Az EMKE az 1991. máj. 20-án Brassóban tartott közgyűlésén alakult meg, alakult újjá a közművelődési munka átfogóbbá tétele céljából. Az EMKE együttműködik a hozzá csatlakozott egyesületekkel, illetve a társzervezeti viszonyt vállaló szakegyesületekkel, mint amilyen például a Kelemen Lajos Műemlékvédelmi Társaság, a Kriza János Néprajzi Társaság, a Romániai Magyar Zenetársaság stb./ Az EMKE 199-es újjáalakulása előtt 1989 után már megalakult vagy újraalakult közel 80 helyi vagy területi érdekeltségű közművelődési egyesület, együttes. A tapasztalat azt mutatja, hogy a szórványvidéken tartalmasabb a munka, mint a tömbmagyarság vidékein. Sajnálatos, hogy a nagyobb lehetőségek birtokában levők részéről nem eléggé jut kifejezésre a hátrányosabb helyzetű vidékek segítése. - Az EMKE a közművelődési munka egybehangolására törekszik, a tagszervezetek autonóm működésének tiszteletben tartása mellett. Létrehozták az EMKE megyei szervezeteit, ami sikerült Arad, Brassó, Csíkszereda, Déva, Marosvásárhely, Medgyes, Nagybánya, Temesvár és Zilah székhellyel. A másik vonalon sikerült megalakítani a nemhivatásos színjátszó csoportokat tömörítő Jádzó Társaságot, a Romániai Magyar Táncszövetséget, a hazai könyvtárosokat tömörítő egyesületet és az azt anyagi háttérrel fedező Heltai Gáspár Alapítványt, továbbá az Erdélyi Magyar Népfőiskolai Kezdeményező Csoportot. A brassói közgyűlésen megválasztották az elnökséget, azonban az elnöki testület nem működik. Dávid Gyula elnököt 1991. decemberében a Magyarok Világszövetsége elnökségének tagjává választották. Idén esedékes a Magyarok III. Világkongresszusa, az előkészítésben reá háruló feladatok számára megnehezítik az esedékes EMKE-munkát. Kötő József egyben az RMDSZ társadalomszervezési alkalmazottja, ha van az EMKE működésének eredménye, az oroszlánrészben neki köszönhető. Rajta kívül a területi elnökök közül csak Kocsik József munkája volt az elképzelések szerinti. Varga Gábort 1991 őszén Bihar megye RMDSZ elnökének választották, így EMKE-munkáját abba kellett hagynia. Tófalvi Gábor megszervezte a Maros megyei EMKÉ-t, utána viszont nem tudta megszervezni a szórványmagyarság összefogását. - Az EMKE anyagi helyzete nem megoldott. Az alapszabály szerint a tagszervezetek jövedelmük 20 %-át befizetik a központi alapba. Ezt mindössze két tagegyesület tette meg. - Reménykedtek benne, hogy az RMDSZ ad majd nagyobb támogatást, de erre nem került sor. A helyi RMDSZ-szervezetek viszont komoly támogatást nyújtottak emléktáblák, emlékünnepségek, útiszámlák kiegyenlítése stb. terén. Állami költségvetési juttatásban kellene részesülnie az EMKE szervezetnek, a romániai magyarság lélekszámának arányában, erre azonban jelenleg nincs esély. A kezdeményezések eredménytelenek maradtak. A közművelődési rendezvényeket elsősorban alapítványi támogatásból tudják fedezni. Dávid Gyula megállapította, hogy a közművelődést nem a folyamatos aprómunka jellemzi, hanem a nagy felhajtással szervezett rendezvények a jellemzőek. - 1991-ben 80, jelenleg 125 egyesülete van az EMKÉ-nek. Ugyanakkor ezek alig egynegyedével sikerült kapcsolatot teremteniük. A 125 címre kiküldött kérdőívre mindössze 36 egyesülettől érkezett válasz. A tájékoztatás nem működik. Dávid Gyula EMKE-elnökként sokszor csak utólag értesül egy-egy fontos és jelentős művelődési rendezvényről. /Dávid Gyula: Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület 1991/92. évi munkájáról. = Művelődés (Kolozsvár), júl. /
1992. augusztus 14.
Az RMDSZ Maros megyei vezetősége nyilatkozatban tiltakozott amiatt, hogy a Román Nemzeti Egységpárt /PUNR/ tagjai bojkottja miatt még mindig nem alakulhatott meg a Maros Megyei Tanács. A helyi hatalmat két évvel ezelőtt megszerzett PUNR-csoport ragaszkodik régi pozíciójához, nem veszi figyelembe a választások eredményét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./
1992. szeptember 22.
Cseresznyés Pál és Szabadi Ferenc marosvásárhelyi lakosokat az 1990. márciusi események ürügyén súlyos börtönbüntetésre és több mint 1 000 000 lej kifizetésére ítélték. Az összeg kamatait is fizetni kell az elítélteknek. Az RMDSZ Maros megyei elnöksége felhívással fordul a romániai magyarsághoz, segítsenek összegyűjteni a kirótt büntetés összegét. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 22./ Előzmény: júl. 6-i jegyzet.
1992. október 13.
Az elnökválasztás végleges eredménye: a szavazópolgárok 73,2 százaléka járult urnához, Ion Iliescu a szavazatok 61,43 százalékát, Emil Constantinescu pedig 38,57 százalékát tudhatja magáénak. Constantinescu a 42 választási kerületből tízben győzött, ezek kizárólag erdélyi megyék: Arad, Brassó, Kolozs, Kovászna, Hargita, Maros, Szatmár, Szeben és Temes megyék. /Magyar Nemzet, okt. 13./ Iliescu megválasztása szentesíti a parlamenti választások nyomán körvonalazódó balratolódást. A szélsőséges körök szerint Romániának nincs szüksége a Nyugatra, mert az a nemzeti identitás föladását jelentené. Ezt fejtegette Corneliu Vadim Tudor, a szélsőséges Nagy-Románia Párt elnöke, hangsúlyozva, hogy vissza kell fogni a "nemzetellenes reformokat", így azután a románság "méltó módon, saját uraként élhet hazájában". Az ellenzéki erőket egyesítő Demokratikus Konvenció elnöke, Corneliu Coposu keserűen fogalmazott: "A románság egy része megszokta a rosszat" /Bogdán Tibor, Bukarest: Iliescu másodszor is befutott. = Magyar Hírlap, okt. 13./
1992. október 14.
Csapody Miklós MDF-képviselő a szavazást ellenőrző külföldi megfigyelők egyikeként választási csalásról nyilatkozott, melyet Máramaros megyében tapasztalt. /Kurír (Budapest), okt. 14./
1992. október 19.
Horn Gyula, az MSZP elnöke okt. 19-20-án látogatást tett Marosvásárhelyen, találkozott az RMDSZ Maros megyei vezetőivel. Az új román rendelkezésekre hivatkozva Maros megye prefektusa nem fogadta a magyar külügyi bizottság elnökét. /Népszabadság, okt. 24./
1992. november 7.
Az RMDSZ Maros megyei szervezete nov. 7-én tartotta tisztújító közgyűlését. Sütő András, a megyei szervezet tiszteletbeli elnöke nyitotta meg a tanácskozást. Újraválasztották a megyei szervezet elnökének Borbély Lászlót. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./
1992. december 19.
Az Európai Idő /Sepsiszentgyörgy/ hetilapnak nyilatkozott Mihály Sándor, Cseresznyés Pál védőügyvédje: a Maros megyei törvényszék mindeddig nem indokolta meg ítéletét, holott azt a kihirdetést követő egy hónapon belül meg kellett volna tennie és felküldeni a Legfelsőbb Törvényszékhez. Csak ezután lehet fellebbezni. /A nyilatkozatot idézi: Pesti Hírlap, dec. 19./ Cseresznyés Pált 1992. júl. 7-én ítélték 10 évre, aug. 7-éig kellett volna elkészíteni az indoklást.
1993. január 6.
A Maros megyei RMDSZ nyilatkozatban tiltakozott amiatt, hogy Marosvásárhelyen jan. 5-én negyedszer hívták össze a megválasztott tanácsosokat, azonban még most sem alakulhatott meg a tanács, mert a Román Nemzeti Egységpárt soraiból választott tanácsosok ezúttal sem jelentek meg, továbbra is bojkottálják a tanács megalakulását. Az a céljuk, hogy Maros megye kormányozhatatlanná váljon. /Nyilatkozat. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 6./
1993. január 7.
1992. szeptembere óta gyűjt a romániai magyarság két ártatlanul elítélt sorstársa, Cseresznyés Pál és Szabadi Ferenc megsegítésére. Őket ugyanis nemcsak súlyos börtönbüntetésre ítélték, hanem pénzbüntetésre is. A gyűjtés a Maros megyei RMDSZ elnöksége felhívása alapján indult el. Eddig három millió lej gyűlt össze. A Legfelsőbb Törvényszék még mindig nem mondta ki az ítélet indoklását. Egyelőre a befolyt összegből havonta csomagot küldenek a két elítéltnek és segélyezik egyikük édesanyját, aki nincstelen. /Három millió. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 7./ Cseresznyés Pált 1991. jan. 18-án tartóztatták le, 1992. júl. 7-én tíz év börtönre és több mint egymillió lej kártérítésre ítélték, az összeg kamatait is fizetnie kell. /Népújság, 1992. júl. 8./ Egy hónapon belül meg kellett volna hozni az ítélet indoklását, de ez még nem történt meg. Addig ugyanis nem lehet fellebbezni sem.
1993. január 15.
Kerekasztal-beszélgetést szervezett a Marosvásárhelyi Rádió magyar adása /telefonos körkapcsolással/. A műsorban több megye RMDSZ-vezetői mondták el a kongresszus előtt gondolataikat. Borbély László és Zonda Attila számolt be a Maros megyeiek újító szándékairól. A Maros megyei szervezet aktív központi szerepre számít az új országos vezetőségben. Székedi Ferenc, a csíki RMDSZ elnöke kifejtette: Hargita megyében 86 százalékos a magyar népesség aránya, mégsem sikerült egységes megyei RMDSZ-szervezetet kialakítani, ehelyett három területi /Udvarhely, Csík, Gyergyó/ szervezet alakult, de köztük is gyakran van széthúzás. Király Károly borúlátó az ellentétek kiéleződése miatt. /Éltes Enikő-Botos Lászkó: Ma kezdődik az RMDSZ-kongresszus. = Új Magyarország, jan. 15./
1993. január 19.
Az új tanügyi törvény tervezete túlságosan centralizált jellegű, mondta Németh János, az RMDSZ Maros megyei képviselője, egyben a képviselőházi tanügyi bizottság tagja, ezen változtatni kell. Szükség van a nemzetiségi történelem anyanyelven való tanítására is, a magyar képviselők ezt fogják szorgalmazni. /B. D.: Az oktatási törvénytervezetről. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 19./
1993. február 4.
A hatalom törölni szeretné a kollektív emlékezetből az 1990. márciusi véres eseményeket. Ezen próbálkozások közé tartozik az, hogy többször leírták: Sütő Andrásnak üvegszeme volt /tehát nem igaz az, hogy kiverték a fél szemét/. A román televízió Maros megyei tudósítója egy Marosvásárhelyen rendezett kisebbségjogi szemináriumon rukkolt elő ezzel a hazugsággal. A Sütő András és akkori szenvedő társai ellen 1990-ben elkövetett gyilkossági kísérlet végrehajtói és szervezői nyugodtan sétálnak az utcán. A napokban jelenik meg román nyelven a marosvásárhelyi eseményekben szerepet játszó hírhedt Ioan Judea ezredes második könyve. Ez is hemzseg a képtelen állításoktól, akárcsak az első könyve, amely szerint a marosvásárhelyi magyarok a fő bűnösök. /Tófalvi Zoltán: Sütő András szem fénye. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 4./
1993. február 16.
Az RMDSZ Maros megyei választmánya nyilatkozatban tiltakozott dr. Zeno Oprisnak, a Vatra Romaneasca elnökének a Cuvintul Liber /Marosvásárhely/ febr. 5-i számában megjelent írása miatt, melyben a romániai magyarságot románellenesnek nyilvánította és a székelyföldi gyilkosságok okozóját az RMDSZ-ben jelölte meg. /Nyilatkozat. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 16./
1993. február 22.
Az egy éve tartó bojkott véget ért, febr. 22-én végre megalakult a Maros megyei tanács. Elnöke Toganel Ion, a Nemzeti Megmentési Front tanácsosa, egyik alelnöke magyar, Virág György. Az ülést a megyei prefektus, Ion Racolta nyitotta meg. /Megalakult a megyei tanács. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 23./
1993. február 23.
Az 1992-es tanévben Maros megyében 7881 tanuló végezte el a VIII. osztályt, közülük 5019 román, 2820 magyar és 42 német tagozaton. Ugyanebben az évben Marosvásárhelyen 86, a megyében 80 román nyelvű és csak 26, illetve 15 magyar nyelvű IX. osztály indult. Egyáltalán nem indult magyar tannyelvű osztály a szakiskolai és a posztliceális oktatásban. Kocsis István főtanfelügyelő-helyettes közölte, hogy az idei évben a múlt évi arányokkal számolnak az osztályok indítását illetően. A szakoktatás idén is csak román nyelven indul, Kocsis hozzátette:" Ha az osztály összetétele olyan, kérhetik az anyanyelv oktatását. A megyében nincs magyar szakos tanfelügyelő, a tanárok beadványban kérték ennek megváltoztatását, de nem kaptak választ. Kocsis szerint amint a minisztérium engedélyezi a változtatást, lesz magyar szakos tanfelügyelő. /(bodolai): A főtanfelügyelő-helyettes optimista ? a szülők kevésbé. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 23./
1993. március 19.
Az RMDSZ Maros megyei elnöksége közleményében emlékezett a marosvásárhelyi pogromra. 1990. márc. 19-20-án az egykori hatalom emberei próbálták összeugrasztani a békés embereket, hogy ismét megkaparintsák egykori hatalmukat. Aki egykor a periratokat fogja tanulmányozni, csak magyarokkal és cigányokkal találkozhat, román nevekkel nem. /Három éve történt? = Népújság (Marosvásárhely), márc. 19./
1993. március 20.
Szinte naponta érkeznek kisebb-nagyobb közösségek pénzadományai Cseresznyés Pál és Szabadi Ferenc, az 1990. márciusi vérengzés utáni kirakatperek áldozatinak megsegítésére. Lázár András, az RMDSZ Maros megyei főkönyvelője, egyben a pénzadományok kezelésével megbízott kuratórium tagja elmondta, hogy a gyűjtést Jung Ildikó, Cseresznyés Pál védőügyvédje kezdeményezte a múlt évben, majd tavaly szeptemberben azt az RMDSZ is meghirdette. Ez év február végéig 4,6 millió lej gyűlt össze. A legeldugottabb magyar falvakból is érkeztek segélyek. A pénzből Cseresznyés nevére 1,2 millió lejt, Szabadiéra 520 ezer lejt tettek bankszámlára, továbbá havonta küldenek csomagot mindkettejüknek. A pénzből segítik a többi márciusi elítéltet, továbbá az oroszhegyi és zetelaki elítélteket is. A megmaradt pénzt kamatozó bankszámlán helyezték el. /Szucher Ervin: pénzadományai Cseresznyés Pál és Szabadi Ferenc pénze. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 20./
1993. március 30.
Hivatalosan többször kijelentették, hogy Kincses Előd ellen semmilyen eljárás nem indult. A Maros megyei Rendőrség viszont hivatalosan értesítette Kincses Elődöt, hogy "belekeveredett az 1990-es márciusi eseményekbe", a bűnügyi kivizsgálás érdekében kötelező a személyes megjelenése. A lap közölte az eredeti, 1993. márc. 12-én kelt rendőrségi értesítést és magyar fordítását. /Marosi Barna: Évek óta rendőrségi vizsgálat folyik Kincses Előd ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./
1993. április 1.
A szélsőséges Román Nemzeti Egységpárt kilenc alprefektusi tisztséget követel magának Erdélyben. Kolozs megyében már kinevezték Funar jobbkezét, Liviu Medreát. Várható a szélsőséges párt követelésének teljesítése Arad, Fehér, Hunyad, Máramaros és Maros megyékben. /Magyar Hírlap, ápr. 2./
1993. április 6.
Az RMDSZ Maros megyei választmánya közleményben tiltakozott Hargita és Kovászna megye prefektusainak kinevezése ellen, és támogatja a két megye lakosságának tiltakozását e sérelmes eljárás ellen. Követelik, hogy a kormány vizsgálja felül döntését. /Tiltakozás. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 6./
1993. április 21.
Dr. Kilyén Károly nyílt levelet intézett Iliescu elnöknek, tiltakozva a magyarellenes diszkrimináció miatt. Hiába járt közbe Kerekes Károly képviselő, megkeresve Ulpiu Popa Cherecheanu korábbi főügyészt, Petre Ninosu igazságügyi minisztert, nem tudta elérni a diszkrimináció megszüntetését: Maros, Szatmár és Kolozs megyékben nem adják meg a volt szovjet hadifoglyoknak járó juttatásokat, de csak a magyaroknál járnak így el, a jelzett megyékben a volt román hadifoglyok megkapják a juttatásokat. Hiába próbáltak a magyar jogosultak bírósághoz fordulni, kérésüket ott is elutasították. Igaza van Tőkés Lászlónak, bizonyos értelemben etnikai tisztogatás folyik. /Dr. Kilyén Károl. Nyílt levél Ion Iliescu úrnak, Románia elnökének! = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 21./
1993. április 30.
Ápr. 30-án tárgyalta Bukarestben a Legfelsőbb Bíróság Cseresznyés Pál fellebbezését, akit a marosvásárhelyi törvényszék minősített emberölési kísérlet vádjával 10 év börtönre ítélt. - Frunda György, Cseresznyés Pál védője hangsúlyozta, ez politikai per, a 45 oldalas vádiratból 30 a marosvásárhelyi eseményekről szól, melyben - szemben a Helsinki Bizottság jelentésével -, a magyarságot kiáltja ki egyedüli bűnösnek. A marosvásárhelyi bíróságok elfogultak: az elítéltek közöl mindössze két román szerepel /másfél éves felfüggesztett szabadságvesztéssel/, de 44 magyar és cigány. Cseresznyés Pál elismerte, hogy belerúgott Mihaila Cofariuba, de ez nem emberölési kísérlet. A vádlott elmondta, hogy letartóztatása idején és később is, a börtönben többször megverték, aludni sem hagyták. Cseresznyés ügyvédje kérte, hogy a verést akadályozzák meg. A fellebbezés ügyében máj. 17-én hoznak ítéletet. Frunda György felmentő ítéletet kért. Amennyiben ez nem következik be, nemzetközi fórumokhoz fordulnak, mondta. /Demeter J. Ildikó: Mérlegen a Cseresznyés-per. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./ Az ápr. 30-i tárgyaláson bevonult az ítélőtanács: Antonie Pandrea elnök, Silvia Marica és Gheorghe Toader bírák. Az ügyész Bonini. Frunda György kérte a bíróságot, hogy védencével magyarul beszélhessen, de ezt nem engedélyezték. Frunda György védőbeszédében cáfolta a vádiratban foglaltakat. Akkor három autóbusz érkezett félrevezetett emberekkel, akik megtámadták az RMDSZ székházát. Ha a szervezők nem bujtatják fel a vidékről beáramló embereket, nem került volna sor összecsapásra. Maga Mihaila Cofariu is bevallotta, a román pópa figyelmeztette őket, a magyarok elfoglalták Marosvásárhelyt és uralmuk alá akarják keríteni Erdélyt. Sütő András támadóját másfél évre ítélték, Cseresznyés Pál egy rúgásért 10 esztendőre. Egy ütés nem meríti ki a minősített emberölés kísérletének vádját. A közerkölcs elleni vétség pedig nevetséges vád, amikor összecsapás történt. Megdöbbentő volt a sértett Cofariu ügyvédjének állítása: hangversenyre érkeztek a görgényvölgyi románok. /!/ Cseresznyés Pál elmondta, hogy a előzetes letartóztatása idején és a börtönben súlyosan bántalmazták a börtönőrök és cellatársai is. Nem hagyták pihenni, éjszaka is felzavarták és megverték. A tárgyalás után Frunda György kijelentette, ha a határozat nem lesz pozitív, akkor Cseresznyés ügyét újból szóbahozza az Európa Tanács jogi bizottságában. /Béres Katalin: Románia Dreyfus-pöre? = Orient Expressz (Bukarest), máj. 7./ Előzmény: 1991. jan. 18-án tartóztatták le, 1992. júl. 7-én a Maros Megyei Törvényszék 10 év börtönbüntetésre, valamint 1 millió lej kártérítésre ítélte Cseresznyés Pált és - távollétében - Barabás Ernőt. /Népújság (Marosvásárhely), 1992. júl. 8./
1993. május 18.
A román szenátorok egy csoportja Tőkés László püspökhöz írt levelével foglalkozott Németh János képviselő, és adatokat felsorakoztatva állt a püspök mellé. Marosvásárhely lakosainak 51 %-a magyar, de a város 370 utcájából mindössze 9 /2,4 %/ visel magyar nevet, Kolozsvár 750 utcájából 21 /2,8 %/, Nagyvárad 746 utcájából 8 /1,2 %/, Szatmárnémeti 350 utcájából 9 /2,6 %/. Marosvásárhely máig nem kapta vissza nagy hírű magyar líceumait, a városban ez év szeptemberében kétszer annyi román tannyelvű IX. osztály indul, mint magyar. - Maros megye állami vezetőinek csak 11 %-a magyar, Bihar megyében ugyanez a szám 12 %, Szatmár megyében 9,6 %, Szilágy megyében 6,2 %. A csíkszeredai prefektúra alkalmazottainak 34,1 %-a magyar, a sepsiszentgyörgyinek 39 %-a, holott a két megye magyar lakosságának számaránya 84,7 %, illetve 75,2 %. /Németh János: Levél román szenátorokhoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./ Kiegészítés Németh János írásához: Az 1992-es népszámlálás hivatalos adatai szerint a magyar lakosság aránya Kolozsváron 22,7 % , Nagyváradon 33,2 %, Szatmárnémetiben 40,8 %, Maros megyében 41,3 %, Bihar megyében 28,5 %, Szatmár megyében 35 %, Szilágy megyében 23,7 %.
1993. június 15.
Az RMDSZ Maros megyei elnöksége nyilatkozatában állást foglalt Cseresznyés Pál ítélete kapcsán a marosvásárhelyi, oroszhegyi, zetelaki magyarok elleni koncepciós perben. Cseresznyés Pál nem ment Görgényhodákra, hanem városában, Marosvásárhelyen védekezett a város támadói ellen. Valakik a városba hozták a fölheccelt, leitatott agresszorokat, a nekivadult falusi tömeeget, legalább ezer embert. Az 1990. márciusi magyarellenes támadás felelőseit nem állították bíróság elé. "A márciusi perek koncepciós voltát éppen az bizonyítja, hogy egyetlen románt sem vontak kérdőre." Amikor Cseresznyés Pált elítélték, "az egész erdélyi magyarságot ítélték el." A nyilatkozat emlékeztet arra, hogy "miközben Tiraszpolban azért akarnak elítélni embereket, mert románok, közben nálunk hasonlóan járnak el másokkal, mert magyarok." Az RMDSZ a nemzetközi közvéleményhez fordul, az Európa Tanács jogi bizottsága elé terjeszti a koholt ítélet minden dokumentumát. /Nemcsak Marosvásárhely, egész Erdély magyarságát ítélték el! = Népújság (Marosvásárhely), jún. 15./
1993. június 17.
Tófalvi Zoltán a szemfényvesztés néhány példáját hozta fel. Emlékezett arra, hogy Marosvásárhelyen a magyar sajtó képviselői várták Raffay Ernő honvédelmi államtitkárt. Raffay Ernő történész több könyvet írt Erdély 1918-1920 közötti történetéről, ismeri a román diplomácia színeváltozásait, mégis besétált a csapdába. Kolozsváron válaszolni tudott Funar polgármester kijelentésére, hogy Kolozsvár nincs a térképen. De Debretin, Seghedin, Budapesta sincs a térképen. Marosvásárhelyen furfangosabb csapda várta. A megye akkori alprefektusnője, Ileana Filipescu addig hordozta keresztül-kasul a városon, kaszárnyáról kaszárnyáig, fényűző fogadásra, hogy a látogatás ideje lejárt, indulni kellett a repülőtérre. Az újságírók hiába várták. És Raffay Ernő nem vette észre az egészet, azt nyilatkozta, hogy jól érezte magát Marosvásárhelyen. - Bálint Lajos érsek misét akart bemutatni a szamosújvári börtönben szenvedő, ártatlanul elítélt oroszhegyi híveknek. A börtönparancsnokság az érsek közelében sem engedte az oroszhegyi foglyokat. - A román külügyminiszter ügyesen végighordozta a nagyköveteket több városon. Fényűző fogadások műemlékek megtekintése. Marosvásárhelyen előre figyelmeztették az újságírókat, kérdéseket feltenni, interjút készíteni tilos. Közben a Maros megyei prefektus beszélt a kisebbségek jogairól, milyen sok magyar tagozat van stb. /Tófalvi Zoltán: Szemfényvesztéssel kikövezett út. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 17./ Raffay Ernő államtitkár 1991. dec. 8-12-e között látogatott Romániába. Raffay Ernő említett könyvei: Erdély 1918-1919-ben /Magvető, Budapest, 1987/, Trianon titkai avagy hogyan bántak el országunkkal /Tornado Damenija, Budapest, 1990/.
1993. június 23.
1991-ben Székelyudvarhelyen megalakult az Emberért, holnapunkért Alapítvány. Az alapítvány ügyvezető titkára, Sófalvi László elmondta, hogy az alapítvány a felsőoktatást célozta meg. Az RMGE, a magyar Földművelésügyi Minisztérium és a helyi polgármesteri hivatal segítségével sikerült megegyezniük a gödöllői Agrártudományi Egyetemmel, az egyetemhez tartozó gyöngyösi Vállalatgazdasági-üzemmérnöki Intézettel. A gyöngyösiek üzemgazdászokat, menedzsereket képeznek. Az erdélyi hallgatók /109 fiatal/ a gyöngyösi főiskola hallgatói Hargita, Maros és Kovászna megyéből. A látogatásnélküli tagozat hallgatói, otthon készülnek fel, a vizsgák Gyöngyösön lesznek. Megkapják Gyögyösről az anyagokat és itt sokszorosítják a hallgatóknak. A napokban megjelent Székelyudvarhelyen az Infopressnél első tankönyv, az Agrártörténet. /Oláh István: Meg kell küzdeni érte! . = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./
1993. július 16.
Júl. 16-án tartotta Marosvásárhelyen első közgyűlését a Volt Szovjetunióbeli Hadifoglyok Érdekvédelmi Szövetsége. Egyik legfőbb célkitűzésük az, hogy azokat a kedvezményeket, amelyeket román bajtársaik, illetve más megyékben élő bajtársaik megkaptak, azt ők is megkapják. Diszkriminatív módon kezelték a hadifoglyok ügyét Maros, Kolozs és Szatmár megyékben. Memorandumok küldenek Iliescu elnöknek, kérve a diszkrimináció megszüntetését. Megválasztották a vezetőséget. Elnök: Nuridsány Tibor, helyettesei Kilyén Károly és Nagy Domokos, alelnökök: Daróczi József és Adorján Imre. /(bodolai): Közgyűlést tartott a Volt Szovjetunióbeli Hadifoglyok Érdekvédelmi Szövetsége. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 20./
1993. augusztus 7.
1992 őszén az RMDSZ Maros megyei elnöksége felhívással fordult a romániai magyarsághoz, hogy segítsenek összegyűjteni a Cseresznyés Pálra kirótt embertelen büntetés összegét /1 millió 52 ezer lej, ebből 732 ezer lejt kellett kifizetni Cofariu Mihaila részére/. A felhívás eredményes volt, még tavaly ötmillió lej gyűlt össze. A büntetés összegét Cseresznyés Pál jogi képviselői kifizették. A megmaradt négymilliós alapból az elítélt és a rászoruló családtagok segélyezését biztosítják. Ugyanebből folyósítanak segélyt Szabadi Ferencnek és több más elítéltnek, valamint családtagjainak. /A Székelyföld lakossága adományozta a legtöbbet. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 7./
1993. augusztus 31.
Aug. 28-án Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSZ Maros megyei választmánya, meghívták Markó Béla elnököt is. A Neptun-vita képezte a többórás megbeszélés tárgyát. Borbély László és Frunda György felszólalásaikban védték saját álláspontjukat, hangsúlyozták, hogy nem árulók. Borbély László elmondta, hogy a PER első meghívásán Domokos Géza /akkor még RMDSZ-elnök/ és ő vett részt. Azután a mostani PER-megbeszélések előtt a PER találkozót szerevezett, melyen Domokos Géza, Gálfalvi Zsolt és Rostás Zoltán vett részt. A tavaly Neptunfürdőn rendezett találkozón Domokos Géza, Tokay György és Borbély László volt jelen. A mostani marosvásárhelyi ülésen Tőkés András kifejtette Tőkés László püspök véleményét: a püspök több ízben, évek óta javasolta a román vezetőknek a kerekasztal-megbeszélést a nemzetiségi kérdésről, de erre a román vezetők nem reagáltak. Ehelyett kiválasztottak három embert és meghívták őket egy tárgyalássorozatra. Kolcsár Sándor rámutatott: Nyugat-Európa nem szereti, ha a Kelet háborog, ezért legszívesebben vakvágányra tereli a kényelmetlen embereket. Kolcsár kiemelte, a marosvásárhelyi városi körzetek egyetértenek az ügyvezető elnökség állásfoglalásával /a romániai magyarság ügyében tárgyalni csak az RMDSZ vezető szerveinek jóváhagyásával lehet, enélkül érvénytelenek a tárgyalások/. Hunyadi András szerint az egész Neptun-ügy legnagyobb szépséghibája, hogy a "hármak" nem étek el semmilyen látványos eredményt. Hunyadi nagy hibának tartja, hogy a Lármafák égetése címen megjelent válasz teljes mértékben Tőkés László ellen irányult. Szerinte a "hármaknak" nyilatkozniuk kellene: jót akartunk, de nem sikerült. - Zonda Attila visszatekintett a múltba, kifejtve, hogy a radikálisok, "más néven türelmetlenek, szélsőségesek" és a mérsékeltek "más néven megfontoltak, esetleg megalkuvók" között három éve folyik a harc. Szerinte a Neptun-ügy egy leszámolási folyamat része, a fő célpont Tokay György és a mérsékeltek. Marosi Barna szerint Frunda György és Borbély László a legeredményesebb romániai magyar politikusok közé tartoznak, majd hozzátette, Tőkés Lászlót nem szabad beárnyékolni, inkább mindnyájuknak együtt kell dolgozniuk. Markó Béla szerint a viták ellenére az RMDSZ-ben a leglényegesebb kérdésekben konszenzus van és politikai bűn az egységet feladni. /Máthé Éva, Mózes Edith: Az RMDSZ Maros megyei szervezetének választmánya kérte. A szövetségi elnök ültesse tárgyalóasztalhoz a vitázó feleket. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 31., Bögözi Attila: RMDSZ-vita a "hármak" ügyéről Marosvásárhelyen. Ki "árulta" el az erdélyi magyarságot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./
