Jan. 16-án Marosvásárhelyen, a Vártemplomban Tőkés László püspök, a Vártemplom tiszteletbeli lelkésze hirdetett igét. Az istentiszteleten részt vett Dávid Ibolya, Magyarország igazságügyminisztere, Szőcs Ferenc nagykövet, Burkhárdt Árpád alispán, Fodor Imre, Marosvásárhely polgármestere, Kerekes Károly parlamenti képviselő, Kincses Előd, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke és több külföldi vendég. Tőkés László emlékeztetett: a mózesi intelmek ma is érvényesek "Ne félj és ne rettegj!". A püspök hangsúlyozta, hogy az elmúlt 40-50 esztendő a legbarbárabb időszak volt népünk életében, mert akkora pusztítást, mint a kommunizmus, még a falvakat felégető hódítók sem végeztek, mert ebben az időszakban elvették hitünket, reménységünket. Új honfoglalásra van szükségünk, hangsúlyozta. Megalkuvó nép vagyunk, jelentette ki. Merjünk már bátran kiállni, és kérni jogainkat, mondotta a püspök, aki ostorozta a megalkuvások sorozatát. Dávid Ibolya miniszter kifejezte örömét azért, hogy immár hatodik alkalommal lehet Erdélyben, s hogy újra eljött az idő, hogy egymásra találjunk és nemzetben gondolkodjunk. A magyar nemzet főbb történelmi pillanatait, a forradalmakat felvillantva, a miniszter asszony az 1989-es forradalomra és a rendszerváltásokra utalva egy dolgot emelt ki, éspedig azt, hogy elfelejtettük a lélek forradalmát. /(mezey): Tőkés László: Megalkuvó nép vagyunk! = Népújság (Marosvásárhely), jan. 17./
2000. január 17.
Káli Király István, a Mentor Kiadó igazgatója mutatta be Markó Béla új könyvét (Feledékeny Európa, Mentor, Marosvásárhely) jan. 14-én Marosvásárhelyen. A könyv Markó Béla tíz esztendő alatt elhangzott beszédeit, előadásait, interjúit tartalmazza Markó Enikő szerkesztésében. A feledékeny Európa a kisebbségi kérdésben az erőszakos asszimiláció helyett biztosítja a fájdalommentes fogyatkozást. /Lokodi Imre: Markó Béla új könyve. Feledékeny Európa. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 17./
2000. január 18.
Jan. 17-én elhunyt Ion Ratiu képviselő. A parasztpárt egykori alelnökét londoni otthonában érte a halál. /Elhunyt Ion Ratiu. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 18./ A Parasztpárt, amelynek Ratiu kilenc éve volt alelnöke, a halálhírre nem szakította félbe ülését. A politikus földi maradványait hazahozták, és szülővárosában, Tordán temetik el. Ion Ratiu 1917. június 6-án született Tordán. Ratiu Kolozsváron szerzett jogi diplomát, majd 1943-ban a cambridge-i egyetemen a politikai tudományok doktorává avatták. Ratiu 1940-ben politikai menedékjogot kért Angliától, amit meg is kapott. Szintén abban az évben csatlakozott a Szabad Románok Mozgalmához. Később a londoni rádió, a BBC tudósítója lett. Különböző kereskedelmi cégeknél dolgozott, majd létrehozta saját cégét, a J. R. Shipping Co. Ltd-t. 1992 óta tagja volt a Romániai Újságírók Szövetségének. A Nemzeti Parasztpártnak már fiatalon tagja lett, száműzetése idején a romániai kommunizmus ellen emelte fel hangját. Ratiu 1990. januárjában tért vissza hazájába, egy évvel később a Parasztpárt alelnökének választották, 1990 óta képviselői mandátuma volt. A Romániai Demokratikus Konvenció színeiben 1996. november 3-án Arad megyei képviselő lett. /Jakab Árpád: Elhunyt Ion Ratiu. = Udvarhely Szék (Székelyudvarhely), jan. 20./
2000. január 18.
A multikulturális egyetem kérdésében az a megállapodás született, hogy erősíteni kell a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemet, és teljes vertikumú oktatást kell létrehozni román, magyar és német nyelven - jelentette ki jan. 17-én Andrei Marga román oktatási miniszter. A miniszter elmondta, hogy erre az "egyeztetett megoldásra" az elmúlt hónapokban az EBESZ kisebbségi főbiztosával, Max van der Stoellel és a romániai magyar kisebbség képviselőivel folytatott tárgyalásokon jutottak. A miniszter közölte, hogy márciusban további megbeszélések lesznek a multikulturális egyetem kérdéséről az EBESZ és az Európai Unió képviselőivel. - Markó Béla, az RMDSZ elnöke leszögezte, hogy a szövetség továbbra is a magyar nyelvű állami egyetem létrehozásáért küzd. Markó elmondta, hogy az RMDSZ szerint a Babes-Bolyai Egyetemen van lehetőség a magyar nyelvű oktatás fejlesztésére, de ehhez magyar nyelvű tanszékeket és fakultásokat kell létrehozni, mert a jelenleg létező magyar nyelvű szakok és oktatási csoportok nem elegendőek. A hírügynökség emlékeztetett arra, hogy a kormány tavaly szeptember végén rendeletet hozott a Petőfi-Schiller nevű multikulturális egyetem alapításáról, azonban ebből semmi nem valósult meg. Az ellenzéki pártok a bíróságon támadták meg ezt a tervet, s első fokon pert nyertek, de a fellebbviteli bíróságon veszítettek. A végső, jogerős ítélet még várat magára. /Az RMDSZ az állami magyar egyetemért küzd. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 18./
2000. január 18.
Jan. 15-én Marosvásárhelyen a magyar ifjúsági szervezetek vezetői találkoztak. Jelen voltak: a MAKOSZ (középiskolások), a MISZSZ (Madiszok), az OMDSZ (diákszervezetek) képviselői, valamint az országos RMDSZ Oktatási és Ifjúsági Főosztályának referense: Pályi Péter. - Az egyre-másra alakulgató Megyei (Területi) Ifjúsági Tanácsok helyzetét Pályi Péter mutatta be. A megalakuló egyeztető tanácsok a megyékben működő ifjúsági szervezetek mindegyikét tömörítik, a vallásos ifjúsági szervezetek azonban hiányoznak soraikból. A találkozón sürgették a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és az RMDSZ közötti megállapodást. Egyeztetni kellene ugyanis a területi ifjúsági egyeztető tanácsokhoz való RMDSZ viszonyulásról, az Ifjúsági Főosztály helyzetéről, az RMDSZ belső választásáról és a helyhatósági választásokról. Többen kifogásolták, hogy az elmúlt időben jónéhány ifjúságot is érintő törvény látott napvilágot, de ennek kidolgozásában, véleményezésében nem vettek részt. Ez fontos lett volna, hiszen a kivándorlási hullám egyik része a sportolókat érinti. /Ifjúsági találkozó Marosvásárhelyen. Közös megoldást sürgetnek. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 18./
2000. január 18.
A magyar államiság ezredik évfordulójának megünneplésére készülnek, emlékeztetett dr. Szabó Miklós. E rendkívüli eseményt egy marosvásárhelyi értelmiségi kezdeményező csoport elgondolásai szerint úgy lehetne megünnepelni a falvakban, hogy a helység értelmisége - lelkészek, tanárok, tanítók stb. - felkarolják a falu történetének megírását. A szakemberek és műkedvelő történészek ezzel rendíthetetlen alapot biztosíthatnak a nemzettudat kialakításához. A falutörténet írásában marosvásárhelyi szakemberek szívesen adnak tanácsot, segítséget. Szabó Miklós tanácsot adott, hogyan kell kezdeni a munkát. /Dr. Szabó Miklós: A falutörténet íróihoz. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 18./
2000. január 18.
Gál Barna tanár, az RMDSZ segesvári szervezetének elnöke beszélt az elmúlt évtizedről. Segesváron 1990. január 21-én több mint 300 ember részvételével megtarthatták a helyi RMDSZ első közgyűlését. Önálló magyar iskolát szerettek volna létrehozni Segesváron, de nem sikerült. A 80-as évektől nagyon kevés tantárgyat tanítottak magyar nyelven és ez az erőszakos asszimiláció a szórványban sokkal veszélyesebb, mint tömbben. A marosvásárhelyi 1990. március 19-e mindent derékba tört. Ezután Segesváron is elindult a kivándorlás, nagyon sok értelmiségi távozott. A szászok tömeges elvándorlása után Segesváron 1990 után kerültek többségbe a románok. Ezt a pozíciót megerősítették a nacionalista politikával. Segesváron a magyarok könnyebben lemondanak a magyar iskoláról, gyakoribb a vegyes házasság. A gazdasági kilátástalanság fokozza az asszimilációt és az elvándorlást. Pozitívum, hogy berendezték a Gaudeamus-házat. Ezt az épületet kultúrközpontként, szórványkollégiumként szeretnék működtetni. - A szomszédságok elsősorban szász vidékeken, főleg falvakban alakultak ki sajátos szerveződési formaként, társadalmi berendezkedésként. Más nemzetiségűek is átvették e szervezési formát. Jelenleg - átlagban 300 tagot magába foglaló - hat Szomszédsága van a segesvári magyaroknak. A segesvári magyar Szomszédság csak temetkezési segélyt nyújt. Ha a Szomszédság tagjai között levő fiatal közvetlen a líceumi tanulmányai elvégzése után bejut az egyetemre, őt is felkarolja a szervezet. A Szomszédságok együttműködnek az RMDSZ-szel különböző kulturális tevékenységek szervezésében. Nagyobb szerepvállalással ezek a segesvári magyarság tartópillérei lehetnének. /(vajda): Végvárakon helytállni. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 18./
2000. január 19.
Marosvásárhelyen az RMDSZ fennállásának tízéves évfordulóját ünneplő rendezvényen a színpadra csak az RMDSZ zászlaja került, s hiába várták a résztvevők, a rendezvény végén nem hangzott fel a Himnusz. Túlzott óvatosság ez az önmegtartóztatás mindazok részéről, akik reálpolitikusoknak mondják magukat, állapította meg Borbély László. /Borbély László: Zászló és Himnusz. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 19./
2000. január 19.
Varga E. Árpád összeállításában az Erdély etnikai és felekezeti statisztikája /Pro Print Kiadó, Csíkszereda/ című mű első kötete 1998-ban látott napvilágot. A kötet Kovászna, Hargita és Maros megye adatait tartalmazza 1850 és 1992 között, a lakosság anyanyelvi, nemzetiségi és felekezeti hovatartozása szerint, felhasználva az utóbbi 150 év 14 hivatalos népszámlálási és három összeírási adatait. Kádár Lajos cikkében a Maros megyére vonatkozó adatokat elemezte. Megállapította, hogy a megyében az etnikai arányok 1977 után alapvetően megváltoztak, a románok lélekszáma erőteljesen növekedett. /Kádár Lajos: 150 év etnikai és felekezeti statisztikája Maros megyében. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 19./
2000. január 19.
Megjelent Kinde Annamária Egy másik arc /Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 1999/ című verseskötete. Első verseskötete /A hiúzok természetéről/ 1996-ban látott napvilágot. Kinde Annamária ahhoz a nemzedékhez tartozik, amely a nyolcvanas évek elején tűnt fel az erdélyi irodalomban, s azóta javarészt szét is szóródott. Ennek a szétszóródott nemzedéknek egyik alapélménye a Szent Anna tó és a partján történt táborozás. /Balázs Imre József: A Szent Anna tó és a helyi széljárás. = Krónika (Kolozsvár), jan. 19./
2000. január 20.
Mircea Ciumara államminiszter elmondta: a kormány egyelőre nem tárgyalt arról, hogy felfüggesszék a Moldova Köztársaságnak való villamosenergia-szállítást. Románia kormányhatározat alapján szállít energiát, így az ipari tárca sem dönthet a felfüggesztésről. A Moldova Köztársaság nem tudott fizetni, már 25 millió dollárral tartozik a román villamossági társaságnak. /Áram Moldovának. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 20./
2000. január 20.
Maros megyében idén 6488 tanuló végzi el a nyolcadik osztályt. Közülük 4278-an járnak az általános iskola román, 2135-en a magyar, 75-en pedig a német tagozaton. A tanfelügyelőség szakemberei felmérést készítettek annak érdekében, hogy a tanulók óhaját figyelembe véve készüljön el a következő évi beiskolázási terv. Dósa Jenő pszichológus, a központ vezetője elmondta: a kérdőíven feltüntették, hogy mind a szak, mind a tanulás nyelvének megválasztása teljesen szabad és független attól, hogy milyen osztályok működnek jelenleg, ezzel a lehetőséggel csak nagyon kevesen éltek. A felmérés szerint 1124 diák szeretne középiskolában tovább tanulni magyar nyelven, közülük 41-en más megyébe készülnek, a legtöbben az udvarhelyi tanítóképzőbe. 374-en választották a szakiskolai képzési formát, 10-en közülük nem Maros megyében. Jelenleg a magyar tagozaton tanulók 20 százaléka készül arra, hogy kilencediktől román tagozatra megy. Elsősorban a szórványvidékeken, Dicsőszentmártonban, Segesváron, Radnóton jellemző ez a választás. /Bodolai Gyöngyi: Kitaposott úton. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 20./
2000. január 20.
Nagy Zsolt, az RMDSZ területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnöke, az Ifjúsági Főosztály volt vezetője volt a vendége Marosvásárhelyen a Karácsonyi Zsigmond újságíró és Kósa András szociológus által vezetett XXI. zóna nevű vitaklubnak, ahol a politikai utánpótlásról és az RMDSZ ifjúságpolitikai elképzeléseiről volt szó. Nagy Zsolt kifejtette, hogy az RMDSZ jelenlegi vezetői profi politikusokká váltak az elmúlt tíz esztendő folyamán. A fiatal RMDSZ-politikusok - mint például Birtalan József, Kelemen Hunor, Demeter János vagy Niculescu Antal - bebizonyították rátermettségüket, hozzáértésüket. - A Szövetségi Képviselők Tanácsa legutóbbi, decemberi ülésén a Magyar Ifjúsági Tanács kemény hangú állásfoglalást tett közzé, amelyben kilátásba helyezte, hogy amennyiben az általuk felvetett kérdésekben nem találnak meghallgatásra az RMDSZ-nél, akkor esetleg külön listákon indulhatnak a közelgő helyhatósági választásokon. Nagy Zsolt értetlenül fogadta az állásfoglalást, mert az abban felvetettek nem teljesen felelnek meg a valóságnak. 1998 őszétől 1999 májusáig, ameddig az Ifjúsági Főosztály vezetője volt, öt alkalommal is találkoztak az ifjúsági szervezetek vezetőivel, mindannyiszor főosztály kezdeményezésére. Ennek ellenére ezek a megnyilvánulások létező, valós gondokat tükröznek, bizonyos elégedetlenségeket jeleznek. Nagy Zsolt megjegyezte, a múlt év decemberében egy januárra esedékes találkozóra invitálta az ifjúsági szervezetek vezetőit, amelyen a belső- és a helyhatósági választásokról, az ifjúsági szervezeteknek a jelöltállításban való részvételéről, valamint az RMDSZ-szervezetek és az ifjúsági szervezetek közötti viszonyról lett volna szó. Eddig nem érkezett válasz az ifjúsági szervezetektől. /Szentgyörgyi László: RMDSZ-es elégedettség. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 18./
2000. január 22.
Jan. 22-én húszperces ismerkedő jellegű találkozót tartott Bulgáriában, Hiszharjanban Orbán Viktor magyar és Mugur Isarescu román kormányfő. Isarescu romániai látogatásra hívta meg a magyar miniszterelnököt. Mindketten a Jugoszláviával szomszédos országok kormányfőinek munkatalálkozóján vettek részt a bulgáriai üdülőhelyen. Orbán Viktor a magyar sajtó képviselőinek elmondta, hogy a román kormányfő bukaresti látogatásra hívta meg őt, amelynek a tervek szerint március végén, vagy április első felében tesz eleget. /Orbán-Isarescu találkozó. Igyekeznek betartani a korábbi egyezségeket. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 24./
2000. január 22.
Jan. 22-én Gyulán, a nemzetközi vérellátási tanácskozáson találkozott a magyar és a román egészségügyi miniszter. Magyarország és Románia jó egészségügyi együttműködése, amelyet a pécsi és a kolozsvári egyetem közötti szerződés, valamint a közös orvosegyetemi tankönyvkiadás fémjelez, a két ország betegeinek az érdekeit szolgálja - hangzott el a sajtótájékoztatón. Magyarország és Románia egészségügyi minisztériumainak másfél éves példás együttműködése nyomán megszületett a pécsi és a kolozsvári egyetem közötti szerződés, megjelent magyarul és románul hat orvosképzési tankönyv - tájékoztatott Gógl Árpád egészségügyi miniszter. Hajdú Gábor, a román kormány RMDSZ-es egészségügyi minisztere - egyben miniszterelnök- helyettes - elmondta, hogy Romániában is megindult a magánosítás az általa vezetett tárca területén is. /Nemzetközi vérellátási konferencia Gyulán. Bővülő magyar-román egészségügyi együttműködés. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 24./
2000. január 22.
Nagyszebenben él az alig 20 éves Szegedi Alisz Torella népművész is. Nádból, háncsból font tárgyaival sok sikert ért el. Szegedi Alisz meghívást kapott az Egyesült Államokban rendezett washingtoni Folklife Fesztiválra, ahonnan elismerő diplomával tért vissza. A fiatal művésznő munkáit Nagyszebenben a Franz Binder Népművészeti Múzeum mutatta be. Szegedi Alisz elmondta, hogy a nád és háncs művészi fonása családi hagyomány, szüleivel együtt számtalan kiállításra meghívták már. Kiállított több helyen, így Bukarestben, Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, Marosvásárhelyen is, de a legfontosabb a Washingtonban rendezett bemutató volt. /Nagyszebeni népművész Amerikában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22-23./
2000. január 24.
Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői a január 13-án Kolozsváron tartott értekezletükön döntöttek a Sapientia Alapítvány létrehozásáról, melynek célja a Romániai Alapítványi Magánegyetem szervezése és kiépítése. Az alapítvány kuratóriumába az egyetemi és tudományos közélet ismert és elismert képviselőit kérték fel. Elnök: Tonk Sándor történész, egyetemi tanár, tagok: Birtalan Ákos közgazdász, parlamenti képviselő, Brassai Zoltán marosvásárhelyi egyetemi tanár, Marton József római katolikus teológiai tanár, Szilágyi Pál rektor-helyettes, Tolnay István francia-magyar szakos tanár, Toró Tibor fizika tanszék professzora Temesváron, Tánczos Vilmos néprajzkutató, a Magyar Tanszék adjunktusa és Tőkés Elek, a Vallásügyi Államtitkárság igazgatója. /Megvan a Sapientia Alapítvány Kuratóriuma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./
2000. január 24.
Jan. 22-én Marosvásárhelyen rendezték meg a Kis nyelvművelők vetélkedőjének városi szakaszát. Általános iskolások versenyeztek helyesírásból, meseolvasásból és mesealkotásból. /Simon Virág: Kis nyelvművelők vetélkedője. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 24./
2000. január 25.
Jan. 22-én Marosvásárhelyen, a Bolyai-ünnepségen Bálint István, a Bolyai Farkas Líceum igazgatója emlékeztetett arra, hogy ez az iskola a hazai magyar oktatás egyik szimbóluma. Az iskola "felszálló ágban" van, hamarosan elnyeri majd a kiváló minősítést, és akkor autonómiája lesz, és maga választhatja meg tanárait. Az anyagi alap megteremtését tűzte ki maga elé célul a Református Kollégium - Bolyai Farkas Líceum - Öregdiákjainak Baráti Köre valamint a Bolyai Kollégium Alapítvány. Jan. 22-én a Baráti Kör hívta meg az iskola egykori és jelenlegi, tanárait, diákjait egy kis farsangi mulatságra. Kiss József nyugalmazott egyetemi tanár, a Baráti Kör elnöke beszámolt tevékenységükről. Az évek során újjászervezték az iskolamúzeumot, megíratták az egyes katedrák történetét, elkezdődött az iskola legjelentősebb tanárai életrajzának a megírása, és nem kevesebb mint 12 kötet íródott a kör támogatásával az iskola történetéről valamint Bolyai Farkasról, és Jánosról. A rendezvények, találkozók, kiállítások szervezésébe több mint 1200 bolyais öregdiák kapcsolódott be. /Vissza a gyökerekhez - a jövő érdekében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./
2000. január 25.
Január 22-e, a magyar kultúra napja alakalmából Magyarországon a Honvédelmi Minisztérium a Falvak Kultúrájáért Alapítvánnyal együtt a Magyar Kultúra Lovagja címmel négy erdélyit is megjutalmazott: dr. Balázs Lajos /Csíkszereda/ tanár, néprajzkutató - a néprajztudomány szolgálatáért, dr. Fodor Ferenc /Marosvásárhely/ szemészorvos, egyetemi tanár - gyógyító és tudományos munkásságáért, Kerekes Tóth Erzsébet /Marosvásárhely/ népdalénekes, előadóművész - a zenei anyanyelv megőrzéséért, Mészáros József /Marosvásárhely/ bibliográfus - könyvtárszervező és kulturális értékmentő munkásságáért. A díjkiosztás, illetve a lovaggá ütés szertartása jan. 21-én történt Budapesten, a Stefánia Palotában. /Erdélyi kitüntetettek a Magyar Kultúra Napján. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 25.
2000. január 26.
Jan. 26-án a közigazgatási bíróság február 15-ig felfüggesztette a prefektus január 24-i rendeletét, amely Gheorghe Funart felmentette polgármesteri tisztségéből. A bíróság február 15-én kezdi meg a felmentés végleges sorsáról a tárgyalást, addig a polgármester továbbra is megőrzi és gyakorolja tisztségét. Kivéve abban az esetben, ha a prefektus megismétli Funar felmentését. Funar elmondta: amennyiben a bíróság végleg felfüggeszti a prefektus rendeletét, kártérítési perbe fogja majd Vasile Salcudean prefektust. A polgármester megígérte: a jan. 27-i tanácsülésen indítványozni fogja a két alpolgármester leváltását. Funar polgármester érthetetlennek találta, hogy olyan köztisztviselőket nem függesztenek fel, mint Kolumbán Gábor, a Hargita megyei tanács elnöke, vagy Fodor Imre marosvásárhelyi polgármester, akik "magyarul taníttatnák a románokat". /Villámgyorsan dolgozott a bíróság. Visszanyerte székét a polgármester. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./
2000. január folyamán
A Látó villám-körkérdése: lesz-e a következő évezredben magyar Nobel-díjas? A válaszadók egysíkúak, a mai Élet és Irodalom felfogását tükrözik. Berszán István irodalomkritikus, egyetemi tanár Kolozsvár: figyelembe véve a friss "kanonizációt valószínűleg a Péterek pályázhatnának." Ő Nádas Péterre saccol. Kőbányai János a Múlt és Jövő főszerkesztője, Budapest: Nádas Péter és Konrád György. Balázs Imre költő, a Korunk szerkesztője, Kolozsvár: tippjei Orbán János Dénes és Esterházy Péter körül vannak. Kántor Lajos Mészöly Miklóst és Esterházy Pétert gondolja, de nem tiltakozna Nádas Péter ellen sem. Két évtizeddel ezelőtt még nehezen döntött volna Németh László, Déry Tibor és Illyés Gyula között. Visky András költő /Kolozsvár/ négy nevet említett: Esterházy Péter, Kertész Imre, Krasznahorkai László és Nádas Péter. /A Látó villám-körkérdése. Látó (Marosvásárhely), január/
2000. október 4.
Okt. 5-én lesz a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház évadnyitó előadását. Szabó Tibor igazgató nem szeretné megszakítani főiskolára jutott egykori tagjaikkal a kapcsolatot, s szeretnék hazacsalogatni a végzetteket Kolozsvárról és Marosvásárhelyről is. A társulat turnét is tesz, fellépnek Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen is. Október folyamán a budapesti Thália Színházban bemutatják a Káin és Ábel című drámát. /(Bajna György): Évadnyitó a Figura Stúdió Színházban. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 4./
2000. október 6.
Az Európa Parlament képviselői megvitatták és megszavazták azokat a jelentéseket, amelyek az EU- csatlakozásra váró országokat mutatták be. A Romániára vonatkozó jelentést okt. 2-án vitatta meg az Európa Parlament Strasbourgban. A jelentés szerint a romániai helyzet komoly aggodalmakra ad okot, azonban az ország ráállt a gazdasági fellendülés útvonalára. Egyelőre Románia nem tett eleget a csatlakozáshoz szükséges gazdasági előfeltételeknek, azonban általában betartja a politikai előfeltételeket. Az ország gyenge pontjait a korrupció, az árvaházak helyzete és a cigányság társadalmi beilleszkedésének megoldatlansága képezik. Az Európa Parlament képviselői felszólították a román hatóságokat, hogy alkalmazzák a középtávú gazdasági fejlesztés stratégiáját, amit a román kormány előterjesztett, és az Európa Bizottság elfogadott. Aggodalomra ad okot a romániai környezetvédelem helyzete. A jelentés kimondta, hogy Romániának meg kell változtatnia az árvaházakkal szembeni magatartását. Az európai képviselők megszavazták júliusban azt a javaslatot, hogy Románia kerüljön le a vízumköteles országok listájáról. /Románia helyzete aggodalmakat kelt. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 6./
2000. október 6.
A marosvásárhelyi Mihai Eminescu Iskolaközpont eddig középiskolai szinten képezett ki tanítókat és óvónőket. Az új tanügyi törvény értelmében a jövőben főiskolai szinten is folyik majd oktatás. A Marosvásárhelyi Tanító- és Óvónőképző Főiskola a Babes-Bolyai Egyetem fennhatósága alá tartozik. Az idei tanévtől egy magyar és egy román tannyelvű főiskolai osztály indult be. A magyar tagozatra 48-an felvételiztek sikeresen, közülük 28-an tandíjat fizetnek, ami évi 400 dollárt jelent. A főiskolai oktatás három évig tart, kivéve a tanítóképző középiskola végzettjeit, akik két év alatt szerezhetik meg a diplomát. A főiskolai oktatás délután zajlik. /(Máthé Éva): Új főiskola Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./
2000. október 7.
Gedő István emlékezett múltjára. Az egyetemet 1954-ben Kolozsvárott végezte. 1957-ben jötte Marosvásárhelyre, ahol főmérnök lett, majd vezérigazgató. Tizenegy vállalat tartozott a hatáskörébe. Huszonötezer ember dolgozott az irányítása alatt. Vezetői beosztásban magyarként nehéz helyzete volt. Constantin Dascalescu miniszterelnök mindig azzal állította fel a gyűléseken: "Mai, bozgorule, pana cand mai sabotezi economia nationala?!" (Te, bozgor, meddig szabotálod még a nemzetgazdaságot?!)... A másik legnagyobb gazember Ion Dinca, Dascalesu első helyettese volt. Állandóan hívták a gyűlésekre, mert csak az igazgatókkal tárgyaltak senki mással nem álltak szóba. Mindenki hazudozott jobbra-balra a gyártásfolyamatot illetően. "Emlékszem, az 500-as Lastun Daciákhoz kezdtük el az alkatrészeket gyártani. Dinca is mérnök volt, így hát szóltam neki, hogy lehetetlen kézzel sorozatgyártásban autót előállítani. Behívatott akkor kilencünket, és csak öten jöttünk ki az irodából, négy társunkat agyonlőtte sajátkezűleg az irodában. Később az ügyet hivatalosan úgy állították be, hogy megtámadtuk Dincat, és kénytelen volt rálőni önvédelemből a négy emberre. De megtehette, mert Elena Ceausescu húga az ő felesége volt... Barbulescunak, a szervezési titkárnak meg Elena másik testvére volt a felesége. Ezek úgy beszéltek az emberekkel, mint a kapcával. Azt azért most is állítom, hogy azok jártak jobban, akiket lelőttek, mint azok, akiket sanyargattak egy életen kereszetül..." /Dancs Artúr: Társalgások az ezredfordulón. Emlékfoszlányok egy erdei séta során. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8
2000. október folyamán
Harmincöt év után újra megindulhatott Óradnán a magyar nyelvű óvoda. Bardóczy Réka marosvásárhelyi fiatal tanítónő kezdhette el ezt a korántsem könnyű "missziós" munkát. - Az aug. 26-27-én Kolozsváron megrendezett Reményik Sándor ünnepségeken az óradnai Reményik Sándor Magyar Művelődési és Oktatási Ház képviselői koszorút helyeztek el a költő mellszobránál és a Házsongárdi temetőben. A meghirdetett szavalóversenyen három óradnai tanuló vett részt és a zsűri különdíját nyerték el. /Bauer Ilona tanárnő: Óradnai újdonságok. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 8./
2000. október 9.
A Sapientia Alapítvány Kuratóriuma okt. 7-i ülésén elfogadta az egyetemépítés stratégiai koncepcióját. Jó esély van arra, hogy második félévtől megkezdődjék az oktatás Marosvásárhelyen és Csíkszeredában. A további magyarországi költségvetési támogatás sem reménytelen. - Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány elnöke ismertette a stratégia lényegét. "Olyan korszerű egyetemet kívánunk létrehozni, amely esélyegyenlőséget biztosít hallgatói számára. Célunk az, hogy az egyetemépítés következetesen szem előtt tartsa a regionális igényeket, s ennek megfelelően a tervezett négyközpontúságot. Vagyis Kolozsvár lenne az egyetem központja, mellette pedig Marosvásárhely, a nagyváradi Partium Egyetem, illetve a székelyföldi tagozat tartozna a hálózathoz." Első lépésként hiányszakokat indítanak, Csíkszeredában ötöt, Marosvásárhelyen egyet. Emellett olyan szakokat is indítanak, amelyek már léteznek ugyan állami egyetemen is, de ezekre a szakokra jóval nagyobb igény van. Ilyen például a közgazdaság, amely Kolozsváron az idén beindult, de messzemenően nem elégíti ki az igényeket. A marosvásárhelyi és a csíkszeredai karok benyújtották hat szak akkreditációs kérelmét, amelyre egyelőre nem kaptak választ. Ezért nem indulhatott első félévtől az oktatási tevékenység. A kuratórium reméli, hogy második félévtől, februártól erre is sor kerülhet. A bukaresti akkreditációs bizottság ülésezett már, és megígérték, hogy a naptári év végéig a hat szak kérdésében megszületik a döntés. A kuratórium határozott ígéretet kapott arra, hogy az erdélyi magyar felekezetközi egyetem támogatása bekerül a kétéves magyar költségvetésbe is. /Gál Mária: Bukaresttől függ az indulás. Elkészült az egyetemépítés stratégiai koncepciója. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./
2000. október 9.
A marosvásárhelyi magyarság a Postaréten, a Székely Vértanúk Emlékművénél gyűlt egybe, hogy felidézze a szabadságharc aradi és marosvásárhelyi áldozatainak emlékét. Fodor Imre emlékeztetett, hogy idén, március 15-én összefogásra ösztönözte a város magyarságát, de sajnos az összefogás nem hozta meg a várt eredményt, azt, hogy továbbra is magyar vezetője legyen a városnak. Az aradi vértanúk emlékét Sebestyén-Spielmann Mihály idézte fel. /(Máthé Éva): /A szabadságharc hőseire emlékeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./
2000. október 10.
Kolumbán Gábor vezetésével hamarosan beindul Csíkszeredában az Erdélyi Magyar Tudományegyetem szervezési irodája. Négyközpontúnak tervezik az új intézményt: a központ Kolozsváron lenne, mellette a Marosvásárhelyen, Nagyváradon és a Székelyföldön működő tagozatok képeznék az oktatási hálózatot. Az öt Csíkszeredában induló szak közül négy indítására a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány, egyre pedig a Regionális Képzési Központ nyújtott be szakindítási pályázatot. Ezeket a Sapientia kuratóriuma kedvezően bírálta el. /Erdélyi Magyar Tudományegyetem. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 10./
