Az új oktatási törvény elfogadása elleni tiltakozásaként júl. 2-án lemondott a képviselőház oktatási bizottságának elnöki tisztéről Anghel Stanciu, a Nagy Románia Párt (PRM) képviselője. Stanciu a közszolgálati rádió által hosszan idézett nyilatkozatában kifejtette: így kívánt "riadót fújni azok ellen, akik azt hiszik, játékot űzhetnek az állam hivatalos nyelvével, az egységes román nemzetállam jogállásával". Stanciu szerint a most elfogadott törvény a magyar nyelvet Románia második hivatalos nyelvévé teszi. A tervezett Petőfi-Schiller magyar-német multikulturális egyetem pedig "a hungarizmus és Nagy-Magyarország propagálásának a fészkévé fog válni". - A Nagy Románia Párt főtitkára, Gheorghe Funar kolozsvári polgármester kiátkozta azokat a törvényhozókat, akik megszavazták az oktatási törvényt. "Legyen átkozott mindörökre azoknak a neve, akik a román nyelv, a román nemzet és Románia érdekei ellen szavaztak" - írta a sajtónak eljuttatott átkában a PRM főtitkára. /Felpörög a nacionalista hisztéria. Főtitkári átok. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 3./
1999. július 6.
Jánk Károly első verseskötete Álom a nyomokban, a második M-á-s-v-i-l-á-g címmel jelent meg a marosvásárhelyi Mentor Kiadónál. Négy modern román költő verseiből válogató fordításkötetét a pécsi Jelenkor adta ki. 1997-98-ban a Korunk versrovatának szerkesztője volt. Jánk Károly Szatmárnémetin él. Nem lát esélyt Kolozsváron kívüli komoly irodalmi műhelyek létrejöttének. "Mindenki Kolozsvár felé húzódik, ott képzeli el a továbbiakban az életét, ahol valamelyes írói csoportosulások vannak, egyetemi szféra, lapok." - szögezte le. Nagyon-nagyon sokan elmentek, és nemcsak Kolozsvárra, hanem Magyarországra, "végülis alkotói hiány van ebben a térségben. Olyan városokra gondolok, mint Temesvár, Arad, Szatmár, Nagybánya, Brassó, és ez szerintem a székelyföldi városok nagy részére is vonatkozik" - tette hozzá. /Az emberi sorsokat láthatatlan pillérek tartják. Beszélgetés Jánk Károly költővel. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 6./
1999. július 9.
Júl. 9-én Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnök Marosvásárhelyen fogadta a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és ezen belül az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ), a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ), az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) , és diákújságírókat tömörítő DUMA szervezet vezetőit. A megbeszélésen a jelenlevők megtárgyalták az RMDSZ VI. Kongresszusán elfogadott, a szövetség ifjúságpolitikai célkitűzéseire vonatkozó határozatának főbb pontjait, különös hangsúlyt fektetve a szövetségre háruló feladatokra az ifjúsági szervezetek támogatása terén, ezen belül pedig a magyar ifjúság érdekképviseletére és érdekérvényesítésére. A találkozón az ifjúsági szervezetek vezetői ismertették a magyar Ifjúsági- és Sportminisztérium kezdeményezése nyomán megrendezésre kerülő Magyar Ifjúsági Konferencia terveit is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 9. - 1511. sz./
1999. július 10.
Júl. 8-án mutatták be Kolozsváron Cs. Gyimesi Éva egyetemi tanár és irodalomkritikus Kritikai mozaik /Polis, Kolozsvár/ című kötetét, amely a szerző 1972?1998-ban íródott kritikai esszéit és tanulmányait tartalmazza. Cs. Gyimesi Éva elmondta, a kritikák egyharmada "csoda, hogy átment a cenzúrán". Ez alkalommal Cs. Gyimesi Éva Colloquium Transsylvanicum /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című másik könyvét is bemutatták. /Kötetbe foglalt mozaikok. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./
1999. július 10.
Sepsiszentgyörgyön júl. 8-án mutatták be Kolozsváron Cs. Gyimesi Éva egyetemi tanár és irodalomkritikus Kritikai mozaik /Polis, Kolozsvár/ című kötetét, amely a szerző 1972-1998-ban íródott kritikai esszéit és tanulmányait tartalmazza. Cs. Gyimesi Éva elmondta, a kritikák egyharmada "csoda, hogy átment a cenzúrán". Ez alkalommal Cs. Gyimesi Éva Colloquium Transsylvanicum /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című másik könyvét is bemutatták. /Kötetbe foglalt mozaikok. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./
1999. július 12.
Muhi Miklós, a Gábor Dénes Műszaki Főiskola Szatmárnémetiben levő kihelyezett tagozatának vezetője adott tájékoztatást. A Főiskolát a Gábor Dénes Alapítvány működteti, ez egy magánkézben lévő tanintézet, melynek központja Budapesten van, konzultációs központjai működnek Magyarország minden nagyobb városában, ezen kívül Erdélyben, Szlovákiában és Szerbiában. Az erdélyi központ Kolozsváron van, ott idén már a második generáció végzett; oktatás folyik még Szatmárnémetiben, Marosvásárhelyen, Nagyváradon, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen. Pillanatnyilag körülbelül ötszáz diák van. Informatikai üzemmérnököket képeznek, az oktatás a nyolc félév alatt magában foglal egy informatikai alapképzést - felhasználói szinten -, valamint általános műveltségi tantárgyakat, mint a matematika, fizika, közgazdaságtan, jog, tudománytörténet. A tanév október elsejétől július közepéig tart. Az oktatás pénteken délután és szombaton délelőtt folyik Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Kollégium termeiben. Az előadások magyarul folynak, de vannak román, illetve német tagozaton végzett hallgatók is. Távoktatási rendszerben dolgoznak. A tanárok helybeliek, nagyrészt fiatalok. Szatmárnémetiben 1998 őszén 27-en iratkoztak be, lemorzsolódás egyelőre nincs. A félévi tandíj 300 dollárnak megfelelő lej, napi árfolyamon, ezt félév elején kell kifizetni. Az összegnek körülbelül fele az írott anyagot fedezi, amit a diák kézhez kap minden tantárgyból, valamint benne van a zárthelyi dolgozatok és egy vizsga ára. Minden további vizsga öt dollárba kerül. A 4,5 fölötti átlagot elért hallgatók, ha minden vizsgán átmentek, kérhetik a következő félévi tandíj felének elengedését. A végzettek magyarországi főiskolai diplomát kapnak, az ott akkreditált Gábor Dénes Főiskolától. A diploma Romániában honosítható. A főiskolán keresztüli honosítást is megindították, az ügyet a román tanügyminisztérium intézi. - A következő tanévre is 25-30 jelentkezőre számítanak, de ennek a dupláját is fogadni tudják. Szeretnének közgazdasági vagy vállalkozói jellegű képzést is beindítani. /"Aki nem ért a számítógéphez, az a jövő század analfabétája". = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 12./
1999. július 13.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke júl. 12-én a romániai magyar tömegtájékoztatás vezetőivel találkozott Marosvásárhelyen. Előttük kifejtette: kéri a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ vezetőségét, hogy a székelyudvarhelyi Polgári esték részvevőinek az SRI általi megfigyelési botrányát sürgősen vizsgálja ki. Markó Béla megerősítette, hogy Costin Georgescu, az SRI igazgatója egy korábbi beszélgetésükön elismerte: a titkoszsolgálatnak korábban az irredentizmussal és magyar veszéllyel foglalkozó külön ügyosztálya létezett, amelyet azóta felszámoltak. Ennek ellenére tény, hogy az RMDSZ-t és különböző politikusokat azóta is figyeli a titkosszolgálat. Ezt bizonyítja a lehallgatókészülékek felfedezése például RMDSZ-székházakban. Markó Béla szerint nem is az a lényeg, hogy az említett ügyosztály létezik-e vagy sem, hanem hogy mit tekint az RHSZ azóta is nemzetbiztonsági kérdésnek. Az RMDSZ elnöke beszámolt arról, hogy a bukaresti Szövetségi Elnöki Hivatal újjászervezte emberjogi főosztályát, amelynek felelőséhez, Asztalos Csaba emberjogi és kisebbségi tanácsoshoz lehet fordulni az ehhez hasonló jogsérelmekkel. - Markó Béla szerint Csapó József szenátortársának az a gesztusa, hogy a tanügyi törvény ellen szavazott, felért mindazoknak az előnyöknek az elutasításával is, amelyeket az új törvény, meglevő hiányosságai ellenére, a kisebbségeknek biztosít. /Balló Áron: Markó Béla kivizsgálást kér az RHSZ-től. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./
1999. július 13.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztálya székhelyén, Marosvásárhelyen hozzáférhető a tavalyi brassói tudományos ülésszakon elhangzott közleményeket tartalmazó kötet, az Az EME Orvostudományi Értesítő 71. kötete székházban. /EME Orvostudományi Értesítő. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 13./
1999. július 13.
Hajdu Győző, az Együtt - Impreuna főszerkesztője Petőfivel igyekszik nemzetáruló törekvéseit igazolni. Porzsolt Borbála megkérdezése, jóváhagyása nélkül jelent meg Petőfi-portréja az Együtt - Impreuna idei júliusi számában, a művésznő tiltakozott az eljárás miatt. /Porzsolt Borbála: A legszebb üggyel is visszaélnek! = Népújság (Marosvásárhely), júl. 13./ Megjegyzés: Hajdu Győző, Ceausescu kiszolgálója adja ki az Együtt-Impreuna folyóiratot, melynek vezetőtanácsában foglal helyet Adrian Paunescu, Ceausescu másik hírhedt propagandistája, udvari költője. Amíg Iliescu államelnök volt, támogatta az Együtt című lapot. Várható volt, hogy az 1996-os választás után megszűnik a folyóirat. Nem így történt, az Együtt változatlanul megjelenik. A júliusi számban közlik Emil Constantinescu elnök meleg hangú gratulációját. Constantinescu üzenete szerint "az Együtt-Impreuna Társaság ragyogóan megtestesíti a magas szintű kulturális szolidaritás modelljét..." "Az identitás és a másság közötti kapcsolat harmonikus felfogásának modellje ez..." Constantinescu gratulált rendezvényükhöz, amely a következő szép címet kapta: Bukaresti és budapesti költők kézfogása - a népeink közötti megértés és az európai béke érdekében. A rendezvényen a román költők között volt Adrian Paunescu és Ion Brad, Budapestet Hajdu Győző lapjának két régi barátja, Baranyi Ferenc és Simor András költők képviselték, a lap szerint "a magyarországi költészet két kiemelkedő személyisége". A Hajdu Győző örömmel számol be arról, hogy kiadványát bukaresti vállalatvezetők és a Kereskedelmi Bank támogatja, két utóbbi számukat pedig a kormány Tájékoztatási Főigazgatósága. /Együtt (Bukarest), júl. - IX. évf. 7. sz. - a lap egyik fele magyar nyelvű, a másik fele Impreuna címen tükörfordításban románul közli a magyar nyelvű anyagot.
1999. július 14.
Legalább tizenhárom ember vesztette életét, több személy eltűnt és sokan megsebesültek júl. 12-én a Hunyad megyei Malomvíz nevű településen történt földcsuszamlás következtében: hegyoldal ráomlott a vízierőműnél dolgozó munkások lakótelepére. A Nagypatak kiáradt, a telepre vezető utat teljesen tönkretette. Emiatt a telep csaknem megközelíthetetlen volt. A Nagypatak a völgyzáró gátat is megrongálta. - Radu Vasile miniszterelnök júl. 12-én válságtanácskozást tartott a védelmi és a belügyminisztérium képviselőivel. A völgyzárógát térségét még júl. 13-án sem lehetett szárazföldön megközelíteni. Az eddig jelentések 13, illetve 15 halottról szólnak, de egyelőre azt sem tudják pontosan, hogy hány embert temethetett el a leszakadt domboldal. A hadsereg helikopterei 21 sebesültet szállítottak hétfőn a közeli kórházba. - A szakértők már több mint tíz éve figyelmeztettek a földcsuszamlás veszélyére. A gátat építő vállalat vezetése azonban titokban tartotta ezeket a vészjelzéseket, írta az Evenimentul Zilei napilap. /Több emberéletet kioltó tragédia a Retyezátban. A Nagypatak völgyét elzáró gát biztonsága is kétséges. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./ Az áradások következtében július 1-je óta harminckét ember vesztette életét az országban - közölte júl. 13-án Bukarestben a környezetvédelmi minisztériumi szóvivő. Eddig 58 házat rombolt le a víz, 1230 ház megrongálódott és több mint 4 ezer hektár mezőgazdasági terület került víz alá július eleje óta. Az esőzések több kilométernyi úttestet és vasútvonalat tettek járhatatlanná. /Az árvíz is ölt. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 14./
1999. július 14.
Adrian Nastase, a legnagyobb román ellenzéki párt, a Szociális Demokrácia Romániai Pártjának (PDSR) első alelnöke júl. 13-án, Kolozsváron tartott sajtóértekezletén azt jósolta, hogy ősszel súlyos feszültség fog kirobbanni Erdélyben. A volt külügyminiszter közölte: információi vannak "a magyar revizionisták" lehetséges stratégiájáról, amelyet akkor alkalmaznának, ha romlana a helyzet Romániában. Azt állította, hogy "a maximális feszültség politikáját a külső erők által támogatott belső erők" kezdeményezik. Nastase szerint a múlt heti székelyudvarhelyi incidens - amikor is több helyi lakos akció közben tetten érte a Román Hírszerző Szolgálat embereit - egyik példája annak, hogy milyen nehézségekbe ütközik az ország egyes vidékein az állami intézmények működése. /Szélsőséges szólamokkal. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 14./
1999. július 14.
Szászrégenben a református gyülekezet 1994-ben úgy döntött, hogy új parókiára van szükség. A jelenlegi, parókiának indult épület már áll, viszont sokkal terjedelmesebb, mintsem egy lelkészi családnak nyújthatna otthont. Demeter József lelkész elmondta, hogy eredeti Makovecz Imrét kérte meg a terv elkészítésére. A lelkész 1998 végén javasolta az eredeti terv megváltoztatását. A presbitérium elfogadta azt, így most gyülekezeti ház épül, amely három tevékenységet foglal magában: diakónia, ifjúság és oktatás. A tevékenységek kezdőbetűi alapján lett a gyülekezeti ház neve DIÓ-ház. Külföldi segítséget is kaptak. Az emeleti részen egy "minikollégiumot" is szeretnének berendezni mezőségi gyerekek számára, de orvosi rendelő beindítását is tervezik. Ez végülis 3000 léleknek a gyülekezeti háza. /Nagy Géza Szabolcs: Parókiának indult - gyülekezeti ház lesz. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 14./
1999. július 15.
A Székelyudvarhelyen júl. 8-án történt titkosszolgálati megfigyelés ügyében Markó Béla, RMDSZ-elnök találkozott Costin Georgescuval, Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatójával, aki elismerte, hogy a jelenlegi kormányzat hivatalba lépése előtt a SRI-n belül külön vizsgálták az irredentizmust és a "magyar veszélyt". Azonban biztosította Markót, hogy ezt a tevékenységet felszámolták. - Az ügyben az SRI cáfolatot tett közzé, amelyben kijelenti: "A Román Hírszerző Szolgálat nem a Polgári esték rendezvény résztvevőit figyelte, hanem más feladatot végzett július 8-án Székelyudvarhelyen". - Antal István képviselő, a helyi RMDSZ szervezet elnöke Costin Georgescutól, a SRI igazgatójától kért felvilágosítást az "incidenssel" kapcsolatosan, ugyanis, mint mondta, a titkosszolgálat sajtóirodája által közzétett kommünikéből nem tűnik ki, hogy pontosan ismernék az események lefolyását. Ugyanakkor azt is kérte, hogy legyenek operatívabbak az ilyenszerű események tisztázásában, ugyanis az "incidens" után négy nappal került sor csupán a SRI hivatalos állásfoglalására. Antal István figyelmeztette a SRI igazgatóját, hogy élni fog a jogával, és a szenátus megfelelő szakbizottságához fordul az események kivizsgálása érdekében. /(mózes) [Mózes Edit]: A székelyudvarhelyi SRI- "incidens" ügyében. Antal István képviselő szenátusi vizsgálatot kér. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 15./
1999. július 16.
Júl. 16-án ülésezett Kolozsváron az RMDSZ Felsőoktatási Tanácsa. A megbeszélésen Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Nagy F. István, az ügyvezető elnökség oktatási alelnöke és Kötő József tanügyminisztériumi államtitkár is részt vett. Markó Béla szövetségi elnök elmondta, hogy a felsőfokú oktatás tanerőinek sürgősen elemezniük kell a tanügyi törvény adta új lehetőségeket, és meg kell állapítaniuk a cselekvési prioritásokat. Az RMDSZ vezetőségének illetékesei külön is tárgyalni fognak a kolozsvári, a marosvásárhelyi és más városbeli felsőoktatási intézmények tanáraival, hogy megállapítsák a magyar nyelvű oktatás kibővítési lehetőségeit. Elsősorban azokra a területekre kell gondolni, ahol eddig nem volt magyar nyelvű oktatás, mint a műszaki, közgazdasági és más szakterületeken, ugyanakkor fel kell mérni a tankönyvekben, előadásokban mutatkozó hiányt. Markó Béla a kolozsvári MKT álláspontjáról elmondta, ő sem elégedett a törvénnyel, de mindenképpen előrelépést jelent az 1995-ös tanügyi törvényhez képest. "A kolozsváriak álláspontja nem oktatási, hanem politikai töltetű, ami az RMDSZ csúcsvezetőségével szembeni ellenérzését jelenti." - állapította meg. /Ülésezett a Felsőoktatási Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./
1999. július 19.
Júl. 17-én Raván faluünnepet tartottak. Sokfelől jöttünk, és mégis egyek vagyunk, hangzott el Tőkés László püspök igehirdetésében a kis székely falu unitárius templomában. Korunk bálványai: az anyagiasság, az önzés, a gyűlölet, az isten- és emberellenesség. A világ zaja ezekkel nyomja el templomaink hívó harangszavát - hangoztatta a püspök. Adorjáni Levente unitárius pap húsz éven át pásztorolta a kis gyülekezetet. Lassan magnak se marad maholnap magyar a faluban. Hiszen a legfiatalabb férfilakos is ötvenöt éves - és csak egyetlenegy van belőle. Rava leghíresebb szülötte, Kedei Zoltán marosvásárhelyi festőművész, szólalt fel. Csete Árpád lelkész ismertette a találkozóra elkészült emlékkiadványt, amely egyház- és faluképet nyújt, eszmélésre, továbbgondolásra, cselekvésre késztető adattárat és történetet kínál, a "következtetést" az olvasóra bízva. A szerkesztés a Csete Árpád, a kivitelezés a Master Druck munkája. Júl. 18-án az istentiszteletet Szabó Árpád unitárius püspök végezte. /Bölöni Domokos: Rava a tizenkettedik órában. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 19./
1999. július 20.
A tusnádfürdői Bálványosi Nyári Szabadegyetem második napján, júl. 20-án a téma Nemzeti kultúra, multikulturalitás, etnokulturalitás csere volt. A meghívott előadók közül jelen volt Eckstein-Kovács Péter, a Nemzeti Kisebbségi Hivatal tárcanélküli minisztere, Péter József, a magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára, valamint Alexandru Cistelecan irodalomkritikus. Eckstein-Kovács Péter szerint Romániában még nem zajlott le a multikulturalitás vitája. A központi kérdés az volt, van-e joga a magyar kisebbségnek anyanyelvén tanulni. Amíg más egyetemek terjeszkedtek és magánegyetemek tucatjával alakultak, addig "mi az építkezés helyett a politikai viták eredményével maradtunk" - állapíthatta meg Eckstein-Kovács Péter. Péter József arról beszélt, hogy a történészek olykor a politikusok kiszolgálói lesznek. Alexandru Cistelecean szerint a járható út a történelem demitizálása. Délután az 1999-es Frankfurti Könyvvásár és a magyar díszvendégi státus kapcsán beszélgettek a könyvekről és a könyvpiacról. Magyarország határok nélkül címmel mutatkozik be a könyvvásáron a magyar kultúra, a hátáron túli magyarság is helyet kap a bemutatkozásra. A frankfurti vásáron jelen lesz Kányádi Sándor, Sütő András, Lászlóffy Aladár, Kovács András Ferenc és a sor még folytatódhat. /Jubileumi Bálványosi Nyári Szabadegyetem - kedd. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./ Alexandru Cistelecan, a marosvásárhelyi Vatra című irodalmi lap főszerkesztője megjegyezte, az itteni magyar írókkal ellentétben, akik otthonosak a román irodalomban, román kollégáik nem ismerik a magyar irodalmat, és az iskolai oktatás sem egymás megismerését szolgálja. Eckstein Kovács Péter kisebbségügyi miniszter szerint a multikulturalitás szorosan összefügg a migráció kérdésével, ugyanis a nyugati országokban a hetvenes évek elején kezdtek arról beszélni, hogy a vendégmunkások és családjaik nem térnek haza, s az őshonos lakosság etnikailag és kulturális szempontból idegen elemekkel vegyült. Az érintett államok a multikulturalitás eszközeivel próbálták keresni az együttélés módját. Hivatalának tevékenységéről szólva az RMDSZ minisztere elmondta: két törvénytervezeten dolgoznak, egyik a diszkriminációt tiltaná, másik az országos roma stratégia kialakításával kapcsolatos. Pál József kijelentette: jelen pillanatban Európában új történelmi helyzet van, idejét múlta a kultúrák egymás elleni kihasználása, amikor a globalizáció a mindennapi életben is érzékelhető. A magyar kultúrát egységesnek tekintjük - hangsúlyozta -, anyagilag támogatjuk, hosszú távon az autonóm, kreatív közösségek létrejötte vezethet eredményre. Az előadásokat hozzászólások követték. Kelemen Hunor kijelentette, nem gondolja, hogy a Babes-Bolyai egyetem multikulturális, Eckstein kisebbségügyi miniszter elmondta: megjelent egy magyar nyelvű tankönyv Erdély történetéről, a román tankönyvek megújulása viszont továbbra is vitatott. Az elfogadott oktatási törvényről megjegyezte: magánegyetemekre, önálló karokra, fakultásra vonatkozó tiltás nincs, ám a kolozsvári magyar tudományegyetem jelen pillanatban megvalósíthatatlan. /Tusnádi krónika. A multikulturalitás értelmezései. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 21./ Szilágyi Zsolt képviselő kifejtette, hogy a Bálványosi Folyamat - ma már így nevezzük - 1990-ben indult útjára. Ekkor volt az első Bálványosi Nyári Szabadegyetem. A Fidesz és az akkor dinamikusan fejlődő MISZSZ (Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége) szervezésében egy olyan folyamat indult be, amiről ma, tíz év után nyugodtan elmondhatjuk, hogy példaértékű a térségben. A magyar-román kapcsolatokat, a két ország és a térség más országainak demokratizálódását és átmenetét kívánták nagyító alá venni. A Bálványosi Folyamat állandó fórummá vált: a magyar-román kapcsolatok állandó és megbízható fóruma. Az elkövetkezőkben intézményesíteni akarják, hogy megteremtsék a keretet, a magyar-román tabumentes párbeszéd lehetőségét. /Bálványostól Tusnádig. Szilágyi Zsolt a folyamatról. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 20./
1999. július 22.
Asztalos Ferenc parlamenti képviselő, a képviselőház oktatási bizottságának alelnöke a vele készült beszélgetésben kifejtette véleményét a Tőkés László püspök által bejelentett lévő Partiumi Egyetem tervéről. Szerinte félreértés az, hogy a tanügyi törvény nem ad lehetőséget magyar egyetem alapítására. A kisebbségi fejezet 123. paragrafusa kimondja, hogy a nemzeti kisebbségeknek joguk van felsőfokú intézmények létesítésére a magánoktatási szférában. - Az elmúlt években az RMDSZ a magánoktatás kérdését nem kezelte prioritásként, mert megfosztotta volna magát annak lehetőségétől, hogy valaha is létrejöjjön az önálló állami magyar egyetem. Azonban amennyiben a Partiumban megfogalmazódott az ilyen intézmény létrehozásának az igénye, az RMDSZ természetesen felvállalja ennek a politikai támogatását. Kovács Béla rektor elmondta, hogy hónapok óta benyújtották a különböző karok akkreditálására vonatkozó iratcsomókat, s az Országos Akkreditálási Tanács (OAT) még válaszra sem méltatta. Asztalos Ferenc megígérte, hogy az akkreditálásra az RMDSZ a politikai háttértámogatást biztosítja. - A Petőfi-Schiller Egyetem alapítási folyamata elhúzódik. Még hátra van azonban ebben az ügyben két per. Figyelembe véve, hogy közeledünk a választásokhoz, koalíciós partnereink sem nagyon sürgetik ennek a kérdésnek a megoldását. Pillanatnyilag jogos lehet mindannyiunk viszonylagos elégedetlensége, hogy holnap-holnapután az államelnök által kihirdetett törvény az önálló állami magyar egyetem létrehozásához való jogot tételesen nem mondja ki. A jogszabály viszont úgy fogalmaz, hogy az nem jelent gátat. - Az akkreditálási törvény értelmében Romániában egyébként is csak törvény alapján lehet egyetemet indítani. - A lehető legrövidebb időn belül fel kell mérni, hogy ahol jelenleg nincs magyar oktatás, de lenne rá igény, hogyan lehet beindítani a magyar oktatás megteremtését célzó folyamatokat. Sok ilyen hely van, például Marosvásárhelyen a román nyelven működő Petru Maior magánegyetemen a diákok 40 százaléka magyar. Vagy Kolozsváron, a Műszaki Egyetemen markáns magyar tanári gárda létezik, és szép számban vannak ott magyar diákok is. /Tibori Szabó Zoltán: Petőfi-Schiller-egyetem - a pakliba visszatett kártya A magánegyetem sem megoldás, de talán több a semminél. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./
1999. július 22.
Kelemen Hunor államtitkár elmondta, hogy hozzá tartoznak a kisebbségi ügyek mellett a színházi, zenei és a kortárs képzőművészeti igazgatóságok. Jelentősnek tartja, hogy az államigazgatásban vannak magyarok, mert tapasztalatot szereznek kormányzati munkakörökben. Művelődési államtitkárként abban segíthet, hogy a civil szervezeteknek járó költségvetési támogatást részarányosan a magyar szervezetek is megkapják. Támogatják a hivatásos intézményeket is. Kolozsváron a Magyar Színházban megkezdték a több éve húzódó munkát, a stúdiószínpad építését. A marosvásárhelyi színháznál változtattak azon, hogy egy épületben két társulat, a magyar és román működik, ugyanazzal a költségvetéssel. Sikerült elérnie, hogy a művészeti vezetés különváljon és most már van magyar és külön román művészeti igazgató. Támogatják a Demeter András kezdeményezte Csepűrágó Ünnepséget. - A minisztérium mellett működő képzőművészeti bizottságokba magyarok is bekerültek, így Jakobovits Miklós /Nagyvárad/ festőművész és Bocskay Vince /Szováta/ szobrász. 1997-ben először sikerült elérni, hogy az egymilliárd lejes állami keretből száz millió lejért magyar művészek munkáit is megvásárolták. Ugyancsak pozitív változtatás, hogy Mikó Imre Sepsiszentgyörgyön felállított köztéri szobrát 150 millió lejjel támogatta a minisztérium. Azelőtt nem volt példa arra, hogy magyar szobor felállítását támogatták volna. Lassanként sikerül elfogadtatni, hogy ebben az országban létezik magyar kultúra is. A minisztérium történetében először pályázatot hirdettek a Velencei Biennále romániai főkurátori tisztségére. Ez eddig Dan Haulica, Románia UNESCO-nagykövetének kizárólagos joga volt. A pályázatot Angel Judit, az aradi múzeum művészettörténésze nyerte el. Ez is újdonság, hogy magyar lett a főkurátor. Erdélyi magyar művészek is kijuthattak a velencei kiállításra. A műemlékvédelem terén is sikerült áttörést elérni. /Barabás István: Beszélgetés Kelemen Hunor államtitkárral. = A Hét (Bukarest), júl. 22./
1999. július 22.
Az Unitext, a Román Színházi Szövetség könyvkiadója immár másodszor jelentette meg szép kivitelezésű, számos fényképpel illusztrált évkönyvét, amely ezúttal az 1997/98-as évad termését mutatta be. A kötet, mely a hivatásos prózai és bábegyüttesek adattárát közölte, önálló színházként kezelte a Kolozsvári Magyar, a Temesvári Csiky Gergely, illetve a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Magyar Színházat, míg a szatmári, a marosvásárhelyi, a nagyváradi társulat, valamint a három magyar nyelvű bábszínház tagozatként szerepelt benne. Az egyes színtársulatok alapítási dátuma, igazgatója, címe, továbbá az elmúlt évad premierjeinek és felújításainak alkotói mellett az érdeklődő megtudhatja, hogy az egyes művészek, előadások hol vendégszerepeltek, milyen elismerésben részesültek, és milyen egyéb tevékenységet folytattak, így az információk között sok egyéb magyar vonatkozást is felfedezhetünk. /Romániai színi évad magyar szereplőkkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./
1999. július 23.
Júl. 23-án a bálványosi szabadegyetemen a dél-kelet-európai térség stabilitásáról folyt a vita. Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő előadásában hangsúlyozta, hogy a román-magyar biztonságpolitikai együttműködés nagy fontossággal bír a térség stabilitása szempontjából. Kiemelte, hogy a Kárpát-medence kisebbségben élő magyar közössége, a koszovói albánokkal ellentétben, elfogadja a különböző országokba való integrálódást, ugyanakkor egyre hangsúlyozottabb az autonómia iránti igényük. Valentin Stan politikai elemző szerint ma Magyarország többet tesz Románia euroatlanti csatlakozásáért, mint maguk a román politikusok. Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár előadásában kijelentette, hogy Délkelet-Európa megérett a konszolidációra. Ehhez azonban tudomásul kell venniük a térség országainak, hogy a nemzetállam szuverenitás fogalma viszonylagossá válik a folyamatban. Tőkés László püspök a román-magyar közeledést emelte ki, és elmondta, hogy mind a kisebbségi, mind a román-magyar államközi kapcsolatokban az itt élő magyar közösséget nem lehet megkerülni. Mircea Horea Rusu elmondta, hogy minden szabadon gondolkodó ember ma Romániában kisebbségben van, és arra az időre vár, amikor a liberális gondolkodásúak már többségben emlékeznek vissza a bálványosi kezdetekre. Németh Zsolt a bálványosi kezdeményezésben, a rendezvény három fő erényét emelte ki: a stratégiai szemléletet, az értékelkötelezettséget, valamint a kezdeményezőkészséget. Este megérkezett Orbán Viktor miniszterelnök, részt vett a Mircea Dinescu és Szőcs Géza közös irodalmi estjén. Orbán Viktor júl. 23-án érkezett Romániába, és Marosvásárhelyen találkozott Radu Vasile román kormányfővel. A megbeszélések után Orbán Viktor Tusnádfürdőre indult. A gépkocsival Tusnádfürdőre tartó magyar miniszterelnököt Hargita megye határán Dézsi Zoltán prefektus és Kolumbán Gábor, a megyei tanács elnöke köszöntötte. Az út során Orbán Viktor rövid időre megállt Szentegyházán, és a város főterén beszédet mondott. Hangsúlyozta, hogy Magyarország nemzetközi megbecsülése megnőtt, s mint mondta, bízik abban, hogy a jobb nemzetközi megítélés, valamint az ország gazdasági megerősödése előbb-utóbb érezhető pozitív hatással lesz a határon túli magyarokra, így a Székelyföldön élőkre is. /X. Bálványosi Nyári Szabadegyetem Tusnádfürdőn. Jubileumi fórum a bálványosi folyamatról. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 24./
1999. július 23.
Az 1996 óta Vicében évente megrendezésre kerülő Mezőségi Népi Tánc- és Énektalálkozón résztvevő csoportok közül 11 számára Lőrinczy Károly vicei plébános parabola-antennákat pályázott meg a Duna Televízió Alapítványtól. A kérést kedvezően bírálták el, s a marosvásárhelyi Bernády Alapítvány közvetítésével a következő helységek hagyományőrző csoportjai kapnak egy-egy parabolát: Vice, Magyarborzás, Várkudu, Apanagyfalu, Buza, Almásmálom, Szentmáté, Tacs és Zselyk, Kolozs megyéből pedig Váralja és Szépkenyerűszentmárton. /Parabolák a Mezőségre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./
1999. július 24.
Radu Vasile miniszterelnök a magyar kormányfővel júl. 23-án Marosvásárhelyen folytatott megbeszélése után sajtónyilatkozatában hangsúlyozta: a látogatás jó alkalom volt arra, hogy egy sor kérdést áttekintsenek a kétoldalú kapcsolatokat illetően. A találkozón szóba került az 1848-as forradalom és szabadságharc megünneplésének a kérdése, és az, hogy ebből az alkalomból közös emlékművet állítsanak. Orbán Viktor kormányfő sajtónyilatkozatában elmondta: "a jövő héten a két ország külügyminiszterének találkozóján számos olyan kérdésben, amelyről most a román kormányfővel tárgyaltunk, érdemi döntés születik majd." Radu Vasile kifejtette a magyar egyetem ügyéről, hogy az ehhez szükséges törvényes keret megszületett a tanügyi törvény elfogadása, az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság kedvező véleményezése révén. "Ez mindenfajta - beleértve a magyar - egyetem létesítését is lehetővé teszi", mondotta Radu Vasile. Hozzátette: "A kérdés technikai jellegű. Vagy folytatjuk a magyar-német egyetem létrehozását célzó kormányhatározatunk érvényesítését, vagy ennek a törvénynek a keretét használjuk majd. Maga a törvény ezt már lehetővé teszi, akadálya már nincs." Az egyházi vagyon visszaszolgáltatása terén létezik már egy hónapja előkészített sürgősségi kormányrendelet, nyilatkozta Radu Vasile, amely technikai okokból nem került még a kormány asztalára, de amely 195 ingatlan visszaszolgáltatásáról rendelkezik. Az általános visszaszolgáltatásról rendelkező törvénytervezetről rendkívüli ülésszakán tárgyal majd a parlament. Ha ezt a törvényhozásnak nem sikerül idejében dűlőre vinnie, akkor ez is sürgősségi kormányrendelet formájában lát napvilágot. A gyakorlatba ültetés azonban nagyon bonyolult lesz - figyelmeztetett. - Az Aradon létesítendő magyar-román történelmi emlékparkról elvi egyetértés született a megbeszélésen. Orbán Viktor az 1848-49-es szabadságharc aradi emlékművének újbóli felállításáról elmondta: mindketten egyetértettek abban: a 20. század végén megalázó, hogy európai kormányfők arról tárgyaljanak, hogy egy szobrot előhozzanak-e a föld alól vagy sem. - Útja során Orbán Viktor rövid időre megállt Szentegyházán és a falu főterén beszédet mondott. Hangsúlyozta, hogy Magyarország nemzetközi megbecsülése megnőtt, s mint mondta, bízik abban, hogy a jobb nemzetközi megítélés, valamint az ország gazdasági megerősödése előbb-utóbb érezhető pozitív hatással lesz a határon túli magyarokra, így a Székelyföldön élőkre is. /Vasile: Orbán Viktorban komoly dialóguspartnerre találtunk A román miniszterelnök szerint a tanügyi törvény biztosítja a magyar egyetem létrehozását. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./
1999. július 24.
Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nyilatkozatot tett közzé az új tanügyi törvénnyel kapcsolatban. A nyilatkozatról Markó Béla szövetségi elnök véleményét kérdezte a Romániai Magyar Szó munkatársa. Markó Béla kifejtette, hogy meg kell nézni az 1995-ös oktatási törvényt, és azt, hogy milyen változtatásokat kért a romániai magyarság és hogy az 1999- es új oktatási törvényben milyen változtatásokat sikerült elérni. Markó szerint "elég nagy arányban teljesültek igényeink. Az is igaz, hogy egyes elvárásaink nem váltak valóra." Jelentős az előrelépés: anyanyelven lehet felvételizni az egyetemekre, lehetővé válik az iskolai dokumentumok magyar nyelven való kiállítása. Markó szerint a törvény bírálata a politikai küzdelem megnyilvánulása. Az RMDSZ elnöke ezt rendkívül vétkesnek tartja ezt, mert megint azt próbálják sugallni, hogy nem értek el semmit.- Ugyancsak Tőkés László környezetéből tiltakozás indult el az ellen, hogy Markó Béla Asztalos Csaba Ferenc fiatal jogászt emberi és kisebbségjogi tanácsosi tisztségbe nevezte ki. Markó Béla szerint az ő hatásköre, hogy maga mellé tanácsosokat nevezzen ki. "Én sem szólok bele abba, hogy a Királyhágómelléki Egyházkerület milyen tanácsosokat választ." /Máthé Éva: Markó Béla válasza Tőkés László Nyilatkozatára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./ Markó Béla szövetségi elnök Tőkés László nyilatkozatáról elmondta: sajnálja, hogy ez a nyilatkozat megszületett, és rendkívül sajnálja, hogy a szervezet tiszteletbeli elnöke továbbra is élesen támadja az RMDSZ parlamenti frakcióit, az RMDSZ teljes vezetését. Azt üzente a püspök úrnak, hogy a politikai küzdelemnek az oltárán, ne áldozzák fel az anyanyelvű oktatás kérdését. Tovább kell küzdeni azért, hogy amit most nem sikerült, azt is megváltoztassuk. Mostantól kezdődően lehet anyanyelven felvételizni, lehetséges a szakoktatás magyarul, mostantól kezdve nemcsak tanár- és művészképzés lehetséges magyarul egyetemi szinten, hanem minden: közgazdaságtani, jogi, mezőgazdasági, műszaki oktatás is. "Mostantól egyes iskolai dokumentumokat magyarul is meg lehet szerkeszteni, mostantól kezdve nemcsak román gyerekek számára lehet létszám alatti osztályokat létesíteni, hanem magyar gyerekek számára is, mostantól kezdve nemcsak csoportokat és tagozatokat, hanem kollégiumokat és fakultásokat is lehet létesíteni magyarul, és az önálló magyar egyetem lehetőségét sem zárja ki ez a törvény." "Püspök úr észre sem veszi, hogy miközben ő minket, engem, vagy a parlamenti frakción akar ütni, tulajdonképpen az egész romániai magyarságon üt." "Ha püspök úrban nincsen remény és nincs bizalom, én sajnálom, de vele így, ezen az úton nem tudunk együtt menni." /Mózes Edith: Markó Béla Tőkés László nyilatkozatáról. Püspök úrral így, ezen az úton nem tudunk együtt menni! = Népújság (Marosvásárhely), júl. 24./
1999. július 24.
A júliusban a lap szerkesztőségébe érkezett sajtótermékek között volt több lap. Az Ébresztő a dicsőszentmártoni MADISZ gimnazista havilapja., a GM pedig a dicsőszentmártoni MADISZ információs lapja, az Én, te, ő, mi, ti, őK a szentegyházai Gábor Áron Líceum diáklapja. A Pitypang Hírlevél a Pitypang Hálózatnak a sepsiszentgyörgyi Nemere Természetjáró Kör kiadásában megjelenő hírlevele. Az Erdélyi Gyopár (az Erdélyi Kárpát-Egyesület közlönye) május-júniusi számában Vasvári Pál életének erdélyi nyomait kereső kirándulásról, az ó-piski-i hídról van szó, többek között. A Dialog Interetnic, az azonos nevű kolozsvári egyesület román nyelvű lapja több írást tartalmaz, így Komjátszegi Sándor a latin nyelvnek a magyar kultúrában betöltött szerepéről írt, Ramona Bancila és Fey László vitáztak a multikulturális egyetemről, Salamon Ida értékelte Eminescu remekművét, a Luceafarult és annak német, illetve magyar fordításait. A Pro Europa az azonos nevű marosvásárhelyi liga kétnyelvű hírlapja. A Szövetségi Figyelő, az RMDSZ hetilapja elemezte az oktatási törvény elfogadásával kapcsolatos fejleményeket. /Júliusi "böngészde". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./
1999. július 24.
Elkészült a füzet Kibédről /Szellemi örökségünk - KIBÉD, 1499-1999, Impress, Marosvásárhely/, amelyet Borbély Emma válogatott és Ráduly János szerkesztett. "Készült a falu első írásos említésének 500., Seprődi János születésének 125. évfordulója alkalmából." Kibédről bizonyára megszületik a nagymonográfia is. /(bölöni) [Bölöni Domokos]: Kibéd szellemi öröksége. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 24./
1999. július 26.
A mostani törvényhozási ciklusban - az eljárás hosszadalmassága miatt - már nem lehetséges az önálló állami magyar egyetem létrehozása Romániában - jelentette ki Kolozsváron Radu Vasile kormányfő. Román hírforrások szerint Vasile úgy fogalmazott, hogy bár az alkotmányosnak nyilvánított tanügyi törvény megteremtette az önálló állami magyar egyetem létrehozásához szükséges keretet, egy ilyen intézmény létrehozása időigényes, hosszadalmas folyamat. - Ismeretes, hogy Radu Vasile júl. 23-án találkozott a magyar kormányfővel Marosvásárhelyen. Ezután Radu Vasile Kolozsváron az ország szárazföldi haderőinek országos és területi parancsnokaival folytatott zárt ajtók mögött megbeszélést. /Ebben a törvényhozási ciklusban már nem lehetséges a magyar egyetem létrehozása - jelentette ki Radu Vasile Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./ Radu Vasile Orbán Viktornak kijelentette, hogy szükséges törvényes keret megszületett. "Ez mindenfajta - beleértve a magyar - egyetem létesítését is lehetővé teszi". Hozzátette: "A kérdés technikai jellegű. Vagy folytatjuk a magyar-német egyetem létrehozását célzó kormányhatározatunk érvényesítését, vagy ennek a törvénynek a keretét használjuk majd. Maga a törvény ezt már lehetővé teszi, akadálya már nincs." /Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./ Ezután Kolozsváron a hadsereg vezetői előtt kifejtette, hogy a mostani törvényhozási ciklusban nem lehetséges az önálló állami magyar egyetem létrehozása.
1999. július 26.
Radu Vasile kormányfő júl. 23-án Marosvásárhelyen kijelentette: az állami magyar egyetem létrehozásának már csak technikai akadálya van. Erre a kijelentésre reagálva, Markó Béla RMDSZ-elnök kifejtette: Az egyetem létrehozásának politikai akadálya van. A koalíciós partnerek sem egységesek ebben a kérdésben. Szeptemberben ezt az egész kérdést újra kell tárgyalni. Markó Béla szerint a partiumi magánegyetem létrehozása, más erdélyi egyetemalapítási elképzelés és az önálló állami magyar egyetem iránti igény között nincs ellentmondás. Nagyváradon szükség van magyar nyelvű főiskolai intézményre, és ez nem jelenti azt, Kolozsváron nincs szükségünk önálló magyar egyetemre. /T. Sz. Z. [Tibori Szabó Zoltán] : Markó: Az egyetem létrehozása politikai akarat kérdése. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./
1999. július 26.
A román és magyar kormányfő pénteki marosvásárhelyi találkozóján Radu Vasile bejelentette, hogy az egyházi ingatlanok közül mintegy 200-at sürgősségi kormányrendelet útján juttatnak vissza eredeti tulajdonosukhoz, míg az általános visszaszolgáltatásról a parlament rendkívüli ülésszaka, vagy sikertelenség esetén szintén sürgősségi kormányrendelet dönt. A kijelentést Tőkés László királyhágómelléki református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, a következőképpen kommentálta: "Itt tulajdonképpen egy évtizede tartó folyamatos időhúzás, taktikázás, ígérgetés folyik." Induljunk ki a konkrétumokból: a 17-es listáról még szinte semmi nem került gyakorlatilag a tulajdonosok kezébe." Félő, hogy ha be is tartja Radu Vasile az ígéretét, és végül is sürgősségi úton csak elfogadtatják, az új kormányciklus elején szinte elejétől kezdhetjük a küzdelmet ugyanazokért a célokért. /Tőkés: csak ígérgetik az ingatlanok visszaszolgáltatását. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./
1999. július 27.
Berekméri Árpád Róbert történelemtanár a Bolyai Líceumban /Marosvásárhely/, gyermekversei Manóházi manóbál /Impress Kiadó, Marosvásárhely/ címen jelentek meg. A könyv szerkesztője Bölöni Domokos. /Manóházi manóbuli. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 27./
1999. július 28.
Petőfi Sándor halálának 150. évfordulója alkalmából a Magyar PEN Klub, Román PEN Klub és a Romániai Magyar PEN Klub július 30. és augusztus 1. között nemzetközi írótalálkozót rendez Marosvásárhelyen, Segesváron, illetve Fehéregyházán és Székelykeresztúron. Július 31-én a résztvevők jelen lesznek a fehéregyházi ünnepségen és megkoszorúzzák az újonnan felavatott Petőfi-szobrot, majd Székelykeresztúron felkeresik a Gyárfás-házat, ahol a költő utolsó estéjét töltötte, 20 órakor irodalmi estet tartanak a keresztúri múzeum nagytermében. Augusztus 1-jén Marosvásárhelyen kerekasztal-beszélgetés során a költészet, az irodalom mai hivatásáról lesz szó. A nemzetközi írótalálkozón - többek között - jelen lesznek Konrád György, a Nemzetközi PEN alelnöke, Hubay Miklós, a Magyar PEN Klub elnöke, Ana Blandiana, a Román PEN Klub elnöke, Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Bányai János, Kontra Ferenc, Toldy Éva (Jugoszlávia), Dobos László (Szlovákia), Váry Fábián László (Ukrajna), Dávid Gyula, Egyed Emese, Farkas Árpád, Fodor Sándor, Gálfalvi György, Gálfalvi Zsolt, Horváth Andor, Kántor Lajos, Kelemen Hunor, Kányádi Sándor, Kovács András Ferenc, Lászlóffy Aladár, Markó Béla és Sütő András. /Nemzetközi írótalálkozó a Petőfi- évfordulón. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 28./
