1940. augusztus 30-án hirdették ki a tengelyhatalmak – Németország és Olaszország külügyminiszterei, Joachim von Ribbentrop és Gian Galeazzo Ciano – a bécsi Belvedere-palotában a második bécsi döntést, amely 43 ezer négyzetkilométernyi észak-erdélyi területet juttatott vissza Magyarországnak 2,5 millió lakossal. Visszakerült Nagykároly, Nagyvárad, Kolozsvár, Szatmárnémeti és Marosvásárhely, valamint az egész máramarosi terület és Székelyföld. A döntés előzményeihez tartozik, hogy a romániai Szörényváron (Turnu Severin) 1940. augusztus 16-24 között folytatott román–magyar tárgyalások nem vezettek eredményre a területátadás kérdésében. A magyar csapatok 1940. szeptember 5-13 között vonultak be a visszakapott területre. Az 1941. évi népszámlálás adatai szerint a visszacsatolt Észak-Erdélyben 1 344 000 magyar, 1 069 000 román és 47 000 német lakos élt. Dél-Erdélyben körülbelül 400 000 magyar maradt. /Hatvankilenc évvel ezelőtt lett újra magyar terület Észak-Erdély. = Erdély. Ma, aug. 30./
2009. szeptember 2.
Borbély László képviselő, bár két alkalommal is írásban kért találkozót Dorin Florea marosvásárhelyi polgármestertől, választ egyik beadványára sem kapott, holott marosvásárhelyi képviselőként kötelességének érzi tájékozódni arról, ami a városházán, illetve a tanácsban történik, hogy tudja, a parlamentből miként segíthetné szülővárosát. Borbély bejelentette, hogy az őszi parlamenti ülésszakon két törvénytervezetet kíván benyújtani: a lakástörvényt és a lakbértörvényt. /(mózes): Politikai döntések helyett marakodás. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./
2009. szeptember 2.
A még csak Marosvásárhely körzetében nézhető Erdély Televízió (ETV) a Helyi Televíziók és Független Stúdiók Fesztiválján két díjat is kapott, tájékoztatott Csatlós Károly felelős szerkesztő. Egyelőre földi sugárzásban fogható az adásuk, így a környező falvakban láthatják a műsort, az ottani kábelszolgáltató ugyanis veszi a műsort és szétszórja, Nyárádszeredától, Marosfelfaluig. Marosvásárhelyen is fogható földi sugárzásban, illetve a kábelszolgáltató extra magyar csomagjában. Folynak a tárgyalások, hogy bekerüljenek az alapcsomagba, akkor tudnának mindenkit megszólítani, elérni. Jelenleg a híradókra koncentrálnak, de a magazinműsorok és a reggeli beszélgetések is ugyanilyen fontosak. /Antal Erika: „Erdélyiekhez szólni” Interjú Csatlós Károllyal, az ETV megbízott felelős szerkesztőjével. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./
2009. szeptember 2.
Beke István Ferenc gitárművész, a IV. Nemzetközi Klasszikusgitár-fesztivál főszervezője, a Harmonia Cordis Egyesület vezetője elmondta, a marosvásárhelyi Kultúrpalotában telt házas terem várta a világhírű előadókat, nemegyszer a kakasülő is benépesedett. 2007-ben még éppen hogy megtöltötték a kistermet, most minden este tele volt a nagyterem. Sokan jelentkeztek a mesterkurzusra is. – A mostani volt a legsikeresebb fesztivál. /Nagy Botond: „Nem kaptunk negatív visszajelzést…” = Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./
2009. szeptember 3.
Magyarország sepsiszentgyörgyi Kulturális Koordinációs Központja indított Történetek Magyarországról címmel előadás-sorozatot több erdélyi helységben. Marosvásárhelyen a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvánnyal közösen rendezik meg az esteket. A legfrissebb szeptember 1-jén volt. A mostani vendégelőadó, Prőhle Gergely, volt berlini illetve berni magyar nagykövet, volt kulturális államtitkár, a magyarországi evangélikus egyház világi vezetője előadását a reális helyzetelemzés uralta. A gyenge anyaország a határon túli nemzetrészeket sem tudja kellőképpen megvédeni, támogatni fennmaradásukban, hangsúlyozta. Az ország politikai vezetői, s a lakosság nagy része úgy tekint a határon túli nemzetrészekre, mint valami rezervátumra. /N. M. K. : Történetek Magyarországról. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 3./
2009. szeptember 3.
Évadnyitó társulati ülést tartott szeptember 1-jén a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata. Kövesdy István művészeti aligazgató, a Tompa Miklós Társulat vezetője értékelte az elmúlt évad eredményeit és ismertette a 2009/2010-es színiévad repertoár-tervezetét. A terveket megkérdőjelezi az anyagi források apadása. Ugyanezen alkalommal tartotta meg első tanácskozását Kilyén Ilka elnök vezetésével, a Tompa Miklós Társulat mellett működő frissen megalakult, Székely Színház Egyesület. /Kiss Éva Evelyn, irodalmi titkár: Évadnyitás a Tompa Miklós Társulatnál. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 3./
2009. szeptember 3.
Asztalos Enikő magyar szakos tanár és néprajzkutató augusztusban ünnepelte 70. születésnapját. A marosvásárhelyi Népi Egyetem ma is tevékeny előadója 1993 óta vezeti a magyar néprajz és népművészet tanfolyamot. A 16 év alatt népi iparművészek, pedagógusok, lelkészek, diákok, egyetemi hallgatók számára tárta fel népi kultúránk üzenetét, jelrendszerét, hagyományait, díszítőelemeit, a népszokásokat, táncokat, viseletet stb. Tanítványait bevezette a szakszerű gyűjtőmunkába, amelynek eredményét díjak, elismerések egész sora jelzi. Magyarfodorházán a papilakban született, édesapja református lelkész, édesanyja kántortanító volt. Kényszerűségből tanárrá átképzett szülei Kalotaszegen, Mákófalván állapodtak meg. Asztalos Enikő Kolozsváron végezte a magyar nyelv és irodalom szakot. A Babes és a Bolyai egyetemek egyesítése után Szabédi László az ő évfolyamukon tartotta az utolsó elméleti óráját, mielőtt öngyilkos lett volna. Férjhez ment Kicsi Antalhoz, aki Marosvásárhelyen a Pedagógiai Főiskolán lett tanár. Hat év után elváltak. Asztalos 28 évig volt tanár a városban. 1979-től tanítványaival néprajzi szakkört, majd néprajzi múzeumot hoztak létre. 1993-ban meghívást kapott a Népi Egyetemtől, hogy indítsa be a magyar néprajzi tanfolyamot, amelyen azóta évente két évfolyam végez. Az oktatás mellett részt vett a Budapesten meghirdetett önkéntes néprajzgyűjtőknek szóló pályázatokon, ezenkívül konferenciákon, kongresszusokon volt jelen. Hallgatói számára újdonság az őshazáról szóló elmélet ismertetése, a szakrális, vallásos néprajz. A hagyományok tiszteletében az értelmiségnek kell példát mutatnia, vallja Asztalos Enikő. 1990 óta tíz könyvet adott ki, kettő még kézirat formájában maradt. /Bodolai Gyöngyi: Orsót virágzó kancsók. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 3./
2009. szeptember 5.
Harmadik alkalommal kerül sor idén, szeptember 18–29. között a Szakrális Művészetek Hete című rendezvényre, amely a 2007-es nemzetközi Városmissziós eseménysorozatból kinőve először budapesti, majd a következő esztendőben egész Magyarországot átfogó rendezvénnyé duzzadt, hogy az idén már a határokon túlra is kiterjedhessen. A civil kezdeményezésű programsorozat – melyet a Dragonits Márta építész és Toroczkay Ilona belsőépítész által létrehozott Ars Sacra alapítvány szervez – célja a magyar egyházművészet páratlan kincseinek megismertetése a nagyközönséggel. A programsorozatban számos múzeum, egyesület, templom, művelődési ház vesz részt. Marosvásárhelyen a Keresztelő Szent János Plébániatemplom és a Marosvásárhelyi Egyházművészeti Múzeum tekinthető meg szeptember 19-20-án, Komáromban a Szent András templomban szeptember 27-én szlovák nyelven, majd magyar nyelven nyitják meg a Vexilla Regis – Királyi zászlók c. zászló-kiállítást. Kassán a Szent Gellért pasztorációs központban tartanak kulturális estet. A Délvidéki települések közül Oromhegyes vesz részt a Szakrális Művészetek ünnepében. /M. É. : Szakrális Művészetek Hete a Kárpát-medencében. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./
2009. szeptember 7.
Október 23-án tartja a legelső bemutatóját a most alakult, az erdélyi magyar színházak sorában a tizedik színház Kézdivásárhelyen. A repertoár összeállítását megelőzően egyeztettek a környező – a székelyudvarhelyi, sepsiszentgyörgyi, gyergyószentmiklósi, és csíkszeredai – színházakkal, így jött létre a saját műsorterv. A bérletes előadásokkal párhuzamosan stúdióelőadásokat, alternatív mozgásszínházat is terveznek. Hamarosan megkezdheti a munkát az a csapat, amelynek tagjait – marosvásárhelyi, kolozsvári, sepsiszentgyörgyi, székelyudvarhelyi, többnyire szabadúszó színészeket és rendezőket – egyelőre egy-egy előadásra, illetve szerepre szerződtették, de akik fantáziát és lehetőséget látnak egy új társulat létrehozásában is. Az új intézmény a Kézdivásárhelyi Városi Színház nevet viseli. A társulat vezetője Csapó György színész. /Antal Erika: Új színház Erdélyben: Kézdivásárhely felzárkózott. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./
2009. szeptember 8.
„A magyar középiskolákban hiúság kérdésévé vált a román nyelv nem ismerése” – idézte a nyár derekán a romániai magyar sajtó Frunda György RMDSZ-es szenátort, aki buzdította a magyar fiatalokat a többség nyelvének elsajátítására. Frunda elmondta, idén érettségizett lánya amiatt sajnálkozott, hogy az marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnáziumban már nem működnek román osztályok, hogy a magyarok románul tanulhassanak és fordítva. A szenátor kijelentésén a „polgári oldal” felháborodott. Az Új Magyar Szó viszont vezércikkben állt ki Frunda nézete mellett, azzal érvelve, Sütő András hiába adta fél szemét a magyar kisebbségi jogokért. Két évtized múltán „meg kell állapítani: az iskolák szétválasztása bizonyára segítette a közösségi identitásőrzést, de ugyanakkor hozzájárult egyfajta elszigetelődéshez is, ami rontja a közösséghez tartozó egyén versenyképességét és helytállási esélyeit a romániai és/vagy európai (munka)piaci környezetben. ” /Salamon Márton László: Eretnekek. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./
2009. szeptember 8.
Anyagi gondokkal küzd, de előadásai színvonalából nem enged a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház művészeti igazgatóhelyettese, a Tompa Miklós Társulat vezetője, Kövesdy István rendező kifejtette, sajnos mostanában többet foglalkozik pénzügyekkel, mint a színházművészeti feladatokkal. A költségvetés nem a színházi évadhoz, hanem a naptári évhez kapcsolódik, ez nagyon megnehezíti a repertoár kialakítását, mert nem lehet tudni, hogy mennyit kapnak az előadásokra. 2009-ben produkciós költségre feleannyi pénz jutott, mint 2008-ban, és a válság miatt a 2010-es büdzsé sem biztató. Jelenleg kizárólag pályázati pénzekből, támogatásokból finanszírozhatják az előadások költségeit. A Székely Színház Egyesület még csak ezután próbálja megszólítani azokat, akik támogatnák a színházat. Az egyesület már jelentősen hozzájárult a Tanítónő című előadáshoz, amelyet először a Mikházi Csűrszínházban mutattak be a nyáron. A társulat ezzel a bemutatóval kezdi az évadot szeptember 11-én. A Tompa Miklós Társulatnak körülbelül 500 ezer lejre lenne szüksége ahhoz, hogy az új évadban a tervek szerint teljesítsenek. A korábbiakhoz hasonlóan az új évadban 6-7 bemutatóval készül a társulat. Kövesdy István rendezi a Bethlen című darabot, amelyet Závada Pál írt Móricz Erdély-trilógiája alapján. A marosvásárhelyi származású Bocsárdi Lászlót, a sepsiszentgyörgyi színház igazgatóját várják, aki Ödön von Horváth Mit csinál a kongresszus? című vígjátékát viszi majd színre. Farkas Ibolya színművészt életműdíjjal jutalmazták Kisvárdán. /Máthé Éva: Tompa Miklós Társulat: Nincs pénz neves meghívottakra. = Krónika (Kolozsvár), szept. 8./
2009. szeptember 8.
Tamási Áron szülőfaluja szeptember 6-án, vasárnap újabb köztéri műalkotással gazdagodott. Farkaslakán a marosvásárhelyi szobrászművész, Hunyadi László készítette mellszobor hosszabb ideje várt arra, hogy nemes anyagba öntve tisztelegjen nagy írónk emléke előtt. Most sikerült a gipszváltozat bronzba nemesíteni. A kőtalapzat a csíkszeredai szobrász, Dóczi András munkája. A szobrot Tamási Áron egykori iskolájának udvarán állították fel. /Tamási Áron-mellszobor Farkaslakán. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 8./ „És rátok bízom az itt maradó kincseket: a virágot csókoló madarat, a szántó-vető embert és a Küküllőbe hullott három csillagot” – ezt a Tamási-idézetet vésték bele annak az íróról készült mellszobornak a talapzatába, amelyet szeptember 6-án lepleztek le Farkaslakán. A jelenlevőkhöz szólt a mellszobor felállításának egyik lelkes szorgalmazója és támogatója, dr. Sipos Lajos, az ELTE Bölcsésztudományi Karának nyugalmazott professzora, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság elnöke is. /Lázár Emese: Tamási-mellszobrot avattak. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 7./
2009. szeptember 8.
Marosvásárhelyen nagyon sokan kíváncsiak voltak a Maros Művészegyüttes új székházában 27. alkalommal megrendezett néptánctalálkozóra. A hagyományos betlehemes játék pásztorok örömtáncával kapcsolatosan elmondták, Szentegyházán karácsonyban még élő szokás a betlehemezés, ebből készült a hagyományőrző tánccsoport egyórás műsora. A szentegyháziak csoportjában csak férfiak táncoltak, a magyarósiak párosan léptek színpadra. „Nemhiába, a fesztivál neve is ez, az öregek, vagyis az ősök tánca, mert azt adjuk elő, amit az öregektől tanultunk” – magyarázta a Soó házaspár. /Antal Erika: Táncban őrzött hagyaték. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./
2009. szeptember 9.
A Tokiói Műszaki Intézet /Tokyo Institute of Technology/ és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem együttműködésének eredménye az a tudománytechnológiai kutatólaboratórium, amelyet a két intézmény vezetői szeptember 8-án nyitottak meg a Sapientia marosvásárhelyi Műszaki és Humán Tudományok kar főépületében. „Az egyetem kutatás nélkül tulajdonképpen nem egyetem, és a kutatásban is lehetőleg világszintű eredményeket kell elérnünk ahhoz, hogy elismertek legyünk” – nyilatkozta dr. Hollada Dénes, a Műszaki és Humán Tudományok Kar dékánja. – A tudománytechnológiai kutatólaboratórium felavatásával az egyetem vezetőinek régi álma valósult meg, hiszen minden európai egyetem működésében alapvetően fontos a kutatás – mondta dr. Dávid László, az EMTE rektora. Méltatta Osváth Jenő, a Nemzeti Nukleáris és Fizika Intézet korábbi kutató főmérnökének érdemeit, aki nélkül nem jöhetett volna létre a kutatólaboratórium, amely a Sapientia egy nagylélegzetű projektjének, a Fizika Nemzetközi Házának első állomása. Toshiyuki Hattori, a Tokyo Institute of Technology professzora adománya a laboratórium, ahol világszintű kutatást folytatnak. Osváth Jenő kutatómérnök hozta létre az együttműködést a japán professzorral. /Antalfi Imola: Tudománytechnológiai kutatólaboratórium nyílt a Sapientián. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 9./
2009. szeptember 9.
Ünnepi műsor keretében az idén is átadják Marosvásárhelyen az Erdős Irma-díjat és -emlékgyűrűt az arra érdemeseknek. Az idei díjátadás szeptember 11-én lesz. /Antal Erika: Erdős Irma-díj és emlékgyűrű ifjú színészeknek. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./
2009. szeptember 9.
A Romániai Magyar Pax Romana Keresztény Értelmiségi Egyesület tanulmányi napokat szervez szeptember 11–12-e között a jezsuiták kolozsvári Manréza lelkigyakorlatos házában, A társadalom peremén, az egyház peremén – központi témával. Az előadók között lesz dr. Jitianu Liviu, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Karának tanára, kancellárja, dr. Máté Róbert-Béla, a Gyulafehérvári Caritas Szervezet lelki igazgatója, Albert-Lőrincz Enikő, pszichológus, egyetemi tanár és Molnár Judit, a Gyulafehérvári Caritas marosvásárhelyi kirendeltsége önkéntes programjának vezetője. /Fodor György: Pax Romana tanulmányi napok Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./
2009. szeptember 9.
A Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem hallgatóinak közel egyharmada magyarországi, az egyetem magyar nyelvű tanszéke vonzza őket Erdélybe. Kovács Levente, a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem magyar tanszékének vezetője elmondta, az elmúlt években nőtt az Európai Unióból, főként Magyarországról érkező érdeklődők, illetve hallgatók száma. Hozzátette: egyre több nő jelentkezik a szakra, ezért szerinte a színészi szakma „elnőiesedéséről” lehet beszélni. /A marosvásárhelyi színisek egyharmada magyarországi. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./
2009. szeptember 10.
Éllovas kíván lenni Sepsiszentgyörgy a széki társulások létrehozatalában, az MPP városi tanácsi frakciója kezdeményezte, az RMDSZ és Antal Árpád polgármester is támogatja az erre vonatkozó határozat mihamarabbi elfogadását. Ferencz Csaba MPP-s tanácstag bemutatta a székelyudvarhelyi nagygyűlésen elfogadott határozatokat, és javasolta, Sepsiszentgyörgy tanácsa elsőként kezdeményezze a sepsiszéki társulás létrehozatalát. Ha elkészült a tervezet, eljuttatják a többi sepsiszéki helyi tanácsnak is, mindenütt meg kell szavazni a társulásban való részvételt, mondta Gazda Zoltán, az MPP megyei alelnöke. Székelyudvarhelyen az önkormányzati nagygyűlésen arról is elfogadtak egy határozatot, hogy az egykori székek mintájára széki társulásokba tömörülnek a helyi önkormányzatok. A döntés értelmében ezek az önkormányzati társulások a következők lennének: Bardoc–Miklósvárszék Barót székhellyel, Csíkszék Csíkszereda székhellyel, Gyergyószék Gyergyószentmiklós székhellyel, Kézdiszék Kézdivásárhely székhellyel, Marosszék Marosvásárhely székhellyel, Orbaiszék Kovászna székhellyel, Sepsiszék Sepsiszentgyörgy székhellyel, Udvarhelyszék Székelyudvarhely székhellyel. /Farkas Réka: Létrehozzák a sepsiszéki társulást (Az RMDSZ is támogatja az MPP javaslatát). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 10./
2009. szeptember 10.
Szeptemberben nyitnak országszerte a bábszínházak. Megkezdte az új évad első produkciójának próbáit a marosvásárhelyi Ariel Gyermek- és Ifjúsági Színház magyar tagozata. A Piroska és a farkas című mesejátékot Király István rendezi. A bábszínház, a hagyományaihoz híven, nemcsak a marosvásárhelyi óvodásoknak és kisiskolásoknak játszik, de valamennyi előadását elviszi a környező településekre, illetve rendszeresen turnézik a Székelyföldön is. Az idei év szezonnyitó előadása a nagyváradi bábszínházban a Szupermese című darab lesz, amelynek írója és rendezője Urbán Gyula, mondta el Daróczi Réka, a nagyváradi Arcadia Ifjúsági és Bábszínház irodalmi titkára. Szeptember 19-én tartja évadnyitóját a kolozsvári Puck Bábszínház magyar tagozata. /Antal Erika, Sipos M. Zoltán, Totka László: Bábszínházi évadrajt. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./
2009. szeptember 10.
A többi romániai színházhoz hasonlóan a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház is jelentős anyagi gondokkal küzd, mégis öt bemutató előadást terveznek az idénre, olyan neves rendezőkkel, mint Döbrei Dénes, a Nagy József vezette Jel Színház tagja, Kövesdy István, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának vezetője, de visszatér a színházhoz a marosvásárhelyi Barabás Olga rendező, valamint Béres László igazgató és Barabás Árpád színművész is, akik egy-egy előadást rendeznek majd. Az idei évad legjelentősebb eseménye az október 2. és 11. között megrendezendő 8. Romániai Kisebbségi Színházak Kollokviuma lesz, melyen az ország hivatásos kisebbségi színházai mind képviseltetik magukat: tíz magyar, két német nyelvű, valamint a bukaresti zsidó színház. A kollokviummal egy időben a Figura születésnapot is ünnepel, hiszen éppen 25 évvel ezelőtt alakult a Figura csoport. /(Csibi Márti): Színházi kollokvium nyolcadszor Gyergyóban. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./
2009. szeptember 11.
Kőműves Kelemen balladájával kezdte szeptember 10-én az évadot a Maros Művészegyüttes. A Novák Ferenc koreografálta előadásban a táncosok mellett a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának színészei is játszanak. Novák Ferenc, népszerű nevén Tata a Vártemplomban beszélt a darabról, az első, 1981-es bemutatóról és az azóta is tartó sikerekről. /A. E. : Rockballadát táncolnak. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./
2009. szeptember 14.
Szobrot állít a marosvásárhelyi önkormányzat Stefan Gusa tábornoknak, a ‘89-es temesvári, majd bukaresti véres események egyik vitatott kulcsfigurájának. A tiszt nevét viselő alapítvány kezdeményezésére született döntést valamennyi frakció támogatta, beleértve a tíz taggal rendelkező RMDSZ-t is. Cserében a román pártok képviselői megígérték, hogy amint elkészül a Sütő András szobrának dokumentációs terve, ők is megszavazzák annak felállítását. A határozat értelmében Gusa büsztje azon a vársétányi talapzaton kap helyet, ahol eredetileg egy másik katonai szervezet Ion Antonescu háborús bűnös marsall szobrát szerette volna felavatni. A konszenzussal született tanácsi döntés felháborodást keltett a temesvári forradalmárokban. Az 1994-ben elhunyt Stefan Gusa volt az egyike azoknak a tábornokoknak, akik 1989 decemberében belelövettek a temesvári tüntetőkbe. A katonai ügyészség 1997-ben Victor Atanasie Stanculescuval és Mihai Chitackal egyetemben Gusát bűnösnek találta. Gusa még életében tagadta az ellene felhozott vádakat, mi több, a forradalom hősének tekintette magát. Ion Iliescu és az alakulófélben lévő állam vezetői néhány nap elteltével lemondtak Gusa szolgálatairól. Egy interjúban az ismert rendező és egyben a forradalom egyik aktív résztvevője, Sergiu Nicolaescu azzal vádolta a generálist, hogy 1989. december 23-án államcsínyt tervezett, azonban magára maradt, a vezérkar többi tagja ugyanis elhatárolódott a tervtől. Későbbi interjúkban Gusa hősként pózolt, azt állítván magáról, hogy ő volt az, aki békés megoldást talált a temesvári forradalomra, illetve sikerült megakadályoznia az idegen, elsősorban szovjet erők behatolását Romániába. A csontrákban szenvedő Stefan Gusa egy bécsi klinikán, 1994. március 28-án elhunyt. Temetését huszonegy ortodox pópa celebrálta, élen Epifanie Norocellel, Buzau és Vrancea megye püspökével. A politikusok közül a ceremónián Niculae Spiroiu akkori hadügyminiszter, Simion Cotoi volt párttitkár és az egykori Román Nemzeti Egységpárt (PUNR) elnöke, Gheorghe Funar vett részt. Románia főként ókirálysági részein utcákat és hadtesteket neveztek el róla, nevét viselő alapítvány működik, illetve szülőfalujában, Spatarun már mellszobrot is állítottak emlékére. A tábornok halála után a Gusa-kultusz kialakításában Josif Constantin Dragan is fontos szerepet játszott. A vasgárdista múltjáért elítélt, később viszont a leggazdagabb román állampolgárrá vált Dragan jelentős pénzösszeggel támogatta a kultusz ápolóit. /Szucher Ervin: Szobrot kap a forradalmárgyilkos. = Krónika (Kolozsvár), szept. 14./
2009. szeptember 14.
Minden rendszernek volt valamilyen kulturális koncepciója, a jelenleginek nincs, csupán annyi, hogy minél olcsóbb legyen – mondta Kovács Levente, a marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem tagozatvezetője, aki társadalmi jelenségnek tekinti azt, hogy egyre kevesebb fiatal és közöttük is nagyon kevés fiú akar színész lenni. A marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem hallgatóinak egyharmada magyarországi diák, közölte Kovács Levente tanszékvezető, az idén bejutott nyolc színész szakos hallgató közül három az anyaországból érkezett. „Nagyon elégedettek az egyetemmel, anyagilag és szakmailag is. Azért választják Marosvásárhelyt, mert Magyarországon rendkívül felkapott a szakma, ezer jelentkezőből alig tizenötön jutnak be a budapesti egyetemre” – ecsetelte Kovács, aki vendégtanárként jelen volt egy alkalommal a budapesti felvételiztető bizottságban, és meglepődve tapasztalta, hogy hány tehetséges fiatalt kellett elutasítaniuk. „A nyári felkészítő után, a felvételi előtt egy héttel négy nagyon tehetséges fiú hagyott itt bennünket és iratkozott be orvosira és informatikára” – jelezte a tanszékvezető. Hasonló a helyzet Kolozsváron a Babes–Bolyai Tudományegyetem Színház és Televízió Karán is. Hatházi András, a kar dékán-helyettese szerint két évfolyamon összesen öt magyarországi diák tanul. /Antal Erika: Már nem népszerű a színészi pálya. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./
2009. szeptember 14.
Hatodik alkalommal adták át szeptember 11-én a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban az Erdős Irma-ösztöndíjat és -emlékgyűrűt. A Marosvásárhelyi Székely Színház egykori ünnepelt színésznője, Erdős Irma emlékére férje, a Svédországban élő Bartha István mérnök, ösztöndíjat alapított. A 2009-es Erdős Irma-ösztöndíjat Csíki Hajnal és Bokor Barna ifjú színészek vehették át. Idén Debreczeni Gabit, az egykori Székely Színház színésznőjét, Nagy Pál irodalomkritikust, Tófalvi Zoltán szerkesztő-közírót és Nemes Levente színművészt, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház vezető művészét tüntették ki, valamint Mende Gaby művésznőnek és Tarr László színművésznek is emlékgyűrűt adományoztak, de ők egészségi okok miatt nem lehettek jelen az ünnepségen. /A. E. : Emlékgyűrű és ösztöndíj. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./
2009. szeptember 15.
Szeptember 13-án, vasárnap Csíkszeredában, másnap Marosvásárhelyen és Kolozsváron is megtartotta ünnepi tanévnyitóját a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Dávid László rektor szerint azok a diákok, akik ezt az egyetemet választották, nem fognak csalódni. A kilencedik tanévnyitóra a távközlés és a számítógépes műveletrendezés szakokon kívül valamennyi hely betelt, a két frissen indított szakra még nem érkezett meg az akkreditáció, ezért volt kisebb irántuk az érdeklődés. Marosvásárhelyen, az egyetem koronkai kampuszában Dávid László rektor elmondta, úgy indult az egyetem, hogy még épülete sem volt, de sikerült bebizonyítani, hogy szükség van rá, igénylik a fiatalok. Hollanda Dénes, a marosvásárhelyi kar dékánja is a kezdeteket emlegette, amikor még bérelt helyiségekben tanítottak, majd amikor úttalan utakon a diákok sártengeren keresztül juthattak be az új, városszéli épületbe. A mára kiépült alapképzést az egyetemvezetés tervei szerint minél hamarabb követi a mesterképző, a középtávú tervek között pedig a doktori iskola elindítása is szerepel. Hollanda hangsúlyozta, hogy valamennyi szakon szeretnének mesterképzőt indítani. /Antal Erika: Tanévkezdés a Sapientián. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./
2009. szeptember 16.
A román politika legfőbb célja az alkotmányban emlegetett egységes, homogén nemzetállam megteremtése, ezért napjainkban is folytatódik a magyarlakta területek, köztük a tömbmagyar Székelyföld románosítása. Újabban a szélsőséges, magyargyűlölő erők Székelyföld évezredes magyar tömbjének szétosztását tervezik a szomszédos román többségű megyék között. Kádár Gyula bemutatta néhány nagyváros 1941-es román népességének arányát: Kolozsváron 8,9, Nagyváradon 5,2, Szatmárnémetiben 4, Marosvásárhelyen 3,9 százalék volt a románság aránya, és napjainkra a magyarság olyan számszerű kisebbségbe került, hogy őshonosként nem sok beleszólása van saját ügyei intézésébe. Az erdélyiek, magyarok és románok, csak Erdély politikamentes történelmének ismeretében lehetnek egyenes gerincű emberek. Erdély történelme hozzásegít ahhoz, hogy megértsük: e föld az itt élő románok és magyarok közös hazája, kincse, mert a történelmi jog alapján a magyaroké, a népesség nagy száma alapján a románoké is, írta Kádár Gyula. Erdély múltja az autonómiák, a vallási tolerancia története, s arra biztatja az itt élőket, hogy folytassák e régió ilyen jellegű hagyományait. A 16. század végétől a Székelyföldre betelepedő románság elsősorban a peremvidékeken hozott létre telepeket, amelyek a 18―20. században önálló falvakká alakultak, de kisebb-nagyobb létszámban, néhány család a székely falvakban is letelepedési jogot nyert. A cikkíró felidézte, hogy a névelemzés fasiszta fajelméletére támaszkodva fogtak hozzá a székely települések gyarmatosításához, románosításához. A magyar településeken sorra építettek ortodox templomokat. Bizonyos politikai csoportosulások szeptember elején Sepsiszentgyörgyön nyíltan Székelyföld feldarabolását kezdeményezték, megfogalmazták azt a célt, hogy a többségi székelymagyarságot el kell románosítani, illetve vissza kell románosítani. A magyar vezető elit leváltása érinti már a magyar iskolák igazgatóit is. A román alkotmány szentesítette a román nemzetállamiságot, figyelmen kívül hagyva, hogy az ország területén több millió más nemzetiségű polgár (is) él. A statisztika nem ad igazai számokat, Romániában csak a magyarok és a romák (cigányok) száma több millió főt tesz ki, miközben több százezer fő, mintegy másfél tucat népcsoport él az ,,egységes, homogén román nemzetállamként” megnevezett területen. Az 1992-es hivatalos népszámlás adatai szerint Moldvában mindössze 1800 fő a csángómagyarok létszáma. Néprajzkutatók, köztük Tánczos Vilmos egyetemi tanár helyszíni kutatások, felmérések alapján a magyarul beszélők számát 62 000 főre teszi. Egy soknemzetiségűvé vált történelmi állam, a tökéletes földrajzi és gazdasági egységet alkotó ezeréves Magyarország helyett összetákoltak több soknemzetiségű államot. Erdély történelmének üzenete: tanuljuk meg tisztelni egymást. /Kádár Gyula: A történelem üzenete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 16./
2009. szeptember 16.
Szatmárnémetiben színházi kerekasztalt rendeztek. Szilágyi Éva középiskolai magyartanár, a Szatmárnémeti Református Gimnázium igazgatója, illetve Thoroczkay Sándor helytörténész beszélt a közönség elvárásairól. A Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatát Stier Péter ügyvezető igazgató valamint több színművész képviselte, eljött a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem színművészeti karának több tanára is. Kovács Levente marosvásárhelyi tanszékvezető egyetemi tanár a posztmodern színházról tartott előadást. /Quo vadis, Thalia? = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 16./
2009. szeptember 17.
A jobboldali Stumpf István és a baloldali Kéri László a marosvásárhelyi Bernády György Közművelődési Központban vitázott egymással. A két magyarországi politológus a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Koordinációs Központ meghívására érkezett Erdélybe. A budapesti Heti Válasz hetilap hasábjain rendszeresen csatározó politológusok heves vitába keveredtek, amikor szóba került, a magyarországi pártok miként viszonyultak a közelmúltban a határon túli magyarsághoz „A 2004. december 5-i népszavazás után az anyaország legfeljebb mostohaanyja a határon túli magyarságnak” – hangzott el a vita során. „Négy éve a baloldal félelmeinek, kétségeinek a rabja volt. Nem látott tisztán, nem vette észre, hogy a népszavazást nem kellett volna megszervezni. Gyurcsány a nemzeti érzelmekkel szembefordította a szociális politikát. ” – állította Stumpf. Kéri viszont úgy látta, hogy a jobboldal hajszolta bele az MSZP-t a népszavazás kiírásába. /Máthé Éva: „Mostohaanya az anyaország” = Krónika (Kolozsvár), szept. 17./
2009. szeptember 17.
Szalkay József, a Sütő András Barátai Egyesület vezetőségi tagja elmondta, hogy a Kossuth- és Herder-díjas író szobrának felállítása ügyében az egyesület a marosvásárhelyi tanácshoz kérvényt nyújtott be. Elképzeléseik szerint a szobrot a Marasti utcai parkban helyeznék el. Az emlékházzal kapcsolatban az egyesületnek két célja van: anyagi forrásokat teremteni, hogy megvásárolhassa Sütő András marosvásárhelyi házát, ugyanakkor Pusztakamaráson is emlékházat szeretnének avatni. Az utóbbira megnyertek egy-egy pályázatot a Communitas Alapítványtól és a Szülőföld Alaptól. A marosvásárhelyi emlékház létrehozásának kicsi a valószínűsége, mert a család el akarja adni az ingatlant. /(mózes): Lesz-e Sütő András-szobor és -emlékház Marosvásárhelyen? = Népújság (Marosvásárhely), szept. 17./
2009. szeptember 18.
Szeptember 18-19-én tartják a Háromszéki orvosnapokat Baróton. A szervezők hangsúlyozták: hivatásuk gyakorlásának Székelyföldön adott lehetőségeire és újdonságaira hívnák fel a figyelmet. A mintegy közel kétszáz résztvevő budapesti, bukaresti, marosvásárhelyi, brassói, csíkszeredai neves orvosok tartanak előadást. Az esemény egyik szervezője a baróti kórház igazgatója, Ágoston László szerint az ehhez hasonló szakmai rendezvények azért is fontosak, mert így a szomszédos megyékben dolgozó orvosok közt szorosabb emberi és szakmai kapcsolat jön létre. /(hecser): Háromszéki orvosnapok Baróton. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 18./
