyföld-táblát. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./
2007. augusztus 20.
Sepsiszentgyörgyön, a Háromszéki Magyarok Világtalálkozóján megnyílt Szekeres Attila István címerkiállítása. Az alkotó az elmúlt négy évben közel ötven heraldikai jelet tervezett Háromszék, Maros valamint Brassó megyei települések részére, s mint Cserey Zoltán muzeológus, a Kovászna megyei heraldikai bizottság elnökének köszöntőjéből kiderült, egyike – egyedüli magyarként – a hat hitelesített romániai címerkészítőnek. A 42 éves – újságíróként is tevékenykedő – címerkészítő szerint: „a címer nem történelemkönyv, sem pedig nemzetiségi statisztika“. Albert Álmos polgármester kiemelte, hogy a rendszerváltás után egyre több önkormányzat kezdte elővenni településének régi címereit, azonban ez nem mindenhol aratott osztatlan sikert. /Domokos Péter: Világtalálkozós címerviták. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./
2007. augusztus 21.
Egyszerre szerveztek világtalálkozót a románok és a háromszékiek. Előbbiek marosfői összejövetelén bőven hangzott el utalás a szomszédos megyében zajló rendezvényekre, elsősorban a Székelyföld feliratú reklámtáblára, illetve a Hargita és Kovászna megyei románok hátrányos megkülönböztetésére. A magyarok 500 évre előre terveznek, miközben a román kormánynak nemcsak semmiféle stratégiája nincs a határon túli románokat illetően, de teljes mértékben semmibe veszi őket – a kritika a románok marosfői világtalálkozóján hangzott el. Magunkra hagytak bennünket – panaszkodtak a románság különböző szervezeteinek képviselői. A találkozóra ugyanis hiába hívták meg a kormány és más állami intézmények képviselőit. A legmagasabb rangú vendég az államfő egyik tanácsadója volt, rajta kívül a demokraták (PD), illetve a nagy-romániások (PRM) egy-egy képviselője utazott Marosfőre. Dan Vasiliu, a Határon Túli Románok Alapítvány alelnöke és Daniela Soros, a szervezők egyike a külképviseletek személyzetének magatartására panaszkodott, arra, hogy nem tartják a kapcsolatot a diaszpórával. Az elfogadott nyilatkozatok egyike kérte, hogy a határon túli románok ügyeinek kezelése kerüljön át a külügyminisztériumtól az államfői hivatalhoz. Daniela Soros szerint a kormány képviselői előzőleg fedezetlenül ígérgettek, ezért kerülték el most Marosfőt. A marosfői összejövetel résztvevői nyilatkozatban ítélték el a Brassó és Kovászna megye határán felállított táblát – a négynyelvű Székelyföld felirattal -, amelyet a román állam területi egysége elleni merényletként értékeltek. Kérték, hogy üljön össze a Legfelsőbb Védelmi Tanács, és „állítsa meg a magyar szervezek provokatív, az alkotmányos rendet és nemzetbiztonságot fenyegető szélsőséges-szeparatista akcióinak elterjedését”. Hosszú távú stratégia kidolgozását is igényelték, hogy biztosítsák Hargita, Kovászna és Maros megye megmaradását a román állam keretein belül. Felhívták a figyelmet, hogy a kistérségi társulások révén a területi autonómia előkészítése folyik, ezért ezeket be kell tiltani. A mintegy száz résztvevő nagyobbrészt az anyaországból érkezett a Hargita megyében évente megrendezett összejövetelre, holott például a Határon Túli Románok Alapítvány elnevezés ennek az ellenkezőjére utalna. Ezzel magyarázható, miért nem veszi komolyan a rendezvényt a kormány. A határon túli románok gyakran panaszkodnak arra, hogy román diaszpóra gyakorlatilag nem létezik. A különböző szervezeteket összefogni próbáló, Los Angeles-i Románok Világtanácsa (Consiliul Mondial Roman – CMR) valójában egy bukaresti alapítvány, s mindössze egy fiókintézményt működtet az Egyesült Államokban. Kéttucatnyi egyéni tagja, valamint – saját nyilvántartásuk alapján – 11 tagszervezete. Ezek közül kettő Amerikában, hét Romániában, a többi a Moldovai Köztársaságban működik. A Románok Világtanácsa a májusi referendumot megelőző kampányban „10–12 millió határon túli román nevében” Traian Basescu elnök mellé állt. /Szőcs Levente: Világtalálkozók párbaja. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./
2007. augusztus 21.
Augusztus 20-án a brassói regionális útügyi hatóság munkatársai eltávolították azt a plakátot, amely Székelyföld határát jelezte Kökösnél. Ludovic Orban közlekedési miniszter elmondta: a hétvégén rendezett Háromszéki Magyarok Világtalálkozójára és a rendezvény mintegy 700 meghívottjára való tekintettel, a magyarországi televíziók stábjának jelenléte miatt döntött úgy, hogy az útügyi igazgatóság munkásai csak augusztus 20-án lépjenek közbe. Előzőleg a Belügyminisztérium a legfőbb ügyészséghez fordult, hogy vizsgálják meg, nem sérti-e a tábla az alkotmányos rendet. Vajda Lajos, a tábla kihelyezését kezdeményező Kovászna Megyei Tanács alelnöke úgy nyilatkozott, hogy újra felállítják a táblát, miután ismét beszerzik a szükséges engedélyeket. /Eltávolították a Székelyföld-táblát. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./ Eltávolították a Székelyföld– Tinutul Secuiesc–Szeklerland feliratú pannót, lángvágóval. A levágott nagytáblát Brassóba szállították. Demeter János, Kovászna megye tanácsának elnöke elmondta, hamarosan visszaállítják a pannót, az útügyesek nemcsak elköltöztették, hanem meg is rongálták a létesítményt. Vajda Lajos megyeitanács-alelnök szerint a rétyi útkereszteződésénél két kőolajtársaság hasonló pannója is képezhetné a törvényességi vizsgálat tárgyát. /Domokos Péter: Lángvágóval a Székelyföld-pannó ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./
2007. augusztus 21.
Helyes és jó ötlettől vezérelve, az RMDSZ kezdeményezésére, Székelyföld határát hirdető pannót helyeztek el Kökösnél, Kovászna és Brassó megye határánál. Az eseményről az RMDSZ elnöke, Markó Béla kijelentette: „Itt az ideje, hogy ilyen szimbolikus eszközökkel is kifejezést adjunk annak, hogy Székelyföld hagyományos egység. Én magam javasoltam, hogy Székelyföldön – Kovászna, Hargita és Maros megyében – ilyen közös szimbólumokkal is kifejezzük, ez a régió összetartozik. Ha valaki belép Székelyföldre, lássa, hogy egy sajátos régióban van”. Az acsarkodókat országos, sőt európai hírűvé avatta ezt az eseményt. Olguta Vasilescu nagy-romániás képviselő képes volt Olténiából Kovásznára utazni, hogy megkérdezhesse Markó Bélától, mi a jó a többnyelvű pannóban, mert ő nem érti. Miután a Hargita Megyei Románok Civil Fóruma drámai hangon ecsetelte a veszélyt, maga a belügyminisztérium rendelt el kivizsgálást az ügyben. Még sincs olyan ideális harmónia azon a tájékon a románok és magyarok között, mint amit egy héttel korábban Traian Basescu próbált bebeszélni a közvéleménynek, miközben ígéretekkel ámította a „tekintélytől félájult székely imádóit”. /Mózes Edith: Székelykapu. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 21./
2007. augusztus 22.
Barbár módon jártak el az útügyi hatóságok, fejtette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke bukaresti sajtótájékoztatóján. Óriási baklövésnek tartja a Nemzeti Liberális Párt (PNL) minisztereinek hozzáállását, akik azt hitték, hogy kedvére kell tenni a román közvélemény nacionalista részének. Közölte: már az elhelyezés előtt beszélt Ludovic Orban közlekedési és Cristian David belügyminiszterrel, megmagyarázta, hogy miről van szó, arra kérte őket, ne avatkozzanak bele. Markó szerint nevetséges, hogyan keresték az ürügyet a tábla eltávolítására. Jelezte: az RMDSZ nem hőköl vissza, és Székelyföld más bejáratánál is kitesznek majd hasonló jelzéseket, ugyanis a régiónak szimbólumokkal is minél nagyobb súlyt kell adni. Felhívta a figyelmet arra a „nagy” ellentmondásra, hogy Romániában már léteznek olyan vidékek – a Barcaság, az Avas vidéke vagy Hátszeg –, ahol megjelölik a hagyományos tájegységeket. Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke bejelentette, hogy hatósági engedélyt kértek a Székelyföld-tábla visszahelyezésére. /B. T. : Markó: Barbár módon jártak el az útügyi hatóságok. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./
2007. augusztus 22.
Panasszal fordult a Hargita és Kovászna Megyei Román Civil Fórum az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz: a múlt hétvégén lebonyolított Háromszéki Magyarok Világtalálkozója diszkriminatív a románok és a más nemzetiségűek (németek, romák, zsidók stb.) számára. A feljelentők a felelősséget Demeter Jánosra, a Kovászna Megyei Tanács elnökére, a tanács vezetőségére, valamint a Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatalra hárítják. A fórum tagjai szerint az augusztus 17–20-a között megszervezett rendezvény nyilvános, és kimondottan etnikai jellegű volt. „A rendezvény a szervezők cinikus és arrogáns hozzáállását bizonyítja a nem magyar nemzetiségű Kovászna megyei lakosok irányába. Ezáltal másodrendű állampolgároknak tekint, akiket nem kell számba venni, habár mi is a megye fiainak, adófizető polgároknak tekintjük magunkat”, olvasható a közleményben. /Diszkriminálva érzik magukat a székelyföldi románok. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./
2007. augusztus 22.
Minden vizsgázónak /118 fiatalnak/ sikerült a román szóbelije a pótérettségin Kovászna megyében. Magyar nyelv és irodalomból szóbeliztek a kézdivásárhelyi vizsgáztató központban tizennégyen és Sepsiszentgyörgyön hetvenhatan. Legtöbben, közel 360-an románból pótérettségiznek, az először vizsgázók mellett olyanok is, akik e tárgyból júniusban sikeresen szóbeliztek, de az írásnál megbuktak. /Fekete Réka: Sikeres volt a román szóbeli (Pótérettségi). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 22./
2007. augusztus 22.
A Kovászna megyei művelődési központ, a Romániai Magyar Táncszövetség sepsiszentgyörgyi fiókja és Kézdiszentlélek önkormányzata augusztus 20-án harmadik alkalommal szervezte meg a perkői szabadtéri színpadon az erdélyi gyermek- és ifjúsági néptáncegyüttesek találkozóját. Idén a sepsiszentgyörgyi Fenyőcske Táncegyüttes, a zabolai Gyöngyharmat Táncegyüttes, a kézdiszentléleki Borsika és Perkő táncegyüttesek mellett Kézdiszentlélek két magyarországi testvértelepülésének művészeti csoportja lépett színpadra. /Iochom István: Néptáncegyüttesek a Perkőn. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 22./
2007. augusztus 23.
György Ervin kormánybiztos nem ért egyet a Kovászna megyei prefektúra által a Székelyföld-tábla kapcsán elküldött figyelmeztető levél teljes tartalmával. A napokban a Kovászna megyei prefektúra is felszólította a megyei önkormányzatot, hogy a diszkriminációra vonatkozó kormányrendelet értelmében távolítsa el a Kökös határába elhelyezett Székelyföld bejáratát jelző reklámpannót. A Ioan Ursache alprefektus által jegyzett levél szerint a háromnyelvű tábla kimeríti a diszkriminációellenes kormányrendelet előírásait, a tábla nacionalista és soviniszta propagandát szolgál. „Telefonon hívott Ioan Ursache alprefektus, és értesített a felszólító levélről, viszont nem ismertette velem annak tartalmát. Csak később ismertem meg, és egyáltalán nem értek vele egyet” – nyilatkozta György Ervin, aki éppen szabadságát töltötte abban az időszakban. /Kovács Zsolt: Ellentmondások a prefektúrán. = Krónika (Kolozsvár), aug. 23./
2007. augusztus 23.
A háromszéki elöljárók levélben kérik Traian Basescu államfő segítségét Kovászna megye legégetőbb problémáinak megoldásához. György Ervin Kovászna megyei prefektus beszámolt arról, hogy az államfő egyhetes háromszéki tartózkodása alatt a megye vezetőivel találkozott, a tárgyaláson azt kérte, írásban is ismertessék azokat a problémákat, amelyek megoldásához a támogatását kérik. A prefektus szerint a megyei önkormányzat és több település polgármestere közös levelet küld az államfőnek, melyben főként a háromszéki turizmus fellendítéséhez kér segítséget. „Ebben a levélben utalnak többek között a rossz állapotban lévő kovásznafürdői szívkórház újjáépítésére, az infrastruktúra javítására és a befektetők térségünkbe való vonzására is” – nyilatkozta György Ervin. /Államfői támogatás. = Krónika (Kolozsvár), aug. 23./
2007. augusztus 24.
Az itt élő magyarság és románság barátsága, békés egymás mellett élése jegyében javasolta az egyik sepsiszentgyörgyi önkormányzati képviselő, hogy az Erzsébet-parkot kereszteljék át Egyetértés névre. Hamisan hangzik mindez annak a szájából, aki a Kovászna megyei román civil szervezetek fejeként maga gyártott az elmúlt évek során nem egy olyan beadványt, mely az itteni románság elnyomatását, hátrányos megkülönböztetését és hasonlókat ,,tárt fel”. 2004. november 23-án, a Magyar Tudomány Napjának tartott ünnepen Sepsiszentgyörgyön Lósy Schmidt Ede hajdani mikós diák, későbbi technikatörténész, a budapesti Magyar Műszaki Múzeum alapítója és első igazgatója, az első magyar nyelvű műszaki szótár szerkesztője tiszteletére emléktáblát szándékoztak elhelyezni Sepsiszentgyörgy e jeles fiának szülőházán, a mai Constantin Brancusi-iskola falán. Ezt az ünnepséget megakadályozta az iskola igazgatója, majd rá néhány napra, mikor a táblaavatóra mégis sor kerülhetett, az igazgató tiltakozást szervezett, kivezényelve a tanoda diákjait azzal, hogy az emlékállítás elmagyarosítási kísérlet lenne. Másik példa. Évekkel ezelőtt Sepsiszentgyörgyön a Váradi József utcai ortodox templom falára a pópa hangszórókat szereltetett, melyekből vasárnaponként s messzire hangzóan szól a prédikáció. A környék lakói szóvá tették a pópának, miért van ez a kihangosítás, hiszen annyi híve sincs, hogy a templomot megtöltse. Azóta az istentiszteletek alatt csendőrök ácsorognak a templom előtt. /Váry O. Péter: Erzsébet vagy Egyetértés? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 24./
2007. augusztus 27.
Botrányba fulladt az Oktatási Minisztérium kisebbségi ügyekkel foglalkozó főosztálya által benyújtott, a tanügyi törvénytervezet kisebbségi fejezetét is megvitató tanácskozás Sinaián. A minisztérium kisebbségi osztályának igazgatója, Matekovics Mihály elmondta: „a román nyelv-oktatásra, valamint a román történelem és földrajz kisebbségi nyelveken való tanítására vonatkozó javaslatunkat a tanügyi szakszervezetek, szó szerint, leordibálták”. A Hargita és Kovászna megyéket képviselő szakszervezetek vagy nem voltak jelen a tanácskozáson, vagy szó nélkül tűrték a jogtalan vádakat, tájékoztatott Matekovics. Hozzátette: „nem járt végleges ügylezárással a tanügyi törvénytervezet”. Reméli, hogy 2-3 napon belül sikerül meggyőzni a minisztert a javaslatok jogosságáról. Amit sikerült elfogadtatni, az a kisebbségi oktatási egységekben a kisebbségi igazgatók kinevezésére vonatkozik, valamint arra, hogy létrejöhessen kisebbségi oktatás ott, ahol erre igény van. /Oborocea Mónika: Lehurrogták a javaslatokat. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./
2007. augusztus 27.
Románia más térségeiben látható táblák fényképeivel érveltek a háromszéki önkormányzat elöljárói amellett, hogy csak Kovászna megyében kifogásolja a prefektus intézménye a régiót jelölő Székelyföld-pannókat. Demeter János megyei tanácselnök Láposvidékével (Tara Lapusului), Zaránddal (Tara Zarandului), valamint Barcasággal (Tara Barsei) példálózott, hozzátéve, hogy a nevezett térségek használhatják ősi címereiket, honlapokon és reklámpannókon ismertetik sajátos státusukat. Felkérte György Ervint, a prefektusi intézmény vezetőjét, hogy teremtsen rendet hivatalában. /Domokos Péter: Székely tiltottpannó-enklávé. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./
2007. augusztus 28.
Az augusztus 27-i egyetemi táblaakció névtelenségbe burkolózó kitervelői újból bebizonyították: a Babes–Bolyai Tudományegyetemen nem változott sokat a multikulturalizmusról alkotott sajátos felfogás. Kifelé az egyetem vezetői toleranciával kérkednek, miközben a folyosókon eltüntetik a magyar táblákat. legalábbis a feliratok közül néhányat. Emlékezetes, hogy a hatóságok számára csak akkor vált elviselhetetlenné, hogy a Kovászna megye bejáratánál felállított reklámpannó a megengedettnél közelebb áll az úttesthez, miután fölkerült rá a Székelyföld felirat. A toleranciáját hangoztató nagyváradi önkormányzat a mai napig sem ültette gyakorlatba saját, a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezéséről szóló határozatát. Az illetékesekre nem vet jó fényt, hogy elutasító magatartásukkal ilyen polgári engedetlenségi megnyilvánulásokat váltanak ki. Elképzelhető, hogy ilyen békés „gerillaakciókkal” a továbbiakban is meg kell támogatni az érvekre alapozott igényeket, főleg akkor, ha a budapesti vezetés ódzkodik az önrendelkezési igények hivatalos támogatásától. /Balogh Levente: Gerillafelirat. = Krónika (Kolozsvár), aug. 28./
2007. augusztus 28.
Az Alma Mater szindikátusok szövetségének képviselői kivonultak a Sinaián tartott tanácskozásról, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a Tanügyminisztérium a rektorokat és a dékánokat versenyvizsga segítségével kívánja kinevezni. A szindikátus elnöke, Razvan Bobulescu szerint mindent elkövetnek, hogy ne kerülhessen a törvénytervezet eredeti formájában a parlament elé, hiszen ez veszélyeztetné az egyetemek autonómiáját és a decentralizáció elvét. -Helyesli a Kovászna megyei főtanfelügyelő, Keresztély Irma, a 8. osztályt követő képességvizsga eltörlését, amelyet más tanfelügyelőségekkel együtt követeltek a háromszékiek a minisztériumtól. A specifikus oktatás kérdéseinek képviselete – ezen belül a román nyelv idegenként való oktatása a nemzeti kisebbségieknek – az országos fórumok előtt nem érezhető, mondta Keresztély Irma, Kovászna megyei főtanfelügyelő. „Az ilyen típusú oktatásban nincs szakszervezeti képviselet, nincsenek tárgyalások, csak beadvány-továbbítások” – tette hozzá. Annak kapcsán, hogy nem volt hallható a legutóbbi, sinaiai tanácskozáson a háromszékiek véleménye a román nyelv tanításának ügyében, Keresztély elmondta: ott csak az országos, és nem a helyi képviseletek voltak jelen. /Összedobott tantárgyalások. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./
2007. augusztus 28.
Képtelen előteremteni saját forrásokból a műemlékeinek rehabilitációjához szükséges alapokat, s így testvérmegyéihez fordul segítségért Kovászna megye tanácsa. Együttesen megpályázhatnák a kulturális invesztíció összegét az Interreg IV C régióközi EU-s program keretében. Nyolc háromszéki vártemplom, több nemesi kúria és a Bálványos, illetve Ika várromjainak leromlott állapota késztette a megyei tanácsot arra, hogy lépéseket tegyen. A restaurálandó létesítmények listáján szerepel többek között az 1330-as készítésű falfreskót is magáénak mondható gelencei római katolikus templom is. /Domokos Péter: Európa segít Háromszéknek? = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./
2007. augusztus 29.
Bár egy tankönyvnek négy évig is használhatónak kellene maradnia, sok esetben a tanulók annyira megrongálják a tankönyveket, hogy azokat idő előtt ki kell cserélni. Keresztély Irma, Kovászna megyei főtanfelügyelő az elmúlt napokban több iskolában meglepődve vette tudomásul a diákok számára előkészített tankönyvek elhasznált állapotát. Idén első alakalommal volt arra lehetőség, hogy minden megye maga rendelhesse meg a szükséges tankönyveket, nem pedig a minisztérium. Így lehetőség nyílt a magyar nyelvű tankönyvekből két évre elegendő mennyiséget rendelni, mivel így olcsóbban be lehet szerezni azokat. A háromszéki diákoknak a hamarosan kezdődő tanévben közel 85 ezer vadonatúj tankönyvet oszt szét a tanfelügyelőség. A tervek szerint a szeptember 17-i iskolakezdésig minden diák megkapja a román nyelvű tankönyveket, és szeptember 30-áig kiosztják a magyar nyelvűeket is. /Kovács Zsolt: Megrongált tankönyvek. = Krónika (Kolozsvár), aug. 29./
