Csíkszeredában 1992-ben a lakosság 75 százaléka ment el szavazni, most viszont csak az 57,3 százaléka. A választás első fordulójának eredménye szerint Csíkszeredában a sorrend: dr. Csedő Csaba független jelölt /39,03 %/, Rákosi Zoltán független jelölt /27,99 %/, Buzás László, az RMDSZ jelöltje /18,78 %/, Bogdan Júlia kormánypárti jelölt /7,14 %/, György Béla Zsolt független jelölt /5,59 %6, Bíró Imre ifjúliberális jelölt /1,48 %/. Dr. Csedő Csaba jelezte, hogy nem ért egyet az RMDSZ jelöltkiválasztási módszereivel, de maradéktalanul felvállalja az RMDSZ elveit.Tusnádfürdőn szintén két független előzte meg az RMDSZ jelöltjét, Balánbányán pedig - az alacsony részvételi arány miatt - megismétlik a választást. Csíkszeredában az RMDSZ tanácsosi listája viszont megkapta a szükséges támogatást. /11 314 szavazat/, így 13 tagot juttat be a 21 tagú városi tanácsba. Függetlenként Borsodi Zoltán, Benkő Sándor és dr. Szatmári Sebestyén szintén bekerült. Arad megyében elsöprő győzelmet arattak az ellenzéki pártok, az RMDSZ a negyedik a megyében a magyarság 30 %-ának a szavazástól távolmaradása ellenére. Besztercén 1992-höz képest fele annyi magyar ment el szavazni, ezért csupán egy tanácsosi helye lesz a város magyarságának, holott összefogással három helyet szerezhettek volna. Gyergyószentmiklóson jó eredmény született, az eddigi polgármestert, György Gábort újraválasztották, a 15 tagú tanácsból 14 az RMDSZ jelöltje, egy a Roma Párté. Gyergyócsomafalván újraválasztották az eddigi, függetlenként induló Borsos Zsigmondot, a tanácsba az RMDSZ három, a függetlenként induló magyarok 9, a romák egy helyet szereztek. Gyergyószárhegyen a független Len Emil lett a polgármester, Gyergyóalfaluban újra Ilyés Béla Károly /RMDSZ/ a polgármester, a tanács összetétele: 14 RMDSZ-tag, egy roma párti, Gyergyóújfaluban ugyanez az arány. Gyergyóditróban a 4600 szavazóból az RMDSZ jelöltjére mindössze 967-en szavaztak, itt lesz második forduló. Az RMDSZ jelölte győzött Háromszék sok településén /Sepsiszentgyörgy, Barót, Kovászna, Bodok, Vargyas, Zágon, stb./, a megyének minimálisan 25 RMDSZ-polgármestere van. Nagyváradon Csapó I. József lett az első az első fordulóban /24 %/, Mihai Studza /23 %, Demokratikus Konvenció/, Petru Filip /20,5 %, jelenlegi polgármester, Demokrata Párt/. Érmihályfalván és Nagyszalontán az RMDSZ-jelölt győzött, Bihar megyében további 11 községben RMDSZ-es a polgármester. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./
1996. június 8.
Helyhatósági választás összesített adatai szerint az RMDSZ hat megyében /Bihar, Szatmár, Szilágy, Maros, Hargita, Kovászna/ a megyei tanácsok legerősebb alakulata. A Demokratikus Konvenció 15 megyében szintén a legerősebb, az RNEP egyetlen megyében, Kolozs megyében - sajnos. A fő kormánypárt 16 megyében /ebből egy erdélyi:Hunyad/ vezet. Az eddig közzétett adatok szerint Arad megyében 2 RMDSZ-polgármester, Marosban 24, Szilágyban 13, Szatmáron 4, Kolozs 6, Brassó 2 és Kovászna megyében 25 polgármestere van az RMDSZ-nek. A közel 9 millió szavazásra jogosult állampolgárból 5,2 millió szavazott, a szavazatok 10 %-át meg kellett semmisíteni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./
1996. június 13.
A Háromszék (Sepsiszentgyörgy) jún. 12-i száma adta hírül, hogy a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége hivatalosan tiltakozni fog több Kovászna megyei iskolaigazgató és tanfelügyelő felmentés ellen, amelyet a napokban írt alá a minisztériumi döntés nyomán Rákosi Zoltán megyei főtanfelügyelő. Előzőleg egy minisztériumi csoport ellenőrzést végzett Kovászna megye több iskolájában. Kifogásolták, hogy a tanulók nem tudnak jól románul, nagyon sok iskolát magyar személyről neveztek el. Korodi Hajnalka főtanfelügyelő-helyettes, Baka Mátyás, a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző igazgatója, Demeter Miklós váradi iskolaigazgató és Szeibert József tanfelügyelő szerepel a felmentendők listáján. A pedagógusok tiltakoztak a döntés ellen. /Új Magyarország, jún. 13./
1996. június 20.
Jún. 20-án Bukarestbe érkezett Lakos László földművelésügyi miniszter, eleget téve román kollégája, Valeriu Tabara meghívásának. Jún. 21-én a két miniszter tárgyalt, majd Nicolae Vacaroiu miniszterelnök fogadta a magyar vendéget. Lakos László jún. 22-én és 23-án Brassó, Kovászna és Maros megyében felkeres mezőgazdasági intézményeket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22-23./
1996. június 26.
A tanügyminisztériumi ellenőrző csoportjának Kovászna megyében végzett vizsgálatának eredményét tartalmazza a június 17-én keltezett 32 030-as és 33 129-es számú leirata, melyet megküldtek a minisztériumból a megyének. Ez a leirat tipikus nemzetikommunista vádirat, módszere a tények önkényes értelmezése, a valóság elferdítése. Mindez előkészíti az újabb románosítási hullámot. A dokumentum sok helyen valós tényekre épül, ismertette a helyzetet Márton Árpád képviselő, például valóban nincs elég képesített tanár a megyében. Ebből azonban nem azt a következtetést vonták le, hogy 1989 előtt korlátozták a magyar tanárképzést, ez az eredménye, hanem azt, hogy sürgősen román tanárokat kell telepíteni a megyébe. A leirat magyarul beszélő románokról beszél, mint Ceausescu idejében. Az ellenőrök sokallták azt, hogy a megyében a tanulók 70 %-a magyarul tanul, holott ezt a magyarok aránya indokolja. Kifogásolták a magyarországi továbbképzést, de arról hallgattak, hogy a román tanügy nem biztosítja a magyar pedagógusok továbbképzését. Az ellenőrök felelősségre vonták Tulit Ilonát, amiért saját maga alkotta tankönyvből tanítja a magyart. Rákosi Zoltán főtanfelügyelő az ellenőrző csoport bírálatát fogadta el, egy követ fújt velük. Az ellenőrök megállapították még, hogy túl sok a magyar igazgató, nagyon sok magyar személyiségről neveztek el tanintézetet, ezen változtatni kell, végre kell hajtani a román nyelven folyó oktatás általánosítását a megyében. Elmarasztalták Korodi Hajnal főtanfelügyelő-helyettest is. /Zsehránszky István: Beszélgetés a megkülönböztetésről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24, 26./
1996. június 29.
Kozsokár Gábor szenátorújabb részleteket ismertetett a tanügyminisztériumi brigád Kovászna megyei ellenőrzéséről. A megyei tanfelügyelőségen hagyott jegyzőkönyvben határozott utasítások szerepeltek leváltásokra, büntetésekre. A tanügyiek és Kozsokár Gábor is tiltakozott, a minisztériumhoz fordultak. Ezután már azt mondták, hogy a jegyzőkönyv nem végleges. Kiderült, hogy Rákosi Zoltán tanfelügyelő elsiette a dolgot, ő már több leváltásról és szankcióról intézkedett /Fekete Miklós (Kézdivásárhelyi Pedagógiai Líceum), Budai István aligazgató (Kézidvásárhelyi Mezőgazdasági Líceum), Korodi Hajnal főtanfelügyelő-helyettes, akit azzal vádoltak, hogy jogtalanul vette fel fizetését/. A szankciókra nem kerül sor. Az ellenőrző brigád kifogásolta, hogy a vegyes iskolákban kevés a román aligazgató, szerintük az igazgatók felének románnak kellene lenni. A tanügyiek összetétele valójában megfelel Kovászna megye összetételének: 76 % magyar, 24 % román. /Zsehránszky István: "Fő szempont: a nemzeti!" Beszélgetés a megkülönböztetésről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29-30./
1996. július 2.
Júl. 2-án a képviselőház művelődési bizottságának tagjai találkoztak a művelődési minisztériumi vezető tisztviselőkkel, a romániai művelődés általános helyzetét vitatták meg. Márton Árpád képviselő ismét felhívta a figyelmet a Kovászna és Hargita megyei műemléktemplomok restaurálásával kapcsolatos gondokra, sürgetve a gelencei templomnál megkezdett munkálatok folytatását. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 4., 816. sz./
1996. július 4.
Kozsokár Gábor, az RMDSZ szenátora júl. 4-én írásos beadvánnyal fordult Octav Cosmanca államtitkárhoz, a kormány helyi közigazgatásért felelős főosztályának vezetőjéhez, Vlad-Adrian Casuneanu, Kovászna megye prefektusa visszaéléseivel, szándékos mulasztásaival kapcsolatban: szabotálta az állami lakások jogi helyzetét szabályozó törvény alkalmazását. A helyi tanácsok időben beadták az állami lakások visszaszolgáltatására vonatkozó kéréseket elbíráló bizottságok kinevezésével kapcsolatos javaslataikat, a prefektus halogatta a kinevezést, emiatt nem lehetett megkezdeni a kérések elbírálását, lassan lejár a határidő. Végül a prefektus júl. 2-án kiküldte a kinevezésről szóló rendeleteit, de márciusi és áprilisi keltezéssel. Kozsokár Gábor kivizsgálást és törvényes felelősségre vonást kért az ügyben. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 4., 816. sz./
1996. július 18.
Az EMKE Könyvtári Szakosztálya és a Kovászna Megyei Könyvtár aug. 26-31-e között Árkoson megszervezi a magyar művelődés századai tematikájú egyetemista olvasótábort, szept. 2-7-e között pedig Gyergyószárhegyen lesz a könyvtárosok olvasótábora, olvasható a Könyvesház (Sepsiszentgyörgy) most megjelent második számában. /Árkosi toborzó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./
1996. július 22.
A vezető kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja nem kíván nyilatkozatháborút, ennek ellenére pontosításokat tett az RMDSZ júl. 18-i nyilatkozatával kapcsolatban. A párt tíz pontban foglalta össze "pontosításait", ebben szerepel, hogy az RMDSZ-nek a román kormánnyal való párhuzama sántít, mert az nem kötött határon túli kisebbségeivel a budapestihez hasonló egyezséget. A párt magyarországi pártok kijelentéseire alapozott, amikor magyarországi beavatkozásról beszélt. A fő kormánypárt szerint az RMDSZ-nek több kérdésre azonnal válaszolnia kell: elfogadja-e a román alkotmányt, felhagy-e a Hargita-Kovászna megye kormánymegbízottjának bojkottálásával, tisztázza-e viszonyát a magyar kormánnyal, ugyanis a "belső RMDSZ-parlament" ülésein rendszeresen jelen van annak képviselője, stb. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./
1996. július 22.
A vezető kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja nem kíván nyilatkozatháborút, ennek ellenére pontosításokat tett az RMDSZ júl. 18-i nyilatkozatával kapcsolatban. A párt tíz pontban foglalta össze "pontosításait", ebben szerepel, hogy az RMDSZ-nek a román kormánnyal való párhuzama sántít, mert az nem kötött határon túli kisebbségeivel a budapestihez hasonló egyezséget. A párt magyarországi pártok kijelentéseire alapozott, amikor magyarországi beavatkozásról beszélt. A fő kormánypárt szerint az RMDSZ-nek több kérdésre azonnal válaszolnia kell: elfogadja-e a román alkotmányt, felhagy-e a Hargita-Kovászna megye kormánymegbízottjának bojkottálásával, tisztázza-e viszonyát a magyar kormánnyal, ugyanis a "belső RMDSZ-parlament" ülésein rendszeresen jelen van annak képviselője, stb. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./
1996. július 22.
Vlad Casunean Kovászna megyei prefektus a Vocea Romaniei kormánylapnak adott interjújában elpanaszolta, milyen nehéz kisebbségként élni a magyar többség szívében, eldicsekedett azzal, hogy a svéd nagykövetnek megmondta: létezik diszkrimináció Romániában, de azt a magyarok csinálják. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./
1996. július 23.
Júl. 17-én a Kovászna megyei rendőrség két tisztje - Puscas Gheorghe hadnagy és Ilie Nicolae százados az ozsdolai rendőrség épületében megverte Dobolyi Levente Attila 18 éves és Veress Csaba 22 éves kézdivásárhelyi fiatalembert. A két fiatal az előző napon Ozsdolán járt, ezért rájuk akarta fogni, hogy ők rabolták ki a kézdivásárhelyi Siculcom Kft odzsolai üzletét, ahonnan éjjel ismeretlen tettesek hárommillió lej értékű árut és pénzt loptak el. A fiatalok elmondták, hogy bevitték őket a rendőrségre, ahol hiába mondták, hogy ártatlanok, megverték őket. Mindkettőjüknél házkutatást tartottak, de nem találtak semmit. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 23./
1996. augusztus 8.
Sepsiszentgyörgyön pár hónapon belül működni fog a kolozsvári Erdélyi Nemzeti Múzeum sepsiszentgyörgyi kirendeltsége, amely már a Keleti-Kárpátok Múzeum magva, ismertette munkáját Ioan Lacatus. 1993-ban "a helyi románság ösztönzésére" létrehozták a Nicolae Colan Egyházi Dokumentációs Központot és Múzeumot, ez az ortodox egyház tulajdona. A múzeum a templomi művészetet mutatja be. A legrégibb ortodox templomok olyan Kovászna és Hargita megyei falvakban voltak, ahol ma már nem élnek románok, például 1712-ben létesült a köpeci és bükszádi templom. Számos román történeti munka foglalkozott az itt élt románokkal. Ioan Ranca professzor most dolgozik egy könyvön, ebben a román helynevek alapján következtet személynevekre. Lacatus kifejtette, hogy a Székely Nemzeti Múzeum /Sepsiszentgyörgy/ mellett román múzeumnak is kell lenni. /Kisgyörgy Réka: Exkluzív interjú Ioan Lacatussal, a kolozsvári Nemzeti Múzeum kirendeltjével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./
1996. augusztus 9.
Az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezetének elnöksége aug. 8-i rendkívüli üléséről nyilatkozatot tett közzé, kifejtve, hogy megtárgyalták Orbán Árpád megyei tanácselnök és László Gyula megyei tanácselnök-helyettes ellen indított, a kormányfő nagyszámú ellenőrző csoportjának Kovászna megyei vizsgálatát kiváltó rágalomhadjáratot. Az alapos vizsgálat nem erősítette meg a feljelentésben szereplő korrupciós vádakat. A több hónapja tartó, gazdasági feljelentésnek álcázott politikai támadás Kovászna megye magyar lakosságának több mint 80 ezer szavazatával megválasztott tisztségviselő indokolatlan eltávolítását célozza. A nyilatkozat utalt a kártérítést követelő, a megyéből állítólag elüldözött románok meg-megújuló támadásaira, a sepsiszentgyörgyi gépgyárban lezajlott "zendülésre", amelyet szintén a megye közigazgatási vezetői ellen fordítottak, és emlékeztetett arra, hogy 1992 nyarán hasonló ármánykodás eredményeképpen leváltották Kovászna és Hargita megye magyar prefektusait. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 9., 841. sz./
1996. augusztus 9.
Az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezetének elnöksége aug. 8-i rendkívüli üléséről nyilatkozatot tett közzé, kifejtve, hogy megtárgyalták Orbán Árpád megyei tanácselnök és László Gyula megyei tanácselnök-helyettes ellen indított, a kormányfő nagyszámú ellenőrző csoportjának Kovászna megyei vizsgálatát kiváltó rágalomhadjáratot. Az alapos vizsgálat nem erősítette meg a feljelentésben szereplő korrupciós vádakat. A több hónapja tartó, gazdasági feljelentésnek álcázott politikai támadás Kovászna megye magyar lakosságának több mint 80 ezer szavazatával megválasztott tisztségviselő indokolatlan eltávolítását célozza. A nyilatkozat utalt a kártérítést követelő, a megyéből állítólag elüldözött románok meg-megújuló támadásaira, a sepsiszentgyörgyi gépgyárban lezajlott "zendülésre", amelyet szintén a megye közigazgatási vezetői ellen fordítottak, és emlékeztetett arra, hogy 1992 nyarán hasonló ármánykodás eredményeképpen leváltották Kovászna és Hargita megye magyar prefektusait. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 9., 841. sz./
1996. augusztus 14.
A Brassó Magyar Diákszövetség /BMD/ a brassói felsőoktatásban tanuló mintegy ezer magyar diák érdekvédelmi szervezete, tagjainak jelentős része Hargita és Kovászna megye diákjaiból kerül ki. A BDM alelnöke, Csucsi Róbert egyetemi hallgató elmondta, hogy 199 áprilisában újjáalakult szervezetük. 1994 elején az Illyés Alapítvány támogatásával négyszobás tömbházlakást vásároltak, ez a BMD-székház, ahol számítógépek és adományokból összegyűlt 5000 kötetes könyvtár és videotéka várja a hallgatókat. Minden tavasszal megrendezik a BMD Szülinapot - egyhetes rendezvény - és ősszel a gólyabált. Ezenkívül rendszeresek a kulturális rendezvények, képzőművészeti előadások. Fontos kiadványuk a Bemondó. Harag György Színjátszócsoportjuk 1993-ban elnyerte a Concordia Nagydíjat. Az Illyés Alapítvány továbbra is segíti őket, azonkívül a budapesti Brassói Fókuszú Diák Diaszpóra Alapítvány /BFDDA/, amely főleg a szórványban tanuló magyar egyetemistákat támogatja. /Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 14./
1996. augusztus 18.
Aug. 18-án avatták fel Kiskászonban a Búcsújárók Emlékházát, a búcsújárás kegytárgyait összegyűjtő múzeumot. Az ünnepséget megnyitó szentmisét Jakab Gábor főesperes tartotta, beszédet mondott dr. Kötő József, Csetri Elek történész, Kónya Ádám, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója és Jánó Mihály, a Kovászna megyei Művelődési Felügyelőség vezetője. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 20., 848. sz./
1996. augusztus 23.
Corneliu Vadim Tudor aug. 23-án Csíkszeredába látogatott, ahol a megyei tanács nagytermében tartott sajtóértekezletet többszáz tisztelőjének jelenlétében. Magyarlakta megyébe érkezett, ezért általa nagyra értékelt magyar eredetű állampolgárokat hozott magával, Iuliu Furó bukaresti képviselőt, Barabás Lászlót, a Szocialista Munkapárt baróti elnökét. Tudor Kovászna és Hargita megyét ősi román megyéknek nevezte, majd keményen ostorozta az elnökjelölteket: Iliescu lelkiismeret nélküli illegalista, Emil Constantinescu amerikai kém, Petre Roman, az egykori KGB-tábornok fia Icig vajda, hozzátette: anélkül, hogy bármely nép érzelmeit sértené. Az alapszerződésről kijelentette: Funarral együtt nem fogadja el az 1201-es ajánlást. Magyarország Erdélyt akaró, revansista politikája mitsem változott, mondta Tudor, és egyenlőségjelet tett Kun Béla, Horthy Miklós és Göncz Árpád között. Frunda György elnökjelölését RMDSZ-diverziónak és arcátlanságnak tartotta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./
1996. augusztus 24.
Fazekas János 28 évig volt Románia miniszterelnök-helyettese, majd leváltották, mert kényelmetlen munkatárs volt Ceausescu számára. Jó elhatározásnak tartja, hogy az RMDSZ önálló elnökjelöltet állított, Frunda Györgyöt megfelelő jelöltnek látja. Választási beszédeiben nagy hangsúlyt kell helyezni a szociális problémákra, nagy létszámú a munkanélküliség a magyarság körében. Maros megyében 50 ezer, Csíkban, Hargitában 30 ezer, Kovászna megyében is többtízezren tengődnek állás nélkül. A nyugdíjasok a létminimum alatt élnek.Az RMDSZ eddig nem vállalta fel kellőképpen ezeket a problémákat, a magyar képviselők sem foglalkoztak megfelelően ezzel a kérdéssel. Hallotta, hogy Verestóy Attila szenátor elment hat hónapra egy NATO-továbbképzésre, jobb lett volna, ha ezalatt azzal foglalkozott volna, hogy Székelyudvarhelyen és Hargita megyében a gyárak működjenek. Az alapszerződéssel kapcsolatban kifejtette: az erdélyi magyar szocialisták nem értenek egyet azzal, hogy Horn Gyula miniszterelnök elfogadta a román javaslatot az 1201-es ajánlással kapcsolatban. Ez az álláspont a romániai magyarság elárulását jelenti. Horn Gyulát már nem tartja elvtársának. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24-25./
1996. augusztus 8.
Sepsiszentgyörgyön pár hónapon belül működni fog a kolozsvári Erdélyi Nemzeti Múzeum sepsiszentgyörgyi kirendeltsége, amely már a Keleti-Kárpátok Múzeum magva, ismertette munkáját Ioan Lacatus. 1993-ban "a helyi románság ösztönzésére" létrehozták a Nicolae Colan Egyházi Dokumentációs Központot és Múzeumot, ez az ortodox egyház tulajdona. A múzeum a templomi művészetet mutatja be. A legrégibb ortodox templomok olyan Kovászna és Hargita megyei falvakban voltak, ahol ma már nem élnek románok, például 1712-ben létesült a köpeci és bükszádi templom. Számos román történeti munka foglalkozott az itt élt románokkal. Ioan Ranca professzor most dolgozik egy könyvön, ebben a román helynevek alapján következtet személynevekre. Lacatus kifejtette, hogy a Székely Nemzeti Múzeum /Sepsiszentgyörgy/ mellett román múzeumnak is kell lenni. /Kisgyörgy Réka: Exkluzív interjú Ioan Lacatussal, a kolozsvári Nemzeti Múzeum kirendeltjével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./
1996. augusztus 9.
Az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezetének elnöksége aug. 8-i rendkívüli üléséről nyilatkozatot tett közzé, kifejtve, hogy megtárgyalták Orbán Árpád megyei tanácselnök és László Gyula megyei tanácselnök-helyettes ellen indított, a kormányfő nagyszámú ellenőrző csoportjának Kovászna megyei vizsgálatát kiváltó rágalomhadjáratot. Az alapos vizsgálat nem erősítette meg a feljelentésben szereplő korrupciós vádakat. A több hónapja tartó, gazdasági feljelentésnek álcázott politikai támadás Kovászna megye magyar lakosságának több mint 80 ezer szavazatával megválasztott tisztségviselő indokolatlan eltávolítását célozza. A nyilatkozat utalt a kártérítést követelő, a megyéből állítólag elüldözött románok meg-megújuló támadásaira, a sepsiszentgyörgyi gépgyárban lezajlott "zendülésre", amelyet szintén a megye közigazgatási vezetői ellen fordítottak, és emlékeztetett arra, hogy 1992 nyarán hasonló ármánykodás eredményeképpen leváltották Kovászna és Hargita megye magyar prefektusait. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 9., 841. sz./
1996. augusztus 9.
Az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezetének elnöksége aug. 8-i rendkívüli üléséről nyilatkozatot tett közzé, kifejtve, hogy megtárgyalták Orbán Árpád megyei tanácselnök és László Gyula megyei tanácselnök-helyettes ellen indított, a kormányfő nagyszámú ellenőrző csoportjának Kovászna megyei vizsgálatát kiváltó rágalomhadjáratot. Az alapos vizsgálat nem erősítette meg a feljelentésben szereplő korrupciós vádakat. A több hónapja tartó, gazdasági feljelentésnek álcázott politikai támadás Kovászna megye magyar lakosságának több mint 80 ezer szavazatával megválasztott tisztségviselő indokolatlan eltávolítását célozza. A nyilatkozat utalt a kártérítést követelő, a megyéből állítólag elüldözött románok meg-megújuló támadásaira, a sepsiszentgyörgyi gépgyárban lezajlott "zendülésre", amelyet szintén a megye közigazgatási vezetői ellen fordítottak, és emlékeztetett arra, hogy 1992 nyarán hasonló ármánykodás eredményeképpen leváltották Kovászna és Hargita megye magyar prefektusait. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 9., 841. sz./
1996. augusztus 14.
A Brassó Magyar Diákszövetség /BMD/ a brassói felsőoktatásban tanuló mintegy ezer magyar diák érdekvédelmi szervezete, tagjainak jelentős része Hargita és Kovászna megye diákjaiból kerül ki. A BDM alelnöke, Csucsi Róbert egyetemi hallgató elmondta, hogy 199 áprilisában újjáalakult szervezetük. 1994 elején az Illyés Alapítvány támogatásával négyszobás tömbházlakást vásároltak, ez a BMD-székház, ahol számítógépek és adományokból összegyűlt 5000 kötetes könyvtár és videotéka várja a hallgatókat. Minden tavasszal megrendezik a BMD Szülinapot - egyhetes rendezvény - és ősszel a gólyabált. Ezenkívül rendszeresek a kulturális rendezvények, képzőművészeti előadások. Fontos kiadványuk a Bemondó. Harag György Színjátszócsoportjuk 1993-ban elnyerte a Concordia Nagydíjat. Az Illyés Alapítvány továbbra is segíti őket, azonkívül a budapesti Brassói Fókuszú Diák Diaszpóra Alapítvány /BFDDA/, amely főleg a szórványban tanuló magyar egyetemistákat támogatja. /Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 14./
1996. augusztus 18.
Aug. 18-án avatták fel Kiskászonban a Búcsújárók Emlékházát, a búcsújárás kegytárgyait összegyűjtő múzeumot. Az ünnepséget megnyitó szentmisét Jakab Gábor főesperes tartotta, beszédet mondott dr. Kötő József, Csetri Elek történész, Kónya Ádám, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója és Jánó Mihály, a Kovászna megyei Művelődési Felügyelőség vezetője. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 20., 848. sz./
1996. augusztus 23.
Corneliu Vadim Tudor aug. 23-án Csíkszeredába látogatott, ahol a megyei tanács nagytermében tartott sajtóértekezletet többszáz tisztelőjének jelenlétében. Magyarlakta megyébe érkezett, ezért általa nagyra értékelt magyar eredetű állampolgárokat hozott magával, Iuliu Furó bukaresti képviselőt, Barabás Lászlót, a Szocialista Munkapárt baróti elnökét. Tudor Kovászna és Hargita megyét ősi román megyéknek nevezte, majd keményen ostorozta az elnökjelölteket: Iliescu lelkiismeret nélküli illegalista, Emil Constantinescu amerikai kém, Petre Roman, az egykori KGB-tábornok fia Icig vajda, hozzátette: anélkül, hogy bármely nép érzelmeit sértené. Az alapszerződésről kijelentette: Funarral együtt nem fogadja el az 1201-es ajánlást. Magyarország Erdélyt akaró, revansista politikája mitsem változott, mondta Tudor, és egyenlőségjelet tett Kun Béla, Horthy Miklós és Göncz Árpád között. Frunda György elnökjelölését RMDSZ-diverziónak és arcátlanságnak tartotta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./
1996. augusztus 24.
Fazekas János 28 évig volt Románia miniszterelnök-helyettese, majd leváltották, mert kényelmetlen munkatárs volt Ceausescu számára. Jó elhatározásnak tartja, hogy az RMDSZ önálló elnökjelöltet állított, Frunda Györgyöt megfelelő jelöltnek látja. Választási beszédeiben nagy hangsúlyt kell helyezni a szociális problémákra, nagy létszámú a munkanélküliség a magyarság körében. Maros megyében 50 ezer, Csíkban, Hargitában 30 ezer, Kovászna megyében is többtízezren tengődnek állás nélkül. A nyugdíjasok a létminimum alatt élnek.Az RMDSZ eddig nem vállalta fel kellőképpen ezeket a problémákat, a magyar képviselők sem foglalkoztak megfelelően ezzel a kérdéssel. Hallotta, hogy Verestóy Attila szenátor elment hat hónapra egy NATO-továbbképzésre, jobb lett volna, ha ezalatt azzal foglalkozott volna, hogy Székelyudvarhelyen és Hargita megyében a gyárak működjenek. Az alapszerződéssel kapcsolatban kifejtette: az erdélyi magyar szocialisták nem értenek egyet azzal, hogy Horn Gyula miniszterelnök elfogadta a román javaslatot az 1201-es ajánlással kapcsolatban. Ez az álláspont a romániai magyarság elárulását jelenti. Horn Gyulát már nem tartja elvtársának. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24-25./
1996. szeptember 15.
Szept. 15-én a Kovászna megyei Bélafalván ünnepélyesen felavatták Tuzson János 1848-as honvéd őrnagy domborműves emléktábláját, Vetró András szobrászművész munkáját. Az emlékünnepségen Rancz István iskolaigazgató, Incze László, a kézdivásárhelyi múzeum igazgatója, Tamás Sándor és Németh Csaba, az RMDSZ kézdi szervezetének képviselő-, illetve szenátorjelöltje szólt az egybegyűltekhez. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 17., 867.sz./
1996. szeptember 20.
1989 után a szervezeti keretek eltérően alakultak Kovászna és Hargita megyében. Kovászna megyében a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum közvetlenül minisztériumi alárendeltségű maradt kézdivásárhelyi és csernátoni részlegeivel egyetemben. 1985-ben az addig önálló városi múzeumokat /Csíkszereda, Székelyudvarhely, Székelykeresztúr, Gyergyószentmiklós/ összevonták egy nagy Hargita megyei múzeumba. 1990-ben közösen úgy döntöttek, hogy megindítjuk a szétválás folyamatát. 1994-ben a megyei tanács határozatával megszüntették a komplexumot és a múzeumokat átvették a városok. Azóta hivatalosan is önálló a Csíki Székely Múzeum /Csíkszereda/. /B. Kovács András. Újdonság a régiségtárban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./
1996. szeptember 20.
1989 után a szervezeti keretek eltérően alakultak Kovászna és Hargita megyében. Kovászna megyében a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum közvetlenül minisztériumi alárendeltségű maradt kézdivásárhelyi és csernátoni részlegeivel egyetemben. 1985-ben az addig önálló városi múzeumokat /Csíkszereda, Székelyudvarhely, Székelykeresztúr, Gyergyószentmiklós/ összevonták egy nagy Hargita megyei múzeumba. 1990-ben közösen úgy döntöttek, hogy megindítjuk a szétválás folyamatát. 1994-ben a megyei tanács határozatával megszüntették a komplexumot és a múzeumokat átvették a városok. Azóta hivatalosan is önálló a Csíki Székely Múzeum /Csíkszereda/. /B. Kovács András. Újdonság a régiségtárban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./
