Marosvásárhelyen a Bernády Házban, az RMDSZ marosvásárhelyi kampányirodájában együtt volt az RMDSZ vezérkarának vásárhelyi szárnya: Markó Béla, Borbély László, Frunda György, továbbá Kelemen Atilla, Kerekes Károly, Benedek Imre, a szövetség Maros megyei képviselőjelöltjei. Amikor a televízió képernyőjén megjelent Borbély László 54,28 százaléka, valamivel később pedig az RMDSZ 6,7 százaléka, örömmámor csapott fel a házban. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi kifejtette, az RMDSZ töretlen támogatással bír választóink körében, legalább olyan erős parlamenti csoportjuk lesz, mint eddig. Az elnök megköszönte Takács Csabának, az RMDSZ országos kampányfőnökének az intenzív kampányt, köszönetet mondott a választóknak, az összefogás mellett döntő romániai magyar közösségnek. /Lokodi Imre: Pezsgőzött az RMDSZ a Bernády Házban. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./
2008. december 2.
Romániai és magyarországi szakemberek gyűltek össze a szovátai Teleki Oktatási Központban, háromnapos tudományos konferencián a legújabb kutatások eredményeit, a műemlékvédelem, illetve az ahhoz kapcsolódó tudományok megállapításait ismertették. „Igen nagy előrelépés tapasztalható a kelet-európai művelődéstörténet terén, újabb és újabb középkori falképek kerülnek felszínre, aminek következtében hamarosan újra kell értékelni és írni az egészet” – fogalmazott Csortán Ferenc műépítész. A dendrokronológia a templomokba, tornyokba, várakba beépített fák korát és származási helyét kutatja, szinte pontos választ adva egy-egy építmény koráról. Így derült fény arra például, hogy a homoróddaróci templom szentélye 1270-ban, hajója az 1400–1500-as, tornya az 1700-as években épült. Az újdonságok közé tartozik a későgótikus boltozatok vizsgálata a legmodernebb számítógépes modellezéssel. Előadás hangzott el az erdélyi középkori falfestészetről, valamint a Küküllő menti református egyházközségek ingóságainak és iratainak felméréséről, a magyarvistai templom falképeiről, a tordai református templomra vonatkozó kutatások néhány újabb eredményéről. A kétévenként megrendezésre kerülő szakmai konferencia jelentősége, hogy a legújabb felfedezéseket ismertetik egymással a szakemberek. Csortán Ferenc marosvásárhelyi szakember elmondta, az utóbbi 10–15 évben örvendetesen megnőtt a hasonló jellegű, tudományos igényű szakmai fórumok száma. /A. E. : Középkor a vakolatban. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./
2008. december 3.
Berekméri Árpád-Róbert marosvásárhelyi történész Fegyver alatt – A marosvásárhelyi magyar királyi 27. székely honvéd könnyű hadosztály tisztikara 1940–1945 között című kötetének bemutatója december 9-én lesz Kolozsváron, az Erdély Múzeum-Egyesület székházában. A második világháború erdélyi történéseit elhanyagolta a történetírás. A könyv szerzője viszont alapos kutatómunkával a lehető legrészletesebb adattárat állított össze a marosvásárhelyi magyar királyi 27. székely honvéd könnyű hadosztály tisztikaráról. A kötet egy bevezető hadosztálytörténet mellett 267 hivatásos és 579 tartalékos tiszt, illetve tisztjelölt katonai pályafutását kíséri végig, akik a székely seregtest közel ötéves fennállása alatt teljesítettek kötelékében béke-, illetve hadiszolgálatot. A könyvet több mint 200 korabeli portré és csoportkép teszi színessé. Berekméri Árpád-Róbert pályafutását 1998-ban történelemtanárként kezdte, jelenleg megbízott levéltáros az Erdélyi Református Egyházkerület marosvásárhelyi Gyűjtőlevéltárában. 2002-től foglalkozik hadtörténelmi kutatással, behatóbban Marosvásárhely és környékének második világháborús eseményeivel, illetve egyes erdélyi felállítású sereg- és csapattestek történetével /Könyv a honvédségről. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 3./
2008. december 4.
A napokban aláírták a Sapientia Alapítvány és a magyar kormány képviselői a Sapientia EMTE új tanévre szóló finanszírozási szerződését. Az előirányzott 1,4 milliárd forint nem elégséges. Kató Béla, az alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta, korábban már kérték, hogy legyen biztos a támogatás összege, ne legyen évről évre vita tárgya. A hálózatos egyetem nem egy helyen működik, fenntartása drágább. A finanszírozók ezt ma már elfogadják. Tavaly 1,68 milliárd forintba került az egyetem, idén 1,42 milliárd forintot kaptak a magyar költségvetésből. Ebből kiszámítható, mennyit kell az egyetemnek saját forrásból hozzátennie. A legkézenfekvőbb bevételt a tandíjak jelentik. Számolni kell azonban azzal, hogy nem csupán a romániai állami, hanem a magánegyetemekkel is versenyezniük kell. A 300 millió forintot idén csak tandíjakból nem tudják előteremteni. Túl vannak egy nehéz időszakon, mikor több oldalról támadás érte az egyetemet. A vád az volt, hogy mivel magyarul oktatnak, a munka eredménye az intelligencia exportja lesz. Mára a gazdasági helyzet azonban megváltozott, a kivándorlás ma már annyira nem cél. Több mint hétezer magyar–román vegyes vállalat alakult Romániában, ezek a cégek a kétnyelvű fiatal végzettet fogják keresi. Ez erdélyi és magyar egyetem, mindazokat a tudományokat meg kell tartaniuk, melyek a teljes egészet szolgálják. Igazi egyetemet építenek, melyben helye van minden diszciplínának. Szükséges a román állam anyagi hozzájárulása, ezt ki kell kiharcolni. A Sapientia EMTE-n ma kb. 3700 hallgató tanul, ez a magyarul tanuló erdélyi diákság 26 százaléka. Az erdélyi magyar egyetemi hallgatók száma 38 000 körüli, és ma még mindig mindössze 13 000 (34 százalék) tanul anyanyelvén, ebben a Sapientia és a Partiumi Egyetem szerepét nem lehet túlhangsúlyozni. A Sapientia négy karán a következő szakok működnek az idén: Kolozsváron a környezetföldrajz szak – környezettudomány szakirány, fotóművészet, filmművészet, média szak és nemzetközi kapcsolatok, európai tanulmányok; Csíkszeredában: könyvelés és gazdálkodási informatika, agrár- és élelmiszer-ipari gazdaság, általános közgazdaság, környezetgazdaság, valamint román nyelv és irodalom – angol nyelv és irodalom; ugyanitt a vidékfejlesztés szakirány, a kommunikáció és PR szakok mellett környezetmérnöki és élelmiszer-ipari mérnökképzés is folyik; Marosvásárhelyen a pedagógia, kommunikáció és közkapcsolatok, az informatika, mechatronika, számítástechnika, automatika és alkalmazott informatika, a kertészmérnöki és fordítói szakok működnek. /B. Kovács András: Egy állami magánegyetem (A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem az új tanévben). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 4./
2008. december 4.
Kiállításokkal, koncertekkel és táncbemutatókkal szórakoztatták országszerte a közönséget a fogyatékkal élők világnapjuk alkalmából. Sepsiszentgyörgyön közel százan vettek részt az evangélikus templomban a Diakónia Keresztény Alapítvány egész napos rendezvényein. Sepsiszentgyörgyi, kolozsvári és marosvásárhelyi fiatal fogyatékkal élők képzőművészeti kiállítását tekinthették meg a templom alagsorában az érdeklődők. Csíkszeredában is kiállították műveiket. A fogyatékkal élők Kolozsváron december 2-án karácsonyi témájú műsorukkal léptek fel. A fogyatékkal élők számára Háromszéken is több befogadó és rehabilitációs központot működtet a Kovászna Megyei Gyermekjogvédelmi Igazgatóság. Háromszéken 580 fogyatékkal élő gyermeket és 3037 felnőttet tartanak nyilván, akiknek 70 százaléka részesül valamilyen ellátásban. Románia-szinten pedig 451 ezer volt a számuk 2005-ben. /Hideg Bernadette, Horváth István, Kovács Zsolt: A fogyatékkal élőké volt a színpad. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./
2008. december 4.
A kábelszolgáltatók alapcsomagjában már lehet kérni az Erdély TV-t, és nem kell érte többletdíjat fizetni. A szeptemberben indult televízió délelőtt és délután sugároz, a stáb hírműsorokat, dokumentumfilmeket, illetve saját készítésű tudósítókat készít, tájékoztatott Szepessy Előd, a Marosvásárhelyen működő televízió ügyvezető igazgatója. A tévé bővítése folyamatos, új munkatársakat alkalmaztak. /Antal Erika: Bővít az Erdély TV. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./
2008. december 4.
Évadkezdő előadással lép a közönség elé december 5-én a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem magyar tagozata. Molnár Ferenc Az ördög című vígjátékával indítják az évadot a Stúdió Színházban, jelezte Barsan Zsuzsa irodalmi titkár. A produkciót Balikó Tamás pécsi rendezővel viszik színre az első éves színész-magiszteri hallgatók. /Antal Erika: Ördögjárás a Stúdióban. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./
2008. december 4.
„Be kell hordanunk, be kell hajtanunk mindent. A szavakat is…”, életeket, történeteket, sorsunkat, múltunkat is, mert semmi sem fölösleges – Kányádi Sándor sorai jutottak eszébe az újságírónak, amikor Harmath Ferencet hallgatta Marosvásárhelyen, a Belvárosi szerdák múlt heti rendezvényén. A januárban kilencvenedik évét betöltő nyugalmazott tanító-tanár, aki Haller Ilona szentpáli grófnő férje, olyan kilenc évtizednyi valóságot élt át, amit a kitalált történetek meg sem közelítenek. Harmath Ferenc Marosvásárhelyről indult, a katolikus fiúgimnáziumban megismerkedett a cserkészettel, s cserkészet révén a Haller családdal. Megjárta a frontot, találat érte, s csodával határos módon menekült meg. Tanított Brassóban, majd hosszú évtizedekig Dombón. Életének eseményeit rögzítette, s kéziratában a Haller család története is megelevenedik. Bemutatta még azt a naplót, amit édesapja, Harmath Ferenc kereskedő írt Marosvásárhely jelenkori történetének egyik legizgalmasabb évéről, az 1944. szeptember 4. és 1945. szeptember 26. közötti időszakról. A naplóra édesapja halála után talált rá. Remélhetőleg mind életrajza, mind pedig a napló számára kerül kiadó. /(bodolai): Semmi sem fölösleges. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 4./
2008. december 5.
A Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem december 9–11-e között első ízben rendezi meg a Stúdió Fesztivált, melyen három ország színművészeti egyeteme vesz részt, azt követően pedig kilencedik alkalommal szervez nemzetközi színháztudományi konferenciát. Gáspárik Attila rektor elmondta: a résztvevők be fogják mutatni saját intézményüket, illetve megbeszéléseket tartanak a színművészeti képzés szervezéséről. A résztvevő intézmények egy-egy vizsgaelőadásukkal is bemutatkoznak, a produkciókat szakmai zsűri értékeli. A rendezvény ideje alatt a diákok közös mesterség-workshopokon vesznek részt. A nemzetközi színháztudományi konferencia az interkulturális dramaturgiával foglalkozik, ötven szakember mutatja be kutatását angol, magyar és román nyelven. /Antal Erika: Színészképzők találkája. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./
2008. december 5.
Visky András Gyáva embert szeretsz című új verseskönyvét ismerhette meg a közönség a marosvásárhelyi Látó szépirodalmi folyóirat és a pécsi Jelenkor Kiadó közös könyvbemutatóján a marosvásárhelyi Philothea Klubban. A Könyvek alcímet viselő kötet főként prózaverseket tartalmaz. Visky, aki főállásban a kolozsvári színházművészeti karon tanít, a Koinónia Kiadó igazgatója, a Kolozsvári Állami Magyar Színház dramaturgja, költő és drámaíró, elmondása szerint szeretne egy időre visszavonulni a mai bürokratizált világból. Egy évre családjával együtt vendégtanárként az Amerikai Egyesült Államokba települ át, ahol az oktatás mellett könyvtárakban való „búvárkodással” töltené majd idejét. /Máthé Éva: A saját gyávaság versei. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./
2008. december 5.
December 8-án Marosvásárhelyen a Kultúrpalotában bemutatják a kolozsvári Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány gondozásában megjelent Teleki Mihály udvartartási naplója (1673-1681) című kötetet. Szerkesztette: Fehér János. A könyvet Sipos Gábor levéltáros, a Babes-Bolyai Tudományegyetem előadótanára ismerteti. /Teleki Mihály naplója. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 5./
2008. december 6.
Tűzzománc munkákat és kerámiákat mutatott be a december 4-én a marosvásárhelyi Bernády Házban megnyílt kiállításon anya és lánya, Vidra Birtalan Éva és Vidra Birtalan Orsolya. A pályája elején tartó kerámiaművész, Vidra Birtalan Orsolya mellett édesanyja, Vidra Birtalan Éva közel félszáz tűzzománcot mutatott be. /N. M. K. : Kettős tárlat a Bernády Házban. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 6./
2008. december 6.
A marosvásárhelyi székhelyű, Nagyenyeden létrehozott Castellum Alapítvány tizenhetedik, novemberi irodalmi körén a százhúsz évvel ezelőtt született és hatvan éve elhunyt Berde Máriára emlékeztek. A Kultúrpalotában népes közönség előtt igazi elhangzott Józsa Miklós Nagyenyed, a kiapadhatatlan kútfő című előadása, majd fellépett Kilyén Ilka színművész. A nagyenyedi kollégium nyugalmazott magyar szakos tanára felvázolta Berde Mária termékeny életpályáját, aki regényben, novellában, versben, történelmi esszében, publicisztikában, irodalomkritikában, irodalomszervező munkában egyaránt maradandó életművet hagyott hátra. Berde Mária életének legszebb éveit Nagyenyeden töltötte. Munkásságának egyik fő ihletője az „álmodó és nagyra törő város” múltja és jelene volt. Legjelentősebb regényében /A hajnal/ emléket állított a XIX. századi Erdély és Nagyenyed politikai küzdelmeinek. /Dvorácsek Ágoston: Marosvásárhely. Berde Mária emlékét idézték a nagyenyediek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./
2008. december 6.
Magyar nyelvű ősbemutatóra készül a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata, Ingmar Bergman világhírű rendező Dúl-fúl és elnémul című drámáját mutatják be. A produkció rendezője, Kövesdy István. A társulat szinte összes tagja játszik az előadásban, bemutató december 14-én lesz. /Nagy Botond: Bergman fehér bohóca. Ősbemutató következik. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 6./
2008. december 8.
Marosvásárhelyen ülésezett december 6-án az RMDSZ újonnan létrejött parlamenti frakciója. Elhangzott: az érdekvédelmi szervezet számára az lenne a legjobb kormányzati képlet, amelyben a PD-L, a PNL és az RMDSZ is helyet kapna, de nem zárkóznak el attól sem, hogy más összetételű kabinetben vállaljanak feladatot. Markó Béla szövetségi elnök a tanácskozást követő sajtóértekezleten kifejtette: nem tudja, mi értelme van még a Magyar Polgári Párt (MPP) létezésének, tekintettel a választásokon elért eredményeikre. Markó felkérte az MPP-seket, hogy jöjjenek vissza az RMDSZ-be, és dolgozzanak együtt. Markó úgy vette észre, hogy megváltozott a Fidesznek, a legnagyobb magyarországi ellenzéki pártnak RMDSZ-szel szembeni hozzáállása, és ez nagyon fontos a szövetség számára. /Markó: PD-L–PNL–RMDSZ kormány lenne a legjobb megoldás. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./ A három nagyobb parlamenti párt hétvégi tárgyalásai nem hoztak áttörést, a PD-L–RMDSZ kisebbségi kormány alakítása a legvalószínűbbnek tűnő forgatókönyv. /Cs. P. T. : Maratoni koalícióalakítás. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./
2008. december 8.
Először ültek össze a választások óta a hét végén az RMDSZ szenátorai és képviselői. A marosvásárhelyi Bernády Házban azokról az elsőbbséget élvező problémákról tárgyaltak, amelyek között az infrastruktúra, a régiófejlesztés, az egészségügyi és a tanügyi reform, a kisebbségi törvény szerepel, illetve a prioritások közé került a mezőgazdaság, a mezőgazdaságból élők gondja is. A kormány december 15-i megalakulására az RMDSZ-nek készen kell állnia konkrét javaslatokkal, törvénytervezetekkel – hangsúlyozta Markó Béla szövetségi elnök. Újságírói kérdésre válaszolva, Markó Béla kifejtette, nem ért egyet Benedek Imre volt marosvásárhelyi képviselőjelölttel, aki úgy véli, neki kellett volna megkapnia Kötő József mandátumát, az utóbbi ugyanis mindössze 34 szavazattal jutott be a parlamentbe visszaosztás révén, az afrikai és közel-keleti külföldi választókerületből, míg Benedek 13 ezer szavazatra hivatkozhat. „Benedek Imre nem értette meg, hogy a jelenlegi választási törvény szerint ez így helyes, hogy Kötő jutott be a parlamentbe, és nem ő” – fogalmazott az RMDSZ elnöke. /Új frakciók, régi problémák. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./
2008. december 8.
December 4–6-a között Fehéregyházán, a Petőfi-emlékhely közelében épült Millenniumi unitárius templomban ült össze az erdélyi unitárius egyház zsinata, hogy megválassza a soron következő püspököt és lelkészeket szenteljen. A testület Bálint-Benczédi Ferencet választotta meg püspöknek. A zsinati ülés előtt a jelöltek a hat egyházkörben (esperességben) programismertető körúton vettek részt, amelyen Szabó Árpád leköszönő püspök az unitárius egyház aktualitásairól, a jelenlegi helyzetben mutatkozó feladatokról és kihívásokról beszélt. Megválasztották a többi vezetőt is. Az új egyházi főjegyző Nagy László marosvásárhelyi espereslelkész, a közügyigazgató – vagyis az egyházi döntéshozás törvényességének őre – Kovács István sepsiszentgyörgyi lelkész, a két főgondnok pedig Csáka József székelykeresztúri mérnökigazgató és – második mandátumával – Máthé Dénes kolozsvári egyetemi docens lett. -A zsinati napon, december 6-án tizenöt lelkészt szenteltek fel. Bálint-Benczédi Ferenc /sz. Segesvár, 1952/, Marosvásárhelyen, majd Désfalván szolgált. 1994-től a Kolozsvár-belvárosi egyházközség lelkésze. Az Alaptörvény értelmében a megválasztásától számított 30. napon – vagyis január elején – veszi át tényleges püspöki jogkörét. /Jakabffy Tamás: Bálint-Benczédi Ferenc az Erdélyi Unitárius Egyház új püspöke. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./
2008. december 8.
A Bethlen Gábor Alapítvány Kuratóriuma ünnepségén összesen 11 díjazott kapott Bethlen Gábor- és Tamási Áron-díjat, valamint Márton Áron- és Teleki Pál-emlékérmet. Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Jogi Karának dísztermében a díjátadó ünnepséget a 2004. december 5-i, a kettős állampolgárságról tartott – eredménytelen – népszavazás évfordulóján tartották meg. Idén Bethlen Gábor-díjban részesült Erdélyi Géza szlovákiai református püspök és Rózsás János író. Erdélyi Géza egyházi munkásságát és helytállását püspöktársa Tőkés László, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke méltatta. A második világháború után a kilenc éves szovjet hadifogságot túlélő, az idén elhunyt Alekszandr Szolzsenyicin orosz író rabtársa, Rózsás János életútját Vasy Géza a Magyar Írószövetség elnöke ismertette. Márton Áron-emlékéremmel jutalmazták Bábel Balázs kalocsai érseket és Kiss Józsefet, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum nyugdíjas természetrajz tanárát, valamint Szente Imre Svédországban élő író, költő, műfordítót. Bábel Balázs laudációját Lezsák Sándor országgyűlési képviselő mondta. Tamási Áron-díjban Sipos Lajos irodalomtörténész részesült. Teleki Pál-érdemérem kitüntetést kaptak: Makovecz Imre építész, Papp Lajos szívgyógyász, Teleki Júlia délvidéki képviselő és író, Illyés Mária művészettörténész, az Alapítvány kurátora és Vekerdi László tudománytörténész, az Alapítvány alapító-kurátora. A Bethlen Gábor Alapítvány 1980-tól kezdte meg működését, 1985-ben ismerték el hivatalosan. Az első Bethlen-díjas 1986-ban Domokos Pál Péter népdalgyűjtő, néprajzkutató volt. A Márton Áron-díjat 1988-ban alapították, a Tamási Áron-díjat pedig két év múlva, 1990-ben hozták létre. A Teleki Pál-érdemérmet, az alapítvány „becsületrendjét” 2006-ban, a 2004. december 5-i népszavazásra reagálva. Tavaly nem tudták megtartani a díjátadó ünnepséget. /Kiosztották a Bethlen Gábor Alapítvány díjait. = Erdely. ma, dec. 6./
2008. december 8.
A tizenhatodik alkalommal Csíkszeredában kiosztott Julianus-díjak idei kitüntetettjei: Lohinszky Loránd színművész, Vekerdi József nyelvész, Jáki Sándor Teodóz bencés szerzetes, Muzsnay Árpád újságíró, Raffay Ernő történész és Koltay Gábor filmrendező voltak. Beder Tibor, a Julianus Alapítvány elnöke üdvözölte a megjelenteket, majd megtartotta A haza lelked része című előadását, amelyben a múlt megismerésének fontosságát hangsúlyozta. Kiemelte: „Európa nyugati felén, az Európai Unió tagállamaiban 18 területi és 27 személyi autonómia szolgálja az itt élő etnikai kisebbségek boldogulását”, ezzel szemben „a magyarság ősi telephelyének számító, nyolc részre szabdalt, ezeréves államisággal rendelkező történelmi Magyarország területén viszont egyetlen egy autonómiaforma sem létezik a magyar etnikum védelmére”. Erdély történelme megannyi település külön-külön történelme is egyben – mutatott rá a Julianus Alapítvány elnöke –, ennek ismerete tesz bennünket tudatos magyarrá, ezt a tudást hívják magyarságtudatnak, amely kiinduló pontja lehet az összmagyar múlt megismerésének. Lohinszky Lóránd marosvásárhelyi színművész, színiakadémiai tanár 60 éves színészi és 55 éves pedagógusi pályáját állította a magyar nyelv szolgálatába. Egykori tanítványa, Csíki Csengele színművész olvasta fel Sütő András Lohinszkyról írt elismerő sorait. Vekerdi József nyelvész, az Országos Széchényi Könyvtár hajdani munkatársa nem vehetett részt a díjátadó ünnepségen. Kozma Mária írónő személyes indíttatású laudációjában emlékeztetett arra, hogy számos erdélyi értelmiségi Jóska bácsija hosszú éveken át juttatott Erdélybe hátizsákos diákok révén könyveket, folyóiratokat. – Nekünk, erdélyi magyaroknak Vekerdi József a megtestesült könyvadományozó – hangsúlyozta Kozma Mária. Jáki Sándor Teodóz bencés szerzetes, zenepedagógus és népzenekutató a hetvenes évek végétől 119-szer járt Erdélyben, és mostani útjával együtt 91-szer fordult meg Moldvában – derült ki Harai Pál szászmedgyesi esperes-plébános laudációjából. A kitüntetett szerint Moldvában kapta élete eddigi legnagyobb dicséretét, elismerését, mikor adatközlői megállapították, hogy egyre szebben beszél magyarul. Ferenczes István költő, újságíró hajdani szatmárnémeti kollégája, Muzsnay Árpád életútját méltatta beszédében kiemelve, hogy a díjazott abban a szerencsés helyzetben van, hogy egy irodalmi és történelmi emlékhelyekben gazdag vidéken fejtheti ki áldásos tevékenységét. Elkötelezett orvoshoz – olyanhoz, aki feltárja a bajt és gyógymódot is javasol – hasonlította Sylvester Lajos háromszéki publicista Raffay Ernő történész munkásságát. Trianon Magyarországon és az utódállamokban. „Raffay Ernő műveivel, magatartásával és egész lényével ezzel szegült szembe, munkásságát ennek a feltárásának szolgálatába állította, a XX. század igaz történetének megírását és propagálását tűzte ki célul” – hangsúlyozta. Raffay Ernő megköszönve a díjat elmondta, hogy ez az első kitüntetés, amivel munkásságát elismerik. Koltay Gábor filmrendező érdemeiről Boros Károly főesperes szólt, kiemelve a csíksomylói nyeregben színre vitt nagyszabású produkcióit. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Koltay munkássága elősegíti a múlt megismerését. /Sarány István: Julianus-díjak tizenhatodszor. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 8./
2008. december 9.
Tizenhat évnyi működése során a marosvásárhelyi Mentor Könyvkiadó több mint félezer kötetet jelentetett meg, többségében hiánypótló kiadványokat. Déván a Vox Libri könyvszalonban a Mentor két legújabb kiadványát mutatták be. Bogdán László, a Mentornál megjelentetett köteteinek számát illetően már a tucatnyihoz közelít. Legfrissebb regénye azonban, a Kirekesztettek című trilógia első kötete, a Tatjana mérföldkövet jelent irodalmi munkásságában. Bogdán László rendkívül termékeny és gazdag fantáziával megáldott író. Regényeiért Márai Sándor díjat kapott, a Hutera Béla utolsó utazása című kötetével pedig a békéscsabai Bárka folyóirat Nívó díját nyerte el, és szintén ezért a kötetért kapta 2007-ben az Erdélyi Magyar írók Ligájának díját. Bogdán László Tatjana című regényében azt próbálta meg kideríteni, hogy hol is van a szabadság határa. A másik bemutatott Mentor-kötetben Magyar Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia néprajzkutató osztályának a munkatársa a legvalóságosabb világot tárja elénk a farkaspataki Gyugyu bácsi történetei kapcsán. Magyar Zoltán mondakutatóként feltérképezte, melyek azok a tájegységek Erdélyben, ahol még élnek olyan emberek, akik utolsó mohikánként elmondhatják az illető vidék mese- és mondavilágát, történetét. Magyar Zoltánnak eddig négy kötete jelent meg a Mentor Kiadónál. Ez utóbbi Tamkó Fülöp Gyugyu gyímesfelsőloki csángó ember történeteit tartalmazza. -A könyvkiadás legnehezebb része: nem tudták elérni, hogy minden térségben, minden réteghez eljuttassák könyveinket. Most próbálkoznak a Könyvkeresővel, amit egy napilapba betesznek, hátha az emberek tudomásul veszik, hogy kiváló erdélyi kiadók, kiváló könyveket jelentetnek meg. Manapság a könyvek három, négy-ötszáz, legtöbb ezer példányban jelennek meg és ilyen példányszám mellett, ha nem lenne támogatás, olyan eladási árat kellene megszabniuk, amit nem lehetne megfizetni. Nem sikerült betörniük a magyarországi könyvpiacra, az erdélyi kiadók kimondott ellenállást tapasztalnak a magyarországi könyvpiacot uraló cégek részéről. Nem mérték fel, hogy amit Erdélyben csinálnak, az része az összmagyar kultúrának és ha ezeket a témákat nem dolgozzák fel, nem adják ki, félő, hogy eltűnnek a történelem süllyesztőjében. Az Erdélyi testamentumok sorozat például nem hiányozhatna egyetlen valamire való magyar könyvtárból sem. Tavaly 239 magyar könyvtárnak küldték el az ajánlatukat, abból összesen négy válaszolt és mindössze 6 darab könyvet vásároltak meg. Megpróbáltak a kilencvenes évek derekán néhány fordítással betörni a nagy román könyvpiacra is. Egyetlen igazi siker a Wass Albert Funtinelli boszorkánya volt, melynek fordítását a román nacionalisták pro- és kontra kritikájukkal annyit reklámozták, hogy az ezer példány elkelt. Azonban tudomásul kell venni, hogy a román piac előítélettel van minden magyar eredetű kiadvánnyal szemben. /Gáspár-Barra Réka: Gyugyu bácsi az üvegfalon innen. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 9./
2008. december 9.
Az erdélyi városokban már most megteltek a hajléktalanszállók. Sepsiszentgyörgyön az önkormányzat új menhelyet épít, Szatmárnémetiben a meglévőt bővítették ki. A menhelyeken az italozás jelenti a legnagyobb gondot. A marosvásárhelyi éjszakai menhelyen mintegy nyolcvanan leltek többé-kevésbé ideiglenes szálláshelyre. A városháza szociális osztálya felvette a kapcsolatot a Bonus Pastor Alapítvánnyal, amely a Református Mentőmisszióval karöltve az önként jelentkező szenvedélybetegeknek nyújt segítséget. Marosvásárhelyen mintegy félszáz személy tengeti életét a szabad ég alatt, és nem akarnak a menhelyre menni. Őket időnként összeszedi a közösségi rendőrség, de az első éjszaka után otthagyják a menhelyet. A szállás mellett Sepsiszentgyörgyön a hajléktalanoknak meleg ételre is van kilátásuk, a Máltai Szeretetszolgálat hetente háromszor szendviccsel és forró teával kínálja meg őket. Szatmárnémetiben két éjszakai menhely is működik, az elsőt tíz éve létesítette a Hans Lindner Alapítvány, majd átadta az önkormányzatnak. Nagyváradon idén a tavalyinál kétszer több hajléktalannak biztosítanak menedéket. /Hajléktalanok: szállás csak éjszakára. = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./
2008. december 9.
A Marosvásárhelyen rendezett Petőfi-versenyen 1948 júniusában nem a híres nagyenyedi dalárda, hanem egy frissen alakult népi csoport, Vámosgálfalva földműves magvető énekkara lett az első. A közös éneklés 1990 után éledt fel, és az itt zenetanárkodó Dézsi Ferenc haláláig (2002) folytatódott. Most pedig a nyár elején létesítettek egy fiatalokból álló kórust, amely a Magvető nevet viseli. A református gyülekezetükben néhány alkalommal már felléptek énekeikkel. Vezetőjük Szabó Gyula kántortanító-jelölt. Az ősz folyamán Magyarországon is bemutatkoztak. A Vámos Települések Szövetsége 2008. október 4-én Vámosgyörkön (Heves megye) rendezte az I. Virág János énekkari találkozót és versenyt. Kétszázötvenen énekeltek azon esős napon a tornacsarnokban, a különböző „Vámos”-településekről 11 kórus érkezett: hét énekkar Magyarországról, két énekkar Szlovákiából és kettő Romániából. Virág János tanító1914 – 1987 között élt. Iskolai énekkart szervezett Vámosgyörkön, a legszebben éneklő gyermekekből külön kamarakórust alakított, majd létrehozta a felnőttek vegyes kórusát is. Fáradhatatlanul tevékenykedett azért, hogy a községben megvalósítsa a zeneoktatást. Virág János pedagógus volt, lámpás, és ahogyan munkásságának méltatói jellemezték, búvópatak. 1987-ben Budapesten halt meg. A vámosgálfalviaknak is van egy Virág Jánosuk. Illetve csak volt. Ízig-vérig gálfalvi maradt, bár nem ott tanított, de utolsó éveit a szülői portán töltötte. Keszeg Jánosnak hívták, 1954 és 1973 között, némi megszakítással (1956 után börtönbe került, majd a falu követelésére szabadult) vezette a szászcsávási vegyes kart, amely legszebb éveiben százhúsz tagot is számlált. A csávási dalárda országos hírnévre tett szert. Amennyiben a vámosgálfalvi dalárda annyira jut, hogy egy-két év múlva kórustalálkozót szervez, Bölöni Domokos javasolja, hogy a vámosgyörkiek példájára nevezzék el az I. Keszeg János énekkari találkozónak és versenynek. /Bölöni Domokos: Magvetők dalos utódai. Vámosgálfalvának ismét van énekkara. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 9./
2008. december 9.
A Marosvásárhelyi Népi Egyetemen végzett hallgatók néprajzi gyűjtőcsoportja kimagasló sikereket ért el a budapesti 50. Országos Néprajzi Gyűjtőpályázaton. Tóth Katalin és Tóth Gyula magyarsárosi tanítók II. díjat, Bíró Beáta demeterfalvi óvónő IV. díjat nyert pályamunkájáért. A többi pályázat készítői, Czirjék Lajos, Bakó Béla Pál, Koncsag Erzsébet, Barabás Katalin és Bognár Buja Melinda dicsérő oklevelet kaptak. A pályamunkákat Asztalos Enikő tanárnő irányította. /Néprajzgyűjtők sikerei. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 9./
2008. december 9.
December 7-én, vasárnap délelőtt ünnepi megemlékező istentiszteletre gyülekeztek a mihályfalviak a helyi református templomba, hogy emlékezzenek az 1956-os forradalom forgatagában mártírhalált halt érmelléki lelkészre, Sass Kálmánra. Az 1904-ben Gálospetriben született lelkipásztort már 1956 előtt többször letartóztatták, meghurcolták, lázítással, nacionalizmussal, sovinizmussal vádolva. Még a háború előtt több lelkésztársával együtt kiutasították az országból. Egy ideig ekkor a Budapest-fasori Egyházközségben szolgált. 1936-ban került Mihályfalvára, de innen is többször elhurcolták. Egyik alkalommal Maléter Pál, a Nagy Imre-kormány honvédelmi minisztere is írt érdekében Bukarestbe, szabadulását elősegítve. A második világháború idején ugyanis a mihályfalvi lelkészlak pincéjében hónapokig rejtegették Malétert mint egy partizánakció túlélőjét. Tőkés László püspök 1991-ben tette le ennek az emlékezésnek az alapkövét arról a szószékről, ahonnan hajdan nagy elődje, Sass Kálmán is szolgálta gyülekezetét. Ekkor hangzott el először a mártír lelkész neve az 1989-es változás utáni időkben. Tőkés László emlékezett a mai napig nem rehabilitált lelkésztársára. A püspök elmondta, hogy Románia az egyetlen kelet-európai ország, ahol még nem született erre vonatkozó törvény, és ’56 mártírjait még mindig hazaárulóként tartják nyilván. Ezután Tófalvi Zoltán marosvásárhelyi történész méltatta a „mihályfalvi csoport” jelentőségét, valamint Erdély ’56-os véráldozatát a magyar nemzet szellemiségének történelmi oltárán. Az emlékezés az emléktáblánál folytatódott. A templom falán elhelyezett emléktáblát politikai és civil szervezetek, intézmények, barátok, rokonok koszorúzták meg. A kegyelet virágait a templomkertben elhelyezett „56-os emlékmű talapzatára is letették, valamint Veronika diakonissza emléktábláját is megkoszorúzták a diakóniai központ falán, aki egyedüli nő volt a meghurcolt, elítélt csoportban, és akit öt év börtönbüntetésre ítéltek. Kéri Gáspár székelyhídi fogorvosnak köszönhetően Gálospetriben Sass Kálmán-emlékszoba van. /Sütő Éva: Ötven éve végezték ki Sass Kálmán lelkipásztort. = Reggeli Újság (Nagyvárad), dec. 9./ 1958. dec. 2-án végezték ki Sass Kálmán érmihályfalvi református lelkészt. Az érmihályfalvi perben 31 életfogytiglani ítéletet mondtak ki. /Hitének, magyarságának mártírja. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), 2002. okt. 29./
2008. december 9.
Negyedik alkalommal szervezik meg Marosvásárhelyen december 11–13-a között a karácsonyi könyvvásárt. A programban szerepelnek a különböző gyermekversenyek és játékok, a könyvbemutatók, valamint az árvák és rászorultak megajándékozása. Az Erdély legnagyobb lerakatának számító Keleti Könyvudvar mintegy ezer címet készül felvonultatni a vásáron. Trombitás János főszervező jelezte, meglepetések is lesznek. /Szucher Ervin: Könyvvásár meglepetésekkel. = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./
2008. december 9.
A Kolozsvári operamesék sikerén felbuzdulva a magyar médiában példa nélküli vállalkozásként a kortárs magyar zene nézőkhöz való közvetítését tűzte ki célul a Duna Televízió, és kérte fel rá Selmeczi Györgyöt, a kolozsvári zeneszerzőt, karmestert. Az új, havonta jelentkező zenei sorozatot Kortársaim címmel indul, amelynek első darabja, a marosvásárhelyi Csíky Boldizsár zeneszerzőről készült portré, december 10-én kerül a képernyőreA hetvenegy éves Csíky Boldizsár után januárban Orbán György, majd februárban Csemiczky Miklós következik. /Kánya Gyöngyvér: Kortársak a Dunán. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./
2008. december 10.
Marosvásárhelyhez szorosan kötődő két világhírű tudós, Bolyai Farkas és Bolyai János emlékének ápolására több fontos esemény történt. A Bolyai család ősi fészkének számító Bólyán, Farkas halála 152. évfordulójának napján, november 20-án leplezték le a nagy tudós mellszobrát. A szobrot a Bólyából elszármazott, jelenleg Németországban élő Torpai Imre javaslatára a budapesti Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Honvéd Alapítványa adományozta Bolyai Farkas szülőfalujának. A szobrot Árvai János szobrászművész alezredes készítette. Az avatóünnepség főszervezője a nagyszebeni Polgári Magyar Művelődési Egyesület elnöke, Szombatfalvi-Török Ferenc volt. Bólyán ma már Bolyai-emlékszoba, Bolyai János és Bolyai Farkas mellszobrai, valamint emléktáblák jelzik nagyságukat. Bolyai János születésének közelgő évfordulóján, december 15-én – Csegzi Sándor alpolgármester szervező munkájának köszönhetően – Marosvásárhelyen az itt évenként működő Bolyai Alkotótábor két köztéri művét avatják fel a megyei kórház mellett kijelölt területen. Az ünnepi megemlékező sorozatot Kozma Béla A két Bolyai alakja a magyar szépirodalomban /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című értékes könyve tetézi. Kozma Béla, a könyv szerzője 2000. november 1. óta halott, és akinek mint akkori igazgatónak köszönheti a több mint 450 éves múltra visszatekintő iskola azt, hogy ma épületének homlokzatán Bolyai Farkas neve szerepel. A könyv kiadását Mátyás Zoltán anyagi támogatása tette lehetővé. /Weszely Tibor: Tisztelgés halhatatlanjaink emléke előtt. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 10./
2008. december 10.
Első alkalommal szervezik meg Marosvásárhelyen a Stúdió Fesztivált, amelyen hazai és határon túli színészképző egyetemek mutatkoznak be. December 9-én kezdődött az a háromnapos rendezvénysorozat, amelyen a központi kérdés a színészoktatás helyzete a különböző egyetemeken. A fesztivált szervező Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem rektora, Gáspárik Attila elmondta: szeretnék felmérni, hogy kinek mit jelent az új oktatási rendszer. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Színház és Televízió Karának docense, Hatházi András kifejtette: örömmel tettek eleget a meghívásnak. „Sajnos, a kolozsvári, valamint a marosvásárhelyi, illetve külföldi színészneveldék között mindezidáig csak személyes kapcsolatok jöhettek létre, mert mi csupán egy kara vagyunk a Babes-Bolyai Tudományegyetemnek, nincs lehetőségünk intézményi szinten találkozókat szervezni” – ismertette a helyzetet Hatházi. /Antal Erika, Darvas Beáta: Az első színis találkozó. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./
2008. december 10.
Az egyetemi oktatásba ma az érettségizettek jóval nagyobb hányada iratkozik be, mint régen. Románia követi azt az irányzatot, amely, a felsőoktatás eltömegesedésének rendjén, a középiskolát végzetteknek pár éves egyetemi hallgatóságot szinte garantál, s amióta az ún. bolognai modellt is bevezették, az alsó hároméves képzést általánosítva, a hozzáférés a főiskolához még könnyebbé vált. Megjelentek Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen a különféle továbbtanulási lehetőségek. Sepsiszentgyörgyön bukaresti magánegyetem volt az úttörő, majd a megyei önkormányzat támogatása mellett a Babes-Bolyai Tudományegyetem következett, egyre terebélyesedő kihelyezett tagozatával. Közben megjelent a Székelyföldön a Sapientia EMTE jóvoltából a szociológus- és a tanár-, a turisztikai, valamint a mérnökképzés is, mindez azonban a háromszéki alrégión kívül, főleg Csíkban, Udvarhelyen, Gyergyóban vagy a már jóval távolabbi Marosvásárhelyen. /B. Kovács András: Van-e szükség mezőgazdasági, műszaki, turisztikai vagy tanárképzésre Háromszéken? (Egyetem a Székelyföldön). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 10./
2008. december 11.
A marosvásárhelyi Erdély FM és a szatmárnémeti City Rádió került ki győztesként az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) által három hónappal ezelőtt meghirdetett frekvenciaversenyen. A 34 helyre mintegy 200-300 rádióadó pályázott, köztük három magyar rádió, a nyerteseken kívül a nagyváradi Mária Rádió is pályázott, sikertelenül. Az eredményeknek megfelelően az Erdély FM kilép az éterbe, ősztől elő adásokkal jelentkezik, a City Rádió pedig új szerkesztőséget hoz létre Zilahon. Az Erdély FM-nek jelenleg 16, folyamatosan dolgozó munkatársa van, saját műsorokat készítenek, illetve olyanokat, amelyeket a kisebb kereskedelmi adók játszanak le. Turós Lóránd, a City Rádió stratégiai igazgatója elmondta: a frekvenciabővülés lehetővé teszi, hogy szerkesztőséget nyissanak Zilahon, ahol a City Rádió lesz az első magyar nyelvű rádióadó. /Antal Erika, Fleischer Hilda: Frekvencia „mázlistáknak”. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./
