Szeptember 15-től készíti próbaadásait a Marosvásárhelyen működő Erdély TV. Naponta fél héttől 23-25 perces, élő híradóval jelentkezik a csatorna, egyelőre földi sugárzásban. Erről csak úgy szerzett tudomást a közvélemény, hogy a tévé forgatócsoportjai meg-megjelennek az erdélyi rendezvényeken. Féltik Marosvásárhelyen a vadonatúj épületben induló az Erdély Tévét a sajtótól, ezt tapasztalta az Új Magyar Szó riportere, amikor az Erdély TV szerkesztőségébe próbált bejutni, itt székel az Erdély FM rádió is. A szerkesztőség a legkorszerűbb körülmények között működik. Nagy Zsoltnak, a tévét működtető Janovics Jenő Alapítvány elnökének az engedélyére volt szükség ahhoz, hogy a lap munkatársa Szepessy Előd igazgatóval beszélgethessen. Hat szerkesztő-riporter és nyolc operatőr az Erdély TV jelenlegi csapata, a stúdió felszerelése is teljes, valamennyi műszaki feltétel adott ahhoz, hogy indulhasson az adás. Nagy Zsolt elmondta, hátra van még a kábeltársaságokkal és a helyi stúdiókkal való egyeztetés. Tibori Szabó Zoltán, a kuratórium tagja szerint félreértésről van szó, nincs titkolnivalójuk. A televíziót működtető alapítvány kuratóriumi tagja, Kovács András Ferenc költő, a Látó folyóirat főszerkesztője nem tud arról, hogyan halad a televízió „beüzemelése”. Az erdélyi magyar televízió létrehozásáról 2003. november 14-én, Budapesten született megállapodás Markó Béla RMDSZ-elnök és Medgyessy Péter akkori miniszterelnök között. /Antal Erika: Szupertitkos Erdély TV? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./
2008. szeptember 26.
Marosvásárhelyen mutatták be a Secolul 21 című folyóirat legutóbbi számát, amelynek törzsanyagát a városban tavasszal megszervezett interkulturális kollokvium írott változata képezi. Alina Ledeanu főszerkesztő arra is magyarázatot adott, hogy miért éppen Marosvásárhelyt választották a köztér mint a párbeszéd helyszíne, a kollokvium helyszínéül. A város jelentős művelődési központ, ugyanakkor az itt élő két nemzetiség viszonya 1990-ben olyan válságon ment keresztül, amely példa nélkül való Románia jelenkori történelmében. Meg akarták tapasztalni a szervezők, hogy a város mennyire dolgozta fel ezt a traumát. /Máthé Éva: Nyilvános terek keresése. = Krónika (Kolozsvár), szept. 26./
2008. szeptember 27.
Székelyhidi Ágoston író, történész, politikus az Arad megyei Medgyesborzáson született 1935-ben, a nagyváradi premontrei gimnáziumba járt 1946-ig, amíg családját ki nem utasították Romániából. Debrecenben járt egyetemre. 1956-ban részt vett a forradalomban, ezért börtönbe zárták. 1987-ben vezető szerepet játszott az ellenzéki mozgalmakban, az MDF alapító tagja, s 2004-ig egyik vezető politikusa volt, majd 2005-ben kilépett a pártból. Az Erdélyi Szövetség alelnöke, majd elnöke, az 1956-os Emlékbizottság elnöke. Számos díjat, kitüntetést kapott, többek között a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét. 1955-től jelennek meg írásai – regények, elbeszélések, tanulmányok. Legutóbbi munkái: Nemzet és demokrácia (1998), Magyar századvég (2002), Nemzet és rendszerváltozás (2007). Vizsgálódásai középpontjában a nemzeti önazonosság és önrendelkezés kérdései állnak. Szeptember 29-én tartandó előadásában is (Nemzettudat és nemzetpolitika) ezeket a kérdéseket taglalja majd a Kemény Zsigmond Társaság összejövetelén Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában. /Fülöp Géza, a KZST titkára: A KZST vendége: Székelyhidi Ágoston. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 27./
2008. szeptember 30.
Közgyűlés előzte meg a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság első előadását. Fülöp Géza, a társaság titkára üdvözölte a megjelenteket, majd Csíky Boldizsár elnökkel, illetve az ott lévő tagokkal egyetemben körvonalazták a KZST idei évadi rendezvénysorozatának tervezetét. Fülöp Géza titkár felvetette a társaság újkori fennállásának 20. évfordulójára egy ünnepi kiadvány ötletét, majd Csíky Boldizsár elnök javasolta egy újabb Lyukasóra, ezúttal képzőművészeti ki mit tud? megszervezését. Felmerült a Recski Szövetség elnökének meghívása, aki előadást tartana az egykori hortobágyi haláltáborokról – 78 volt belőlük. Ennek kapcsán került szóba a földvári koncentrációs tábor, amelyről Boross Ernő írt könyvet. A javaslatok között volt a rovásírásról szóló est, Ráduly János vagy Friedrich Klára előadásában. A régi, meg nem valósított tervekből is felolvastak a résztvevők: az erdélyi kastélyok, a Mezőség, a szórvány, a régi templomok. /n. b. : Évadkezdő ötletbörze a KZST-nél. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 30./
2008. szeptember 30.
Október 1-jén Czakó Gábor ismert író, a Duna TV Beavatás című műsorának írója Marosvásárhelyen, a Bernády Házban fog előadást tartani A magyar észjárásról címmel, majd dedikálja megjelent könyveit. Ezt megelőzően Kolozsvárt, Sepsiszentgyörgyön és Kovásznán tart előadásokat. /Czakó Gábor Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 30./
2008. szeptember 30.
Sebestyén Péter marosvásárhelyi plébános könyveit mutatták be a marosszentgyörgyi Kolping Család estjén. Házigazdaként Baricz Lajos plébános köszöntötte a megjelenteket, majd Bölöni Domokos beszélt Péter páterről, és a szerző három könyvét mutatta be. A Kihívás és szolgálat a szerző "rádiós apostolkodásának" anyagát – az újabb termést – tartalmazza. Sebestyén Péter küldetésnek tekinti a rádiós igehirdetést. Örömhír a másik bemutatott könyvének a címe, amely beszélgetéseket tartalmaz a Hegyi Beszédről, anyaga ugyancsak az éter hullámain hangzott el, a Marosvásárhelyi Rádió Hitvilág című műsorában. Sebestyén Péter harmadik könyve /Kiskertembe rozmaringot ültettem/ népdalok, műdalok, gyermekdalok szövegének a gyűjteménye. A hagyományok továbbvitelét fontosnak tartja, ezért lejegyezte a dalok szövegét, ezzel megmenti őket a feledéstől. /Abodi Erzsébet: Csodák a lélek mélyén. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 30./
2008. szeptember 30.
Szeptember 28-án az alsólemhényi Bem József-iskola zsúfolásig telt osztálytermében került sor a lemhényi születésű, jelenleg Marosvásárhelyen élő Sigmond Alíz első könyvének bemutatására. A hetvenhárom esztendős, rendkívül tevékeny Sigmond Alíz Szépapáktól unokákig címet, és Mozaikkockák egy erdélyi család történetéhez alcímet viselő könyvét Káli Király István, a kötetet megjelentető, marosvásárhelyi Mentor Kiadó igazgatója mutatta be. A kötet nem egyszerű családtörténet, túlságosan Luka László-centrikus. Sigmond Elíz nagybátyját mindvégig kedvező fényben mutatja be, holott Luka 1947-ben az ,,elvtelen magyar egység" jelszavának meghirdetésével hozzájárult a Magyar Népi Szövetség szétveréséhez, az ellene indított koncepciós per anyaga 169 dossziét tartalmaz, s ez még feldolgozásra vár. Könyve anyagát a szerző 1986-tól gyűjtötte hangyaszorgalommal. /Iochom István: Könyvbemutató Lemhényben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 30./ Luka László /1898-1963/ kommunista politikus. 1947 novemberétől pénzügyminiszter. 1952-ben letartóztatták, életfogytiglani kényszermunkára ítélték. 1963 halt meg a nagyenyedi börtönben.
2008. október 1.
Dr. Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere nyílt levelet intézett Markó Bélához, az RMDSZ elnökéhez, melyet fizetett közleményként adott közre a Népújságban. Florea polgármestereként várta, hogy az RMDSZ kormányzati tisztségviselői tesznek-e valamit a marosvásárhelyiekért. Az RMDSZ galádsággal, képmutatással, ordináré politikai lobbival jelentkezett. Florea szerint az RMDSZ-t nem foglalkoztatta a város ügye, majd sorolta a problémákat, mindenért az RMDSZ-t okolva. Borbély László miniszter „felfuvalkodva dicsekedett az ANL-lakásokkal és a sporttermek megvalósításával”, holott ez a helyi tanácsok dolga. „Sajnos, Borbély Lászlóra bízták Románia fejlesztését, aki cserébe zsigeri gonoszsággal és rosszindulattal fizetett” – írta Florea. Büszkén számolt be saját megvalósításairól, ezzel szemben az RMDSZ vezetése nem tud maradandót felmutatni. /Dr. Dorin Florea, Marosvásárhely polgármesterének nyílt levele Markó Bélához, az RMDSZ elnökéhez. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./ (Fizetett közlemény)
2008. október 1.
Illyés Gyula nevezte a fiatal Sütőt a magyar irodalom egyik legnagyobb vigaszának. Életműve azóta beért, kiteljesedett, ő pedig búcsút mondott e földi világnak. Szeptember 30-án virággal borították Sütő András kopjafás sírját, halálának második évfordulóján tisztelői a marosvásárhelyi református temetőben. A nevét viselő baráti egyesület nevében Nagy Pál elnök helyezte el a kegyelet koszorúját. Elmondta: minden évben a születésnapon (június 17-én) ünnepi rendezvénnyel tisztelegnek a nagy író életműve előtt, halála napján, szeptember 30-án pedig megkoszorúzzák a sírt. /(bölöni): Vigaszunk, Sütő András. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./ Két éve hunyt el Sütő András Herder- és Kossuth-díjas erdélyi magyar író, az évforduló alkalmából, az RMDSZ Szövetségi Elnöki Hivatalának képviselői koszorút helyeztek el az író sírjánál. Sütő András halálával a magyar irodalom kiemelkedő alkotóját, ugyanakkor erdélyi magyar közösség egyik jelenkori szellemi vezetőjét veszítettük el – fogalmazott Markó Béla szövetségi elnök két évvel ezelőtti részvétnyilvánításában. /Két éve hunyt el Sütő András. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 1./
2008. október 1.
Bemutatták Nagy László Mihály első kötetét: A csendestárs. Könyvcseppek a Könyvből /Juventus Kiadó, Marosvásárhely/. A novellafüzér és a kisregény között kapcsolatot teremtő művet tervezek, melyben a kommunizmus évtizedeitől a demokrácia koráig próbálnám meg feltérképezni az emberi lét apró győzelmeit, vallotta a szerző. /Nagy Székely Ildikó: Könyvcseppek délutánja. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./
2008. október 2.
Október végére tervezi az intézményi akkreditáció kérvényezését a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem, közölte Dávid László rektor. Az egyetem három szak elismerése után kérheti az intézményi akkreditációt, a Sapientiának pedig már négy szakját akkreditálták eddig a kérvényezett hat közül. Az intézményi akkreditáció kérelmezésével egy időben mechatronika, számítástechnika, automatizálás, valamint a kommunikáció és PR (Marosvásárhely), általános közgazdaság (Csíkszereda) és a kolozsvári Sapientia környezetföldrajz szakjainak akkreditálási folyamatát indítja el az egyetem. Az agrárközgazdaság szak akkreditációs kérelmét elutasította a felsőoktatás minőségét ellenőrző hatóság, kifogásolta, hogy nem romániai, hanem európai példákat tanítanak, valamint azt, hogy nem hazai az oktatók nagy része. Makó Zoltán, a csíkszeredai Gazdaság és Humán Tudományok Kar dékánja ezzel szemben fenntartja: romániai vonatkozású szakmai kérdésekkel is foglalkoznak a tananyagban. Ezért a döntést augusztusban megfellebbezte az egyetem. „Négy harmadéves agrárközgazdaság szakos hallgatónk van, ennyi diákkal nem lehet akkreditációt kérni” – magyarázta a dékán. Hozzátette, inkább marketing, turisztika, agrármenedzsment szakok indításán gondolkodnak, amire nagyobb ma a kereslet. Elmarasztalta az RMDSZ-t a Partiumi Keresztény Egyetem vezetősége – Tőkés László, az egyetemet alapító Pro Universitate Partium Alapítvány elnöke, Horváth Gizella rektor és Tolnay István ügyvezető elnök – az egyetem megszavazott akkreditációja kapcsán kiadott nyilatkozatában, mely szerint annak ellenére, hogy az akkreditációs folyamat időszakában a szövetség kormányon volt, „a PKE természetes határidőn belüli törvényes elismertetését nem voltak képesek elősegíteni”. Az egyetem vezetősége többek között további szakok akkreditálásának felgyorsítása, új szakok és a mesterképzés indítása, illetve új anyagi források felkutatása által kíván előrelépni. Ugyanakkor arra kéri fel az alapítókat, tanárokat és diákokat, hogy fogjanak össze a PKE és a Sapientia–EMTE további építéséért. /Székely Zita: Egy szakkal kevesebb? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./
2008. október 2.
Október 1-jén volt az évnyitó ünnepségek a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetemen. Gáspárik Attila rektor vastaps kíséretében bejelentette: az idei tanévben Farkas Ibolya színművésznő 50. évadát, férje, Lohinszky Loránd színművész tanári pályájának 55. évét kezdi el. Velük együtt üdvözölte az újonnan érkezett egyetemi tanárokat is, közöttük a legfiatalabb, mindössze 24 éves Buta Árpádot. A Román Fejlesztési Bank hagyományt teremtett. Évről évre ösztöndíjjal jutalmazza a színis évfolyamelsőket is, a 2000 lejes díjat átadták Maior Ioana Claudia és Nagy Antal hallgatóknak. Gáspárik Attila jelezte, idén az országban elsőként díszlettervezői szak indul. /Nb. : „Merjünk a legjobbak lenni. ” Tanévnyitó ünnepség a Színházművészeti Egyetemen. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 2./
2008. október 2.
Nagy Örs professzor, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem prorektora október 1-jén az évnyitón elmondta, hogy a román és magyar nyelvű tagozat között fele-fele az arány. Dr. Dr. Constantin Copotoiu, az egyetem rektora kiemelte, hogy a több mint 3000 hallgatóval kezdődő új egyetemi tanében három új szakot indítanak, táplálkozási szakértőket, kinetoterapeutákat fognak képezni és beindul az angol nyelvű orvosképzés. /(mezey): Komoly tanulásra biztatták a MOGYE hallgatóit. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 2./
2008. október 2.
Magyar könyveket forgalmazó lerakat nyílt Marosvásárhely határában. A Keleti Könyvudvar pedagógusok számára is kedvezményesen kínál könyveket. A 120 négyzetméteres csarnok átadásával régi álma vált valóra Trombitás Jánosnak és családjának. A marosvásárhelyi könyvkereskedők 2000 óta vannak jelen az erdélyi piacon, öt – szovátai, parajdi, székelyudvarhelyi, brassói és marosvásárhelyi – boltjukkal, illetve terjesztőhálózatukkal lefedve szinte a teljes régiót. Trombitás János, a Keleti Könyvudvar vezetője elmondta, itt állandóan nyolc-tízezer könyv között válogathatnak. Két fiatal székelyudvarhelyi szerző mutatkozott be az első napon. Murányi Sándor Olivér két novelláskötetét, a Felnyomták szentnek, valamint az Üres és teli címűt hozta el, míg Bálint Tamás A pap leánya birtokostul című verseskötetét kínálta az olvasóknak. /Szucher Ervin: Könyvudvar Keleten. = Krónika (Kolozsvár), okt. 2./
2008. október 3.
„Marosvásárhely polgármesterének úgynevezett nyílt levele sajnos arról árulkodik, hogy még mindig vannak olyan politikai vezetők, akik az európai mércét nem tartják alapvető szempontnak” – áll az RMDSZ Maros megyei szervezete állandó tanácsának Dorin Florea nyílt levelére adott válaszában. A marosvásárhelyi polgármester Markó Béla RMDSZ-elnökhöz címzett nyílt levelében azzal vádolta meg a romániai magyar politikusokat, hogy a választások közeledtével megint megkezdik az ígérgetéseket, hazudozásokat, és nemhogy nem tesznek semmit a városért, de még ahhoz is hozzájárulnak, hogy a város vagyonát elidegenítsék. Florea szerint az RMDSZ csúcsvezetősége miatt nincsenek még a Maros megyei városoknak terelőútjaik, nincs Marosvásárhelynek saját ipari parkja, korszerű hulladék-feldolgozója, sportrepülőtere, illetve sportbázisa, nem épült egy híd sem. -A város magyar tanácsosai korábban már több alkalommal is figyelmeztették a sajtóban a lakosságot, hogy a polgármester vádjai valótlanok. /Antal Erika: RMDSZ: Dorin Florea polgármester ismét rágalmaz. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./ Előzmény: Dr. Dorin Florea, Marosvásárhely polgármesterének nyílt levele Markó Bélához, az RMDSZ elnökéhez. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 1.
2008. október 3.
Az ENSZ közgyűlése 2008-at a nyelvek nemzetközi évének nyilvánította, az anyanyelvek nemzetközi napja február 21-én, a nyelvek európai napja szeptember 26-án van. Az orvos-páciens viszonyról szóló törvénykezdeményezést a képviselőház elutasította. Február 12-én ellenséges megnyilvánulásoknak lehettünk tanúi, jelentette ki Kerekes Károly RMDSZ-képviselő szeptember 30-án a képviselőházban: figyelmen kívül hagyták a beteg és orvos közötti hatékony kommunikáció fontosságát, holott enélkül lehetetlen az orvosi kezelés. A törvénytervezet legvehemensebb ellenzői annak a pártnak a képviselői voltak, amely magát demokratának és liberálisnak nevezi. Ezért Kerekes Károly emlékeztetett: 2007-ben a parlament ratifikálta a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját, amelynek szerint a szociális intézmények, kórházak, öregotthonok tegyék lehetővé a betegség vagy öregség miatt ápolásra szorulóknak, hogy saját anyanyelvükön kommunikáljanak az orvosokkal, ápolókkal. Ugyanakkor az anyanyelvhasználat jogának megszegésére hívta fel a figyelmet Marosvásárhelyen, ahol „a magyar választók szavazatai segítségével funkcióba került polgármester, a helyi tanács határozata ellenére akadályozza a kétnyelvű utcanév-táblák kifüggesztését”. /(mózes): Be nem tartott vállalások. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 3./
2008. október 3.
Nem tudja folytatni tevékenységét a marosvásárhelyi romanegyedben működő iskola és óvoda, mivel az önkormányzat a szereződésben vállaltak ellenére három hónapja nem utalta ki számára a beígért támogatást, mondta el Magyari Erzsébet nyugalmazott tanárnő, a Szivárvány Alapítvány által létrehozott és működtetett roma iskola és óvoda vezetője. A Hidegvölgyben élő több száz kiskorúnak csak nagyon kis hányada jut be városi óvodákba, iskolákba. Jó néhány éve külföldi támogatással jött létre a Szivárvány óvoda és iskola. /Máthé Éva: Nem kaptak pénzt. = Krónika (Kolozsvár), okt. 3./
2008. október 3.
Kilencéves a marosvásárhelyi Rádió GaGa. A kereskedelmi adó Szováta és Szászrégen után hamarosan segesvári stúdiójában is megkezdi az adást. Nagy István ügyvezető igazgató büszke arra, hogy a többi kereskedelmi rádió gyakorlatától eltérően a fiatal és betanított kollegákat foglalkoztat. Kilenc évvel ezelőtt úgy kaptak engedélyt, hogy az adásidő 62 százalékban román, 38 százalékban magyar nyelven történjen. Mára ez úgy változott, hogy reggel hattól este hatig magyar, este hattól reggel hatig pedig román nyelvű műsort közvetítenek. Mivel Segesvár lakosságának zöme román nemzetiségű, ott a román nyelvű műsorok kapnak nagyobb teret, tervezik német nyelvű adás indítását is. Marosvásárhelyen húsz munkatárssal dolgozik a rádió. /Antal Erika Kilencéves a Rádió GaGa. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./
2008. október 3.
Akiket érdekel Marosvásárhely múltja, a kisebbségi lét utóbbi évtizedei, azoknak hasznos olvasmány dr. Nagy Lajos Életünk kórtörténete /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2008/ című könyve. A marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet rövid, de sorsdöntő időszakának (1956–1959) a mozzanatait foglalja össze, melyet az író a saját, valamint sorstársainak kálváriáján keresztül mutat be. Ekkor a román nacionalista-kommunista hatalom az országban még meglévő magyar egyetemeket is megszüntette vagy elsorvasztotta. Így került sor a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemre, valamint a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézetre is. Előtte a legdurvább megfélemlítési akcióba kezdtek, melynek nyomán számos személyt ítéltek az egyetemről való kicsapásra, börtönbüntetésre, sőt, halálra is. Azok az „elvtársak”, akik a legvadabb intézkedéseket hozták, agitáltak a „nyugati kapitalisták” ellen, néhány évtized után az elsők voltak, akik Nyugat-Németországba, Amerikába vagy Svédországba telepedtek át. A nacionalista-kommunista hatalom igyekezett nagyrészt a magyarul beszélő gerinctelen emberekkel elvégeztetni a sovén piszkos munkát. /Weszely Tibor: Érdemes elolvasni. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 3./
2008. október 4.
A Székely Nemzeti Tanács kezdeményezésére október 2-án, Marosvásárhelyen Izsák Balázs elnök és Fodor Imre alelnök megbeszélést folytatott Markó Béla RMDSZ-elnökkel a szövetség marosvásárhelyi székházában. A tárgyalás témája az SZNT által kezdeményezett önkormányzati népszavazások kérdésköre volt. Az SZNT vezetői részletesen ismertették a közigazgatási határok módosítását célzó népszavazási kezdeményezés tartalmát és tétjét. Markó Béla ígéretet tett arra, hogy szakértőikkel elemzik a kezdeményezés jogi és politikai vonatkozásait. A tárgyaló felek az egyeztetések folytatásában állapodtak meg. /Ferencz Csaba, tájékoztatási alelnök: /SZNT–RMDSZ tárgyalás. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 4./
2008. október 4.
Áttörésnek nevezte október 3-i sajtótájékoztatóján Markó Béla, az RMDSZ elnöke azt, hogy a Partium Keresztény Egyetem megkapta a végleges akkreditációt. Pozitív lépésnek nevezte a parlamenti képviselőknek a pedagógusok béremelésére vonatkozó szavazatát. A Partium Keresztény Egyetem akkreditációja nagyon fontos lépés, hiszen az első magyar nyelvű felsőoktatási magánintézmény Romániában, amely megkapta a végleges akkreditációt. Az RMDSZ ezen sokat dolgozott és fontosnak tartja az eredményt. Markó Béla reagált Dorin Florea, Marosvásárhely polgármesterének a lapokban a héten közzétett nyílt levelére. Ízléstelen tartja, hogy egy ilyen tartalmú levelet, amely a politikai harc eszköze, a polgármesteri hivatal pénzéből fizessenek. A megyei RMDSZ megfogalmazta válaszát, ezért ő csak annyit mondhat, hogy a polgármester nyílt levele negatív kampányt jelez. „Az RMDSZ nem fog negatív kampányt folytatni sem román, sem magyar ellenjelöltjeivel szemben” – mondta. Dorin Florea a harmadik mandátumánál tart. „Nyolc év után nemigen lehet másokat hibáztatni a mulasztásokért” – mondta az RMDSZ elnöke. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vezetőivel való október 2-i találkozás eredményeiről szólva újságírói kérdésre Markó Béla kijelentette: az SZNT által kezdeményezett önkormányzati népszavazásokról is tárgyaltak. A közigazgatási határok módosítására vonatkozó népszavazás november 30-ára, a parlamenti választások napjára való időzítésével Markó Béla nem ért egyet. Kijelentette ugyanakkor, hogy a kezdeményezés tartalmát az RMDSZ jogászai elemezni fogják. /Antalfi Imola: „Áttörés”: akkreditálták a Partium Keresztény Egyetemet. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 4./ Bizonyos területi-közigazgatási egységekben a magyar nyelvnek egyenlő státust kell elnyernie a román nyelvével, ez szerepel majd az RMDSZ által készített kormányprogramban – jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök sajtótájékoztatóján. Ez azt jelentené, hogy bizonyos vidékeken regionális nyelvként vezetnék be a magyar nyelvet, és csak ezeken a helyeken lenne hivatalos státusa, nem az egész országban. /Regionális státus a magyar nyelvnek. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 4./
2008. október 4.
Az RMDSZ Maros megyei szervezete válaszolt Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere nyílt levelére. Dorin Florea nyílt levele arról árulkodik, hogy még mindig vannak olyan politikai vezetők, akik az európai mércét nem tartják alapvető szempontnak. A polgármester levele a durva, negatív, lejárató kampány hangját tükrözi. Nehéz a rosszindulatú rágalmakra észérvekkel válaszolni. A levelében felsorolt kudarcok – melyeket az RMDSZ-nek ró fel –a városgazda illetékességét kétségbe vonó sikertelenségek. Dorin Florea, önkényes vezetési módszerével ellehetetlenítette az RMDSZ frakciója által fémjelzett városfejlesztési döntéseket. Az RMDSZ kormányzati politikusai több ízben is kezdeményezték a város fejlődését szolgáló programok és stratégiák megtervezését, illetve kivitelezését. Markó Béla volt miniszterelnök-helyettes, Borbély László miniszter és az RMDSZ többi marosvásárhelyi kormányzati tisztségviselői és képviselői több ízben is szorgalmazták, hogy Florea terjessze elő a fejlesztési programokat. A polgármester eddig egyetlen ilyen megkeresésre sem válaszolt. Dorin Florea az elmúlt tizenkét évben botrányt botrányra halmozva „párbajozott” a megyei tanáccsal, a különböző állami és önkormányzati hatóságokkal. Marosvásárhelyen továbbra is rengeteg a tennivaló. Az RMDSZ a megyében elsőként nevezte meg szenátor- és képviselőjelöltjeit, idejében megfogalmazta választási programját. Ezért méltatlan, hogy egy olyan párt megyei elnöke vonja kérdőre Markó Béla szövetségi elnököt, aki eddig még a jelöltjeit sem tudta megnevezni, és programját sem fogalmazta meg. /Az RMDSZ Maros megyei szervezetének Állandó Tanácsa: Válasz Dorin Florea nyílt levelére. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 4./ Előzmény: Dr. Dorin Florea, Marosvásárhely polgármesterének nyílt levele Markó Bélához, az RMDSZ elnökéhez /Népújság, okt. 1./
2008. október 4.
Október 3-án Borbély László lakásügyi, középítkezési, területrendezési miniszter nyitotta meg Marosvásárhelyen a Dr. Bernády György Alapítvány tizedik kisebbségi szemináriumát. Az Együttélés – kétnyelvűség címszó alatt megrendezett, kétnapos találkozón az alapítvány elnöke arra is kitért, helyi szinten még mindig nem sikerült tudatosítani a multikulturalitás fontosságát. – Négy év alatt nem tudtuk meggyőzni a polgármestert arról, hogy egy utcanévtábla nem attól kétnyelvű, hogy az „utca” szót magyarul is feltüntetik rajta. A legnevetségesebb a Pavel Chinezu felirata. Erről az utcáról mindenki tudja, hogy Kinizsi Pál nevét viseli, és nem hiszem, hogy a jóérzésű román lakosságot zavarná, ha ez láthatóvá is válna. A miniszter nehezményezte: még mindig kevés az olyan közigazgatási intézmény, ahol magyar nyelvű táblák segítik a tájékozódást. Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke az Európai Unió szemszögéből közelítette meg a multikulturalitás kérdését. – Az EU-ban 27 tagállam, 3 ábécé és 450 nyelv él egymás mellett. A kulturális sokszínűség az egyesült Európa olyan természeti adottsága, melynek védelme a kezdetektől prioritást jelentett az unió politikusai számára. Most, amikor a világ számos országában nyelvháborúk dúlnak, a soknyelvűség biztonságot és stabilitást jelent Európa számára – jelentette ki az elnök asszony, aki a továbbiakban az Európai Bizottság szeptember 18-i, A soknyelvűség Európa előnye és közös ügye című közleményére is kitért. Varga Attila parlamenti képviselő előadást tartott az anyanyelvhasználat jogi kereteiről. /Nagy Székely Ildikó: „A soknyelvűség biztonság” Szeminárium a kisebbségi létről. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 4./
2008. október 4.
Bocskay Vince szobrászművészről írta pályatársa, Márton Árpád: „Évtizedeken át szellemi nagyjainkat egy rendszer megtagadta, tiltotta, elhallgatta. Most az idő, a korigény újra kiszólította a feledésből, és Bocskay Vince által kiléptek a terekre méltóságukban és a forma hiteles tisztaságában. ” Alkotóművészetét mérlegelve felezővonalat húzható a pálya közepén. Művészi ténykedése első felét a kisplasztikák uralják, a másodikat az emlékszobrászat, a térszobrok dominálják – írta az 1949. december 16-án Szovátán született, jelenleg is ott élő művészről monográfusa, Nagy Miklós Kund. /Nagy Miklós Kund: Bocskay Vince. Műterem sorozat. Pallas Akadémia Kiadó, Csíkszereda, 2008/ Bocskay Vince Kolozsváron az akadémián szerzett oklevelet 1974-ben, majd hazatért szülővárosába. Rajztanárkodott, pedagógiai tevékenysége hasznosan egészíti ki szobrászatát. Szülővárosában ma már művésztelep működik; Kusztos Endre, Bocskay Vince, Kuti Dénes, Sánta Csaba, Siklódi Zsolt, Kuti Botond és t más alkotó együttműködése révén példásan valósult meg a különböző nemzedékek kézfogása. 1990 után közel húsz monumentális munkát fejezett be, volt év, amikor kettőt is avattak. Szovátán Nicolae Balcescu (1991) és Petőfi Sándor (1992) mellszobrát és a két világháború hősei emlékművét készítette el, a Petőfi-mellszobor párját a testvérvárosban, Százhalombattán is felállították. Első egész alakos munkája dr. Bernády György bronzszobra Marosvásárhelyen (1994). További köztéri alkotásai (2006-ig): a háborús hősök emlékműve Szovátán (1996), a politikai foglyok emlékműve Székelyudvarhelyen (1996), Mikes Kelemen mellszobra Zágonban (1997), Apor Vilmos püspök egész alakos szobra Gyulán (1998), gróf Mikó Imre egész alakos szobra Sepsiszentgyörgyön (1998), millenniumi emlékoszlop Nagyváradon (2000, közösen Gergely Istvánnal és Dóczy Andrással), Patachich Ádám érsek egész alakos szobra Kalocsán (2000), Bod Péter mellszobra Felsőcsernátonban (2001), az 1848-as forradalom és szabadságharc és a két világháború hőseinek emlékműve Kézdivásárhelyen (2002), a Don-kanyarban elpusztult hősök emlékműve Marosvásárhelyen (2005), Márton Áron püspök egész alakos szobra (Budapesten várja, hogy elhozzák és felavatása után a kolozsvári Szent Mihály-templom főbejáratánál fogadja a betérőket), az 1956-os elítéltek emlékműve a kolozsvári Református Teológián (2006). /B. D. : Bocskay Vince emberarcú szobrászata. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 4./
2008. október 4.
Az október 4-én nyíló kiállítás Marosvásárhelyen ifj. Kolcsár Renate munkáinak állít emléket: ötvennél több fotó a falakon, száznál is több a Mentor Kiadó által megjelentetett albumban, melynek címe: Fénytől fényig – ahogy ifj. Kolcsár Renate látta. A tárlat emlékkiállítás. Kolcsár Renate 14 éves korától fotózott, hobbiként. Kutatófizikát végzett, a tanügybe került, majd 1989 után állás nélkül maradt. Elvégezte Kolozsváron az angol-magyar szakot, de további állásgondokkal küszködött, végül Svédországba távozott, ahol tíz éven keresztül tanított matematikát, fizikát és kémiát – svédül. 2007 januárjában, negyvennégy évesen távozott, halálát rák okozta. Most munkáiból kiállítás-sorozat nyílik a marosvásárhelyi egyházak kiállítótermeiben, ahol a Sebestyén Mihály által írt, Természetes fényben című előszóval ellátott fotóalbum is megvásárolható, a bevétel egészét a rákos betegek megsegítésére szánja ifj. Kolcsár Renate édesanyja. /Nagy Botond: Vándortárlat a segítőktől. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 4./
2008. október 4.
Október 3-án kiállítás nyílt a marosvásárhelyi Bernády Házban. Szerzőjük, Christian Binder, 22 éves brassói fotós pályázat útján több dél-erdélyi zsinagógát járt be és fotózott. Elhagyott, bérbe adott, kihasználatlan, romos épületek, árva falak sorakoznak a fotókon. Az erdélyi zsinagógamentési program keretében készültek el a fotók. /(erdélyi): Egy kisebbség néma öröksége. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 4./
2008. október 6.
Marosvásárhely legrégebbi óvodájának, a teljesen átépített Iskola utcai Stefániának a hétvégi újjáavatásán Dorin Florea polgármester elmondta, hogy a Stefánia korszerűsítése kizárólag a polgármesteri hivatal és a helyi önkormányzat érdeme. Replikájában Borbély László középítkezési miniszter hangsúlyozta, hogy a teljes, több mint egymillió lejes összeget az általa vezetett szaktárca biztosította. Florea és Borbély szócsatája akkor is folytatódott, amikor más szónokok vették át a helyüket. Florea kijelentette, hogy mind Borbély, mind ez a „semmirevaló kormány az utolsókat rúgja”, és az új, PDL-s kabinet majd móresre tanítja őket. A vita annyira elfajult, hogy a díszemelvényen Lokodi Edit Emőke megyei tanácselnöknek a két férfi közé kellett állnia. Ezután Lokodit hol a megye anyjaként, hol nagyanyjaként konferálták be. /Kampányhangolás az óvodaavatón. = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./
2008. október 6.
Dávid Gyula irodalomtörténész, szerkesztő volt a „főszereplő” a hatodik alkalommal megszervezett Szárhegyi Írótábor hétvégi eseményén. Az október 4–5. között lezajlott találkozó az augusztus 25-én 80. életévét betöltött neves irodalomtörténész ünneplésével zárult, amelynek során bemutatták az Önzetlen pulpitus – Írások Dávid Gyula nyolcvanadik születésnapjára /Mentor Kiadó, Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE)/ című, frissen megjelent kötetet. Káli Király István, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke díszes emléklapot nyújtott át az ünnepeltnek. /Köllő Katalin: Egy önzetlen irodalomtörténész születésnapjára. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./ Dávid Gyula egyik vezéregyénisége és főszervezője volt 1980-ban az első szárhegyi írótalálkozónak. A harmincéves múltra visszatekintő találkozón 46 budapesti, kolozsvári, nagyváradi, marosvásárhelyi, csíkszeredai, sepsiszentgyörgyi és székelyudvarhelyi író és költő vett részt, hogy a magyar irodalom utóbbi két évének jelenségeivel, témáival, fontosabb könyveivel és alkotóival foglalkozzanak. /Jánossy Alíz: Félszáz író Gyergyószárhegyen. = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./
2008. október 6.
Rendhagyó falvédő-kiállítás nyílt a hét végén Marosvásárhelyen: Madaras Sándor idegsebész falvédőgyűjteményéből Bartha József képzőművész rendezett tárlatot. Madaras Sándor négy éve gyűjti a falvédőket, hatszáz van belőlük. A legtöbb falvédőn a szöveg és a kép is vallásos témájú. A házi áldásos a leggyakoribb. A tárlat házigazdája az ARTeast Alapítvány és a Látó folyóirat szerkesztősége volt. Egy bécsi divattervező 1871-ben találta fel a falvédőt, amely később Erdélyben is elterjedt. Keszeg Vilmos néprajzkutató könyve szerint körülbelül ebben az időszakban vezették ki az erdélyi házakból a füstöt, tehát a konyhák tiszták lettek. /M. É. : Falra vetített falvédők. = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./
2008. október 6.
Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban mutatták be október 3-án a nagyváradi Erdélyi Magyar Ifjak szervezésében Fábián Tibor első könyvét, amelynek címe Szószólója szépnek, igaznak – Beszélgetések Wass Albertről /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/. Fábián Tibor a nagyváradi Harangszó című református gyülekezeti lap felelős szerkesztője, az elmúlt években interjúkat készített Wass Albert életművéről, személyiségéről irodalmárokkal, történészekkel, az író rokonaival, neves közéleti személyiségekkel. A kötetben huszonkilenc interjú található. /Létai Tibor: Interjúkötet a szépről s igazról szóló emberről. = Reggeli Újság (Nagyvárad), okt. 6./
