A Marosvásárhelyre tervezett Stefan Gusa-szobor miatti felháborodás kapcsán hívott össze sajtótájékoztatót dr. Benedek István, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke, a városi tanács RMDSZ-frakciójának a vezetője, aki nehezményezte, hogy sokan őt személyesen, valamint a tanács RMDSZ-frakcióját teszik felelőssé azért, hogy a temesvári forradalmárokba lövető főtiszt, Gusa szobrának felállításáról szóló határozattervezetet megszavazta a tanács. Dr. Benedek István szerint a magyarság szempontjából az a fontos, hogy a Gusa-szoborért cserébe a román tanácsosok egyetértettek azzal, hogy Marosvásárhelyen felállítsák Sütő András szobrát is. Hangsúlyozta, nem a magyar tanácsosokat minősíti, ha egy vitatott személyt jelölnek a román kollégák. A tanácsban kisebbségben vannak, emlékeztetett Benedek István. /Menyhárt Borbála: „Számunkra az a fontos, hogy lesz Sütő-szobor!” = Népújság (Marosvásárhely), szept. 19./
2009. szeptember 19.
Immár negyedszázada ünneplik szeptember 21-én a magyar dráma napját. E jeles nap arra emlékeztet, hogy 1883-ban ezen a napon szólalt meg először a pesti Nemzeti Színház színpadán Madách Imre nagyszabású drámai költeménye, Az ember tragédiája. Marosvásárhelyen sokan emlékeznek még arra az előadásra, amelyben a Tragédia Harag György víziójában került közönség elé. A Tompa Miklós Társulat 2001-ben Anca Bradu rendezésében is műsorára tűzte a drámát. A marosvásárhelyi Látó szépirodalmi folyóirat augusztus-szeptemberi összevont száma színházi szám. Olvasható ebben Matei Visniec Paparazzi avagy egy elvetélt napfelkelte krónikája című színműve Patkó Éva fordításában, Kiss Noémi Legénybúcsú című alkotása „tragikus eljegyzés kilenc jelenetben”, Mihaela Michailov Életem babái című jegyzete. Pálfi Zsófia Disharmonia caelestis címmel adja közre (Nietzsche: – Isten meghalt. Isten: – Nietzsche meghalt) „alcímű” jelenetét, amellyel szerzője a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem drámaírói pályázatán díjat nyert, továbbá Christopher Marlowe II. Edwárd című ötfelvonásos tragédiáját Jánosházy György fordításában. /b. d. : Szeptember 21. – a magyar dráma napja. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 19./
2009. szeptember 19.
Megnyílt a kiállítás a marosvásárhelyi Bernády Házban. Tóth István, a Romániai Fotóművészek Szövetségének elnöke, mintegy negyedszázada kezdte el városa, Nagyvárad történelmi, kultúrtörténeti emlékekben gazdag, patinás sírkertjének, az olaszi temetőnek a fényképezését. Az első sírrongálások már akkor elkezdődtek, de a fotóművész még nem tudhatta, hogy a későbbiekben az egész temetőre ez a sors vár. Amikor kiderült, hogy a temetőt fel akarják számolni, folyamatosan nyomon követte a megsemmisülés fázisait, dokumentálni kívánta a szomorú folyamatot. /N. M. K. : Egy temető halála. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 19./
2009. szeptember 19.
A hónap végén új bemutatóval jelentkezik a marosvásárhelyi Yorick Stúdió. Projekt 20/20 címen az 1990. március 19–20-i, marosvásárhelyi fekete március történéseit állítja színpadra. Magyar és román színészek közreműködésével, kétnyelvű, előre meg nem írt előadásként, amely nem választ ad, inkább kérdéseket tesz fel. A produkció rendezője Gianina Carbunariu drámaíró és rendező, a kortárs román színház fiatal fenegyereke. Az előadás létrejöttét megelőzően rengeteget dokumentálódtak, nagyon sok emberrel beszélgettek, mindkét oldalt megszólaltatták. Ezt a témát színházi előadásként még soha senki sem dolgozta fel. /Nagy Botond: A határhelyzetek szélsőségessége. Beszélgetés Gianina Carbunariu drámaíró rendezővel. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 19./
2009. szeptember 21.
Vezető erdélyi magyar politikusok tiltakoznak amiatt, hogy Marosvásárhely képviselő-testülete – az RMDSZ tanácsosainak támogatásával – szobrot állít az 1989-es forradalom idején a temesvári tüntetők közé lövető Stefan Gusa tábornoknak, Tőkés László szentségtörésnek és kegyeletsértésnek nevezte a vásárhelyi önkormányzat döntését, szerinte a tanács RMDSZ-frakciója testületi lemondásával tehetné jóvá a „cinkosságot”. Az 1989-es népfelkelés első halottjaként számon tartott Újvárossy Ernő emléke előtt tisztelgő, a temesvár-belvárosi református templomban tartott istentiszteleten a volt püspök felháborodásának adott hangot a szoborállítás miatt. Borbély László parlamenti képviselő úgy vélekedett: az RMDSZ marosvásárhelyi önkormányzati frakciója több ízben is téves döntéseket hozott, a legutóbbi pedig éppen az volt, amikor megszavazta, hogy Gusának, a volt vezérkari főnöknek szobrot állítsanak a városban. Markó Béla RMDSZ-elnök a történtek miatt a magyar tanácsosok megrovását sem zárta ki. Ennek ellenére a vásárhelyi magyar tanácsosok vezetője továbbra sem tartja vétkesnek magát vagy frakciótársait. Dr. Benedek István úgy vélekedett: az erdélyi magyar sajtónak nem azzal kellene foglalkoznia, hogy Gusa-szobrot állítanak Marosvásárhelyen, hanem azzal, hogy ezért cserébe Sütő András-szobor is lesz a városban. Gusa szülőfalujában, a Buzau megyei Spataruban már felállították mellszobrát. /Rostás Szabolcs, Máthé Éva: Össztűz a tábornok szobrára. = Krónika (Kolozsvár), szept. 21./
2009. szeptember 22.
„Az erdélyi magyar történetírásban az 1980-as évektől elmélyült szakemberhiány maradandó nyomokat hagyott a szakmában. A rendszerváltás után az intézményes keretekben (múzeum, kutatóintézet, egyetem, állami levéltár) alulreprezentált magyar történészek még jó néhány évig úgynevezett egyszemélyes műhelyként művelték a történetírást Marosvásárhelyen. Mindezek ellenére Bónis Johanna, Pál-Antal Sándor, Spielmann Mihály és Szabó Miklós tanulmányai, monográfiái nemcsak a helytörténeti munkákat gyarapították, hanem sok esetben az összmagyar történetírás szerves részévé váltak. A kilencvenes évek közepétől a történészképzés látványosan megváltozott. Megjelent a pályán egy, a kutatói munka és a történetírás iránt érdeklődő új nemzedék. ” – olvasható Novák Csaba Zoltán: Fiatal társadalomkutatók Marosvásárhelyen című tanulmányában. (Korunk, 2007. október). Az új kutatónemzedéket tömörítő egyesület, a 2002-ben létrejött Borsos Tamás Egyesület elnöke, László Márton elmondta, az egyesület céljai: társadalmi és művelődéstörténeti tanulmányok, értékelések, dolgozatok és kutatások végzése és támogatása. Kapcsolatteremtés és együttműködés az erdélyi magyarság nemzetiségi jellegű tudományos intézményeivel. Értekezletek, tudományos tanácskozások, konferenciák, szemináriumok és előadások szervezése, időszakos kiadványok, könyvek kiadása. Az egyesület tagjai Barabás Kisanna művészettörténész (Marosvásárhelyi Katolikus Gyűjtőlevéltár), Berecki Sándor, Győrfi Zalán, László Keve régészek (Maros Megyei Múzeum), Berekméri Róbert hadtörténész (Marosvásárhelyi Református Gyűjtőlevéltár), László Márton levéltáros (Maros Megyei Állami Levéltár). A Teleki Téka munkatársai közül Kimpián Annamária művészettörténész, Lázok Klára jelenkortörténész, Márton Krisztina restaurátor, Petelei Klára térképtörténész, Weisz Szidónia címertankutató tagjai egyesületnek. További tagok Novák Csaba Zoltán jelenkortörténész, Simon Zsolt újkorkutató (a Román Akadémia Gh. Sincai Kutatóintézetének tagjai), Soós Zoltán régész (a Maros Megyei Múzeum igazgatója), Tamási Zsolt egyháztörténész (7. sz. Általános Iskola történelem szakos tanára), László Lóránt újkorkutató, és Nemes Gyula helytörténész (Nagyernye). Az egyesület 2004 novemberében a marosvásárhelyi Bethlen Alapítvánnyal és a Pósta Béla Egyesülettel közösen megszervezték II. Erdélyi Magyar Régészeti Konferenciát. 2005 októberében helytörténeti konferenciát tartottak Marosvásárhely történetéből címmel. 2006-ban több előadásból-beszélgetésből álló rendezvénysorozat volt. 2006 novemberében tartották a IV. Erdélyi Magyar Régészeti Konferenciát, majd 2007 augusztusában a IV. Kisebbségtörténeti Konferenciát Kisebbségi életpályák címmel. Ebben az évben is több tudományos előadást szervezett az Egyesület. László Márton /sz. Marosvásárhely, 1976. nov. 2./ a Babes-Bolyai Tudományegyetem történelem-filozófia karán végzett. 2003–2004-ben szakmai referensként dolgozott a Jakabffy Elemér Alapítvány Kortörténeti Gyűjteménynél, Kolozsvárott. 2004 és 2006 között Budapesten, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történelemtudományi Doktori Iskolájában tanult tovább, disszertációjának tárgya: kollektivizálás Székelyföldön. 2007-től az Állami Levéltárak Maros Megyei Igazgatóságán levéltárosként tevékenykedik. Az ötvenes évek társadalomtörténetét kutatja, és több, a világhálón is elérhető tanulmányt közölt a Maros tartománybeli kollektivizálásról, a kulák-névjegyzékekről. Eddigi legnagyobb szakmai eredményének Máthé János: Magyarhermány kronológiája c. kéziratának megjelentetését tekinti /Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 2008/. A világhálón is megtalálható László Márton román-magyar állambiztonsági szótára, amelyben a korabeli román nyelvű dokumentumok szakterminológiáját magyarázza és fordítja. László Márton szerint egyes erdélyi jelenkortörténészek által művelt „sérelemtörténet” és „szenvedéstörténet” helyett a tárgyilagos hangvételű, elemző és összehasonlító megközelítésre kell törekedni. /Bölöni Domokos: Új kihívások előtt a fiatal történészek. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 22./
2009. szeptember 22.
Az 1989. évi rendszerváltást követően a magyar kisebbség és a román többség viszonyára a „szoborháborúk” is rányomták jegyüket. A román hatalom történelemhamisító igyekezete során mindenkor azon volt, hogy a magyar nép történelmében nem éppen a legpozitívabb szerepet betöltő román személyiségeknek emelt szobrokkal is megalázza a romániai magyar közösséget. Így a magyarlakta erdélyi településeken már Ceausescu nemzeti kommunizmusa idején is megszokottá váltak az „országegyesítő” Mihai Viteazulnak, Avram Iancunak vagy a magyar településeket „felszabadító” román katonának emelt szobrok. 1989 után feltámadt az Antonescu-kultusz, a volt fasiszta diktátornak néhány év alatt összesen kilenc szobrot állítottak Bukarestben, Jilaván, Slobozián, Calarasi-ban, Piatra Neamton, Targovistéban, Bacau-ban és Iasi-ban, illetve Nagysármáson. A tizedik szobrot Kolozsvárra tervezték. Felemelte szavát a több százezer zsidó haláláért felelős marsall rehabilitálása ellen Washington is. Ennek nyomán a román fél a szobrok rövid időn belüli eltávolítására tett ígéretet. A nagysármási szobrot mindössze ötven méterrel költöztették el a sebtiben múzeummá nyilvánított helyi ortodox templom tornácára, a bacauit a helyén hagyták, mivel azt egy katonaiskola udvarán helyzeték el, a bukaresti elköltöztetését pedig az ortodox egyház nem engedte meg, arra hivatkozva, hogy az a marsall által alapított Constantin és Elena templomának alapítóját ábrázolja. A fasiszta diktátor nevét viselő liga vezetője, Gheorghe Buzatu bejelentette: három újabb Antonescu-szobor felállítását tervezik, Iasi-ban, Pitesti-en és Marosvásárhelyen. Azt is elhatározták, hogy holokauszt-emlékművet állítanak fel a Horthy-rendszer által deportált zsidók emlékére Marosvásárhelyen. Bukarest e döntéssel is Magyarországra kívánta áthárítani a romániai deportálások bűnét, megfeledkezve arról, hogy román területen, így a Kárpátokon túli országrészben is több százezer zsidót mészároltak le. Az emlékművet végül Marosvásárhelyen leleplezték, felirata szerint a város zsidó közösségét az Észak-Erdélyt irányító „fasiszta magyar kormány” Auschwitzba deportálta. Román részről a legnagyobb ellenkezést talán Wass Albert erdélyi szobrainak felállítása váltotta ki. Hosszú éveken át vita tárgya volt a 13 aradi vértanúnak emléket állító, a két világháború között eltávolított aradi Szabadság-szobor ügye is. Román nacionalista körök nemrégiben minősíthetetlen hangnemben tiltakoztak a szent életű római katolikus püspök, Márton Áron előtt tisztelgő kolozsvári szobor felállítása ellen. /Bogdán Tibor: Hideg szobrok – forró hangulatok. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./
2009. szeptember 22.
Erdélyben és Újvidéken is megemlékeztek a magyar dráma napjáról: Nagyváradon felidézték Madách Imre életét, Marosvásárhelyen a szeptember 20-i, vasárnap esti előadást szentelték az ünnepnek, Újvidéken pedig három ősbemutatót tartottak ebből az alkalomból. Újvidéken annak a három darabnak az ősbemutatóját tartják, amelyeket vasárnap írtak a szerzők a IX. Vajdasági Magyar Drámaíró Versenyen. A három drámaíró: Góli Kornélia, Nagy Abonyi Árpád és Szegedi Szabó Béla. E drámákat este 7 órakor kapta meg a három rendező: Antal Szilárd, Mezei Kinga és Rusznyák Gábor. Azonnal megkezdődtek a próbák a másnapi előadásra, újvidéki, szabadkai, erdélyi és békéscsabai színészek közreműködésével. A friss darabok ősbemutatóját szeptember 21-én láthatta a közönség, az Újvidéki Színházban. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata a magyar dráma napja alkalmából Müller Péter–Seress Rezső Szomorú vasárnap című kamaramusicaljét új szereposztásban adta elő. Nagyváradon a Kiss Stúdió Színház emlékeztek meg a magyar dráma napjáról. Részletek hangzottak el Madách Imre Az ember tragédiája című drámájából. /A kisebbségi színházak is megünnepelték a magyar dráma napját. = Krónika (Kolozsvár), szept. 22./
2009. szeptember 24.
Cinikus gesztusnak nevezte Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester Stefan Gusa tábornok rehabilitálását célzó szoborállítási kezdeményezését. Az emberjogi aktivista Románia arculcsapásának tartja, hogy a forradalom áldozatai gyilkosának emlékművet szándékoznak állítani. „Dorin Florea éveken keresztül támogatta Antonescu rehabilitációját és szobrának felállítását Marosvásárhelyen” – emlékeztetett Enache. Dorin Florea polgármester nem hajlandó visszavonni a határozatot. Az elöljáró sajtótájékoztatón fejezte ki köszönetét az RMDSZ frakciójának, mert korábban támogatta a javaslatot, és elítélte Markó Béla szövetségi elnök kijelentését, miszerint hibáztak a magyar tanácsosok. Florea szerint Stefan Gusa neve, mint egykori vezérkari főnök és kaszárnyaparancsnok szorosan kötődik Marosvásárhelyhez. A temesvári tüntetők közé lövető tábornok kultusza a forradalmár szervezeteket is felháborította. A szoborállítás ellen tiltakozik a Magyar Polgári Párt is. /Antal Erika: Közösen a Gusa-kultusz ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./
2009. szeptember 24.
Dr. Bocskay István professzor nyolcvanéves. Máramarosszigeten született, kisgyermekként megtanult hegedülni, a Marosvásárhelyi Orvosok Szimfonikus Zenekarának alapításában is részt vett és felbomlásáig tagja volt a zenekarnak, amellyel több országos első díjat szereztek. Érettségi után felvették a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemre. A fogorvosi karon európai hírű professzorok képezték /többek között Haranghy László, Obál Ferenc, Putnoki Gyula, Miskolczy Dezső/. Bocskay negyedéves volt, amikor Marosvásárhelyen megszüntették a magyar nyelvű fogorvosképzést. Amikor iratkozni mentek, feltették őket egy nyitott teherautóra és Kolozsvárra vitték a hallgatókat. Az ottani Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem fogorvosi karán román nyelven folytathatta tanulmányait. 1954-ben szerezte fogorvosi diplomát, majd 1959-ben Bukarestben letette a szakorvosi vizsgát. Fogorvosi pályája a Maros Megyei Kórházban indult. 1960-ban Csőgör Lajos professzor javaslatára lett tanársegéd. A marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem általános karán a fogorvosi oktatást látta el, majd Vásárhelyen újraindult a fogorvosképzés. Bocskay István 1967-ben adjunktus, 1972-ben egyetemi előadótanár lett, megszerezte az orvostudomány doktora címet. 1978-ban kinevezték professzornak. Háromszor volt a fogorvosi kar dékánja, később az egyetem dékán-helyettese. A rendszerváltás után újra megválasztották dékánnak. 1996 és 1999 között tanszékvezető volt, azóta konzultáns professzori minőségben több tárgyból tartok magyar nyelvű előadásokat és irányítja a doktorandusok felkészülését. Bocskay István tudományos tevékenysége nemzetközi elismerést hozott. 180 dolgozata, egy magyar és két román nyelvű egyetemi jegyzete, nyolc további szakkiadványa is megjelent, társszerzők közreműködésével. 2003-ban Matekovits Györggyel, Székely Melindával és Kovács Kuruc J. Szabolccsal magyar-román-angol fogorvosi szakszótárt adtak ki. 13. 500 szakkifejezést tartalmaz ez a szótár, melyet elsősorban az egyetemi oktatás kétnyelvűsége tett szükségessé. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület választmányának tagja, 1991-től 2004-ig az Erdélyi Magyar Keresztény Orvosok Szövetségének országos elnöke volt, az egyesület munkájában most is aktívan részt vesz. /Nagy Székely Ildikó: „A fájdalom műhiba” Múlt- és jövőkutatás dr. Bocskay István professzorral. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 24./
2009. szeptember 24.
A Határok Nélküli Esélyegyenlőségi Egyesület szeptember 26-án szervezi meg Marosvásárhelyen az első Bethlen Gábor-emléknapot Az erdélyi reneszánsz Bethlen Gábor korában címen, tájékoztatott Dudás Annamária, az egyesület elnöke. Az ifjúság nem ismeri kellőképpen a hagyományt, a történelmet. Ezen próbálnak változtatni azzal, hogy élővé teszik a múltbeli eseményeket. 1616-ban Bethlen Gábortól kapta Marosvásárhely a szabad királyi város címet. A rendezvényen bemutatják a XVII. századi tábori élet felszereléseit. Lesznek had- és kultúrtörténeti előadások, lesznek csatajelenetek is. /Nagy Székely Ildikó: Hon(vissza)foglaló múlt. Bethlen Gábor-emléknap a várban. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 24./
2009. szeptember 24.
Divatbemutató, filmvetítés-sorozat, képzőművészeti tárlat, könyvkiállítás – a Marosvásárhelyi Kulturális Központ szervezte Barokk év rendezvénysorozata. A Bernády Házban Lázok Klára szervező telt házas publikumot üdvözölhetett a kiállítás megnyitóján, amelyen a barokk kor művészetéből ihletődő más képzőművészeti ágak alkotói is bemutatták műveiket. A falakon lévő ruhaköltemények mellett textil- és kerámiamunkák, festmények illetve grafikák sorakoztak. /Nagy Botond: (Kor)szellemet idézők. Barokk a Bernády Házban. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 24./
2009. szeptember 24.
2011-ben százéves jubileumát ünnepli a marosszentgyörgyi kóruséneklés. A Soli Deo Gloria–Laudate Dominum egyesített vegyes kar elkészítette őszi-téli fontosabb fellépéseinek tervét. Októberben marosvásárhelyi templomokban lépnek fel, részt vesznek a téli sepsiszentgyörgyi kórusfesztiválon is. /b. d. : Dalos tervek Marosszentgyörgyről. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 24./
2009. szeptember 24.
A marosvásárhelyi Dénes Előd református lelkész megzenésítette József Attila verseit. Lemez lett a versekre komponált dalokból. A fiatal lelkész a csíkszeredai református templomban lemezbemutató koncertet tartott háromtagú zenekarával. Dénes Előd elmondta, nincs felsőfokú zenei végzettsége, azonban Hollandiában, ösztöndíjasként egy éven át tanult egyházi zenét. A sepsiszentgyörgyi Tempo Kiadó megjelentette a tíz dalt tartalmazó CD-jét, Árnyékok címmel. /Horváth István: Árnyékok a templomban. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./
2009. szeptember 25.
Nyílt levelet küldött a Maros megyei MPP vezetése a marosvásárhelyi tanács RMDSZ-frakciójának illetve a PD-L frakciónak. Ebben kijelentik, hogy „a Magyar Polgári Párt nem tudja elfogadni, hogy olyan embernek emeljünk szobrot, akinek vér tapad a kezéhez” és kérik, a tanács vonja vissza a Gusa-szobor állítására vonatkozó határozatát. Az MPP vezetői, Tőkés András megyei elnök, Kiss István marosvásárhelyi elnök és Kali István alelnök a Gusa-szobor tervezett helyén, a Vár sétányon tartott sajtótájékoztatót. Tőkés András kijelentette, a helyi tanács nevetségessé tette magát Románia lakossága előtt azzal, hogy jóváhagyta a Gusa tábornoknak állítandó szoborra vonatkozó tervezetet. /Antalfi Imola: Elvtelen és provokatív kompromisszum. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 25./
2009. szeptember 25.
Medveczky Balázs, a Magyar Televízió ügyvezető alelnöke és Nagy Zsolt, az Erdélyi Magyar Televíziót működtető Janovits Jenő Alapítvány elnöke szeptember 24-én együttműködési szerződést írt alá Marosvásárhelyen, amelynek értelmében ezentúl műsorokat cserél ki egymás között a két televízió. Az együttműködés nem jár majd azzal, hogy az MTV felbontja szerződését azzal a több mint 10 erdélyi és partiumi stúdióval, amelyek eddig kisriportokkal látták el a Kárpát Expressz, az Átjáró, a Kézfogások és a Sírjaik hol domborulnak... című, a határon túli magyarsággal foglalkozó műsorokat. /Együttműködés az MTV és az ETV között. = Krónika (Kolozsvár), szept. 25./
2009. szeptember 25.
Kevés, drága és rossz minőségű kollégiumi helyet kínálnak az erdélyi egyetemek a most kezdődő tanévben. Akinek nem jut kollégiumi férőhely, az albérletet keres, ha talál, és ha ki tudja fizetni. Az államilag támogatott helyeken továbbtanuló diákok fele idén egészen biztosan nem jut kollégiumi ellátáshoz Kolozsváron. A Babes–Bolyai Tudományegyetemre ebben a tanévben 16 ezer diák iratkozott be, de több mint hétezer diáknak nem jut kollégiumi férőhely. A hiányt a vállalkozók igyekeznek pótolni, magánbentlakásokkal – Kolozsváron jelenleg három ilyen intézmény működik. Az árak itt jóval magasabbak, a havi lakbér 250 és 400 lej között ingadozik, a körülmények viszont jók. A Református Egyház alapítványi kollégiumot működtet. A nyolcvan férőhelyes Apafi Mihály Református Egyetemi Kollégium árai a magánbentlakások áraival egyeznek meg, az itt lakók havi 80 eurót fizetnek. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem hallgatói közül idén 1600 igényelt kollégiumi ellátást – ötszáz diáknak azonban nem jut férőhely. Az ellátás díja 150 és 250 lej között változik. A legtöbb panasz a négyágyas szobák zsúfoltsága miatt van. Marosvásárhelyen a Színházművészeti Egyetemnek van saját kollégiuma de csak az igénylők töredékének tudnak helyet biztosítani a 23 férőhelyes intézetben. A Sapientia egyáltalán nem biztosít kollégiumi ellátást. A lakásárak 100 és 300 euró között mozognak. Sepsiszentgyörgyön szeptember 30-án saját épületben kezdi a tanévet a BBTE kihelyezett tagozata. Jelenleg 1200 diák tanul itt, akik közül hatszáz hallgatónak van szüksége kollégiumi ellátásra. Az egyetem saját épületében csupán hetven személynek tud helyet biztosítani. Nagyváradon 204 helyet biztosít a Partiumi Keresztény Egyetem Arany János Kollégiuma. /Szállásválság várja a diákokat. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./
2009. szeptember 25.
Oláh Dénes főesperes előadása nyitotta meg a marosvásárhelyi Deus Providebit Tanulmányi Házában évek óta nagy sikerrel megrendezett Belvárosi Szerdák rendezvénysorozat új évadját. Oláh Dénes augusztustól a marosvásárhelyi, belvárosi Keresztelő Szent János-plébániatemplom plébánosa. Oláh Dénes Merre tart a római katolikus egyház a harmadik évezredben? című előadásában hangsúlyozta: „a harmadik évezred kihívásaira csakis a Biblia adhat választ. ” Úgy vélte, az új évezredben „befellegzett a népegyházaknak”, nem a született, megkeresztelt, hanem a megtért híveken lesz a hangsúly. Nyitott, felkaroló, óvó kis közösségekben zajlik majd a hitélet. Egyelőre nemcsak a nagy egyházak, de a kis közösségek is felbomlóban vannak. Az előadó óva intette attól a hívő embereket, hogy elítéljék azokat, akik csak a nagy vallási ünnepek idején térnek be a templomba. „Nem szabad ujjal mutatni rájuk, hanem szeretettel kell fogadni őket” – hangsúlyozta. /Máthé Éva: „Befellegzett a népegyházaknak” = Krónika (Kolozsvár), szept. 25./
2009. szeptember 25.
Az Ifjúsági Keresztyén Egyesület (IKE) egyhetes nemzetközi konferenciát tart a marosvásárhelyi Bod Péter Diakóniai Központban. 75 személy gyűlt össze 16 európai országból. „Azért hoztuk Vásárhelyre a konferenciát, hogy a külföldiek kicsit jobban megismerjenek minket, erdélyieket. Nagy érdeklődéssel követték az erdélyi kultúrát és hagyományokat bemutató programokat” – közölte Veres Csaba szervező. /Fodor Enikő: IKE-konferencia vezetőknek. = Krónika (Kolozsvár), szept. 25./
2009. szeptember 26.
Váradi Péter Pál és Lőwey Lilla Benedek Elek emlékének szentelt irodalmi albumát Marosvásárhelyen mutatják be október 1-jén. A rendezvényen a két szerző mellett Balás Árpád tanár és dr. Praznovszky Mihály irodalomtörténész is közreműködik. Emellett a Marosvásárhely című fotóalbumot és a Marosvásárhely, 2010 falinaptárat is megismerhetik majd a jelenlevők. /N. M. K. : Benedek Elek – a szembejövő ember. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 26./
2009. szeptember 28.
Kiszámíthatatlan a finanszírozás, nehezen áttekinthetően és gyorsan változnak a jogszabályok, ezért lesz nehéz a szeptember 28-án kezdődő egyetemi tanév. A kormány további megszorításokat ígér. Számos felsőoktatási intézményben létszámleépítéssel kezdik az évet. „Idén kevesebb tanár tanít a Babes–Bolyai Tudományegyetemen, a pénzügyi megszorítások miatt csökkentettük a társult oktatók számát” – számolt be az egyetemi tanévkezdésről Magyari Tivadar, a BBTE magyar tagozatát vezető rektor-helyettese, aki azonban örvendetesnek tartja, hogy közel négyszáz főállású oktatójuk van, és hetven magyarországi vendégtanár is a BBTE-n tanít az idén. A magyar tagozat 71 szakára hétezer diák iratkozott be, 2900 hallgató elsőéves. Kisebb létszámmal, 850 hallgatóval kezdi az új tanévet a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE), de az egyetemvezetés szerint nincs ok aggodalomra, szinte minden második diák elsőéves, láthatólag nő az érdeklődés az egyetem iránt. A PKE-n megerősítették: egyre több magyarországi diák tanul tovább Romániában. A PKE-n ebben a tanévben 12 alapszakon lesz képzés, de nem indul el a nyár elején beharangozott magyar nyelv és irodalom szak. Mezőgazdasági mérnöki képzés viszont lesz, a Debreceni Egyetem kihelyezett tagozataként működik ez a szak a PKE-n. Szintén magyarországi felsőoktatási intézmény kihelyezett karaként kezdi meg működését a marosvásárhelyi Kántor-tanítóképző Főiskola. A nagykőrösi Károly Gáspár Református Egyetem kihelyezett karán ötvenen tanulnak az idén, Barabás László, a főiskola igazgatójának tájékoztatása szerint. A marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen az általános- és fogorvosi, a gyógyszerész-, valamint a nővér- és bábaképzés mellett az idén második alkalommal indul táplálkozástudományi és kinetoterápia szak. Nagy Örs rektor-helyettes elmondta, kétezer hallgató kezdi meg az évet, a képzés román és magyar nyelven fut, a hagyományos szakok mellett a nővér- és bábaképzésen is van magyar nyelvű oktatás. A Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetemen új szakok és új infrastruktúra várja a hallgatókat az idén. A tanévnyitó alkalmából egy új, négyszintes épületet adnak át, amelyben hét új tanterem, valamint a kibővített könyvtár kap helyet. A színész-, bábszínész, rendező és mozgásművészeti, színháztudományi és zenetanári alapképzés mellett, színművészet, bábművészet és drámaírás szakokon indítottak mesterképzést, az utóbbi kettő újdonság az egyetemen. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem diákjai már szeptember 14-én megkezdték a 2009–2010-es tanévet. Valamennyi karon megfelelő számú tanár tanít – számolt be Hollanda Dénes marosvásárhelyi dékán –, de nincs mindenki főállásban. Akadnak, akik más egyetemekről, Kolozsvárról, Nagyváradról, vagy Marosvásárhely felsőfokú tanintézményeiből járnak órát tartani a Sapientiára. A kolozsvári Sapientián három karon indítanak képzést az idén: a Környezettudományi, Foto-Film-Média valamint az Európai Tudományok tanszéken. /Egyetem: üröm és öröm. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./
2009. szeptember 28.
A Hargita Megyei Hagyományőrző Forrásközpont munkatársa, Mihály János történész ötletére és Hargita Megye Tanácsa kezdeményezésére a székely szimbólumok régebbi és újkori emlékeinek felkutatását, összegyűjtését céljául tűző székelyföldi szintű munkafolyamat vette kezdetét. Szeptember 24-én megalakult Székely Címer-, Pecsét- és Zászlótörténeti Munkacsoport olyan szakemberekkel, akik e területek valamelyikét már hosszú ideje kutatják. Marosvásárhelyről Pál-Antal Sándor történész, Sepsiszentgyörgyről Nagy Balázs történész, Kovászna Megye Tanácsának székelyföldi referense és Szekeres Attila heraldikus, Székelyudvarhelyről Mihály János és Zepeczaner Jenő történészek vesznek részt a munkában. Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke a Székelyudvarhelyen tartott alakuló megbeszélésen a jelképek identitásmegőrző szerepét hangsúlyozta. /Túros Eszter: Székely szimbólumok leltára. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 28./
2009. szeptember 29.
Marosvásárhelyen emlékhangversenyt rendeztek Szalman Lóránt karmester tiszteletére, aki most lenne 80 éves. /Csíky Csaba: Emlékhangverseny. In memoriam Szalman Lóránt. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 29./
2009. szeptember 29.
Szabados Ottó nyugalmazott igazgató-tanító könyvet írt életútjáról: Göröngyös utakon /Stockholm – Tyresö, 2006/. Szabados Ottó 1929-ben született, 1948-ban fejezte be a tanítóképzőt. Tanítói hivatása a Ratosnyához tartozó Jódtelepen petróleumlámpa mellett indult. Magyarón volt igazgató-tanító tizenhárom évig. Tizenhárom év után azért kellett távoznia Magyaróról, mert a párttitkár lánytestvérét nem alkalmazta takarítónőnek. Műhelytanár lett az egyik marosvásárhelyi iskolában, végül a kisegítő iskolában lett tanító. A könyv képet nyújt a háború előtti és utáni zavaros időkről – igazi történelemnek számít. /Gagyi József, Marosvásárhely: Laudáció és köszönet. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 29./
2009. szeptember 30.
November 15-én vizsgáznak azok az orvostanhallgatók, akik rezidensként szeretnének az ország valamelyik képzőközpontjában szakosodni, de a minisztérium még mindig nem hozta nyilvánosságra a megpályázható rezidensi helyeket. Tavaly több mint 4000 fiatal pályázott a meghirdetett 2300 helyre, nem hivatalos információk szerint idén alig 1500 hely közül választhatnak majd a jövendőbeli orvosok. A marosvásárhelyi Studium Alapítvány a 2004–2005-ös tanév óta felkészítőket tart az orvostanhallgatóknak, 2006-tól pedig próbavizsgát is szerveznek. Szabados Csongor, az alapítvány programfelelőse elmondta, több orvost képeznek, mint amennyi hely van, az egyetemre való bejutásnál a szűrő nagyon fellazult, fizetéses helyre szinte bárkit felvesznek. . A Studium Alapítvány statisztikáiból kiderül, hogy a végzős orvosisok közül évről évre mind többen mennek el a rezidensvizsgára. 2005-ben a Marosvásárhelyen végzett 100 magyar diákból 30 vett részt a vizsgán, 2008-ban már 70-en jelentkeztek és 62-en vizsgáztak sikeresen. Szabados Csongor szerint pozitívum, hogy egyre kevesebben próbálkoznak külföldön. /Menyhárt Borbála: Kevesebb hely a rezidenseknek? = Népújság (Marosvásárhely), szept. 30./
2009. szeptember 30.
Marosvásárhelyen, a Színházművészeti Egyetem Stúdiószínházában Kuszálik Péter Purgatórium /Pro-Print Kiadó, Csíkszereda/ című kötetét mutatta be a múlt héten. A Sütő Andrásról szóló munka alcíme: vitairat. Kuszálik Péter kifejtette: „A könyv anyagát régóta gyűjtöm: mítoszrombolási céllal. ” „Én mint bibliográfus és pamfletíró úgy gondoltam, néhány dolgot meg kell mondani, és ezekből a mítoszokból vissza kell faragni azt, ami istenné akar tenni egy embert. ” Kuszálik Péter beletette könyvébe a 2005-ben zajlott Földes-vita általa írt tizenegy cikkét is. Annak idején, amikor a Földes-vita zajlott, Kuszálik Péter jelezte, ő lesz az advocatus diaboli, azokkal az irodalomtörténészekkel szemben, akik védték Sütő Andrást. Sütő András „egy csomó mindent megpróbált letagadni. ” Azonban Kuszálik ezeket közzétette. /Antal Erika: Purgatóriumban Sütő András. Interjú Kuszálik Péter bibliográfussal, a Sütőről szóló vitairat szerzőjével. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./
2009. október 1.
Részrehajlás megalapozott gyanúja miatt Kerekes Károly ügyvéd, parlamenti képviselő kérte a Kossuth utca perének áthelyezését a Marosvásárhelyi Táblabíróságról egy másik bíróságra. Kerekes Károly azzal indokolta kérését, hogy a per alatt a helyi tanácsosokat durva sajtótámadások érték, az etnikumközi kapcsolatok feszültté váltak és mindez a bírák pártatlanságát veszélyezteti. /A Kossuth-per áthelyezését kérte Kerekes Károly. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./
2009. október 1.
A múlt héten Marosvásárhelyen, a Stúdió színpadán Kuszálik Péter a Sütő (le)égetésre felépített, Purgatórium című könyve bemutatóján az ördög ügyvédjeként pózolt. Mítoszromboló, „András bátyja” szentté avatása ellen fogant vádbeszédében a kommunista rendszert kiszolgáló, „a hatalom ágyasaként naggyá lett” értelmiségiről beszélt, Sütő András minden írói értéke enyészetre ítélendő emberi gyarlóságainak súlya alatt. Kuszálikot saját bevallása szerint személyes sérelem indította a Sütő-hadjáratra. 91-ben egy adattár készítésekor lekezelően bánt vele az író – könyvtárba küldte az információkat kérő bibliográfust. Kuszálik Péter számára Ablonczy László adta meg a végső lökést a Sütő emlékével leszámoló Purgatórium befejezésére, amikor „bibliográfiás senkiházinak” minősített őt. Kuszálik idézetekkel teletűzdelt vádbeszédében a 40-es évek végéig ment vissza, amikor is a néhai író érettségizés helyett a Magyar Népi Szövetség aktivistájaként az államosítást köszöntötte, beszélt az író külföldi útjairól, utalt írótársai – nevezetesen Székely János – ellen elkövetett vétkeire. A „galád” alkotó ostorozására lírát és prózába zárt fikciót hívott segítségül, többek között egy Székely János-verssel, illetve Pap Kincses Emese regényrészletével bizonygatta igazát. A mítoszdöntögetés hálás műfaj, belefér a „bazmegelés” is. /Nagy Székely Ildikó: Advocatus diaboli a Stúdióban. Vádbeszéd vagy nyelvöltögetés? = Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./
2009. október 2.
Október 1-jén volt az évnyitó a Marosvásárhelyi Orvos- és Gyógyszerésztudományi Egyetemen. Dr. Nagy Örs professzor, tanulmányi rektor-helyettes magyar nyelvű beszédében arra biztatta az elsőéveseket, hogy használják ki a lehetőségeket a hat év során, amely hosszú ugyan, de megéri, hisz nem egy szakmára, hanem a választott hivatásra készíti fel a hallgatókat. A kutatás fontosságát hangsúlyozta dr. Branzaniuc Klára, a tudományos munkáért felelő prorektor. /(bodolai): Megfiatalodott a város. Ünnepélyes évkezdés a MOGYÉ- n. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 2./
2009. október 5.
Október 3-án nyílt meg Marosvásárhelyen Kiss Ibolya festészeti tárlata. Calin Bogatean, a Maros Megyei Hagyományőrző Forrásközpont szakelőadója a megnyitón román nyelven ismertette Kiss Ibolya életútját. Kiss Ibolya 1928. augusztus 16-án született a Marosludashoz közeli Istvánházán. Kolozsváron szerzett tanári képesítést román nyelv és irodalomból. Először 1946-ban állított ki, azóta száznál is több kiállításon szerepeltek képei. „Képein mintha mindig sütne a nap – idézte Nagy Miklós Kund 1999-es méltatását Bölöni Domokos. – Derűsek, optimizmust, életkedvet sugároznak, látszik, hogy ünnepi hangulatban, jókedvében festette valamennyit. ” /Büki Sz. Mihály: Kiss Ibolya derűt sugárzó képei. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 5./
