A kolozsvári Radó Ferenc Matematikaművelő Társaság gondozásában havonta megjelenő Matlapban részletes adatok találhatók azokról az iskolákról, amelyekben a lapban kitűzött feladatok megoldásával foglalkoznak a tanulók. Azonban a Matlap nem jut el sok olyan családhoz, amelyben matematikát kedvelő emberek élnek. Az elmúlt iskolai évben Maros megye 38 iskolájából küldtek be megoldott feladatokat a Matlap szerkesztőségébe, országos szinten ez a legnagyobb szám. Maros megye mellett jól szerepelt még Hargita (36 iskola), Szatmár (23 iskola) és Bihar megye (14 iskola), míg például Fehér, Hunyad, Szeben és Temes megye valamint Bukarest csupán egy iskolájából küldtek be megoldott feladatokat. /(antalfi): Kis matematikusok sikerei. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./
2005. december 5.
December 4-én, vasárnap ünnepi istentiszteleten Pap Géza református püspöke áldotta meg Maros megye egyik legrégibb műemlék templomát, a restaurált marosszentannai református templomot és annak gyülekezetét, amely anyaegyházzá válásának félszáz éves évfordulóját is ünnepelte. A több mint 800 tagot számláló szentannai gyülekezet birtokába vehette a kívül-belül megújult páratlanul szép templomot. A félköríves szentély falán és a diadalív boltozatán megőrzött faliképek, s a vakolat eltávolítása nyomán felszínre hozott apró töredékek jelzik, milyen lehetett egykoron a templombelső. /(bodolai): A kövek maguktól beszélnek. Püspöki áldás a restaurált szentannai templomra. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 5./
2005. december 9.
Bihar megye több mint 50 települése részesül abban a 12 millió összértékű támogatásban, amelyet infrastrukturális beruházások befejezésére utalt ki december 8-i ülésén a tartalékalapból a román kormány. Ez csupán egyike a több erdélyi magyar megyét is közvetlenül érintő kormányhatározatnak. Borbély László közmunkaügyi miniszter közölte, a kormánytámogatásban részesült 24 megye közül 8 kifejezetten magyarlakta. A Bihar megyei kedvezményezett települések között van Szalonta, illetve Biharfélegyháza, Értarcsa, Hegyközcsatár és Tóti község. Ezek a magyarlakta helységek – a helyi és megyei RMDSZ szervezetek kezdeményezésére – összesen 2 millióhoz jutottak. A pénzt vízvezeték- és úthálózat-javításokra fordítják. Hargita megye összesen 4,5 millió értékű támogatást kapott. Az összeg Csíkszereda, Csíkcsicsó, Gyergyótölgyes, Gyergyóremete, Balánbánya, Felsőboldogfalva, valamint a megyei tanács között oszlik meg, szintén infrastrukturális beruházások befejezésére, út- és hídjavításra költik. Kovászna a megyei és községi utak, pallók és hidak, felüljárók javítására, illetve a csatornahálózat felújítására fordítja majd a kiutalt másfél milliót. Hasonló a rendeltetése a Szatmár megyének kiutalt 2 millió lej támogatásnak is, Brassó megye 2 milliót költhet a Brassó és Kovászna megyét összekötő megyei út – javítására. Hargita megye újabb 3 milliót, Maros megye székhelye és a közigazgatásilag Marosvásárhelyhez tartozó Marosszentgyörgy pedig másfél milliót kapott a lakossági fűtéspótlék biztosítására. /Gujdár Gabriella: Jelentős összegű kormánypénz ütötte a „magyar megyék” markát. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./
2005. december 12.
A Magna 2002 Kft-t Marosvásárhelyen jegyezték be, a felnőttoktatási tevékenységét 2003-ban indította el. Ma Gyergyószentmiklóson 4, Szentegyházán 2, Nyárádszeredában 2, Szovátán 1, Marosvásárhelyen 2 csoportban összesen 288-an részesülnek turisztikai képzésben. Nagy László Mihály, a Magna Oktatási Központ (MOK) igazgatója tevékenységük meghatározására a műhelymunka kifejezést használja. A MOK a Munkaügyi és Oktatásügyi Minisztérium égisze alatt folytatja tevékenységét. Ez azt jelenti, hogy például a panzióvezető-tanfolyam elvégzése után a sikeresen vizsgázó hallgató a Munkaügyi és Oktatásügyi Minisztérium által láttamozott hivatalos oklevelet szerez, amelyet Európa bármely országában elismernek. Az elmúlt három évben Maros és Hargita megyében 300-an szereztek panzióvezetői oklevelet. – A MOK felnőttképző tanfolyamain az alapképzés ideje 4, a szakképzés ideje 8 hónap. Körülbelül 2 nap elméletre 3 nap gyakorlat számítható. Célunk, hogy rövid idő alatt megfelelő szintre emeljük az Erdély régiós turisztikai oktatást, ennek révén pedig a faluturizmust – mondotta Nagy László Mihály. /Kilyén Attila: Szakszerű faluturizmus a vidékfejlesztéshez. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 12./
2005. december 14.
Az évforduló alkalmából megjelent a 120 éves az EMKE /EMKE Maros megyei szervezete, Marosvásárhely, 2005/ című kötet. Az elmúlt másfél évtized alatt az EMKE határon túli kapcsolatai behálózták az egész Kárpát-medencét. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület 1885. aug. 10-én alakult meg, olvasható az első összegzésben (EMKE 1885-1910. Az első negyedszázad története) /b.d.: Hittel, hűséggel. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 14./
2005. december 15.
Összesen 65 milliárd lejt utalt ki a kormány erdélyi magyar iskolák támogatására. Az RMDSZ tájékoztatója szerint Kolozs megyében a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum, a kalotaszentkirályi iskola, a kőrösfői, az isztolnai, a kisfenesi általános iskola, a tordaszentlászlói és magyarfenesi általános iskola, illetve óvoda kezdeményezhet felújítási munkálatokat kormánytámogatás segítségével. /Kormánytámogatás a magyar iskoláknak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./ Hargita megyében négy óvoda és tizenkét iskola, Kovászna megyében két óvoda és nyolc iskola részesül kormánytámogatásban. Hunyad megyében a Téglás Gábor Iskolacsoport, Maros megyében az erdőszentgyörgyi Szentgyörgy Általános Iskola, Brassóban az Áprily Lajos Kollégium, Szilágy megyében a szilágysomlyói Általános Iskola. Temes megyében a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum, az igazfalvi Általános iskola, a végvári Általános Iskola számára utalt ki pénzt a kormány. Bihar megye egy óvodával és három iskolával, Szatmár megye 15 iskolával, Kolozs megye pedig két óvodával és hét iskolával szerepel a kedvezményezettek listáján. A kisebbségi közösségek tagjai hamarosan anyanyelvüket is használhatják azon települések helyi intézményeiben, ahol számuk eléri, illetve meghaladja a 20 százalékot, ez a sürgősségi kormányrendelettel elfogadott és a prefektus intézményét szabályzó törvényben szerepel. Január 1-től a prefektusi intézményt politikamentesítik, ami azt jelenti, hogy a kormánybiztosok nem lehetnek párttagok. /Gujdár Gabriella: Újabb 14 millió vándorol a „magyar megyékhez”. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./
2005. december 21.
Frunda György szenátor cáfolta a Gandul bukaresti napilapban megjelent információt, miszerint az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) vizsgálatot indított volna ellene Andreea Ciuca marosvásárhelyi bírónő megvesztegetési perével kapcsolatosan. Ciuca, a Maros megyei törvényszék volt elnöke ellen 2003 júniusában indult bírósági eljárás korrupciós vádak miatt. A Legfelsőbb Semmítőszék és Bíróság idén júniusban első fokon felmentette Ciucát valamennyi vádpont alól. A szenátor elmondta, Rodica Stanoiu minisztert annak idején arra kérte, hogy tájékozódjon megfelelően Andreea Ciuca személye felől, akit ő gyanún felül álló, kiváló szakembernek tart. Felháborította ugyanis az, ahogyan Andreea Ciucával bántak: őrizetbe vették és kihallgatták az éjszaka kellős közepén. Frunda úgy vélekedett, a Gandulban megjelentek időzítése nem véletlen: közeledik a Ciuca-per fellebbezésének tárgyalása. /S.M. L.: Frunda elleni vádak a Ciuca-ügyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./
2005. december 29.
Párttá alakulása érdekében a Magyar Polgári Szövetségnek 25 ezer aláírást kell összegyűjtenie tizennyolc megyében és Bukarestben. Az MPSZ Maros megyei szervezete nyolc megyében vállalta fel az aláírásgyűjtés megszervezését, jelezte Tőkés András, az MPSZ országos alelnöke és Kiss István elnökségi tag. Arad megyében a gyűjtés már a vége felé jár, eddig 650-en fejezték ki támogatási szándékukat. Január folyamán Aradon létesül az MPSZ helyi szervezete. – A román anyanyelvűek körében könnyebb az aláírásgyűjtés, mert nem félnek az RMDSZ-es zaklatásoktól. A magyarok közül sokan aggódnak a következmények miatt – fejtette ki Tőkés András. Az MPSZ a karácsonyi ünnepek alkalmával rövid műsorral és ajándékokkal lepte meg Marosvásárhelyen az Eminescu utcai öregek otthonban élőket. /(mr): Folyamatban az MPSZ aláírásgyűjtő akciója. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 29./
2006. január 5.
Továbbra is akadozik az egyházi ingatlanok restitúciója Marosvásárhelyen. A református egyház egyik rendkívül értékes, főtéri ingatlana visszaszerzéséért kész a strasbourgi emberjogi bírósághoz fordulni – nyilatkozta Lakatos Péter, a marosvásárhelyi református egyházközségek kuratóriumának elnöke. Az Országos Restitúciós Bizottság kedvezőtlen elbírálása után a tíz marosvásárhelyi református egyházközség kuratóriuma peres úton próbálta visszaszerezni a Rózsák tere 19. szám alatt álló ingatlant. A legfelsőbb bíróság azzal utasította el a reformátusok fellebbezését, hogy a főtéri ingatlanért az egyház egy másik épületet kapott. „1977-ben lemondtunk a főtéri épületünk másik feléről, ahhoz, hogy egy másik, szintén saját ingatlanunknak kapjuk vissza az ötven százalékát. Most pedig úgy állítják be, hogy mi megkaptuk azt, ami minket illet. Volt két ingatlanunk, s abból maradt egy” – jelezte Lakatos Péter. A református egyház még az előző kormány idejében kapta vissza Marosvásárhelyen a Szentgyörgy utcai volt leányiskola épületét. Csak az épület utca felőli részt vehették birtokba, a városháza és az iskola vezetősége hallani sem akar arról, hogy az udvar felőli részt átadja. Évekig nem fizettek bért, a vízdíjba nem pótoltak semmit, szerződést sem akartak kötni. Ennél is bonyolultabb Marosvásárhelyen az Ifjúsági Keresztyén Egylet egykori székházában helyet kapott bábszínház esete. Az épületet kormányrendelettel 2000 decemberében adták vissza, de Ioan Toganel egykori prefektus, a Maros Megyei Tanács jelenlegi jegyzőjének akadékoskodása nyomán a református egyháznak azóta sem sikerült birtokba vennie.. /Szucher Ervin: Viszontagságos restitúció. Akadozik a marosvásárhelyi református egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása. = Krónika (Kolozsvár), jan. 5./
2006. január 6.
Öt új névvel bővül a magyar alprefektusok nyolcas listája. A törvény januártól hatályos előírásai alapján lehetőség nyílik arra, hogy a prefektúrák eddigi főtitkárai, sikeres versenyvizsga esetén, alprefektusként folytassák munkájukat. Hargita megyének január 5-től két magyar alprefektusa van, Dézsi Zoltán mellett, az eddig főjegyzőként tevékenykedett Romfeld Mária Magdolna. Ő kilenc éve a prefektúra munkatársa. Január 5-től Fehér megyének is magyar alprefektusa van. A tisztséget betöltő 33 éves jogász, Ladányi Árpád prefektúrán kívüli ember. 2000–2004 között Nagyenyeden volt városi tanácsos, majd egy gyulafehérvári biztosító társaságnál dolgozott. Dézsi Attila, Hunyad megye új alprefektusa eddigi tevékenységét szeretné folytatni. Máramaros megyének nemcsak magyar prefektusa, de Gönczi István személyében új magyar alprefektusa is. Várhatóan Bihar megye élére is magyar alprefektus kerül, Tódor Albert, a kormánybiztosi hivatal eddigi főtitkára személyében. Előbb el kell végeznie a közigazgatási tanfolyamot, amire a hónap folyamán lehetőség is nyílik, utána kapja meg a hivatalos kinevezést. Tódor Albert, aki 2005 januárja óta tölti be a Bihar megyei prefektúra főtitkári tisztségét, 1992 és 2004 között Nagyszalonta város polgármestere volt. Az eddig is magyar alprefektusként tevékenykedő tisztségviselőket megerősítették pozíciójukban. Az újak mellett a régiek – Burkhardt Árpád (Maros), Dézsi Zoltán (Hargita), Horváth Levente (Arad), Marossy Zoltán (Temes), Riedl Rudolf (Szatmár), Seres Péter (Krassó-Szörény), Szakál András (Brassó) és Végh Sándor (Szilágy) immár közhivatalnokokként dolgoznak tovább. /Magyar alprefektusokat hozott 2006. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./
2006. január 9.
Január 8-án Marosvásárhelyen Kis Bódog Zoltán a magyarországi Zala megye önkormányzatának elnöke és Lokodi Edit a Maros megyei tanács elnöke aláírta a két megye közötti együttműködési egyezményt, amelynek alapján a jövőben régió közi projektek megvalósítását tervezik. Lokodi Edit elmondta, a két megye közötti együttműködésnek már hagyománya van, a Marosvásárhely – Zalaegerszeg, illetve Zalaegerszeg – Marosvásárhely baráti társaság tevékenysége révén. A konkrétumok között említette a két város művészeti líceumai diákjainak cseretáboroztatását, alkotótáborok szervezését, de a két megye kereskedelmi kamarája között is jó a kapcsolat. Kis Bódog Zoltán kiemelte, nemcsak a Zala megyei önkormányzat elnökeként jött el erre az ünnepélyes alkalomra, hanem a Nyugat-Dunántúli Régiótársulás alelnökeként is kézjegyével illeti majd a protokollumot. Korábban kötöttek már hasonló együttműködési szerződést Hargita és Kovászna megyével, s nem titkolt szándék az, hogy amennyiben Maros megye is bekapcsolódik e körbe, akkor a három erdélyi megye közös régióként pályázhatna uniós forrásokra. Ebben kínál partneri kapcsolatokat Zala megye. /Vajda György: Aláírták Zala és Maros megyék közötti együttműködési egyezményt. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 9./
2006. január 9.
„Maros megyéből a don-kanyari harcokban és az azt követő visszavonulás során 577-en estek el, sebesültek meg vagy kerültek fogságba” – mondta el Ábrám Zoltán, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Maros megyei szervezetének elnöke a január 8-án, a doni katasztrófa kezdetének évfordulójára való megemlékezés kapcsán. Az EMKE megyei szervezete által kezdeményezett emlékrendezvényt követően megkoszorúzták a katolikus temetőben felállított emlékművet. 1943. január 12-én kezdődött a Don mentén a szovjet támadás, mely a II. magyar hadsereg pusztulásához vezetett. A több mint kétszázezres hadseregből hozzávetőlegesen 125 ezerre tehető az áldozatok száma. Az elesettek, eltűntek, fogságba esettek között nagy számban voltak erdélyiek is. Január 8-án az unitárius egyházközség tanácstermében Benkő József gyűjteményéből rendeztek kiállítást. Ábrám Zoltán, az EMKE megyei elnöke nyitotta meg a kiállítást, utána szólt az egybegyűltekhez Nagy László unitárius esperes és Berekméri Róbert történész, majd Benkő József mesélt arról, hogy miként sikerült összegyűjtenie a kiállítás anyagát. A tárlókban fegyvereket, lőszereket, katonai egyenruhákat, -eszközöket, kitüntetéseket, háborús dokumentumokat láthatnak a látogatók. A kiállítás az akkor szembenálló feleket egyaránt bemutatja. A katolikus temető kapuja mellett álló emlékműnél veterán frontharcosok, egyesületek, ifjúsági szervezetek és magánszemélyek helyezték el a megemlékezés koszorúit. „Tavaly, a Hősök Napján felavathattuk a don-kanyari hősök és áldozatok emlékművét, és immár van egy hely, ahol koszorúzva, gyertyát gyújtva lehet emlékezni, hisz megérdemlik, hogy hosszú hallgatás után nyíltan beszéljünk róluk és emlékezzünk rájuk” – jegyzete meg Ábrám, hozzátéve, az EMKE megyei szervezete állandó kiállítást tervez a hősök tiszteletére, további tervük pedig egy veterán-küldöttséggel a csaták helyszínére látogatni. /Bakó Zoltán: Koszorúk a Don-kanyar erdélyi áldozataiért. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./
2006. január 10.
Gond nélkül gyűlnek a Magyar Polgári Párt bejegyeztetéséhez szükséges támogatói aláírások – tájékoztatott Tőkés András, az MPSZ országos elnökségének tagja. A Maros megyei szervezet vállalta a szomszédos Kolozs, Beszterce-Naszód, Fehér, Szeben, valamint Arad megye, továbbá a Kárpátokon túli Jászváros területén is az aláírásgyűjtést. Kolozs megyében az előirányzott 1500-ból az elmúlt év végére 400 már összegyűlt. Arad megyében már közel állnak ahhoz, hogy befejezzék a gyűjtést. Hamarosan megalakul majd az Arad megyei szervezet, továbbá Szászrégenben és Erdőszentgyörgyön is alakul helyi MPSZ-szervezet. Egyesek az RMDSZ által indított megtorlási akciók okozta félelmükben fordultak el az MPSZ-től, jelezte Tőkés. Az országos elnökség és a Bihar megyei vezetők szembenállása Tőkés András szerint tarthatatlan. /Sz. L.: Gyűlnek az aláírások. Tőkés András: „A helyzet tarthatatlan, a konfliktust mihamarabb rendezni kell”. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 10./
2006. január 18.
Biofarmok létrehozását támogatja az Európai Unió keretén belül működő Sapard-program. Jelenleg előkészületben van egy farmerprogram kidolgozása, melynek koordinátora Sándor Kálmán, a Rika Kistérségi Egyesület ügyvezető igazgatója. A programban 100 farmergazdaság létrehozását tervezik Hargita, Kovászna és Maros megyékben. A farmok létrehozására pályázóknak a Sapard-program 50%-os vissza nem térítendő támogatást nyújt. /bágyi: Biofarm-program indul vidékünkön. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 18./
2006. január 21.
A Maros Megyei Törvényszéken január 20-án tárgyalták Lazar Ladariu, a Cuvantul Liber című lap főszerkesztőjének fellebbezését a Spielmann Mihály volt városi tanácsos ellen indított bűnügyi perben hozott határozat ellen. Lazar Ladariu 2003-ban indított bűnügyi pert Spielmann Mihály ellen, aki abban az időben a városi tanács művelődési bizottságának a tagja volt. A feljelentésben Ladariu becsületsértéssel, sértegetéssel vádolta meg a volt tanácsost, akinek a bűnügyi elmarasztalását kérte, továbbá 1 euró erkölcsi kártérítést. Annak idején Spielmann nem értett egyet azzal, hogy Ladariut Marosvásárhely díszpolgárává avassák, mert magyarellenes, amit a későbbiekben Spielmann Ladariu újságcikkeinek egész sorával bizonyított. A per két évig húzódott, a tanúk azt vallották, hogy Ladariu cikkei a város két etnikuma közötti ellentéteket szítják. 2005 júliusában megszületett az ítélet, amelyben a bíróság felmentette Spielmann Mihályt a bűnügyi vádak alól, de közigazgatási kihágásért ötmillió lej büntetést szabott ki a vádlottra és kötelezte az 1 eurós kártérítés megfizetésére, Lazar Ladariut pedig az igazságügyi költségek megtérítésére. Ladariut korábban a Dobre Ciprian prefektus, jelenleg pedig annak felesége, Dobre Iuliana ügyvéd képviseli. Az ügyvédnő indoklása szerint a sértett fél utólag elnyerte a díszpolgári címet, ami azonban csak féligazság, mivel az nem a tanács határozata, hanem a polgármester magánakciója során történt. /(bodolai): Lazar Ladariu kontra Spielmann Mihály. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 21./ A Lazar Ladariu által Spielmann Mihály ellen indított per tárgyalása napján, január 20-án szinte hemzsegnek a csendőrök, akik állítólag a bírák védelmére töltik napjaikat a bejáratnál, a tárgyalóteremben illetve a folyósokon. Miután Bodolai Gyöngyi, a lap munkatársa elhagyta termet, egy csendőr állta el útját, és az iratait kérte. Tette ezt anélkül, hogy előzetesen igazolta volna magát. Erre csak az ügyvéd kérésére volt hajlandó. A törzsőrmester feljegyezte az újságíró személyi adatait, mondván: „ezután majd tudják, hogy kiről van szó”. Másokat nem igazoltatott a csendőr. Kitől kapott megbízást erre a feladatra? /Bodolai Gyöngyi: Csendőri zaklatás a törvényszéken. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 21./
2006. január 24.
A 2006/2007-es tanévtől megszűnik a középiskolai szintű tanítóképzés Kézdivásárhelyen, csak a főiskolai szintű marad meg, adta tudtul Bajcsi Ildikó matematika szakos tanár, a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző igazgatója. Kézdivásárhelyen hetvenegy éves hagyománya van a tanítóképzésnek, amit az 1999-ben indított főiskolai szintű oktatással szeretnének folytatni. A Bod Péter Tanítóképzőben az elmúlt tizenhat évben 771-en szereztek pedagógusi oklevelet. A 90-es években egy évfolyamon három osztály is indult, ezek száma egyre csökkent, mert az iskolák megteltek tanítókkal. A kézdivásárhelyi tanítóképző főiskolát eddig 241-en végezték el. Jelenleg hetvenkilenc egyetemista tanul a nappali és mintegy száz a látogatás nélküli tagozaton. A Bod Péter Tanítóképzőt nem érinti az átalakulás, idejében felkészültek a változásra: a már beindított osztályokat végigviszik, és fokozatosan számolják fel a középiskolai szintű tanítóképzőt. Felháborodással vették tudomásul, hogy, a megyei tanfelügyelőség úgy döntött, nem kapnak a tanítóképzős osztály helyett más profilú osztályt. A képző újabb kéréssel fordult a tanfelügyelőséghez. Hargita, Fehér és Maros megyében a képzős osztályok helyett engedélyezték más profilú osztály indítását. A főiskola szakképzett, címzetes tanári karral rendelkezik, az iskola alapítványa tábort működtet. A képző akkreditált angol- és németnyelvvizsga-, illetve dokumentációs-információs központ. /Iochom István: Megszűnik a középfokú tanítóképzés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 24./
2006. január 24.
Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Maros megyei szervezete és az Erdélyi Kárpát Egyesület rendezésében a zene, vers jegyében ünnepelték meg a magyar kultúra napját január 22-én, vasárnap Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában, Kilyén Ilka műsorvezetésével. Dáné Tibor Kálmán, az EMKE ügyvezető elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, majd dr. Ábrám Zoltán, az EMKE Maros megyei szervezetének elnöke beszélt a 120 éves szervezetről. Az EMKE 120 évét örökíti meg egy könyv, amelyet az ünnepségen bemutattak. /Mészely Réka: Verssel, zenével ünnepelt az EMKE. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 24./
2006. január 24.
Január 23-án megkezdte el műsorszórását a Maros TV kereskedelmi adó. Magyar nyelvű adások: hétfőtől péntekig 18 óra 55 perctől az I.T. Box című számítástechnikai műsor látható. Hétfő este tíz órakor a Kultúrkör című kulturális beszélgető műsort sugározzák, szerdánként az Érv-Velő talkshow-ra kerül sor. Péntekenként délután a Maros megyei honatyákat szólaltatják meg, szombaton 10 óra 10 perctől a Zöld horizont című ökológiai magazin magyar nyelvű. Magyar nyelvű hírek naponta, este hét órától. /Nagy Botond: Sugároz a Maros TV. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 24./
2006. január 24.
Corina Teodor, a Maros Megyei Könyvtár tavaly kinevezett igazgatója elmondta, hogy a könyvtár közel kilencszázezer kötettel rendelkezik, ebből körülbelül 3000-re tehető a XVI. században nyomtatott kiadványok száma, és hetven ősnyomtatványuk is van. Arra törekedtek, hogy a vásárlások tükrözzék az olvasótábor etnikai összetételét, amely a város lakosságához hasonlóan 50/50 százalék. Ezért sok magyar nyelvű kiadványt is beszereztek. Felújították az olvasótermet, a hozzájuk tartozó Teleki Könyvtár azonban továbbra is felújításra szorul. Több számítógépre van szükség, létre akarják hozni egy úgynevezett Közösségi Információs Központot. A könyvtár adatbázisa, a katalógus, az internetes oldal hamarosan elkészül, románul és magyarul is lehet majd olvasni. /Nagy Botond: Nélkülözhetetlen a korszerűsödés. Beszélgetés dr. Corina Teodor könyvtárigazgatóval. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 24./
2006. január 26.
Az 1990-es évek elején fogadták el a 118. számú törvényerejű rendeletet az 1945. március 6-tól bevezetett diktatórikus rendszer idején politikai okokból üldözött, meghurcolt személyek kártérítésére. Azóta számtalanszor módosították a jogszabályt. Nagy reményeket keltett az 1999/105. rendelet és az azt elfogadó 2000. évi 189. törvény, amelynek alapján kártérítést nyújtanak azoknak a személyeknek, akiket etnikai alapon üldöztek az 1940. szeptember 6. és 1945. március 6. között Romániában bevezetett rendszerekben. Minden üldöztetésben elszenvedett évért egy havi juttatást állapítottak meg, és a jogosult emellett különféle szolgáltatásokban, kedvezményekben is részesült. Jelentkeztek a Dél-Erdélyből elmenekült magyarok is, akik annakidején Romániából szöktek át Magyarországra a második bécsi döntést követően, hogy megmeneküljenek az ellenük indított üldöztetés elől. Azonban ameddig más erdélyi megyékben minden különösebb gond nélkül megítélik számukra a kártérítést, addig Kolozs megye évek óta kitűnik a sorozatos visszautasításokkal. Barazsuly Emil kisgyermekként testvérével és szüleivel menekült el Magyarfenesről Kolozsvárra 1944-ben, majd 1945-ben visszatértek Fenesre. Elmondta, hogy a színtiszta magyar faluban csak románul tanulhattak, a román csendőrök megverték azt, akit magyarul hallottak beszélni. Kun Makczit és két gyermekét agyonlőtték, Tordaszentlászlón pedig Györkös Mányi Andrást és Eszti nénit fejszével meggyilkolták. Magyarfenesen közel száz igénylést nyújtottak be, közülük négyen jutottak hozzá a jóvátételhez. Három testvérpár került abba a helyzetbe, hogy míg az egyiknek elfogadták a kérését és folyósítják a juttatást, addig a másik testvér kérését még a Legfelsőbb Bíróságon is elutasították. Barazsuly Emil feltett szándéka, hogy az európai emberjogi bírósághoz forduljon. Többen arra panaszkodnak, hogy mihelyt meglátják nevüket az űrlapon, már át sem veszik az irataikat. Ha pedig mégis, akkor jön az elutasítás. Az évek során a bizottság megváltoztatta visszautasító határozatainak indoklását. Két, három évvel ezelőtt még arra hivatkoztak, hogy az illető által benyújtott adatokból nem derült ki az etnikai üldöztetés vagy a menekülés ténye, idővel azonban ez lett az indoklás: az akkori Románia területén senkit sem üldöztek etnikai okokból. A Legfelsőbb Bíróság is ezt az álláspontot képviselte. Maros megye az egyetlen kivétel, ahol simán történik az ügyintézés és jóváhagyás kárpótlásügyben, nyilatkozta Kerekes Károly, Maros megyei képviselő. László Attila, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke elmondta, az RMDSZ segít, Szőcs Sándor ügyvéd segítségével 63 pert meg is nyertek. /Ú. I.: Véletlenszerű kártérítés a magyar menekülteknek. Törvényértelmezéssel folytatódik az etnikai megkülönböztetés. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./
2006. január 31.
A Maros megyei forradalmárok a jelenlegi román nyelvű tábla mellett magyar és német nyelvű emléktáblát követelnek a prefektúra épületére. Kérésüket a megyei tanács vezetése múlt héten elutasította, és a prefektúrára hárította az ügyet. A forradalmárok a múltban már több ízben is kérték ezt. A kérés teljesítésének halogatása tavaly decemberben éhségsztrájkhoz vezetett, amit azóta ugyan felfüggesztettek, de a háromnyelvű táblaügy nem oldódott meg. Pokorny László RMDSZ-es megyei önkormányzati képviselő a forradalmárok követelését támogatva december 15-én határozattervezetet nyújtott be a megyei tanács vezetéséhez. Pokorny László kérésére a megyei tanács elnöke, Lokodi Edit és Toganel Ioan főtitkár január 23-án (!) írásban válaszolt, közölve, az épület történelmi műemlék és nem tartják időszerűnek a jelenlegi emléktáblákon kívül más emléktáblák kifüggesztését. Pokornyt a prefektushoz küldték, ez bizony felelősség-áthárítás. /Megoldás helyett magyarázatok. Többnyelvű emléktáblát a forradalmároknak! = Népújság (Marosvásárhely), jan. 31./
2006. február 4.
Könczei Árpád Sepsiszentgyörgyön 1995 februárjáig, öt évig vezette a Háromszék Néptáncegyüttest, majd átköltözött Budapestre. 1995 februárjától a Duna Televízió szerkesztőjeként dolgozik, mondta el a vele készült beszélgetésben. Azóta visszajár, többek között Sepsiszentgyörgyre is, a színházhoz, de régi együtteséhez is. Jó kapcsolata alakult ki Bocsárdi Lászlóval, rendszeres munkatársa lett, Könczei írta a zenét. De nemcsak vele dolgozott, hanem a gyergyószentmiklósi Figurával is, s Parászka Miklóssal a Csíki Játékszínben, Kövesdi István rendezéseinél is közreműködött, négy különféle szatmári darabhoz is szerezhetett zenét. A Háromszék együttes sorra mutatta be Könczei táncjátékait, az Ábelt, a színházzal közösen a Vérnászt, Orza Calin Tündérálom című művét, s az Ördögváltozás Csíkban címűt. Könczei különösen 2000 óta sokat dolgozik itthon, évente 120–140 napot. Közben a Duna Televízió mellett büszke a Talentum sorozatban készített portréira – Orbán Györggyel, Demény Attilával, Jurovits Tamás koreográfussal, Tompa Gábor rendezővel készíthetett műsort, azután Kiss B. Attila operaénekessel, Kosztándi Jenő festőművésszel, Balogh József cimbalomművésszel. 1998-tól hat évig (2005 januárjáig) a Maros együttes művészeti vezetője is volt. Ez a legrégibb együttes Erdélyben, a kilencvenes években nehéz helyzetbe kerültek, nem volt koreográfusuk. Végül azért jött el onnan, mert nem tudta elérni a magyar tagozat önállóságát. A Maros együttesben együtt van a román és a magyar tagozat, s amint a közmondás is jól mondja: közös lónak túros a háta. A két tagozat közötti felfogásbeli a különbség. A magyar folklór az elmúlt években elindult egy új irányba, míg a románoknál nem alakult ki a tudományos kutatási igény. Megrekedtek valahol a Megéneklünk, Románia fesztiválok szintjén. A Maros együttesnél arra számított, hogy az RMDSZ mellé áll, támogatja az önállósulási törekvést, de nem így történt. Erdélyben jelenleg öt hivatásos magyar táncegyüttes működik: a Maros, a Hargita, a Háromszék, a Táncműhely és a nagyváradi Táncegyüttes. Működésük nincs összehangolva. Könczei zeneszerzőként is bemutatkozott, bemutatták Rapszódia című, tárogatóra és zenekarra írott művét, amelyet Kiss Gy. László klarinét- és szaxofonművész felkérésére írt. A másik művét, A fejedelem táncát Selmeczi György rendelte a nyírbátori zenekari napokra. /Bogdán László: Egy áttáncolt élet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 4./
2006. február 6.
A Román Nemzeti Egységpárt (PUNR) 32 területi szervezete a Maros megyei kivételével jóváhagyta hét végi kongresszusán a Konzervatív Párttal (PC) való egyesülést. A fúziós folyamat körülményeiről és a határidőkről február 12-én, egy újabb kongresszuson döntenek Bukarestben. /Beszippantja a konzervatívokat a Román Nemzeti Egységpárt. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./
2006. február 6.
– A magyar–román határ mindkét oldalán készülni kell az európai uniós együttlétre – fogalmazott Markó Béla február 4-én Nyíregyházán. Az RMDSZ elnöke a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei vezetők és a hat erdélyi testvérmegye – Szatmár, Máramaros, Hargita, Kovászna, Maros és Beszterce-Naszód – tanácselnökeinek találkozóján vett rész. Gazda László, a vendéglátó megye közgyűlésének elnöke bejelentette, hogy az uniós felkészülési tapasztalatok átadására vállalják fiatal szakemberek két hónapos felkészítő tréningjét. /Szabolcsi segítség az erdélyi megyék uniós felkészüléséhez. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./
2006. február 9.
A minap állítólag a sajtó nyomására napolta el a Maros megyei tanács művelődési szakbizottsága a Maros Művészegyüttes szétválásával kapcsolatos napirendi pont megvitatását. Az egyik PUNR-s önkormányzati képviselő már jó előre beharangozta a „szeparatista” kezdeményezést. A Maros Művészegyüttes évi 16 milliárd lejt „fogyaszt”, és ennek egynegyed részét sem „termeli ki”. Az is egyértelmű, hogy a magyar tagozat hozza a bevételt. Sokakat zavar, ha létrejön egy különálló, magyar társulat. /Antalfi Imola: Ki csinál „ügyet” a Maros Művészegyüttesből? = Népújság (Marosvásárhely), febr. 9./
2006. február 10.
IKE /Ifjúsági Keresztény Egyesület/-csoportok minden európai országban tevékenykednek, az erdélyi 1921-ben jött létre, a kommunizmus megszüntette, majd a rendszerváltozás után 1992-ben alakult újra. Az erdélyi IKE élén a novemberi tisztújító választások után új vezetőség áll. A szervezetről, célokról, programokról számolt be Nagy Tibor elnök, Jakab István volt titkár, Kocsis András alelnök és Ferenczi Levente területi titkár. Az IKE-tisztségviselők, területi irodák és szakosztályok képviselői január végén Algyógyon találkoztak, ahol stratégiai előkészítő munkát folytattak. Kocsis András alelnök a jövőbeli tervek közt felsorolta az erdélyi IKE negyven csoportjának átfogását, az élő kommunikációs lánc kiépítését, és kiemelte a szórványvidékek csoportjainak összefogását. Az erdélyi IKE-hez negyven csoport tartozik – mintegy hatszáz fiatallal, viszont programjaik jóval több személyt megmozgatnak. Kolozsvár rendelkeznek egy területi irodával, Marosvásárhelyen az iroda három éve működik, és a közeljövőben tervezik a sepsiszentgyörgyi beindítását is. Maros megyében 11 bejegyzett IKE-csoport létezik, a három marosvásárhelyi csoport mellett Sáromberkén, Mezőzáhon, Maros-keresztúron, Marosszentannán, Csittszentivánon, Marosfelfaluban, Szederjesen és Marosludason gyűjti köreibe az IKE a fiatalokat. Rendeznek színjátszófesztiválokat, szavalóversenyeket és ifjúsági találkozókat. A havonta megjelenő Visszhang című lap tájékoztat az aktuális programokról. /Mészely Réka: Ökumenikus szervezet a fiatalok itthonmaradásáért. IKE a tisztújítás után. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 10./
2006. február 13.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke elégedetlen az elkobozott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatási ütemével, fejtette ki Sepsiszentgyörgyön. Hangsúlyozta, hogy a restitúciót a következő hónapokban gyorsítani kell. Az RMDSZ elnöke a Kovászna, Hargita és Maros megyei közbirtokosságok erdészeti vezetőivel tartott megbeszélésen kifejtette, hogy az RMDSZ célja a közbirtokosságok elkótyavetyélésének megakadályozása, Székelyföld számára ugyanis ez a tulajdonforma a gazdasági felemelkedés motorja lesz. Tamás Sándor képviselő szerint az erdők mintegy 70 százalékban visszakerültek jogos tulajdonosaikhoz. Az RMDSZ vezetői megígérték: tárgyalnak a szakminisztériummal, hogy az állami erdészet szüntesse be a fakitermelést a visszaszolgáltatás tárgyát képező területeken. /Gyorsítani kell a restitúciót. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./
2006. február 13.
A Magyar Polgári Szövetség képviselőinek csak 11 350 aláírást sikerült összegyűjteniük közel három hónap alatt. A párt bejegyzéséhez ennek több mint a kétszerese szükséges. Az MPSZ 2005 novemberében kezdte el a bejegyzéséhez szükséges támogató aláírások gyűjtését. Az alakulat bejegyzéséhez 18 megyéből és a fővárosból egyenként 700, összesen 25 ezer aláírás szükséges. Az MPSZ háromszéki szervezetei legalább 6 ezer aláírást, a Hargita megyei szervezetek 5 ezret, a Maros megyeiek pedig legalább 4 ezer aláírást szeretnének összegyűjteni. /MPSZ: kevés aláírás. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./
2006. február 14.
Február 13-án sajtó jelenlétében szavazott a Maros megyei tanács művelődési szakbizottsága a Maros Művészegyüttes román és magyar tagozatának különválasztásáról. A szakbizottság úgy határozott, hogy az együttes tagozatainak továbbra is együtt kell maradniuk, viszont „feljavított” felépítési szerkezettel: magyar nemzetiségű aligazgatót és könyvelőt fognak alkalmazni. Lokodi Edit megyei tanácselnök a tagozatok önálló működésének gazdasági előnyeire hivatkozott, ez a működési forma előnyösebb a művészegyüttesnek az európai uniós pénzalapok megszerzése szempontjából. Lazar Ladariu kifejtette, hogy szeparatista jellegű ügyről van szó. A végső döntés a testületé, erre valószínűleg márciusban kerül sor. /A kényszerházasság folytatódik. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 14./
2006. február 15.
A 2004–2005-ös oktatási-nevelési támogatást igénylők száma 10,5 százalékkal nőtt Erdélyben a korábbi kiíráshoz képest. A következő évi pályázat esetében is hasonló arányú növekedésre számítanak – közölte Kelemen Hunor, az Iskola Alapítvány elnöke. Az oktatási nevelési támogatás erdélyi lebonyolításáért felelős alapítvány elnöke a 2004–2005-ös pályázatot értékelte kolozsvári sajtótájékoztatóján, amit Komlós Attilával, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnökével közösen tartott. Az igénylők számának növekedése esetében is ki tudják fizetni a pályázatokat. A 2004–2005-ös évben összesen 131 148-an kérvényezték a támogatást, amit az igénylők 98,5 százalékának folyósítottak is. A magyar állam így összesen 11 millió 581 ezer eurót juttatott a magyar nyelven tanuló erdélyi magyar gyerekeknek. A tankönyv és taneszköz-vásárlásra szóló támogatásért 5709-en nyújtottak be pályázatot. Az igénylők legtöbben a székelyföldi Hargita, Maros és Kovászna megyében járnak iskolába. Hozzátette: a jogosultak 56 százaléka rendelkezik magyarigazolvánnyal. Komlós Attila megköszönte az Iskola Alapítványnak, hogy lebonyolította és kiértékelte a pályázatot. Garantálta, hogy a magyar állam jövőben is kifizeti ezt a támogatást, még akkor is, ha az igénylők száma növekedik. Kifejtette: a Kárpát-medencében járva az a személyes tapasztalata, hogy főleg szórványvidékeken a magyar gyermekek jelentős hányada az óvodában részesül utoljára magyar nyelvű tanításban. Ezért pártolja azt, hogy a határon túli magyar oktatás támogatásának fejlesztéseként terjesszék ki ezt a finanszírozást az óvodás korúakra is. /Borbély Tamás: Nőtt az oktatási támogatást igénylők száma. A HTMH elnöke az óvodásokra is kiterjesztené a juttatást. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./
