Bemutatták Gianina Carbunariu 20/20 című darabját a marosvásárhelyi Yorick Stúdióban. Románok és magyarok beszélgettek arról, hogy mennyire határozza meg húsz év távlatából is a város mindennapjait az, ami 1990 márciusában történt. Öt magyar és öt román színész vállalkozott arra, hogy félig magyarul, félig románul eljátssza azt, ami 1990. március 20-án történt Marosvásárhelyen. Bukaresti nézők is voltak, köztük olyanok is, akiknek újdonság volt, hogy fele-fele arányban élnek Marosvásárhelyen románok és magyarok. /Antal Erika: Játék a megbékélésért. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./
2009. október 20.
A kommunizmus bukása előtti legvadabb években bátor emberek szabadságukat, egzisztenciájukat, családjuk biztonságát kockáztatták, hogy templomot építsenek. Tavaly a marosvásárhelyi cseralji gyülekezet megalakulásának 20. évfordulóját ünnepelték. Arra emlékeztek, hogy Csiha Kálmán akkori kistemplomi lelkész döntött: új gyülekezeteket választ le a számbelileg megszaporodott új lakótelepek lakóinak. Varga Lászlónak pedig volt mersze egy megvásárolt dupla telken engedély nélkül templomot építeni. A 20 éves templom építésére Varga László, a gyülekezet első lelkésze emlékezett. – Nem sikerült volna, ha nincs mellettem a lelkes presbitérium, akik önfeláldozó munkát vállaltak, hangsúlyozta. A napi munka után délután jöttek, falat bontottak, téglát adogattak, betont öntöttek. Azóta is úgy emlegetik, hogy a „fekete templom”, mert feketén építették. Segítségémre volt még Kali Ellák építész. /Mezey Sarolta: 20 éves a cserealji református templom. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 20./
2009. október 20.
Sebestyén Mihály egyetért azzal, hogy Marosvásárhelyen a Városházát nyilvánossá kellene tenni. Jelenleg a látogató, akinek nincs ügyes-bajos dolga a hivatali középületekben, nehezebben jut be nézelődni. A látogató nem a Bernády-hangulatot fogja az épületekben találni, ennek oka a táblaszaggató és táblaállító igyekezet, amellyel a (magyar) múltat végképp eltörölni volt a cél. Jó lenne, ha a Városházában ne csupán a tanácsok ülésezzenek, hanem legyenek különféle civil és kulturális összejövetelek is. Helyet adhatna a Városháza a Kemény Zsigmond Társaságnak, a pártok által szervezett nyilvános vitáknak, összejöveteleknek is. /Sebestyén Mihály: Továbbá. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 20./
2009. október 20.
A Maros Megyei Múzeum, az Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány és a Marosvásárhelyi Kulturális Központ Stílusok, művek, mesterek. Erdély művészete 1690–1848 között címmel a jeles erdélyi művészettörténész, B. Nagy Margit (1928–2007) emlékére szervezte meg a konferenciát a Kultúrpalotában. B. Nagy Margit életét és munkásságát Kovács András művészettörténész, az Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány elnöke ismertette. Sokáig Erdély egyetlen magyar művészettörténésze volt 1948 után, aki az Entz Géza iskolájához tartozott, a Bolyai Tudományegyetemen, majd az Erdélyi Történeti Intézetben volt kutató. Folytatta a művészettörténeti kutatásokat, amit Entz Géza, László Gyula, Bíró József kezdett el. Fő szakterülete az épített örökség kutatása volt, ezen belül sikerült azonosítania az erdélyi barokk mesterkört. Férje Benkő Samu művelődéstörténész, a fia Benkő Elek régész-művészettörténész. /Antal Erika: B. Nagy Margitra emlékeztek. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./
2009. október 20.
A marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem magiszteri évfolyamának diákjai október 24-én Csíkszeredán lépnek fel Molnár Ferenc Az ördög című darabjával. /Találkozás az ördöggel. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 20./
2009. október 21.
Kerekes Károly ügyvéd, parlamenti RMDSZ-képviselő szeptember végén kérte a Kossuth utca perének áthelyezését, amelyet eddig a Marosvásárhelyi Táblabíróság tárgyalt. Az ügyvéd a Vatra Romaneasca, a Nagy-Románia Párt és az Avram Iancu Kulturális-Hazafias Egyesület felperesekkel szemben képviseli a marosvásárhelyi tanácsot, amely a névadásról döntött. Kerekes Károly az áthelyezést részrehajlás magalapozott gyanújára hivatkozva kérte. A tárgyalásnak október 1-jén, a Marosvásárhelyi Táblabíróságon kellett volna lezajlania, de két nappal korábban például a Prima Televízió meghívta beszélgető-műsorába az ellenfelet képviselő ügyvédet, aki egy órán át gyalázta Kossuth Lajost. /Antalfi Imola: Egyetlen tárgyalás maradt hátra Craiován folytatódik a Kossuth utca pere. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 21./
2009. október 21.
A hét végén szervezik meg Marosvásárhelyen a II. Rákóczi Ferenc Családi Kör találkozóját, amelyre az eddigi magyarságismereti táborok résztvevőit várják az egész Kárpát-medencéből. A mozgótábor eddigi 16 programjában több mint 700 erdélyi fiatal vett részt. Néhány éve felmerült a kapcsolattartás új formája, a helyi találkozók ötlete. Tavaly Csíkszeredában gyűltek össze a rákóczisok. A személyes kapcsolattartáson túl, a találkozó célja a továbbképzés, amelyre Magyarországról, Kárpátaljáról, Felvidékről, Vajdaságból is várnak résztvevőket. Az idei szeminárium témája: 1956 üzenete: a fiatalok felelősségteljes szerepvállalása a XXI. század Európájában. /Mezey Sarolta: Rákóczi-találkozó Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 21./
2009. október 21.
A kortárs magyar erdélyi irodalom két ismert alkotóját látta vendégül az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Maros megyei szervezete. A Szőcs Géza – Farkas Wellmann Endre Amikor fordul az ezred című könyv szerzőpárosa beszélgetett egymással, a kötetet dr. Ábrám Zoltán, az EMKE Maros megyei szervezetének elnöke méltatta. Farkas Wellmann Endre is marosvásárhelyi születésű. Kolozsváron végezte tanulmányait, majd Székelyudvarhelyre telepedett, jelenleg Gyergyóalfaluban tanár. A Magyarországon megjelent Amikor fordul az ezred beszélgetőkönyv, dokumentumgyűjtemény. Szőcs Géza kifejtette: a hatalom a felszámolásunkra törekedik. Csak már nincsenek nyílt eszközei. A megfigyelési dossziéja tizenkilencezer oldalt tesz ki. Hatalmas energiát fordított az állam az ő megrágalmazására. Iulian Vlad, a titkosszolgálat rendszer felelőse írta alá, hogy tovább kell folytatni Szőcs Géza kompromittálását mind itthon, mind a külföldi magyarság körében. És 1989 után is működött ez a dezinformációs szolgálat. A szolgálat a mai napig aktív. /Nagy Botond: Emlékek a fal mögül. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 21./
2009. október 22.
A megbékélés évének szeretné nevezni 2010-et Marosvásárhely értelmisége. Október 21-én a megyei tanács kezdeményezésére a kulturális intézmények és civil szervezetek vezetői annak érdekében gyűltek össze, hogy javaslatot tegyenek: az 1990-es márciusi események 20 éves évfordulójára a város elnyerje a Románia kulturális fővárosa címet. A résztvevők a megnevezést kifogásolták, szerintük ugyanis a megbékélés azt feltételezi, hogy a két etnikai közösség kapcsolatát még mindig a harag jellemzi, holott nem erről van szó, hanem inkább félreértésekről, ellenérzésekről, rossz beidegződésekről. A tanácskozáson Marius Pascan prefektus kifejtette, nincs értelme a „szeparatizmusnak”. Vlad Radescu javasolta, hogy a megbékélés helyett az egyetértés évének nevezzék a 2010-es évet. Soós Zoltán múzeumigazgató a 20 évvel korábban történtek kölcsönös megbeszélését javasolta, a nacionalista uszítások megfékezését a kultúra eszközeivel. /Antal Erika: Vásárhely: megbékélés és multikulturalitás. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./
2009. október 22.
Október 23-án nyílik a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban Kákonyi Csilla marosvásárhelyi festőművész kiállítása. /Kákonyi Csilla Udvarhelyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./
2009. október 23.
A Kolozsvári Magyar Operában megtartott díszelőadással kezdődött el október 22-én Kolozsváron az 1956-os magyarországi forradalomra való emlékezés. Szép Gyula, az opera művészeti igazgatója köszöntötte az est díszmeghívottait: Markó Bélát, az RMDSZ elnökét, Tőkés László EP-képviselőt, a jelen lévő püspököket, Szilágyi Mátyás kolozsvári magyar főkonzult, valamint az Országgyűlés külügyi munkatársait. Az ünnepi műsorszámok között beszédet mondott Markó Béla, Tőkés László és László Attila. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke beszédében először az 1956-os magyarországi forradalomhoz kapcsolódó saját, gyerekkori emlékeit elevenítette fel, majd a diktatúra által több évtizedig elfojtott igazságról értekezett. „Ma, október 22-én Kolozsváron ki kell mondanunk: nem csak az igazság tör át a határon, hanem a forradalom és a szabadságharc is. Nem csak Magyarország forradalmára gondolunk nagy tisztelettel, hanem a saját forradalmunkra is. Hiszen 1956-ban Erdély és Románia magyarsága megpróbálta megvívni a maga szabadságharcát bízván abban, hogy egy nemzet vagyunk. A megtorlás szörnyű volt. Az egész magyar közösség szenvedésével járt, egyetemünket is elvesztettük. Volt, amit azóta vissza tudtunk szerezni, de volt, amit nem. Ma, amikor emlékezünk, tisztelettel adózunk holtaknak és élőknek, akik megszenvedtek a szabadságért és az igazság napfényre kerüléséért”, összegzett Markó. „Az 1956-os magyarországi forradalom félévszázados évfordulóján, 2006-ban karhatalmi terror fojtotta vérbe az emlékezést. A hatalom elvonult díszvendégeivel, hogy önmagával és önmagáért ünnepeljen. Bajosan lehet úgy ünnepelni, hogy azok hazudnak tovább, akik 1956 után is hazudtak. 1989 huszadik évfordulóján is hasonló érzések töltenek el: bajosan lehet ünnepelni, ha az igazságtétel késlekedik, ha Marosvásárhely fekete márciusának igazságát csak mi mondjuk magunknak. Hogy miért befejezetlen az 1956-os forradalom? Mert nem is fejeződhet be addig, ameddig a hazugság dívik. Hazugságra nem lehet jövőt építeni. Legyen a hazugok országából virágzó Magyarország! Nemzetünk emelkedjen fel!” hangsúlyozta Tőkés László EP-képviselő. /Nagy-Hintós Diana: „Tisztelettel adózunk azoknak, akik megszenvedtek a szabadságért” = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./
2009. október 23.
Máthé Éva újságíró kíváncsian várta Gianina Carbunariu drámaíró és rendező 20/20 című előadásának bemutatóját a marosvásárhelyi Yorick Színházban, azért is, mert szenvedő alanya volt 1990. „fekete márciusnak”. Az előadás végén úgy érezte, hogy egy hatalmas pannóra feltűzdelt, különböző színvonalú faliújságcikkeket olvasott arról, mi történt városában ezelőtt húsz évvel. Zavaró volt, hogy a szerző többször elismételtette egyes szereplőkkel, miszerint annak idején mindkét tömeget – mármint a magyart és a románt – manipulálták. Valójában a magyar tömeg utcára vonulása a lehető legspontánabb volt. Akiket manipuláltak, azok csakis a faluról behozott hodákiak és libánfalviak voltak. Mégis formabontó, tiszteletreméltó kísérlet ez a szerző részéről arra, hogy megértse: miként uralkodhatott el a gyűlölet egy városban 1990-ben, a román demokrácia hajnalán. /Máthé Éva: Rivalda: Túlságosan kilóg a lóláb. = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./
2009. október 24.
Október 23-án Marosvásárhely egyetlen ‘56-os emlékművét megkoszorúzták a Vártemplom kertjében. Ötvös József, a Vártemplom lelkésze emlékeztetett, hogy elődje, Fülöp G. Dénes egyike volt az 56-os bebörtönzötteknek. A Kultúrpalotában tartották az ‘56-os megemlékezést, Varga László nyugalmazott református lelkipásztor idézte fel az akkori eseményeket. Meghívták azokat a Marosvásárhelyen és Maros megyében még élő személyeket, akiket a forradalom leverése után bebörtönöztek. /(mózes): 1956-ra emlékeztek Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 24./
2009. október 24.
Október 23-án kezdődtek a XII. Bernády Napok Marosvásárhelyen a hagyományos emlékplakett átadásával a Kultúrpalotában. Idén az emlékplakettet a kortárs költészet kimagasló egyénisége, Kovács András Ferenc vehette át. Ezután a sokak által várt Princess következett, a hegedű hercegnői léptek fel. Az est a IX–XII. -es diákok esszé- és az V–VIII. osztályosok fogalmazásíró versenyének kiértékelésével zárult. Október 24-én leleplezik Torockai Wigand Ede építész, iparművész emléktábláját. /Nagy Székely Ildikó: Bernády szellemében. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 24./
2009. október 24.
Első alkalommal rendezték meg október 16–18. között Marosvásárhelyen az erdélyi örmény kultúra napjait a 2008-ban bejegyzett Marosvásárhelyi Örmény–Magyar Kulturális Egyesület (MÖMKE) szervezésében. Jakobovits Miklós, Nagyváradon élő Munkácsy-díjas festőművész, a Barabás Miklós Céh elnöke a Bernády Házban mutatta be az erdélyi örmény katolikus plébániák képtárának restaurálási munkálatait. A Marosvásárhelyi Egyházművészeti Múzeum (Keresztelő Szent János-plébániatemplom karzata) a legnagyobb erdélyi örmény közösség, a gyergyószentmiklósi örmény plébánia évszázados könyvanyagát őrzi több mint egy hónapon keresztül. Megnyílt a vásárhelyi örmény származású Duha László amatőr képzőművész faragászati kiállítása. /Dr. Puskás Attila: Örmény kincsek Erdélyben, Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 24./
2009. október 24.
A Debreceni Egyetem Történelmi Intézete és a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Történelem és Filozófiai Kara közös szervezésében nemzetközi vándorkiállítás indul az erdélyi fejedelmek által adományozott címerekből, eredeti armálisok fotóinak és címereinek másolataiból. A kiállítás anyagát Szálkai Tamás történész (Debreceni Egyetem) állított össze – bevezető tanulmánnyal és leíró szöveggel – Armales Transylvanorum. Válogatás az erdélyi fejedelmek címeradományaiból címmel, reprezentatív kötetben, a gödöllői Attraktor Kiadó gondozásában jelenik meg. Hat magyarországi és romániai közgyűjtemény anyagából válogatott ötven címer, illetve a tudományos igényű tanulmány hároméves kutatómunka hozadékát osztja meg, többnyire nyomtatásban soha nem látott képekkel illusztrálva. A kiállításnak az alábbi városok adnak otthont: Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagykároly, Nagyvárad, Debrecen, majd több magyarországi helyszín után végül Budapest. A kolozsvári ünnepélyes megnyitó október 26-án lesz. /”Armales Transylvanorum” = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./
2009. október 24.
A kolozsvári Koinónia Könyvkiadó gondozásában idén megjelent köteteket mutatták be október 22-én Kolozsváron a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen. Jelen voltak: Balázs Imre József a Fogak nyoma, és Horváth Előd Benjámin A cseplini díva című verseskötetek szerzői, Selyem Zsuzsa, akinek a nevéhez az Erdei politika című publicisztikakötet fűződik, Mihálycsa Erika, Flann O’Brian ír származású író Úszikkétmadáron című regényparódiájának fordítója, Máté Angi, a Mamó című, felnőtteknek szóló meseregény, és Vida Gábor, a Noé, az indián meg a dinók történetének szerzője. A meghívottakkal Zágoni Balázs, a Koinónia Kiadó új igazgatója beszélgetett. A Marosvásárhelyen született, magát azonban kolozsvárinak és budapestinek valló Horváth Előd Benjámin elsőkötetes szerző, Máté Angi pedig foglalkozását tekintve óvónő. /F. Zs. : Hangulatos Koinónia-könyvbemutató. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./
2009. október 24.
Óss Enikő színiakadémiát végzett Marosvásárhelyen, színésznek Nagyváradra szegődött, Tündét játszott és sok minden mást, másfél évre Budapestre is „kiruccant” ott élő édesapjához, méghozzá a 60-as években, mikor ez még nemigen volt divat... Aztán hazahozta a szerelem... Filmezett Bukarestben, s a karrierje szépen ívelt felfelfelé, amikor váratlanul lépett egy nagyot, és férjével – a színművész Varga Tiborral – Los Angelesbe települt. Enikő kozmetikusként, Tibor borászként kereste kenyerét, s közben 22 évig állandó magyar színházat működtettek – sikeresen – Thália Stúdió néven Los Angelesben. Óss Enikő Zárszámadás /Kráter Kiadó, Budapest/ címen írta meg önéletrajzi regényét, melyet november 6-án mutat Jánosházy György Marosvásárhelyen, jelen lesz a szerző, Óss Enikő is. /Medgyessy Éva: Luxuskönyv. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 24./
2009. október 24.
Megjelent Sebestyén Mihály munkája, az Időtár, alcíme: Marosvásárhely történeti kronológiája a kezdetektől 1848-ig, Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2009. Jó lenne románul is kiadni, hogy a sok jövevénynek is esélye legyen megismerni azt a várost, amelyet lakhelyéül választott. /Kuti Márta: Időtár. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 24./
2009. október 27.
Október 24-én, Marosvásárhelyen volt az Agora Felnőttképzési Alapítvány, a Communitas Alapítvány támogatásával megrendezett Mit jelent számodra az 1956-os forradalom? című rajzvetélkedő értékelésére és díjazására. A rendezvényen Novák Csaba Zoltán történész, a marosvásárhelyi Gheorghe Sincai Kutatóintézet tudományos munkatársa tartott előadást 1956 Magyarországon és Erdélyben címmel. /Babos Margit: Rajzpályázat az Agoránál. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 27./
2009. október 27.
Még várják a versenyvizsga hivatalos eredményeit az egyes Hargita megyei dekoncentrált intézmények igazgatói tisztségét megpályázó személyek, de a Hargita Népe úgy tudja, Barti Tihamér, Török Jenő, Sólyom Gizella, Máthé Emma, Vitos Zsuzsanna, Jaszenovics László és Bán Katalin sikeresen vizsgázott Bukarestben. „Gratuláltak már sokan, de én még nem tudok semmiről” – szabadkozik a Hargita Megyei Munkaügyi Igazgatóság vezetői székét múlt héten megpályázó Barti Tihamér. A HN információi szerint nem sikerült a vizsgája Karda Emesének, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség igazgatójának. A Megyei Mezőgazdasági Tanácsadó Hivatal élén Duka Zoltánt Máthé Emma váltja, a munkaügyi igazgatóságnál Laslo Adriant Barti Tihamér. Vitos Zsuzsanna a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) vezetője marad, és továbbra is Sólyom Gizella irányítja a Hargita Megyei Állatnemesítési és Szaporodásbiológiai Hivatalt. Nem változik Jaszenovics Lászlónak, a talajtani és agrokémiai hivatal igazgatójának beosztása sem, ahogy a Hargita Megyei Nyugdíjpénztár élén is marad Bán Katalin. A tavasszal leváltott magyar intézményvezetőknek egykori tisztségébe való visszahelyezéséért folyamatosan lobbizott az RMDSZ, több tiltakozó megmozdulást is szervezett. A jelenlegi megyei főtanfelügyelőt, Anda-Elena Ianosit nem sikerült magyar főtanfelügyelőre cserélni, de Borboly Csaba ezt továbbra is egyik fő célkitűzésének tartja. (Forró-Erős Gyöngyi): Magyar igazgatók a dekoncentrált intézmények élén. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 27./ Tiltakozási kronológia 2008. december 22. Leteszi az esküt a Boc-kormány, ezt követően pedig elkezdődik a dekoncentrált intézmények addigi vezetőinek leváltása és politikai kritériumok alapján való helyettesítése. 2009. február 11. Lángoló lármafákkal tiltakoznak a magyar intézményvezetők leváltása ellen. 2009. április 22. A Boc-kormány elfogadja azt a rendelkezést, amely szerint a kormány hatáskörébe tartozó megyei és regionális intézmények vezetőit lecserélik. 2009. április–május: „Ebből az intézményből magyar vezetőt váltottak le” feliratú gyásztábla kerül a „lefejezett” dekoncentrált intézmények elé. 2009. május 4. 1247 darabba vágják össze a román kormány temetőjét ábrázoló bannert. Az óriásplakát szeletei közül 758 darab Brüsszel felé veszi az útját, 328 pedig a kormánykoalíciót alkotó pártok parlamenti képviselőinek az asztalán landol, 89-cel a megye magyar önkormányzati vezetőjét szólítják fel összefogásra a közös ügy érdekében. Emellett az Európai Unió 26 tagállamának romániai képviseletéhez is juttatnak egy-egy darab bannert és egy-egy petíciót, a maradék 19 darabot pedig a román kormány 18 minisztere és Emil Boc miniszterelnök kapja meg. 2009. május 18. Az RMDSZ Csíki Területi Szervezete az ideiglenesen kinevezett Hargita megyei főtanfelügyelő, Anda-Elena Ianosi visszahívását és Bondor István leváltott vezető kinevezését kéri a tanügyminisztertől. 2009. május 22. Több ezren tüntetnek Csíkszeredában a magyar intézményvezetők leváltása ellen. 2009. június 2. Az RMDSZ Csíki Területi Szervezete aláírásgyűjtésbe kezd, hogy nyomatékosítsa a tüntetésen elfogadott kiáltványt. 2009. június 3. Marosvásárhelyen tiltakozó nagygyűlést szervez az RMDSZ. 2009. július 10. Szabó Vilmos magyar külügyi államtitkár megígéri, hogy a kisebbségi vegyes bizottság is foglalkozik majd a leváltások ügyével. 2009. október 1. A Szociáldemokrata Párt (PSD) kilép a kormánykoalícióból, és ezzel elkezdődik a kormányválság. 2009. október 13. Megbukik a Boc-kormány. /Mihály László: Tiltakozási kronológia. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 27./
2009. október 28.
Telt házas közönség előtt nyílt meg a Kultúrpalotában a grafikusként ismert marosvásárhelyi Csatlós Levente festményeinek kiállítása. /Nagy Botond: A grafikus festő(isége). = Népújság (Marosvásárhely), okt. 28./
2009. október 28.
Radványi Hajnal, a Népújság önkéntes tudósítója, beszámol a Máltai Szeretetszolgálat vagy a Magányosok Klubja rendezvényeiről. Most róla tudósít az újság: október 26-án Marosvásárhelyen bemutatták Emlékképek egy letűnt időből című kötetét. Radványi Hajnal társadalmi korrajzot ad, szól az egykori zárdai életről, az ott folyó oktatásról, az egyetemi évekről, felmutatja élete fénylő és fekete pontjait. /Mezey Sarolta: Emlékképek egy letűnt időből. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 28./
2009. október 29.
Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke a Stefan Gusa tábornoknak szobrot állítani kívánó marosvásárhelyi tanácsi határozat visszavonását követeli. Különleges kegyetlenséggel elkövetett emberölés – ez szerepel egyebek közt Stefan Gusa tábornok vádiratában. Elfogadhatatlan, hogy post mortem rehabilitáljanak egy olyan embert, aki Temesváron az emberek közé lövetett. /(mózes): „Egy gyilkosnak akarnak emléket állítani” = Népújság (Marosvásárhely), okt. 29./
2009. október 29.
A Magyar Autonóm Tartományról és ezen belül a székelység helyzetéről tartott előadást Marosvásárhelyen, a Kemény Zsigmond Társaság október 27-én tartott rendezvényén, Stefano Bottoni, a bolognai és budapesti egyetemek előadótanára. A félig magyar, félig olasz származású kutató külföldiként szinte az elsők között jutott be a Szekuritáté levéltárába, és 2003–2007 között a téma avatott kutatójává vált. Előadásában a Magyar Autonóm Tartomány (MAT) lakosságának, székelyeknek, magyaroknak az életerejéről, vitalitásáról, rendteremtéséről és életstratégiáiról beszélt. Összehasonlította az 1919–1940 közötti román állami magatartást és stratégiát, illetve az 1945–48 és 1949–1990 közötti román attitűdöket és a román kormányok székelységpolitikáját. Hangsúlyozta: annak ellenére, hogy a MAT külső, idegen konstrukció volt, amit Sztálin és tanácsadói ráerőszakoltak a román pártvezetésre, ezt a székelység meg tudta tölteni élettel, tartalommal, kialakított egy sajátos romániai székely–magyar kulturális identitást, és mindezt Magyarország segítsége nélkül, ugyanis Magyarország felé egyszerűen lezárták az utat a határok és politikai ellentétek. Bottoni ugyancsak egyedi példaként említette, hogy 1990-ben a marosvásárhelyi etnikai konfliktus nem fulladt polgárháborúba, felléptek olyan józan erők, amelyek a két etnikumnak megálljt tudtak parancsolni. /A. E. : A székelyekről, másként. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./
2009. október 29.
A Magyarországon mára fogalommá vált Mesterkurzus rendezvénysorozat hét évvel ezelőtt azzal a céllal indult útnak, hogy hétköznapi életünk meghatározó kérdéseire és problémáira ismert, hiteles gondolkodók segítségével adjon válaszokat. A közkedvelt sorozatot olyan nevek fémjelzik, mint például Ranschburg Jenő, Vekerdy Tamás vagy Czeizel Endre. Az előadások anyagát két magyar televíziós csatorna is közvetíti, illetve ezek írott, változatát tartalmazza az azonos című, nagy sikerű könyvsorozat is. 2009 szeptemberében Székelyföldön is elindult a Mesterkurzus sorozat, melynek első állomásain Müller Péterrel találkozhatott az erdélyi közönség Marosvásárhelyen és Csíkszeredában. Az erdélyi sorozat második előadója dr. Vekerdy Tamás pszichológus, akinek csíkszeredai Mesterkurzusára már minden jegy elfogyott, és Marosvásárhelyen is már csak néhány darab maradt. Ezért november 11-én Sepsiszentgyörgyre is eljön dr. Vekerdy Tamás. /A legnépszerűbb magyar gondolkodók Sepsiszentgyörgyön (Erdélyben is elindult a Mesterkurzus előadássorozat). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 29./
2009. október 30.
Egy sírhely egyszerre csak tizenöt évre váltható meg a kolozsvári Házsongárdi temetőben, és évente alig 11-12 új sírhely szabadul fel csupán. A sírok gondozása sem kielégítő, egyre riasztóbb a sírkövek romlása „Erdély Pantheonjában”. Állagmegőrző munkával az érintett családokon kívül csak a Házsongárd Alapítvány foglalkozik. A tíz éve működő civil szervezet képviselője, Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet elmondta, a legnagyobb gond az, hogy a régi sírok új bérlői nem ismerik fel a síremlékek értékét. Vagy mellőzik a feleslegessé vált síremlékeket, vagy szakszerűtlenül újrahasznosítják azokat, ezért előlük is „menekíteni kell” a temetői hagyatékot. Az alapítvány rendbe tette a Sigmond-mauzóleumot, a Jósika-kriptát vagy a Béldi-kriptát, de szükség lenne a további gyors beavatkozásra. Marosvásárhelyen húsz évre lehet a sírt megváltani, Sepsiszentgyörgyön pedig 25 évre. A Szemerja negyedi református templom kertjében már nincs hely új sír létrehozására, ezért néhány éve másfél hektáron új temetőt alakítottak ki, a Makovecz Imre által tervezett új ravatalozóház körül. A sepsiszentgyörgyi Vártemplom temetőjében már egyáltalán nincs bérelhető hely. /Antal Erika, Kovács Zsolt, Sipos M. Zoltán: Öröklét, drága pénzen. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./
2009. október 30.
Molnár Ferenc Liliom című színművét mutatja be október 30-án a Csíki Játékszín, a darab megírásának és ősbemutatójának 100. évfordulóján, Victor Ioan Frunza rendezésében. Frunta 1990 óta rendez magyar színpadokon, Budapesten, Szolnokon, Marosvásárhelyen, Temesváron, Kolozsváron, Csíkszeredában mutatták be előadásait. Francia, német, jiddis és román nyelven is rendez. /A százéves Liliomot mutatja be a Csíki Játékszín. = Krónika (Kolozsvár), okt. 30./
2009. október 30.
Kós Károlyra emlékeztek október 28-án Kolozsváron a Reményik Sándor Galériában. A Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhely és a marosvásárhelyi Helikon – Kemény János Alapítvány kuratóriuma által szervezett Helikon-est keretében Kós irodalmi munkásságát Kovács Emese tanárnő ismertette, Szekeres Gerő szerkezettani tervezőmérnök pedig építészeti tevékenységéről tartott előadást. Bögözi Attila újságíró bemutatta Adamovits Sándor Szellemi helyszínelés Nagyenyedtől Marosvécsig című kötetét, Kilyén Ilka színművész pedig részleteket olvasott fel a műből. Bögözi Attila a három hónappal ezelőtt elhunyt Adamovits Sándor életpályájáról is beszélt. /Ferencz Zsolt: Kós-megemlékezés és könyvbemutató a Reményik Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./
2009. október 31.
Az önrendelkezés, amit a romániai magyarság kér, a kulturális autonómia, területi autonómia, olyan törekvések, amelyek nem sértenek senkit, nem csorbítják a románok jogait. Nem kér egyebet a romániai magyarság, mint az 1918-ban tett ígéretek betartását. Eltelt közel száz év, és még mindig azt mondjuk, hogy az adott szót be kell tartani – jelentette ki október 30-án Marosvásárhelyen Kelemen Hunor, az RMDSZ államfőjelöltje. Elmondta, hogy egy hete kezdődött el a kampány, rengeteg emberrel találkozott és azt tapasztalta, hogy az RMDSZ-karavánt jól fogadják. /Mózes Edith: Az adott szót be kell tartani! = Népújság (Marosvásárhely), okt. 31./
