|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
| észrevételeim vannak ![]() | kinyomtatom ![]() | könyvjelzõzöm ![]() |
Helymutató: 2009. április 10.Nem igaz, hogy ellenzékből nem lehet eredményeket elérni, csak így nehezebb. Gyakran kell Bukarestbe járni, hisz sok mindent ott lehet elintézni, például a kicsikart miniszteri ígéreteket behajtani. E célból járt Tamás Sándor megyeitanács-elnök és Antal Árpád András sepsiszentgyörgyi polgármester Vasile Blaga területfejlesztési miniszternél, nem tértek haza üres kézzel. Kovászna megye 16,7 millió lejes hitelkeret megnyitására kapott ígéretet, ebből 7,27 millió lej költségvetési hitel, a pénz többi részét a második félévben kapják meg – közölte Tamás Sándor. A kormányprogram vízvezetési fejezetében hatmilliós támogatásra kapott garanciát Háromszék. A pénzből elsősorban a tartozásokat kell kifizetni, illetve a megkezdett munkálatokat folytatni. Sepsiszentgyörgy polgármesterének szerényebb eredményekkel kellett ezúttal beérnie, számtalan kérése közül kettő teljesült: a Domb utcai, földrengés által megrongált tömbházak felújítási terveinek elkészítésére hetvenezer lejt, a Mikes Kelemen utcai szociális otthon befejezésére 51 ezer lejt kap a város. /Váry O. Péter: Ösvényt vernek Bukarestbe (Miniszteri ígéretek). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 10./2009. április 10.A romániai közszolgálati televíziózás történetében elsőként a Román Televízió Kolozsvári Területi Stúdiója magyar nyelvű szentmisét közvetít élőben húsvétvasárnap a kolozsvári Szent Mihály templomból. A Román Televízió Kolozsvári Területi Stúdiója március 15-től kezdődően műholdas frekvencián napi 10–13 órás regionális műsort sugároz, amely Erdély tizenegy megyéjéből dolgoz fel információkat – tájékoztatott Bardocz Sándor, tévé kolozsvári nemzetiségi szerkesztőségének főszerkesztője. A kolozsvári szerkesztőség péntek kivételével mindennap sugároz magyar nyelvű műsort, Próbáltak lobbizni annak érdekében, hogy a kábeltelevíziós szolgáltatók átvegyék ezt a műsort. Kolozsvár környékén és Fehér megyében már látható, és az UPC Hargita és Kovászna megyei központjai is ígéretet tettek, hogy április végétől beteszik a csomagjaikba. Olyan szolgáltató is volt, amelyik elzárkózott ettől. /Premierek a hazai televíziózásban. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 10./2009. április 11.Nem kerül az RMDSZ-kongresszus napirendjére a területi szervezetek megyei szervezetté egyesítése. Kovászna megyében az alsó-háromszékiek akarták az egyesítést, a felső-háromszékiek, csak ha muszáj, de nagy ellenállásba ütközött az elképzelés Hargita megyében, ahol három területi szervezet működik. A területi szervezetek egyesítésének ötletét először Markó Béla vetette fel a 2007-es EP-választásokat követően. Meglátása szerint a székelyföldi RMDSZ-szervezetek gyenge szereplése indokolttá tette az új szervezeti felépítést. /Farkas Réka: A kongresszus nem vitatja az összevonást. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 11./2009. április 11.Kisebbségtörténeti képzést szervez jövő héten az árkosi Európai Tanulmányok Központjában és a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban a Jakabffy Elemér Alapítvány, Kovászna Megye Tanácsa, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Történelem–Filozófia Kara és a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézete. A képzés célja a romániai magyar kisebbség történetére vonatkozó kutatások ismertetése, a helyi kutatómunkák segítése. Az előadások témái a romániai magyar kisebbség történetével kapcsolatosak, szó esik egyebek mellett az 1867-es uniós és Erdély integrációjának nehézségeiről, a 20. század gazdaságszervezési törekvéseiről, a szász gazdaságépítésről Erdélyben, a zsidóság útkereséséről, a második világháború utáni magyar–román kapcsolatokról, a Magyar Autonóm Tartomány történetéről, a Ceausescu-rezsim magyarságpolitikájáról, a budapesti kormányzatok Erdély-politikájáról. Az előadások mellett a négynapos rendezvény alatt bemutatkozik az Örökségünk folyóirat. /Farcádi Botond: Kisebbségtörténeti képzést tartanak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 11./2009. április 16.Nem diszkriminált Codrin Munteanu Kovászna megyei prefektus, amikor körlevélben kérte a közintézmények vezetőitől, hogy hány magyar és román alkalmazottjuk van, így döntött a Diszkriminációellenes Tanács (CNCD). Albert Álmos, az RMDSZ területi elnöke azután jelentette fel a prefektust, hogy az etnikai statisztikákat kért 38 intézményvezetőtől. Az ügyben Márton Árpád RMDSZ-képviselő nyilvános levelében fejtette ki, hogy legalább három törvényt sértett meg Kovászna megye prefektusa. A prefektus védelmére kelt a Szociáldemokrata Párt (PSD) helyi elnöke, Horia Grama, aki szerint „szabad szemmel látható”, hogy Asztalos Ferenc a Diszkriminációellenes Tanács elnöke az RMDSZ politikai parancsára cselekszik. Albert Álmos kifejtette: „Ha a Diszkriminációellenes Tanács a prefektus kérését korrektnek találta, akkor azt jelenti, hogy mi is kérhetünk etnikai statisztikát a rendőrség és csendőrség dolgozóiról, bár ezeket az adatokat eddig titokban tartották”. /Kovács Zsolt: Törvényes az etnikai statisztika? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./2009. április 16.Hivatali mulasztás miatt fegyelmi eljárást indítanak két háromszéki község önkormányzati jegyzője ellen. Codrin Munteanu Kovászna megyei prefektus anélkül, hogy megnevezte volna az érintett személyeket, elmondta: két település jegyzője idén egyetlen tanácshatározatot se küldött a prefektúrához jóváhagyásra, emiatt az érintett települések által idén elfogadott dokumentumok érvénytelenek. /Kovács Zsolt: Háromszéki jegyzőket vizsgálnak. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./2009. április 16.A Jakabffy Elemér Alapítvány, a Kovászna Megyei Tanács, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Történelem–Filozófia Kara és a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézete április 15–18. között az árkosi Európai Uniós Tanulmányi Központban konferenciát tart a romániai magyar kisebbség történetére vonatkozó kutatásokról. A konferencia első napján Hermann Gusztáv A székely virtuális történelem problémái, Pál Judit Az 1867. évi unió és Erdély integrációjának nehézségei, Bárdi Nándor Töréspontok és törésvonalak a romániai magyar kisebbség történetében (1918–1989) címmel tartott előadást. Este a Címerek golgotája és a Nyílt kártyákkal – Király Károly portréja című történelmi dokumentumfilmeket mutatták be. Az április 16-i programban Hunyadi Attila (Magyar gazdaságszervezési törekvések Erdélyben a XX. század első évtizedében), Egry Gábor (A szász gazdaság és nemzetépítés Erdélyben a XX. század első felében), Gidó Attila (Az erdélyi zsidóság útkeresése a XX. század első felében), Bárdi Nándor (Az Országos Magyar Párt és a Magyar Népközösség) előadásai hangzanak el. Este megtekinthető Zágoni Balázs Képzelt forradalom című dokumentumfilmje. Április 17-én Egry Gábor és Oláh Sándor Erdély 1940–1944 között, Lönhart Tamás A Magyar Népi Szövetség címmel tart előadást, Gagyi József és Novák Zoltán a Magyar Autonóm Tartományról értekezik, Vincze Gábor A román–magyar kapcsolatok a második világháború után címmel tart vitaindítót, este lesz Ablonczy Balázs Tévhitek, mítoszok és legendák Trianonról című előadása. Április 18-án Novák Zoltán A Ceausescu-korszak magyarságpolitikája, Bárdi Nándor A budapesti kormányzatok Erdély-politikája című előadása után könyvbemutatók lesznek. Bemutatják többek között Egry Gábor: Nemzeti védgát vagy szolid haszonszerzés? Az erdélyi szászok pénzintézeti rendszere és szerepe a nemzeti mozgalomban (1835-1914) (Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 2009) és Nagy Mihály Zoltán, Olti Ágoston: Érdekképviselet vagy pártpolitika? – Iratok a magyar népi szövetség történetéhez 1944-1953 (Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 2009) című könyvet. /Sylvester Lajos: Kisebbségtörténeti konferencia Árkoson. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 16./2009. április 16.Első ízben tartott együttes ülést a Kovászna Megyei Tanács és a sepsiszentgyörgyi önkormányzati testület. Az április 15-én lezajlott összejövetelen együttműködési megállapodást írtak alá, és döntöttek a Háromszék Táncegyüttes átadásáról a megyei tanácsnak. Az együttes ülésen olyan infrastruktúra-fejlesztési programokról, gazdaságserkentő, munkahelyteremtő intézkedésekről is szó esett, így ismertették az integrált városfejlesztési tervet, a Fogolyán Kristóf Megyei Kórház helyzetét, a megye víz- és csatornarendszerének korszerűsítésére vonatkozó programot. /Farcádi Botond: Új gazdája van a Háromszék Táncegyüttesnek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 16./2009. április 17.A víz- és csatornarendszer bevezetése jelenthet megoldást a háromszéki települések többéves problémájára, miszerint ihatatlan a kutak vize. Klárik László megyemenedzser szerint a háromszéki kutak 80 százalékának a vize szennyezett. Kovászna megyében 120 településen nincs vezetékes víz és csatornázás. Már bejegyezték az AquaCov egyesületet, amely a megyei víz-, és csatornahálózatot fogja működtetni. A rendszer kiépítése a megye legnagyobb és legfontosabb projektje, a tervezést 2007-ben kezdték el, ez év végéig kell leadni a pályázatot. Az összeg 80 százalékát európai uniós strukturális alapokból hívják le, 18 százalékát állami költségvetésből fedezik és 2 százalékát a Kovászna megyei vízszolgáltató fizeti ki. 2010-ben vagy 2011-ben kezdik el a munkálatokat. /Bíró Blanka: Ihatatlan a kutak vize Háromszéken. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 17./ Évekkel ezelőtt Bihar megyében is voltak hasonló problémák. Hegyközkovácsiban és Tótteleken szennyezett volt a kutak vize, de mostanra megoldódott a probléma. Szeghalmi Győző, Bihar alpolgármestere, elmondta: a vezetékek minősége nem megfelelő. Az elavult vízvezeték-hálózatot a tervek szerint a nagyváradi Vízmű venné kezelésbe. Azokban a községekben, ahol a víz annyira szennyezett volt, hogy emberi fogyasztásra alkalmatlannak találták, máshonnan hoztak be vizet vezetékeken keresztül. A szennyezett vizű fúrt kutakat pedig azóta csak mosásra használják. /Nagy Orsolya: Bihar megye: már megoldódtak a gondok. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 17./2009. április 20.Főcze Gyula, sepsiszentgyörgyi okleveles közgazdász, a Kovászna megyei prefektusi kancellária volt igazgatója egyetért Traian Basescu államelnökkel, ugyanis Kovászna megyében valóban létezik etnikai alapon történő tisztogatás! Alig fejezte be egyik székelyföldi látogatását Basescu elnök, a Kovászna megyei prefektusi intézményben néhány sepsiszentgyörgyi román állampolgárnak felbontották a munkaszerződését. Az első volt György Ervin prefektus, utána következtek közvetlen munkatársai: Szabó Edit sajtószóvivő, Oláh József tanácsadó, Gerendi Mónika személyi titkár és Főcze Gyula kancelláriaigazgató. Utóbbi három 2009. február 16-ával kezdődően, prefektusi rendelet alapján vált meg az intézménytől. Szabó Editnek sikerült nyugdíjba vonulnia. Akik utcára kerültek, mindannyian magyarok, helyükbe románok kerültek. Főcze Gyula elbocsátása előtt javasolta Codrin Munteanunak, az új prefektusnak, mivel a megyében többségben magyarok élnek, sokan jelentkeznek fogadóórákra, akik csak magyarul beszélnek, rengeteg panaszlevél érkezik az intézménybe szintén magyar nyelven, és több esetben kell magyar nyelvű dokumentumokat román nyelvre fordítani, ezért maradjon meg a kancellária. Hiába volt a javaslat, utcára kerülnek mások is, magyar igazgatók és más magyar tisztségviselők. /Főcze Gyula: Az államelnök igaza és az okleveles csövesek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 21./2009. április 22.Az ország közepén fekvő megyék között Maros megye vezet, ami az írni-olvasni nem tudó lakosok számát illeti. Míg Fehér, Brassó, Kovászna, Hargita és Szeben megyékben az analfabéták száma nem éri el a tíz-ezret, Maros megyében a legutóbbi népszámláláskor 13. 657 személy vallotta magáról, hogy nem tud írni és olvasni. A legutóbbi, 2002-es hivatalos statisztika szerint Romániában több mint 500 ezer személy írástudatlan. Etnikumok szerint: a magyarok 1,4 százaléka, a románok 2,1 százaléka, míg a romák 23,7 százaléka analfabéta. A Maros megyei városok vonatkozásában Marosvásárhely vezet 3133 lakossal, Dicsőszentmárton következik 1390 személlyel, majd Szászrégen (1129) és Nagysármás folytatja a sort. A Maros megyei munkanélküliek 19%-a írástudatlan. Országos adatok szerint évente négy százalékkal nő az iskolát abbahagyó diákok száma. /Menyhárt Borbála: Dicstelen első hely. Nő az analfabéták száma. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 22./2009. április 22.Fennállásának 160. évfordulóját ünnepelte a hétvégén a legrégebbi, ma is megjelenő erdélyi magyar nyelvű újság, a Brassói Lapok. Ambrus Attila főszerkesztő elmondta, a lap a mai napig azt a szerepet vállalja magára, amit még ‘49-ben Bem József szánt neki: ne valami ellen álljon, hanem valami mellett, konstruktív szerepe legyen. „A lapot először az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc idején Veszely Károly katolikus pap jelentette meg, Bem József felkérésére. Az első szám 1849. április 16-án hagyta el a nyomdát Brassói Lap néven. A kiadványnak akkor tizenkilenc száma jelent meg, mindaddig, amíg a bevonuló orosz csapatok le nem foglalták a nyomdát, Veszelyt forradalmárként letartóztatták, és átadták az osztrák hatóságoknak, akik halálra ítélték őt. Az ítéletet ugyan nem hajtották végre, mivel Veszely a klérus tagja volt, de száműzték, és Kolozsváron telepedett le. ” „Ezek után az újság utóda már nem viselhette Veszely lapjának címét. Csak 1895-ben kaphatta vissza nevét, így ettől az évtől Brassói Lapok néven jelent meg, egészen 1940-ig, amikor a hírhedt Vasgárda betiltotta megjelenését. A második világháború után Vörös Zászló, majd Új idő néven jelent meg a lap, eredeti nevét csak 1969-be kapta vissza, amikor Albert Sándor, a lap eredeti nevének újrahasználhatásához kötötte a főszerkesztői állás elfogadását” – részletezte a főszerkesztő. A hetilapot jelenleg a Barcaság mellett főleg Kovászna, Hargita és Maros megyékben terjesztik. A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) a Brassó melletti Tatrangon tartott elmúlt hét végi közgyűlésén átadták az idei Veszely Károly-díjakat. A díjat ez alkalommal – a Brassói Lapokhoz hasonlóan 1849-ben alapított, Kézdivásárhelyen megjelenő – Székely Hírmondó hetilap szerkesztősége, valamint a brassói magyar nyelvű televíziózás létrehozója, Bálint Ferenc vette át. A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének hétvégi találkozóján téma volt a gazdasági válság hatása az erdélyi magyar médiára. /Fleischer Hilda: A hosszú életű újság: 160 éves a Brassói Lapok. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./2009. április 24.Átdolgozza a Pro Urbe-díjakat odaítélő szabályzatot a Magyar Polgári Párt (MPP) sepsiszentgyörgyi frakciója – jelentette be Gazda Zoltán, a párt Kovászna megyei alelnöke. Szerinte a magyarság számára megalázó, hogy az idei városnapokon a román közösség Stela Buda mérnök-tanárt javasolta a Pro Urbe-díjra, és ezt az RMDSZ-es tanácsosok is megszavazták. Stela Buda valóban sokat tett a helyi román közösségért, de a magyar közösség ellenében cselekedett. A Vatra Romaneasca szélsőjobboldali román szervezet háromszéki alapítójaként magyarellenes tüntetéseket szervezett, textilgyári műhelyvezetőként levetette a magyar feliratokat. Gazda kifejtette: javasolni fogják a díj kritérium-rendszerének módosítását, és olyan kitételeket írnak bele, hogy például szekus múlttal rendelkező vagy nemzeti közösségek ellen cselekvő polgár ne részesülhessen a kitüntetésben. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester korábban kifejtette: a kulturális autonómia jegyében hagyni kell, hogy a kisebbségben élő románok döntsék el, maguk közül kit tisztelnek meg a város díjával. /Bíró Blanka: Magyarellenes díjazott. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 24./2009. április 25.Hiánypótló szakmunkát jelentetett meg Sepsiszentgyörgyön Jánosi József, akit negyvenéves kultúrtisztviselői munkássága alatt a háromszékiek táncosként és koreográfusként ismertek meg leginkább, az utóbbi években ellenben egyre több kiadványban teszi közzé gyűjtőmunkája eredményeit. Tanulmányokat közöl, daloskönyvet szerkeszt, és a 2004-ben megjelent Háromszéki táncok után megjelent a szerző második szakkönyve: Erdővidéki táncélet. Kriza János székely népköltési gyűjteménye, a Vadrózsák 1863-as megjelenése óta – amelyben először jelenik meg Erdővidék külön néprajzi tájegységként, de itt sem esik szó e vidék táncéletéről – nem született az elmúlt közel másfél évszázadban olyan szakmunka, amelyben az erdővidéki táncos alkalmakat és szokásokat, valamint az egyes táncokat, illetve táncrendeket ismertetnék. Ezért is rendkívüli az Erdővidéki táncélet megjelenése. A Kovászna Megyei Művelődési Központ és a budapesti Hagyományok Háza közös kiadványában a szerző többségében négy falu – Felsőrákos, Ürmös, Bölön és Vargyas – adatközlőitől gyűjtött táncanyagot írt le, amelyet kiegészít a Szalay Zoltán által összeállított kottás dallamtár, továbbá bő ismeretanyagot van a könyvben a ruha- és hajviseletről, a szokásokról, a legismertebb zenekarokról. Az archív zene- és táncfelvételeket tartalmazó DVD-melléklet értékes örökséget ment át a jövő számára. /Fekete Réka: Erdővidék táncélete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./2009. április 27.Április 25-én Kolozsváron tartották az RMDSZ IX. kongresszusát. Markó Béla szövetségi elnök lezárta az elmúlt két évtizedet, s kijelölte azokat a célokat, amelyeket követve, az RMDSZ az egyéni jogok után a kollektív jogokat kívánja kiharcolni. Traian Basescu államfő a kisebbségi törvény mielőbbi parlamenti elfogadását szorgalmazta, illetve arra biztatta a kormányt: gondolja át a dekoncentrált intézmények vezetőinek menesztéséről szóló kormányrendeletet, míg Emil Boc korrekt partneri viszonyt ajánlott fel az RMDSZ-nek. A kongresszuson úgy módosították az RMDSZ alapszabályát, hogy lehetőséget biztosítottak az EMNT belépésére a Kulturális Autonómia Tanácsba. Traian Basescu elnök kijelentette: az RMDSZ jelentős mértékben hozzájárult Románia demokratizálódásához. Az államfő támogatója a decentralizálásnak, a helyi autonómia növelésének. Beszédében Kovászna és Hargita megyével külön foglalkozott. A két megyében nem adottak a fejlődési lehetőségek a falusi magyar családok gyermekei számára. Az oktatási tárcának külön kell figyelnie arra, hogy a székelyföldi magyar gyermekek jól megtanulhassák a román nyelvet. Néhány évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna, hogy Kolozsváron, RMDSZ-kongresszuson egy teremben foglaljon helyet az állam elnöke, miniszterelnöke, a város volt, jelenlegi polgármestere. Ez a román demokrácia sikere – hangoztatta Emil Boc miniszterelnök. Lendvai Ildikó az MSZP újonnan választott elnökeként köszöntötte a kongresszuson jelenlévőket. Crin Antonescu, a nemzeti liberálisok új pártelnöke bevallotta, hogy elemében érzi magát az RMDSZ kongresszusán annak ellenére, hogy egy jottányit sem ért magyarul. Időnként ő is kisebbségben érzi magát, amikor tisztességes, becsületes igyekszik lenni. Bajnai Gordon miniszterelnök üzenetét Gémesi Ferenc szakállamtitkár tolmácsolta. A kormányfő szerint a szövetség fontos szerepet játszott Románia európai integrációjában. Viorel Hrebenciuc, a Szociáldemokrata Párt alelnöke emlékeztetett: olyan személyek ülnek a teremben, akik ma is sebeket hordoznak, mert az 1990 évek elején merték megtenni azokat a lépéseket, amelyeket mások csak jóval később léptek meg. Hrebenciuc elmesélte az 1993-as neptuni találkozót megelőző svájci román–romániai magyar tárgyalásokat. Rámutatott: a svájci tárgyalások után következett a „Neptun-gate”, amelynek résztvevőit Tőkés László tiszteletbeli elnök majdnem kizárta az RMDSZ-ből. Üdvözlendő, hogy megvalósult az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) közötti összefogás – mondta Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke, hozzátéve, folytatni kell a párbeszédet a teljes magyar összefogás érdekében. Németh Zsolt szerint tarthatatlan az a helyzet, hogy a román politikusok az erdélyi magyar autonómia-törekvéseket egyszerűen „alkotmányellenesnek” titulálják. Az európai kisebbségek közül lassan az erdélyi magyarság lesz az utolsó, amely nem rendelkezik autonómiával. „Egyáltalán nem tartom ördögtől valónak a kettős állampolgárság intézményének a fölvetését sem” – mondta a politikus. „Kárpátalján mindig úgy tekintettünk az RMDSZ-re, mint példamutató testvérre” – mondta köszöntő beszédében Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke. „Az RMDSZ-nek sikerült összefogni, így még hatékonyabban tudja képviselni közössége érdekeit. Ez az összefogás a kárpátaljai magyarság számára egyelőre csupán álom”. Kovács Kálmán, az SZDSZ határon túli ügyekért felelős megbízottja szerint az összefogás eredményeként létrejövő közös lista az RMDSZ integráló képességét bizonyítja. Dévavári Zoltán, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke a két térség azonos problémáiról beszélt. A megoldásra váró problémák érintik az oktatást, Tőkés László, az EMNT elnöke nem volt jelen a kongresszuson, üzenetét Toró T. Tibor, az EMNT alelnöke olvasta fel. Tőkés László emlékeztetett: tíz év telt el azóta, hogy az RMDSZ legmagasabb testülete előtt legutóbb szólhatott, akkor még tiszteletbeli elnökként. 2003-ban az RMDSZ úgy gondolta, hogy nincs szükség a hivatalostól eltérő politikai értékrendre. Azonban világossá vált, hogy a közösség stratégiai célját, az autonómiát csakis összefogással lehet elérni. A Magyar Összefogás tehát történelmi szükségszerűség. Markó Béla az elmúlt tizenkilenc esztendő sikerei között említette az új oktatási törvényt, az új közigazgatási törvényt, az alkotmánymódosítást, a Szabadság-szobor felállítását, az erdők, földek, épületek visszaszolgáltatását, az új iskolák és a magyar nyelvű egyetemi oktatás megteremtését. – Végül sikerült a magyar összefogást megteremteni. A PD-L–PSD koalíció ellenzékbe szorította az RMDSZ-t. A politikai változások egyértelműen az etnikai tisztogatást is szolgálják, mutatott rá Márton Árpád. Borboly Csaba, az Országos Önkormányzati Tanács (OÖT) elnöke javasolta, hogy vessék el mindazon alapszabályi rendelkezéseket, amelyek a korábbi választásokon más pártok színeiben induló személyek RMDSZ-listán való indulásának gátját képezik. Máté András képviselő elmondta, az állam legfőbb vezetői részéről a kongresszus alkalmával szép szavak hangzanak el, közben sorra bocsátják el a dekoncentrált intézményekben vezetői tisztségeket betöltő magyarokat. Máté emlékeztetett arra, hogy a kisebbségi törvényt azért nem sikerült elfogadni, mivel éppen a jelenleg kormányzó kollégák nem támogatták azt. Borbély László figyelmeztetett: Marosvásárhelyen csendes asszimiláció folyik. Eckstein Kovács Péter kisebbségügyi elnöki tanácsos elmondta: a Szabadelvű Kör támogatta az összefogást, az egységes EP-listát, annak ellenére, hogy a szabadelvűeknek az egyén boldogulása a fő. A kongresszus elfogadta A Mi Uniónk, a Mi Európánk című dokumentumot, amely az uniós tagságunkból fakadó prioritásokat rögzíti a következő időszakra. „Elérkezett az ideje annak, hogy a Romániában élő másfél milliós magyar közösséget államalkotó tényezőként, a magyar nyelvet pedig helyi és regionális szinten hivatalos nyelvként ismertessük el” – olvasható a dokumentumban. /Kollektív jogok kiharcolását tűzte ki célul az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./ A kongresszuson a román és magyar himnusz után az Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester és Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök körül tömörülő kongresszusi küldöttek belezendítettek a székely himnusz kezdő taktusaiba is, amit az egész terem átvett. A már helyet foglalt román és magyar meghívottak – köztük Traian Basescu államfő, Emil Boc kormányfő, Crin Antonescu liberális pártelnök és Viorel Hrebenciuc szociáldemokrata képviselő – így ismét felálltak. /Moldován Árpád Zsolt, Salamon Márton László: VIP-parádé a diákházban. A román meghívottak a céltudatosságot, a magyarok az összefogást méltatták. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./ A fiatalok kongresszusaként említette a kolozsvári tanácskozást Korodi Attila, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) társelnöke. A kongresszusi küldötteknek ugyanis mintegy harminc százaléka volt miértes vagy Miért-közeli. Markó Béla megemlítette, folytatni kell a fiatalítást, de azoknak a kezét nem szabad elengedni, akik eddig hasznosan dolgoztak. Az elnök értékelése szerint két nagy veszély leselkedik a közösségre. Az egyik az, hogy tagjai nem próbálnak élni az eddig kiharcolt jogokkal; nem vállalják, hogy magyarul folyamodjanak az önkormányzathoz, hogy magyarul pereskedjenek. A másik veszély: a szövetség politikusai megtanultak dolgozni, kormányozni, közigazgatni, de elfelejtettek álmodni. Szabó Ödön azt javasolta, az intézményvezetők leváltása ügyében nyújtson be bizalmatlansági indítványt az RMDSZ, és aláírásgyűjtéssel is nyomatékosítsa követelését. Korodi Attila a kis- és középvállalatokra kivetett általányadó ügyében javasolta bizalmatlansági indítvány benyújtását. Korodi majd Széll Lőrinc is felvetette, hogy az RMDSZ-nek meg kellene alakítani a Kós Károly Akadémiát, amelyen a felhalmozott közigazgatási tudást, tapasztalatot lehetne átadni a fiataloknak. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés nevében felszólaló Bakk László azt javasolta, fogadjon el határozatot a kongresszus a Bolíviában bajba jutott székely szabadságharcosok, Magyarosi Árpád és Tóásó Előd ügyében. A javaslat ellen Eckstein-Kovács Péter érvelt. Szerinte a román diplomáciának kötelessége segíteni Tóásó Előd jogvédelmét és Magyarosi Árpád hazahozását, de a kalandorságot, a fegyveres erőszakot nem szabad bevonni az erdélyi magyarság jogkövetelő eszközei közé. Béres István és Ludescher István, Aradról pedig Bognár Levente a szórvány egyre kilátástalanabb helyzetéről beszélt. Asztalos Ferenc azt javasolta, dolgozza ki az RMDSZ a teljes oktatási reform csomagját. /Hadüzenet a petyhüdtségnek. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 27./2009. április 27.Miután a menesztésüket lehetővé tévő sürgősségi rendelet nyomán sorra kapták meg az elbocsátó leveleket az úgynevezett dekoncentrált állami intézmények vezetői, a kormányintézkedés hatalmas felháborodást keltett az ellenzék soraiban, ezért Radu Berceanu szállításügyi miniszter, a Demokrata–Liberális Párt alelnöke már nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy felülvizsgálják a szóban forgó jogszabályt. A kormányrendelet Székelyföldön is éreztette hatását. A 38 Kovászna megyei dekoncentrált intézmény igazgatói megkapták az elbocsátásukról szóló értesítőket. Elbocsátó értesítőt kapott Sikó Barabási Sándor megyei főállatorvos, akinek helyébe várhatóan a Demokrata-Liberális Párt nevesíti igazgatót, hasonló módon Deme Judit, aki ideiglenesen tölti be az Egészségügyi Hatóság igazgatói tisztségét. A Munkaerő Ügynökség vezetőjét, Kelemen Tibort is elbocsátották. /Visszatáncol a kormány? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./2009. április 28.Tőkés László püspök szerint létezik egy titkos román kormányprogram, amely a román állampolgárságú moldovaiakat a magyarok által lakott területekre, elsősorban a Székelyföldre kívánja betelepíteni, megváltoztatva ezzel az etnikai arányokat. Az EP-képviselő április 27-i nyilatkozatában sajnálatosnak és aggasztónak nevezi, hogy a moldovai fiatalok szabadságvágyától vezérelt megmozdulásait több romániai politikus a területi igények legitimálására próbálja felhasználni. „Míg több mint tíz éve, a szlovák és a szerb ellenpropagandával párhuzamosan, valóságos diplomáciai offenzíva zajlik a magyar kettős állampolgárságot, valamint az autonómiát békés eszközökkel követelő magyar politikusok ellen, addig a román állampolgárság jogának kiterjesztését teljes konszenzus övezi a román parlamenti pártok részéről” – írta Tőkés László. Emlékeztetett: néhány hónappal ezelőtt Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnökét moldovai állampolgárok keresték fel, és azt kérték tőle, hogy a román kormány Hargita és Kovászna megyébe moldovai polgárokat betelepíteni kívánó programjáról adjon információkat. /Moldovaiakat Székelyföldre? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./2009. április 29.Kivonult a Magyar Polgári Párt frakciója a Kovászna Megyei Tanács április 28-án tartott üléséről, tiltakozva az ellen, hogy a megyei és a sepsiszentgyörgyi önkormányzat együttes ülésén elfogadott együttműködési megállapodásról Tamás Sándor nem kérte ki a tanács véleményét. Sérelmezték továbbá a megyei tanács elnökének a kézdivásárhelyi önkormányzat legutóbbi ülésén elhangzott kijelentéseit, miszerint a város az MPP székházának tatarozására utalt ki pénzt. A külföldön tartózkodó Tamás Sándor szerint az MPP lépése nem meglepő, hiszen korábban is csak a sajtóvisszhangot keltő eseményekkel foglalkoztak. /Farcádi Botond: Miért vonult ki az MPP-frakció? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 29./2009. április 30.Lejárt a politikailag egyszínű önkormányzati testületek ideje, megszűnni látszik az egypártrendszer, ezentúl majd sokkal hatékonyabb lesz a helyi tanácsok munkája – gondolták sokan. Azonban az önkormányzati testületekben gyakran üres politikai csatározás folyik, a különböző frakciók betartanak egymásnak, az egyéni sérelmek, a népszerűség hajszolása áll egy-egy döntés hátterében. A székelyudvarhelyi rossz példa hat, ahol az MPP-s polgármester és az RMDSZ-es képviselők közötti ádáz harc évekig ellehetetlenítette az önkormányzat munkáját. Az elmúlt hetekben Háromszéken is elszaporodtak a ,,botrányos tanácsülések”. Baróton az RMDSZ-frakció vétózgatja a közösségi érdekű határozatok tető alá hozatalát, Sepsiszentgyörgy meg majdnem elszalasztotta a sugásfürdői ingatlanok visszavásárlásának lehetőségét amiatt, hogy az MPP képviselői az önkormányzati ülés előtt akarták kézhez kapni a határozattervezetet. Legutóbb a Kovászna megyei önkormányzat ülésén szorult háttérbe a közösségi érdek. A megyei tanács elnöke ellen tiltakozó MPP-s képviselők ugyanis kivonultak a teremből, emiatt a testület nem tudott elfogadni egy két és fél millió euró összértékű pályázathoz szükséges határozatokat, és rendkívüli ülést kellett összehívni. /Farcádi Botond: Szolgálni a közösséget. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 30./2009. április 30.Dicsérték tevékenységét, de elbocsátották Tischler Ferencet, a Kovászna Megyei Ifjúsági Igazgatóság vezetőjét. Egy ellenőrző csoport nemrégiben megvizsgálta azt, hogy mire költötték az elmúlt évek költségvetését, és lenyűgözte őket a sepsibesenyői iskolai tábor, amelyet sikerült úgy feljavítani, hogy az ország legmodernebb létesítménye lett, számolt be Tischler. Az igazgató szerint a minisztériumi ellenőröket annyira lenyűgözte az, hogy az elmúlt két és fél évben egy addig ismeretlen intézményből működő intézményt hozott létre, hogy javaslatukra Monica Iacob- Ridzi sportminiszter célirányosan a besenyői tábornak 1 millió lejt utalt ki, amelynek felét idén, a másik részét pedig jövőben használhatják fel. /Kovács Zsolt: Megdicsérték és kirúgták Tischlert. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./2009. május 6.Tiltakozásukat fejezték ki a háromszéki ifjúsági szervezetek Tischler Ferenc, a Kovászna Megyei Ifjúsági Igazgatóság vezetőjének menesztése ellen, a tiltakozást 23 ifjúsági szervezet írta alá. Az ifjak felkérték Tischlert, pályázza meg a vezetői tisztséget. Az aláírók között szerepel az Erdélyi Magyar Ifjak, a Háromszéki Ifjúsági Tanács, az Ifjúsági Keresztény Egyesület, a Kovászna Megyei Középiskolások Szövetsége is. /Farcádi Botond: Kiállnak a fiatalok Tischler mellett. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 6./2009. május 8.Romániában az elmúlt két évtizedben körülbelül a felére csökkent a voksolni hajlandó polgárok száma. 1990-ben még 86 százalékos volt a részvételi arány, amely 1992-ben és 1996-ban 76 százalékra esett vissza, 2000-ben pedig 65 százalékra csökkent. A szavazásra jogosultaknak mindössze 58 százaléka járult az urnák elé 2004-ben, s mindössze 39 százalék élt szavazati jogával 2008-ban. Országos szinten Kovászna megyében csökkent a legnagyobb arányban a lakosság választási kedve, különösen ha az 1992-es és a 2008-as parlamenti választások részvételi statisztikáit hasonlítjuk össze. /Felére csökkent két évtized alatt a szavazási kedv. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./2009. május 8.Számon kérik a miniszteri ígéretek betartását a székelyföldi elöljárók. A Boc-kormány minisztereinek ígéreteiből ugyanis mindössze 15–20 százalék megvalósulására van kilátás – vallják. Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke közölte, Tamás Sándor Kovászna megyei elnökkel a napokban véglegesítik azt a kimutatást, amelyet Traian Basescu államfőnek küldenek el, és amelyben a hat miniszter székelyföldi látogatása során elhangzott ígéretek betartását veszik számba. Februárban és márciusban a Boc-kabinet hat minisztere ígért a Székelyföldnek hathatós állami támogatást. /Bíró Blanka: Traian Basescuhoz fordulnak a székelyföldi vezetők. = Krónika (Kolozsvár), máj. 8./2009. május 8.Végéhez közeledik a tisztségeken való osztozkodás Hunyad megyében. A PD-L közzétette a kinevezésre váró új főtanfelügyelő-helyettes, Alexandru Lautaru nevét is. Máté Márta, még tisztségben lévő főtanfelügyelő-helyettes egyelőre nem kapott semmiféle értesítést leváltásáról. Dézsi Attila volt alprefektus a napokban kapta meg új kinevezését a kormányzati felügyelőként Kovászna megyébe. Széll Lőrincet már leváltották a megyei ifjúsági igazgatóság éléről, az intézmény aligazgatói állásába, ahová azonban csak másfél hónapra szólt a kinevezése. Most készül Bukarestbe, versenyvizsgára. Szintén az intézmény kereti között maradt egyelőre Cumpanasu Katalin, a megyei egészségbiztosító volt aligazgatója. Borbély Márton, a mezőgazdasági tanácsadói hivatal igazgatója és Babóczi Imre, a munkaerő-foglalkoztató ügynökség aligazgatója áthelyezési ajánlat nélkül kapták meg a felmondásukat. Burján Gergely, a megyei vízgazdálkodó hivatal igazgatója egyelőre nem kapott hivatalos értesítést leváltásáról és úgy néz ki megúszta a személycserét a vajdahunyadi kórház magyar igazgatója, Bende Barna is. /Gáspár-Barra Réka: Ritkul az RMDSZ Hunyadban. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 8./2009. május 8.A prefektúra és az agrártárca támogatását kérik a háromszéki burgonyatermesztők. Kovászna megyében 520 hektáron termelnek vetőmagnak szánt burgonyát, ez a romániai termelés 30 százalékát jelenti. Háromszéken a vetőmag 40 százalékát, körülbelül 600 tonnát fertőzte meg a szálfonálféreg, emiatt nemrég karantént rendeltek el. A gazdák szerint a termelők sorsán az is segítene, ha kormányrendelet alapján a raktáráruházakat arra köteleznék, hogy az általuk forgalmazott krumplimennyiség bizonyos százaléka kizárólag hazai legyen. /Bíró Blanka: Segítségre szorulnak a háromszéki burgonyatermesztők. = Krónika (Kolozsvár), máj. 8./2009. május 11.Akárcsak a többi leváltott alprefektusnak, Dézsi Attilának is kormányfelügyelői tisztséget ajánlottak fel, de nem Hunyad megyében, hanem Székelyföldön, Kovászna megyében. A napokban a magas rangú állami tisztviselők kategóriába tartozott leváltott prefektusok és alprefektusok Bukarestbe utaznak, ahol a kormány képviselőivel tárgyalnak a kormányfelügyelői tisztség konkrét teendőiről. Ettől függ, hogy a képzettség szerint jogász, lupényi származású Dézsi Attila Hunyad, vagy Kovászna megyében folytatja. /Chirmiciu András: Dézsi vacillál. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 11./2009. május 12.A Magyar Polgári Párt (MPP) távol marad az európai parlamenti kampánytól, központi, megyei és helyi szervezetei nem vállalnak szerepet a kampánytevékenységekben. Az MPP közleménye leszögezte: mivel az MPP-t kizárták a választásból, felkérik a párt helyi, megyei, illetve országos tisztségviselőit, hogy tartózkodjanak a kampányban való személyes megjelenéstől. Az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) külön-külön kampányolnak, de közös rendezvényeket is tartanak az európai parlamenti választások előtti hetekben. Az öt százalékos bejutási küszöb elérése létfontosságú az erdélyi magyarság érdekképviseleti szervezetei számára. /EP-kampány az MPP nélkül. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./ Tőkés András, az MPP alelnöke elmondta: nincs tudomása arról, hogy az elnökség eldöntötte, megtiltja a területi szervezeteknek, hogy részt vegyenek a kampányban. Tőkés András szerint túlkapásként minősíthető ez a döntés. Gazda Zoltán, a háromszéki szervezet alelnöke közölte: korábban megállapodtak Tőkés Lászlóval abban, hogy a Kovászna megyei MPP nem folytat ellenkampányt, azonban nem kívánnak részt venni az RMDSZ–EMNT-jelöltlista népszerűsítésében. Csép Sándor, az MPP Kolozs megyei szervezetének elnöke úgy nyilatkozott: a polgári párt megyei képviselői, szimpatizánsai fontosnak tartják, hogy az RMDSZ–EMNT közös jelöltlistáján első helyen álló Tőkés László újabb mandátumot szerezzen, és értelemszerűen arra buzdítják majd a Kolozs megyei magyarságot, hogy szavazataikkal támogassák a magyar összefogás listáját. Az MPP-s Gergely Balázs, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kolozsvári küldötte számára érthetetlen, hogy az MPP elnöksége miért akarja a szervezetet elszigetelni. A Bihar megyei MPP szerint fontos, hogy Tőkés László továbbra is folytathassa EP-képviselői tevékenységét, mondta el Lengyel György Bihar megyei MPP-elnök. /Gyergyai Csaba: Az EP-kampány is megosztja az MPP-t. = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./2009. május 12.A Kovászna megyei tanfelügyelőség még nem kapta meg Ecaterina Andronescu miniszter rendeletét, amely módosítaná az intézmény vezetőségének összetételét, jelezte Keresztély Irma főtanfelügyelő. Keresztély Irma szerint román szakember nehezen vagy egyáltalán nem tudja ellátni a magyar többségű megyékben a tanfelügyelőségek vezetését. Egy 85 százalékban magyarlakta megyében az oktatás szerkezete is speciális, így a főtanfelügyelőnek ismernie kell a magyar nyelvet. /Bíró Blanka: Miniszteri rendeletre várnak Kovászna megyében. = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./2009. május 13.Kétszer annyi pénzt kapnak a kisajátítási eljárás során a Foksány–Ozsdola útszakasz mentén területekkel rendelkező Vrancea megyei tulajdonosok, mint a háromszékiek, közölte Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke, aki szerint a kormány eljárása az ozsdolai gazdák és a közbirtokosság felháborodását váltotta ki, perelni készülnek az igazságtalanság miatt. /Farcádi Botond: Miért ér kevesebbet a háromszéki erdő, mint a vranceai? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 13./2009. május 13.Kérdőíves vizsgálattal az idei négy végzős évfolyam véleményét akarták megismerni, ez a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem eddigi tevékenységéről is tájékoztat. A kezdő tanulólétszámhoz képest (50 beiratkozott) az ötödik, illetve a negyedik év végére a tanulók 28–56 százaléka maradt meg. (Legkevesebben a környezetmérnökin, legtöbben az élelmiszer-ipari mérnökin.) Az adott válaszok alapján a csíkszeredai Sapientia elsősorban a Hargita és Kovászna megyei diákok egyeteme, de már vannak más megyékből is. Az elmúlt években jelentősen javultak és tovább bővülnek a tananyag elsajátításának a feltételei. Többen tovább szeretnének tanulni, hogy esélyük a mesteri, illetve doktori diplomával nagyobb legyen. /Puskás Attila: Mérnökjelöltek a csíkszeredai Sapientián. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 13./ (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||