Koreográfia alap- és drámaírói mesterképzéssel gazdagodik ősztől a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem kínálata, tájékoztatott dr. Gáspárik Attila, az egyetem rektora. A táncművészeti alapképzés 7 tandíjmentes és 5 tandíjas hellyel indul, a drámaírói mesterire 6 ingyenes és 5 költségtérítéses helyet hirdet meg a tanintézet. A drámaírói műhelyt Kiss Csaba magyarországi rendező, dramaturg vezeti majd. Az egyetem három további szak – a rendezői, bábszínészi és a teatrológia szakon belül létrehozandó, hiánypótló művészeti ügynöki mesterképzés – indítására is engedélyt kapott, erre a rendező, bábszínész és teatrológia szakos diákok alapképzésének befejezése után kerül sor. A Stúdió előcsarnokában pedig kiállítás nyílik Csíky Szabó Ágnes textil-alkotásaiból és Serban Mariana festményeiből. /Nagy Székely Ildikó: Kifogyhatatlan kíváncsiság. Új szakok, premierek a színin. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 24./
2009. április 25.
Április 24-én tartották Marosvásárhelyen az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztálya XIX. tudományos ülésszakának ünnepélyes megnyitóját. Az előadások és a továbbképző tanfolyamok helyszíne az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem épülete, ez annak a folyamatnak az eredményét tükrözi, amely az EME és az egyetem vezetősége között kialakult – hangsúlyozta dr. Nagy Örs professzor. A MOGYE rektor-helyettese kiemelte, hogy a tanácskozáson szinte minden szakágazatban hangzanak el előadások, s magyar nyelven írt orvosi könyvek egész sorát mutatják be. Egyed Ákos történészprofesszor, a 150 éves Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke üdvözletét dr. Gyenge Csaba akadémikus tolmácsolta, értékelve a legnagyobb szakosztály példamutató tevékenységét. A tudományok anyanyelven való műveléséről dr. Kovács Dezső professzor, a szakosztály elnöke beszélt, majd értékelte a támogatók, hozzájárulását. A Lencsés György Ars Medica díjat példaértékű orvosi, tudományos és oktatói munkásságáért az idén dr. Nagy Örs rektor-helyettes vehette át. A Pápai-Páriz Ferenc- életműdíjat dr. Pap Zoltán nyugalmazott gyermekgyógyász professzornak, a szakosztály volt elnökének és dr. Albert István kardiológus főorvosnak, a sepsiszentgyörgyi dr. Fogolyán Kristóf Sürgősségi Kórház orvosigazgatójának nyújtották át, és díjazták dr. Nagy Előd Ernő, a gyógyszerészeti kémia előadótanárának oktatói és kutatói tevékenységét. Az első alkalommal kiosztott dr. Kopp Elemér-díjat, amellyel a gyógynövény- és drogkutatásban jeleskedők munkáját értékelik, Nan Monica egyetemi gyakornok vehette át. Ezután következtek az előadások. /(bodolai): Orvos- és gyógyszerész- tudomány anyanyelven. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 25./
2009. április 25.
Dr. Bárdi Nándor, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének munkatársa rendkívül sokrétű kutatási területeiről készült tanulmányai, az általa szerkesztett kiadványok, kötetek, az erdélyi és általában a határon túli magyarság történetének tanulmányozása és iskolai oktatása vonatkozásában megkerülhetetlenek. Április 15–18. között az árkosi–sepsiszentgyörgyi kisebbségtörténeti képzés fő szervezője volt. Két kiadványsorozat van, az egyik Források a romániai magyar kisebbség történetéhez, a másik a Múltunk könyvsorozat. A marosvásárhelyi Borsos Tamás Egyesület összefogja a fiatal társadalomkutatókat. Erdélyben mintegy százhúsz olyan középiskola van, mely érettségi bizonyítványt is ad. Erdély százötven településén él a romániai magyarság 82,5 százaléka. A tavaly megjelent Kisebbségi magyar közösségek a 20. században c. kötetet bemutatták. Kedvező változás, hogy lehet kutatni. Egy-két év előtt még nem volt magyar vagy magyarul is tudó erdélyi levéltáros. Most pedig Nagybányán, Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön van magyar levéltáros. Nincsenek állandó magyar levéltári kutatók Bukarestben. Bukarestben, az Országos Levéltárban most került elő a Consiliul Dirigent, a Kormányzó Tanács anyaga, ez városokra lebontott, négy-ötszáz oldalnyi anyag. Ez annak a lenyomata, hogy miként történt az impériumváltás. Ezt még soha senki nem nézte át. Más példa: Romániában a kisebbségi ügyekkel 1920-tól 1947–48-ig, a béketárgyalásig foglalkozott egy román szakértő, akinek az egész hagyatéka előkerült Bukarestben. Ez több folyóméter. Nincs feldolgozva, de már lehetne kutatni. Az előadáson bemutatták a Transindex levéltárkatalógust. Meg tudták szerezni Bukarestből az összes erdélyi levéltár leltárát, ezt felrakták internetre, a Transindexre. Bárdi kitért arra is, hogy minden évben van nyáron Szelterszfürdőn egy társadalomtudományi tábor, ahol ugyanez az előadói kör együtt van az etnológusokkal, néprajzosokkal, irodalmárokkal és így tovább. A Magyar Autonóm Tartományról Stefano Bottoni írt. Most Novák Zoltán készít egy hasonlót. Ő a Ceausescu-korszak magyarságpolitikájáról ad ki egy forráskiadványt 1965-től ‘72-ig. Pillanatnyilag Novák Zoltán látja át a legjobban ezt a korszakot. /Sylvester Lajos: Kisebbségtörténeti képzés Árkoson (Interjú dr. Bárdi Nándor történésszel). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./
2009. április 25.
Furcsa cím, Marosvásárhelyen mindeddig feldolgozatlan téma, hangzott el a Bernády Házban Szilveszter László Szilárd könyvének bemutatóján. A Festett az arcom nékem is… című kötet Irónia a modern és posztmodern költészetben alcímmel látott napvilágot, a Mentor Kiadó és a Súrlott Grádics irodalmi kör szervezte rendezvényen ismerhették meg tartalmát az érdeklődők. Házigazdaként Bölöni Domokos köszöntötte a megjelenteket, majd a szerző mesélt kötetéről. Elmondta azt is, hogy a mai költészet játékos, nem akarja megváltani a világot, nem tartja magát kiemelkedően fontosnak. /Nagy Botond: Festett az arcom nékem is…= Népújság (Marosvásárhely), ápr. 25./
2009. április 27.
Április 25-én Kolozsváron tartották az RMDSZ IX. kongresszusát. Markó Béla szövetségi elnök lezárta az elmúlt két évtizedet, s kijelölte azokat a célokat, amelyeket követve, az RMDSZ az egyéni jogok után a kollektív jogokat kívánja kiharcolni. Traian Basescu államfő a kisebbségi törvény mielőbbi parlamenti elfogadását szorgalmazta, illetve arra biztatta a kormányt: gondolja át a dekoncentrált intézmények vezetőinek menesztéséről szóló kormányrendeletet, míg Emil Boc korrekt partneri viszonyt ajánlott fel az RMDSZ-nek. A kongresszuson úgy módosították az RMDSZ alapszabályát, hogy lehetőséget biztosítottak az EMNT belépésére a Kulturális Autonómia Tanácsba. Traian Basescu elnök kijelentette: az RMDSZ jelentős mértékben hozzájárult Románia demokratizálódásához. Az államfő támogatója a decentralizálásnak, a helyi autonómia növelésének. Beszédében Kovászna és Hargita megyével külön foglalkozott. A két megyében nem adottak a fejlődési lehetőségek a falusi magyar családok gyermekei számára. Az oktatási tárcának külön kell figyelnie arra, hogy a székelyföldi magyar gyermekek jól megtanulhassák a román nyelvet. Néhány évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna, hogy Kolozsváron, RMDSZ-kongresszuson egy teremben foglaljon helyet az állam elnöke, miniszterelnöke, a város volt, jelenlegi polgármestere. Ez a román demokrácia sikere – hangoztatta Emil Boc miniszterelnök. Lendvai Ildikó az MSZP újonnan választott elnökeként köszöntötte a kongresszuson jelenlévőket. Crin Antonescu, a nemzeti liberálisok új pártelnöke bevallotta, hogy elemében érzi magát az RMDSZ kongresszusán annak ellenére, hogy egy jottányit sem ért magyarul. Időnként ő is kisebbségben érzi magát, amikor tisztességes, becsületes igyekszik lenni. Bajnai Gordon miniszterelnök üzenetét Gémesi Ferenc szakállamtitkár tolmácsolta. A kormányfő szerint a szövetség fontos szerepet játszott Románia európai integrációjában. Viorel Hrebenciuc, a Szociáldemokrata Párt alelnöke emlékeztetett: olyan személyek ülnek a teremben, akik ma is sebeket hordoznak, mert az 1990 évek elején merték megtenni azokat a lépéseket, amelyeket mások csak jóval később léptek meg. Hrebenciuc elmesélte az 1993-as neptuni találkozót megelőző svájci román–romániai magyar tárgyalásokat. Rámutatott: a svájci tárgyalások után következett a „Neptun-gate”, amelynek résztvevőit Tőkés László tiszteletbeli elnök majdnem kizárta az RMDSZ-ből. Üdvözlendő, hogy megvalósult az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) közötti összefogás – mondta Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke, hozzátéve, folytatni kell a párbeszédet a teljes magyar összefogás érdekében. Németh Zsolt szerint tarthatatlan az a helyzet, hogy a román politikusok az erdélyi magyar autonómia-törekvéseket egyszerűen „alkotmányellenesnek” titulálják. Az európai kisebbségek közül lassan az erdélyi magyarság lesz az utolsó, amely nem rendelkezik autonómiával. „Egyáltalán nem tartom ördögtől valónak a kettős állampolgárság intézményének a fölvetését sem” – mondta a politikus. „Kárpátalján mindig úgy tekintettünk az RMDSZ-re, mint példamutató testvérre” – mondta köszöntő beszédében Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke. „Az RMDSZ-nek sikerült összefogni, így még hatékonyabban tudja képviselni közössége érdekeit. Ez az összefogás a kárpátaljai magyarság számára egyelőre csupán álom”. Kovács Kálmán, az SZDSZ határon túli ügyekért felelős megbízottja szerint az összefogás eredményeként létrejövő közös lista az RMDSZ integráló képességét bizonyítja. Dévavári Zoltán, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke a két térség azonos problémáiról beszélt. A megoldásra váró problémák érintik az oktatást, Tőkés László, az EMNT elnöke nem volt jelen a kongresszuson, üzenetét Toró T. Tibor, az EMNT alelnöke olvasta fel. Tőkés László emlékeztetett: tíz év telt el azóta, hogy az RMDSZ legmagasabb testülete előtt legutóbb szólhatott, akkor még tiszteletbeli elnökként. 2003-ban az RMDSZ úgy gondolta, hogy nincs szükség a hivatalostól eltérő politikai értékrendre. Azonban világossá vált, hogy a közösség stratégiai célját, az autonómiát csakis összefogással lehet elérni. A Magyar Összefogás tehát történelmi szükségszerűség. Markó Béla az elmúlt tizenkilenc esztendő sikerei között említette az új oktatási törvényt, az új közigazgatási törvényt, az alkotmánymódosítást, a Szabadság-szobor felállítását, az erdők, földek, épületek visszaszolgáltatását, az új iskolák és a magyar nyelvű egyetemi oktatás megteremtését. – Végül sikerült a magyar összefogást megteremteni. A PD-L–PSD koalíció ellenzékbe szorította az RMDSZ-t. A politikai változások egyértelműen az etnikai tisztogatást is szolgálják, mutatott rá Márton Árpád. Borboly Csaba, az Országos Önkormányzati Tanács (OÖT) elnöke javasolta, hogy vessék el mindazon alapszabályi rendelkezéseket, amelyek a korábbi választásokon más pártok színeiben induló személyek RMDSZ-listán való indulásának gátját képezik. Máté András képviselő elmondta, az állam legfőbb vezetői részéről a kongresszus alkalmával szép szavak hangzanak el, közben sorra bocsátják el a dekoncentrált intézményekben vezetői tisztségeket betöltő magyarokat. Máté emlékeztetett arra, hogy a kisebbségi törvényt azért nem sikerült elfogadni, mivel éppen a jelenleg kormányzó kollégák nem támogatták azt. Borbély László figyelmeztetett: Marosvásárhelyen csendes asszimiláció folyik. Eckstein Kovács Péter kisebbségügyi elnöki tanácsos elmondta: a Szabadelvű Kör támogatta az összefogást, az egységes EP-listát, annak ellenére, hogy a szabadelvűeknek az egyén boldogulása a fő. A kongresszus elfogadta A Mi Uniónk, a Mi Európánk című dokumentumot, amely az uniós tagságunkból fakadó prioritásokat rögzíti a következő időszakra. „Elérkezett az ideje annak, hogy a Romániában élő másfél milliós magyar közösséget államalkotó tényezőként, a magyar nyelvet pedig helyi és regionális szinten hivatalos nyelvként ismertessük el” – olvasható a dokumentumban. /Kollektív jogok kiharcolását tűzte ki célul az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./ A kongresszuson a román és magyar himnusz után az Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester és Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök körül tömörülő kongresszusi küldöttek belezendítettek a székely himnusz kezdő taktusaiba is, amit az egész terem átvett. A már helyet foglalt román és magyar meghívottak – köztük Traian Basescu államfő, Emil Boc kormányfő, Crin Antonescu liberális pártelnök és Viorel Hrebenciuc szociáldemokrata képviselő – így ismét felálltak. /Moldován Árpád Zsolt, Salamon Márton László: VIP-parádé a diákházban. A román meghívottak a céltudatosságot, a magyarok az összefogást méltatták. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./ A fiatalok kongresszusaként említette a kolozsvári tanácskozást Korodi Attila, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) társelnöke. A kongresszusi küldötteknek ugyanis mintegy harminc százaléka volt miértes vagy Miért-közeli. Markó Béla megemlítette, folytatni kell a fiatalítást, de azoknak a kezét nem szabad elengedni, akik eddig hasznosan dolgoztak. Az elnök értékelése szerint két nagy veszély leselkedik a közösségre. Az egyik az, hogy tagjai nem próbálnak élni az eddig kiharcolt jogokkal; nem vállalják, hogy magyarul folyamodjanak az önkormányzathoz, hogy magyarul pereskedjenek. A másik veszély: a szövetség politikusai megtanultak dolgozni, kormányozni, közigazgatni, de elfelejtettek álmodni. Szabó Ödön azt javasolta, az intézményvezetők leváltása ügyében nyújtson be bizalmatlansági indítványt az RMDSZ, és aláírásgyűjtéssel is nyomatékosítsa követelését. Korodi Attila a kis- és középvállalatokra kivetett általányadó ügyében javasolta bizalmatlansági indítvány benyújtását. Korodi majd Széll Lőrinc is felvetette, hogy az RMDSZ-nek meg kellene alakítani a Kós Károly Akadémiát, amelyen a felhalmozott közigazgatási tudást, tapasztalatot lehetne átadni a fiataloknak. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés nevében felszólaló Bakk László azt javasolta, fogadjon el határozatot a kongresszus a Bolíviában bajba jutott székely szabadságharcosok, Magyarosi Árpád és Tóásó Előd ügyében. A javaslat ellen Eckstein-Kovács Péter érvelt. Szerinte a román diplomáciának kötelessége segíteni Tóásó Előd jogvédelmét és Magyarosi Árpád hazahozását, de a kalandorságot, a fegyveres erőszakot nem szabad bevonni az erdélyi magyarság jogkövetelő eszközei közé. Béres István és Ludescher István, Aradról pedig Bognár Levente a szórvány egyre kilátástalanabb helyzetéről beszélt. Asztalos Ferenc azt javasolta, dolgozza ki az RMDSZ a teljes oktatási reform csomagját. /Hadüzenet a petyhüdtségnek. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 27./
2009. április 27.
Április 25-én Marosvásárhelyen a Sapientia Egyetem koronkai campusán tartották meg a nyolcadik Tudományos Diákköri Konferenciát, előtte dr. Keszeg Vilmos, a Babes Bolyai Tudományegyetem Magyar néprajz és antropológia tanszékének vezetője tartott előadást. A múlt évben 50 diák ismertette több hónapos kutatómunkájának eredményeit, idén hat szekcióban összesen 32 dolgozatot mutattak be. /Nagy Székely Ildikó: Nyolcadszorra TDK–ztak. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 27./
2009. április 27.
Április 25-én nyílt meg a Zsigmond Attila-emlékkiállítás Marosvásárhelyen a Bernády Házban. A festőművész portréi, a grafikái, pasztelljei, olajfestményei sorakoztak a falakon. Hajdúhadházán is fellelhető egy monumentális grafikája. Zsigmond Attila a híres marosvásárhelyi festőiskola egyik utolsó képviselője volt. /Nagy Botond: Aki odaadta magát a világnak. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 27./
2009. április 28.
Elutasította a marosvásárhelyi bíróság annak a 221 nyárádszeredai lakosnak a keresetét, akik azért fordultak az igazságszolgáltatáshoz, mivel Marius Pascan Maros megyei prefektus megakadályozta, hogy népszavazást írjanak ki, amelyen a városka főterének sorsáról döntöttek volna. A bíróság indoklás nélkül utasította el a lakosok perbe való belépését – tájékoztatott közleményében Csíki Sándor nyárádszeredai tanácsos. Az MPP-s önkormányzati képviselő szerint a prefektus más módon is megpróbálta befolyásolni az ügy menetét: arra akarta kötelezni a tanács tagjait, hogy tanácsi határozattal vegyék ki a település leltárából azt a főtéri parkrészt, ahova az ortodox egyház templomot akart építeni. Nyárádszereda választottjai a tanácsülésen egyhangúlag elutasították a prefektusi kezdeményezést, és nem szavazták meg a területre vonatkozó határozat módosítását. /Nyárádszereda: elutasított kereset. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 28./
2009. április 28.
Idén is sor került a nemzetközi komplex elektrotechnikai verseny megszervezésére, ez alkalommal a vajdasági Adán, a Műszaki Iskolában. E rendezvény révén már nyolcadik éve tartják a kapcsolatot négy különböző ország iskolái és annak magyar nyelven tanuló diákjai. A magyarországi Bolyai János Fővárosi Gyakorló Műszaki Szakközépiskola (Budapest), az Elektromaros Iskolaközpont (Marosvásárhely), a szlovákiai Komáromi Ipari Iskola (Révkomárom), illetve a szerbiai Műszaki Iskola (Ada) sorra próbálja megszervezni a versenyt. A versenyen országonként négy XI. osztályos diák vehet részt, kísérőtanárokkal. A rendezvény április 14-18. között zajlott. /Máthé Levente: Elektrotechnikai verseny Adán. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 28./
2009. április 28.
Bárczi András festőművész legújabb tárlatát nyitották meg a hét végén a marosvásárhelyi Bolyai téri unitárius templom tanácstermében. Bárczi András hű maradt a természethez, az erdélyi tájhoz. A kiállított közel harminc akvarell is igazolja ezt. /(menyhárt): Hű maradt az erdélyi tájhoz. Újabb Bárczi András-tárlat. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 28./
2009. április 28.
Az RTL Klub magyarországi kereskedelmi televízió április 24-i adásának A széf című vetélkedőműsorában egy anya és a lánya nyerte meg a több mint 8 millió forintot. Anya és lánya többek között azzal a kérdéssel szembesült, hogy vajon kit ábrázol Fadrusz János lovas szobra Kolozsvár főterén? Sőt a megadott, lehetséges válasz ez volt: Mátyás király. A magyar nyelv- és irodalomtanári (!) diplomával rendelkező anyukának viszont fogalma sem volt róla, hogy Mátyásnak, Fadrusznak valami köze lenne Kolozsvárhoz. Nagy lelki tusakodás után anya és lánya ennél a lehetséges változatnál maradt, majd várták az ítéletet: jó-e a válasz, vagy sem? Jó volt, majd a műsorvezető megjegyezte: Mátyás Kolozsváron született! Ekkor a magyartanár anyuka mondta: „Fene a büdös pofájába!” Marosvásárhely legtekintélyesebb magyar nyelv- és irodalomtanára, Farkas Ernő egy nappal korábban, egy könyvbemutatón azt mondta: 2004. december ötödike, az emlékezetes, gyászos népszavazás óta elvből nem néz magyarországi tévéműsorokat. Neki szerencséje volt. Nem látta kollégáját, a magyarországi magyar nyelv- és irodalomtanárt. /Máthé Éva: „Fene a büdös pofájába!” = Krónika (Kolozsvár), ápr. 28./
2009. április 28.
Történelmi, néprajzi és irodalmi tárgyú könyveket népszerűsítettek nemrégiben Marosvásárhelyen, a Mentor Kiadónál megjelent új könyveket. Az Erdélyi ritkaságok című sorozat harmadik köteteként jelent meg Bölöni Farkas Sándor Utazás Nyugat-Európában című tanulmánya és naplótöredéke. A Mentor Lámpások voltunk című kötetében Ozsváth Imola tizenöt udvarhelyszéki pedagógus élettörténetét feldolgozó doktori disszertációjából készült könyvből a néhai Bálint Dezső, Kovács Piroska és Balázsi Dénes pedagógusok életútját ismerheti meg az olvasó. Ozsváth Imola a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium tanára. Kovács Piroska nyugdíjas pedagógus harmincnyolc éven át Szentegyházán, Fenyéden, majd szülőfalujában, Máréfalván oktatott, tíz évvel ezelőtt látott napvilágot kötete a híres máréfalvi székely kapukról. A mostani könyvbemutatón egy olyan CD-t is ismertetett, amely 49 faluból 240 régi kaput mutat be. Balázsi Dénes nyugalmazott tanár kötelességének érezte, hogy a világ elé tárja tanulságos életét. A kommunista rezsim idején meghurcolták. Megírta Székelyszentlélek monográfiáját, jelenleg az önéletrajzán dolgozik. A Mentor Kiadó és a marosvásárhelyi Súrlott Grádics Irodalmi Kör közösen mutatta be a Festett az arcom nékem is... című kötetet, amely különböző művelődéstörténeti korszakok fényében beszél az iróniáról. /Mentor-újdonságok. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 28./
2009. április 29.
Megjelent Oltyán László mintegy három évtizeddel ezelőtt írt regénye, a Fapapucsos messiások /Juventus Kiadó, Marosvásárhely/. A 19 évvel ezelőtt elhunyt szerző ebben a munkájában is a kiszolgáltatott kisembert helyezi regénye központjába. /Juventus Kiadó: Oltyán László: Fapapucsos messiások. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 29./
2009. április 30.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház május 4-e és 9-e között erdélyi turnét szervez, amely érinti majd Kolozsvárt, Marosvásárhelyt, Gyergyószentmiklóst, Csíkszeredát és Székelyudvarhelyt. Több mint tíz éve ez az első alkalom, hogy a temesvári magyar társulat nagyszabású erdélyi körúton bemutatja előadásait. Öt városban három előadás kerül színpadra: A brémai muzsikusok, amely elsősorban gyermekeknek szól, a Puha pihe, Ali Taylor kortárs drámaíró művének magyar nyelvű ősbemutatója, Barabás Olga rendezésében és az Amor omnia, a bolgár rendezőpáros: Peter Pashov és Zheni Pashova formabontó, élő zenével előadott produkciója. /Erdélyi turnén a temesvári magyar társulat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./
2009. április 30.
Az erdélyi magyar táncművészet helyzetképe, illetve a 20. századi magyar tánckutatás erdélyi vonatkozású eredményei kerültek terítékre a Tánc Világnapja alkalmával szervezett tudományos ülésszakon a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet és a Tranzit Alapítvány által szervezett „Az erdélyi magyar táncművészet és tánctudomány az ezredfordulón” elnevezésű tudományos konferencián. Horváth István, a szervező intézet vezetője hangsúlyozta: ki kell lépni az elmúlt évtizedek kisebbségpolitikája által létrehozott skanzenbe zártságból egy sokkal tágabb, a tánc másfajta funkcióit is kereső táncművészet irányába. Laskay Adrienne a Magyar Opera 19. és 20. század eleji tánc „repertoárját” ismertette, Juhász Csilla a Passeggio Historikus Együttes koreográfusa pedig a reneszánsz táncról beszélt. Az előadások kitértek a Romániai Magyar Néptánc Egyesület működésére is. A Deák Gyula által vezetett Háromszék Táncegyüttes keretében jött létre 2005-ben az M Stúdió elnevezést viselő mozgásszínházi műhely. Uray Péter, M Stúdió művészeti vezetője hangsúlyozta, a mozgásszínház műfaja olyan alkalmazott terület, amely bármiből építkezhet a harcművészetektől a balettig, a kortárs táncműfajokon át a színházi megoldásokig. Kelemen Kinga és Sinkó Ferenc előadása is a kortárs tánc bemutatását célozta, a kontakt improvizációról és a GroundFloor Egyesület tevékenységéről esett szó. Könczei Csongor vitaindító előadásának központi kérdése volt, hogy lehet-e beszélni erdélyi magyar néptáncművészetről a szakképzés hiányában? Gáspárik Attila, a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem rektora az ősztől induló táncművészeti képzést ismertette. A tudományos ülésszak könyvbemutatóval zárult: a jelenlévők megismerkedhettek Könczei Csilla Táncelméleti írások című kötetével. A kolozsvári EFES (a Babes–Bolyai Tudományegyetem Európai Tanulmányok Karának kiadója) által megjelentetett kiadvány a magyar nyelvű tánckutatás terén hiánypótló. /Musca Szabolcs: Kilépni a skanzen-identitásból. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./
2009. április 30.
Szilágyi István író, a Helikon főszerkesztője volt Marosvásárhelyen a Kemény Zsigmond Társaság meghívottja, aki regényeiről, szerkesztői munkájáról beszélt. A Bernády Házban Csíky Boldizsár mint házigazda beszélgetett a prózaíróval. /Antal Erika: A regény íratja magát. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./
2009. május 2.
Legyen NÉGY romániai magyar képviselőnk Európában – fogalmazódott meg az EMNT marosvásárhelyi találkozóján. Tőkés László, Sógor Csaba, Winkler Gyula mellett legyen Szilágyi Zsolt is EP-képviselő. Jelöltjeink eddig is bizonyítottak, hangsúlyozta Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: Legyen négy... = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 2./
2009. május 5.
Rákóczi-emlékdíj alapítását jelentette be Gubcsi Lajos költő, a Magyar Művészetért Alapítvány elnöke. A 2010-ben adományozandó kitüntetést II. Rákóczi Ferenc halálának 275-ik évfordulója alkalmából az a hét civil szervezet veheti majd át, amelyik a most megalakult kuratórium döntése szerint példásan élteti a fejedelem kultuszát. A díjat jövőre odaítélő Kárpát-medencei kuratórium erdélyi tagjai közé választották Beder Tibor tanárt (Csíkszereda), Székely Emese tanárnőt (Marosvásárhely), Sylvester Lajos közírót (Sepsiszentgyörgy) és Muzsnay Árpád újságírót (Szatmárnémeti). /Rákóczi-emlékdíjat alapítottak. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 5./
2009. május 5.
A marosvásárhelyi Philothea Klub idén ünnepli fennállásának 15. évfordulóját. A Philothea Klub eddigi tevékenységéről, célkitűzéseiről, eredményeiről Belényesi Gabriella, a klub ügyvezetője elmondta: „Büszkék vagyunk arra, hogy a klub két alkalmazottal, 20 önkéntessel és meghívott szakemberekkel 15 éves múltra tekinthet vissza. Célunk a hagyományos és keresztyén értékek megőrzése és átadása a következő generációnak”. A Philothea eleinte csak filmklubok és teadélutánok szervezésére korlátozódott, majd felvállalták a különböző korosztályú gyerekeknek, tiniknek szánt programok szervezését is. Többek között nyelvklubok és 14 éven felülieknek szánt klubok működnek. 1998-ban megoldódott a székhelygond, azóta képzőművészeti kiállításokat is szerveznek. A jövőben a fiataloknak lelki gondozói, tanácsadói csoportot indítanak. /(berekméri): Ünnepel a 15 éves Philothea Klub. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 5./
2009. május 5.
Vastapsos ünneplés fogadta május 3-án, vasárnap a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban, a Tompa Miklós Társulat legfrissebb bemutatóját, a Szomorú vasárnapot, Kincses Elemér rendezésében, három színész, Kárp György, Nagy Dorottya és Bokor Barna magával ragadó játékával. /N. M. K. : A cechet rendezték. Sikeres bemutató a Nemzeti Színházban. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 5./
2009. május 5.
A Bárdos Lajos Zenei Hetek Budapesten és vidéken, valamint Olaszországban zajlik április 25. – június 22. között. A marosvásárhelyi Nagy István Ifjúsági Vegyeskar május 7-én az Éneklő Ifjúság Díszhangversenyén szerepel a budapesti Ciszterci Szent Imre Gimnáziumban, majd Bátaszéken is fellépnek Kovács András karnagy fiataljai. Május 2-3-án szervezőkként jeleskedtek, a marosvásárhelyi Vártemplom Psalmus kórusával karöltve szervezték meg a XVIII. Bárdos Lajos – Nagy István Kórusfesztivált, az amatőr énekegyüttesek már hagyományossá vált seregszemléjét a Kultúrpalotában. A II. Olaszországi Bárdos Lajos Kórusfesztivált június 20–22. között tartják. A magyar dalosok kórusmatinékon, miséken lépnek fel. Három kórus utazik Itáliába, két magyarországi mellett a marosvásárhelyi vártemplomi Psalmus kórus, Kovács András irányításával. /Bölöni Domokos: Ki hűséget vet – életet arat. Kórusfesztivál ősbemutatóval. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 5./
2009. május 5.
Jó hangulatú estet szervezett a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság a múlt héten. Csíky Boldizsár zeneszerző beszélgetett Szilágyi István kolozsvári íróval, a Hollóidő, a Kő hull apadó kútba szerzőjével. A diktatúra idején jelentős művek születtek, ma azonban nem születnek azoknál jelentősebbek. Az olvasáskultúrából a szenzációhajhászás maradt, aminek tökéletesen megfelelnek a mai, írói dossziéügyek – mondta Szilágyi István. /Nagy Botond: Alkotói párhuzamok. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 5./
2009. május 6.
A magyar felsőoktatási igények terén segítséget jelent a hálózati rendszerben működő Sapientia EMTE és a Partium Egyetem. Romániában magánintézetként működő, valójában a magyar állam által fenntartott alapítványi egyetemekről van szó. Nyolcszáz magyar végzős középiskolás 55 százaléka nyilatkozta nemrég a Partiumban, hogy magyarul szeretné folytatni tanulmányait az egyetemeken, s mindössze hat százalékuk pályázik arra, hogy magyarországi intézményekben tanuljon tovább, derült ki egy felmérésből. Az Erdélyben magyarul érettségiző és közülük továbbtanulni kívánóknak alighanem a fele vagy még nagyobb hányada magyarul folytatná tanulmányait, ha tehetné. Azonban a magyar hallgatók csupán harmada tanul anyanyelvén. Itt szűk keresztmetszetről, asszimilációs kényszerhelyzetről van szó. Örömhír, hogy Marosvásárhelyen tovább erősödik a magyar műszaki képzés. Ennek újbóli megjelenése kimondott vívmány, és a Sapientia stratégáit dicséri. A mérnöki képzésből tiltotta ki ugyanis elsőnek a magyarul tanulókat a homogenizálásra törekvő hatalom, amikor a kolozsvári almérnöki intézetben 1954-ben felszámolta a magyar tagozatot. Következett az agronómiai magyar oktatás elsorvasztása. Legújabb hír szerint Kolozsváron a Sapientia gondoskodik az egyik legfájóbb hiány orvoslásáról is: jogászképzést indít magyar nyelven. Annak elsorvasztása volt a valamikori beolvasztott Bolyai egyetemi-maradvány sorozatos megcsonkításának egyik legbotrányosabb fejezete. /B. Kovács András: Haladás és egy helyben topogás (Egyetem-ügy). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 6./
2009. május 6.
Hagyományos programkeret, szűkösebb költségvetés jellemzi az idei, Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort, amelyet július 14–19. között tartanak Tusnádfürdőn. A “Tusványos, természetesen!” jelszóval induló rendezvény összegezni próbálja az elmúlt két évtized politikai folyamatait, jelezte a rendezvény főszervezője, Sándor Krisztina a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) képviseletében. Várhatóan idén is jelen lesz Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, Németh Zsolt alelnök (a rendezvény egyik ötletgazdája), Tőkés László EP-képviselő, Markó Béla RMDSZ-elnök, valamint Marius Oprea történész, a Kommunizmus Bűncselekményeit Kutató Intézet vezetője. Szerveznek programot, melyre meghívják majd a tusványosi folyamat meghatározó szereplőit, a szabadegyetem ötletgazdáit. Nem lesz lényegi változás a koncertkínálatban sem. Marosvásárhelyen a Félsziget Fesztivál július 23–26. között lesz. /Gyergyai Csaba: “Tusványos, természetesen!” címmel indul az idei szabadegyetem. = Krónika (Kolozsvár), máj. 6./
2009. május 6.
Az idei Országos Diákszínjátszó Fesztiválról hiányzott a nagy múltú, többszörösen díjnyertes Bolyai Farkas Líceum, mondta Kovács Levente rendező, a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem tanára, a Székelyudvarhelyen április 15-17-e között megszervezett ODIF-ről. A fesztivál házigazdája az udvarhelyi Tamási Áron Gimnázium keretén belül működő Vitéz Lelkek csoport volt, amely a sepsiszentgyörgyi Osonóhoz hasonlóan az iskolai műkedvelésen túlmutató, „szinte hivatásos” színjátszó közösségnek számít. /Nagy Székely Ildikó: Vérszegény a vásárhelyi diákszínjátszás. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 6./
2009. május 7.
Jelentős esemény volt a Népegészségügyi Társaság XVII. nemzetközi kongresszusa, melyet elsőként szerveztek meg Magyarország határain túl: április 17–19-e között Marosvásárhelyen. Az idei Dr. Johan Béla-díjat dr. Bedő Károly nyugalmazott marosvásárhelyi egyetemi tanár és dr. Ember István, a Pécsi Tudományegyetem professzora kapták, a magyarországi és erdélyi kapcsolatok ápolása terén kifejtett munkásságukért. Dr. Balázs Péter professzor, a SOTE egyetemi tanára Orvosok migrációja Románia és Magyarország viszonylatában címen készített statisztikát az elvándorlásról. 1989–92 között 1462 erdélyi magyar orvost vettek nyilvántartásba Magyarországon. Az elmúlt két-három évben csökkent a kitelepülők száma. A helyi népesedési helyzetet dolgozta fel dr. Bedő Károly és dr. Domahidi János munkája az 1949–2008 közötti marosvásárhelyi migrációról. Románia 1945–2007 közötti demográfiai helyzetét dr. Farkas Evelyn és dr. Hadnagy Ildikó munkája mutatta be. Kisebbségi sors, gyógyítás és nyelvi kommunikáció címmel a kettős nyelvi környezetben szolgáló orvos és beteg viszonyának sarkalatos kérdéseit, kritikus momentumait, gyakorlati és erkölcsi vonatkozásait mutatta be dr. Matekovits György és dr. Ábrám Zoltán munkája. /b. gy. : Népesedési kérdések a marosvásárhelyi kongresszuson. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 7./
2009. május 7.
Történelmi jellegű könyveket mutatott be a marosvásárhelyi Mentor Kiadó a Kolozsváron tartott Mentor-esten. Gagyi József: Fejezetek Románia 20. századi társadalomtörténetéhez című kötete csak a nagy fejezeteket ragadja ki a társadalomtörténetből. Az Időtár I. (Marosvásárhely történeti kronológiája a kezdetektől 1848-ig) című kiadványt szerzője Sebestyén Mihály. A második kötet 1848. március 16-tól 2000. december 31-ig öleli majd fel az eseményeket. A Székely székek a 18. században című forráskiadvány sorozat második darabja az Udvarhelyszék 1700–1722 között című, Pál-Antal Sándor által sajtó alá rendezett kötet. Tófalvi Zoltán: 1956 erdélyi mártírjai – A Dobai-csoport címet viselő III. kötetről maga a szerző beszélt a hallgatóságnak. Hangsúlyozta: a Dobai-per Kolozsvárhoz kötődik, elválaszthatatlan része a város történetének. Az Erdélyi Ritkaságok sorozatban megjelent Az erdélyi magyar színészet hőskora 1792–1821 című, Káli Nagy Lázár visszaemlékezéseit tartalmazó kiadványt a szerkesztő, Lázok János ismertette. /Történelmi jellegű kiadványok a Mentornál. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./ Szabó Á. Töhötöm Kooperáló közösségek (munkavégzés és kapcsolatok a falusi gazdálkodásban) című kötetében szülőfaluja mindennapjait vette górcső alá. A kiadónál napvilágot látott Gagyi József – Pletl Rita – Ungvári Zrínyi Ildikó – Ungvári Zrínyi Imre – Varga Attila: A társadalmi változások kommunikációs univerzuma. /Máthé Éva: Mentor-est a Bernády-házban. = Krónika (Kolozsvár), máj. 7./
2009. május 8.
Románia egyetlen magyar nyelven is oktató orvosi egyeteme nem vállalta fel a pályakezdő orvosoknak szánt szakmai továbbképzőket Marosvásárhelyen, pedig azokon rangos magyarországi professzorok osztanák meg tapasztalataikat a fiatal orvosokkal. A tanfolyamokat kezdeményező Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület azokat tömöríti, akik önálló magyar kar megszervezését sürgetik a hat évtizede magyar intézményként alakult, ám azóta román többségűvé vált Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen. /Nincs továbbképzés a pályakezdő orvosoknak Marosvásárhelyen. = Erdély. ma, máj. 8./
2009. május 8.
A marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnáziumban a leendő első osztályosok felvételije az idén is felborzolta a kedélyeket. A Krónika által megszólaltatott pszichológusok, szociálpedagógusok és óvónők egyenesen rossznak, hatesztendős gyermekekre nézve rendkívül károsnak tartják a fölösleges versenyhelyzet létrehozását. A szakemberek szerint a vonal alatt végző gyerekek kudarcélménye akár egy életre is kihathat. Túljelentkezés esetén viszont nincs más alternatíva: a tanintézmény kénytelen megszervezni az ismeretellenőrzésnek nevezett felvételit – állítják az illetékesek. A gimnázium vezetősége beismeri, hogy nem ideális a jelenlegi versenyrendszer, de nem találtak jobb megoldást. /Tiltakoznak a magyar szülők az elsősök felvételiztetése ellen. = Krónika (Kolozsvár), máj. 8./
2009. május 8.
A Marosvásárhelyen élő és örökké aktív, 85 éves Nagy Pál irodalomkritikus és szerkesztő élete nagy ajándékának tartja, hogy személyesen is ismerhette a romániai magyar irodalom legjavát, kapcsolatot, barátságot ápolt az olyan „nagy öregekkel”, mint Kós Károly, Tamási Áron, Tabéry Géza, Tompa László, vagy kortársai közül Sütő Andrással, Székely Jánossal, Molter Károllyal, Kemény Jánossal és sok más jeles íróval, költővel. 1955-től 1970-ig az Igaz Szó irodalmi folyóirat munkatársa volt, majd az akkor alakult A Hét vásárhelyi tudósítója lett három évig. 1973-ban Sütő András hívta meg az Új Élethez, Nagy Pál innen ment nyugdíjba 1984-ben. Azóta is dolgozik, a Mentor Kiadónál a Wass Albert sorozatot gondozza. Egy budapesti kiadónak több kötetet is szerkesztett Tamási Áron műveiből, emellett saját kötetei is jelentek meg a csíkszeredai Pallas–Akadémia Kiadónál, a székelyudvarhelyi Erdélyi Gondolatnál és a marosvásárhelyi Mentornál. Nagy Pál is vallja, hogy egységes magyar irodalom van. Egyetemes magyar irdalom, aminek egy része Budapesten, Pécsen vagy Debrecenben születik, más része Szabadkán, Marosvásárhelyen, Kolozsváron, esetleg Ungváron. Nagy Pál eszményképei elsősorban Tamási Áron, Nyírő József, Bözödi György, aztán Kiss Jenő és Sütő András. Sütővel meghitt barátságban volt. /Antal Erika: Maradandó művek nyomában. Nagy Pál marosvásárhelyi irodalomtörténész útja egyenesen vezetett az irodalomhoz. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./
