Ápr. 26-án Marosvásárhelyen az RMDSZ Maros megyei szervezetének küldöttgyűlésén választották meg a Szövetségi Képviselők Tanácsa Maros megyei képviselőit. A küldöttek meghallgatták és elfogadták a megyei elnök beszámolóját, a Területi Képviselők Tanácsa, az etikai, ellenőrző és szabályzat-felügyelő bizottságok jelentéseit, megválasztották a TKT-tagokat és elfogadták a megyei alapszabályzatot és programot. Kelemen Atilla megyei elnök beszámolójában az önkormányzatiságról beszélt, kijelentve, hogy a megyei szervezet kritikusan foglalkozott ezzel a kérdéssel, és megállapította, hogy "a Maros megyei önkormányzatok az átlagon felül működtek". Eredményeket értek el a kormánypárttal kötött megyei protokollummal, a Bolyai Líceum magyar tannyelvű oktatási intézménnyé való visszaállítását említette. Virág György, a megyei önkormányzati tanács elnöke kijelentette: a 215-ös törvény "hangsúlyosan megerősítette a helyi önkormányzatok hatáskörét, de egy költségvetési buktatóval járt együtt. " A hatáskörökhöz a kormány nem adta a szükséges pénzalapokat. Markó Béla szerint az RMDSZ által választott útnak nincs alternatívája. Az erdélyi magyarság számára az egyetlen út: megkeresni az együttműködés lehetőségeit a belpolitikában, valamint a mindenkori magyar kormánnyal és Európával. Azonban Szász Jenő "felvilágosította", hogy van alternatíva. Szász szerint "lehet, hogy fontosabb a több évtizedes magyar jövő Erdélyben, mint az idei krumplitermés". Markó kijelentette: ezek szerint a fórumozók tulajdonképpen a magyar jövő érdekében tesznek, míg a többiek krumplit termesztenek. "Mi a közbirtokossági erdőkért harcolunk, mások a magyar jövőért, mi erdélyi autópályáért, a Sapientia Egyetem bővítéséért, kétnyelvű feliratokért harcolunk, mások magyar jövőt építenek". Végkövetkeztetésként fogalmazta meg, hogy mégsincs alternatíva. Az egyetlen lehetséges út: együtt harcolni a magyar jövőért. Egységre van szükség, hangsúlyozta Markó. A következő négy évben, az úgynevezett alanyi jogon tagságot szerzők mellett Csegzi Sándor, Dáné Károly, Dávid Csaba, Illés Kálmán, Kelemen Kálmán, Péter Ferenc, Benedek Imre, Iszlay Árpád, Gáll Ernő, Náznán Jenő, Balogh József, Kakassy Sándor és Brassai Zsombor képviseli a megyét a Szövetségi Képviselők Tanácsában. /Mózes Edith: Küldöttgyűlést tartott az RMDSZ megyei szervezete. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 29./ Nem került fel az RMDSZ területi képviselőinek listájára Fodor Imre, Marosvásárhely egykori polgármestere, jelenlegi alpolgármestere. Fodor - akit egy hónappal korábban kizártak a Területi Képviselők Tanácsából is - úgy vélekedett, hogy áldozatul esett az RMDSZ jelenlegi vezetősége által folytatott politikának, amely a kényelmetlen személyek kizárásán alapul. Elmondta: azt követően érzi magát holtvágányon, hogy az RMDSZ szatmárnémeti kongresszusán szót emelt Tőkés László tiszteletbeli elnöki tisztségének megvonása ellen. ,,Noha Tőkés Lászlónak sokszor igaza van, én nem vagyok az általa folytatott politika híve, de nem érthetek egyet az RMDSZ éléről történő eltávolításával sem. Ez a lépés megosztotta a romániai magyarságot" - szögezte le Fodor Imre. /Fodort is ejtették. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 29./
2003. április 29.
Nem csak Székelyföldről, hanem Szilágyságból, Bánságból is érkeztek autóbuszokkal résztvevők ápr. 26-án Székelyudvarhelyre, a fórumra, amelyen az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testületének tagjait ismertették a szervezők. A 31 tagú bizottság ügyvivő testületét is megválasztották, ennek soros elnöke Toró T. Tibor. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere kihangsúlyozta: a legfontosabb kérdés, amelyre választ kell találni az, miként maradhat meg az erdélyi magyar közösség. Szász Jenő elmondotta, hogy a székelyföldi településeken megalakítandó polgári mozgalmakat a közeljövőben olyan szervezetbe kívánják tömöríteni, amely akár a megmérettetést is vállalhatná a 2004-es helyhatósági választásokon. A fórum résztvevői határozatban tiltakoztak az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának késlekedése, valamint Cserehát ügyének megoldatlansága miatt, tiltakoztak az önkormányzás elvének megsértése ellen Székelyudvarhelyen, és elhangzott többek között az a javaslat is, hogy Erdélynek létesítsenek külképviseletet Brüsszelben és Strasbourgban. /Forró-Erős Gyöngyi: Székelyudvarhelyi Fórum. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 29./ Ápr. 26-án tartották a székelyudvarhelyi fórumot, bejelentették, hogy vége a Romániai Magyar Demokrata Szövetség választási monopóliumának a romániai magyarság körében. Toró T. Tibor elmondta, hogy a testület egyrészt szakmai munkát folytat az autonómiaprogram kidolgozásával, valamint megszervezi a nemzeti tanácsokat eredményező általános, titkos és közvetlen választásokat. Fél éven, vagy másfél éven belül szeretnék az erdélyi magyar önkormányzat legmagasabb döntéshozó testületét felállítani. Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester, az Udvarhelyért Polgári Egyesület elnöke közölte, hogy hamarosan létrejön egyesületi formában egy olyan civil szervezet a Székelyföldön, amely a 2004-es romániai helyhatósági választásokon Hargita, Kovászna és Maros megyében saját jelölteket kíván indítani. Tőkés László püspök hangsúlyozta, hogy a Királyhágómelléki Református Egyházkerület magára vállalta a Magyar Nemzeti Tanácsért küzdő fórummozgalom beindítását, de most ezt a terhet átadja a kezdeményező testületnek. A következő fórumot május végén Sepsiszentgyörgyön rendezik meg. Adrian Nastase kormányfő felkérte Tanase Joita főügyészt, hogy indítson ellenőrzést a romániai magyarság területi és kulturális autonómiáját célul kitűző Magyar Nemzeti Tanács létrejöttével kapcsolatban. "A társulási szabadság jogának teljes mértékű tiszteletben tartásával" Adrian Nastase a Tanács alapszabályzata és deklarált célja - a romániai magyarság területi és kulturális autonómiája - miatt kért főügyészi vizsgálatot. /Több ezer résztvevőt vártak.... = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 29./ Az elhangzott hozzászólásokban megfogalmazták a magyar történelmi egyházaktól, az erdélyi magyaroktól elkobzott ingó és ingatlan vagyon visszakövetelését. Több hozzászóló szerint nem baj, ha a romániai parlamenti választásokon az RMDSZ nem éri el az ötszázalékos parlamenti küszöböt. Markó Béla szövetségi elnök kijelentette: továbbra sem látja, hogy milyen új programot javasolnak a fórum résztvevői ahhoz képest, amit az RMDSZ most is tesz. Szerinte a kezdeményezők között ott van jó néhány olyan személyiség, akik régebben RMDSZ-tisztséget viseltek, de nem tudtak ilyen módon érvényesülni, és most megpróbálnak egy másik politikai keretet alapítani a maguk számára. Arra a hírre, hogy Nastase miniszterelnök kérte a főügyészt: vizsgálja ki a Magyar Nemzeti Tanács létrehozásának körülményeit, Markó kijelentette: "Határozottan elítélem azt, ahogyan a román miniszterelnök viszonyult a fórumhoz. Neki semmi módon nem szabad beleszólnia abba, hogy a mi közösségünkön belül milyen viták vannak. Nem az ő dolga véleményt mondani arról, hogy egy ilyen fórumon milyen programjavaslatok hangzanak el. Nyilatkozatokat bárki tehet, programpontokat bárki megfogalmazhat, ez sem törvénybe, sem alkotmányba nem ütközik, éppen ezért visszautasítom azt, hogy a román miniszterelnök az igazságszolgáltatással fenyegetőzik." Markó továbbra is kiállt az RMDSZ egysége mellett. "Az egység azt jelenti, hogy mindenkinek helyet kell adni az RMDSZ-ben, és a szövetségnek valóban úgy kell dolgoznia, hogy minden tisztességes áramlatnak helyet adjon."Markó kijelentette: "mi az autonómiáért dolgozunk, a fórum résztvevői pedig az autonómiáról nyilatkoznak." /Papp Annamária, Szabó Csaba: Vége az RMDSZ választási monopóliumának. Közfelkiáltással tiszteletbeli elnökké választották Tőkés Lászlót. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./
2003. május 2.
Erdőcsinádon sárpataki huszárok vonultak fel, a mezőcsávási fúvós zenekar is jelen volt a X. nemzetközi kárpát-medencei jubileumi Gyöngykoszorún. Tavaly ezernél is többen voltak, idén sincsenek kevesebben. Az ökumenikus istentisztelet utána tánc volt a színpadon és a szabadban. A Tíz év az úton című fotókiállítás bemutatta az eddigi seregszemlék képanyagát. A Gyöngykoszorú-találkozók újraindításának ötlete a Szabó házaspártól származott. A Gyöngykoszorú-mozgalom 1991-ben indult, Nyárádszeredában volt az első találkozó. Erdőcsinádon 1994 márciusában szerveztek először néptánctalálkozót. Azóta hagyomány az, hogy minden évben voltaképp az első Gyöngykoszorúra itt kerül sor - mondta dr. Ábrám Zoltán, az EMKE Maros megyei elnöke. Maros megyében évente általában még öt-hat- hét hasonló seregszemlére kerül sor. /Bölöni Domokos: Színes forgatag Erdőcsinádon. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 2./
2003. május 4.
Az egyházi ünnepkörökhöz fűződő szokásokat is ismerteti a Harangszó, a marosszentgyörgyi római katolikus egyházközség kiadványának húsvéti száma. Az egyházközség nagy gondot fordít arra, hogy a hagyományok ne menjenek feledésbe. A lap arról is tudósított, hogy lezajlott a Mindent Tháliáért című találkozó, a Maros megyei amatőr színjátszók fesztiválja. A római katolikus plébánia támogatásával működik Marosszentgyörgyön a Mozaik színjátszó csoport. 1994-től évente 20-25 csángó gyermek táborozik Marosszentgyörgyön, az egyházközségben, a híveknél és a plébánián elszállásolva. /Marosszentgyörgyi szokások. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 4./
2003. május 5.
Máj. 2-án és 3-án a hagyományoknak megfelelően a Bethlen Kata Diakóniai Központ adott otthont az immár ötödik alkalommal megrendezett országos civil fórumnak. Fő szervezője ezúttal is az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány (ERMACISZA) volt, amelyet tíz társszervező és kilenc támogató segített. A kétszáz résztvevő hazai, anyaországi és újvidéki civil szervezeteket, politikai erőket és egyházakat képviselt. Az Együttműködés, érdekvédelem és szakmaiság a civil szférában című rendezvény első napja a plenáris üléseké volt. Somai József ERMACISZA-elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a hazai civil szféra állandóan növekszik. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, az önszerveződés erdélyi hagyományaira emlékeztetett. A magyar kormány partnernek tekinti a civil társadalmat, ideértve a határon túliakat is. Napjainkban Erdélyben körülbelül kétezer magyar szervezet működik, de az EU-tagság révén majd kitárulnak az eddigi szűk keretek- mondotta. Dr. Göncz Kinga, a magyar Egészségügy, Szociális és Családügyi Minisztérium politikai államtitkára szerint fontos, hogy a civil szervezetek úgy kapjanak minél stabilabb támogatást, hogy közben ne kényszerüljenek feladni saját érdekeiket. Szociális téren a határon túli magyarokkal való együttműködésre két pozitív példát hozott fel: a Segítő Jobb Alapítvány és a Mocsáry Lajos Alapítvány esetét. Ezután Egyed Ákosnak, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnökének vezetésével előadások hangzottak el. Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke a következő témát célozta meg: Mit tehet az erdélyi magyar politikum az erdélyi magyar civil szféráért? Ha elfogadjuk, hogy Romániában kétezer magyar civil szervezet működik, továbbá azt, hogy ezerszáz olyan település van, ahol a magyarság részaránya eléri a 20%-ot, és figyelembe vesszük az Illyés Közalapítvány évi 200 millió forintos erdélyi alkuratóriumának költségvetését, kiderül: egy-egy civil szervezet átlagban 100 ezer forinthoz jut hozzá, de jóval több ilyen szervezetnek kellene tevékenykednie. A romániai alkuratórium pályázatokat nem bírál el és nem módosít. Idén a Communitas Alapítvány több mint 10 milliárd lej fölött rendelkezik, és az RMDSZ keretében a Szövetségi Egyeztető Tanács rendszeresen konzultál a civil szférával. Hargita, Kovászna, Maros, Szatmár és Bihar megyében már sok önkormányzat támogat civil szervezeteket- mondta az elnök.Kolumbán Gábor, a Civitas Alapítvány elnöke szerint a civil szférának és a politikumnak arról kellene beszélnie, miért nem tudnak egymással kommunikálni, a társadalmat a gazdasági uralom helyett a szellemi-kulturális autoritásnak kellene vezetnie. Megoldásul a két fél kölcsönös elfogadását sugallta, és azt, hogy saját közösségünkön belül is alkalmazzuk a szubszidiaritás elvét (a politikum ne avatkozzék be a civil szférába, pl. az Illyés Közalapítvány alkuratóriumait ne az RMDSZ nevezze ki). Az V. Civil Fórum a nyolc szekció (egyházi, épített kultúra, gazdasági, ifjúsági, környezetvédelmi, művelődés és média, oktatási, szociális) üléseivel folytatódott, este pedig plénumban értékelték ki a tanácskozás eredményeit. /Ördög I. Béla: Civil Fórum 2003 Kolozsváron. Az együttműködés, az érdekvédelem és a szakmaiság jegyében. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./ A Romániai Magyar Szó részletesen beszámolt a Civil Fórumról, azonban Kolumbán Gábornak, a Civitas Alapítvány elnökének kritikai észrevételét /az Illyés Közalapítvány alkuratóriumait ne az RMDSZ nevezze ki/ nem közölte. /Csomafáy Ferenc: Minőségi szabad civil társadalom. Ki a civil? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./
2003. május 6.
Vásárhelyi Tamás, a budapesti székhelyű Dévai Szent Ferenc Alapítvány elnöke bízik abban, hogy a hatóságok nem zárják be a ferences rend dévai árvaházát. Az intézményt és az ahhoz tartozó iskolát a román hatóságok az elmúlt hetekben össztűz alá vették. A román tanfelügyelőség, a gyermekvédelem, közegészségügyi ellenőrök, városi és megyei hatóságok folyamatosan ellenőrzik az intézményt, amelyet Böjte Csaba ferences szerzetes vezet. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tavaly gyűjtést szervezett a dévai gyermekek megsegítésére; az alapítvány számlájára 13 millió forint gyűlt össze. Ebből a pénzből a közelmúltban a Maros megyei Szovátán ingatlant vásároltak, amelynek felújítása után ott lelhetnek otthonra a környéken élő nehéz sorsú gyermekek. /Új intézményt létesít a dévai ferences árvaház. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./
2003. május 7.
Az RMDSZ és a PSD közötti egyezmény értelmében április 30-áig kellett volna rendezni a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen a magyar nyelvű oktatás kérdését. Bukarestben az utolsó tárgyalások folynak a beiskolázási számok fele-fele arányban történő elosztása érdekében. Elvi megegyezés született Bukarestben az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (PSD) között a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) beiskolázási számait illetően - jelezte dr. Ioan Nicolaescu, a kormánypárt Maros megyei szenátora, aki tudományos titkárként a MOGYE szenátusának is tagja. Nicolaescu méltányosnak tartja a magyar félnek a két párt idei egyezményében is rögzített kérését, miszerint a fakultások beiskolázási számát állapítsák meg fele-fele arányban. Az utóbbi években a magyar diákok száma ismét megugrott a marosvásárhelyi felsőoktatási intézményben, megközelítve, időnként pedig meghaladva az ötven százalékos arányt. A feleknek még nem sikerült teljesen egyetérteniük az ősztől beinduló asszisztensképzői kollégium, illetve a főiskolai rangú bábaképző sorsa fölött; az RMDSZ azt szeretné, ha a magyar felvételizők számára ezeken is biztosítanák az ötven százalékos beiskolázási arányt. Ehhez viszont módosítani kellene az egyetem chartáját, mely jelenlegi formájában nem kínál lehetőséget a kollégiumi anyanyelvi oktatásra. A végső szót a MOGYE 36 tagú szenátusa (ennek kevesebb mint egyharmada magyar nemzetiségű) mondja ki, az egyetemi autonómia miatt az eddigi eredmények kútba eshetnek. Dr. Puskás Attila tanársegéd, a szenátus tagja úgy véli, a kisebbségben lévő magyar tanerőknek semmi esélyük a döntés megszavazására. Hasonlóan borúlátó dr. Ábrám Zoltán egyetemi tanár is, aki arra az időszakra emlékeztetett, amikor az RMDSZ a kormányban volt, államtitkára volt az oktatásügyi minisztériumban, a 64 marosvásárhelyi magyar oktató beadványát azonban válaszra sem méltatták Bukarestben. "Amíg nincs magyar tagozat, nem a magyar közösség választja meg a rektor-helyettest, addig mások végzik a káderpolitikát és hozzák meg a gazdasági döntéseket" - mutatott rá Ábrám. A hátrányos megkülönböztetés legkézzelfoghatóbb jele a magyar oktatók hiánya: míg a tárgyalások a diákság ötven százalékos részarányáról szólnak, a pedagógusok aránya alig haladja meg a 25 százalékot. A lap háromszori felkérésére is elutasította a nyilatkozást dr. Nagy Örs, a MOGYE rektor-helyettese. /Szucher Ervin: Lekésett egyezmény-határidő. = Krónika (Kolozsvár), máj. 7./
2003. május 7.
A Hargita-Kovászna ortodox püspökség 1994 szeptemberében alakult meg, főpapja Ioan Selejan püspök. Ion Iliescu államelnök levélben üdvözölte a püspökség alapítását és Ioan Selejan görögkeleti püspök beiktatását: "Szívből örülünk, hogy ma e csodálatos román tájon az ortodox hívők régi álma teljesül." Az akkori ünnepségen jelen lévők közül kevesen tudták, hogy a csupán 1928-32 között épült templomot a Csíki Magánjavak területére húzták föl, ott állt egykor a gazdasági iskola és igazgatói lakás, és az építési költségek tetemes részét, mint számos helyen az akkori Csík megyében, az elkobzott Csíki Magánjavakból állták. A történelmi igazságot azonban az ortodoxok másként ismerik, ők "erőszakos elmagyarosításról" beszélnek és a visszatérés útját kínálják. Az előzménytelenül megalakított Hargita-Kovászna Görögkeleti Püspökség missziója nyílt és egyértelmű: "visszaadni" az ősi román földnek mindazt, amit a magyarok évszázadok óta "elvettek". Az ötvenkét éves Ioan Selejan püspök közönséges halandó számára nehezen elérhető. Munkatársai minden telefonhívásra azt válaszolják: terepen van. Előbb egy udvaron tett séta erejéig állt rá a beszélgetésre, majd az eső miatt úgy döntött, hogy mégiscsak az irodájában ad inetrjút. Így búcsúzott az újságírótól: mindegy, hogy mit mondanak vagy írnak róla, az neki nem számít. 1994 óta 10-12 új templomot építettek és 120-at állítottak helyre vagy építettek újjá Hargita és Kovászna megyékben. Templom és kolostor csak ott épült, ahol őslakos románság él. Ahol a román lakosságot elmagyarosították, ott újraépítették a templomokat, magyarázta. A püspök minden volt görög katolikust románnak számít. A Maros megyéből hozzájuk tartozó kolostoregyüttessel együtt tíz kolostoruk van, kb. 120 szerzetessel. Ezek közül csak Maroshévízen volt kolostor 1994 előtt. Az új kolostorokat románok lakta vidéken alapították. Az újságíró megemlítette, hogy a Hargita-Kovászna Püspökség kormányhatározattal milliárdokat kapott a költségvetésből akkor, amikor a magyar egyházak elenyésző támogatásban részesültek. És nem kapják vissza azt sem, ami az ő tulajdonuk volt. A püspök természetesnek tartja a támogatásukat. Hiszen félig lerombolt templomok voltak. Az újságíró közbevetette: Erdélyben százával vannak szász és magyar templomok, amelyek hívek nélkül maradtak, de nem tartja karban ezeket az állam. A püspök nem híve az elméleti ökumenének. /Oláh-Gál Elvira: "Missziót vállaltunk ezen a vidéken". Beszélgetés Ioan Selejan püspökkel, a Hargita-Kovászna Görögkeleti Püspökség főpapjával. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 7./
2003. május 8.
Nicolae Neagu, a Maros megyei tanfelügyelőség igazgatója szerint, szó sincs arról, hogy az eddig nem létező szakokból magyar tannyelvű osztályokat indítsanak azokban az iskolaközpontokban, ahol eddig csak román nyelven folyt az oktatás. Egy márciusi kormányhatározat értelmében csökkentették az elméleti képzést nyújtó középiskolai osztályok számát. Mivel a közoktatási minisztérium 147 elméleti középiskolai osztály működését engedélyezte Maros megyében, a tanfelügyelőség vezetősége 14 (utólag 13) osztály megszüntetéséről döntött. Mivel ezzel tovább romlott a nyolcadik osztályt végző magyar diákok lehetősége, hogy anyanyelven folytathassák tanulmányaikat, Albertini Zoltán főtanfelügyelő-helyettes azt az ígéretet kapta, hogy a fent említett iskolákban az európai uniós normáknak megfelelő úgynevezett B típusú magyar tannyelvű osztályokat is létrehoznak. Nicolae Neagunak most cáfolta ezt. Az új beiskolázási tervezet szerint néhány kivételtől eltekintve továbbra is csak a mechanika és a fafeldolgozás szak marad a szakmák iránt érdeklődő magyar diákok számára. A szakmai oktatásban pedig a 72 román tannyelvű osztály mellett mindössze 17 magyar osztályt terveznek. A líceumi oktatásban az arány 54 a 24-hez. /(bodolai): Megint becsapnak! = Népújság (Marosvásárhely), máj. 8./
2003. május 16.
Maros megyében 13 líceumi osztályt szüntettek meg, ami rontotta a magyar diákok továbbtanulási lehetőségeit. Míg a román tagozaton végző 5075 diák 62 százaléka, addig a magyar tagozaton végzők 48 százaléka vehet részt az elméleti középiskolai képzésben. A fennmaradó százalék számára szakképzést biztosító anyanyelvű osztályokat létesítenek olyan líceumokban is, ahol eddig nem folyt magyar nyelvű oktatás. Agrár profilú magyar kilencedik osztály indul a marosvásárhelyi Mezőgazdasági Iskolaközpontban, kereskedelmi profilú osztály az Avram Iancu Szakközépiskolában és villanyszerelői (a mechanika mellett) a Gh. Sincai Iskolaközpontban. Magyar osztály indul még Segesváron, Szászrégenben, Dicsőszentmártonban, Marosludaon, Nyárádszeredában, Erdőszentgyörgyön, Mezőbándon és Szovátán. /(mezey): A megszüntetett líceumi osztályok helyett szakközépiskolai osztályok indulnak. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 16./
2003. május 17.
A megyei szintű együttműködési szerződések előkészítésének kérdéseit vitatták meg máj. 15-16-án Brassó Pojánán az RMDSZ és SZDP vezetői, valamint területi szervezeteinek képviselői. A találkozó bevezetőjében mind Markó Béla szövetségi elnök, mind Viorel Hrebenciuc, a kormánypárt alelnöke értékelte az eddigi protokollumok sikereit. Megyei szinteken a legtöbb gond az egyházi ingatlanok, a közösségi javak, valamint az erdő és földterületek visszaszolgáltatása, a felekezeti oktatás kérdése, a magyarság képviselőinek a decentralizált intézmények vezető struktúráiban való részvételének hiánya volt. A jelenlévők eldöntötték, hogy két héten belül a területi szervezetek véglegesíteni fogják a helyi protokollumokat. /Két héten belül véglegesítik a helyi protokollumokat. Az RMDSZ és SZPD találkozója Brassó Pojánán. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./ Elégedetten nyilatkoztak az RMDSZ és a PSD vezetői a brassópojánai találkozó után. Az RMDSZ-PSD csúcstalálkozót Borbély tárgyszerűnek, hasznosnak értékelte. "Az aradi Szabadság-szobor felállítására megyei szinten megvan a politikai akarat, és ez a legfontosabb. A felállításra kiszemelt aradi köztér előkészítése folyamatban van, és már csak tőlünk függ, hogy a restauráláshoz szükséges összeg rendelkezésre álljon" - jelentette ki Borbély László, az RMDSZ alelnöke. Borbély szerint éppen azokban a megyékben vannak nagyobb problémák a két fél közötti kapcsolatokban, ahol a magyarság nagyobb arányban él. "Elsősorban Háromszékre gondolok, de Hargita megyében is - bár jók a személyes kapcsolatok - vannak problémák. Maros megyében az utóbbi időben ismét viszályt keltettek a magyarellenes emléktáblák, de megzavarta a jó viszonyt az RMDSZ-székház kérdése is" - részletezte a "problémás megyék" helyzetét Borbély. Markó Béla RMDSZ-elnök kiemelte, hogy az RMDSZ és a PSD képviselői a konzultáció során a nacionalista retorika visszaszorításának szükségességét hangoztatták. Markó szerint hangsúlyosan foglalkoztak a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen létrehozandó magyar karok és tanszékek kérdésével is. /Salamon Márton László: RMDSZ-PSD csúcs negyedévenként. = Krónika (Kolozsvár), máj. 17./
2003. május 19.
Maros megye oktatásügyét érintő szinte valamennyi fontos kérdés szóba került azon a tanácskozáson, amelyet máj. 16-án az RMDSZ megyei szervezetének kezdeményezésére tartottak az iskolaigazgatókkal, s amelyen a magyar tannyelvű oktatásért felelős főtanfelügyelő-helyettes is részt vett. Albertini Zoltán ismertette, hogy hány úgynevezett B-típusú magyar tannyelvű szakosztály indul olyan iskolákban is, ahol korábban nem létezett magyar tagozat. Az ülésen felmerült: nagy dolog, hogy ezek az osztályok létrejönnek, csak legyen rá igény, hogy magyarul akarjanak szakmát tanulni a fiatalok. A felszólalók utaltak az elmúlt évek gyakorlatára, amikor papíron meghirdették ugyan a magyar osztályokat, de egyes iskolák titkárságán eltanácsolták a jelentkezőket. Szóba került, hogy Segesváron könyvelői osztályt szerettek volna indítani a líceumban, ezzel szemben a szakiskolában indul textil- és bőrfeldolgozó osztály magyar nyelven. Régenben is 25 gyerekkel több végzi a nyolcadik osztályt, mint amennyi helyet meghirdettek. A B-típusú osztályok háromszintű képzést biztosítanak: a tíz osztály mindenki számára kötelező, aki fokozati vizsgát tesz, az továbbmehet a XI-be, ami kettes fokozatú szakképesítést jelent, majd a korábbi gyakorlattal ellentétben felvételizni lehet XII-XIII. osztályba, amelynek során technikusi és érettségi végzettséget is lehet szerezni. Dáné Károly, a megyei szervezet oktatási alelnöke szerint fel kell hívni a civil szféra, a nyolcadikos diákok, a szülői bizottságok, egyes szervezetek figyelmét, hogy a szóban forgó iskolák vezetőségéhez nyújtsák be kérésüket. A hozzászóló igazgatók nehezményezték: amikor bekérik a diákok igényét arra vonatkozóan, hogy hol szeretnék folytatni tanulmányaikat, a szakmai oktatásnál nem kérik az oktatás nyelvének feltüntetését. Felmerült, hogy továbbra sincs közigazgatási osztály magyar nyelven, s hogy a sáromberki mezőgépészeti iskolában sem indul magyar osztály. A főtanfelügyelő-helyettes tényként jelentette be a marosvásárhelyi 11-es általános iskola felső tagozatának megszüntetését, illetve a két erdőszentgyörgyi iskola összevonását, ami Dáné Károly szerint célzatos döntés volt. A tanácskozáson szó esett a kádermozgásról, az iskolák névadásáról, egyesek két éve várják a választ, másokat folyamatosan zaklatnak az elnevezés miatt, és elhangzott az a kérdés is, hogy mikor olvasható a magyar felirat is a tanintézményeken, ahogy a sportlíceum esetében megvalósult. /(bodolai): Új osztályok, összevont iskolák. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 19./
2003. május 19.
Romániában 2002-ben 3486-an vetettek önkezükkel véget az életüknek. 2001-ben 3127-en lettek öngyilkosok. A romániai magyarok - akár a magyar nemzet egésze Európában - élen járnak az ezer főre eső öngyilkosságok tekintetében. A megyék közül Hargita vezet (38,7 eset/ezer fő), a második Kovászna megye (35,2), a harmadik Szatmár (32,5), a negyedik Maros megye (28,6) - valamennyi messze fölötte a 15,5-es országos átlagnak. Bajaink gyökerei mélyre nyúlnak, Trianonig s azon is túlra, írta Szilágyi Aladár. /Szilágyi Aladár: Románia bajnokai vagyunk. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 19./
2003. május 20.
A Kovászna Megyei Tanács vezetése átadja a Székelyföld Fejlesztési Régió tervezetét Jonathan Scheele-nek, az Európai Bizottság romániai delegációja vezetőjének. Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke közölte, a tervezetet a Hargita, Kovászna és Maros megyei tanácsok kezdeményezték mintegy két hónappal korábban. Demeter elmondta, a Scheele-lel tervezett találkozón felveti a fejlesztési régió és a regionális átszervezés kérdését. A tervezet célja nem az etnikai különválás, hanem a térség fejlesztése - hangsúlyozta Demeter János. Jonathan Scheele a május 21-24-e között Kovászna és Hargita megyébe látogat, hogy felmérje az EU által finanszírozott projektek helyzetét. /Újabb lépés a székelyföldi régió ügyében. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 20./
2003. május 20.
A csúcsvezetők meglehetősen triumfalista nyilatakozata jellemezte a brassó-pojánai RMDSZ-SZDP megbeszéléseket. Azonban a ,,csúcs" után kiderült, a megye RMDSZ-vezetői nem elégedettek az eredménnyel. Váll- és lapockaveregetésekkel, kedélyeskedésekkel teltek az órák, lényeges dolgokban egymás mellett elbeszéltek, s bár a Markó- és Hrebenciuc-nyilatkozatok sikerről szóltak, a helyi vezetők elégedetlenkedései - Háromszék mellé felzárkózott Csík, Maros és Kolozs megye is - azt mutatják, sem az országos, sem a megyei egyezmények nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Lehet hajtogatni, hogy hála együttműködésüknek, megszületettek a vagyon-visszaszolgáltatási törvények, de eddig az a bizonyos tárcaközi bizottság egyetlen magyar ingatlant sem adott vissza; az egyetem szétválasztása álom maradt; az erdőtörvény valóban vagyonhoz juttatta a székely embert, most azt akadályozzák, hogy ésszerű kihasználása érdekében társuljon; bíróságokon a magyar nyelv használatának biztosítása valahol elveszett a jogszabályból, a szövetkezeti törvénytervezetet halogatják, s az RMDSZ bármennyire szeretné tisztázni a nyugdíjalapból és az egészségbiztosításból nyomtalanul eltűnt tíz- és százmilliárdok sorsát, a kormánypárt ígérete ellenére nem hoz létre bizottságokat, s a megyei szinten a magyar vezetőket továbbra is mellőzni szeretnék az apparátusban. Felerősödött a magyarellenes retorika, Marosvásárhelyen az elmúlt időszakban három olyan szoborfelirat született, például a felállított holokauszt-emlékművön, ami sérti az ott élő magyar lakosság önérzetét, a Nagyváradon nemrég avatott Bethlen Gábor-szobron is le kellett takarni a magyar fejedelem keresztnevét s közismert jelszavát: Ha Isten velünk, ki ellenünk? Kudarcot jelenteni mégsem lehet, tehát mind az SZDP, mind az RMDSZ csúcsvezetősége sikerekről beszél. /Simó Erzsébet: Máról holnapra: Törvényességre várva. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 20./
2003. május 20.
A Maros megyei EMKE és a Kántor- Tanítóképző Főiskola közös szervezésében Marosvásárhelyen, máj. 23-án mutatják be Lakatos Demeter Csángú országba című versgyűjteményét. A kötetet bemutatja és méltatja: Libisch Győző, a könyv budapesti szerkesztője, dr. Bolvári Gyula és dr. Halász Péter, a Magyar Művelődési Intézet főmunkatársai. /Csángú országba. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 20./
2003. május 28.
Ukrajnában magyar-magyar ellentétek késleltetik az Illyés alapítványi támogatást.Még az erdélyi magyarság életkörülményei is irigylésre méltóak a kárpátaljaiakhoz képest. A magyarság belső ellentétei egyelőre az anyaországi segélyek folyósítását is befagyasztották. Ungváron aggódva tekintenek a jövőre, amely Magyarország európai uniós csatlakozásával a határok lezárását, a vízumkényszer bevezetését is jelenti. Kárpátaljának alig van kapcsolata Máramaros megyével. Hiába épült meg jó két éve a Tisza-híd Máramarossziget és a túloldalt lévő Aknaszlatina között, a két hídfőn nem építették ki a határátkelés infrastruktúráját. A hosszúmezői vasúti hídon is csak a határövezetben lakókat engedik át a Tisza túloldalára. Kevés erdélyi turista vállalkozik kárpátaljai kirándulásra. Beregszászba vagy Ungvárra ugyanis Magyarországon keresztül vezet a különleges engedély nélkül is járható út. A régióról, a kárpátaljai nehéz életkörülményekről az 1998-as, majd a 2001-es tiszai árvíz idején lehetett hallani.Ötvös Ida, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége felső-tiszavidéki szervezetének elnöknője elmondta, hogy az árvíz után az állam által nyújtott újjáépítési segélyből sokan tágasabb házat akartak építeni, mint ami odaveszett, de a pénz még az épület befejezése előtt elfogyott. Ezért látható a sok félbehagyott, félig megépült ház. A kárpátaljai magyarság Budapesthez igazítja az óráját, noha Ukrajnában a romániaival megegyező kijevi időt tekintik hivatalosnak. A helybeliek furcsa mód jól kiigazodnak e kettős időszámításban. "A vonat természetesen a kijevi idő szerint indul, az iskolánkban a tanítás viszont az európai idő szerint kezdődik" - magyarázza Forgon László, a viski Kölcsey Ferenc Gimnázium igazgatója. A szovjet birodalom felbomlása után hivatalossá tett ukrán nyelvet még a tanárok sem tudják. A magyar gyermekek magyarul tanulhatják Ukrajna földrajzát, történelmét, és a magyar történelem oktatásában is csak a tankönyvhiány okoz nehézséget. Az ukrán kormányzat 185 hrivnyában (1,2 millió lej vagy 8100 forint) állapította meg a minimálbért, és amint Horváth Sándor, a Kárpáti Igaz Szó főszerkesztő-helyettese elmondja, a fizetések zöme alig haladja meg ezt az összeget. A tanári bér 220 hrivnya (9680 Ft, 1,4 millió lej), ami vásárlóértéke szerint is szánalmasan alacsony. A megélhetés alapvető feltétele a mellékkereset. Forgon László matematikatanár csak azzal a kikötéssel vállalta el a viski magyar iskola igazgatását, ha mellette folytathatja a lakodalmi zenélést. A kárpátaljai régiókban a magyarországi feketemunkából vagy a határ menti üzletelésből lehet megélni. Az ukrán benzin magyarországi eladása különösen jól jövedelmező "iparág". Az ukrán költségvetésből idén csak 40 ezer hrivnyát szántak a nemzeti kisebbségek támogatására. A 260 millió lejnek vagy 1,7 millió forintnak megfelelő összeg nagyobb része a legnagyobb kisebbségként számon tartott orosz közösségnek jutott. A 195 ezer fősre becsült magyar közösség Kárpátalján a lakosság 16 százalékát teszi ki. A magyar kultúra ápolásának legfontosabb forrása az anyaországi támogatás. "Az Illyés Közalapítvány tavalyi, Kárpátaljának szánt keretének 60 százalékát a Beregszászi Tanárképző Főiskola emésztette fel, a megmaradó 18 millió forintra mintegy 300 pályázatot nyújtottak be" - világosított fel Horváth Sándor, aki az elmúlt négy évben a kárpátaljai alkuratórium tagjaként vett részt a pályázatok elbírálásában.Nem véletlen, hogy az Illyés-alkuratórium összetétele az egyik legkényesebb politikai kérdés a magyar közösség számára. Noha az egyházak vállaltak közvetítő szerepet az egymással szemben álló Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) között, a május eleji, Beregszászra összehívott alakuló ülést dolgavégezetlenül kellett felfüggeszteni. "A felek már megállapodtak abban, hogy paritásos alapon lesznek jelen az alkuratóriumban - magyarázza Sari József, a KMKSZ Felső- Tisza-vidéki régióelnöke -, a közalapítvány budapesti képviselői azonban külön-külön tárgyaltak valamennyi kurátorjelölttel, és felborult az egyezség." Horváth Sándor - aki az UMDSZ jelöltjeként vett részt az ülésen - elmondta, tulajdonképpen az elnök és az alkuratóriumi titkár személyében nem sikerült megállapodni. Úgy vélte, az lenne a legjobb, ha az Illyés budapesti kuratóriuma vállalná a kárpátaljai pályázatok elbírálásának felelősségét, és kivenné a feladatot a helyiek kezéből. Csak így lehetne elkerülni, hogy ne a saját programjaik támogatásáról döntsenek a kurátorok. Erős az KMKSZ-UMDSZ szembenállás. A kárpátaljai magyarság autonómiáját zászlajára tűző KMKSZ alulmaradt a magyarok által megszerezhető egyetlen képviselői helyért folyó választási küzdelemben. A kijevi parlamentben immár nem Kovács Miklós KMKSZ-elnök, hanem Gajdos István képviseli a kárpátaljai magyarságot. Utóbbit az Egyesített Ukrán Szociáldemokrata Párt jelölte a beregszászi járásban, amely korábban együttműködési megállapodást kötött az UMDSZ-szel. "A kárpátaljai magyarságnak nincs parlamenti képviselője - értelmezi a helyzetet Sari József Felső-Tisza-vidéki KMKSZ-elnök. - Gajdos Istvánt az ukrán hatalom juttatta parlamenti székhez. Ukrán szavazatokkal győzte le a magyarság jelöltjét, Kovács Miklós KMKSZ-elnököt, és a parlamentben is egy ukrán párt frakciójában tevékenykedik." "Arra a lóra tettünk, amelyik a mi ügyünket viszi - jelentette ki Dupka György, az UMDSZ alelnöke. "A két magyar szervezet politikai programja nagyjából ugyanazokat az elemeket tartalmazza. Csupán annyi a különbség, hogy a Fidesz a KMKSZ-t, a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége pedig az UMDSZ-t fogadja el partnerének" - magyarázza a helyzetet Horváth Sándor. Az UMDSZ az autonómiaformák közül csak a kulturális önrendelkezésnek a híve, míg a KMKSZ a területi autonómiát is hangoztatja. /Gazda Árpád: Szegény gazdagok Kárpátalján. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./
2003. május 29.
Máj. 23-25-e között tizedik alkalommal szervezték meg az Erdélyi Református Egyházkerület Nőszövetségi Konferenciáját, ezúttal Besztercén. Maros megyéből 70 helység egyházközsége képviseltette magát. A tanulságos előadásokkal tűzdelt eseményre neves hazai előadók mentek el. Az idei konferencia témája a magány volt, jelezte Borsos Melinda, a Marosi Református Egyházmegye nőszövetségének elnöke, a konferencia főszervezője. A konferencia lehetőséget biztosított a gyülekezetben diakóniai munkát végző asszonyoknak a találkozásra. Ötvös József esperes felhívta a nőszövetség figyelmét arra, hogy tevékenységükkel segítsék elő a felekezetek és a nemzetek összefogását. Másnap pszichológusok és lelkészek tartottak előadásokat. Dr. Albert Lőrincz Enikő, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára a társas magányról beszélt. Az öregedés elfogadását és kudarcait dolgozta fel Páll Éva lelkész. Dr. Bakos Katalin előadásának témája az egészséges élet volt. /(nagy a.): X. nőszövetségi konferencia. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 29./
2003. május 31.
Az Európa Tanács s támogatásával készített tanulmányt Haller István, a Pro Európa Liga emberjogi irodájának a vezetője a Maros megyében észlelhető faji megkülönböztetésről. Ennek a konklúzióit ismertette máj. 30-án. A tanulmány mintegy 400 kérdőív és interjú, beszélgetés alapján készült. A felmérés során köztisztviselőkkel, jogászokkal, ügyészekkel, bírákkal, rendőrökkel, egyszerű emberekkel tárgyaltak és ezek alapján vonták le a megfelelő konklúziókat. A diszkrimináció fogalmát sem ismerik sokan, még egyes jogászok, ügyészek sem. Ennél is súlyosabb, hogy nem tartják tiszteletben a törvényeket. Példaként említette, hogy a törvényszéki tárgyalások során nem alkalmaznak hivatásos tolmácsot. Külön említette az oktatást, ahol hiány van szakképzett káderekben, a romák sokszor hátrányos megkülönböztetésnek vannak kitéve. Az igazságszolgáltatásban is ugyanez a helyzet. A túlterheltségre hivatkozva a legtöbb esetben az ítéletet csupán az ügyészek vádirata alapján hozzák meg. Az emberjogi szakértő egész sor ajánlást fogalmazott meg az oktatási minisztérium, a tanfelügyelőség részére. /(mózes): Tanulmány a faji megkülönböztetésről. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 31./
2003. június 3.
Máj. 31-én Mezőpanitban zajlott a Hej tulipán, tulipán népdal- és néptánc-találkozó. Több mint háromszáz elemi iskolás - ákosfalviak, marosvécsiek, székelykövesdiek, radnótiak, koronkaiak, jeddiek, csittszentivániak, mezőbergenyeiek, segesváriak és marosvásárhelyiek - érkezett a faluba, és énekszó mellett vonultak fel az utcán, hogy a helybeli művelődési házban bemutassák táncaikat, gyermekjátékaikat. Mezőpanitot, a kétezerötszáz lelkes magyar lakosságú községközpont népi hagyományai nem merültek feledésbe. Barabás László néprajzkutató, az EMKE Maros megyei alelnöke kedvezőnek ítélte, hogy a tömbmagyar falvak mellett az immár szórványként emlegetett Segesvárról és Radnótról is érkeztek csoportok. Barabás László hangsúlyozta, hogy jó lenne, ha valamennyi általános iskolában választható tantárgyként iktatnák be a néptáncot. /Mezey Sarolta: Hej tulipán, tulipán találkozó Mezőpanitban. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 3./
2003. június 4.
A nemzetközi listán, amelyet sokáig Magyarország vezetett, az öngyilkossági esetek számát tekintve Románia a középmezőnyben foglal helyet, mutatott rá Hecser László, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem tanszékvezetője. Az Egészségügyi Világszervezet 2000-es kimutatása szerint jelenleg már Litvánia áll az élen a százezer lakosra számított 40,9 esettel, őt követik Észtország 40,1, Oroszország 37,6 és Lettország 33,9, ötödikként pedig Magyarország 32,8 esettel. Az adatokat összevetve kiderül, hogy Romániához viszonyítva Magyarországon kétszeres az öngyilkossági esetek gyakorisága. Az, hogy az anyaország a világlista ötödik helyére csúszott vissza, korántsem a pozitív irányú változásoknak tudható be, hanem annak, hogy a balti államokban és Oroszországban az utóbbi évtizedben ugrásszerűen megnövekedett a szuicídiumok száma. Romániát vizsgálva a székely megyékben az országos átlagot jóval meghaladó az esetek gyakorisága. A listát Hargita megye vezeti, sorrendben követik Kovászna, Szatmár és Maros megye 38,7; 35,2; 32,5; illetve 28,6 esettel. Maros megyében az utóbbi öt esztendőben az elkövetők mintegy 65 százaléka magyar nemzetiségű volt. Vannak a jelenségnek kiváló külföldi kutatói, mint az amerikai Ronald W. Maris vagy a szegedi Varga Tibor és a pécsi Bajnóczky István. Maros megyében Hecser László kidolgozott egy 52 pontos kérdőívet , ezt próbálják alkalmazni. Egyes vélemények szerint a szuicídiumot elkövetők jelentős hányada az alkoholisták közül kerül ki. Tekintve, hogy az esetek 60 százalékában alkoholos befolyásoltság állapotában követik el tettüket, akár el is fogadható ezt a hipotézis. A depresszió manapság népbetegség, ezért nem állítható, hogy a depresszióban szenvedők úgymond predesztináltak lennének az öngyilkosságra. Az öngyilkosságok gyakorisága szorosan összefügg egy társadalom szellemi-lelki egészségi állapotával. Azonban akkor mivel magyarázható, hogy a cigány lakosság körében, amely kétségbeejtő anyagi és szociális helyzetben él, alig-alig észlelhető a jelenség? A Maros megyei adatokat alapul véve a reformátusok körében a legmagasabb az öngyilkosok aránya, a katolikusoknál a legalacsonyabb. A szuicídiumot elkövetők több mint kétharmada, férfi. Valamiféle genetikai okok is közrejátszhatnak abban, hogy egy nemzeten belül huzamosabb ideig növekvő vagy csökkenő tendenciát mutat az öngyilkosságok aránya. /Szentgyörgyi László: Öngyilkos nemzet a magyar? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 4./
2003. június 4.
Csomós Atilla, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros megyei szervezetének elnöke szerint kétségbeejtő a romániai mezőgazdaság helyzete. A kormányzatnak tudomásul kellene vennie, hogy jelenleg az összlakosság mintegy 50 százaléka falun, s további 25 százaléka a faluból él. Ezek az arányok nagyjából érvényesek az erdélyi magyarságra is. Jelenleg az agrármaffia külföldről behozott és dömpingáron kínált termékekkel próbálja letörni a hazai piacot. A népfőiskolai mozgalommal megoldható lenne a gazdák folyamatos képzése. Sajnos az RMDSZ csúcsvezetősége nem támogatja kellőképpen a népfőiskolák ügyét. A Maros megyei RMGE igyekszik mindent megtenni, a képzést, a szaktanácsadást tartják elsőrendű feladatuknak. Székházukban oktatási központot is működtetnek. A vásárhelyi központon kívül Aradon és Temesváron is tartottak hasonló képzést. /(szentgyörgyi): Pénzre és szemléletváltásra van szükség. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 4./
2003. június 4.
Kovács Levente színidirektor és Szélyes Ferenc színművész közölte, a Tompa Miklós Társulat "Vásárhelyi Nyári Komédiázás" felcím alatt látványos programba kezd. A társulat júliusban Marosvásárhelyen és a Felső-Nyárád menti falvakban komédiákat mutat be. A színház kezdeményezését támogatja a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Maros megyei tanács is. /(lokodi): Vásárhelyi Nyári Komédiázás. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./
2003. június 9.
A Maros megyei EMKE szervezésében jún. 7-én immár második alkalommal került sor Marosvásárhelyen a Gyermek-Gyöngykoszorú-találkozóra, amelyre Marosvásárhelyről és a megye több településéről érkeztek a népi hagyományt tisztelő és ápoló csoportok. Pár órára a székelyruhás, táncos, a kézművességet kedvelő gyerekeké és az őket elkísérő szülőké lehetett a vár. A fellépő tizenhét csoport emléklappal, vidám arccal, sikerélménnyel távozott. /Mezey Sarolta: Gyermek-Gyöngykoszorú. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 9./
2003. június 10.
Jún. 9-én a Maros megyei prefektúrán aláírták a 2003. évre szóló megyei együttműködési szerződést a Szociáldemokrata Párt és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség megyei elnökei. A dokumentumot Ovidiu Natea, az SZDP, illetve Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke látta el kézjegyével. A protokollum tartalmazza a szociális védelem, egészségügy, oktatás, egyház fejezeteket. Az aláírást megelőzően vita alakult ki a felek között az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem általános orvosi szakának beiskolázási száma körül. Ovidiu Natea szerint vita volt, de végül megegyeztek a beiskolázási számban az általános orvosin, ahol a magyar fél pluszban nyolc helyet kér, szemben a 62% és 38%-os aránnyal. Kelemen Atilla szerint ez keret, amit meg kell tölteni tartalommal. A lap munkatársa közbevetésére, hogy a tavalyi vállalások nem valósultak meg mind, Kelemen azt válaszolta, hogy gyakrabban kellene elemezni a következő időszak feladatait, kéthetente fognak találkozni. /Mózes Edith: Aláírták a megyei RMDSZ- SZDP protokollumot. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 10./ - "Egyszerű RMDSZ-tagként" nyilatkozott Fodor Imre, Marosvásárhely alpolgármestere az aláírt PSD-RMDSZ megyei protokollummal kapcsolatban. "A protokollum nagyon szép, de határozott ígéretet kaptam Kelemen Atilla és Borbély László parlamenti képviselőktől, hogy ad litteram tartalmazni fog néhány kitételt" - jelentette ki az alpolgármester. Ezek között szerepel az egyházi oktatás támogatása, a 2004/2005-ös tanévben romai katolikus IX. osztály indítása, a Maros megyei archívumban Pál Antal Sándor nyugdíjba vonulása nyomán a megürült helyre magyar nemzetiségű irattáros alkalmazása, utalt a holokauszt-emlékmű feliratozására, amit szégyenteljesnek, Razvan Theodorescu művelődésügyi miniszter által elrendeltnek nevezett, amivel annak idején a zsidó közösség sem értett egyet. /A. I.: Fodor Imre bírálja a protokollumot. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 10./
2003. június 11.
Jún. 10-én a képviselőházban Kerekes Károly RMDSZ-képviselő politikai nyilatkozatban sürgette az igazságszolgáltatás. A képviselő szerint a bírák kiválasztása, megfelelő munkakörülmények biztosítása, a politikai hatalom és az alvilág által gyakorolt nyomás elleni védelem nem megfelelő. Azt a társadalmat, ahol az igazságszolgáltatás nem független, az érdekkonfliktusok elmélyülése és káosz veszélyezteti. A Maros Megyei Törvényszék volt elnökének letartóztatásával kapcsolatban Kerekes Károly kijelentette: a módszer ellentmond az Emberi Jogok Európai Konvenciójának. Az igazságszolgáltatás olajozott működéséért felelős központi szerv szemet hunyt az eset fölött, s hagyta, hogy Andreea Ciuca prédájává váljon azoknak a politikai erőknek, amelyek akadályozzák a jogállam megszilárdulását Romániában. /(mózes): Kerekes Károly az igazságszolgáltatás reformját sürgeti. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 11./
2003. június 14.
Szélsőséges magatartásról" tett tanúbizonyságot a Szociáldemokrata Párt (SZDP) és az RMDSZ azáltal, hogy aláírta a marosvásárhelyi helyi együttműködési megállapodást, jelentette ki sajtótájékoztatóján Eugen Nicolaescu Maros megyei képviselő, a Nemzeti Liberális Párt (NLP) szóvivője. "A helyi SZDP-RMDSZ protokollum aláírása teljesen természetes, az viszont nem természetes, hogy külön beiskolázási számokat ír elő a románoknak és a magyaroknak", mondta Nicolaescu, utalva a Marosvásárhelyi Gyógyszerészeti és Orvosi Egyetemmel kapcsolatos kérdésre. A liberális képviselő "a szétválás felé tett első lépésnek" nevezte a marosvásárhelyi protokollumot, szerinte mindkét aláíró fél "szélsőséges magatartást" tanúsított. Az NLP-s képviselő rendkívül keményen bírálta az RMDSZ vezetőinek az utóbbi időszakban folytatott politikáját. "Az RMDSZ mindig európai szellemről beszél, amikor kifüggeszti a falra a kéréseit. Tulajdonképpen az RMDSZ által az utóbbi időszakban folytatott politika ellenkezik az európai szellemmel", mondta Nicolaescu. Elfogadhatatlannak minősítette azt, hogy az RMDSZ elutasítja az egységes román nemzetállam elvét, és európaiságról beszél, míg minden európai fórum legitim létezőknek tekinti a nemzetállamokat, és párbeszédet folytat velük. "Az RMDSZ tulajdonképpen az európaiság ellen harcol", szögezte le Eugen Nicolaescu. /Megtették az első lépést az etnikai szétválás felé. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./
2003. június 18.
A héten véget ér Virág György, a Maros megyei tanács elnöke és a Kultúrpalota vezetőségének vitája: felkerül a magyar felirat. Hónapok óta tanácsi határozat írja ezt elő, de jöttek a kifogások sorjában: drága az állványzat, rövid a villanyosok létrája, nem szabad lefoglalni a tűzoltókét, nincs meg a műemlékvédelmi engedély, nem tudják eldönteni, miből készüljenek a betűk... Az érvek elfogytak, az óra ketyeg. /(Máthé Éva): Végre! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./
2003. június 19.
Jún. 17-én a képviselőház ülésén Moisoiu nagyromániás képviselő támadta az RMDSZ-t, a kormánypárttal kötött protokollumot, illetve személyesen dr. Kelemen Atilla képviselőt, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnökét. A támadásra ezúttal a Bolyai Líceum ballagási ünnepségén elhangzott ünnepi beszéd szolgáltatott alkalmat. A nagyromániás képviselő felháborodottan emlegette, hogy Kelemen Atilla a szerinte háborús bűnös Wass Albertet méltatta, illetve, hogy az "elmagyarosított" Bolyaiban a román gyerekekre olyan "pszichológiai nyomás" nehezedik, hogy úgy érzik magukat, mintha ma is a bécsi diktátum idején élnének. Azt állítja, hogy a "román gyermekeket elűzték" az iskolából, ami a középkorba való visszatérés jele, és az RMDSZ revansista politikájának az eredménye. Minderről dr. Kelemen Atilla képviselő az újságírónak kifejtette: egy ilyen politikai alakulattól, mint a Nagy-Románia Párt, nem vár egyebet. Kelemen hozzátette: ő volt az egyetlen olyan szónok a Bolyaiban, aki a magyar osztályokhoz szólhatott, mert sem a román aligazgató, sem a képviselő egyetlen magyar szóval nem köszöntötte a diákokat. Ellenben minden magyar felszólaló szólt a román diákokhoz is. Ugyancsak jún. 17-én a képviselőházban Ioan Miclea felszólalásában Nagy-Magyarországot átkozta, belekeverve Tőkés Lászlótól Orbán Viktorig, illetve a Magyar Nemzeti Tanácsig mindent, amit csak lehet. /Mózes Edith: A ballagás nem a politikai csatározások színhelye. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 19./
2003. június 23.
Jún. 21-én felszentelték Schönberger Jenő kinevezett szatmári megyés püspököt. Megtelt a szatmárnémeti székesegyház, valamint a park jelentős része. Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek köszöntőjében a szent életű Hám János és a vértanúhalált halt dr. Scheffler János munkásságának folytatását javasolta az új Schönberger Jenő püspöknek, aki az 1804-ben felállított szatmári egyházmegye tizenötödik vezetője. Szatmár és Máramaros megye minden részéről érkeztek a hívek a nem mindennapi eseményre. Az ünnepi szentmisét dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Jean-Claude Périsset címzetes érsek, bukaresti pápai nuncius és Tempfli József nagyváradi megyés püspök celebrálta, és sor került az április 30-án kinevezett Schönberger Jenő püspökké szentelésére. Az érsek beszédét követően az új püspök fogadalmat tett az egyház szolgálatára, majd dr. Jakubinyi György és a jelen levő összes püspök kézrátételével szentelte fel Schönberger Jenőt, azt követően pedig krizmával kenték meg, ami Krisztust jelképezi. "Nem uralkodni, hanem szolgálni akarok, a jelszavam pedig: Gratia et Pax, azaz Kegyelem és Béke" - mondta székfoglaló beszédében Schönberger Jenő püspök. /Simon Levente: Szombaton a Székesegyházban. Felszentelték az új szatmári püspököt. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 23./
