A marosvásárhelyi koncepciós perek egyik áldozatát, a 43 éves Szabadi Ferencet szept. 24-én feltételesen szabadlábra helyezték. 1990. márciusában betegszállítóként dolgozott Marosvásárhelyen, a klinikán. Azzal vádolták, hogy sebesülteket ütlegelt, ezért öt év börtönbüntetésre ítélték, 1995-ben szabadult volna. Szabadi Ferenc hiába bizonygatta ártatlanságát. Az egyik sebesült azzal vádolta, hogy a mentőautóban bántalmazta. Szabadi Ferenc valójában egyáltalán nem ült mentőautóban azon a napon. Sokat szenvedett a börtönben rabtársai kiközösítették őt. Feldagadt a lába, hiába kérte, vigyék orvoshoz. Az őr azt mondta, bár szakadt volna le a lába akkor, amikor románokat ütlegelt. Csak a múlt év végén enyhült a bánásmód vele szemben. Váratlanul érte a hír, hogy szabadul. Közben szolgálati lakását is elvesztette. /Guther M. Ilona: A rabot felkészületlenül érte. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./
1993. október 5.
Erdélyi körútjának első állomásaként okt. 2-án Nagyváradra érkezett a Magyar Demokrata Fórum három vezető politikusa, Lezsák Sándor ügyvezető elnök, Szabó Tamás alelnök, privatizációs miniszter és Nahimi Péter alelnök. Találkoztak Tőkés László református és Tempfli József katolikus püspökkel, másnap tanácskoztak az RMDSZ ügyvezető elnökségével Kolozsváron, majd találkoztak értelmiségiekkel, egyházfőkkel. Október 4-én Marosvásárhelyen megbeszélést folytattak Markó Béla RMDSZ-elnökkel és az RMDSZ helyi vezetőivel, majd felkeresték Sütő Andrást. További útjuk: Segesvár, Gyulafehérvár, ahol találkoznak Bálint Lajos érsekkel, Temesvár, ahol értelmiségiekkel és az RMDSZ helyi vezetőivel találkoznak. Szabó Tamás privatizációs miniszter kifejtette: a magyar kormány alkotmányos kötelessége felvállalni a magyar kisebbségek érdekképviseletét és érdekvédelmét. /Nits Árpád: MDF-küldöttség Erdélyben. Alkotmányos kötelesség jegyében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5. /
1993. október 7.
Az Erdélyi Világszövetség Magyarországi Szervezetének Elnöksége és Tanácsadó Testülete szept. 18-19-én Gyergyócsomafalván ülést tartott. Kiadott állásfoglalásukban politikai értéknek minősítették az RMDSZ memorandumát. Felhívással fordulnak a haladó politikai erőkhöz, hogy támogassák igazságos küzdelmüket a politikai, etnikai alapon elítélt marosvásárhelyi, erdőcsinádi, iklandi, oroszhegyi és zetelaki magyar és cigány elítéltek szabadon bocsátásáért. Elfogadhatatlannak tartják azt, hogy egyes képviselők az RMDSZ vezetőségének felhatalmazása nélkül folytattak tárgyalásokat. Az állásfoglalás aláírói: Király Károly, az EVMSZ tiszteletbeli elnöke, dr. Kreczinger István, az EVMSZ elnöke és Borsos Géza, a Tanácsadó Testület elnöke. /Állásfoglalás. = Magyar Fórum (Budapest), okt. 7./
1993. október 8.
Tófalvi Zoltán /Marosvásárhely/ foglalta össze az RMDSZ SZKT marosvásárhelyi tanácskozását, a Neptun-ügyről folytatott vitát, azzal zárva beszámolóját, hogy továbbra is nyitott kérdés maradt, "hogy a korábban erkölcsi vétségnek minősített ?Neptun-gate?-et sikerül-e a romániai magyar közvéleménnyel is puritán politikai vitaként elfogadtatni." /Heti Magyarország, okt. 8./
1993. október 12.
Okt. 12-én a parlament megerősítette tisztségében Virgil Magureanut az SRI, a Román Hírszerző Szolgálat élén. /236/172 arányban/. Szabó Károly RMDSZ-szenátor kijelentette, hogy az SRI "pártatlansága hű másolata az államelnök pártatlanságának, és az RMDSZ egyáltalán nincs meggyőződve arról, hogy az SRI elhatárolódott az 1989 előtti gyakorlattól, nevezetesen attól, hogy egyes esetekben a közvéleményt befolyásolja." Utalt arra, hogy az SRI megalakulása gyanúsan egybeesik az 1990. márciusi marosvásárhelyi eseményekkel. /Továbbra is Virgil Magureanu az RHSZ vezetője. = Népújság (Marosvásárhely), 14./
1993. október 13.
Marosvásárhelyre érkezett a parlament emberjogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága, hogy tájékozódjék a Hadréven történtekről. Az öttagú bizottságnak magyar tagja is van, Zsigmond László képviselő. A bizottság az etnikumközi kapcsolatokat fogja vizsgálni a megyében, továbbá azt, hogyan lehet a jövőben megelőzni ezeket a konfliktusokat. /(mózes): Parlamenti bizottság érkezett Maros megyébe. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 13./ Hadrévi cigányellenes lincselésről: szept. 20-i jegyzet.
1993. október 17.
Okt. 16-17-én rendezte meg Egerben az Erdélyi Szövetség Erdély jelene és jövője címmel tanácskozását, a szomszédos országok magyar politikai szervezetei vezető személyiségei részvételével. Az RMDSZ-t Bodó Barna alelnök képviselte. A záródokumentum javasolta, hogy a több kisebbséget tömörítő országok alkotmányában a nemzetállam kifejezés helyett a demokratikus jogállam szerepeljen. A résztvevőkhöz intézett levelében Für Lajos honvédelmi miniszter hangsúlyozta, hogy Magyarország nem kívánja erőszakkal módosítani a határokat, az összes konfliktusok egyedüli megoldásának a tárgyalásokat tekinti. A magyar kisebbségnek joga van a területi autonómiára ott, ahol többségben él. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 19./ Székelyhídi Ágoston, az Erdélyi Szövetség elnöke elmondta, hogy hagyományos /harmadszor rendezték meg/ tanácskozásuk központi témája az egyetemes magyarság jelene és jövője volt. Kifejtette, hogy az összmagyarságot, ugyanúgy, mint más nemzeteket is, a teljes nemzeti, emberi és közösségi jogok illetik meg. Ezeket a jogokat a hazai és a határon túli magyarság választott képviselőin, önkormányzatain és népszavazás útján keresztül kell érvényre juttatni. Kiemelte a határon túli magyar egyházak magyarságtudat megtartásában jelentkező lelkiismeretes munkáját. /F. R. L.: Az Erdélyi Szövetség tanácskozása Egerben. = Magyar Nemzet, okt. 18./ Tempfli József nagyváradi püspök az erdélyi magyar történelmi egyházak és az RMDSZ példaértékű együttműködéséről beszélt. Für Lajos levélben üdvözölte a tanácskozást. /J. I. N.: Erdélyi Szövetség. = Új Magyarország, okt. 18./
1993. október 18.
Volker Rühe német védelmi miniszter meghívására Bonnba érkezett Nicolae Spiroiu védelmi miniszter. A németek elsősorban kiképzési kérdésekben akarják segíteni a román haderő reformját, derült ki az okt. 18-án aláírt megállapodásból. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 20./ Rühe leszögezte: Románia NATO-tagsága belátható időn belül nem képzelhető el. Spiroiu reménykedett benne, hogy Bonnban bíztatást kap a NATO-hoz csatakozásra, ahogy korábban Rühe a lengyel, magyar, cseh tagság lehetősége mellett érvelt. /Német-román katonai megállapodás. = Népszabadság, okt. 19./
1993. október 19.
A szenátus okt. 19-i ülésén a parlamenti ellenzéki pártok indítványt terjesztettek elő: mivel az aug. 28-án kinevezett négy minisztert a parlament nem iktatta be, a kormány túllépett az alkotmányos kereteken, ezért mentsék fel miniszterelnököt és az államelnök nevezzen ki új személyt, aki a törvényes előírásoknak megfelelően alakítson új kormányt. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 20./
1993. október 19.
Okt. 5-6-án zajlott le a Bukarestben a Fekete-tengeri Parlamenti Unió első szakbizottsági összejövetele. Az orosz delegáció hiányzott, mert Jelcin elnök feloszlatta a parlamentet, Görögország és Bulgária távol maradt mert egyelőre csak kormányszintű gazdasági együtt-működésre hajlandók. A tanácskozáson egyetértettek abban, hogy egy közös kereskedelmi- és fejlesztési bankot kell létrehozni, a román delegáció szeretné, ha a székhelye Bukarestben lenne. A gazdasági bizottságnak román elnöke és török alelnöke lett. A Fekete-tengeri Parlamenti Unióban Törökország akar vezetőszerepet játszani. /Kerekes Károly: Parlamenti együttműködés a fekete-tengeri övezet szerepének növeléséért. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 19./
1993. október 20.
Telegdy Álmos felidézte a neptuni találkozások történetét. Frunda György, Tokay György és Borbély László előzetes egyeztetés nélkül találkozott a hatalom képviselőivel és egyezkedett velük. Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa szeptemberi ülésén a neptuniak akcióját nem tartotta összeegyeztethetőnek az RMDSZ által elfogadott Kolozsvári Nyilatkozattal. A személyi következtetéseket azonban az SZKT nem szavazta meg. A neptuniak lemondhattak volna, ezzel szemben Frunda képviseli az RMDSZ-t Strasbourgban, Tokay György az EBEÉ-n, Borbély László pedig az Európa Parlamentben. A hatalom nem mumus, akitől félni kell, nyilatkozta Tokay György. A zetelaki és oroszhegyi székelyek elítélése, a marosvásárhelyi márciusi vérengzés, Funar büntetlenül maradt cselekedetei és a magyarellenes rágalomhadjárat mind azt mutatja, hogy a hatalom nem mumus, tette hozzá Telegdy Álmos. Három év után lojalitást feltételezni a kormánytól nem vall politikai éleslátásra. /Telegdy Álmos: Hibátlan hibásak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./ Telegdy Álmos egyike azoknak a fiataloknak, akik már 1988-ban Tőkés László mellé álltak. Azok közé tartozik, akiket a Ceuasescu-pribékek megkínoztak.
1993. október 22.
Okt. 22-én avatták Románia első Antonescu-szobrát Slobozia kisvárosban, egy belügyi államtitkár és Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnökének avató beszédével. A következő szobrot Marosvásárhelyen akarják felállítani. /Újabb Antonescu-szobor? = Vasárnapi Hírek, okt. 24, Antonescu-szobor Marosvásárhelyen is? = Népszabadság, okt. 25./
1993. október 22.
A Romák Egyesülete okt. 22-én népgyűlést tartott Marosvásárhelyen, tiltakozva a cigányellenes pogromok miatt. /Bögöti Attila: Hadrév tüntető szelleme. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./
1993. október 23.
Okt. 23-án az RMDSZ Maros megyei elnöksége, városi és megyei tanácsosai nyilatkozatban tiltakoztak az ellen, hogy Marosvásárhelyen a városközpontban - minden előzetes engedélyezés nélkül - megkezdték Antonescu szobrának alapozási munkálatait. A tiltakozásban az RMDSZ-vezetők emlékeztettek arra, hogy Antonescut halálra ítélték, mert felelős sokezer romániai zsidó meggyilkolásáért. Az RMDSZ parlamenti képviselői már jelezték a kormány főtitkárának szoborállítás tervét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./
1993. október 23.
Lőrincz Károly emlékezett az egyik legnagyobb 1956-os szervezkedési ügyre. 1956 októberében egész Erdélyt átszövő szervezkedés kezdődött. 1957-ben kezdődtek a letartóztatások, tíz vádlottat kivégeztek 1957. nov. 4-én. A mártírok névsora: Szoboszlay Aladár pécskai plébános, Huszár József /Kolozsvár/, Ábrahám Árpád torjai plébános, Kónya István kézdivásárhelyi ügyvéd, Orbán Károly /Marosvásárhely/, Tamás Imre /Csíksomlyó/, Tamás Dezső /Csíksomlyó/, Fintinar Stefan /Arad/, Orbán István /Csíksomlyó/ és Lukács István pécskai kereskedő. Temesváron rendezték meg a 12 napig tartó kirakatpert. Lőrincz Károlyt is halálra ítélték, de másodfokon 25 évre változtatták az ítéletet, 1964-ben amnesztiával szabadult, mint tüdőbeteg. Lőrincz Károly elmondta, hogy nov. 4-én, a kivégzések évfordulóján Ábrahám Árpád emlékére kopjafát állítanak a torjai templom előtti téren. /Gál Éva Emese: 1956: 10 kivégzett Erdélyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23-24./
1993. október 26.
A Budapestre látogató Nagy Győző, Marosvásárhely polgármestere a Népszabadságnak telefonon nyilatkozott okt. 25-én: távollétét kihasználva kezdték meg Marosvásárhelyen az Antonescu-szobor alapozását, mert a városi tanács magyar többségű, nem számíthatnak rá, hogy megszavazzák a háborús bűnös szobrának felállítását, viszont ki akarják használni azt a rendelkezést, hogy a törvénytelenül épített létesítmények sem bonthatók le bírósági döntés nélkül. /A polgármester távollétében építkeznek Marosvásárhelyen. = Népszabadság, okt. 26./
1993. október 27.
Az RMDSZ Maros megyei elnöksége, Marosvásárhelyen és a megyében működő tanácsosai közös tiltakozó állásfoglalást tettel közzé Antonescu szobrának Marosvásárhelyen történő fölállítása ellen. Antonescu háborús bűnös, aki sokezer zsidó meggyilkolásáért felelős. /Tiltakozás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./
1993. október 30.
Okt. 28-án ülésezett az RMDSZ Maros megyei elnöksége. Megállapították, hogy az RMDSZ, a városi tanácsosok, a parlamenti képviselők és az RMDSZ szövetségi elnöke mindent megtettek annak érdekében, hogy a hatóságok állítsák le Marosvásárhelyen az Antonescu-szobor alapozási munkáit. A polgármesteri hivatal elrendelte a munkálatok beszüntetését. /Ferencz L. Imre: Bár az RMDSZ tiltakozik. Alapozzák a marsall mellszobrát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./
1993. október 30.
Az RMDSZ bukaresti sajtóértekezletén Borbély László ismételten tiltakozott az ellen, hogy Marosvásárhelyen szobrot állítsanak Antonescunak. A megjelent román újságírók egy része elutasította a tiltakozást, "nemzeti hősnek" nevezve Antonescut. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30-31./
1993. november 2.
A Román Nemzeti Egységpárt sajtótájékoztatóján Doina Ignat szenátor visszautasította Tőkés László tiltakozását, hogy Antonescuról utcát neveztek el Nagyváradon. Nem engedhetjük meg, hogy a kisebbségek megakadályozzák szobraink felállítását, mondta és kiállt amellett, hogy Marosvásárhelyen szobra legyen Antonescunak. /Pénteki sajtótájékoztatók. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 2./
1993. november 15.
Nov. 12-től 14-ig, három napig tanácskozott az RMDSZ SZKT Marosvásárhelyen, a kisebbségi törvény tervezete volt a téma. Előzőleg tervezetet készített dr. Csapó József, a szakértő bizottság, a MISZSZ és Szilágyi N. Sándor. Ezekből dolgozták ki a végül egyhangúan elfogadott változatot Törvény a nemzeti kisebbségekről és autonóm közösségekről címmel. Alapelve az önrendelkezés és a három autonómaiszint: a személyi, a helyi és a regionális autonómia. Az autonóm közösség kifejezést fogadta el az SZKT. Az ET 1201-es ajánlás alapján alkalmazták a különböző szintű autonómiaformákat. /Bögözi Attila: Novemberi SZKT. Az otthonosság törvénytervezete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./ Az ülésen jelen levő román sajtó szerint ezúttal is összecsapott a "radikális" és a "mérsékelt" szárny, amit Tőkés László tiszteletbeli elnök, illetve Verestóy Attila szenátor nevéhez kapcsoltak. A végén Markó Béla elnök nyilatkozott a BBC román adásának, elmondva, hogy az elfogadott tervezet magában foglalja az egyéni és a kollektív jogokat is, kimondja az oktatási és kulturális önállóság elvét, szabályozza az anyanyelv használatát. Az ET 1201-es ajánlását vette figyelembe az RMDSZ. /(cseke): Háromnapos egyeztetés. = Magyar Nemzet, nov. 15./ A 68 szakaszból álló szöveg négy tervezetből készült el, a nemzeti kisebbségek és az autonóm közösségek megnevezést fogadtál el. /Elfogadták a kisebbségi törvény tervezetét. = Pesti Hírlap, nov. 15./ A tervezet teljes szövege: Törvénytervezet a nemzeti kisebbségekről és autonóm közösségekről. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24., 25., 26./
1993. november 15.
A Romániai Magyar Közgazdász Társaság /RMKT/ Illyefalván, nov. 13-15-e között tartotta meg második tisztújító vándorgyűlését. Vida Gyula parlamenti képviselő előadásában rámutatott, hogy a hiperinfláció a gazdasági értékrend teljes felborulását tükrözi. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20-21./ Újraválasztották elnöki funkciójába Kerekes Jenő /Kolozsvár/ ny. professzort, alelnökök lettek: Feyné dr. Vincze Mária egyetemi docens /Kolozsvár/, Szécsi Kálmán /Székelyudvarhely/, Kelemen Emese /Marosvásárhely/ és Szőke Erzsébet egyetemi hallgató /Kolozsvár/. /Vándorgyűlés Illyefalván. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./ Az RMKT a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem támogatásával, a Bölöni Farkas Sándor Közgazdasági Alapítvánnyal közösen szervezett posztgraduális képzést: huszonnégy egyetemet végzett közgazdász Budapesten négy féléves posztgraduális képzésben részesül. A bankhálózatban dolgozó ötven közgazdász kéthetes intenzív továbbképző tanfolyamon vehetett részt. A vezetőség beszámolója szerint papíron 12 vidéki szervezet szerepel, a gyakorlatban 5-6 működik., A társaság 2300 kötetes könyvtára Kolozsváron működik. /A Romániai Magyar Közgazdász Társaság tevékenységéről. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./
1993. november 17.
Az Európai Idő hetilap visszatekintett a Százak Nyilatkozatára. 1945. nov. 15-18-a között Marosvásárhelyen országos értekezletet tartott a Magyar Népi Szövetség /MNSZ/ Központi Intézőbizottsága. A bizottságnak száz tagja volt, ezért száza intézőbizottságnak is nevezték. Az ún. Százak Gyűlése ezen az értekezleten nyilatkozatot fogadtak el, amit Százak Nyilatkozataként tart számon az utókor. Az ülésen részt vett dr. Petru Groza miniszterelnök és Luka László, a Román Kommunista Párt titkára, az Országos Demokrata Arcvonal főtitkára is. A Százak Nyilatkozata szerint: "Tudatában vagyunk annak, hogy az erdélyi nemzetiségi kérdés megoldása nem határkérdés, hanem a demokrácia megőrzésének, a nemzeti jogegyenlőség tényleges megvalósításának, a határok feloldásának kérdése. Nem helyeselhetünk semmiféle olyan törekvést akár magyar, akár román részről, amely a bécsi döntéshez hasonló módszerrel a nemzetközi reakció szolgálatában, Erdélyből újra háborús tűzfészket teremtene? Elismeréssel adózunk a Groza-kormánynak azért az erőfeszítésért, amelyet politikai jogaink, anyanyelvű oktatásunk, gazdasági érdekvédelmünk biztosítására kifejtett?" A Központ Intézőbizottság "Marosvásárhelyen tarott országos értekezletén hitet tesz a román népi demokráciával kötött szövetsége mellett." 1946. júl. 29-énkezdődött Párizsban a békekonferencia. Gheorge Tatarescu román külügyminiszter 1946. szept. 2-án beszédében visszautasította a magyar küldöttség kívánságát, hogy 4000 négyzetkilométernyi területet - Arad, Nagyvárad, Szatmárnémeti városokkal - csatoljanak Magyarországhoz. A szóba forgó területen 483 ezer lakos élt. Tatarescu hangsúlyozta, hogy a magyarok Romániába mindent megkapnak, ami gazdasági és kulturális fejlődésüket biztosítja. Kiemelte, hogy "a magyar kormány álláspontja teljesen ellenkezik a Romániában élő magyarok álláspontjával", és beszédében bőven idézett a Százak Nyilatkozatából. A győztes hatalmak Romániának adtak igazat. /Marosi András: Lojalitás vagy politikai baklövés. A Százak Nyilatkozata. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), nov. 17./
1993. november 18.
Szatmárnémetiben az RMDSZ székházában erdélyi orvosok, gyógyszerészek tanácskoztak a betegellátás helyzetéről. A tanácskozást Csirák Csaba, a Szatmár megyei RMDSZ alelnöke szervezte meg. Elmondta, hogy többször kérték, a gyógyszereken a használati utasítást tüntessék fel magyarul is, de kérésüket elutasították. Nagyon sok magyar orvos elhagyta az országot, bővíteni kell Marosvásárhelyen az orvosi egyetem magyar tagozatát, biztosítani kellene az orvosok magyarországi továbbképzését. /Sike Lajos: Mi fáj a kisebbségi betegnek és orvosnak? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./
1993. november 19.
Romániában egyre több helyen neveznek el utcákat Antonescu marsallról, az ortodox egyház szentté akarja avatni, Marosvásárhelyen fel akarják állítani a szobrát. Antonescu 1941-ben, Hitler előtt két évvel, meghirdette az Endlösungot. Antonescu ugyanis kijelentette: "Én hiszek a bukovinai és besszarábiai zsidók hivatalos deportálásának fontosságában. A határon kívülre kell őket utasítanunk. Ugyanúgy hiszek abban, hogy az ukránok kiutasítása is megalapozott. Idegeneknek nincs helyük a román földön." Antonescu cselekedett. Romániában több mint 250 ezer zsidót gyilkoltak meg /ideértve a románok által akkor megszállt területeket, Bukovinát, Besszarábiát és Transznisztriát/. Matatias Carp először 1946-ban megjelent könyvében románul, majd magyarul nemrég újból megjelent könyvében román titkos belügyi jelentések alapján 166 ezerre becsülte az 1941-es moldvai pogrom áldozatainak számát. Az Antonescu-perben ismertették, hogy Antonescu parancsára a megszállt Odesszában egy ? 24 román katona halálát követelő ? partizánakció megtorlásául 24 ezer /!/ ártatlan civilt végeztek ki alig egy nap alatt. /Beke Mihály András: Margó. = Heti Magyarország, nov. 19./
1993. november 20.
Az RMDSZ vezetői, a platformok képviselői sorra hitet tettek az SZKT legutóbbi ülésén elfogadott kisebbségi törvénytervezet mellett. /Mózes Edith: Mi a véleménye a kisebbségi törvénytervezetről? = Népújság (Marosvásárhely), nov. 20./
1993. november 20.
Bővített vezetőségi ülést tartott Marosvásárhelyen a Volt Szovjetunióbeli Hadifoglyok Érdekvédelmi Szövetsége, beszámoltak a végzett munkáról. A szövetség nevében levélben fordultak Iliescu elnökhöz, a parlamenthez, az Alkotmánybírósághoz, kérve, szüntessék meg a három erdélyi megyében fennálló diszkriminációs állapotot, és az itt élők is kaphassanak kárpótlást. /A Volt Szovjetunióbeli Hadifoglyok Érdekvédelmi Szövetsége nevében Daróczi József alelnök: Szerényen, de él, működik. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 20./
1993. november 23.
Megütközéssel olvastam a Népújságban /1993. november 17-i szám/ Tamás Gáspár Miklós Zsoldosok és martalócok című, a Magyar Hírlapból átvett cikkét - írja egy olvasó a napilapban. A nemzeti eszményeket tagadó nyegle szellemiség egyik exponense TGM. Írása az egészséges, építő magyar nemzeti gondolkodás és cselekvés megtestesítői ellen irányuló, lejárató, ártalmas fogalmazvány. /Népújság (Marosvásárhely), nov. 23./
1993. november 24.
A lapok közölték az RMDSZ által készített, az SZKT ülésén nov. 14-én elfogadott "Törvénytervezet a nemzeti kisebbségekről és az autonóm közösségekről" szövegét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24., Népújság (Marosvásárhely), nov. 24., 25., 26./
1993. november 24.
Paunescu szenátor csatlósa, Hajdu Győző segítségével kíméletlen kampányt folytat a Román Televízió magyar nyelvű adása ellen. Szenátusi felszólalása tel volt csúsztatásokkal, ferdítésekkel. Boros Zoltán, a tévé magyar adásának vezetője válaszolt Paunescu szenátor, a szenátus kulturális bizottsága elnökének vádaskodásaira /Paunescu a szenátusban 11 pontos interpellációt terjesztett be a magyar szerkesztőség ellen/. Paunescu szerint az adásokban románellenes személyek szólalnak meg, köztük Tőkés László, Tom Lantos, Király Károly, Szőcs Géza, Csoóri Sándor, az adások a románokat szélsőséges magyarfalóknak mutatja be, ezért a szenátor követelte, hogy szüntessék be a "románellenes fertőző gócot", a magyar adást, továbbá a felsoroltak ne szerepelhessenek a képernyőn. Boros Zoltán elutasította ezt a vádaskodást, a magyar-román megbékélésre az egyetlen esély a tolerancia, hangoztatta. A Vremea lapban Paunescu azt állította, hogy Corneliu Vadim Tudor csak viccelt, amikor azt mondta, hogy a magyaroknak le kell nyomni a torkán a gyertyát, és le kell dobni őket a brassói Fekete templomból. /Máthé Éva: Adrian Paunescu ténykedése a Román Televízió magyar nyelvű adása körül. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./
