„Már a tavalyi pusztinai magyar misét is áttörésnek tekintettük, de ha az áttörés volt, akkor a mostani lábnyiki mise sokszorosan az” – jelentette ki Diószegi László, a Teleki László Alapítvány igazgatója az általa szervezett ötödik csángókonferencia után. A Veszélyeztetett örökség, veszélyeztetett kultúrák című tudományos tanácskozás központi témája a kisebbségben élők lelki gondozása, ezen belül pedig a moldvai csángó közösség anyanyelvi hitéletének a kérdése volt. A konferencia részeként harangozták be azt az október 17-én tartott lábnyiki misét is, amelyen látványos gesztusok történtek az anyanyelvi misézést immár évtizedek óta hiába kérő csángók irányában. A román-magyar-latin nyelvű misét Petru Gherghel iasi-i püspök koncelebrálta, aki a „Dicsértessék a Jézus Krisztus” és „Isten hozta” szavakkal magyarul is köszöntötte a híveket. A magyar prédikációt Cserháti Ferenc, a magyar szórvány gondozásával megbízott esztergomi segédpüspök tartotta. A szentmisén magyar egyházi énekek is felcsendültek. Eddig a iasi-i püspök és hivatala bizonyult a magyar misézés legfőbb ellenzőjének. Petru Gherghel a Krónikának nyilatkozva többször kijelentette, akkor engedélyezi egyes moldvai római katolikus templomokban a magyar nyelvű misézést, ha megbizonyosodik róla, hogy az illető településen a hívek legkevesebb öt százaléka nem beszéli a román nyelvet. Ioan Robu bukaresti érsek, a romániai katolikus egyház feje újságírói kérdésre kijelentette: „Meggyőződésem, hogy néhány moldvai csángó faluban, ahol ezt a hívők kérik, még a közeljövőben tarthatnak magyar nyelvű miséket!” Solomon Adrián, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke a mise után megkereste Petru Gherghel püspököt, és amikor arra kérte, hogy legyen folytatás, tőle is biztató szavakat hallhatott. Az anyanyelvi hitélet kapcsán a Bákóban tartott konferencián is hangzottak el javaslatok. Diószegi László elmondta, a magyarországi római katolikus egyházban paradigmaváltás ment végbe, és immár a moldvai csángómagyarokat is a Kárpát-medencén kívüli katolikus szórványmagyarság részének tekintik. Az alapítványi elnök a váltást Erdő Péter bíborosnak tulajdonította. A csángó származású, Magyarországon és Olaszországban tanult, jelenleg pedig a szlovéniai Murakeresztúron szolgáló Pogár Róbert római katolikus pap azt kezdeményezte, hogy hozzanak létre vegyes bizottságot a magyar és a román katolikus egyház vezetői, és ebben tárgyalják meg a magyar mise kapcsán felmerülő kérdéseket. /Gazda Árpád: Román–magyar püspöki misét tartottak a Csángóföldön. = Krónika (Kolozsvár), okt. 19./
2009. november 4.
Erdő Péter bíboros, az Esztergom–Budapest főegyházmegye érseke úgy értékelte az október 17-én a Bákó megyei Lábnyikban magyar és román püspöki részvétellel három nyelven tartott misét, hogy ,,valóban egy előrelépésnek tűnő folyamat indult meg”. Elmondta, november 23–25. között a magyar püspöki kar delegációja Jászvásárba utazik, ahol találkozik a román püspöki kar képviselőivel. Október 30-án a tévében Erdő Péter elmondta, hogy korábbi tárgyalásaik alapján a román fél két felszentelt csángó származású papot küldött Magyarországra, ,,akik most már igazán jól beszélnek magyarul, tanulnak nálunk, hároméves szerződés után hazatérnek, lehetőségük lesz arra, hogy a mai magyar liturgia szerint a hívek igényeinek megfelelően rendelkezésre álljanak”. A bíboros azt is hangsúlyozta: ,,A mi katolikus keresztény hitünk lehetővé tette, hogy egy család tagjainak érezzük magunkat a szomszéd népekkel is. Tehát a nagyon etnikai jellegű kultusz sokszor azt eredményezi, hogy vagy felsőbbségi érzést sajátítunk el, vagy feszültségbe kerülünk másokkal. ” /Fekete Réka: Magyar püspöki küldöttség Jászvásáron. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 4./
2009. november 14.
Csíkszeredában mondták, hogy csángó vagyok, ott tudtam meg, hogy sem román, sem magyar nem vagyok. – A templomban úgy tanultam meg a Miatyánkat románul, hogy nem értettem. Ezeket a gondolatokat moldvai csángó származású fiataloktól jegyezték le, akik felsőfokú iskolákat végeztek, életükkel, hivatástudatukkal példát mutatnak otthon maradt falustársaiknak. Nem felejtették el, hogy honnan jönnek, mit hoztak otthonról. A tíz csángó fiatal jelen volt azon a bákói konferencián, melyet a budapesti Teleki László Alapítvány októberben szervezett Veszélyeztetett örökség, veszélyeztetett kultúrák/A moldvai csángók címmel. Bogdán Tibor Magyarfaluban született, ott nevelkedett, jelenleg a csángó ügyek elkötelezettjeként keresi kenyerét Budapesten, a Máltai Szeretetszolgálat mellett működő Csángó Koordinációs Irodában, és a Csángó Tükör főszerkesztőjeként ad hírt a világnak szülőföldjéről. A csíkszeredai József Attila Gimnázium igazgatónője, Bartha Erzsébet és Györgydeák Lajos csíkmenasági plébános úgy él a fiatalok emlékezetében, hogy nélkülük nem bírták volna ki Csíkszeredában, a családtól távol, és egy olyan környezetben, ahol csúfolták, lenézték őket. A magyarfalusi Pogár Róbertet Gergely István plébános irányította a papi pályára. Veszprémben végezte el a teológiát, Olaszországban egyházjogot tanult, két éve Murakeresztúron plébános. Pogár szerint a magyar mise ügyében stratégiát kellene változtatni, aminek alapja a párbeszéd lenne, vegyes bizottságot kellene létrehozni. Petrás Máriát énekesként, képzőművészként sokfelé ismerik, legutóbbi nagy sikerű, Mária erejével című kerámiakiállítását a háromszéki közönség is láthatta a zabolai Csángó Múzeumban. Nem Petrás Mária az egyetlen csángó fiatal, aki a népi kultúrából meríti az életéhez szükséges eligazítást, a magyarfalusi Iancu Laura ezt ekképpen fogalmazta meg: ,,A néprajzban, a népi kultúrában látom azt a hidat, ami összeköt azzal a világgal, ahová tartozom. ” Iancu Laura Budapesten tanítóképző főiskolát és párhuzamosan teológiát végzett, majd beiratkozott politológiára, jelenleg doktori dolgozatát írja. Laczkó Flórián Lábnyikból indult, jelenleg a horvát határ melletti Zákányban plébános. A külsőrekecsini Ignácz Mónika kicsi korától festő akart lenni, és el is érte. Vizuális és kommunikáció szakon végezte a főiskolát Nyíregyházán, utána a pécsi képzőművészeti egyetemen tanult, már csak a szakdolgozatot kell megírnia. A lujzikalagori Solomon Adrián Budapesten diplomázott a külkereskedelmi főiskolán, jelenleg a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke. A somoskai Benke Grátzy jelenleg Gyöngyösön zenész, művelődésszervező főiskolát végzett. /Fekete Réka: Nem felejtették el, honnan indultak (Csángó fiatalok itthon és Magyarországon). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 14./
