A kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet dísztermében nov. 23-án megtartotta éves közgyűlését az EMKE. A tanácskozás napirendjén a magyar kultúrcentrumok létrehozásának stratégiája szerepelt. Dávid Gyula EMKE-elnök megnyitó beszéde után Kötő József helyzetfeltáró előterjesztése a közművelődési állapotokat jellemezte, megállapítva, hogy a kulturális intézmények állami támogatása 0,7 százalékos, szégyenletesen alacsony, hiszen a Cotroceni palota felügyeletére a költségvetés 0,8 százalékát fordították. Nincs kulturális autonómia, így csak reménykedni lehet abban, hogy a magyar kulturális intézmények megkapják a számarányos részesedést az állami támogatásból. Kovászna és Hargita megyén kívül a magyar kulturális intézmények diszkriminatív módon nem kapnak semmiféle támogatást, még Maros megyében sem, ahol a lakosság fele magyar. - Pozitív tény, hogy az EMKE és társegyesületei tevékenységének köszönhetően megindult az intézményesedés, több mint négyszáz alapítvány és egyesület létesült. Az EMKE az 1997-es évet magyar kultúrcentrumok alapítási éveként jelölte meg. Ezután a megyei tagszervezetek képviselői tartottak beszámolót. A háromszékiek kiemelték, hogy jövő év májusában adják át a felújított és átépített Mikes-kastélyt Zágonban, egyúttal leleplezik a Mikes Kelemen portré-szobrot. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 26./ Megünnepelték a 75 éves Romániai Magyar Dalosszövetséget. A dalosszövetség múltjáról dr. Benkő András és Kostyák Imre, az újjáalakult szövetségről pedig László Attila szólt. Fellépett a Kovács András vezette marosvásárhelyi Nagy István Kórus. Kiosztották az EMKE-díjakat: Kovács András és Kelemen Antal Nagy István-díjat, Németh Ildikó Kacsó Sándor díjat, Kovács Ferenc Janovics Jenő díjat, Molnár István Szolnay Sándor díjat, Hunyadi László Kovács György díjat, Tompa Miklós /post mortem/ Kemény János díjat, Hary Béla Erkel díjat, Fülöp Géza Monoki István díjat, a Csiporka Játszó-ház nevében Ráduly József Vámszer Géza díjat, Forrai Tibor és Szabó Szende Szentgyörgyi István díjat, Bács Lajos Rónai Antal díjat, Nisztor Ilona Seprődi János díjat és Geréd Vilmos Zsizsmann Rezső díjat kapott. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./
1996. november 23.
A 75 éves Izsák József irodalomtörténészt köszöntötte Kovács Ferenc. Kolozsváron a Toldalagi-Korda házban működött a Magyar Irodalomtörténeti Intézet 1947-ben, ahol Izsák József, György Lajos akadémikus-professzor tanársegéde dolgozatot olvasott fel Nemzethalál-félelem a régi magyar irodalomban címmel. A tanév végére a kommunisták magukhoz ragadták a hatalmat, ennek eredményeképpen György Lajos professzort eltávolították, felmondtak Benedek Marcellnek, Gunda Bélának, László Gyulának és más kiváló professzoroknak. "Kistudású, de nagy falánkságú aktivisták kerültek a helyükbe. Ez volt az első lépés a Bolyai Egyetem elzüllesztésére, majd feladására." Izsák Józsefnek is mennie kellett. - Izsák József a kortárs magyar irodalommal kezdett foglalkozni. Asztalos Istvánról jelent meg monográfiája. Legnagyobb érdeme Tamási Áron műveinek és szellemének visszahozása az erdélyi köztudatba, Tamási Áronról is készített monográfiát. 1982-ben látott napvilágot Illyés Gyula költői világképe című monográfiája. 1990-ben ő szervezte meg György Lajos születése századik évfordulójának megünneplését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./ Izsák József / sz. Sepsiszentgyörgy, 1921. aug. 1./ Marosvásárhelyen a Pedagógiai Főiskola tanára volt 1960-tól 1980-ig, a tanszék megszűnéséig.
1996. november 25.
Nov. 25-én ülésezett Marosvásárhelyen az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége, ezt követően az RMDSZ Operatív Tanácsa. Az utóbbin a kormánykoalíciós tárgyalásokról volt szó. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 25., 916. sz./
1996. november 26.
Szabó Szende, a Duna Televízió Baráti Körének kézdivásárhelyi vezetője elmondta, hogy első alkalommal szervezték meg Fortyogófürdőn nov. 24-29-e között a Duna Televízió tudósítótanfolyamát. A 45 résztvevő zömében erdélyi, de vannak köztük újvidékiek, ungváriak és beregszásziak is. Romániából a kézdivásárhelyi, sepsiszentgyörgyi, gyergyószentmiklósi, marosvásárhelyi, csíkszeredai, dévai, kolozsvári, nagyváradi, és bukaresti televízióstúdiók tudósítói képviseltetik magukat. A rendezvény házigazdája a helyi baráti kör. A költségek kétharmadát ők, egyharmadát a Duna Televízió állja. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 26./
1996. november 29.
Marosvásárhelyen a veteránszervezet Ion Antonescu szobrát akarta felállítani, azonban az RMDSZ ezt megakadályozta. Nov. 27-én a veteránszervezet emléktáblát helyezett el az eredetileg szobornak szánt betontalapzatra. Fodor Imre polgármester törvényellenesnek nevezte ezt az akciót és jelezte, törvényes úton fogja megoldani ezt a kérdést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./
1996. november 30.
Nov. 30-án Kolozsváron megalakult az Erdélyi Magyar Nőszervezetek Szövetsége. Jelen voltak a nagyváradi Anna és Bethlen Kata Nőszövetség, a gyergyószentmiklósi Lorántffy Zsuzsanna Nőszövetség, a marosvásárhelyi Lorántffy Zsuzsanna Egyesület, a Bethlen Kata Alapítvány, az Unitárius Nőszövetség, a katolikus Keresztelő Szent János Egyesület, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség és a katolikus Caritas képviselői. A szövetség megalakította a Erdélyi Magyar Nőszervezetek Szövetsége Alapítványát /EMNSZA/, ennek céljai között van: helyreállítani a család szerepét a társadalomban, felkarolni a nagy és csonka családokat, a nemzettudat fejlesztése, stb. Az EMNSZA elnökének Tokay Rozáliát, a Magyar Mozgássérültek Egyesületének vezetőjét, alelnökének Szász Rózsát, a marosvásárhelyi Lorántffy Zsuzsanna Nőszövetség elnökét választották meg. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./
1996. december 3.
Kolozsváron nov. 30-án megalakult az Erdélyi Magyar Nőszervezetek Szövetsége. Jelen voltak a nagyváradi Anna és Bethlen Kata Nőszövetség, a gyergyószentmiklósi Lorántffy Zsuzsanna Nőszövetség, a marosvásárhelyi Lorántffy Zsuzsanna Egyesület, a Bethlen Kata Alapítvány, az Unitárius Nőszövetség, a katolikus Keresztelő Szent János Egyesület és a Mária Nőszövetség, a kolozsvári Evangélikus Nőszövetség, a Magyar Pedagógusszövetség és a katolikus Caritas képviselői. Meghatározták céljaikat: helyreállítani a család szerepét a társadalomban, a nagy és csonka családokat felkarolni, a nemzettudat fejlesztése, kapcsolatok fejlesztése az anyaországgal, ismertetni az ifjúsággal a nemzeti értékeket stb. Megválasztották a vezetőséget: elnök Tokay Rozália, a Magyar Mozgássérültek Egyesületének vezetője, alelnök Szász Rózsa, a marosvásárhelyi Lorántffy Zuzsanna Nőszövetség elnöke, titkár dr. Bakos Katalin általános orvos. /Megalakult az Erdélyi Magyar Nőszervezetek Szövetsége. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./
1996. december 4.
Dec. 4-én a képviselőházban megalakultak a parlamenti bizottságok, az RMDSZ egy elnöki tisztséget nyert el /Vida Gyula a gazdaságpolitikai, reformügyi és privatizációs bizottság elnöke lett/, ezenkívül a következő posztokat: a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, élelmiszeripari szakbizottság alelnöke Elek Barna marosvásárhelyi, az oktatásügyi, tudományos, ifjúsági és sportbizottságé Asztalos Ferenc Hargita megyei képviselő lett, az ipar- és szolgáltatásügyi bizottság titkárává Antal István hargitai, az egészség- és családvédelmi bizottság titkárává Bárányi Ferenc temesvári képviselőt választották. A szenátus közigazgatási és területrendezési bizottságának elnöke Seres Dénes Szilágy megyei szenátor, a mezőgazdasági és területfejlesztési bizottság alelnöke Csapó József nagyváradi, a munkaügyi, népjóléti és a munkanélküliség problémáival foglalkozó bizottság alelnöke Hajdu Gábor hargitai szenátor lett. Frunda György marosvásárhelyi szenátor a jogi, kinevezési, fegyelmi, mentelmi jogi és mandátumvizsgáló bizottságban lett titkár, Puskás Bálint Zoltán kovásznai szenátor pedig a privatizációs bizottságban. /Megalakultak a parlamenti szakbizottságok. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./
1996. december 4.
Marosvásárhelyen az Avram Iancu Társaság és a háborús veteránok szervezete 1994-ben fel akarta állíttatni a háborús bűnösként kivégzett Antonescu szobrát. A polgármesteri hivatal nem engedélyezte a szobor felállítását. A szobor felállítását kérelmezők beperelték a polgármesteri hivatalt, első fokon pert nyertek, azonban a marosvásárhelyi bíróság engedélyező határozatát a Legfelsőbb Bíróság elutasította. Most a hatalomátadás zűrzavarában ismét próbálkoztak: nov. 27-én egy márványtáblát helyeztek el a szobor tervezett helyén a következő Antonescu-idézettel: "Nekik azonban tudniuk kell, hogy a Szent István koronája által követelt jogokra mi békésen és emberségesen válaszolunk, azokkal a jogokkal, amelyeket Traianus babérkoszorúja biztosít számunkra." A polgármesteri hivatal eltávolíttatta ezt a táblát. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 4./ /A polgármesteri hivatal faxon tájékoztatta Románia főügyészét arról, hogy eltávolíttatta az engedély nélkül elrendelt Antonescu-emléktáblát. /Új Magyarország, dec. 3./
1996. december 8.
Dec. 8-án Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSZ Operatív Tanácsa. Az ülésen határozatot fogadtak el, eszerint meghallgatták az RMDSZ tárgyalóküldöttségének beszámolóját és jóváhagyták a kormánykoalíciós tárgyalások eredményeit, megbízták az Ügyvezető Elnökséget, hogy haladéktalanul készítse el a törvényhozási feladatok listáját és azt továbbítsa a parlamenti frakcióknak, illetve a területi szervezeteknek, a kormányzati struktúrában való részvételre vonatkozó személyi javaslatokat az Ügyvezető Elnökség az Operatív Tanács elé terjeszti. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 9., 926. sz./
1996. december 10.
Nov. 22-én tartotta közgyűlését az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület /EMKE/ könyvtári szakosztálya Kolozsváron, a Heltai Gáspár Alapítvány székházában. Jelen voltak a nagyobb erdélyi közkönyvtárak képviselői is. A szakosztály elnöke, Kis Jenő - a sepsiszentgyörgyi Megyei Könyvtár igazgatója - beszámolt az eltelt időszakról. Az országban dolgozó mintegy 200 magyar könyvtáros közül 118-an tagjai a szakosztálynak. Eddig négy olvasótábort szerveztek, kettőt Bálványoson, egyet-egyet Torockón és Árkoson. Az Ároson 1993-ban megszervezett tudományos ülésszak anyaga Örökség és feladat címmel 1995-ben megjelent a Veszprém Megyei Könyvtár támogatásával. A budapesti Magyar Könyvtárosok Egyesülete alelnöki szinten kíván foglalkozni a határon túli magyar könyvtárak ügyével, és lehetőség nyílik a Magyarországon elfekvő könyvkészlet felkutatására és az abból való válogatásra. A magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium oly módon kíván segíteni, hogy az általa támogatott könyvekhez egyes határon túli magyar könyvtárak hozzájutnának. A tisztújítás során újra elnökké választották Kis Jenőt, Pillich Katalin lett az alelnök. A volt alelnök, Spielmann Mihály /Marosvásárhely/ egyéb teendői miatt nem vállalta a jelölést. A közgyűlésen megalakult az Erdélyi Magyar Olvasási Egyesület, melynek céljai: a magyar írásbeli kultúra színvonalának emelése, az olvasással, információszerzéssel, írásbeliséggel kapcsolatos modern közléstechnikák terjesztése. Az új egyesület céljai elérése érdekében a jövőben konferenciákat, továbbképzéseket szervez. Az Erdélyi Magyar Olvasási Egyesület elnöke Kovács Katalin kolozsvári tanár, alelnöke Baka Mátyás kézdivásárhelyi tanár lett. /P. Buzogány Árpád: Megalakult az Erdélyi Magyar Olvasási Egyesület. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 10./
1996. december 11.
Az RMDSZ Maros megyei szervezete alapító tagjainak és a szervezet sorsáért aggódó marosvásárhelyi polgárok egy csoportja nyílt levéllel fordult a megye magyar közösségéhez a meghirdetett tisztújítás előtt, amelyben az aláírók hangsúlyozzák, hogy az első években megyei szervezetük meghatározó szerepet vállalt az országos szövetségben és kiállt a megye magyar lakossága érdekérvényesítéséért. Ezzel szemben a jelenlegi megyei vezetés nem áll a helyzet magaslatán. A közösségnek jogában áll megtudni, hogyan történt mindez, milyen előzmények kényszerítették Sütő Andrást arra, hogy lemondjon tiszteletbeli elnöki funkciójáról. Az aláírók között orvosprofesszorok vannak, továbbá Csíky Boldizsár zeneszerző, Gálfalvi György író, a Látó szerkesztője, Kovács András Ferenc költő, Lohinszky Lóránd színész, stb. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./
1996. december 18.
Több mint fél év telt el a romániai magyar sajtóban talán egyedülálló, az Erdélyi Napló főszerkesztője-kiadója, Szőcs Géza ellen irányult puccskísérlet óta. Mint ismeretes, a lap kilenc munkatársa ultimátumot intézett a lapvezetéshez: követelve, Szőcs Géza mondjon le tulajdonosi jogköréről. Ezután hetekig visszhangzott az erdélyi média a "kilencek" protestálásáról. Cikkek jelentek meg a lap szubjektivitásáról. A felszíni hullámzás által eltakart mozgatórugókat a közönség nem ismerhette meg. Németh Tünde megkereste az Erdélyi Napló májusban kilépett munkatársait, most hogyan látják a történteket. Simon Judit, aki most a Brassói Lapokban publikál és Kinde Annamária, aki jelenleg a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégium programszervezője, nem kívántak nyilatkozni, T. Szabó Edit nem hajlandó közétenni álláspontját. Varga Eleonóra szerint Sorbán Attila akkori főszerkesztő-helyettes miatt mentek el. Az kellett volna, hogy akkor Szőcs Géza eljöjjön és elbeszélgessenek, de erre nem került sor. Ferencz Zsuzsanna szerint a kilépésük utáni időben a romániai magyar sajtó megszűnt. "Atomizálódott minden." Papp Sándor Zsigmond szerint gazdasági okok miatt történtek meg a kilépések, minden politikai színezet nélkül. Szőke Mária úgy látja, hogy tranzakció áldozatai lettek. Azok, akik a konfliktus kirobbanásakor vállon veregették őket, nem törődtek a kilépettekkel, sem a lappal. Számukra csak az volt fontos, hogy nagyot üssenek Szőcs Gézán. A kilencek lázadása intrikákra épülő konfliktussorozat volt, melyet a megbízott lapvezetőség aljas módon csiholt ki a szerkesztőségben. Ő is sajnálja, hogy nem volt köztük Szőcs Géza. Azt kevesen tudják, hogy Boros Zoltán a magyar tévéadástól már május elején, a Varadinum alatt javasolta, hogy pakoljanak ki bátran Szőcs Géza ellen. A konfliktus idején pedig ott volt a bukaresti tévé adásának magyar stábja, hogy idejében rögzítsen. Ezután viszont senki sem foglalkozott azzal, hogy mi lett a kilépett újságírókkal. "Ekkor már nem voltunk fontosak nekik." A MÚRE /Magyar Újságírók Romániai Egyesülete/ nem igazi érdekvédelmi szervezet, hanem belterjes társaság, tőlük akár éhen is halhattak volna. Szőcs Géza is megszólalt. Szerinte az Erdélyi Napló megsemmisítésére szervezett kísérlet a sajtószabadság elleni legszégyenletesebb merényletként fog fennmaradni. "Amire az Iliescu-rezsim nem mert vetemedni -szétverni az erdélyi magyar sajtó legjelentősebb szerveződését -, arra a budapesti és marosvásárhelyi elvtársak egy csoportja feljogosítva érezte magát." - Az Analog /az Erdélyi Napló, a Kelet-Nyugat, a Családi Tükör, a Cápa, a Média, a Szemfüles kiadója/ 1993 tavaszára fizetésképtelenné vált. Ekkor adta át a részvénytöbbséget Szőcs Gézának Stanik István. Valójában csődtömeget vett át. Az újságírók nem értették meg, hogy a túlélésért kell küzdeni. Szőcs Géza a legfontosabbnak az Erdélyi Napló megtartását tartotta, akár a többi lap kárára. Teljes magánvagyonát a lapra fordította. Amikor támogatást kért a hetilap számára, elutasították. Kidolgozott egy konstrukciót a kárpótlási jegyekkel kapcsolatban, ezt elfogadták: javasolta, hogy az Erdélyi Naplóban és máshol is hirdessék a lehetőségeket a kárpótlási jegyek felhasználására vonatkozóan. - A "kultúra és a sajtó finanszírozása az eszköz, amivel egy közösség a legjobban befolyásolható kívülről. A román állam nem volt hajlandó tudomásul venni az erdélyi magyar közösség kulturális igényeit, ily módon "az egész kulturális felépítmény a budapesti köldökzsinórról kezdett táplálkozni." Ezzel azok, akik a pénzcsapoknál állnak, erdélyi klientúrájukkal együtt totális monopóliumhoz jutnak. Egy centralizált struktúra jött létre, amely nem tűri a kritikát, az ellenvéleményt, a másságot. - Amikor a Hungária Közalapítvány kuratóriumába javasolták Szőcs Gézát, akkor figyelmezették, hogy tönkreteszik. "Tabajdi Csaba felhívta telefonon Markó Bélát és utasította, hogy tiltakozzon a magyar országgyűlésnél." Markó Béla ezt megtette, tiltakozott Szőcs Géza jelölése ellen. Tabajdi és Markó kérte Szokai Imrét, az ÁPV Rt. igazgatótanácsának elnökét, hogy szüntesse be az Erdélyi Napló finanszírozását /vagyis hirdetéssel való ellátását/. Ezután a hetilapnál hatalomátvételt készítettek elő. A cél az volt, hogy szétverjék a szerkesztőséget. - Változás várható a közeljövőben: a tulajdonjogot a Dialog Nyomdára átruházza, ebben az Erdélyi Híradónak van részesedése, a Dialog pedig az Erdélyi Híradót bízza meg a lapkiadással. Gazda Árpád lesz a főszerkesztő. - Szőcs Géza elmondta még, hogy a laptól eltávozott szerkesztők is közölhetnek az Erdélyi Naplóban. /Németh Tünde: Ultimátum és puccs. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 18./
1996. december 18.
A millecentenáriumi év záróeseményei közé tartozik a Magyar Cserkészszövetség Betlehemi láng elnevezésű túrája, melynek hossza 7500 kilométer, s amelyet a magyar cserkészek az osztrák cserkészekkel együtt Erdélyben szándékoznak befejezni. A küldöttség dec. 16-án érkezett Kolozsvár határába, ahol a staféta továbbvivőivel találkozott, ezt követően a Szent Mihály templomban került sor a láng átvételére, amely azután folytatja útját Tordán át Ludas, Marosvásárhely, Bács, Magyarvista, Nagypetri, Zilah, Kraszna, Szilágysomlyó irányában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./
1996. december 18.
Megjelent Mészáros József marosvásárhelyi irodalomtörténész szerkesztésében Kós Károly egyetemessége /Tinivár Kiadó, Kolozsvár, 1996/ című könyve, amely a Marosvásárhelyen kiadott Kós Károly egyetemessége felé című munkájának második, bővített kiadása. A könyv az élete végéig alkotó építész-műemlékvédő-író-drámaíró-levélíró-politikus-történész-nyelvész-könyvművész egyetemességét tükrözi. Helyet kap benne többek között Balogh Edgár, Czine Mihály, Balogh Ferenc, Gábor Dénes, Péntek János és Benő Samu írása. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./
1996. december 20.
Marosvásárhelyen kiadott nyilatkozatában a Vatra Romaneasca kifejtette: "Beszterce-Naszód kivételével minden olyan megyében, amelyet 1940-ben elfoglaltak a horthysták, most lesz RMDSZ-es prefektus, alprefektus vagy főigazgató". Felteszi a kérdést: "Visszatérünk 1940-be, kormányzó urak? Nem az autonómia vagy önkormányzat felé haladunk?" A Vatra azzal vádolja a Ciorbea-kormányt, hogy miközben védi a magyar kisebbséget, "egy szót sem szól a hargitai és kovásznai románoktól, akiket zaklatnak, és akik idegeneknek érzik magukat saját országukban." /Támad a Vatra. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./
1996. december 24.
Váratlanul szabadon engedték Cseresznyés Pált. Cseresznyés Pál dec. 24-én kiszabadult a börtönből, Emil Constantinescu elnök kegyelemben részesítette. Az államelnök előzőleg beszélt Cofariuval, aki hajlandó volt megbocsátani. Négy Maros megyei RMDSZ-képviselő újabb kegyelmi kérvényt adott be novemberben, a választási eredmények kihirdetése után, ez volt az ötödik kérvény. Frunda György azonban közbelépett, ne avatkozzanak bele, ezzel az üggyel ő foglalkozik már öt éve. Amikor megnyílt a börtönajtó, Frunda György és Borbély László várta Cseresznyés Pált, ugyanis Frunda hozta Bukarestből a szabadulást lehetővé tevő elnöki döntést. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./ A bukaresti Adevarul nem értett egyet a döntéssel, ez bátoríthatja a "románvadászokat", ennek a "román engedékenységnek" a nevében a történelemben a románok olyan könnyen hagyták magukat elnyomni a magyar urak által. Emil Constantinescu gesztusa növelheti az RMDSZ arroganciáját. Hasonló hangot ütött meg a Cronica Romana, ugyanakkor idézte a szélsőséges Corneliu Vadim Tudort, aki nem hibáztatja az államelnököt döntéséért. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./ Előzmény: Cseresznyés Pált 1991. jan. 18-án tartóztatták le, azzal vádolták, hogy 1990. márc. 20-án Marosvásárhelyen belerúgott Cofariu Mihaila libánfalvi lakosba. Cseresznyés Pált rettenetesen megverték, így vették rá a beismerő vallomásra. Marosvásárhelyen a Maros Megyei Törvényszék 1992. júl. 7-én 10 év börtönbüntetésre, valamint 1 millió lej kártérítésre ítélte Cseresznyés Pált és - távollétében - Barabás Ernőt. /Népújság (Marosvásárhely), 1992. júl. 8./
1998. január 2.
Jan. 2-án ismeretlen tettes betörést kísérelt meg Markó Béla szenátor marosvásárhelyi irodájában. A betörő a riasztóberendezés hangjára eltávozott. Ugyanezen a napon Markó Béla kocsiját feltörték és ellopták a magnót és az akkumulátort. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./
1998. január 8.
A nacionalista oktatáspolitika, a nyílt vagy burkolt diszkrimináció eredményeképpen az ötvenes évektől egyre kevesebb magyar hallgatója lehetett a felsőfokú oktatási intézményeknek. Az elrománosítás kétféleképpen folyt: az elméleti tantárgyakat román nyelven kellett oktatni, emiatt az oktatás 70 %-a román nyelven folyt, a másik módszer: egyre több román hallgató ment a magyar jellegű intézményekbe. Az 1958-59-es tanévben a Babes-Bolyai Tudományegyetemnek 4443 nappali tagozatos hallgatója volt, közülük 2917 /65,7 %/ volt román, és 1266 /28,5 %/ magyar nemzetiségű. Az 1977-78-as tanévben 3270 /75%/ román és 1049 /21,1 %/ magyar diák látogatta a nappali tagozatot. Az 1989-90-es tanévben az egyetem 3007 hallhatójából 2304 /76,6%/ volt román, magyar pedig 661 /22 %/. A marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézetben 1949-től 1959-ig 13 %-kal nőtt a magyar nemzetiségű hallgatók száma, viszont 1959 és 1989 között ez a számarány több mint a felére csökkent. /Jakab Árpád: Egyre kevesebb magyar diák. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 8./
1998. január 8.
Új olvasóterem nyílt Sepsiszentgyörgyön, a Megyei Könyvtárban, melyet a Babes-Bolyai Tudományegyetem keretében működő sepsiszentgyörgyi Közgazdasági Főiskola hallgatói használhatnak. /Erdély (Sepsiszentgyörgy), jan. 8. - új napilap, II. évf. 4. sz., - Tavaly dec. 22-én megjelent a próbaszám, az egyben az I. évfolyam. Alcíme: független napilap. Kiadja az Európai Idő és a TNN. Főszerkesztője Horváth Alpár, aki egyben az Európai Idő főszerkesztője is. Első számai alapján bulvárlap. Az Erdély ambícióját mutatja, hogy van nemzetközi főszerkesztősége /Willmann Walter/, kárpát-medencei és romániai főszerkesztősége /Kocsis Károly/. Az Erdély jelzi, hogy területi irodái vannak Kézdivásárhelyen, Csíkszeredában, Marosvásárhelyen, Brassóban, Kovásznán, Baróton, Gyergyószentmiklóson és Székelyudvarhelyen.
1998. január 10.
Január elején kormánydöntés alapján új kisebbségkutató közalapítvány kezdte meg működését. Az Antall-kormány idején létrehozott Teleki László Alapítvány most született konkurense mögött Tabajdi Csaba államtitkár áll, aki a jelek szerint így vág vissza, amiért nem tudta átszervezni a Teleki Alapítványt. Kosári Domokos, a Teleki László Alapítvány kuratóriumi elnöke célzott rá, hogy az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatási Közalapítvány /EÖK/ létrehozása mögött hatalmi tényezők vannak. - Tabajdi Csaba - még 1994 előtt - sikertelenül pályázott az alapítvány által fenntartott Magyar Külügyi Intézet igazgatói posztjára. 1994 után Tabajdi Csaba államtitkár lett, és szerette volna átalakítani a TLA szervezetét, s egyúttal kormányzati célok szolgálatába állítani. Tabajdi írásba öntötte terveit, de erről nem tájékoztatta a TLA kuratóriumát. Kosáry Domokos ezt szóvá tette Horn Gyula miniszterelnöknek, aki leállíttatta az átszervezést. Kosáry Domokos kifejtette: "Nem tudjuk pontosan, mi történik a szomszédos országokban, pedig szükségünk van arra, hogy pontosan információnk legyen, hogyan gondolkoznak, hogy cselekednek, mire törekednek". - Tabajdi Csaba elmondta, hogy a kuratórium - amelynek tagjai többek között - Glatz Ferenc, Ormos Mária, Vásárhelyi Miklós - az átszervezésben "eddig nem mutatott semmiféle érdekeltséget, s korántsem biztos, hogy ez a testület egyáltalán képes lenne-e efféle akarat keresztülvitelére". Tabajdi Csaba fenntartásait fogalmazta meg a TLA gazdálkodásával kapcsolatban is. Diószegi László, az alapítványi iroda vezetője tagadta ezt a vádat, mondván, egymilliárd forintos vagyonuk van. 1992-ben a kormánytól kapott céltámogatásból vásárolt budai ingatlanon levő romos épületeket felújították, ezeket cégeknek kiadják, ebből bevételre tesznek szert. Idén már 27 millió forintot tud a kft az alapítványnak átadni, de ez nem elégséges, szükség van a költségvetési támogatásra. A TLA költségvetési támogatása 1992 és 1997 között reálértéken az ötödére csökkent. Idén 80 millió forintot kaptak volna, 9 millióval többet, mint 1997-ben. Gellért Kis Gábor, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának elnöke módosító indítványt terjesztett elő - Tabajdi Csabával történt konzultáció után - a tervezett támogatás 10 millió forintos csökkentéséről. A TLA-hoz tartozó Közép-Európai Intézet élén két éve Garasztói György áll, aki elmondta, hogy az intézet munkatársi gárdája csak részben alkalmas magas színvonalú kutatómunkára. Az intézetben a kisebbségkutatási témák a kutatások harmadát fogják jelenteni, a regionalizmus, illetve a polgári demokratikus intézményrendszerek kutatásával szemben. - Tabajdi Csaba szerint az új kisebbségkutató közalapítvány feladata "a kisebbségpolitika tudományos megalapozása lesz." - Kérdés, meddig tartható fenn ez a párhuzamosság, két kutatóműhely létezése. /Riba István: Kisebbségkutató-konkurencia. Elaprózódás. = Heti Világgazdaság. jan. 10./
1998. január 13.
Jan. 13-án tárgyalta a marosvásárhelyi Táblabíróság a csereháti árvaház ügyét, az újabb tárgyalást febr. 20-ra tűzték ki a két per tárgyalását. Az egyik felperese Székelyudvarhely önkormányzata, a másiké az ARIS. - Varga Lajos Svájcban élő magyar mérnök rájött, hogy a csereháti ügyben szereplő Basel Hilft egyesületet csak 1997. febr. 19-én jegyezték be Svájcban. Amennyiben ez igaz, akkor egy nem létező egyesületnek nincs honnan adományozni bármit is. - Ez is mutatja, hogy okos dolog volt internetre felvinni még 1997 decemberében a Székelyudvarhelyen levő csereháti ügy összes dokumentumát. /Légből szőtt adományozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./
1998. január 22.
A marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum Erdély legjobb iskolája volt a közelmúltig, ezt tanúsítja mai népszerűsége is: évfolyamonként tizenhat osztály működik, ami viszont a minőség romlásához viszi az iskolai tevékenységet. Kicsit csökkenteni akarják ezt a nagy létszámot, hogy megőrizzék az iskola jó hírét. /A Bolyai híre és fonákja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./
1998. január 23.
A Pro Európa Liga tiltakozott a bukaresti tévé igazgatójánál amiatt, hogy a televízió egyes csatornáján, jan, 20-án idillikus képet festettek a legionárius mozgalomról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23., a marosvásárhelyi Népújságból átvett cikk./
1998. január 24.
A készülő törvény értelmében az elevett egyházi ingatlanok visszaigényelhetők, tájékoztatott Kelemen Hunor művelődésügyi államtitkár. A művelődésügyi törvénytervezet szerint a magántulajdonban levő műemlék restaurálása is finanszírozható állami támogatásból. Pozitív változtatás az, hogy a megyei tanácsok finanszírozhatják a civil szféra programjait. Eddig erre nem volt mód. Kelemen Hunor vezeti a kisebbségi igazgatóságot, a hivatásos művészetek igazgatóságát /színházak, operák, filharmónia, zenei és színházi fesztiválok/ és a képzőművészeti igazgatóságot. Egy éve vár a marosvásárhelyi Teleki Téka arra, hogy újra önálló legyen, mert jelenleg a megyei könyvtár része. Ebben a megyei tanács az illetékes, Kelemen Hunor bízik abban, hogy a Teleki Téka megkapja önállóságát. 1996 novemberében, leköszönése előtt két nappal a Vacaroiu-kormány hozott határozatot arról, hogy Árkoson, a kastélyban létrehozzák a Keleti Kárpátok Múzeumát. A helyi közösség ebbe nem egyezett bele, az államtitkárnak sikerült elérnie, hogy ne Árkoson kapjon helyet a tervezett múzeum. /Szonda Szabolcs: Beszélgetés Kelemen Hunorral, a Művelődésügyi Minisztérium államtitkárával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24-25./
1998. január 24.
1997 karácsonyán újabb színnel gazdagodott a romániai magyar kulturális sajtó palettája. A Seprődi János Kórusszövetség /elnöke Nagy Ferenc, tiszteletbeli elnöke Szalman Lóránd/ kiadványa az Erdélyi Kórus /Marosvásárhely/, a terv szerint negyedévenként fog megjelenni. Csíky Csaba a lap felelős szerkesztője. /Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), jan. 24./
1998. január 26.
Smaranda Enachét, az ismert marosvásárhelyi emberjogi harcost svédországi nagykövetnek nevezték ki. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./
1998. január 27.
Az RMDSZ a maga részéről igyekszik mindent megtenni azért, hogy a jelenlegi román kormánykoalíció váljék újra működőképessé és az ország elinduljon a tényleges kibontakozás útján - hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke egy jan. 27-én közölt interjúban. A szövetségi elnök megjegyezte, hogy az RMDSZ nem kívánt előtérbe kerülni a jelenlegi konfliktusban. Ugyanakkor ő maga és az RMDSZ más vezetői számos megbeszélést folytattak a koalíciós partnerekkel, intenzív a kapcsolat Victor Ciorbea miniszterelnökkel és Constantinescu elnökkel is, a szövetség megegyezés felé próbálja tolni a felek álláspontját. Markó Béla a sorozatos melléfogásoknak, a nyilvános ultimátumoknak tulajdonítja a válság elfajulását és ezzel kapcsolatban megjegyezte: az RMDSZ-vezetéstől sokszor számon kérték, miért nem élt olyasfajta ultimátummal, mint amelyet a Demokrata Párt vezető testülete alkalmazott. Azok, akik például az RMDSZ Szövetségi Képviselő Tanácsától sürgettek ilyen fellépést, most láthatják, mihez vezet ez, hangsúlyozta a politikus. - Markó Béla hangsúlyozta, hogy a parasztpárti Pruteanu szenátor magatartása is mérhetetlen kárt okozott a koalíciónak. A szövetség nem mondhatta azt, hogy közömbös számára, marad-e vagy megy a miniszterelnök. Markó helytelenítette, hogy a Demokrata Párt erre egyszerűsítette a reformmal kapcsolatos több felvetését, amelyek között olyan is akad, amellyel különben az RMDSZ egyetért. Markó Béla a Ciorbea kormányfő személyéről folyó vitával kapcsolatban kifejtette: nem hiszi, hogy egy olyan koalícióban, mint a romániai, egyetlen személy garancia lehet a reform működésére. A miniszterelnök személye rendkívül fontos és valóban voltak ingadozásai, mint ahogy a kormánynak is. Sajnos maga a koalíciós csúcs kötötte meg a kormány és a miniszterelnök kezét, amit az RMDSZ már egy fél éve szóvá tett. - Az igazi kérdés azonban a koalíción belüli viszony: arra van szükség, hogy egyik fél se próbálja meg a másikat félreszorítani és önmagát a hatalom teljes letéteményesének tekintetni, ahogy az a tisztségek elosztásánál megnyilvánult, és egy idő után kölcsönössé vált. További tényező, hogy a Demokrata Párt balközép, a Parasztpárt jobboldali alakulat, a programok ütköznek és már kezdetben sem sikerült igazán azonosítani azokat a programelemeket, amelyekben nincs egyetértés, hogy megegyezzenek róluk vagy félretegyék őket. Az RMDSZ szövetségi elnöke a kisebbségi kormányzás esélyeivel kapcsolatban - megjegyezve, hogy az ezzel kapcsolatos egyeztetésekre az RMDSZ fel van készülve - utalt arra, hogy a Vacaroiu-kormány gyakorlatilag így dolgozott. Ha a reform nem folytatódik gyorsabban és olajozottabban, akkor komoly bajokkal kell szembenézni. Az RMDSZ szerint különben a DP sem gondolja tartósnak a kisebbségi kormányzást és újra szeretné tárgyalni magának a kormánynak a kérdését. Markó az elkövetkező időszak gyakorlati feladatairól szólva első helyen a tanügyi törvénynek a koalíciós egyezségben rögzített módon való elfogadását emelte ki, ugyanakkor rámutatott, hogy a válság alatt is folyik a koalíciós munka. Az RMDSZ oktatási államtitkára a miniszterrel egyeztetett a beiskolázási számokról, az RMDSZ ügyvezető elnöksége felsőoktatási lehetőségeket elemzett, hosszú huzavona után a vallásügyi államtitkárságon sikerült elérni a kisebbségi egyházakkal foglalkozó igazgatóság megalakítását. /Népújság (Marosvásárhely), jan. 27./
1998. január 31.
Jan. 31-én Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSZ Operatív Tanácsa. Az ülésen jelen volt Csávossy György, a SZET elnöke, Demeter János, az Országos Önkormányzati Tanács elnöke, Dézsi Zoltán, az SZKT elnöke, Kötő József ügyvezető alelnök, Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Tőkés László tiszteletbeli elnök és Varga Attila, a képviselőházi frakció elnöke, ügyvezető alelnök. A szövetségi elnök tájékoztatója után az Operatív Tanács elemezte a kormánykoalícióban kialakult helyzetet, és megvizsgálta a lehetséges alternatívákat. Fontos konklúzióként fogalmazódott meg az, hogy az RMDSZ-nek, a romániai magyarságnak, az egész romániai társadalomnak elsődleges érdeke a jelenlegi koalíciós együttműködés megőrzése és a reform továbbvitele. Az előállott új helyzetben az RMDSZ minél hangsúlyosabban akar hozzájárulni olyan általános érdekű területek jó működéséhez, mint a gazdaság és a privatizáció. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 2. - 1198. sz./
1998. január 31.
Jan. 31-én tanácskozás tartottak Marosvásárhelyen az Ügyvezető Elnökség tagjai, valamint az RMDSZ prefektusai, alprefektusai, megyei tanácselnökei és alelnökei. A találkozón részt vett Markó Béla szövetségi elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök. Napirenden szerepelt az Önkormányzati Főosztály Székely István ügyvezető alelnök által előterjesztett beszámolója a megyékkel való kapcsolattartásról. Ezt követően Borbély László, az újonnan kinevezett kormányzati ügyvezető alelnök bemutatta az új főosztály megszervezésével kapcsolatos elképzeléseket, különös tekintettel az információáramlás biztosítására. Birtalan József gazdasági alelnök a megyei kormányzati tisztségviselők kinevezésével kapcsolatban tartott tájékoztatót, majd Bara Gyula munkaügyi és népjóléti államtitkár a kormány bérpolitikájának aktuális vonatkozásairól adott tájékoztatást, végül pedig Örsi Imre, az Állami Vagyonalap Igazgatótanácsának tagja a privatizációs törvénnyel kapcsolatos elképzeléseket ismertette. Markó Béla és Takács Csaba a kormánykoalícióban kialakult helyzetről, a válság megoldásának kereséséről nyújtott tájékoztatót.A tájékoztatókat hasznos és pragmatikus beszélgetés követte. A jelenlévők pozitívan értékelték az új, kormányzati főosztály létesítését, sürgették a helyi pénzügyi törvény és a helyi önkormányzati vagyonról szóló törvénytervezet véglegesítését és elfogadását, igényelték a rendszeres kapcsolattartást a helyi tisztségviselők és az RMDSZ vezetése között. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 2. - 1198. sz./
