Kolozsváron tartották a Kolozsvár a II. világháborúban címmel Benkő József hadtörténeti kiállítását. Benkő József elmondta, a kiállítás sikeres volt. Ezzel a kiállításával a második világháborúban elesett magyar katonáknak és a bombázások civil áldozatainak állít emléket, az idei 65 éves évforduló keretében. A megnyitóra az előadó tanárokon kívül több szemtanút is meghívtak, akik személyes beszámolót tartottak az amerikai bombázás szörnyűségeiről, amely Kolozsváron több ezer áldozatot követelt. A veteránok örültek, hogy végre valaki foglalkozik velük úgy, mint olyan személyekkel, akik a magyarságért harcoltak. Benkőnek a kolozsvári kiállítása a nyolcadik volt. Háromszor állított már ki Marosvásárhelyen, Nagyváradon egy alkalommal, Gyergyószentmiklóson, Mezőpaniton, és Cseresznyéspusztán szintén egy alkalommal. Minden egyes kiállításának más a témája és az összeállítása. Marosvásárhelyen bemutatta az egyenruhákat (magyar, német, román, orosz), katonai felszereléseket. Ezután nekifogott Partium felkutatásának, aminek a végén egy újabb kiállítást hozott létre Nagyváradon. A következő kiállítás helyszíne Gyergyóremete lesz, majd következik Szatmár, Csíkszereda, Székelyudvarhely és Barót. Benkő József gyermekkora óta gyűjt. Később kezdte a komolyabb kutató munkát. Kerékpárral bejárta Maros megye többségében magyarlakta falvait, ahol felkereste a második világháborúban részt vett veteránokat, videóra rögzítette elmesélt élményeiket. Jelenleg a történelem szakot végzi, az egyetem elvégzése után hadtörténész szeretne lenni, de tudomása szerint Budapestre kell majd kiutaznia, hogy erre a pályára szakosodjon. Céljai közé tartozik egy veteránokról szóló riportfilm elkészítése, hagyományőrző egyesület létrehozása és egy önálló magánmúzeum megteremtése. /Sipos M. Zoltán: A vitéz hadtörténet-kutató. Interjú Benkő József másodéves történelem szakos hallgatóval. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./
2009. június 18.
Marosvásárhelyen bemutatták Járay Fekete Katalin: Mesterség-e vagy művészet? (Hoppá! Kiadó, Marosvásárhely, 2009) című könyvét. Ebben a 91 éves Incze Istvánné Sárkány Ilona díszítőművész, porcelánfestő vallott életéről és munkásságáról. A kötetet illusztráló színes felvételeket az erdélyi porcelánfestés nagyasszonyának alkotásairól fia, Incze István fotóművész készítette. A könyvbemutatón a nem mindennapi emlékezőtehetséggel megáldott, szellemileg ma friss, 91 éves iparművész beszélt életéről. /Szép könyvek. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 18./
2009. június 19.
Nem sok hiányzott, hogy összeérjen a Sepsiszentgyörgy központját átölelő élőlánc – mintegy hatszázan gyűltek össze június 18-án, hogy egymás kezét megfogva tiltakozzanak a magyar intézményvezetők leváltása, a Székelyföldet ért igazságtalanságok ellen. Az RMDSZ sátránál a területi autonómia iránti igényt is tartalmazó kiáltványt lehetett aláírni. „Meg kell mutatnunk, hogy ez a tér a mienk, ez Székelyföld, összetartozunk, egyek vagyunk” – mondta a tüntetés egyik fiatal résztvevője. Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke fontosnak tartotta, hogy a sepsiszentgyörgyi, csíkszeredai, marosvásárhelyi nagygyűlések után új típusú tiltakozással is próbálkoztak Háromszéken. Szerinte bebizonyosodott, hogy a jó ügy érdekében meg lehet szólítani az embereket. „Értékeljük a szolidaritást, örülünk, hogy fiatalok és idősebbek egyaránt részt vettek a megmozduláson” – nyilatkozta Nemes Előd, az Erdélyi Magyar Ifjak háromszéki szervezetének elnöke. /Farcádi Botond: Idősek és fiatalok együtt Székelyföldért (Élőlánc Sepsiszentgyörgyön). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 19./
2009. június 19.
A kormányalkotó pártok Maros megyei képviselőivel, valamint Dorin Florea marosvásárhelyi polgármesterrel folytatott tárgyalások alkalmával a helyi RMDSZ-nek sikerült elérnie, hogy a leváltott magyar intézményvezetők megmaradjanak a hivatali struktúrákban. Néhány Maros megyei igazgatóság keretében „a korábbi magyar nemzetiségű vezetők másodhegedűsök” lettek. A Maros megyei nyugdíjpénztárt korábban irányító Morent Ilona igazgatóhelyettes lett. Györfi Mária a Megyei Munkaügyi, Társadalom- és Családvédelmi Igazgatóságot vezette, elbocsátását követően a megyei önkormányzatnál alkalmazták. A pénzügyi igazgatóság keretében Dénes Irénke közgazdász korábban vezérigazgató-helyettesként dolgozott, de ebben a beosztásban nem maradhatott meg. Most olyan ügyosztályt vezet, amely a kis- és közepes vállalkozások tanácsadásával foglalkozik. Moldován Ibolya és Marton Csilla nemrég még a marosvásárhelyi, illetve a szovátai pénzügyi hivatalt vezette, ők a helyükön maradnak. Csíki Zsuzsa a pénztár alkalmazottja marad, de nem vezető beosztásban fog dolgozni. A megyei ifjúsági igazgatóság korábbi vezetője, Kakassy Blanka most az aligazgatói tisztséget tölti be. A megyei postaigazgatóság főnöke maradt Erős Csaba, de ott is újabb igazgatói állást „találtak ki”, tehát immár neki is román nemzetiségű főnök diktál. A mezőgazdasági igazgatóságnál Antal Lehel igazgatóhelyettes volt, most már csak tanácsadó. Suba Kálmán eddig az Állatnemesítő és Szaporodásbiológiai Igazgatóságot vezette, ő az egyetlen, akit „felfelé buktattak”: Bukarestben annál a hatóságnál fog dolgozni, amelynek a Maros megyei kirendeltségét irányította. A marosvásárhelyi diákház igazgatója, Tóth Andrea a tanügyben kapott munkát. Ferencz Gábor a Maros megyei vámkirendeltséget vezette, továbbra is ott dolgozik felügyelőként, ő is román főnököt kapott. A környezetvédelmi felügyelőség eddigi vezetője, Gyékény Gertrúd az intézmény keretében dolgozik, de nem vezetői beosztásban. Dávid Csaba sem vezeti már a Maros Megyei Vízügyi Igazgatóságot, de annak keretében dolgozik. Nem maradhatott meg vezetői állásában Nagy Edit sem, aki a pedagógusok házát irányította. Szabó Árpád aggasztónak tartja, hogy nincs magyar főtanfelügyelő-helyettes. Továbbra is magyar vezetője van Maros megyében a múzeumnak, az Energomur hőenergia-szolgáltató közüzemnek és a közlekedési vállalatnak. /Máthé Éva: Maros megye: sikeres RMDSZ-lobbi a magyar intézményvezetők ügyében. = Krónika (Kolozsvár), jún. 19./
2009. június 19.
Országszerte 221 ezer kilencedikes helyre várják a jelentkezőket június 25-éig. Vidéken a szakmai és a felekezeti középiskolákba kétszeres a túljelentkezés. 213 ezren végezték el idén a nyolcadik osztályt. A kilencedikbe való felvétel a nyolcadik osztály végéig elért teljesítmény függvényében alakul, számítógépes rangsorolás történik. Azok a tanulók, akik valamilyen művészeti vagy felekezeti iskolába sikeresen felvételiztek, nem kerülnek a számítógépes elosztórendszerbe. A marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum római katolikus osztályába 28 helyre 31 jelentkező vizsgázott, az ugyanabban az épületben működő Református Kollégiumba meghirdetett 28 helyre 61 diák jelentkezett. /Antal Erika: Tolongás a kilencedikbe. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./
2009. június 19.
A tervek szerint szeptemberben kezdené meg működését Kézdivásárhely első hivatásos színháza, mely a Vigadóban kap majd helyet. A projekt – mely Rácz Károly, Kézdivásárhely polgármesterének ötlete nyomán született – szakmai irányítására a város Gergely László magyarországi rendezőt kérték fel. A rendező levélben kereste meg Gáspárik Attilát, a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem rektorát, melyben azt kérte, hogy Gáspárik engedélyezze az intézmény néhány diákjának, hogy részt vegyenek az új színház szeptemberi indulására tervezett, a Tamási Áron Ábel-trilógiája alapján készülő előadás létrehozásában. Hivatalos válaszát megelőzően Gáspárik Attila blogján reagált a kérésre Ez mán Ótonómia? című, cinikus hangvételű bejegyzésében, melyben megkérdőjelezte a színház tervének kivitelezhetőségét, valamint Gergely László kinevezésének jogosságát. Gergely László elmondta, őt a település polgármestere kérte fel arra, hogy a tervezett színház szakmai és gazdasági programját kidolgozza. Gergely elmondta, hogy meg akarta keresni Gáspárik Attilát, de telefonon többszöri próbálkozásra sem tudta elérni, levélben kérte fel, hogy az egyetem néhány diákját engedje el az új színházba, hogy színpadra vihesse velük a Tamási Áron Ábeléből készült darabot. A rektor sem telefonon, sem levélben nem válaszolt, pusztán a blogján reagált, főleg a kézdivásárhelyieket sértő módon. /Színházalapítás és „Ótonómia” = Krónika (Kolozsvár), jún. 19./
2009. június 19.
Kerámia-, üveg- és tűzzománc alkotásokból nyílt tárlat Marosvásárhelyen a Kultúrpalotában. Vidra Birtalan Éva tűzzománc alkotásaival szerepelt a tárlaton, láthatók továbbá Bajusz Katinka kerámiafigurái, Nagy S. Attila üvegtárgyai, Vidra Birtalan Orsolya színes kompozíciói vagy Kiss Melinda, Mariana Olteanu és Jankó Szép Noémi Abigél munkái. /Antal Erika: Tűzben érvényesülő alkotások. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./
2009. június 20.
Kiadták Bajor Andor paródiáit és szatíráit Füstöl az acélkalapács. Szatírák, paródiák /Mentor, Marosvásárhely, 2009/ címmel. Ezek a megírásuk idején hatalmas visszhangot kiváltó és népszerű szatirikus versek felerészben teljesen hozzáférhetetlenek voltak. Bajor az ötvenes években, a proletkult felvirágzása idején kezdett paródiákat, szatírákat írni, egyik legnagyobb hatású verse, az 1952-ben (!) keletkezett Füstöl az acélkalapács önmagában is a korszak ,,lírai elvárásainak” szarkasztikusan zseniális megfogalmazása, híres sora ,,hogyha megnövök, traktor lesz belőlem”. Kötetben először, humoreszkekkel együtt, a Kerek perecben, 1955-ben jelentek meg ezek a gúnyversek, a könyvnek akkora sikere volt, hogy másfél évre rá, jelentékenyen kibővítve újra kiadták. Későbbi könyve, a Répa, retek, mogyoró (1962) is nagyszámú paródiát és szatírát tartalmazott, s a Pokoli különkiadás (1968) is, itt olvasható többek között a három, nagy hatású Lila Leó vers, mely magas színvonalon összegezi a proletkultos költészet ,,átalakulásait”. /Bogdán László: Hogyha megnövök, traktor lesz belőlem... (Bajor Andor paródiái és szatírái). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 20./
2009. június 20.
Földhöz vert csoda címmel jelentette meg 2007-ben a marosvásárhelyi születésű, Gyergyóban élő Rafi Lajos verseit a budapesti L’Harmattan Kiadó. Ötven sóhajtás, cigány dal, helyzetállapot, körkép. A kötetet méltató Kemény István szavai szerint: ,,Rafi Lajos verseit Budapesten olvasni mégiscsak időutazás. Mintha a romantika korába mennénk vissza. A Rafi-versekre úgy (is) kell nézni, mintha Berzsenyi, Petőfi, Vörösmarty kortársát olvasnánk. Mintha egy régi magyar költőt fedeznénk fel – aki történetesen ma él. ” Rafi Lajos 1970-ben Marosvásárhelyen született. /(józsa): Időutazás – versekben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 20./
2009. június 22.
A 16. évfolyamát búcsúztatta június 20-án a marosvásárhelyi Kántor-tanítóképző Főiskola. A nappali és levelező tagozat 40 végzősével immár 600-ra emelkedett a főiskolán képzett tanítók és kántorok száma, akik Erdély egész területén oktatnak, zenélnek, s hitre nevelik a gyermekeket. A katolikus, majd az unitárius templomot megjárva a tanévzáró ünnepség helyszíne a református Vártemplom volt, ahol Kató Béla püspök-helyettes beszélt, őt Barabás László igazgató követte. A jövő iskolai évtől kettős képzést, tanítói és óvodapedagógusi felkészítést biztosítanak tanítványaiknak. /Bodolai Gyöngyi: Ballagtak a kántor-tanítók. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 22./
2009. június 22.
Öt országból érkeztek magyar kórusok a Gyergyószentmiklóson első ízben szervezett Kárpát-medencei Magyar Kórusok Találkozójára, melyet a helybeli Ipartestület Férfikara szervezett. “Egy ilyen találkozó magában hordozza a nemzet megújulásához szükséges gondolatok és lelki töltet megteremtését” – hangoztatta üdvözlő beszédében Patrubány Miklós, a június 20-án Gyergyószentmiklóson megrendezett Kárpát-medencei Magyar Kórusok Találkozójának védnöke, a Magyarok Világszövetségének elnöke. A rendezvény külföldi meghívottjai között szerepelt a délvidéki Csóka település Rákóczi férfikara, a Füleki Férfikar Felvidékről, Kárpátaljáról a Técsői Arany Ősz Művelődési Egylet Dalköre, valamint Magyarországról két kórus: a sárrétudvari Zagyva László Vegyeskar és az Egri Csillagok népdalkör. Erdélyből fellépett a marosvásárhelyi Cantuale Énekegyüttes, Székelyudvarhelyről a Székely Dalegylet Férfikórusa, illetve a helybéli Domokos Pál Péter Női Kar és a Szent Miklós Kamaraegyüttes, valamint a főszervező, a Gyergyószentmiklósi Ipartestület Férfikara. /Jánossy Alíz: Kárpát-medencei magyar kórusok találkoztak Gyergyóban. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./
2009. június 22.
Erdélyi és anyaországi hagyományőrző huszárokból alakult meg az a csapat, amely az 1874-ben létrejött Marosvásárhelyi Magyar Királyi 9-es Honvéd Huszárezred emlékére verbuválódott össze. Június 20-án ez a csapat végigvonult Marosvásárhely történelmi részein, majd a középkori vár udvarán a történelmi egyházak képviselőinek a részvételével zászlóavató ünnepséget tartottak. Ezt követően négy huszárt avattak fel, akik ismét létrehozták a huszárezred emlékét idéző alakulatot. Marosvásárhelyről az emléktúra résztvevői Udvarfalva, Mezőpanit érintésével Marossárpatakra lovagoltak, majd onnan Szászrégen, Mezőkirályfalva, Szentmáté, Apanagyfalu és Bethlen irányába haladtak tovább. Az emléktúra a magyardécsei cseresznyefesztiválon ér véget. /Huszáravatás és emléktúra Maros megyében. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./ Az a nemzet, amely nem ápolja a hagyományokat, elgyökértelenedik. Ezért vállalták a fiatalok, hogy újraalakítják a marosvásárhelyi magyar királyi 9. honvéd huszárezredet. Június 20-án vonultak a várba a huszáralakulatok és hagyományőrző lovascsoportok, amelyeket dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke és Vitéz Szoboszlai Endre törzskapitány köszöntött, majd a Sófalvi Szabolcs és Székely Szilárd vezette marosszentgyörgyi Jubilate Deo és a Kolping Család egyesített kórusa a Föl, föl vitézek a csatára című kórusművet adták elő. Eljött az ünnepségre a Győrffy Árpád őrnagy által vezetett Székelyudvarhelyi Hagyományőrző Székely Huszárezred, a Lázár Béla kapitány vezette Szovátai 15. Mátyás Huszárezred hagyományőrző lovascsapata, itt volt Miholcsa József őrnagy vezényletével a 15. Mátyás Huszárezred Marossárpatakról, vendégekként a Vitéz Szoboszlai Endre törzskapitány irányította Debreceni 2. Honvéd Huszárezred és eljött Bartha Mihály polgármesterrel az élen a mezőpaniti hagyományőrző lovascsapat is. Ezután a huszárok elindultak az emléktúrára. /Vajda György: Zászlót bontottak a huszárok. Újraalakult a marosvásárhelyi Magyar Királyi 9. Honvédezred. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 22./
2009. június 23.
A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, az Erdélyi Magyar Ifjak, a Magyar Polgári Párt marosvásárhelyi szervezete, Marosvásárhelyi Székely Tanács, Maros megyei Magyar Polgári Párt, Marosszék Székely Tanácsa és a Történelmi Vitézi Rend közösen tiltakozott az ellen, hogy díszpolgári címet kapjon Lazar Ladariu, aki az 1990-es marosvásárhelyi etnikai összetűzés előtt és azóta folyamatosan magyarellenes cikkeket tesz közzé a vásárhelyi Cuvantul Liber napilapban. Lapjában folyamatosan rágalmazták nemcsak a magyarságot, de olyan románokat is, akik a magyarok és románok közötti kölcsönös tisztelet, megbecsülés, és a két nemzet közötti jó viszony megteremtéséért nagyon sokat tettek, mint Ana Blandiana, Andrei Plesu, Gabriel Andreescu, Gabriel Liiceanu, Doina Cornea, Smaranda Enache stb. Díszpolgárrá avatása magyarellenes provokáció, Marosvásárhely lakossága egészének is árt. /Tiltakozás. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 23./
2009. június 23.
Kulturális és sporttevékenységekben gazdag program várja a Marosvásárhelyi Napok résztvevőit. A rendezvényt azonban a díszpolgári cím odaítélése körül zajló vita árnyékolja be: mint ismeretes, a román városi tanácsosok a szélsőségesen magyarellenes kirohanásairól híres Lazar Ladariut javasolták kitüntetésre. Az RMDSZ-es városatyák már előre jelezték: nem vesznek részt a ceremónián, ahol Hunyadi László szobrásznak is át kellene vennie a megtisztelő címet. Markó Béla RMDSZ-elnök szerint Ladariu jelölése súlyosan provokatív. Ladariu jelölése miatt a napokban Smaranda Enache ismert emberjogi harcos visszaadta saját kitüntetését. A városnapokon több magyar jellegű rendezvény lesz, ez jórészt a Kozsik József színművész vezette Tamacisza Kulturális Egyesületnek köszönhető. /Máthé Éva: Marosvásárhely: városünnep magyar tiltakozással. = Krónika (Kolozsvár), jún. 23./
2009. június 23.
Bogdán Tibor aggodalommal írt arról, hogy kétes értékű „modernizációs törekvések” áldozatává válhat a Főtér (Főtéri bársonyos pogrom, június 17.), már ennyiért is „nemzeti paranoiával”, „Kolozsvárért szenvedő” sirámmal vádol meg őt Czika Tihamér (A nemzeti paranoia esete a Főtérrel, Szabadság, június 20.) holott éppen ő riogatott azzal, hogy a „zöld köntösbe bújtatott nemzetféltő vélemények”, „a nosztalgiák”, „a megszokott erdélyi magyar modernizációellenesség” nyomán „az útjavítás is magyarellenes tevékenységgé válik”. Bizony Romániában akár az útjavításnak-építésnek is lehet magyarellenes éle, amikor a hivatalos román politika a Brassó–Budapest észak-erdélyi autópálya helyett a Marosvásárhely–Iasi sztráda építését szorgalmazza, jegyezte meg Bogdán Tibor. Czika szerint Bogdánnak nem a nyilvános rendezvények és a nyomukban maradó szeméthalmaz, hanem a rock műfaja ellen van kifogása. Czika a rendezési terv általános elfogadottságáról beszélt, holott többszáz látogató írta be a véleményező könyvbe, hogy nem ért egyet a tervezett átalakítással. /Bogdán Tibor: Multikulturális Főtér-temetés. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./
2009. június 24.
A többnyelvű lét és a kisebbségi oktatáspolitika égető kérdései képezték a témáját múlt hét végén a csíkszeredai Jakab Antal Tanulmányi Házban megtartott tanácskozásnak. A konferenciát a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet és a Sapientia EMTE helyi humán tanszéke szervezte, a két intézmény az együttműködés immár második évi mérlegét vonhatta meg ez alkalommal. Az előadók a beregszászi, budapesti, bukaresti, brassói, csíkszeredai, kolozsvári, marosvásárhelyi, szegedi és veszprémi egyetemek és kutatóintézetek munkatársai voltak. Szó volt a nyelvi egyenjogúsítás sok vonatkozásáról, a román nyelv oktatásáról a magyar iskolákban, de kilátás nyílt az európai horizontra is. Horváth István szociológus, a Kisebbségkutató Intézet igazgatója a dominancia és nyelvváltás körében folyó hazai vizsgálatokról számolt be, a magyar kisebbség körében a kb. tíz százalékot összesítő csoportok helyzetét taglalva, melyek tagjai a másnyelvi asszimiláció közelébe kerültek, illetve beolvadóban vannak. Sokan közülük magyarnak vallják még magukat, de már a második nyelv dominanciája jellemző rájuk. Tódor Erika adjunktus az anyanyelvi dominancia, a kiegyensúlyozott kétnyelvűség és másodnyelvi dominancia három alapesetének megfelelően a románt a kisebbségi iskolákban három modell szerint tartaná célszerűnek oktatni. Sorbán Angela kutató rámutatott: mennyire fonák, hogy a munkaerőpiacon a több nyelvet ismerő, diplomás kisebbségiek alulreprezentáltak, holott azt valljuk: a több nyelv ismeretének előnyhöz kellene juttatnia őket. Balázs Lajos docens, ismert néprajzos a csíkszeredai tanszéken már két éve kidolgozott románnyelv-oktatási reform dilemmáit taglalta. A reformtanterv immár két éve készen áll, de a román politikum nem hajlandó foglalkozni vele. A negyven dolgozat megvitatása után a kolozsvári intézet bemutatta kétnyelvű formanyomtatványait, melyeket a helyi-megyei közigazgatásban, így Hargita megyében is kezdtek alkalmazni, s az államtitkár a minisztériumoknak is figyelmébe ajánlja. /B. Kovács András: A gyarapodó többnyelvűség védelmében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 24./
2009. június 24.
A városi tanács RMDSZ-frakciója Marosvásárhelyen az önkormányzat ülésén nem vitte kenyértörésre az idei díszpolgári címek megítélésére vonatkozó múlt havi határozat ügyét. A napirend előtti felszólalók sorában Molnár Gábor képviselő kiemelte, hogy a díszpolgári címet olyan személyiségeknek kell odaítélni, akik a városban élő nemzetiségek békés együttéléséért munkálkodnak, márpedig a kitüntetés idei román címzettje évtizedeken át napi rendszerességgel több tízezer marosvásárhelyit sértett meg, így nem érdemli meg, hogy a város nevében kitüntessék. A felszólalásra Dorin Florea polgármester válaszolt, azt javasolta az ügy kapcsán magukat sértve érzőknek, hogy gyakorolják a megbocsátás keresztényi gesztusát. Dr. Benedek István frakcióvezető kijelentette, azért nem javasolták a múlt havi határozat részleges visszavonásának szavazásra bocsátását, mert úgyis leszavazták volna őket. A testület előtt felolvasták Virág György levelét, melyben a megyei önkormányzat volt elnöke a tanács tudomására hozta, hogy lemondott a számára 2004-ben adományozott marosvásárhelyi díszpolgári címről. /(benedek): A frakció nem állt ki az RMDSZ kezdeményezése mellett. Marosvásárhelyi tanácsülés. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 24./
2009. június 24.
A Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék júniusi döntése értelmében perújítás lesz az 1958-ban ártatlanul kivégzett Szoboszlay Aladár ügyében. Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd szerint ez precedensértékű lehet a kommunizmus által meghurcolt emberek ezrei számára. A román politikai osztály szégyene, hogy húsz év után sem lehet ezeket a pereket felülvizsgálni, erre –egyedül a posztkommunista európai államok közül – megfelelő törvényt nem hoztak. /Szondy Zoltán: „Bűnös rendszer ellen szervezkedni nem bűn” . = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 24./
2009. június 24.
A ferences és a jezsuita rend szerepéről tartott előadást Bakó Pál és Szőcs László szerzetes Marosvásárhelyen. Marosvásárhely utolsó ferences szerzetese, Bakó Pál beszélt a rend történetéről. A ferences rend 800 éve működik Erdélyben. Marosvásárhelyen 1316-ból származik az első feljegyzés a ruhájuk színe miatt úgynevezett fekete barátokról. A kolostor mellett kódexmásoló, illetve fafaragó műhelyt és iskolát is működtettek. A jezsuiták története Marosvásárhelyen 70 évre tehető, de ittlétüknek megmaradtak a nyomai – ismertette az évszázadok során sokat megélt rend múltját Szőcs László. Marosvásárhelyre 1702-ben érkezett az első jezsuita szerzetes Kolozsvárról. Marosvásárhelyen újraalakult a jezsuita rend három szerzetessel, a minoriták templomában. /Antal Erika: Szerzetesi múlt Vásárhelyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./
2009. június 25.
„Marosvásárhely többet érdemel” feliratú táblákkal próbált tiltakozni mintegy húsz marosvásárhelyi fiatal az ellen, hogy a polgármesteri hivatal – a korábbi tiltakozások ellenére – június 24-én Lazar Ladariu újságírót tüntette ki a Marosvásárhely díszpolgára címmel. A Kultúrpalotában tartott átadásra az Erdélyi Magyar Ifjak, a Magyar Polgári Párt és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagjait a nagy számban odavezényelt rendőrség nem engedte be, arra való hivatkozással, hogy nincs meghívójuk. Az RMDSZ távolmaradással tiltakozott Ladariu kitüntetése ellen, csupán Csegzi Sándor alpolgármester volt ott, aki átadta egy másik díjazott, Hunyadi László vásárhelyi szobrászművész kitüntetését. Az eseményt megelőzően, délelőtt Benedek István tanácsi frakcióvezető, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke tartott sajtótájékoztatót, amelyen felháborítónak nevezte, hogy egy olyan ember veheti át a város díszpolgári címét, „aki folyamatosan árt a román–magyar kapcsolatoknak, és aki nemcsak a magyarság, de a romániai demokrácia ellensége is”. Benedek elmondta, petíciót nyújtottak be a tanácshoz, amiben kérték, hogy Ladariutól vonják vissza a címet, de a polgármesteri hivatal nem tűzte napirendre az RMDSZ kérését. Pro Urbe-díjat érdemelt ki egyébként Szabó Béla csíkszeredai főkonzul is, aki nem volt jelen a rendezvényen, valamint Józsa Kata, a Marosvásárhely–Kecskemét Baráti Társaság elnöke. /Antal Erika: „Vásárhely többet érdemel”Díszpolgár lett Lazar Ladariu. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./
2009. június 25.
Marosvásárhelyen a városi tanács RMDSZ-frakciója felszólította a városi tanácsot a Lazar Ladariunak odaítélt díszpolgári cím visszavonására. Ennek ellenére a Népújság június 24-i száma szalagcímben írta: „A frakció nem állt ki az RMDSZ kezdeményezése mellett”, vonatkoztatva a Lazar Ladariu-ügyre Felháborító a „tudósító” figyelmetlensége vagy szándékos csúsztatása. Ez a magyar lap milyen szolgálatot tett a polgármesternek, hogy nem ismerteti a tanács munkájának fontos aspektusait? /Dr. Kolozsváry Zoltán, RMDSZ-es városi tanácsos, Prof. Dr. Benedek István, a városi tanács RMDSZ- frakcióvezetője, a városi RMDSZ elnökei: A replika jogán! = Népújság (Marosvásárhely), jún. 25./
2009. június 25.
Marosvásárhelyen a városi tanács RMDSZ-frakciója nem fogadja el Lazar Ladariu díszpolgárrá avatását, aki „ellentétet szított, arrogáns, xenofób, sovén magatartást tanúsított elsősorban a magyar közösséggel szemben, de támadott neves román személyiségeket is. Smaranda Enache is emiatt adta vissza a címet, amivel sok román értelmiségi is egyetértett”, jelentette ki sajtótájékoztatón dr. Benedek István, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke. Elmondta, az RMDSZ aláírásgyűjtést kezdeményezett ennek a tanácsi határozatnak az utólagos visszavonására. Benedek István szerint a frakció azt javasolta – és ezt a román fél is elfogadta –, hogy ezentúl csak konszenzussal lehet díszpolgári címet adományozni. Az RMDSZ-frakció nem vesz részt a díjkiosztáson, mert az L. L. által vezetett újság a törvényszékre, a tanácsra, a polgármesteri hivatalra s magára a polgármesterre is nyomást próbált gyakorolni. /Mózes Edith: Dr. Benedek István: Remélem, eljutunk oda, hogy ezt a díjat vissza lehet vonni. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 25./
2009. június 25.
Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere kifejtette, a Maros megyei településeknél több befektetőt tudnak vonzani a határ menti nagyvárosok és Kolozsvár, Székelyföld viszont kissé lemaradt. Csegzi úgy látja, Kolozsvárral partneri viszonyt kell kialakítaniuk. Székelyföld nagyon lemaradt. Voltak próbálkozások a három (Maros, Hargita és Kovászna) megye összefogására, de semmit nem tudtak kihozni belőle. /Antal Erika: Kolozsvár jobb partner? Csegzi Sándor szerint Vásárhelynek nem könnyű Székelyfölddel együttműködnie. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./
2009. június 25.
Véget ért a kilencedik alkalommal megszervezett Bolyai Alkotótábor Marosvásárhelyen, amelyet a művészek közös kiállításával zártak. A festészet geometriája – a geometria festészete címet viselő tárlaton 18 képzőművész munkája látható. Évről évre gyarapodik a Bolyai Alkotótáborban született művek tárháza, egyre színesebb és változatosabb a gyűjtemény – mutatott rá Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere, a tábort kezdeményező Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Maros megyei szervezetének elnöke. /Antal Erika: Geometria a festészetben. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./
2009. június 26.
A Marosvásárhelyi Napok tizenkét éves története során nem volt még példa arra, hogy díszpolgáravatás idején csendőrkordon vegye körül a helyszínt. Kiktől kit véd a csendőrség? A magyaroktól a románokat? Kit szolgálnak az ország rendvédelmi alakulatai? Nem bármely állampolgárt? A csendőrség a város MPP-s polgárait nem engedte be abba a palotába, amelyet száz évvel ezelőtt a magyar adófizetők pénzéből építettek – ugyanis akkor a románság hiánycikk volt a városban, írta a lap munkatársa. Az idősebbek még emlékeznek az 1990-es összecsapásra és az azt követő hónapokra, amikor a magyarok is olvasták a Cuvantul Liber napilapban megjelenő számtalan gyalázkodást. Ebben a lapban azóta is zajlik az uszítás. /Máthé Éva: Gyökérletelenítés. = Krónika (Kolozsvár), jún. 26./
2009. június 26.
Négy városban készültek azok a felvételek, amelyekből kiállítás nyílt a marosvásárhelyi Bernády Ház tetőtéri galériájában. A Pécs, Kecskemét, Marosvásárhely és Szabadka szecessziós épületeit bemutató vándortárlat utolsó állomásához érkezett. Egy újabb kézfogás valósult meg ezzel a kiállítással – mondta Kilyén Ilka a Zsolnay-virágok – mai üvegpaloták – köztereink tárlatnyitóján. Életszeretetet igénylő korszak volt a szecesszió kora, amikor Jakab Dezső és Komor Marcell azokat a ma is álló épületeket építette, amelyek összekötik a négy várost. /Antal Erika: Szecesszió – az élet szeretete. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./
2009. június 26.
Marosvásárhelyen június 25-én avatták fel a Zalaegerszeg testvérváros önkormányzata által adományozott haranglábat és harangot a Vártemplom udvarán, a Millenniumi parkban. A rendezvényen népdalokat énekelt a Zalaegerszeg – Marosvásárhely Baráti Társaság Za-Ma kórusa, amely kimondottan erre az alkalomra „alakult”. Az ajándékért dr. Csegzi Sándor marosvásárhelyi alpolgármester mondott köszönetet. Emlékeztetett arra, hogy a Marosvásárhely és Zalaegerszeg közötti testvérkapcsolatot Fodor Imre egykori polgármester és dr. Gyimesi Endre, a magyarországi város akkori és jelenlegi polgármestere tette hivatalossá. Dr. Gyimesi Endre polgármester, országgyűlési képviselő ünnepi beszédében kitért arra, hogy ők viszonozták a Marosvásárhely-Zalaegerszeg Baráti Kör Egyesület 2006-ban tett gesztusát, amikor Zalaegerszegnek egy székely kaput adományoztak, amely a város éke. /Megszólalt az új harang…= Népújság (Marosvásárhely), jún. 26./
2009. június 26.
Népes hallgatóság előtt tartott előadást Marosvásárhelyen a Deus Providebit Házban Borbély Gábor főesperes plébános, A vértanúk vére: a keresztények magvetése címmel Pálfi Jánosra emlékezett. Pálfi János /sz. Máréfalva, 1874. máj. 15./ teológiai tanulmányait között Gyulafehérváron végezte. Majláth püspök 1899-ben szentelte pappá. 1916-től Jobbágyfalva plébánosaként működött. A termény-beszolgáltatások idején a „kulákplébánosnak” gúnyolt lelkész a nyárádszeredai átvevőközpontba vitte szekérrel a gabonát. Útközben, azzal az ürüggyel, hogy nincsenek rendben a papírok, elkobozták a szállítmányt, s azt nem számították beadásnak. 1958 nyarán házkutatást tartottak a jobbágyfalvi plébánián, azután a marosvásárhelyi hadbíróság a ‘hatóság megrágalmazása és a szocialista rend megdöntésére irányuló tevékenység’ miatt gyorsított eljárással 5 évi börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítélte. Bár a kolozsvári fellebbviteli tárgyalás előtt meghalt, ítéletét helybenhagyták. A marosvásárhelyi börtönben hunyt el 1958. november 6-án. Sírja azonosíthatatlan. A magyarlakta területeken élő szerzetesnők és világi keresztények szenvedéseiről és sokuk vértanúságáról kevés írásos dokumentum maradt. Az ötvenes évek romániai pereiben csupán a Szociális Testvérek Társaságából 15 testvért és 3 munkatársukat ítélték 5-20 év börtönre „hazaárulás” miatt, vagyis azért, mert hűségesek voltak Márton Áron püspök irányvonalához. Hajdú Gabriella orsolyita nővér boldoggá avatási folyamatát 2003-ban indította el a Gyulafehérvári Érsekség. Hajdu Gabriella Csíkmadarason született 1915. január 8-án. Középiskolai tanulmányait Nagyváradon, az orsolyita nővérek gimnáziumában, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Az orsolyiták nagyváradi leánygimnáziumában tanított az 1948-as államosításig. Rendje feloszlatása után, 1948-ban Marosvásárhelyre ment szüleihez. Itt – mint gimnáziumi tanárnő – magánórákat adott vallásos középiskolásoknak, akiknek egyúttal hittant is tanított. Ezért tartóztatták le 1961-ben. Öt évre ítélték. A nagyváradi börtönben halt meg 1963. április 20-án. A Rulikovszky- temetőbe temették. Az 1970-es években exhumálták és a váradolaszi katolikus temető nővérparcellájában temették újra. Hajdu Gabrielláról Kovrig Gabriella nővér beszélt a közönségnek. Azt est végén Sebestyén Péter dedikálta Lukács, az ikonfestő evangélista című kötetét. /-dbs-: Keresztények magvetése. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 26./
2009. június 27.
Idén botrány kerekedett a díszpolgáravatásból, arcul csapták a város magyarságát. A magyarellenességéről ismert nacionalista újságíró, Lazar Ladariu, aki miatt lemondott korábban kapott díszpolgári címéről két jeles marosvásárhelyi személyiség, szokásához híven még a díjkiosztó ünnepségen is ódákat zengett saját magáról és munkásságáról, kijelentve, hogy az elkövetkezendőkben is hasonlóképpen fog cselekedni. Ez azt jelenti, hogy tovább folytatja az RMDSZ és a magyarság pocskondiázását. A díszpolgáravatást követő lapszámokban is „hozta a formáját”, megtetézve egy kis fenyegetéssel is, pereket emlegetve azok ellen, akik meg merték kérdőjelezni személyiségének „közösségépítő” jellegét. Az idei díszpolgáravatás „újdonsága” volt az is, hogy csendőri őrizet mellett zajlott az átadóünnepség, mintha legalábbis ostromállapot lett volna. /Mózes Edith: Intő jel. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 27./
2009. június 27.
Dr. Kovács Dezső Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármesteréhez intézett nyílt levelében megkérdezte, milyen alapon döntött a díszpolgári cím odaítélési ünnepségen való részvétele mellett, akkor, amikor külön felkérték, hogy ne vegyen részt azon az ünnepségen, ahol a város magyar lakosságát megalázták az Lazar Ladariunak odaítélt díszpolgári címmel? /Dr. Kovács Dezső: Csegzi Sándor alpolgármester úrhoz. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 27./
