Márc. 25-én kelt 127 kiemelkedő magyar értelmiségi közös tiltakozása, melyet a kormányhoz intéztek. Tiltakoznak a kormány részrehajló politikája ellen, amely a többségi szélsőséges nacionalista körök agresszív kisebbségellenes tevékenységét fedezi és támogatja. A magyar kisebbség által is lakott területeken nem a helyi tanácsok, hanem a Vatra Romaneasca kezében összpontosul a legnagyobb hatalom. Nemcsak a jogok gyakorlása lehetetlen "hanem a puszta életünk is veszélyben forog. Amint azt Sütő András író és Péter Mihály egyetemi tanár esete is bizonyítja." A tömegkommunikációban torzító, uszító tájékoztatási politika érvényesül. Az aláírók tiltakoznak az ellen, hogy Marosvásárhely körzetéből márc. 22-én életveszélyes fenyegetések közepette harminc külföldi nem magyar újságírót kiutasítottak és kitoloncoltak az országból. Az aláírók követelik, hogy pártatlan nemzetközi jogászbizottság a helyszínen vizsgálja ki az Erdélyben kialakult konfliktusok okait. Ezt a dokumentumot eljuttatják a Helsinki Watch-hoz, az ENSZ Emberi Jogi Bizottságához és az Európa Tanácshoz. /Tiltakozás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./
1990. március 25.
Márc. 25-én Sepsiszentgyörgyön megtartották a csángó-magyarok negyedik találkozóját. A moldvaiak nem jöhettek el, a hírek szerint a marosvásárhelyi események miatt. Pál Antal kalagori születésű /jelenleg Óradnán plébános/ pap szentmiséjével kezdődött az összejövetel. Többen az anyanyelvű szentmise moldvai bevezetését szorgalmazták, mások írni-olvasni szeretnének megtanulni magyarul. A megjelentek örömmel fogadták a Csángó Újság első számát. /Pusztinai Péter: A negyedik találkozó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 28./
1990. március 27.
Tőkés László márc. 27-én Washingtonban sajtótájékoztatót tartott. Elmondta, hogy találkozott Brian Mulroney kanadai elnökkel, aki határozottan síkraszállt a romániai magyar kisebbség jogainak védelméért. Ugyanezen a napon Tőkés Lászlót fogadta Lawrence Eagleburger külügyminiszter-helyettes, akit tájékoztatott a marosvásárhelyi eseményekről. Tőkés László bírálta az USA korábbi állásfoglalását, amely szerint az ellenségeskedés mindkét részről megnyilvánulna. Ez az álláspont egyoldalú, az áldozat a romániai magyarság, míg az agresszor a Vatra Romaneasca által toborzott sokaság. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./
1990. március 29.
Még nem készült el a kormánybizottság jelentése a marosvásárhelyi eseményekről, ugyanakkor feltűnő sietséggel bíróság elé állítottak csendháborítás, hangoskodás vádjával hét cigányt és márc. 29-én megkezdődött a tárgyalás /Bíró: Horatiu Corpeanu, ügyész: Abram Ottilia, védők. Jung Ildikó és Codarcea Elvira/. A két terhelő tanú büntetett előéletű, márc. 20-án betörtek egy boltba és most vizsgálati fogságban vannak. Másnap, márc. 30-án már ítéletet hirdettek: Puczi Kozák Ernő, Kalló Géza három hónap munkahelyen letöltendő javító-nevelő munka, a többit 3-5 hónap börtönbüntetés ítélték: Grecui Béla 5 hónap, Horváth Stefan 5 hónap, Puczi Kozák Géza 4 hónap, Puczi Kozák Sándor 3 hónap, Carculea György 4 hónap. A fellebbviteli tárgyalás ápr. 4-én lesz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./
1990. március 29.
Mialatt Marosvásárhelyen folyt a véres összecsapás, Budapesten magyar-román értelmiségi találkozó volt. A találkozó résztvevői megdöbbenten értesültek a történtekről és nyilatkozatot adtak ki. "Mi, magyarországi és romániai értelmiségiek, akik március 19-én és 20-án találkoztunk Budapesten, hogy őszinte párbeszédet folytassunk", olvasható a nyilatkozatban, "aggodalommal értesültünk arról a március 19-én Marosvásárhelyen történt erőszakos és felelőtlen cselekedetekről, amelyek megrontják a nemzetiségek kapcsolatait, megzavarják az erdélyi románok és magyarok békés együttélését?", "felháborodottan értesültünk arról, hogy Sütő Andrást, a kiváló írót, aki már a múlt rendszerben is megszenvedett méltóságteljes és bátor magatartása miatt, most magyar testvéreivel együtt ismét bántalmazták" /Nyilatkozat. = A Hét (Bukarest), márc. 29./
1990. március 30.
Az Üzenet 2. száma köszöntötte a testvérlapokat, a Harangszót /Királyhágómelléki Református Egyházkerület lapja, Nagyvárad/, melynek három száma látott napvilágot, a Keresztény Szó (Kolozsvár) az 5. számánál tart, ugyanúgy, mint a Kiáltó Szó, a "marosvásárhelyi keresztyén fiatalok lapja". A Kiáltó Szó jan. 16-a óta jelenik meg. /Üzenet (Marosvásárhely), márc. 30./
1990. április 1.
A Független Magyar Párt /FMP/ márc. 17-18-án Marosvásárhelyen megtartotta II. országos értekezletét, ahol megválasztották a párt ideiglenes vezetőségét: Lőrincz Pál elnök, alelnökök: Dudás László, Kocsis Sándor, Molnár Kovács István, Böszörményi Albert és Székely Erzsébet. Az FMP felkérte Lányi Szabolcsot az elnöki funkcióra és arra, hogy képviselje a pártot a Nemzeti Szövetség Ideiglenes Tanácsában. Lányi Szabolcs az ajánlatot feltételekhez kötötte, majd bejelentette a Magyar Demokrata Párt megalakulását, ezzel kizárta magát az FMP-ből. - Az FMP az RMDSZ kollektív tagjaként harcol a romániai magyarság egységének megőrzéséért. /A Független Magyar Párt közleménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./ A Magyar Demokrata Párt megalakulásáról, tevékenységéről nem közölt hírt a lap.
1990. április 4.
Ápr. 4-én volt a márc. 30-án elítélt hét cigány ügyének fellebbviteli tárgyalása /Bírói tanács: Stoica Forin elnök és Uzm Petre, ügyész: Boitan Ottilia/. Az egyik védő a tárgyalás elnapolását kérte /még megszerkesztett ítélet sem volt/ és a per áthelyezését Marosvásárhelyről más városba. Ezt a kérést a bíróság elutasította. A vádlottak munkahelyeikről nagyon jó jellemzést kaptak. A két tanú közül az egyik visszavonta vallomását, így egyetlen tanú maradt. Az ítéletet nem változtatták meg, helybenhagyták. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./
1990. április 4.
Márc. 17-18-án Marosvásárhelyen megtartották a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége /MISZSZ/ első kongresszusát. Kijelölték a MISZSZ 15 tagú delegációját az RMDSZ nagyváradi kongresszusára. Márc. 30-a és ápr. 1-je között Csíkszeredában gyűltek össze a MISZSZ, a magyar diákszövetségek és a Vallásos Ifjak Szövetségének küldöttei, hogy az utóbbi két hét eseményei miatt megvitassák feladataikat. A MISZSZ elhatározta, hogy közös listán szerepelnek az RMDSZ-szel. /Birtók József: Egységért a másság jegyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./ A MISZSZ megválasztotta választmányát. A választmány 5 tagú elnökséget választott: Csutak István /Csíkszereda/, Szilágyi Zsolt /Nagyvárad/, Toró Tibor /Temesvár/, Zsigmond László /Sepsiszentgyörgy/, Ábrám Zoltán /Marosvásárhely/. /Birtók József: MISZSZ- kongresszus, Csíkszereda. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./
1990. április 9.
A marosvásárhelyi pogrom halottai magyarok: Gémes István sáromberki lakos, Csipor József ernyei, Kiss Zoltán teremiújfalusi lakos. /Puskás Attila: Marosvásárhely halottai. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 9./
1990. április 11.
A Volt Politikai Foglyok Szövetsége Kovásznai megyei szervezete /Török József elnök és Csobotár István titkár/ tiltakozott a kirakatper ellen: a marosvásárhelyi események miatt egy kirakatperben hét cigány származású munkásembert ítéltek el /Kalló Géza, Puczi Kozák Ernő, Puczi Kozák Géza, Puczi Kozák Sándor, Calculea György, Horvát István és Grecui Béla/, akiket szövetségük tiszteletbeli tagjaik közé sorolt. /Tiltakozás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 11./
1990. április 11.
A lap közölte Irsic Gavril ezredessel, Szatmár megye rendőrfőnökével készített rádióinterjú szövegét, amely a marosvásárhelyi rádió március 16-i adásában hangzott el. Ebben a rendőrfőnök közölte, hogy március 15-án Szatmárnémeti központjában az RMDSZ rendezvényt tervezett, melyet azonban visszavont. Ennek ellenére többezer magyar összegyűlt a téren. Hangos, indulatos szóváltások voltak, de fizikai erőszakra nem került sor. Azután lecsillapultak a kedélyek, az emberek hazamentek. A riporter szerint arról vannak információk, hogy magyarországi turisták nagy számmal érkeztek és botrányos jeleneteket rendeztek, a román népet sértő megnyilvánulások történtek. A rendőrfőnök közölte, hogy erről ő nem hallott, ilyen információi nincsenek. Az érkező turisták száma nem volt átlagon felüli, hangsúlyozta Irsic Gavril. /Kelemen Ferenc: Megnyugtatni az embereket. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./
1990. április 12.
Sokat szerint a márciusi események kiváltó oka az volt, hogy Marosvásárhelyen a 28-as gyógyszertárra magyarul is kiírták a gyógyszertár szót. Valójában nem így történt. Dr. Nagy Levente, a Megyei Gyógyszervállalat igazgatója emlékeztetett: a Nemzeti Megmentési Front Maros Megyei Tanácsa január 14-én tartott ülésén közleményt adott ki: utasították az állami szerveket, ahol ez indokolt, gondoskodjanak a helységek, egységek, intézmények stb. nevének az együttélő nemzetiségek nyelvén való kiírásáról. A határozat értelmében Marosvásárhelyen január végéről /!/ március 16-ig folyamatosan a Farmacie feliratok mellé felfestették a Gyógyszertár szót is. A város többi gyógyszertáránál tehát már olvasható volt a magyar felirat. Amikor március 16-án a 28-as egységnél a munkás elkezdte festeni a feliratot, megjelent egy rendőrautó, erre egyre több ember állt meg a rendőrautó mellett. A tömeg egyszerre betört a gyógyszertárba és felelősségre vonták a bentlevőket a magyar felirat festése miatt. Az emberek összemázolták a feliratot és életveszélyesen megfenyegették a személyzetet. Kijött a helyszínre Munteanu Leila főgyógyszerész és megkérdezte: zavarja őket a kétnyelvű felirat? A válasz tagadó volt, mindössze azt kérték, hogy a feliratok ne egymás mellé, hanem egymás alá kerüljenek. Ezt a főgyógyszerész megígérte. A tömeg azonban nem tágított, egyre dühösebbek lettek az emberek. A gyógyszerészek a rendőrség segítségét kérték, de azt a választ kapták, hogy nem tudnak jönni. A tömeg követelte a magyar felirat eltávolítását, ez megtörtént. A katonaság segítségét kérték, a katonák végül kiszorították az embereket a gyógyszertárból. Körmöczki Emese gyógyszerész elmondta, hogy a feldühödött emberek fenyegették, hogy megfojtják. Sírógörcsöt kapott. Később megdöbbenve hallotta a rádióban, hogy mit mondanak a gyógyszertárban történtekről. /Bögözi Attila: Egy hír anatómiája avagy pogrom előtt Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./
1990. április 20.
Nagyvárad, 1990. április 21-22. Így írják majd be a krónikákba. Az RMDSZ első kongresszusa. A januári bizakodás után az egész Erdélyt fenyegető marosvásárhelyi március után sokmindent másképp kell látni. Román lapokban magyarellenes támadások jelennek meg. Az RMDSZ tagságát és vezetői nem félemlítik meg a román nacionalisták. A "nagyvilág végre tud rólunk" olvasható a cikkben. /A magunk útján. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./
1990. április 27.
Az amerikai PEN Klub 2400 írótagja nevében fordult Iliescu elnökhöz, hogy kifejezze aggodalmát amiatt, hogy Sütő Andrást román nacionalisták súlyosan bántalmaztak városában, Marosvásárhelyen. "Mélységesen aggaszt minket a nemrég lezajlott terrorhullám Romániában, valamint az, hogy az Ön kormánya elmulasztotta a határozott fellépést ez ellen az erőszak ellen." Felszólították Iliescut, hogy védje meg a romániai magyarság jogait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./
1990. április 27.
Ápr. 27-28-án tartotta első kongresszusát Csíkszeredán a városban létrejött és ott is működő Romániai Magyar Kisgazdapárt. A felszólalók hangsúlyozták, hogy a gazdasági élet fellendítésének egyetlen útja a privatizáció, a magánvállalkozások fellendítése, a piacgazdálkodás bevezetése. Megválasztották a vezetőséget. Elnök: Buzás László /Csíkszereda/, alelnökök: Orbán Dezső /Kézdivásárhely/, Pál Béla /Marosvásárhely/, Tompos Zsolt /Csíkszentgyörgy/, titkár: Éltes Zoltán. /Kisgazdák Lapja (A Romániai Magyar Kisgazdapárt heti fóruma, Csíkszereda), 4. szám, május/
1990. április 27.
Ápr. 23-án hajnalban ért véget az RMDSZ I. kongresszusa. A jelszó volt: Egységben a jövő! Ennek ellenére szó sem volt teljes nézetazonosságról, szögezte le Máthé Éva. Teljes nézetazonosság csak a diktatórikus rendszerben van. Nem akarunk politikai totalitarizmus helyett nemzeti totalitarizmust, vallotta Kántor Lajos. Szőcs Gézának igaza van: Marosvásárhely győzelmet jelentett, diadal azon törekvéssel szemben, hogy az ország megszabaduljon a magyaroktól. Ez a kongresszus a megmaradás fóruma volt. Ezt a legnagyobb erővel Tőkés László képviselte. Marosvásárhely után "némiképp radikálisabb álláspontra kell helyezkednünk, és ezt minden bizonnyal a főtitkár, Szőcs Géza és köré csoportosuló kolozsvári vezető értelmiségiek képviselik majd". /Máthé Éva: Kollektív öngyilkosság helyett: MARADUNK! = Valóság (Bukarest), ápr. 27./
1990. április 29.
A véres marosvásárhelyi események után az ellenséges támadások nem szűntek meg. A román sajtóban, nagypéldányszámú lapokban elkezdték az események tendenciózus meghamisítását. A Dimineata Szeben megyei napilap egyik száma azt a gátlástalan hazugságot közölte, hogy Sütő Andrást nem a románok verték meg, hanem a magyarok, mert azt hitték, hogy azok közül való, akik be akarnak hatolni az épületbe. Naponta közölnek a sajtóban uszító elferdítéseket, A szégyent hazugsággal akarják lemosni, állapította meg Weszely Tibor. Amint a vizsgálóbizottság magyar tagjainak /Czire Dénes, Erőss Attila, Paltán Lajos Tiltakozás /Népújság (Marosvásárhely), ápr. 13./ című közleményéből kiderült, a 38 letartóztatott személy közül csak egyetlen román nemzetiségű van. A pogromot előidéző hodákiak, libánfalviak ártatlanok. Nem beszélve a szervezőkről. Weszely Tibor Marosvásárhelyen szemtanúja volt a történteknek. A felvonulások, tüntetések békések voltak. Márc. 19-án délelőtt a Városháza előtt román tüntetők követelték Kincses Előd megyei alelnök lemondását. A déli órákban a Görgény- és Marosvölgy egyes falvaiból buszokkal és teherautókkal "erősítés" érkezett. Az ezután történtekről mindenki tud. Másnap, márc. 20-án tízezres magyar tömeg gyűlt össze. Felháborodtak az előző napi barbár események miatt. A magyar tüntetők Iliescu elnök megérkezését várták. Ezután a romános is gyülekezni kezdtek, újabb autókon érkeztek románok. Este 6-kor a románok áttörték a rendőrkordont és a magyarokra támadtak. Weszely mindezt azért elevenítette fel, hogy tisztázza: a magyarok csak a második fizikai támadás után válaszoltak tettlegesen. A román sajtó ennek ellenére a magyarokat teszi felelőssé a történtekért. /Weszely Tibor: A marosvásárhelyi események margójára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29./
1990. április folyamán
Megjelent az Itthon, a Népújság melléklete első száma. /Itthon (Marosvásárhely, folyóirat). ápr./ Az utolsó száma novemberben látott napvilágot.
1990. május 3.
Eddig 70 pártot jegyeztek be, névjegyzékük olvasható a Romániai Magyar Szóban. Három kis magyar párt szerepel jegyzékben: Független Magyar Párt, elnöke: Lőrincz Pál, székhelye: Marosvásárhely, Romániai Magyar Kisgazdapárt /Éltes Zoltán, Csíkszereda/, Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt /Podharadszky László, Kolozsvár/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./
1990. május 4.
Máj. 4-én kezdődött meg Marosvásárhelyen Vatra Romaneasca háromnapos első országos értekezlete. Elfogadták a febr. 5-én kiadott nyilatkozat-programot és az alapszabályzatot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./ Az értekezleten 34 megyei szervezet képviselői jelentek meg. Ceontea elnök mondott beszédet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./ Megjelent Octavian Stanasila oktatási miniszterhelyettes, aki biztosította a jelenlevőket, hogy nem lesz magyar nyelvű felsőoktatás. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./ Megválasztották a vezetőséget: elnök Radu Ceontea, alelnökök: Justinian Petrescu és Vasile Rusu. /MTI/
1990. május 4.
Máj. 4-én Kolozsváron megválasztották az Erdélyi Református Egyházkerület püspökének dr. Csiha Kálmán marosvásárhelyi lelkipásztort, marosi esperest. Dr. Csiha Kálmán 1929. szept. 17-én született Érmihályfalván. A teológia elvégzése után Aradon lett segédlelkész. 1957-ben letartóztatták, tíz évi börtönre ítélték, hat és fél év múlva szabadult, az 1964-es amnesztiával. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8., Üzenet (Marosvásárhely), máj. 30./
1990. május 4.
Az erdélyi románok egy csoportja aláírással választási felhívást terjesztenek. A felhívás szerint a Marosvásárhelyen lejátszódott tragikus események után össze kell fogni a románoknak. Ezért jött létre Román Nemzeti Szövetség Pártja. Minden románnak erre kell szavaznia, mert így érhető el, hogy "románok vezessenek minket." /Választási felhívás vatrás módra. = Valóság (Bukarest), máj. 4./
1990. május 4.
A Cuvintul Liber marosvásárhelyi lapban Petru Mera és Gheorghe Puni Ernyén a magyarok vasvillával és furkósbottal "dialogizáltak" a románokkal című cikk szerint Nagyernyén a magyarok verték a román utasokat. A román lappal szemben a valóságot két ember, Balázs Kercsó Dezső és Nemes Zoltán mondta el. Mindketten a marosvásárhelyi kórház idegsebészetén fekszenek. Elmondták, hogy megállították a részeg hodákiakat, akik vasdorongokkal indultak Marosvásárhelyre. Egy teherautó nem állt meg, hanem elsodorta négyüket, ketten itt vannak a kórházban, Nemes Zoltán fia is megsérült, ő már hazamehetett a kórházból, a negyedik elgázolt ember Csipor Antal, aki belehalt sérüléseibe. /Máthé Éva: Sokarcú igazság ? egynyelvű vádlottak. = Valóság (Bukarest), máj. 4./
1990. május 5.
A Tineretul Liber egyik múlt heti száma a magyarság valóságos bűnlajstromát hozta, felsorolva a lélekmérgezők állításait. Történik mindez a vásárhelyi tragédia után. Szűcs László műszerész Sütő Andrással együtt élte át Marosvásárhelyen, márc. 19-én a borzalmakat. Elmondta az újságírónak, mi is történt. Kiment a térre. Dühöngő román tömegek járták a várost és minden magyar feliratot levertek, kirakatokat bevertek, plakátokat leszaggattak. Sütő András beszélt megafonba: mindenkit arra kért, menjen haza. Feldühödött, vasvillákkal, botokkal felfegyverzett román tömeg támadt rájuk. Sütő kiáltott: hamar be a székházba. Befutottak az RMDSZ-székházba. A román tömeg összetörte a kapu üvegét, összetörték a táblákat, a feliratokat. Hiába húzódtak be, a téglakerítés mögül kővel dobálták őket. Végül a román tömeg betörte a kaput, a bentrekedt magyarok az épületbe menekültek. Minden ablakot betörtek a románok és az ajtót fejszével felfeszítették. A bentrekedt magyarok /hetvennégyen voltak/ hátráltak, felmentek az első emeletre. Sütő tanácsára Király István alelnök összeírta az ott szorongó magyarok névsorát. A dühödt román támadók tüzet akartak rakni, hogy felgyújtsák az épületet. Közben megjött a rendőrség. Feljött a bentszorult magyarokhoz Judea ezredes és kérte, jöjjenek le. Mindenki bizalmatlan volt, azután Sütő András mégis elindult, mondván, a többiek maradjanak itt, amíg ő nem jön vissza. Sütő elindult. A többiek vártak másfél órát. Judea ezredes azt mondta, hogy Sütő hazament. Végül elindultak a bentszorult magyarok, egy rendőr ment elől, egy hátul. Ahogy kiértek a magyarok, a románok vadul ütni kezdték őket. A rendőrök, a tisztek szótlanul nézték mindezt, nem avatkoztak közbe. Különösen egy kisebb magyar csoport tagjait verték össze kegyetlenül. /B. Kovács András: A vesszőfutás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 5./
1990. május 5.
A Tineretul Liber egyik múlt heti száma a magyarság valóságos bűnlajstromát hozta, felsorolva a lélekmérgezők állításait. Történik mindez a vásárhelyi tragédia után. Szűcs László műszerész Sütő Andrással együtt élte át Marosvásárhelyen, márc. 19-én a borzalmakat. Elmondta az újságírónak, mi is történt. Kiment a térre. Dühöngő román tömegek járták a várost és minden magyar feliratot levertek, kirakatokat bevertek, plakátokat leszaggattak. Sütő András beszélt megafonba: mindenkit arra kért, menjen haza. Feldühödött, vasvillákkal, botokkal felfegyverzett román tömeg támadt rájuk. Sütő kiáltott: hamar be a székházba. Befutottak az RMDSZ-székházba. A román tömeg összetörte a kapu üvegét, összetörték a táblákat, a feliratokat. Hiába húzódtak be, a téglakerítés mögül kővel dobálták őket. Végül a román tömeg betörte a kaput, a bentrekedt magyarok az épületbe menekültek. Minden ablakot betörtek a románok és az ajtót fejszével felfeszítették. A bentrekedt magyarok /hetvennégyen voltak/ hátráltak, felmentek az első emeletre. Sütő tanácsára Király István alelnök összeírta az ott szorongó magyarok névsorát. A dühödt román támadók tüzet akartak rakni, hogy felgyújtsák az épületet. Közben megjött a rendőrség. Feljött a bentszorult magyarokhoz Judea ezredes és kérte, jöjjenek le. Mindenki bizalmatlan volt, azután Sütő András mégis elindult, mondván, a többiek maradjanak itt, amíg ő nem jön vissza. Sütő elindult. A többiek vártak másfél órát. Judea ezredes azt mondta, hogy Sütő hazament. Végül elindultak a bentszorult magyarok, egy rendőr ment elől, egy hátul. Ahogy kiértek a magyarok, a románok vadul ütni kezdték őket. A rendőrök, a tisztek szótlanul nézték mindezt, nem avatkoztak közbe. Különösen egy kisebb magyar csoport tagjait verték össze kegyetlenül. /B. Kovács András: A vesszőfutás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 5./
1990. május 10.
Markó Béla, az RMDSZ Maros megyei elnöke Népújságban /Marosvásárhely/ elmondta: többször érdeklődtek a szavazási irodánál, adtak-e be óvást. Mindannyiszor tagadó választ kaptak. Végül - anélkül, hogy az RMDSZ-t értesítették volna - ápr. 30-án a helybeli bíró tárgyalta a mégis megszületett óvást és jogerős határozatot hozott: Kincses Elődöt és Smaranda Enachét megfosztotta jelölési joguktól. Az ápr. 30-i határozat /464/1990. sz. ügyirat/ teljes szövege olvasható a lapban. A marosvásárhelyi eseményeket parlamenti bizottság vizsgálja, melynek eredményét még nem hozták nyilvánosságra, ennek ellenére a bíróság Kincses Elődöt elmarasztalta azzal, hogy márc. 20-án beszédével közreműködött az akkori eseményekben. A Romániai Magyar Szó munkatársa feltette a kérdést, hogyan született meg 158 személy közös óvása? Ki szervezte meg ezt az akciót? /(gyéjé): Nincs apelláta, de annál több kérdés! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./ A 158 név szerint felsoroltból négyen tiltakoztak: semmit nem írtak alá, az újságból értesültek arról, hogy nevük szerepel az óvást kérő beadványban. /(gyéjé): Nincs apelláta, de az ügy nincs lezárva. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./
1990. május 17.
Király Károllyal készített interjút Magyari Lajos. Király Károly elmondta, hogy 1972-ben lemondott minden tisztségéről. Érezte, hogy a passzív rezisztenciánál többet kell vállalni, sorra írta beadványait az államvezetéshez, a pártvezetéshez. Ez adott erkölcsi alapot ahhoz, hogy a nemzetközi fórumokhoz forduljon, és a "világ közvéleménye elé tárjam sorsunkat, helyzetünket." Ez hozzájárult ahhoz, hogy a nemzetközi közvélemény valamelyest reális képet alakítson ki az itteni állapotokról. - A diktatúra korszaka zavaros sovinizmussal fertőzte meg a lelkeket, "s hosszú-hosszú évekre lesz szükség, hogy a társadalmat kigyógyítsuk ebből az iszonyatos betegségből." Marosvásárhely után "még erősebben fellángolt a sovén uszítás". /Magyari Lajos: Beszélgetés Király Károllyal, az RMDSZ háromszéki szenátorjelöltjével. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 17./
1990. május 30.
Megjelent Az Ige /református gyülekezeti lap, Kovászna/ első száma, főszerkesztője Fábián Ernő. /Lapszemle. = Üzenet (Marosvásárhely), máj. 30./
1990. május 30.
Új egyházi lap látott napvilágot. Húsvétra megjelent a Felebarát (Kolozsvár), a szórványban élő református családok lapja. Az egyházi ünnepekre megjelenő lapot Vetési László lelkész szerkeszti. /Lapszemle. = Üzenet (Marosvásárhely), máj. 30./
