Boros Zoltán, a televízió magyar szerkesztőségének vezetője nyílt levéllel fordult Markó Béla RMDSZ-elnökhöz. Ebben felidézte, hogy Markó Béla arról próbálta meggyőzni a magyar sajtó bukaresti képviselőit, hogy Kincses Előd felfüggesztése a Maros megyei RMDSZ elnöki tisztségéből nem olyan téma, amiről a sajtónak és a Román Televízió magyar adásának hosszan kellene beszélni. Markó szerint csak arról kell tájékoztatni a közönséget arról, hogy Kincses hogyan szegte meg a belső választás szabályait. Továbbá: ha Markóék nem jönnek el arra a kerekasztalra, amit az RTV hétfő délutáni magyar adása részére akartak készíteni, akkor ne jöjjön Kincses sem. Boros hangsúlyozta, hogy az RMDSZ és a romániai magyar sajtó viszonyában "az utóbbi időben komoly változások észlelhetők." Az említett találkozón Markó kijelentette: "Döntsétek el, hogy melyik táborhoz tartoztok, egyikhez vagy a másikhoz! A sajtó nem lehet bíró, nem lehet kívülálló." Boros nem tudja megérteni, hogy "a fenti, kizárólagosság hajlamáról árulkodó szlogen helyett miért nem a befogadó gondolat" az uralkodó. Boros sajnálatosnak tartja, hogy "a szövetség mai politikai vezetésével egyet nem értők főként a vezetők leváltásával, személycserével, és nem alternatívák felmutatásával próbálják érvényesíteni akaratukat. A vezetés pedig minderre azzal válaszol, hogy mióta a hatalom részese, a szövetségen belüli ellenlábasait meglehetősen távol tartja a döntésektől, köreikből nemhogy államtitkárnak vagy vezérigazgatónak, hanem takarítónőnek sem emelt be senkit a koalíciós algoritmusban az RMDSZ-nek járó posztok valamelyikébe." A "romániai magyar közélet vezető személyiségei a sajtón keresztül üzengetnek egymásnak, a politikai szereplők nem ülnek le egymással egy asztalhoz". Boros nem ért egyet azzal, hogy Markó nem ül egy asztalhoz egy nyilvános tévébeszélgetésre Tőkés László tiszteletbeli elnökkel, Patrubány Miklóssal, a Magyarok Világszövetségének alelnökével vagy Kincses Előddel, az RMDSZ volt elnökjelöltjével. - Az "utóbbi időben tapasztalható, hogy a magyar civil társadalom és ezen belül a sajtó életét a szövetség szeretné testközelből irányítani, például: a magyarországi támogatások elosztásának kompetenciájából intézményesen kizárta a Magyar Újságírók Romániai Egyesületét". Boros leszögezte: "Én ezt a levelet nem ellened, hanem érted, értünk írom." /Boros Zoltán: A hatalom esete a médiával. Levél Markó Bélához nyitott borítékban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./
2000. május 18.
A marosvásárhelyi választások során az RMDSZ számít azokra a marosvásárhelyi magyarokra, akik bár jelenleg nem élnek az országban, de joguk van szavazni és erkölcsi kötelességüknek érzik a szavazáson való részvételt - ez fogalmazódott meg kedden azon az RMDSZ-tanácskozáson, amelyen részt vettek jelenlegi marosvásárhelyi tanácsosok és tanácsosjelöltek. - Kincses Előd "a Maros megyei RMDSZ jogtalanul felfüggesztett elnöke" aláírással írt levelet az RMDSZ Maros megyei, lemondott ügyvezető elnökségéhez. Ebben leszögezte, hogy a jelöltlista benyújtásával nem követett el hatásköri vétséget,és közölte, a helyhatósági választásokig beletörődik abba: a jogtalanul kinevezett új vezetőség és kampánystáb "helyettünk végezze a dolgát". Kincses Előd bízik abban, hogy a választások után újra eleget tehet vállalt feladatainak, illetve hogy az RMDSZ illetékes szervei hatályon kívül helyezik az Operatív Tanács "diktatorikus intézkedéseit", nem fogadta el az alelnökök lemondását. - Szabó László, az RMDSZ Maros megyei szervezete Etikai és Fegyelmi Bizottságának választott tagja lemondott tisztségéről. Levelében ezt azzal indokolta, hogy Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ Etikai és Fegyelmi Bizottságának a működési szabályzatát mellőzve, önhatalmúlag határozott a megyei elnök jogköréről. Levelében részletezte az RMDSZ csúcsvezetésnek hibáit (akaratgyengengeség, vezetési erélytelenség. tűzoltó módszerek, stb.), tobánbbá az "RMDSZ csúcsembereinek örökös védekező magatartása és a kezdeményezés hiánya juttatta zátonyra az erdélyi állami magyar egyetem ügyét is. Talán még most sem késő: gyorsított ütemben be kell nyújtani az állami magyar egyetem újraindításáról szóló törvénytervezetet és az elfogadásával kapcsolatos erőfeszítéseket a koalícióból való kilépésig fokozni!"/Kampánycirkuszok. Az RMDSZ számít a külföldön élő vásárhelyiekre is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./
2000. május 19.
Évente Romániában közel háromszázezer ember változtat lakhelyet - derül ki az Országos Statisztikai Hivatal adataiból. Ez 30 %-os növekedést jelent a kommunista időszak népvándorlási adataihoz képest. 1983-1989 között évente 217 ezer ember változtatta meg lakhelyét. 1990-ben ez a szám elérte a 786 ezer, ezután visszaesett (1991-ben 265.000 fő), majd enyhe növekedést mutatva napjainkra megközelítette az évi háromszázezer főt. A Transilvania Jurnal regionális napilap A moldvaiak elárasztották Erdélyt című cikkéből kiderült, hogy a régiók közti migrációt illetően /a lakhelyváltoztatások 32 %-a/ az emberek továbbra is Munténiából, Moldvából és Olténiából vágyakoznak el leginkább. A fő cél elsősorban Erdély, de jelentős vonzerővel bír a Bánság, Bukarest, illetve Dobrudzsa is. Általában a szegényebb megyékből vándorol a lakosság a gazdagabb megyék felé. - Erdélyben a legiskolázottabb (líceumi, posztlíceumi és egyetemi képzésben részesült) lakosságú Kolozs és Brassó megye, ahol a lakosság 28 %-a iskolázott. Ezt követi Hunyad és Szeben megye 25-27 %-kal, Arad, Bihar, Szatmár, Máramaros, Fehér, Maros, Hargita, Kovászna 22-24%-kal, legvégül pedig Szilágy és Beszterce-Naszód megye 19-21 %-kal. - 1991 óta jelentős mértékben (szinte a felére) esett vissza a lakosság faluról városra történő vándorlása, ennek fordítottja pedig megnőtt. A rendszerváltozás óta városról falura költözött lakosság jelen pillanatban a falusi lakosság 6%-át teszi ki. A falusi lakosság 14%-át pedig azok képezik, akik feladták városi munkahelyüket, abbahagyták az ingázást. Elsősorban a 20 és 35 év közötti korosztály adja legszívesebben fejét lakhelyváltoztatásra. /Népvándorlás Romániában. Erdély tele van moldvaiakkal. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./
2000. május 24.
A következő Anyanyelvi Konferencia aug. 10-15-e között Marosvásárhely lesz. A napokban Pomogáts Béla, a Társaság elnöke a város vendége volt, aki Sütő Andrással, Virág Györggyel, a Maros Megyei Tanács alelnökével és Fodor Imre polgármesterrel, no meg a helyi szervezőkkel találkozott. Az Anyanyelvi Konferenciát (melyből később kinőtt A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága) nagy küzdelmek árán az 1960-as években Lőrincze Lajos jeles nyelvész alapította. Célkitűzése mindig az volt, hogy a Magyarország határain túl élő magyarság anyanyelvi és kulturális identitását segítse őrizni, ápolni és fejleszteni. Az elmúlt harminc esztendő során az egyes Anyanyelvi Konferenciák az összmagyarság szellemi életének kiemelkedő mérföldkövei voltak: 1970-ben Budapesten és Debrecenben, 1974-ben Szombathelyen, 1977-ben Budapesten, 1981-ben Pécsett, 1985-ben Veszprémben, 1989-ben Esztergomban és 1966-ban Egerben tartották meg a találkozókat. Az Anyanyelvi Konferencia időszaki tanácskozásokat, oktatási-, kulturális, gyermek- és ifjúsági táborokat, tanfolyamokat szervez, foglalkozik még a diákcsere mozgalommal, a pedagógusok, könyvtárosok, levéltárosok, újságírók és más szakemberek képzésével, akik elsősorban a nemzeti kultúra fenntartását és továbbadását tekintik céljuknak. Ezenkívül könyvkiadással is foglalkozik és negyedévenként megjelenteti a Nyelvünk és Kultúránk című folyóiratot. Az Anyanyelvi Konferencia a világ minden részében élő magyarság lelki és szellemi egységének a helyreállítását tekinti feladatának. /Máthé Éva: Mit kell tudni az Anyanyelvi Konferenciáról? Őrizni, ápolni... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./
2000. május 25.
A kormány rendeletet fogadott el, amelynek értelmében július elsejétől adókötelessé válnak a kétmillió lejt meghaladó nyugdíjak. Böndi Gyöngyike képviselő figyelmeztetett, hogy csupán a kétmilliót meghaladó pénzösszegre számítanak adót, tehát kétmillió lejig ezek a járandóságok adómentesek. A kétmillió feletti rész adója 18%-os. 1999. végén Romániában 6 millió nyugdíjast tartottak nyilván, 200 ezerrel többet 1998-hoz viszonyítva. Ezek közül 3,8 millió személy még a 90-es évek előtt ment nyugdíjba. Az adókötelezettség 90 000 nyugdíjasra vonatkozik majd, a sajtó szerint azonban a nyugdíjak átszámításával több személyt érint majd a kormányrendelet. /Július elsejétől. adókötelessé válnak a kétmillió lejt meghaladó nyugdíjak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./ Miután a képviselőház már február 21-én megszavazta, május 23-án a Szenátus is elfogadta Kerekes Károly Maros megyei képviselő törvénykezdeményezését a nyugdíjasok kedvezményes utazására vonatkozóan. A szenátusi változat szerint a törvény 2001. január 1-től lépne hatályba, és lehetővé teszi a nyugdíjasok számára azt, hogy nem csak vasúton, hanem távolsági autóbuszon vagy hajón is utazhassanak 50%-os kedvezménnyel az évi 6 utazás keretében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 24. - 1728. sz./
2000. május 25.
A Maros megyei Szabályzatfelügyelő Bizottság továbbra is azt állítja, hogy Kincses Előd helyesen járt el az RMDSZ-előválasztások idején, az országos, azaz Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottság megállapítása szerint Kincses RMDSZ-alapszabályzatot sértett. A szemben álló felek, Kincses Előd, választott Maros megyei elnök és Kelemen Atilla, megbízott megyei elnök a helyhatósági választásokig elásták a csatabárdot, és most csakis a június 4-i esemény előkészítésére koncentrál a Maros megyei RMDSZ. Fodor Imre legveszélyesebb vetélytársa a jelenlegi kormánybiztos, Dorin Florea. A Nagy-Románia Párt Maros megyei szervezetének elnöke óvást nyújtott be a plakátok ellen, mert a falragaszokon "feltűnnek a magyar nemzeti zászló színei". Virág György, a Maros megyei kampánystáb elnöke szerint durva csúsztatásról van szó, hiszen a Nagy-Románia Párt törvényértelmezése szerint a plakátok teljesen színtelenek kellene hogy legyenek. Máj. 21-én a 11-es marosvásárhelyi körzet a Kapa utcai református templomban szervezett nagygyűlést, ez a rendezvény a marosvásárhelyi kampány megnyitójának tekinthető. Ezen Fodor Imre polgármester elmondta: "Számunkra jelzés értékű, hogy pontosan június 4-én, a választások napján lesz 80 éve annak, hogy Trianonnál a modern történelemben példátlan módon feldarabolták a magyarságot." "... ki kell mondanunk: június 4-én hasonlóan történelmi pillanathoz érkezünk..." /Máthé Éva: Mikor következtek be a balsikerek? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./
2000. május 31.
Máj. 29-én tartotta az RMDSZ kampányzáró rendezvényét Marosvásárhelyen, a Nemzeti Színházban. A nagytermet zsúfolásig megtöltötte a tömeg. A marosvásárhelyi magyar közösség együttesen tenni akar jövőjéért, és kedveli Fodor Imrét, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármester-jelöltjét. Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Kelemen Atilla képviselő, a Maros megyei RMDSZ megbízott elnöke újra megfogalmazta a szövetség mindenkori üzenetét: az egység megőrzésének szükségességét. Sütő szólt a megjelentekhez. egymást). Sikeres volt az esti műsor, fellépett a Maros Művészegyüttes is. /(Máthé Éva): Lélektől lélekig. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./
2000. június 5.
Jún. 4-én országos szinten 11 óráig a választási joggal rendelkezők nem egészen tíz százaléka adta le voksát. A legkevesebben a moldvai és havaselvei megyékben mentek el szavazni, Erdélyben, elsősorban a magyarok által nagyobb számban lakott megyékben élénkebb volt a jelenlét. Délben Hargita megye volt az országos első, szép számban voksoltak Maros, Szatmár, Kovászna, Bihar, Brassó megyékben is. Meghosszabbítják a szavazófülkék nyitvatartását. /Sehol sem tolakodtak szavazni! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./
2000. június 6.
Az RMDSZ Maros Megyei Szervezete két óvást nyújtott be a Maros Megyei Választási Irodához. Az elsőben a szavazatok újraszámlálását kérte 16 szavazókörzetben, mert a szavazókörzetek elnökei által leadott jegyzőkönyvek és a jelöltekre leadott szavazatok közötti lényeges a különbség. A második óvásban az érvénytelen szavazatok újraelemzését és számlálását kérték, mert nagyon sok szavazókörzetben sok voksot érvénytelennek nyilvánítottak, mert a "szavazott" pecsét meghaladta a megjelölt keretet, de nem esett ezen kívül. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 6. - 1637. sz./ Marosvásárhelyen a polgármester-választáson 80597 fő vett részt, az érvényes szavazatok száma: 78022, az érvénytelen szavazatok száma : 2452. Az eredmény: Fodor Imre Károly, RMDSZ: 38844 szavazat, 2. Florea Dorin, Demokratikus Konvenció: 26338 szavazat, 3. Tiru Gavril, PUNR: 3680 szavazat, 4. Moisoiu Adrian, Nagy-Románia Párt: 2671 szavazat, 5. Moldovan Virgil, PDSR: 1934 szavazat, 6. Florea Constantin, Nemzeti Liberális Párt: 1563 szavazat, 7. Iszlay Jenő, Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt: 797 szavazat, további hét jelölt kapott még szavazatot. A municípiumi /városi/ tanács választásánál: 1. RMDSZ: 38572 szavazat, 2. PUNR: 9248 szavazat, 3. Demokratikus Konvenció: 7294 szavazat, 4. Nagy-Románia Párt: 6095 szavazat... további 27 párt, illetve független kapott még voksot. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 7./
2000. június 7.
Jún. 5-én Marosvásárhelyen minden órában változott a helyzet. Hol ötven százalék fölé emelkedett, hol ez alá esett a Fodor Imrére adott voksok aránya. A városi körzetekben mintegy 3000 szavazatot érvénytelenítettek, ezért a Maros megyei RMDSZ vezetősége óvást nyújtott be, kérve az érvénytelenített szavazatok újraszámlálását. Az óvást elutasították, de még van fellebbezési lehetőség a megyei, illetve az országos irodához. Olyan szavazólapokat érvénytelenítettek Marosvásárhelyen, amelyeknél a pecsét érintette a nyomtatott keretet, de a vonalon belül esett, és a választási törvény szerint ha a pecsét kétharmada a neveket tartalmazó kereten belül van, akkor érvényes a voksolás. A Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt jelöltje, Iszlay Jenő a szavazatok 0,98 százalékát, azaz 797 érvényes voksot "vitt el", tehát ha azokat Fodor Imre kapta volna meg, akkor most nem lenne probléma. A város magyar lakóinak tetemes része olyan idős emberekből áll, akik lelkiismeretesen bejelentették igényüket, majd jún. 4-én, vasárnap hiába várták az urnát... /(Máthé Éva): Drámai harc néhány szavazatért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./
2000. június 8.
A romániai helyhatósági választások jún. 4-i első fordulója a fő ellenzéki erő, a Szociális Demokrácia Romániai Pártjának (PDSR) győzelmét és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelentős előretörését hozta, derült ki a leadott szavazatok több mint 99 százalékának összeszámlálásából. A központi választási iroda jún. 7-én közölt legfrissebb adatai szerint a polgármesterek megválasztására leadott 7.707.043 érvényes szavazat 26,52 százalékát a PDSR, 12,84 százalékát a Demokrata Párt (PD), 9,30 százalékát a Szövetség Romániáért (ApR), 9,25 százalékát a Nemzeti Liberális Párt (PNL), 7,43 százalékát a Romániai Demokrata Konvenció (CDR), 6,01 százalékát a függetlenek, 5,35 százalékát az RMDSZ, 4,89 százalékát pedig a Nagy-Románia Párt (PRM) jelöltjei kapták. A többi párt, politikai alakulat és választási szövetség a szavazatok kevesebb mint három százalékát szerezte meg. - A helyi tanácsok megválasztására leadott összesen 7.425.843 érvényes szavazatból a PDSR 24,84, a PD 10,62, az ApR 8,64, a PNL 8,10, a függetlenek 7,14, a CDR 6,59, az RMDSZ 6,22, a PRM 5,91 százalékot kapott. - A megyei tanácstagokra leadott 7.087.223 érvényes szavazat megoszlása a következő: PDSR - 26,22, PD - 9,87, ApR - 7,99, RMDSZ - 7,24, PNL - 7,13, CDR - 6,92, PRM - 6,51 százalék. - Az RMDSZ errdménye: még nem végleges adatok szerint az első fordulóban megválasztottak 112 RMDSZ-polgármestert, és a párt színeiben indult további 90 polgármester-jelölt a június l8-án sorra kerülő második fordulóba jutott. Az első fordulóban megválasztottak a helyi tanácsokba 2340 RMDSZ-képviselőt. Az RMDSZ-listákról 135 jelöltet választottak meg a megyei tanácsokba. Három megyei tanácsban - Hargita, Kovászna és Maros megyékben - túlsúlyba kerültek az RMDSZ-képviselők, ami értelemszerűen azt jelenti, hogy ezeken a helyen az RMDSZ-é lesz a megyei tanácselnöki tisztség is. Számottevő még az RMDSZ aránya a Szatmár, Bihar és Szilágy megyei tanácsokban. /Országos eredmények. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 8./
2000. június 9.
Varga E. Árpád /Budapest/ demográfus elkészítette az 1850-1992 közötti erdélyi népszámlálások etnikai és felekezeti statisztikáját. Eddig két vaskos kötet jelent meg Kovászna, Hargita és Maros megye /1998/, illetve Bihar, Máramaros és Szatmár megye /1999/ településeinek adatait tartalmazza. Nyomdában van a harmadik kötet Arad, Krassó-Szörény, Temes megye adataival, az ötödik Brassó, Hunyad és Szeben megye adatait foglalja majd össze. Minden korábban önálló, később nagyobb településbe beolvadt kistelepülésről is vannak adatok a könyvben. A budapesti Teleki László Intézet és a csíkszeredai Pro Print Kiadó programja keretében látnak napvilágot a kötetek, sorozatszerkesztő Bárdi Nándor. /Oláh Sándor: Kötetsorozat jelenik meg Erdély etnikai és felekezeti adataival. Megbízható forrás tudósoknak. = Krónika (Kolozsvár), jún. 9./
2000. június 10.
Jún. 8-án este nyilvánosságra hozták a jún. 4-i helyhatósági választás első fordulójának hivatalos végeredményét. Az ellenzéki Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) győzelmét és az RMDSZ vártnál jobb szereplését hozta az első forduló. A 17,6 millió választásra jogosult állampolgár 50,85 %-a vett részt a szavazáson. Ez volt a legalacsonyabb részvételi arány 1990 óta Romániában. A szavazóknak 2957 polgármester személyéről, a helyi és a megyei tanácsok összetételéről kellett dönteniük. Az első fordulóban csak 706 polgármestert sikerült megválasztani. A polgármester-jelöltekre leadott szavazatok alapján a következő sorrend alakult ki: PDSR - az érvényes szavazatok 27,37 százalék, 337 megválasztott polgármester, Demokrata Párt (PD) - 12,32 százalék, 96 polgármester, Nemzeti Liberális Párt (PNL) - 9,06 százalék, 39 polgármester, Szövetség Romániáért (ApR) - 8,53 százalék, 30 polgármester, Román Demokrata Konvenció (CDR) - 8,01 százalék, 22 polgármester, Nagy Románia Párt (PRM) - 5 százalék, 5 polgármester, RMDSZ - 4,75 százalék, 110 polgármester, Romániai Szociáldemokrata Párt (PSDR) - 2,13 százalék, 8 polgármester, függetlenek - 6,04 százalék - 33 polgármester. A helyi és a megyei tanácsok összetétele már az első fordulóban kialakult. A helyi tanácsosok listájára leadott szavazatok alapján a következő sorrend alakult ki:PDSR - 25,78 százalék, 11380 tanácsos, PD - 10,4 százalék, 5463 tanácsos, ApR - 8,04 százalék, 4448 tanácsos, PNL - 7,8 százalék, 3978 tanácsos, CDR - 7,27 százalék, 2767 tanácsos, RMDSZ -5,5 százalék 2451 tanácsos, PRM - 6,19 százalék 2105 tanácsos, PSDR - 2,28 százalék 883 tanácsos, Román Nemzeti Egységpárt (PUNR) - 2,17 százalék, 869 tanácsos, Román Nemzeti Párt (PNR) - 1,98 százalék, 815 tanácsos, Szocialista Munkapárt (PSM) - 1,98 százalék, 755 tanácsos, Romániai Egységpárt (PUR) - 1,61 százalék, 595 tanácsos, Jobboldali Erők Szövetsége (UFD) - 2,21 százalék, 551 tanácsos A megyei tanácsosok listájára leadott szavazatokat lehet a legpontosabb előrejelzésnek tekinteni az ősszel tervezett törvényhozási választásra, mivel a képviselőket és a szenátorokat a pártok megyei listáin választják meg. A megyei tanácsosi listákra leadott szavaztok alapján a következő sorrend alakult ki: PDSR - 27,44 százalék, 496 tanácsos, PD - 9,91 százalék, 205 tanácsos, ApR - 7,38 százalék, 173 tanácsos, PNL - 6,96 százalék, 160 tanácsos, CDR - 7,47 százalék, 156 tanácsos, PRM - 6,62 százalék, 143 tanácsos, RMDSZ - 6,27 százalék, 135 tanácsos, PSDR - 2,35 százalék, 44 tanácsos, PUNR - 2,35 százalék, 37 tanácsos, PNR - 1,91 százalék, 26 tanácsos, PSM - 1,79 százalék, 24 tanácsos, PUR - 1,55 százalék, 22 tanácsos, UFD - 2,2 százalék, 20 tanácsos.. Az RMDSZ lett a legerősebb szervezet hét romániai megye tanácsában: Kovászna megye (67,6 százalék, 26 tanácsos a 35 fős tanácsban), Hargita megye (61,8 százalék, 27 tanácsos a 33 fős tanácsban), Maros megye (39,6 százalék, 17 tanácsos a 35 fős tanácsban), Szatmár megye (35,7 százalék, 14 tanácsos a 35 fős tanácsban), Szilágy megye (23,9 százalék, 10 tanácsos a 32 fős tanácsban), Bihar megye (23,2 százalék, 10 tanácsos a 32 fős tanácsban), Kolozs megye (19,4 százalék, 10 tanácsos a 38 fős tanácsban). Tanácsosi helyekhez jutott az RMDSZ Fehér, Arad, Beszterce- Naszód, Brassó, Máramaros és Temes megyékben is. /A helyhatósági választás első fordulójának hivatalos végeredményei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./
2000. június 15.
Jún. 15-én sugározta a Duna TV Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és a Maros megyei RMDSZ felhívását a választókhoz. A szövetségi elnök hangsúlyozta, hogy a magyar választók minél nagyobb számban szavazzanak a helyhatósági választások második fordulójában, jún. 18-án, hiszen az RMDSZ-nek 100 jelöltje van még versenyben a polgármesteri tisztségért. Egy szavazaton is múlhat, hogy Marosvásárhelynek magyar polgármestere legyen. Markó Béla elmondta, hogy a magyar szavazókon is múlik, hogy sikerül-e leváltani Kolozsváron azt a polgármestert, aki mind a magyaroknak, mind a románoknak ártott. /Markó Béla felhívása a Duna TV-ben. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 15. - 1744. sz./
2000. június 20.
Maros megyében 29 polgármesteri helyet szerzett az RMDSZ. Az 1996-os helyhatósági választásokhoz képest az akkori 24-gyel szemben, idén az RMDSZ 29 polgármestert tudhat színeiben. A június 4-i első forduló után 24 helyet szerzett, a második fordulóban további 5 helységben /Marosbogáton, Beresztelkén, Ernyében, Gernyeszegen, Küküllőszéplakon/ van immár polgármestere. /(mózes): Megyei összesítés. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 20./
2000. június 21.
Az RMDSZ végleges eredményei a helyhatósági választások második fordulójában: 2451 helyi tanácsos jutott be az önkormányzatokba /1996-ban 2445 tanácsost/. A megyei tanácsokban 135 RMDSZ tanácsos foglal majd helyet /1996-ban 133/, az RMDSZ-nek 148 polgármestere lesz /1996-ban 139/. Több nagyobb településen RMDSZ-es polgármester lesz: Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen, Gyergyószentmiklóson, Nagykárolyban és Baróton. - Megyénkénti RMDSZ-eredmények: Arad megyében 4 polgármester, 66 helyi tanácsos és 4 megyei tanácsos. - Beszterce-Naszód megyében 34 helyi és 2 megyei tanácsos. - Bihar megyében 16 polgármester, 239 helyi tanácsos és 10 megyei tanácsos. - Brassó megyében 2 polgármester, 62 helyi és 4 megyei tanácsos. - Fehér megyében 1 polgármester, 44 helyi és 2 megyei tanácsos. - Hargita megyében 34 polgármester, 574 helyi és 27 megyei tanácsos. Hunyad megyében 11 helyi és 2 megyei tanácsos. - Kolozs megyében 8 polgármester, 170 helyi és 10 megyei tanácsos. - Kovászna megyében 20 polgármester /többek között Kézdivásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Baróton/, 352 helyi és 26 megyei tanácsos. Maros megyében 29 polgármester, 442 helyi és 17 megyei tanácsos. - Máramaros megyében Hosszúmezőnek lett RMDSZ-es polgármestere, 44 helyi és 4 megyei tanácsosa van. - Szatmár megyében 7 polgármester /többek között Bogdándon, Nagykárolyban, Szilágypéren és Túrterebesen/, 204 helyi és 14 megyei tanácsos. -. Szeben megyében 11 helyi tanácsos. - Szilágy megyében 12 polgármester, 157 helyi és 10 megyei tanácsos. - Temes megyében 3 polgármester, 41 helyi és 3 megyei tanácsos. /Az RMDSZ végleges eredményei a helyhatósági választások második fordulójában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./ Az eddig megalakult megyei tanácsokban az RMDSZ képviselői a következő tisztségeket töltik be: Bihar megyében alelnök Kiss Sándor, Kovászna megyében elnök Demeter János, alelnök György Zsolt, Beszterce-Naszód megyében alelnök Szántó Árpád. Az RMDSZ-es Bognár Leventét választották meg Arad alpolgármesterévé, az RMDSZ-es Ludescher Istvánt választották meg Nagybánya alpolgármesterévé. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 21. - 1748. sz./
2000. június 21.
Marosvásárhelyen jún. 20-án éjjel ismeretlenek megrongálták Borsos Tamás egykori vásárhelyi főbíró jún. 21-én leleplezendő szobrának talapzatát, és felgyújtották az azt beborító leplet. Fodor Imre eddigi polgármester szerint az eset - a választások második fordulója után - politikai üzenetet is hordoz. Florea prefektus, a Fodor ellenében most polgármesterré választott parasztpárti politikus közleményében a város összes lakóját civilizált viselkedésre szólította fel. Fodor ismeretlen tettesek ellen feljelentést tett a rendőrségen, de - mint mondta - ezúttal sem vár eredményt ettől a lépéstől, hiszen mind a mai napig nem kerültek rendőrkézre a kétnyelvű helységnévtáblák lefestői, megrongálói sem. /Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 21./ Az RMDSZ Maros megyei szervezete közleményben tiltakozott az ellen, hogy ismeretlen tettesek felgyújtották és megrongálták a Borsos Tamás emlékének állított szobrot. Ez a bűncselekmény súlyos támadásnak bizonyul az elmúlt négy év során Fodor Imre polgármestersége alatt Marosvásárhelyen megteremtett nyugodt közhangulat ellen. /Az RMDSZ Maros megyei szervezetének közleménye. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 21. - 1748. sz./
2000. június 29.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség által a 2000 júniusi helyhatósági választásokon elért eredmények a következők. Megválasztott polgármesterek száma148 - '96-ban 134. Megválasztott helyi tanácsosok száma 2451 - '96-ban 2331. Megválasztott megyei tanácsosok száma 135 - '96-ban 133. Az RMDSZ megyei tanácsosi listáira leadott szavazatok országosan 6,35%-ot jelentenek. Az 1992-es népszámláláskor a lakosság 7,1%-a vallotta magát magyar nemzetiségűnek. .A megyei tanácsosi listákra leadott szavazatok alapján az RMDSZ a legerősebb politikai szervezet Erdélyben, a szavazatok 21,22%-át szerezte meg. A népszámlálás adatai alapján Erdélyben a lakosság 20,77%-a vallotta magát magyarnak.. A megválasztott polgármesterek számát illetően az RMDSZ az 5. politikai szervezet Romániában. A megyei tanácsokban elért tisztségek a következőek: Beszterce-Naszód megye: megyei tanács alelnök - '96-ban nem volt, Bihar megye: megyei tanács alelnök - '96-ban nem volt, Brassó megye: megyei tanács alelnök - '96-ban ugyanaz a tisztség, Hargita megye: megyei tanács elnök, 2 alelnök - 96-ban ugyanazok a tisztségek, Kolozs megye: megyei tanács alelnök - 96-ban nem volt, Kovászna megye: megyei tanács elnök, 2 alelnök - '96-ban elnök, 1 alelnök, Szatmár megye: megyei tanács elnök - '96-ban alelnök, Szilágy megyei: megyei tanács alelnök - '96-ban ugyanaz a tisztség, Maros megyében még nem került sor a megyei tanács alakuló ülésére.(Az RMDSZ Országos Kampánystábja) /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29./
2000. június 30.
A választások eredményéről kérdezte Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnökét Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője. Markó Béla leszögezte, hogy az RMDSZ jobb eredményeket ért el most, mint 1996-ban. Ugyanakkor nagy arányú volt távolmaradás, ami egyébként az egész román társadalomra jellemző volt. De jellemző a magyarságra is. - Gyengén szerepelt a parasztpárt, jobbak viszont a Demokrata Párt eredményei, ez mutatja: van balratolódás a romániai társadalomban. - Számításba kell venni, hogy hány alpolgármester, hány megyei elnök, alelnök van, e téren az RMDSZ most sokkal jobban áll. Bihar megyében, ahol az RMDSZ nem volt benne a megyei vezetésben, most alelnök van, de ugyanígy Kolozsban, Beszterce-Naszódban. Szatmáron pedig nemcsak a prefektus az RMDSZ tagja, hanem a megyei tanácselnök is. Gyarmath szerint Székelyudvarhelyen "egészen furcsa dolgok mentek végbe". Marosvásárhelyen a felfüggesztett elnök /Kincses Előd/ azt állítja: egyértelműen az RMDSZ központi vezetősége hibáztatható az elszenvedett kudarcért. Markó Béla kifejtette, hogy "Székelyföldön a polgármesterek tekintetében az RMDSZ és a függetlenek közötti arány 1996-hoz képest alapvetően nem változott." Viszont egyesek más pártok listáján indultak, még RMDSZ-tagok is. Markó súlyosnak tartja, hogy Székelyudvarhelyen létrehoztak egy másik szervezetet. Szerinte "aki ezt létrehozta, döntsön: hová és kihez tartozik." Markó leszögezte, hogy Marosvásárhelyen a megyei elnököt azért kellett felfüggeszteni, mert "súlyos politikai hibákat is elkövetett. Többek között teljesen elsekélyesítette a Maros megyei szervezetet." A létszámcsökkenést, "kellő mozgósítással" kellett volna ellensúlyozni, de a megyei elnök erre képtelen volt. Ez volt a politikai oka a felfüggesztésnek. Észlelhető volt a politikai megosztási kísérlet is. A Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt roppant kevés szavazatot kapott, hétszáznál alig többet, de ez többszörösen elég lett volna ahhoz, hogy az első fordulóban RMDSZ-es polgármestert válasszanak. Markó kijelentette, hogy "Marosvásárhelyet az utóbbi években jóformán elhanyagoltuk. E városba nem vittünk intézményeket, örökké arról vitatkoztunk, kell-e vagy sem oda főiskolát, egyetemet telepíteni." Gyarmath megemlítette Hollanda Dénes kezdeményezését. Markó szerint sikerült szembeállítani Kolozsvár és Vásárhely küldetését, szerepét. A két város között létre kellett volna hozni egy egészséges intézménymegosztást. - Markó nem bízik abban, hogy ez a koalíció újratermelődjék, és megnyerje a választásokat. - A következő SZKT-n elemezni kell a helyhatósági választások eredményeit és kudarcait. Markó szerint Magyarországon sokan Székelyudvarhelyre figyeltek. Pedig Marosvásárhelyre, más kényes helyekre kellett volna összpontosítsanak. /Gyarmath János: Választások után, SZKT előtt. Beszélgetés Markó Béla szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./
2000. július 1.
Jún. 29-én az RMDSZ-frakció bojkottja miatt nem alakult meg a marosvásárhelyi tanács, jún. 30-án hasonló sorsra jutott a Maros megyei testület. Ezúttal a Román Nemzeti Egységpárt, a DK, a Nagy-Románia Párt, részben a liberális párt és a Szövetség Romániáért tanácsosai nem jelentek meg az értekezleten. A helyi román lapok szerint egyes román nemzetiségű megyei tanácsosok így torolták meg az előző napi kudarcot. /(Máthé Éva): "Kölcsönkenyér" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./
2000. július 3.
Marosvásárhelyen tartották meg RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsának és a Szövetségi Küldöttek Tanácsának együttes ülését. Markó Béla elnök tartott beszámolót, visszatekintve az elmúlt tíz évre. Tíz évvel ezelőtt egyezséget kötöttek, hogy a közösen meghozott döntéseknek alávetik magukat. Szerinte újra kell tárgyalni ezt az egyezséget, és vagy megerősítik azt, "vagy útjukra engedjük azokat, akiknek túlságosan nehéz ez a hűség." Markó választ várt az által felsorolt kérdésekre: kell-e még az egység azoknak, akik RMDSZ-tagként hirdették az RMDSZ-en kívüli pluralizmushoz való jogot, és éltek is e különös jogukkal akkor, amikor függetlenként indultak? Kell-e még az egység azoknak, akik miután vesztesen kerültek ki az előválasztásokból, szavukat balkáni módon megszegve mégis jelöltették magukat? Vagy azoknak, akik civil szervezetnek álcázva egy másik, politikai szervezetet hoztak létre a választásokon való részvétel végett? Ha elvásott a régi egyezség, kössünk majd új egyezséget - javasolta Markó Béla. Felolvasták Tőkés László tiszteletbeli elnöknek a két testülethez intézett levelét /ő ugyanis a reformátusok világkongresszusán volt/. Tőkés László másképpen értékelte a választásokat. A választások egyértelműen bebizonyították azon bírálatok megalapozottságát, melyeket előzetesen az RMDSZ országos vezetősége minden esetben vehemensen elutasított. A magyar választók fele nem ment el szavazni. A koalíció egyes pátjai a választások után felelős módón önvizsgálatot tartanak. "Csata közben nem szokás leváltani a vezért. Ez dr. Kincses Előd maros megyei elnök törvénytelen felfüggesztésére vonatkozik." Javasolta, hogy SZKT végezzen szigorú és önvizsgálatot, és kezdeményezze az egész RMDSZ személyi megújítását. - Birtalan Ákos, volt RMDSZ-es miniszter egyet nem értését fejezte ki Markó Bélával, mondván "nem vagyunk olyan gazdagok, hogy azt mondjuk egyeseknek: nincs szükség rátok, mert ti másként gondolkodtok.." Toró Tibor szerint amikor egy platform megpróbálja a pluralizmust követni, akkor ráhúzzák az egységbontás vizes lepedőjét. - Bárányi Ferenc elítélte, hogy a tiszteletbeli elnök nyilatkozataiban támadta az RMDSZ-t, ezért felszólította Tőkés Lászlót, döntse el, hogy az RMDSZ tiszteletbeli elnöke vagy az RMDSZ-en belüli ellenzék vezetője. Szilágyi Zsolt szerint a belső hatalmi elit nem tűri meg a másként gondolkodókat. Szász Jenő hangsúlyozta, hogy RMDSZ tag és az is marad. Kincses Előd: Olyan mélységben avatkozott bele Markó Béla a Maros megyei választásokba, hogy ez felveti jogi, erkölcsi felelősségét. Katona Ádám hihetetlennek tartotta, hogy egy győztes választás után felelősségre vonnak egy olyan csoportot, mint a Reform Tömörülés. Hozzátette: Verestóy Attila szenátor sorra elveszítette az udvarhelyi választásokat. Csicsó Antal hangsúlyozta, hogy szükség van csángó képviseletre a parlamentben. - Markó Béla reagált a vitára és megkérdezte: miért kell az 1996-os eredményeknél egy árnyalattal jobb választási eredmény nyomán azt üzennünk a saját erdélyi magyar közösségünknek, hogy veszítettünk? /Bögözi Attila: SZET-SZKT közös ülés Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 2000. júl. 3./ Júl. 2-án az SZKT megerősítette az Operatív Tanács korábbi, Kincses Elődnek a területi elnöki tisztségéből való felmentését /51 mellette, 16 ellene és 9 tartózkodásssal/. Markó Béla szövetségi elnök ismertette a Szövetségi Operatív Tanács (SZOT) döntését, miszerint többrendbéli szabályzatsértés miatt függesztette fel Kincses Elődöt elnöki tisztségéből. Toró T. Tibor kérte, hogy az SZKT hallgassa meg a Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottság (SZSZB) idevágó határozatait, Markó Béla azonban kijelentette, hogy a megyei SZSZB semmiképpen sem illetékes egy országos fórum, jelen esetben az OT döntésének felülbírálására. Kincses Előd formai kifogásokat tett. Előadta továbbá, hogy az előválasztásokon részt vett 7300 marosvásárhelyi, vagyis a népakaratot tejesítette. Virág György emlékezetett: Fodor Imre bukásában is több mint 50 000 szavazatot kapott. /Bögözi Attila: SZKT Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./ Kelemen Attila tárta az SZKT elé a Kincses-affér mozzanatait. Elmondta, hogy a felfüggesztett elnök a saját maga által szabott 20 százalékos előválasztási küszöböt sem vette komolyan, s a tizenegynéhány százalékos jelenléttel mindenféle illegitim testülettel igazoltatta, hogy az előválasztások érvényesek. - Az SZKT Szép Gyula személyében a lemondott Sebesi Karen Attila helyett megerősitette a művelődési alelnök kinevezését és elfogadta az RMDSZ költségvetését, valamint Varga Attila előterjesztésében beszámolót hallgatott meg a "státusz-törvény" koncepciójának alakulásáról. A legvitatottabb kérdés, hogy melyik az a szervezet, mely dönt a státusjogosultságról. - Az SZKT három állásfoglalást is elfogadott. Egyik a Földváron történtekkel kapcsolatos. "Szövetségünk aggodalommal veszi tudomásul, hogy az utóbbi időben felújultak a szélsőséges nacionalista megnyilvánulások. Folyó év június 24-én a Brassó megyei Földváron a helyi polgármesteri hivatal leromboltatta az egykori internáló tábor áldozatainak állított emlékművet. Egy olyan emlékmű vált a sovén nacionalizmus célpontjává, amely a második világháború végén a magyar és német kisebbségi közösségek elleni, a kollektív bűnösség elvének alkalmazásában jelentett volna történelmi igazságtételt. Érthetetlennek és elfogadhatatlannak tartunk minden ilyen jellegű megnyilvánulást. Az emlékműgyalázás különös módon akkor történt meg, amikor a román törvényhozás azt a törvényt készült elfogadni, amely történelmi igazságtételt nyújt az 1940 szeptember 6 és 1945 március 6 közötti időszakban elkövetett etnikai jellegű üldözésekért. Az SZKT követeli a tettesek felelősségre vonását, felhatalmazván az illetékes kormány-tisztségviselőinket, hogy tegyenek meg mindent az ügy mielőbbi tisztázása érdekében." A második Vásárhelyre vonatkozik. "Az SZKT egyhangúlag elítéli a marosvásárhelyi Borsos Tamás emlékmű folyó év június 20-i meggyalázását és abbéli meggyőződését fejezi ki, hogy az ilyen cselekedetek nem járulnak hozzá Marosvásárhely jó polgári közérzete fenntartásához, valamint elvárja, hogy az illetékes hatóságok ne szurkolói túlkapásnak minősítsék az esetet, hanem vizsgálják ki alaposan a történteket és vonják felelősségre az elkövetőket." - A harmadik állásfoglalás hargitai vonatkozású: "2000 június 28-án Bardóczy Csaba székelyudvarhelyi lakost 3 év 2 hónap börtönbüntetésre ítélték a Cserehát ügy kapcsán a Marosvásárhelyi Táblabíróságon. Ez nemcsak Bardóczy Csaba ügye, hanem a székelyudvarhelyi és az erdélyi magyarságé is. Ezt az ítéletet politikai döntésként értékeljük. Éppen ezért: az SZKT felkéri Románia ügyészét, hogy éljen rendkívüli jogorvoslati lehetőségével és kezdeményezze a per újrafelvételét." /Bögözi Attila: SZKT Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./
2000. július 5.
Júl. 5-én rendezte meg Dicsőszentmártonban az RMDSZ Maros megyei szervezete a Dicső körzetében újonnan megválasztott polgármesterek, alpolgármesterek és helyi tanácsosok első találkozóját. Jelen volt Hekman Andrea, az Önkormányzati Hírlevél főszerkesztője is. Boros János, az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének főelőadója ismertette az önkormányzati tisztségviselők feladatait, kötelezettségeit, kitérve azon nehézségekre, amelyekkel mandátumuk során szembesülhetnek. Az előadást követően Boros János és Virág György a jelenlévők kérdéseire válaszoltak. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 6. - 1759. sz./
2000. július 7.
Harmadszorra sikerült megválasztani Maros megye tanácsának vezető testületeit. Az RMDSZ mint a megye legerősebb politikai szervezete, magának követelte a megyei tanács elnöki tisztségét. Ehhez az RMDSZ 17 szavazata mellé még legalább öt "más" szavazatra is szükség volt. Ezt a Társadalmi Demokrácia Pártja (PDSR) vállalta. Így a júl. 6-i szavazás eredménye: tíz év után Virág György személyében magyar tanácselnöke van a megyének, (23 szavazattal), két alelnöke pedig Toganel Ioan (28) és Vasluian Ioan (24). A szavazás előtt Teodor Giurgea /PUNR/ kifejtette: megengedhetetlen, hogy egy megyét egy kisebbség képviselője vezessen, emiatt 10 órakor még az ortodox templom harangjait is meghúzták. - Virág György székfoglaló beszédében megköszönte a bizalmat. A megyei tanács állandó bizottsága 9 tagú lett. Az elnök és a két alelnök mellett két RMDSZ-es /Dónáth Adél és Benedek Imre / is tagja az állandó bizottságnak. - Dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei elnöke a Népújságnak elmondta: Nagy sikernek könyveljük el, hogy Virág György lett a megyei tanács elnöke. Ezzel az RMDSZ politikai súlya felértékelődik. Maros megyében az RMDSZ 29 polgármesterének, 43 alpolgármesterének, 459 tanácsosának egyáltalán nem mindegy, hogy Virág György irodájában intézheti a választások által rábízott dolgokat vagy másutt. /(mózes) [Mózes Edit]: Virág György lett az elnök. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 7./
2000. július 10.
Jelenleg Hargita, Kovászna és Maros megyei személyek alkotják a Volt Munkaszolgálatosok Szövetségének tagságát. Csíkszeredában tartott igazgatótanácsi ülésükön javasolták, hogy országos szintűre kell emelni a szervezetet. A Volt Munkaszolgálatosok Szövetsége június második felétől vált jogilag is társadalmi szervezetté. /Munkaszolgálatosok ülése. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 10./
2000. július 13.
Tudományos emlékülést szerveznek július 15-16-án a Maros megyei Kibéden, Mátyus István neves XVIII. századi orvosfizikus születésének 275. évfordulója alkalmából. A meghívó szerint: "a magyar Millennium 2000. mérföldkő... Mint millenniumi múltidéző tekintsünk vissza a XVIII. századba, és szóljunk Kibéd nagy fiáról, az enciklopédista kibédi Mátyus István orvosdoktortól, a Diaetetica, az Ó és Új Diaetetica megírójáról, aki a közjó szolgálatában, másoknak világítva, a magyar nyelvet szakadatlan ápolva, féltve, elfogyott, mint gyertya... A mi jövőnkben, kezünkben múltunk ezen gyertyafényei, mécsesei - legyenek a fényt adó, világosságot mutató fáklyáink" - zárul a meghívó felvezető része. Az alkalomból Falka Zoltán lelkész, Péterfy László író, monográfus, Gerendás Lajos történész, Ráduly János író, folklorista. Sebestyén Mihály kutató, a marosvásárhelyi Teleki Téka kutatója, Róth András Lajos székelyudvarhelyi kutató, dr. Rácz Ernő Lajos tart előadást, illetve a Mátyus-orvosős orvosutódai: dr. Mátyus András, dr. Mátyus Gyula, ifj. Mátyus Gyula, Mátyus Katalin és Mátyus Ilona. Július 16-án emléktáblát helyeznek el, majd istentisztelet következik a kibédi református templomban. /Mátyusok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./
2000. július 17.
Júl. 15-én a Maros megyei RMDSZ-szervezet tisztújítása Kelemen Attila parlamenti képviselő elnökké választásával ért véget. Néhány héttel a helyhatósági választások előtt, a választási listák körüli szabálytalanságokra hivatkozva, az RMDSZ csúcsvezetőségét tömörítő Operatív Tanács (OT) felfüggesztette tisztségéből Kincses Elődöt, a Maros megyei RMDSZ-szervezet elnökét. Kincses a szövetségen belüli ellenzék egyik vezetője, aki a legutóbbi kongresszuson a szövetségi elnöki tisztségért folytatott harcban Markó Béla kihívója volt. A OT a Maros megyei elnöki teendők elvégzésével ugyanakkor Kelemen Attila parlamenti képviselőt bízta meg. A szövetség belső ellenzékének több politikusa úgy értékelte, ennek a döntésnek következménye volt az, hogy Marosvásárhelyen román polgármester került a város élére. A tisztújító küldöttgyűlés első szakaszában Kincses és tábora politikai, szabályzati és erkölcsi okokra hivatkozva próbálta a választást ellehetetleníteni. E csoport tagjaiból álló szabályzat-felügyelő bizottság 120 küldött mandátumát érvénytelenítette. Ezt azonban a küldöttgyűlés elutasította, és új bizottságot választott. A küldöttgyűlésen részt vevő Markó Béla szövetségi elnök olyan Marosvásárhely-stratégiát hirdetett, amely az elmenni szándékozó magyarokat visszafordítja, az eltávozottakat visszahozza, és a fiatalokat is a városba csalogatja. /Kelemen Attila a Maros megyei RMDSZ-szervezet új elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./
2000. július 19.
Júl. 17-én, két nappal azután, hogy az RMDSZ Maros megyei szervezetének közgyűlése dr. Kelemen Atillát választotta a szervezet elnökévé, Kincses Előd, a volt megyei elnök sajtótájékoztatót tartott. Értesítette a sajtó képviselőit arról, milyen fázisba jutott az a per, melyet Tőkés László indított az Associated Press hírügynökség, és annak munkatársa, Alison Mutler ellen, amiért azt állították, hogy Tőkés László szekuritátés ügynök volt, és ezt be is ismerte. Bukarestben volt az újabb tárgyalás, melynek során Hermann Mostest Ioan református lelkészt hallgatták meg tanúként, aki kettős, román-holland állampolgárságú, és aki bebizonyította, hogy súlyos rágalmazás történt, hiszen Tőkés Lászlót már 1980-81-től üldözte a szekuritáté, mint az Ellenpontok szamizdat kiadvány munkatársát. Az ügyvédet meghökkentette az, hogy a bukaresti 2-es kerület bírósága Tőkés László szekus dossziéjának a bekérését rendelte el, illetve felkérték a szekus dossziékat felülvizsgáló bizottságot: nyilatkozzon arról, hogy nem volt-e szekus a lelkész. A másik téma, melyről Kincses tájékoztatta a sajtót - a marosvásárhelyi magyar napilaphoz, a Népújsághoz kapcsolódik. Szólt a közte és a lap között kialakult konfliktusról, mely a Magyar Újságírók Szövetségének Etikai Bizottsága elé került. Kincses kifejtette, hogy a marosvásárhelyi választási kudarc fő oka az, hogy az első fordulóban a közel háromezer érvénytelen szavazatot az RMDSZ szavazókörzeti megbízottai nem óvták meg. Kincses szerint a júl. 15-i Maros megyei közgyűlést "teljesen szabályzatellenesen hívták össze, hiszen a megyei és országos alapszabályzat is határozottan kimondja, hogy a küldötteket kizárólag a kerületek és körzetek jelölhetik, viszont a küldöttek között ott voltak azok is, akiket a Reform Tömörülés, a MADISZ, és más platformok delegáltak, tehát az egész törvénytelen volt, csak 21 küldött rendelkezett valóban érvényes mandátummal, akiknek kezében volt a körzet által kiállított megbízás". Kincses az Országos Szabályzatfelügyelő Bizottsághoz fordul. /(Máthé Éva): Belenyugodott kudarcába, de kivizsgálást kér. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./
2000. július 20.
Az európai AIDS-es gyermekek fele Romániában él. A múlt év végén újabb 236 beteget jegyeztek be. Jelenleg tehát 100 000 lakosból 245 AIDS-es, és 90%-uk gyermek. A legtöbb HIV-fertőzött Konstanca, Giurgiu, Galac, Vrancea, Dolj, Maros, Ialomita és Bacau megyében él. /Nőtt a fertőzöttek száma. = Brassói Lapok (Brassó), júl. 20./
2000. július 21.
Íjgyártó István, az új bukaresti magyar nagykövet 1963-ban született Kárpátalján, Beregszászon. 13 éves koráig lakott ott, amikor családja áttelepült Magyarországra. Friss diplomásként rövid ideig a Központi Statisztikai Hivatalban dolgozott demográfusként. A '90-es években megjelent Máramaros megye történelmi helységnévtára című munkája. 1990-ben került a Miniszterelnöki Hivatalba, majd 1992-ben, amikor létrejött a Határon Túli Magyarok Hivatala, odament. A HTMH-ban kisebb-nagyobb megszakításokkal az elemzői főosztályt vezette. A régió politikai feltérképezését, elemzését végezte, a kisebbségek jogi helyzetét tanulmányozta. Több alkalommal képviselte a magyarság ügyét konferenciákon, szimpóziumokon, tanácskozásokon nemzetközi szervezetekben is, mint az ENSZ, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, azaz az EBESZ, illetve az Európa Tanács. Annak idején részt vett a magyar-román alapszerződés kidolgozásában. A nagykövet fölvette a kapcsolatot a Külügyminisztérium különböző szintű vezetőivel, államtitkárokkal, főosztályvezetőkkel. Nagyfokú nyitottságot tapasztalt román részről. - Mindkét ország az EU-ba szeretne bekerülni. Az érdekek azonossá válásával Íjgyártó István szerinte az ellentétek, az előítéletek, a felemás kapcsolatok rendeződni látszanak. Bebizonyosodott, hogy e két ország egymás partnere lehet számos kérdésben. Vannak még problémák, de nem lát áthidalhatatlan különbségeket a román és a magyar megközelítésekben. A magyar fél továbbra is rendkívül fontosnak tartja azt, hogy Csíkszeredában és Konstancán legyenek konzulátusok. A környezetvédelem terén is kialakulóban van az együttműködés. "Optimistán várom a választások utáni időszakot, s úgy érzem, az együttműködés töretlenül folytatódni fog" - állapította meg. - A státusztörvényről kifejtette, hogy az egész ügy szakértői stádiumban van. Egy koncepció kidolgozásáról van szó, mely rendezni kívánja Magyarországon azon kedvezmények, lehetőségek, támogatások rendszerét, melyeket - nyilván nem ilyen formában - eddig is biztosított a magyar kormány. /Gyarmath János és Ferencz L. Imre: Az RMSZ bemutatja az új bukaresti magyar nagykövetet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./
2000. július 24.
Júl. 22-én ülésezett Marosvásárhelyen az RMDSZ Szövetségi Képviselőinek Tanácsa (SZKT). Szeptemberre halasztották a döntést a saját államfőjelölt-állításról. A testület elfogadta a képviselők és szenátorok jelöltállításának szabályzatát, melyet a területi elnökök terjesztette elő: a területi szervezetek saját belátásuk szerint dönthetnek arról, hogy melyik módszert alkalmazzák. Szintén a helyi szervezetek határozzák meg, hogy előválasztásokon vagy küldöttgyűlésen rangsorolják a jelölteket. Megállapodtak abban, hogy nem lehet jelölt az a személy, aki nem tagja legalább három éve az RMDSZ-nek vagy egyik társult szervezetnek; nincs állandó lakhelye az illető szervezet területén; az érvényben levő ügynöktörvény hatálya alá esik, továbbá azok sem, akik az 1996-os parlamenti választásokon, illetve a 2000-es helyhatósági választásokon függetlenként vagy más párt, illetve szervezet listáján indultak. Az RMDSZ-jelölt nem lehet büntetett előéletű, a politikai elítéltek kivételt képeznek. Vitát váltott ki annak eldöntése, hogy a 2000-es helyhatósági választásokon mandátumot szerzett önkormányzati képviselők indulhatnak-e a parlamenti választásokon. Hosszas vita után eldöntötték, hogy ez végül csak a polgármesterekre, alpolgármesterekre, megyei tanácselnökökre, illetve alelnökökre vonatkozik. Eckstein-Kovács Péter miniszter, szenátor felszólalásában az RMDSZ parlamenti frakciójának a nemeket tekintve aránytalan összetételére hívta fel a figyelmet. - - Döntés született arról, hogy Markó Béla a Maros megyei szenátusi lista vezetője. A testület elfogadta a parlamenti és elnökválasztás megszervezéséért felelős bizottság szabályzatát, és megbízta Takács Csabát ennek vezetésével. /Székely Kriszta: Ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa. Szabályozták a képviselők és szenátorok jelöltállítását. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./ Egy nappal az SZKT ülése előtt Hargita megye tanácsának volt elnöke, Kolumbán Gábor kilépett az RMDSZ-ből, tudósított a bukaresti Cotidianul napilap. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./
