A (Madártej) HumorTerápia kabarétársulat november 24. én ismét új darabbal /Basszus, rendőr lettem/ című zenés kabaré-előadással lép a marosvásárhelyi közönség elé. A zenét pedig az LKL zenekar szolgáltatja. A társulat ötödik születésnapja alkalmából összeállított előadást elsőként november 3-án a Kovászna megyei Nagyajtán mutatta be a csapat, majd Baróton, Zágonban, Szentegyházán és Kápolnásfaluban nevettették meg a közönséget, Gyergyószentmiklóson a Műszit (Műkedvelő Színjátszók Találkozója) sztárvendégeiként léptek fel. /(menyhárt): A Madártej utolsó két előadása. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./
2007. november 27.
A romániai magyarok majdnem 12 százalékkal nagyobb hányadban vettek részt a vasárnapi európai parlamenti választáson az országos részvételi arányhoz képest. A Tőkés Lászlóra szavazók nagy része Kovászna, Hargita és Maros megyei. Szilágy megyében az RMDSZ 23 százalékkal még a román pártokat is legyőzte. A szavazatok több mint 99 százalékos feldolgozása után a 29,12 százalékos részvételű európai parlamenti választáson a PD a voksok 28,78 százalékát szerezte meg. A második helyezett az ellenzéki PSD 23,14 százalékkal, ezt követi a PNL 13,45 százalékkal. A liberális pártból korábban kivált PLD 7,78 százalékot szerzett. Az RMDSZ 5,52 százalékot kapott, Tőkés László pedig 3,43 százalékot mondhat magáénak. Abszolút értékben az RMDSZ-re 282 666-an voksoltak, míg Tőkés 175 769 szavazatot gyűjtött össze. Az RMDSZ és Tőkés összesen 458 666 szavazatot kaptak, ami az 1 millió 100 ezer potenciális romániai magyar szavazóhoz képest 41 százalékos részvételi arányt jelent a közösségen belül. Tőkés és az RMDSZ Székelyföldön éles csatát vívott. Kovászna megyében Tőkés Lászlóra közel 12 ezerrel többen szavaztak, mint az RMDSZ-re. Hargita megyében az RMDSZ a szavazatok 43,8 százalékát, míg Tőkés a 43,1 százalékát szerezte meg. Hargita megyében Udvarhelyszéken Tőkés 25 ezer szavazatot kapott, az RMDSZ pedig csak 18 ezret. A Gyergyói-medencében a felek holtversenyben végeztek, a Csíki-medencében viszont az RMDSZ-re 23 500-an voksoltak, Tőkésre pedig csak 15 500-an. Maros megyében az RMDSZ megszerezte a szavazatok 33,4 százalékát, Tőkésre a szavazók 12,1 százaléka voksolt. A magyarok által jelentős mértékben lakott Hargita, Kovászna és Maros megyében gyűjtötte össze Tőkés László szavazatainak többségét, körülbelül százezer voksot. Hargita megyében közel 50 ezret, Kovászna megyében 32 ezret és Maros megyében 20 ezret. Az RMDSZ a három megyében körülbelül 125 ezer szavazatot kapott, Hargita megyében 50 ezret, Kovászna megyében 20 ezret és Maros megyében 55 ezret. Szilágy megyében az RMDSZ győzött, a szavazatok 23 százalékát szerezte meg, Tőkésre a szavazók 6,78 százaléka voksolt. Kolozs megyében az RMDSZ pedig a voksok 14,2 százalékát szerezte meg, Tőkés László pedig a 6,27 százalékát kapta. /Borbély Tamás: Tizenkét százalék szavazattöbblet magyar oldalon. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./
2007. november 27.
Az RMDSZ kapta a szavazatok 14,86 százalékát az európai parlamenti képviselő-választáson, Tőkés László független jelölt pedig a 9,34 százalékát, derül ki a Központi Választási Iroda végleges adataiból. Országos szinten az RMDSZ 282 666, míg Tőkés 175 769 szavazatot kapott. Az RMDSZ a „magyar szavazatok” mintegy 60, míg Tőkés közel 40 százalékát kapta. Szinte valamennyi megyében az RMDSZ kerekedett felül – az egyetlen kivételt Kovászna megye, ahol a választásokon résztvevő 69 973 személy közel fele – 32 028 személy – Tőkés Lászlóra adta voksát, míg az RMDSZ jelöltjeit a választópolgárok 30 százaléka, azaz 20 091 személy támogatta. „Tőkés László fölényes Kovászna megyei győzelme után az alsó háromszéki RMDSZ vezetősége természetesen levonja a következtetéseket” – jelentette ki Albert Álmos. Hargita megyében az RMDSZ mindössze 789 szavazattal előzte meg a független jelöltet. Verestóy Attila, az RMDSZ udvarhelyszéki szervezetének elnöke szerint az RMDSZ-nek és az ellenzéknek ki kell egyeznie. Fel kell hagyni az RMDSZ és a független jelöltet támogató szervezetek közti csúnya sárdobálással, és egyesített erővel kell készülni a 2008-as parlamenti választásokra – jelentette ki Garda Dezső Hargita megyei parlamenti képviselő. Csíkszeredában a választók 53 százaléka szavazott bizalmat a független jelöltnek. /Százezres vokskülönbség a RMDSZ és Tőkés László között. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./
2007. november 28.
Antal Árpád, Az RMDSZ Kovászna megyei parlamenti képviselője szerint az EP-választások Kovászna és Hargita megyei eredményei azt mutatják, hogy “a magyar választók megbüntették az RMDSZ-t a Székelyföldet illető politikája miatt”. A képviselő szerint az RMDSZ-nek határozottabban ki kell állnia a területi autonómia ügyében. Antal Árpád úgy véli, hogy az RMDSZ vezetősége előtt két lehetőség áll: vagy bezárul, vagy megnyílik a másik tábor előtt. Antal Árpád hozzátette: jelenleg az a legfontosabb, hogy a felek leüljenek tárgyalni, és megegyezésre jussanak. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 28./
2007. november 28.
A gyergyóditrói Csibi Istvánt állítása szerint megverte, és megfélemlítette a Hargita Megyei Rendőrség két nyomozója, majd egy olyan nyilatkozat aláírására kényszerítette, amelyet hiányos román nyelvtudása miatt nem értett. A fiatalembert két nyomozó november 23-án több órán át hallgatta ki a csíkszeredai megyei rendőrségen, egy júniusban Kovászna megyében elkövetett motorlopási ügyben gyanúsították meg. Mint elmondta, a kihallgatás során a rendőrök bántalmazták, s ezen kijelentését törvényszéki orvosi bizonylattal is igazolni tudja. Dr. Rémán István törvényszéki orvos 7–9 nap között gyógyuló, a koponyán és testen ejtett sérüléseket állapított meg, amelyeket kemény tárggyal való ütlegelés és karmolás okozhatott. Két civilruhás nyomozó hallgatta ki, hazugnak és gazembernek nevezték. Megfenyegették, hogy kiviszik az erdőbe, agyonverik és otthagyják. A két rendőr verte, megrugdosta és gumibottal ütlegelte őt. Ekkor Csibi azt mondta, mindent bevall, csak tovább ne verjék. A rendőrök tollba mondták a vallomást, amit ő aláírt. A rendőrség illetékesei, Gheorghe Filip rendőrségi szóvivő cáfolták a történteket. /Jánossy Alíz: Rendőri túlkapás? = Krónika (Kolozsvár), nov. 28./
2007. december 3.
Az RMDSZ fontos győzelemnek tekinti a november 25-i választásokon elért eredményeit: ennek köszönhetően ugyanis az RMDSZ továbbra is meghatározó politikai szereplő, fontos egyensúlyteremtő tényező marad nemcsak a brüsszeli, hanem a romániai politikai életben is – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök. Az elnök kifejtette, ez a nagyfokú támogatás azt is jelenti, hogy az erdélyi magyarság továbbra is az RMDSZ-re bízta a politikai egység megőrzésének feladatát, ezt pedig a szövetségnek teljesítenie kell. Az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsának /SZÁT/ közleményt adott ki, eszerint az RMDSZ folytatja a párbeszédet az egyházakkal, a civil szervezetekkel, illetve a szövetségen kívüli politikai csoportosulásokkal, szükségesnek tartja a további együttműködést a román pártokkal a reformfolyamat folytatása és az elmúlt időszakban felerősödött magyarellenes kezdeményezések visszaszorítása érdekében. – Hargita, Kovászna és Máramaros megyében egységes megyei RMDSZ-szervezeteket célszerű létrehozni. /Markó: Az erdélyi magyarság továbbra is az RMDSZ-re bízta a politikai egység megőrzésének feladatát. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 3./
2007. december 3.
Az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsának ülésén az udvarhelyszéki RMDSZ javaslatára arról döntöttek, hogy egységes megyei RMDSZ-szervezetek létrehozásáról fog tárgyalni az RMDSZ ügyvezető elnöksége Hargita, Kovászna és Máramaros megyében. Amennyiben a javaslatot elfogadják, megszűnnének a történelmi máramarosi, a felső-, illetve az alsó-háromszéki, illetve az udvarhelyszéki, csíkszéki és a gyergyói területi szervezetek. Az érintett szervezetek egy része egyetért a javaslattal, mások szerint a problémákra nem a megyei egységes szervezeti felépítés hozhatja meg a megoldást. Az EP-választásokon elért gyenge eredmények miatt lemondott a Verestóy Attila szenátor elnökölte udvarhelyszéki RMDSZ-vezetőség, ugyanígy Márton Árpád, az RMDSZ alsó-háromszéki szervezetének ügyvezető elnöke. Albert Álmos alsó-háromszéki elnök nem kíván távozni. „Többször bebizonyosodott már, hogy a széki szervezetek önállóan nem működőképesek. Hargita és Kovászna megyében jó példa erre az EP-választásokon elért eredmény is” – fogalmazott Verestóy Attila, az udvarhelyszéki RMDSZ leköszönt elnöke. Borboly Csaba csíkszéki RMDSZ-elnök úgy látja, a kialakult helyzeten segíthet a megyei összefogás, de szerinte jobb lenne, ha valamennyi szék egyetlen székelyföldi szervezetbe csoportosulna. Ez a szervezet pedig a majdani székelyföldi fejlesztési régiónak is az alapját képezhetné. „Az a gond, hogy a politikusok atomizálták a Székelyföldet” – összegzett Borboly, a Hargita Megyei Tanács alelnöke. Béres István László, a történelmi máramarosi szervezet elnöke nem helyesli az egyesítési javaslatot. Kezdetektől azért alakult két szervezet – a történelmi máramarosi és a nagybányai –, mivel a két régió tagjai között állandó konkurencia volt. Vida Noémi, a nagybányai szervezet ügyvezető elnöke sem támogatja a megyei szervezet létrehozásának gondolatát. /Bálint B. Eszter, Gyergyai Csaba: RMDSZ: kihátrálások ideje. = Krónika (Kolozsvár), dec. 3./
2007. december 3.
Gyergyószárhegyen tartották a Kovászna és Hargita megyei közművelődési szakemberek találkozóját az elmúlt hétvégén. Tárgyaltak a Székelyföld Közművelődési Koncepció tervezetéről, melyet a korábbi, Árkoson tartott ülésen alakult munkacsoport dolgozott ki. Ezt a tervezetet bővítették, hogy olyan koncepció készülhessen, melyre stratégiát lehet építeni. Egyetértettek abban, hogy kulturális termékek adatbázisára van szükség. Döntés született arról, hogy 2008-ban megszervezik a Székely Kultúra Napját, és ennek időpontja Tamási Áron születésnapja, szeptember 20-a lesz. Munkacsoport alakult az ünnep tervének kidolgozására. /Balázs Katalin: Székely kultúra – autonómia. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 3 . /
2007. december 6.
Egymillió főre csökkenhet a 2002-ben regisztrált 1,4 millióról a magyar népesség száma Erdélyben a következő 25 évben. A születésszám-csökkenés, az asszimiláció és a kivándorlás következményeként három évtized alatt tehát mintegy 30 százalékos lehet a népességfogyás, pedig az erdélyi magyar nők születéskor várható átlagélettartama 75-ről 82 évre, a férfiaké pedig 66,8 évről 76 évre emelkedhet 2002 és 2032 között – derül ki a Népesedési perspektívák címmel Kolozsvárott megjelent, Csata István és Kiss Tamás által írt demográfiai munkából. A szerzőpáros annak ellenére jósol drasztikus létszámcsökkenést, hogy a jelenlegi évi 8 ezerről várakozásuk szerint évi 4 ezerre változik majd az Erdélyből távozó magyarok száma. A 16 erdélyi megye közül a Magyarországgal határos partiumi Arad megyében például 10,7 százalékról 7 százalékra, a Nagyvárad központú Biharban 26-ról 21,1 százalékra, a Szatmárnémeti székhelyű Szatmárban 35,2-ről 30,2 százalékra eshet vissza a magyarság részaránya. A három székelyföldi megyét tekintve Marosban (székhely: Marosvásárhely) 39,3-ról 34,4 százalékra, Kovászna megyében (Sepsiszentgyörgy) 73,8 százalékról 70,4 százalékra, míg Hargitában (Csíkszereda) 84,6 százalékról 82,9 százalékra mérséklődhet a magyarok számaránya. A többségében már ma is románok lakta Dél-Erdélyben, Temes (központja: Temesvár), Krassó-Szörény (Resicabánya) és Hunyad (Vajdahunyad) megyében három évtized alatt gyakorlatilag meg fog feleződni a szórványmagyarság jelenleg 15-20 százalék körüli számaránya. A szerzők úgy kalkulálnak, hogy az egyetemistakorú (19-24 éves) romániai magyar népesség száma a 2009-ben várható 109 ezerről 2019-re 69 ezerre zuhan majd. /Erdély 25 év múlva: mínusz harmadmillió magyar? = Heti Világgazdaság (Budapest), dec. 5./
2007. december 7.
A nagyváradi Pertinax Egyesület idén is megrendezte a IV. osztályosok számára Aranytoll elnevezésű nemzetközi meseíró-vetélkedőjét. A helyi, majd megyei szakasz után Arad megyéből kilenc iskolából érkeztek a döntőre. A vetélkedőn az Arad, Bákó, Bihar, Fehér, Kolozs, Kovászna, Máramaros, Szatmár és Szilágy megyei versenyzőkön kívül a magyarországi Hajdú-Bihar és Pest megyeiek is részt vettek, így még értékesebb az Arad megyeiek sikere. /(Kiss): Sikerek az Aranytoll meseíró-vetélkedőn. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 7./
2007. december 8.
Petre Strachinaru képviselő, a PD Kovászna megyei ügyvezető elnöke kifejezte azon félelmét, hogy Tőkés László püspök “túlzásba viszi a nemzeti agresszivitást európai szinten”, és kifejtette, a PD EP-képviselőinek sikerül majd kézben tartaniuk ezt a gondot. A demokrata képviselő kifejezte abbeli reményét, hogy Tőkés nem csupán a két megyére, vagyis Kovásznára és Hargitára fog koncentrálni, amelyeknek segítségével mandátumhoz jutott. /Félelem. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 8./
2007. december 12.
Egy éve kezdeményezték az önkormányzatok a Szövetség a Székelyföldért Egyesület bejegyzését. December 10-én a fellebbezési szakasz ötödik tárgyalási fordulóján az ügyet tárgyaló bírónő újra hiányosnak találta az egyesület dossziéját. A korábbi, november 20-i tárgyaláson az ügyész kérte, hogy a Kovászna és Hargita megye prefektúrái véleményezzék újra, hogy az egyesületet alapító kilenc székelyföldi önkormányzat törvényesen hozta-e meg a csatlakozásról szóló határozatát. Mindkét érintett kormányhivatal, eleget téve a kérésnek, ellenőrizte a csatlakozási határozatokat, és tájékoztatta a bíróságot azok törvényességéről. A Szövetség a Székelyföldért Egyesület története 2006. december 7-én kezdődött, amikor Sepsiszentgyörgyön mintegy 200, Kovászna, Hargita, Maros és Brassó megyei polgármester, illetve RMDSZ-es honatya és miniszter gyűlt össze, hogy megalakítsa a székelyföldi önkormányzatok társulását. /Kovács Zsolt: Függőben az egyesület ügye. = Krónika (Kolozsvár), dec. 12./
2007. december 15.
Fotókiállítás nyílt Kolozsváron a Kriza János Néprajzi Társaság dísztermében. Az estet a rendezvény házigazdája, Pozsony Ferenc nyitotta meg. A fényképkiállítás címe: Háromszéki életképek, a fotókat a Kép-Vidék alkotócsoport munkái közül válogatták ki, a megnyitón jelen volt az alkotócsoport vezetője, Toró Attila is, aki pár szóban ismertette a társaság munkáját. A Kép-Vidék alkotócsoport 2001 óta tevékenykedik, céljuk, hogy képeik segítségével a lehető legtöbb háromszéki települést bemutassák. A fotókiállítás mellett címer kiállítást is megtekinthetnek az érdeklődők, háromszéki települések címereivel. Alkotójuk, Szekeres Attila István is jelen volt az ünnepélyes megnyitón, aki elmondta: az itt látható címergrafikák mind Kovászna megyei közigazgatási címerek. /Osváth Diána: Eseménydús Háromszék Est. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./ A Kép-VIDÉK alkotócsoport Háromszéki életképek című fotókiállítását és a munkákból összeállított albumot szerkesztője, Toró Attila mutatta be. Demeter László a Kisgyörgy Zoltánnal és Demeter Lajossal együtt írt Barangolás Háromszéken című, a Kovászna Megyei Kulturális Központ (KMKK) kiadásában megjelent könyvet ajánlotta, illetve bemutatta az általa vezetett baróti Erdővidék Múzeumot, a baróti Erdővidéki Lapok negyedévente megjelenő folyóiratot és a szintén baróti Gaál Mózes Közművelődési Egyesület kiadványait. Papp Zsuzsa, a KMKK munkatársa az intézményt és kiadványait ismertette. /Madarasi István: Egy szelet Háromszék Kolozsváron. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 15./
2007. december 17.
A székelyföldi önkormányzatok szövetsége jogi bejegyzésének elhúzódása miatt neheztel az RMDSZ háromszéki vezetőire a szövetség csíki szervezete. Borboly Csaba, az RMDSZ csíkszéki elnöke kijelentette: mivel több mint egy évvel az egyesület alakuló ülése után sem sikerült Kovászna megyében bejegyeztetni a Szövetség a Székelyföldért Egyesületet, javasolják, hogy a bejegyeztetéssel kapcsolatos teendőket tegyék át Hargita megyébe. Borboly felrótta az önkormányzati egyesület vezetésével megbízott Albert Álmosnak, hogy a fejlesztési stratégiákon a jogi bejegyzés nélkül is lehetett volna dolgozni. Albert Álmos nem tartja jó ötletnek, hogy átadják a Hargita megyeieknek az egyesület bejegyzésének intézését. /Kovács Zsolt: Bejegyzési vita. = Krónika (Kolozsvár), dec. 17./
2007. december 18.
Jogi úton orvosolná Kovászna megye tanácsa a Székelyföld feliratú pannó visszahelyezésének ügyét, jelentette be Demeter János, Kovászna megye önkormányzatának elnöke. A múlt héten felszólították az Útügyi Igazgatóságot, egy héten belül állítsa ki az engedélyt az augusztusban eltávolíttatott pannó visszaállításáról, másként beperelik a hivatalt. Az intézmény nem egyezett bele a reklámpannó felállításába. Kovászna megye tanácsa ezért jogi eljárást indított. /Illyés Judit: Útügyet perel Demeter János. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./
2007. december 20.
Úgynevezett alvóvárossá, a mindössze 30 kilométerre fekvő Brassó külvárosává válhat a közeljövőben Sepsiszentgyörgy – vetette fel Kelemen Tibor, a Kovászna Megyei Munkaerő Ügynökség igazgatója. Kelemen Tibor szerint kijelentését igazolni látszik a tapasztalat is, hiszen egyre több a Brassó megyei rendszámot viselő autó a parkolókban, félóránként pedig zsúfolva járnak a maxitaxik a két város között. Egyre több brassói vásárol vagy épít Sepsiszentgyörgyön és környékén ingatlant, vonzza őket, hogy alacsonyabbak az árak, kisvárosi a csend és a nyugalom, jó a közbiztonság. A brassóiak Sepsiszentgyörgyre költöznek, ahol a Cenk alatti városban eladott lakásuk értékének feléért vehetnek nagyobb, jobb állapotban levő ingatlant. Brassóból többnyire román lakosok költöznek át Sepsiszentgyörgyre, ez felboríthatja a régió etnikai összetételét. Ugyanakkor sok sepsiszentgyörgyi szakember Brassóban talált magának munkahelyet, növelve az ingázók táborát. Megbeszélést tartottak Sepsiszentgyörgyön minderről. Megállapították, Kovászna megyének az ipari fejlesztés helyett a környezetbarát ágazatokat kellene előnyben részesítenie. Informatikai, tanácsadói, tervezőcégeket kell a régióba telepíteni, fejleszteni a turizmust, kihasználni a természeti adottságokat és gyógyfürdőket kialakítani. Hasonló megoldási lehetőséget vázolt Demeter János a Kovászna Megyei Tanács elnöke, aki már évekkel ezelőtt figyelmeztetett erre. Demeter becslése szerint a sepsiszentgyörgyi ingatlanok mintegy 3 százalékát vásárolták fel a Brassó megyéből beköltözők. Az utóbbi években pozitív változások is történtek, idén több mint száz, külföldi tőkével működő céget jegyeztek be Sepsiszentgyörgyön. Vajda Lajos, a megyei tanács alelnöke szerint ahhoz, hogy Sepsiszentgyörgy ne legyen Brassó külvárosa, olyan tervet kell kidolgozni, amely a várost és annak 12 kilométeres körzetét fejlesztené. A nagyszabású tervet német és osztrák tanácsadó cégek segítségével készítik el, a szükséges pénzt uniós forrásokból szerzik meg. A 80 ezer lakosú, 12 kilométeres körzet fejlesztése érdekében a Kovászna Megyei Tanács egy közhasznú társaságba tömörítené Sepsiszentgyörgyöt, Árkost, Kőröspatakot, Gidófalvát, Rétyet, Uzont, Kököst, Illyefalvát és Előpatakot. /Kovács Zsolt: Bekebelezhető kisvárosok? = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./
2007. december 22.
A frissen megalakult Demokrata Liberális Párt Kovászna megyei szervezetének legfontosabb célja a 2008-as választások megnyerése mellett kiiktatnia a parlamentből és a kormányból az RMDSZ-t – jelentette ki a párt megyei elnöke, Gheorghe Baciu. Kormányra kerülésük esetén átvennék az összes megyei intézmény vezetését. Baciu szerint megyei szinten egyértelműen az RMDSZ-t tekintik legfontosabb politikai ellenfelüknek, és azzal vádolta a szövetség színeiben megválasztott helyi és megyei vezetőket, hogy bár élvezték a kormány teljes támogatását, mégis nagyon keveset tettek a régióért. /Az RMDSZ az ellenfél. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 22./
2008. január 3.
Az erdélyi magyarok több autonómiát kérnek, de nem Erdély függetlenségét akarják, még akkor sem, ha Koszovó precedenst jelentene e kérdésben – hangsúlyozta Tőkés László európai parlamenti képviselő, az olasz La Voce napilap on-line kiadása szerint. Az EP-képviselő Francesco Cossiga olasz szenátor, volt olasz elnök kijelentéseire válaszolt. Tőkés László elmondta: annak ellenére, hogy a decemberi események után javult a helyzet, Bukarest elfeledkezik Erdélyről. Mindezek ellenére az erdélyi magyarság nem akar függetlenséget – mondta Tőkés László –, csak azt szeretné, ha Bukarest elismerné, hogy innen származik a nemzeti össztermék negyven százaléka, és hogy a régió jóléti színvonala tíz százalékkal meghaladja az ország többi részében tapasztaltat.,,Autópályákra, gyorsvasutakra van szükségünk, amelyek kapcsolatot létesítenek Budapesttel és Béccsel, ellenkező esetben ismét elkezdődik az erdélyi magyarok kivándorlása az anyaország felé, ahogyan az már megtörtént. Hargita és Kovászna megye lakossága kilencven százalékban magyar, ezért az erdélyi magyarság több autonómiát kér, tökéletes kétnyelvűséget, mivel a magyar féllel együtt eurorégiót szeretne létrehozni a Balatontól Brassóig, amely gazdasági-intézményi modell lehetne az Európai Unió számára” – hangsúlyozta a püspök. /Autonómiát és eurorégiót. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 3./
2008. január 4.
Elfogadta a szenátus a Hargita és Kovászna megyei románok parlamenti képviseletére vonatkozó törvénytervezetet. A törvénytervezet értelmében a két megyében kisebbségben élő románok hivatalból parlamenti képviseletet szereznének. /A szenátus támogatja a székelyföldi románok parlamenti képviseletét. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 4./
2008. január 9.
„Nem célunk olyan gyerekeket nevelni, akik csak Magyarországon képesek megállni a helyüket” – mutatott rá Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere a tanügyi törvény hiányosságára azon a közvitán, melyet a tanügyi törvénycsomaggal kapcsolatosan szervezett január 8-án az alsó-háromszéki területi és sepsiszentgyörgyi városi szervezete a magyar iskolák igazgatóival, pedagógusaival. Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő moderálásában zajlott a már múlt évben megtervezett találkozó, mintegy ötven szakember jelenlétében. Az eseményen jelen volt Szabó Ilona szenátor, aki – mint elhangzott – az oktatás és a kultúra „új szócsöve”, és Márton Árpád képviselő is. Az érettségi tárgyak számát négyre csökkenti az új törvény, a kisebbségieknek azonban öt tantárgy maradt az anyanyelvi vizsga miatt. Keresztély Irma diszkriminatívnak tekinti, hogy a romántól eltérő anyanyelvű diák több tárgyból vizsgázik. Az ülésen kitértek a törvénytervezetben szereplő bölcsődék hiányosságaira is. /llyés Judit: Nem csak Magyarországra nevelnének. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./ Egy hónappal, február 17-éig hosszabbították meg az új tanügyi törvény tervezetének közvitáját – jelentette be Keresztély Irma, majd ismertette saját javaslatait, amelyek egy része oktatási-szervezési kérdéseket, az intézményfinanszírozást és az ösztöndíjrendszer módosítását tartalmazta, javasolta, hogy a kisebbségek nyelvén tanulók számára ne legyen kötelező a román nyelv és irodalom vizsga. Módosítani kell a tervezet azon cikkelyét, amely szerint a katonai főiskolákon kizárólag román nyelven lehet tanulni. Péter Sándor sepsiszentgyörgyi magyartanár szerint a kisebbségek nyelvének megtanulását kötelezővé kellene tenni azon román diákoknak, akik vegyes iskolákban tanulnak. Továbbá javasolta, az iskolák által kiállított oklevelek legyenek kétnyelvűek. A Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezete sepsiszentgyörgyi székházába várja a lakosság és a pedagógus szakemberek javaslatait, észrevételeit az új tanügyi törvénytervezet kapcsán. Azt követően összesítik a módosító javaslatokat, és elpostázzák az Oktatási Minisztériumnak. /Kovács Zsolt: Javaslatbombákkal a tárcához. = Krónika (Kolozsvár), jan. 9./
2008. január 9.
Az egy főre eső nemzeti össztermék (GDP) szempontjából országos szinten Háromszék megye a 14–15. helyen van, ami nem rossz. Átlagfizetések szempontjából a 35–36. helyen van, és ez viszont már nem jó, adott tájékoztatást Vajda Lajos, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke. Az önkormányzatok tavaly rekordméretű összeget kaptak a kormánytól, főleg beruházásokra. Összesen 670–700 milliárd lej értékben újítottak fel a megyében százhét iskolát. 45 milliárd jött csak vízvezetésre. Két-három évvel ezelőtt évente 2,3–3 milliárd lejt kaptak egy esztendőre. Minden önkormányzat elindított két-három nagy projektet. Ezt kellene valahogy összefogni. Van javítanivaló Hargita és Kovászna megye között az együttműködésben, egyeztető fórumot kellene létrehozni. A két megye közösen dolgozza ki a hulladékkezelési tervét. További közös terveket lehet kell kidolgozni, például: székelyföldi filharmónia megteremtése, színházak, intézmények közötti együttműködés, egyetemek közötti együttműködés. Háromszéknek óriási problémája a tulajdonviszonyok rendezetlensége, addig uniós pénzről nem is lehet beszélni. Létrehozták a gazdaság- és térségfejlesztési egyesületet (Adetcov), amely idén megkezdi tevékenységét. Idén kezdi el működését a Kovászna Megyei Turisztikai Egyesület is. További nagy programok: Sugásfürdő felújítása, Kovászna város infrastruktúrájának rehabilitálása, ipari park létesítése. Fontos a sepsiszentgyörgyi fejlesztési pólus, mert félő, hogy Brassó elszívja a munkaerőt. A parlagon maradt mezőgazdasági területek ügyében alternatív növénytermesztésre terveznek egy tanácsadó céget. A kistermelők esetében a megoldás a termékértékesítési szövetkezet. /Farcádi Botond: Összehangolt fejlesztés szükséges (Beszélgetés Vajda Lajossal, a Kovászna Megyei Tanács alelnökével). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 8., folyt: jan. 9./
2008. január 10.
„Tizenkét éve soha semmilyen problémám nem volt, újabban úgy látszik már terroristának néznek, amiért egy erdélyi magyar nyelvű történelmi folyóiratot szerkesztek és terjesztek” – fakadt ki Kádár Gyula sepsiszentgyörgyi történész azt követően, hogy az utóbbi két hónapban már kétszer találta Történelmi Magazin példányait tartalmazó csomagokon a terroristaelhárító szolgálat bélyegzőjét. Nem először fordult elő, hogy a Sepsiszentgyörgyön postázott folyóiratcsomagok feltépve érkeznek meg a címzetthez, annak egyik sarkán pedig a „SC G4S Security Services SRL Controlat Antitero 10” feliratot tartalmazó pecsét szerepelt. Egy hónap múlva, december 5-én Kádár újabb folyóiratcsomagot küldött, ezúttal Kolozsvárra, azonban ezt a küldeményt is felbontották, és erre is ráütötték a terroristaelhárító szolgálat bélyegzőjét. Elmondta, az is előfordult, hogy a Dicsőszentmártonba küldött csomagját huszonöt nap múlva kapta vissza, teljesen újracsomagolva. Kádár Gyula történész gyanúsnak tartja, hogy az általa kiadott és terjesztett Történelmi Magazin című folyóiratot tartalmazó csomagokon az utóbbi időben terroristaelhárító cég bélyegzője díszeleg. Szerinte csak az lehet erre a magyarázat, hogy az általa 1996-ban alapított Történelmi Magazinban, valamint más lapok hasábjain nyíltan foglalkozik a romániai magyarság kérdéseivel, ezek között felvállalja és népszerűsíti az autonómia gondolatát. „Vajon nem zaklatással, a Történelmi Magazin olvasóinak megfélemlítésével állunk szemben? Mert elképzelni sem tudom, hogy én valamilyen módon gyanús terrorista lehetnék” – foglalta össze Kádár. A történész „a helyes magyarságtudat erősítését szolgáló független erdélyi folyóiratként” határozza meg lapját. Nem a csomag tartalmát, hanem az esetleges veszélyforrásokat, netán robbanóanyagok, mérgező anyagok létét vizsgálja a Román Posta által szerződéses alapon megbízott SC G4S Security Services Kft. – tudta meg a Krónika a kolozsvári területi postaigazgatóságtól. „A csomagokat nem bontják fel. Kizárólag biztonsági okokból történő, teljesen törvényes eljárásról van szó” – magyarázta a szakember. Hozzátette: a küldemények csomagolásának megrongálását csak akkor kérhetik számon bárkitől, miután az ügyfél kérésére kivizsgálják annak panaszát. A posta Kovászna megyei igazgatója, Vajda András elmondta: a nagy elosztókban bizony gyakran dobálják a csomagokat, nem ritka, hogy az egy-egy autónyi rakomány aljára kerülő küldemények a hatalmas teher alatt megrongálódnak. Ilyenkor újracsomagolják azokat. A G4S Security Services Kft. bélyegzőjének feltűnése azonban Vajda Andrást is meglepte. A G4S Security Services Románia-szerte integrált biztonsági feladatokat lát el több mint tíz éve. /Benkő Levente: Gáncs vagy óvatosság? = Krónika (Kolozsvár), jan. 10./
2008. január 10.
Hargita és Kovászna megye egyesítésének gondolatát vetette fel Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere. Egy egységes közigazgatású székely megye véget vetne a régiók közötti rivalizálásnak, elindíthatná Székelyföld fellendítését. Kijelentette: a jelenlegi megyéket mesterségesen hozták létre 1968-ban, ezt most egy gyors népszavazással meg lehetne szüntetni. A két megye egyesítésének gondolata nem új keletű, már a 2007-es Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor egyik politikai vitafórumán is elhangzott. /Egyetlen székely megyéért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 10./
2008. január 11.
A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) bizonyos feltételek mellett támogatja a Hargita és a Kovászna megyei románok parlamenti képviseletét biztosító törvényt, és azt szeretné, ha a többségi román területeken élő kisebbségek is hivatalból képviselve lennének a parlamentben – jelentette ki Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki szervezetének elnöke, hozzáfűzve: ellenkező esetben diszkriminációról van szó, az esélyegyenlőséget biztosító állampolgári jog eltiprásáról. Petre Strachinaru, a Demokrata Liberális Párt (PDL) képviselője az év elején bejelentette: a szenátus elfogadta a múlt év végén a Hargita és Kovászna megyei románok parlamenti képviseletére vonatkozó törvénytervezetet. A törvénytervezet szerint a két megyében kisebbségben élő románok hivatalból parlamenti képviseletet szereznének. A törvény benyújtói úgy értékelték, az egyéni választókerületes szavazás bevezetése csökkentené a székelyföldi románok parlamenti képviseletének esélyeit, és ezért nekik hivatalból meg kellene adni ezeket a jogokat. /Feltétellel támogatott törvénytervezet. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./
2008. január 12.
A Kovászna megyei civil szervezeteket tömörítő Civilek Háromszékért Szövetség (Civek) felhívást intézett a tanügyi törvénytervezet vitája kapcsán ,,minden romániai magyar társadalmi tényezőhöz (civil szféra, egyházak, politikum, pedagógustársadalom)” az összehangolt, közös fellépés érdekében. A Civek arra biztat, hogy az említett intézmények, szervezetek ,,sorakozzanak fel a szakvéleményezésre leginkább jogosult Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) által összeállított javaslatcsomag mellé, aláírásukkal támogassák azt”. /(ferencz): Civil felhívás az összefogásra. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 12./
2008. január 12.
Csutak István politikai esszéje kapcsán vita bontakozott ki. Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere szerint Hargita és Kovászna megyét egyesíteni kellene. A Transindex hírportálon Czika Tihamér kapcsolódott a vitához, ,,erdélyi konformista sajtópocsolyának” nevezve a hazai ,,nemzeti-keresztény nacionalista” kurzust, amely ellen liberálisként keményen fellépett. Írása destruktív, ahogyan Székelyföld ,,dicső múltjáról” beszél, az cinikus és dehonesztáló. A modernkedő fiatalember a régió mai állapotát az európai trendektől idegennek tartja. A Háromszék témához kötődő vitázók zömmel a széki szerveződés mellett foglaltak állást. A székek, megyék, Székelyföld kulturális és szellemi, nyelvi identitást hordozó és meghatározó képződmény, a magyar nemzettudat egyik tartománya. Érték – hangsúlyozta Sylvester Lajos. A véleményt formáló értelmiségieknek ezért kell az itt élők székelyföldi tudatára alapozniuk. Egy leendő Székelyföld koordinált vezetésének a székekre (kistérségekre) kell alapoznia, s a vezetést arányos képviselettel lehet megoldani. /Sylvester Lajos: Székelyföld mint tudati tényező. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 12./ Előzmény: Csutak István: Székek földje – Székelyföld? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 8./
2008. január 14.
Jó megoldás lenne, ha a sorrendet megfordítva, előbb tartanák a parlamenti és utána a helyhatósági választásokat. Így elkerülhető lenne a mindig nagy méreteket öltő politikai vándorlás az önkormányzatokban – fejtette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Hozzátette, nem elsősorban a politikai csoportosulásokkal, hanem a „sokakkal” tárgyal majd az RMDSZ: a civil szervezetekkel, az egyházakkal, az ifjúsági szervezetekkel és értelmiségiekkel. A marosvásárhelyi polgármesteri jelöltállítás kapcsán úgy nyilatkozott: az ezzel kapcsolatos eddigi közvita jó gyakorlatnak bizonyult, de az a jelöltállítás érvényes, amelyet az SZKT január 26-i ülésén elfogadásra kerülő szabályzat alapján bonyolítanak majd le. Azt szeretné, ha Marosvásárhely esetében a polgármesterjelölt személyéről nem egy szűk kör döntene. Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester javaslatáról – miszerint Hargita és Kovászna megye népszavazásos összeolvasztása az autonómia felé tett lépést jelentene – Markó azt mondta: fontosnak tartja azt, hogy vita alakult ki a Székelyföld adminisztratív entitásáról, de úgy vélte, egyelőre a két székely megye összeolvasztása nem kivitelezhető. /L. I. : Markó előre hozná a választást. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./
2008. január 15.
Átadná, vagy legalábbis megosztaná a 18. életévüket betöltött diákok diszkriminálása elleni aláírásgyűjtés országos szervezését a Kovászna Megyei Diákönkormányzat – mondta el Nemes Előd, a szervezet vezetője. A tanulók a múlt héten kezdeményezett akcióban arra kérik a munkaügyi tárcát, ne hozza hátrányos helyzetbe a nagykorú diákokat azzal, hogy megvonja tőlük az állami támogatást (az úgynevezett gyerekpénzt). Január 14-én újabb hétszáz aláírással bővült az aláírók listája, megközelítve a négyezret. Paul Pacuraru munkaügyi miniszter 2008. január 11-én közölte, hogy a diákoknak járó állami támogatás helyett a nehéz szociális helyzetben lévő fiatalok más juttatásban részesülnek kárpótlásként. /Illyés Judit: Országosra bővül az aláírásgyűjtés. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./
2008. január 16.
Január 15-én, a fellebbezési fázis hatodik tárgyalási fordulóján a bíró újra elhalasztotta a Szövetség a Székelyföldért egyesület bejegyzését. A sepsiszentgyörgyi ügyészség a közigazgatási bírósággal kívánja felülvizsgáltatni a Szövetség a Székelyföldért egyesülethez csatlakozó Kovászna megyei önkormányzatok határozatait. A Szövetség a Székelyföldért egyesület története 2006. december 7-én kezdődött, de még mindig nem sikerült hivatalosan bejegyeztetni. /Kovács Zsolt: Segít a miniszterelnök? = Krónika (Kolozsvár), jan. 16./
2008. január 16.
Csatlós Mihály Levente tanár, a közel ötszáz pedagógust tömörítő Felső-háromszéki Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke a múlt évi nehézségekről számolt be. Annak ellenére, hogy 2005 júniusától törvény kötelezi az önkormányzatokat, hogy száz kilométerenként 7,5 liter benzin árát térítsék meg az ingázó tanároknak, Szentkatolna nem ezt veszi figyelembe, s kénytelenek voltak pert indítani az önkormányzat ellen. Másik panasz az ajándékjegyek kapcsán merült fel, a 2006-ban megjelent törvény alapján a Kovászna megyei pedagógusok is kaphatták volna. Az iskolaigazgatók és a megyei tanfelügyelőség illetékesei azonban nem kérték az ajándékjegyek befoglalását a helyi költségvetésbe. /Iochom István: Ingázó tanárok és az ajándékjegyek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 16./
