Az 1989-es fordulat óta negyedszer szervezték meg a Ki mit tud? vetélkedőt november 20-án Máramarosszigeten a helyi Hollósy Simon Művelődési Egylet, a kisebbségügyi tárca, valamint helyi támogatók segítségével. Zahoránsznky Ibolya, az egylet elnöke bevezető szavaiban kiemelte: először sikerült az egész történelmi Máramaros magyarlakta településeinek műkedvelőit összehozni. Közel 200 műkedvelő mutatta be helyi népi dal-, tánc- és játék-szokásait, a szép verseket, továbbá a modern tánc példáit. Az 1992-es népszámlálás adatai szerint hozzávetőlegesen Máramaros megyében 15 ezer magyar él - a több mint nyolcezres Máramarossziget és a jó kétezer lelkes Hosszúmező kivételével - 10-15 településre szétszóródott, pár száz fős közösségekben, Sziget és Hosszúmező kivételével azonban a többi településen magyar nyelvű iskola, óvoda nem létezik, a gyermekek csak az egyház keretében, vagy fakultatív órakon tanulhatják anyanyelvüket. A szünetben Felsővisó csapatának tagjai egymás között csak románul vagy németül beszéltek, mert ott magyar nyelvű oktatás csak az RMDSZ-székházban folyik, annak ellenére, hogy a községnek 650 magyar lakója van a 13 ezer román mellett. A borsabányai, vagy akár az aknasugatagi résztvevők magyar kiejtése már nem volt tiszta. Tíz település képviselői vetélkedtek, Tiszavörösmart, Hosszúmező, Nagybocskó, Kistécső, Kövesláz, Aknasugatag, Rónaszék, Felsővisó és Borsabánya és a helybeliek. /Farkas E. Zoltán: Ki mit tud a történelmi Máramarosban ? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24., Végvári vetélkedő 200 résztvevővel. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), nov. 26. ? dec. 2./
1999. november 29.
Nov. 26-án ülésezett Marosvásárhelyen az RMDSZ Területi Képviselők Tanácsa /TKT/. Tőkés László jelenlétében emlékeztek meg a püspök temesvári kilakoltatási perének 10. évfordulójáról. Dr. Kelemen Atilla képviselő, a TKT elnöke elmondta, hogy a testület nem fogadta el Kincses Előd Maros megyei elnök jelentését, elvetette az ügyvezető elnök beszámolóját és a költségvetést sem hagyta jóvá. Szóba került a Burkhárdt Árpád alprefektus és megyei elnök között kialakult ellentét, a Kincses Előd által azokról az RMDSZ tisztségviselőkről készített lista, akik nem fizetnek tagdíjat, illetve nem támogatják anyagilag a megyei szervezetet és sok más egyéb. /Mózes Edith: A Területi Képviselők Tanácsa Elvetette a megyei elnök jelentését. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./
1999. december 2.
Az elmúlt héten az RMDSZ vezetősége konzultációk sorozatát folytatta a magyar nyelvű felsőoktatás megteremtésével kapcsolatban a különböző régiók szakembereivel, a civil szervezetek és önkormányzatok vezetőivel. A tanácskozássorozat nov. 22-én kezdődött a szovátai Teleki Oktatási Központban, ahol Hargita és Kovászna megye képviseltette magát. Nov. 23-án a Maros és a Kolozs megyei érdekeltekkel találkozott a szövetség vezetősége, ezt követte a partiumi megbeszélés. A Felsőoktatási Tanácsnak - amely nov. 26-án ülésezett Marosvásárhelyen - az volt a feladata, hogy a régiók szintjén lezajlott megbeszélések alapján kidolgozza azt a szakmai álláspontot, amit az RMDSZ vezetősége politikailag felvállalhat. Asztalos Ferenc képviselő elmondta, hogy a Felsőoktatási Tanács neves magyar nemzetiségű egyetemi tanárokból tevődik össze. A tanácskozásokon körvonalazódott: a magánegyetem központja Kolozsváron legyen, az egyetemnek különböző városokban is működnének karai. Székelyföld sem akar kimaradni ebből az építkezési folyamatból. /(Jakab Árpád): Kolozsváron lesz a magánegyetem központja. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 2./
1999. december 10.
1997 óta másodszor tartottak csereháti napokat Székelyudvarhelyen, a szombatfalvi református templomban dec. 8-án és 9-én. A résztvevők a csereháti /Székelyudvarhely/ még befejezetlen épület erőszakos - kormánytámogatással történt - elfoglalására emlékeztek, és beszéltek a város számára elfogadható megoldások esélyeiről. A házigazda szerepét betöltő Hegyi Sándor lelkipásztor meghívására jelen volt Kolcsár Sándor marosvásárhelyi nyugalmazott unitárius esperes, az RMDSZ egykori Maros megyei elnöke, Király Károly politikus, Kincses Előd, a város csereháti ügyvédje, Szász Jenő polgármester és Sófalvi László alpolgármester. Szász Jenő polgármester elmondta, hogy a legutóbbi magyar és román miniszterelnöki találkozón, Budapesten napirenden volt a csereháti téma, és illetékes személyek szorgalmazzák az épület megvásárlását. Kincses Előd szerint ha az igazságszolgáltatást nem befolyásolná a politika Romániában, a tulajdonjog vitája egyszerű volna. Király Károly kemény hangnemben bírálta az RMDSZ egykori és mai csúcsvezetőségét. Incze Béla nyugalmazott gyárigazgató, egykori parlamenti képviselő másokhoz hasonlóan bírálta Verestóy Attila szenátort, Antal István és Asztalos Ferenc parlamenti képviselőket a csereháti kérdésben tanúsított passzív magatartásukért. /Csereháti napok. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 10./
1999. december 14.
Kincses Előd, az RMDSZ Maros megyei elnöke dec. 10-re összehívta a testület rendkívüli ülését. Előzőleg ugyanis a nov. 26-i TKT-ülés nem fogadta el a megyei elnök jelentését, az ügyvezető elnök beszámolóját és a költségvetést sem hagyta jóvá. Kincses Előd kifejtette, hogy szabályzatsértő dolog volt félóra alatt az ügyvezető elnöki beszámolóról és a költségvetési jelentésről egyszerre szavazni. Kolcsár Sándor, az RMDSZ megyei szervezetének tiszteletbeli elnöke szerint amióta Borbély Lászlót nem választották be a parlamentbe, azóta lódult meg a világ. Továbbra is a klikk- és lobbiszellem határozza meg az RMDSZ legfelső vezetését. Heves vita folyt. Tőkés András végül indítványozta, hogy a testület szavazás alapján utalja vissza a TKT-nak a testület november 26-i döntéseit, vagyis tűzze napirendre a megyei szervezet alapszabályzat-módosításának újratárgyalását. Ezt a Területi Egyeztető Tanács többségi szavazattal elfogadta. /Lokodi Imre: Lobbifészek a Köcsög utcában? TET kontra TKT. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 14./
1999. december 20.
Kincses Előd 1989-ben Tőkés László temesvári lelkész kilakoltatási perének védőügyvédje volt. Ezekről az emlékekről kérdezte Tibori Szabó Zoltán. Az ügyvédi védelem ebben az ügyben bizonyos fokú személyes bátorságot feltételezett. - 1989. december 22-én azt hitték, megszabadultak a diktátortól, a gyűlölettől. Az elmúlt tíz évben megnőttek a romániai magyarság lehetőségei, de nem tudták mindezt kihasználni. Kincses Előd felidézte a per menetét. Hangsúlyozta, hogy 1989 után "Tőkés László volt az egyetlen olyan magyar, akire a román közvélemény felnézett és hallgatott rá. Mind a romániai, mind a magyarországi politikai elit nagyot hibázott akkor, amikor ezt a hihetetlenül nagy tőkét nem óvta jobban. Nem kellett volna a napi politikai csatározásokba belevonni Tőkés Lászlót. Ezt most utólag elmondhatjuk. S akkor talán az a hatalmas erkölcsi és politikai tőke megmaradt volna. Hozzá kell tennem azonban, hogy ez azért nem biztos, mert a román propaganda legnagyobb profijai készítettek arra tervet, hogy Tőkés László nimbuszát hogyan lehet rombolni, és eszközeikben nem válogattak. Ez teljesen egyértelmű. És sok esetben sajnos a magyarság körében is kaptak erre támogatókat." /Tibori Szabó Zoltán: Tíz éve történt. Beszélgetés Kincses Előd Maros megyei RMDSZ-elnökkel, Tőkés László egykori védőügyvédjével. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./
1999. december 29.
Az RMDSZ Maros megyei szervezetében az utóbbi évek során a szakadék egyre mélyült a mérsékelt és a magát pragmatikusan radikálisnak mondó, egyszerűbben fogalmazva: a Tőkés-párti és a Markó-párti csoportosulás között, állapította meg Máthé Éva újságíró. Az egyik oldalon a Kincses Előd irányítása alatti megyei vezetőség és a Területi Egyeztető Tanács /TET/ áll, a másik oldalon pedig a Kelemen Attila képviselő vezette TKT, vagyis a Területi Képviselők Tanácsa. Ez a megosztottság jellemezte a dec. 25-i megemlékező ünnepséget, ahol a téma az volt, hogy tíz évvel ezelőtt, éppen december 25-én jött létre - a szervezők szerint az országban elsőként - az akkor még Romániai Magyar Demokrata Fórumnak nevezett érdekvédelmi szervezet. Ennek egykori alelnökei: Béres András, a vásárhelyi magyar színitársulat vezetője, és dr. Kikeli Pál orvos, egyetemi előadótanár emlékeztek Kincses Előddel együtt. A másik vonal markáns személyiségei, Borbély László államtitkár, Kelemen Attila képviselő is jelen voltak. A hozzászólók figyelmeztetett: az RMDSZ-nek figyelnie kellene a legszegényebbek életkörülményeinek a javítására, és jó lenne megírni az eltelt tíz év hiteles történetét. A hangsúly a tiszteletbeli elnök, Tőkés László védelmére tevődött, akit az utóbbi időben újra sajtótámadások értek Romániában. Fülöp G. Dénes kifejtette: "Elszomorít, amikor az emberek megkérdik tőlem mostanában: Tőkés-párti vagy? Netán Markó-párti? Én a népem pártján vagyok!" - válaszolta. A megbékélésen munkálkodva bejelentette, hogy január 16-án Tőkés László püspök a marosvásárhelyi vártemplomban hirdet igét, utána pedig Fülöp G, Dénes kötetlen beszélgetésre hívta meg a két tábor markáns képviselőit. /Máthé Éva: Diskurálni kötelező! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./
1995. január 14.
Az utóbbi időben a székelyekről szólva csak Hargita és Kovászna megyét említik, mintha a Maros megyei székelység nem lenne a székelység integráns része, figyelmeztet Fábián Ernő. Az "enklávé sem helyénvaló kifejezés, mert a székelység nem zárvány és nem beépült valakik közé, hanem saját területén - Háromszék, Csík-, Udvarhely-, Gyergyó-, Maros-, és Aranyosszék - népileg egységes, ezeréves kultúrájú történelmi magyar nemzetrész." Amikor megvalósul a székelység önkormányzata, a marosszékieknek is mellettük a helye. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 14./
1995. január 21.
Jan. 21-én tartották meg Érsemlyénben Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megye RMDSZ-es helyhatósági képviselői másodízben a Partiumi Önkormányzati Tanácskozást /az elsőt Krasznamihályfalván tartották/. Tőkés László püspök imájával kezdődött a megbeszélés, majd Varga Gábor Bihar megyei RMDSZ-elnök kifejtette, hogy szükség van a közös gondok megvitatására. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke ismertette az RMDSZ-ellenes kormánynyilatkozatot. A tanácskozás résztvevői nyilatkozatot adtak ki, hitet téve az önkormányzatok közötti együttműködés mellett és tiltakozva az RMDSZ törekvéseit alkotmányellenesnek bélyegző kormánynyilatkozat ellen. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 24./
1995. január 21.
Jan. 21-én Marosvásárhelyen tartották a DK Maros megyei tanácskozását, melyen az RMDSZ-t Zonda Attila RMDSZ-elnök, Kerekes Károly RMDSZ-képviselő és dr. Kelemen Attila képviselte. Az RMDSZ tisztázta, mit jelent a szervezet Önkormányzati Tanácsának megalakulása, ilyen tanácskozást a Nemzeti Parasztpárt és a Demokrata Párt is tartott. Megállapodtak abban, hogy gyakoribbá kell tenni az ilyen találkozókat. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 25./
1995. január 27.
A Maros megyei RMDSZ vezetősége felhívással fordul mindenkihez az erdélyi magyar diákság segélyezésére. A jövőben létre kell hozni az Erdélyi Magyar Tanulmányi Alapot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./
1995. január folyamán
A romániai börtönök, gulágok történetét nem dolgozták fel, állapítja meg Tófalvi Zoltán /Marosvásárhely/, ezért fontos az Emberi Jogokat Védő Liga /LADO/ kezdeményezése, hogy a "kommunizmus perét" nem lehet tovább halogatni. Nem leszámolásról van szó, hanem a tények, a gyilkosságok pontos feltárásáról. A kisebbségi létben ebben az időszakban a gazdasági önállóság, az egyházi és világi intézmények utolsó bástyáit is lerombolták. Ez az időszak jelentette a döntő lépést Erdély etnikai térképének átrajzolására, a közel 2,5 milliós román tömeg betelepítésével. A LADO országos alelnöke és Maros megyei elnöke, Sipos János tanár - akit halálosan megfenyegettek - ezért harcol a gyilkosok megnevezéséért és az ártatlanul kivégzettek névsorának összeállításáért. Maros megyében elkészítették az 1949-ben kivégzettek névsorát. Közöttük van Sántha József, Vadasd falu kántortanítója, akit 1949-ben megkínoztak és agyonlőttek. Feleségét /a többi elhurcolt, megölt feleségével együtt/ elhurcolták Cernavodába, onnan Sántha József özvegyét Mircea Voda faluba. Az asszony szalmán aludt, egész nap dolgoztatták őket, télen fűtetlen szobákban fagyoskodtak. Hét és fél évig szenvedett az asszony ilyen körülmények között, majd Dicsőszentmártonban jelöltek ki számára kényszerlakhelyet, ahonnan csak a hatvanas években térhetett haza. /Kapu, jan./
1995. október 21.
Kolozsváron tanácskozott okt. 21-én a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa /TEKT/, megjelent Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, akik elemezték az aktuális politikai eseményeket. A napirenden a privatizációs tájékoztatás és a helyhatósági választásokra való előkészület szerepelt. Az RMDSZ Országos Privatizációs Szakcsoportja képviselői a területi privatizációs irodákról és a helyszíni tájékoztatásról beszéltek. A TEKT elfogadta Zonda Attilának, az RMDSZ Maros megyei elnökének javaslatát, hogy a privatizációs tájékoztatással kapcsolatos terepmunkát kössék össze a helyhatósági választások előkészítésével. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 24., 646. sz./
1995. október 22.
Okt. 22-én minden indoklás nélkül felmentették tisztségéből Ion Rakolta Maros megyei prefektust, a vezető kormánypárt tagját és helyettesét, Burkhardt Árpádot. Az új prefektus Gavril Tiru vegyészmérnök, Funar Román Nemzeti Egységpártjának tagja, helyettese Tiberiu Sbarcea, a kormánypárt tagja. A prefektuscserét az RNEP követelte. Ezzel a megye magyar alprefektusát eltávolították. Az RMDSZ nyilatkozatban tiltakozott a prefektuscsere ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26., Új Magyarország, okt. 24./
1995. október 24.
Horn Gyula miniszterelnök okt. 24-én fogadta Markó Bélát, az RMDSZ elnökét. Megbeszélésük után a Markó Béla Tabajdi Csaba államtitkárral együtt tartott sajtótájékoztatón ismertette a tárgyalás részleteit. A magyar kormány támogatja az RMDSZ célkitűzéseit, beleértve az autonómiatörekvéseit is. Markó Béla elmondta, hogy Iliescu megbékélési javaslata ellentétben áll a valósággal /oktatási törvény, zászlók és himnuszok tiltása, Maros megyei prefektus és alprefektus leváltása/. Tabajdi Csaba kifejtette: a magyar kormány kötelessége, hogy kapcsolatot tartson a határon túli magyarság legitim szervezeteivel. A magyar kormány javasolta, hogy a román oktatási törvény szakértői tárgyalásaira hívják meg az RMDSZ, illetve a magyarországi románok képviselőit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./ Horn Gyula kifejtette, hogy a magyar-román kapcsolatokban kettősség tapasztalható. Bizonyos területeken az államközi viszonyban van haladás, ugyanakkor egyértelmű kisebbségellenes lépések történtek, nem csupán az oktatási törvényre, hanem a Btk. tervezett módosítására is utalt. A rendszeres konzultáció a magyar kormány és a határon túli magyar szervezetek között azért folyik, mert a kisebbségi kérdés nem belügy. A magyar kormány joga és kötelessége, hogy találkozzon és tárgyaljon a határon túli magyarok legitim szervezeteinek vezetőivel. Horn Gyula sajnálatosnak tartja, hogy a román kormány nem folytat érdemi párbeszédet a romániai magyarság hivatalos képviselőivel. Markó Béla a sajtótájékoztatón elmondta, hogy kulcsfontosságú kérdéseket tekintettek át, melynek középpontban a romániai magyarság helyzete állt, valamint az RMDSZ azon törekvése, hogy ennek a helyzetnek a megváltoztatására a magyar kormány politikai és gazdasági támogatását kéri és el is várja. A megbékélésről Markó Béla elmondta, hogy az RMDSZ többször is keresett dialógust a román politikai élettel, de mindmáig nem tudtak megegyezésre jutni. Az ígérgetések ellenére a román kormány az ellenkező irányban halad. Az utóbbi időben olyan döntések születtek, amelyek súlyosan érintik a romániai magyarságot. A tanügyi törvény, a Btk. 205., 206. és 239. cikkelyének módosítása /börtönbüntetés idegen államok zászlaja és himnusza használata esetére/ egyértelműen magyarellenes intézkedések, hiszen elsősorban a romániai magyarságot akarja megakadályozni nemzeti szimbólumainak használatában. Markó Béla anyagi segítséget is kért, így a Magyar Iskola Alapítvány támogatását. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 1./ Tabajdi Csaba a találkozó legfontosabb üzeneteként értékelte, hogy Horn Gyula biztosította Markó Bélát: a magyar kormány igyekszik elérni Bukarestnél, hogy a kisebbségi ügyek megoldásába vonja be a magyarság törvényes képviselőit. Markó Béla azt kérte, hogy a budapesti diplomácia időben tájékoztassa az erdélyi magyarságot az érdekükben tett külföldi erőfeszítésekről. /Népszabadság, okt. 25./ Markó Béla felvetette, hogy a romániai magyarság anyagi támogatása a gazdasági intézkedések miatt reálértékben alacsonyabb, mint mikor meghatározták. A miniszterelnök nem garantálta a támogatás reálértékének helyreállítását, de a kormány megvizsgálja, hogy milyen korrekciók hajthatók végre. Markó Béla ugyancsak segítséget kért a magyar tanulók támogatására létrehozott alapítványhoz működtetéséhez. /Magyar Nemzet, okt. 25./
1995. október 31.
Okt. 30-án Frunda György az RMDSZ szenátusi frakciója nevében tiltakozott a kormány okt. 22-i határozata ellen, amellyel felmentette tisztségéből Burkhardt Árpád Maros megyei alprefektust és a prefektust. A szenátor követelve a helyhatósági választások előtt a magyarság megfélemlítését célzó diszkriminatív határozat visszavonását. Ugyanebben a kérdésben Kekeres Károly a képviselőházban felolvasta az RMDSZ képviselőházi frakciója nevében a tiltakozást, hangsúlyozva, hogy Maros megye lakosságának 41 %-a magyar, a magyar alprefektus felmentése indokolatlan. Az intézkedés bizonyítéka a kormány etnikai megkülönböztetésen alapuló politikájának. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 31., 651. sz./
1995. október 31.
Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke okt. 31-én Nagyváradon tartott sajtóértekezletén beszámolt hollandiai útjáról, melyre az ottani protestáns testvéregyházak hívták és svájci körútjáról, melyet Tempfli József püspökkel tett meg, majd nyilvánosságra hozta Göncz Árpád magyar és Ion Iliescu román államfőhöz intézett nyílt levelét a történelmi megbékélés ügyében: alternatív megbékélési indítványt tárt a két elnök elé, melynek lényege, hogy a felek a megbékélés során ne a francia-német megbékélési modellt, hanem az olasz-osztrák, illetve a dél-tiroli mintát tekintsék követendőnek. A megbékélés egyetlen útja a romániai magyar nemzetközösség autonóm státusának, egyéni és kollektív jogainak biztosítása. Az RMDSZ már 1991-ben, majd 1993. januárjában síkraszállt a román-magyar kerekasztal létrehozása mellett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./ Tőkés László levelét eljuttatta az RMDSZ elnöki hivatalához. Markó Béla kifejtette, hogy az RMDSZ vezetősége tudomásul vette az alternatív javaslatot és egyetért vele. A sajtóértekezleten Tőkés László püspök szolidaritást vállalt a csíkszeredai Kozma Szilárd és Kozma Szilárd éhségsztrájkjával, végül bátorította azokat az RMDSZ-vezetőket, akik nov. 1-jétől kezdtek éhségsztrájkláncot Maros megyében. /Magyar Nemzet, nov. 1./
1995. november 2.
Tőkés Andrásnak, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség Maros megyei szervezete elnökének kezdeményezésére nov. 2-tól az oktatási törvény kisebbségellenes előírásai elleni "éhségsztrájk-lánc" indult Marosvásárhelyen. Ezen a napon Zonda Attila, az RMDSZ megyei elnöke, Virág György, a Maros megyei tanács alelnöke, Tonk Sándor, az RMDSZ megyei oktatási alelnöke és Tőkés András vállalt 24 órás éhségsztrájkot. Cs. Gyimesi Éva, az RMDSZ oktatási ügyvezető alelnöke szolidaritását fejezte ki az akcióval, közölte, hogy Kolozsváron is elindítják a láncot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4-5./ Az RMDSZ Maros megyei szervezete, a Romániai Magyar Pedagógusok Maros megyei szervezete és az egyházak nov. 2-a és dec. 3-a között Ima- és böjthónapot hirdettek meg az anyanyelvi oktatásért, a magyar szakiskolákért, a magyar egyetemért. Tőkés András a marosvásárhelyi Népújságban így írt erről: "Imádkozni fogunk, hogy minél több román ember megértse igazi szándékainkat és támogasson bennünket igazságos harcunkban, hogy bennünk is gyarapodjon a szeretet embertársaink iránt, hogy legyőzhessük előítéleteinket másokkal szemben..." /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 6., 655. sz./
1995. november 6.
A Pro Europa Liga Smaranda Enache és Csíky Boldizsár által aláírt közleményben tiltakozott a Babes-Bolyai Tudományegyetem évnyitóján történt incidens ellen, amikor Magyari András prorektort Matei Basarab, a jogi kar dékánja megakadályozta abban, hogy magyarul köszöntse a hallgatókat. A Pro Europa Liga megdöbbent azon, hogy ezt a cselekedetet Liviu Medrea, Kolozs megyei alprefektus elítélte és kéri a kormányt, menessze Medreát, tiltakozik továbbá azért, mert a kormány RNEP-prefektust nevezett ki az 50 %-ban magyarlakta Maros megye élére. A szervezet elítéli Iliescu elnök azon kijelentését, hogy II. János Pál pápa esetleges romániai látogatása csak az ortodox egyház beleegyezésével lehetséges. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./
1995. november 7.
A képviselőházban nov. 7-én Borbély László szólalt fel az RMDSZ-frakció nevében. A diáktüntetések hatására módosították a tanügyi törvényt, mondta, azonban félmillió állampolgár demokratikus, törvényes úton kifejezett követeléseit, akaratát figyelmen kívül hagyta a hatalom, az RMDSZ módosító javaslatait nem vették tekintetbe, ezért más tiltakozó eszközöket kell alkalmazni. Ilyen tiltakozó akció Maros megyében az Ima- és böjthónap kezdeményezés. Még azokat a jogokat is megtagadják a kisebbségtől, amelyek a törvény szerint megilletnék őket. Borbély László példának hozta fel a kolozsvári Gh. Dima Zenekonzervatórium magyar hallgatóinak kérését elutasító rektori döntést, amellyel visszautasítja az anyanyelvű zenei oktatást: a konzervatórium nem a "művelődési-művészeti felkészülést szolgálja", amelyet a 123. szakasz előír. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 7., 656. sz./
1995. november 16.
Nov. 16-án a Maros megyei RMDSZ által meghirdetett Ima- és böjthónap kezdeményezésen kilencvenen vettek részt, csoportosan jelentkezett az Európai Idő (Sepsiszentgyörgy) szerkesztősége is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18-19./
1995. november 24.
Nov. 15-én Frunda György szenátor, Borbély László és Kerekes Károly képviselők, valamint Zonda Attila, az RMDSZ Maros megyei elnöke meglátogatták a marosvásárhelyi börtönben a tíz évre ítélt Cseresznyés Pált. Ügyét már az Európa Tanácsig vitték, nemzetközi fórumokig, de Iliescu elnök nem részesítette kegyelemben. Újabb kegyelmi kérvénnyel fordultak az államelnökhöz, ezt íratták alá Cseresznyés Pállal. Nem bántalmazzák /régen megverték/, egészségi állapota miatt nem dolgozhat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./
1995. november 25.
Hetek óta tartó beharangozás után nov. 25-én mindössze 12 személy jelent meg Kolozsváron, a Hargita és Kovászna megyéből "elüldözött románok" találkozóján. Eljött viszont Funar polgármester, Adrian Motiu, az RNEP szenátora, Petre Turlea képviselő, Liviu Medrea, Kolozs megyei alprefektus, az RNEP tagja és Victor Constantinescu, Kolozs megye tanácselnöke. A részvevők kijelentették, hogy szüntelen rettegésben éltek, mert a románokat terrorizálták. A 12 megjelent megalakította a Kovászna, Hargita és Maros Megyéből Elüldözött Románok Egyesületét. A résztvevők kidolgoztak egy javaslatot, hogy az elüldözötteket helyezzék vissza és kapjanak kárpótlást. Javasolták, hogy hozzanak létre egy szervet, amely figyeli az etnikai diszkriminációnak kitett románok helyzetét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./
1995. december 15.
Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület /EMKE/ év végi közgyűlést tartott dec. 15-én Marosvásárhelyen Dávid Gyula országos elnök, Kötő József főjegyző, valamint az EMKE megyei elnökei jelenlétében. Az EMKE Maros megyei szervezete ugyanezen a napon tisztújító közgyűlést tartott. Szabó György Pál elnök ismertette az elmúlt évi tevékenységet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./
1995. december 21.
Az 1989 decemberi forradalom dec. 21-i marosvásárhelyi megemlékezésén ismeretlenek sárba dobták az RMDSZ koszorúját és leszakították róla a piros-fehér-zöld szalagot, annak ellenére. hogy mellette ott volt a román nemzeti színeket viselő szalag is. A koszorúzásról a román televízió tendenciózus riportot közölt, amelyben felhívta a figyelmet a magyar trikolórra, de a román nemzeti színű szalagot nem mutatta. Az RMDSZ Maros megyei szervezete nyilatkozatban ítélte el a történteket, tiltakozva az ellen, hogy a tragikus eseményt a többségi nemzet forradalmának tüntessék fel. Marosvásárhely lakóinak a fele magyar, azonkívül az 1989-es sortűz hat halálos áldozata közül négy magyar volt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./ A romániai magyar nemzeti közösség fenntartja magának a jogot arra, hogy megemlékezésein szabadon használhassa nemzeti szimbólumait. /Magyar Hírlap, Népszabadság, dec. 27./
1995. december 29.
Az áradások nagy veszélyt jelentenek Hargita, Kovászna és Maros megyében. Beszterce-Naszód megyében az árvíz egy halottat követelt. Kolozsváron szünetelt a vízszolgáltatás, mert az áradás a Hideg Szamoson épült vízellátó rendszert is érinti. Fehér megyében a hadsereg mentette az elzárt falvak lakóit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./
1995. december 30.
A Korunk novemberi száma alapos elemzést, szociológiai leírást közölt a romániai magyar egyesületekről és alapítványokról. Kérdőíves felméréssel 289 szervezet adatait dolgozták fel, ebből 152 alapítvány és 137 egyesület. Székelyföld arányán felül képviselteti magát a szervezetek között, Kovászna, Hargita és Maros megyében él a magyar népesség 44,5 %-a, mégis itt található a szervezetek 65 %-a. A romániai magyarság 56,2 %-a él városokban, a szervezetnek pedig 85 %-a működik a városokban. - A tevékenységi területet nézve az összes szervezet fele a kultúrával és a vallással kapcsolatos, oktatási vonatkozású 17 %, szociális szolgáltatásra vonatkozó 9,7 %. A kultúrával és vallással kapcsolatos szervezeteket tovább bontva a következő képet kapjuk: kulturális örökség megőrzése 49 %, művészetek 23 %, többcélú és egyéb kulturális tevékenység 18 %. - A szervezetalapítási kedv 1993 óta csökkent. - A szervezetek vezetői foglalkozás szerinti megoszlásában első helyen a tanárok, tanítók állnak /29,4 %/, majd a műszaki értelmiségiek következnek /12,6 %/, azután a nyugdíjasok /9,2 %/, orvosok /6,6 %/, ugyanilyen arányban az írók és újságírók, továbbá a diákok, a lelkészek /5,3 %/. A felmérés szerint a szervezetek közül 44 volt az 1989 előttinek jogutódja, ez az összesnek 15 %-át teszi ki. A 289 szervezetből 247-nek van tagsága, a tagság összlétszáma 82 700 fő, de sok helyen csak hozzávetőleges létszámadatot szolgáltattak, azonkívül egyesek irreálisan magas létszámot közöltek, a tényleges taglétszám 30-35 ezer fő lehet. - Az RMDSZ határozottan integrálja a szervezeteket, legtöbbjükkel kapcsolatot tart, RMDSZ-politikusok jelentős arányban vállalnak szerepet a szervezetek vezetőségeiben. - A szervezetek 45 %-a rendelkezik 1995-ös költségvetéssel, ami azt jelenti, hogy a szervezeteknek több mint fele esetlegesen működik. A szervezetek 17 %-ának van teljes munkaidős alkalmazottja, 18 %-uk foglalkoztat részmunkaidős munkatársat, 25 %-uk fizet tiszteletdíjat, a többi önkéntesekkel dolgozik, de önkéntesek majdnem mindenütt vannak. - A szervezetek 70 %-a rendelkezik minimális infrastruktúrával /helyiség, telefon/. A szervezetek 1994. évi jövedelme 3,9 millió dollár, azaz kb. 6 milliárd lej volt, de itt is sok helyen csak becsült értéket közöltek. A megoszlás aránytalan: a leggazdagabb 22 szervezet az összjövedelem 82 %-ával rendelkezett. Az állami központi költségvetésből csekély mértékű volt a támogatás, ebben csak 22 szervezet részesült és a bevételeknek mindössze 0,45 %-át tette ki. /Horváth István - Deák Sala Zsolt: A romániai magyar egyesületek és alapítványok szociológiai leírása. = Korunk (Kolozsvár), nov. / A novemberi szám késve jelent meg.
1995. február 22.
Az RMDSZ Maros megyei szervezete febr. 22-én találkozót szervezett a magyar pedagógusok számára, megjelent Cs. Gyimesi Éva, az RMDSZ oktatásügyi alelnöke is. /RMDSZ Tájékoztató, ferb. 24./
1995. március 2.
Az RMDSZ Maros megyei vezetősége arra kéri Marosvásárhely és a vidék magyarságát, hogy az emlékezés koszorúit csak jelképesen helyezzék el, a koszorúra, virágokra szánt pénzt fizessék be az idehaza tanuló fiatalok megsegítésére létrehozandó tanügyi alapba. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./
1995. március 10.
Funar felhívása, hogy a románok márc. 15-én rendezzenek ellentüntetéseket, talán visszhangtalan marad, de aggasztó hírek is érkeznek. Márc. 8-án két bukaresti lap is foglalkozott a márc. 15-i "készülődésekkel". Az Evenimentul Zilei katonai körökből származó információja, hogy Hargita, Kovászna és Maros megyében ezekben a napokban fokozottan figyelik a külföldi állampolgárokat, összesítést készítenek róluk. A Ziua szerint Bebe Ivanovici kormánypárti képviselő az általa vezetett "forradalmárok" élén Szovátára készül, hogy "ellensúlyozza a helybeli magyarság esetleges románellenes tüntetéseit" A "forradalmárok" bunkós bottal érkeznek. /Gyarmath János: Ki készül jobban? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10, Népszabadság, márc. 7./
