A Kovászna megyei négy község majdnem mindegyik lakója igennel szavazott a Székelyföld területi autonómiájáért megrendezett belső, nem hivatalos népszavazáson. Benkő Emőke, a Székely Nemzeti Tanács Erdővidéki Szervezete állandó bizottságának tagja elmondta: hat településen szervezték meg vasárnap a népszavazást. Bibarcfalván a 640 szavazati joggal rendelkező személy közül 481-en, azaz 75,15%-ban szavaztak, és mindenki a területi autonómia mellett voksolt. Kisbaconban 63,10 %-os volt a részvétel, a 265 szavazó 99,25%-a voksolt igennel. Nagybaconban a 11 015 szavazó közül csak 3 szavazott nemmel, Zalánpatakán pedig 52,78%-os volt a részvételi arány, és senki nem szavazott az autonómia ellen. /Erdővidék: nem hivatalos igen az autonómiára. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./
2007. július 26.
Sokasodnak a falumonográfiák: június végén a szárazajtai, rá egy hónapra az orbaiteleki hagyta el a nyomdát, mindkettő vidéki tanítóember sok évtizedes munkájának az eredménye. Mihály Gábor tanító munkája Szárazajta története Monológ múltról (Sepsiszentgyörgy, Charta Kiadó, 2007) címmel. Mihály Gábor Nagybaconban született, de pedagógusi pályafutása Szárazajtához köti. Mihály Gábor elmondta, hogy nem a múlt bemutatása, hanem a közelmúlt, a lepergett hat évtized történetének (a gyászos 1944-es események, termelőszövetkezet, kollektivizálás, politikai szervezetek, életszínvonal stb.) megírása teszi próbára a szerzőket. Külön értéke ennek a könyvnek a gazdag néprajzi anyag, a Helynevek tanúsága című fejezet. /Kisgyörgy Zoltán: Szárazajta (Falumonográfiák). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 26./
2007. augusztus 27.
A tavaly októberben alakult Csala Kürtje Egyesület szervezésében augusztus 26-án fúvóstalálkozót tartottak Baróton. A helyiek meghívásának a nagybaconi, a parajdi és az udvarhelyszéki együttes tett eleget. A találkozó délben a főtér környékén tartott felvonulással kezdődött, majd a Diákdombon közel három órán keresztül térzenét szolgáltattak. /Hecser László: István-napi fúvóstalálkozó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 27./
2007. november 21.
Altorján Tőkés László független jelölt ötven kerítésekre rögzített plakátjából tizenkettőt-tizennégyet letéptek. Sorra tépték le a Tőkés-plakátokat, de az RMDSZ-eseket nem bántották. November 18-án Kézdivásárhelyre érkezett a plakáttépő brigád, Tőkés-plakátokat tépték le. Amikor észrevették, hogy valaki megpróbálja lefényképezni őket, pillanatok alatt autóba ültek, és elhajtottak. Az RMDSZ-es plakátok közül egyet sem téptek le. A plakáttépés éjszaka is folytatódott, Kédiszék több települését is felkereste a Tőkés-plakátok eltüntetésére szakosodott kommandó. Tőkés László és Orbán Viktor baróti látogatása előtti éjszaka ismeretlen tettesek Nagybaconban, Bibarcfalván és Baróton leszaggatták a független jelölt választási plakátjait, helyükre RMDSZ-es propagandaanyagot ragasztottak. Az erdővidéki MPSZ feljelentést tesz Nagyajta alpolgármestere, Barabás András ellen, aki Tőkés Lászlót népszerűsítő plakátokat szaggatott le. /(Hecser): Plakátháború megyeszerte. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 21./
2008. február 2.
Nagybacon községben tavalyig mindössze a Benedek Elek Művelődési Egyesület és a Bodvaj Ifjúsági Egyesület tevékenykedett mint civil szerveződés, az elmúlt időszakban viszont további három egyesületet is bejegyeztek. 2007 óta a Súgó Sportegyesület a község labdarúgásának fejlődéséhez járul hozzá, a Pásztortűz Egyesület az azonos nevű táncegyüttes működéséhez szükséges anyagiakat teremti elő, és szervez táborokat, kiszállásokat, a Nagybaconi Fúvószenekar Egyesületre pedig a zenei élet megszervezésének feladata hárul. Hogy az egyesületek és az egyházak munkáját segítse és bátorítsa, a baconi önkormányzat 60 000 lej értékben ír ki pályázatokat. /(hecser): Pénz Baconba. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 2./
2008. március 31.
Az alsó-háromszéki RMDSZ előválasztásokon beigazolódott: ott volt nagyobb jelenlét, ahol több polgármesterjelölt közül kellett választaniuk a szavazóknak. A falvak többsége tartotta a 2004-es jelenléti szintet, néhány helyen, Málnáson, Nagybaconban, Nagyajtán, Árkoson majdnem kétszer annyian vettek részt a szavazáson, mint négy éve. Gyengén szerepelt Sepsiszentgyörgy. 2004-ben 5416-an szavaztak az előválasztásokon, most csak 2610-en. Az állóurnás előválasztásokon Sepsiszéken összesen 5189-en szavaztak, 2004-ben ugyanezeken a településeken 8590-en nyilvánítottak véleményt. Erdővidéken nagyobb volt az érdeklődés, mint négy esztendeje. /Farkas Réka: Falvakon nagyobb, a megyeszékhelyen gyenge volt a jelenlét. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 31./
2008. április 18.
Minden erdővidéki településen teljes tanácsi listát és polgármesterjelölteket állított a Magyar Polgári Párt. Bölönben Vajda Sándor Zoltánt, Bardocon Benkő Emőkét, Vargyason pedig Román Attilát jelölik, Nagybaconban és Ajtán még nem tisztázott, hogy kit támogatnának a helyhatósági választásokon. /Hecser László: Erdővidéken is teljes listát indít az MPP. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 18./
2008. április 30.
Nagybaconban a Magyar Polgári Párt helyi jelöltlistáján szereplő hat személy visszalépett. A párt helyi szervezetének elnöke, Bardocz István elmondta, azért döntöttek így, mert szerintük a megyei szervezet jogtalanul beleszólt a polgármester-jelölésbe és a tanácsi lista összeállításába is. Álláspontjuk, hogy az MPP megyei szervezete által támogatott jelölt, Benedek Márta elvesztette tagsági minőségét, hiszen április 14-én kilépett a pártból, sőt, aláírásgyűjtésbe kezdett, hogy függetlenként indulhasson. Kulcsár Terza József, a MPP megyei elnöke szerint a visszalépések hátterében valami hátsó szándék rejtőzik, hiszen egyik napról a másikra ennyi ember nem cselekedhet ennyire egy időben. /Hecser László: Baconban hat jelölt visszalépett. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 30./
2008. május 23.
Bodali Mihály uzoni háborús veterán 89 éves, a Háromszék napilapban több riportban szerepelt, s azokban is szemrehányást tett, hogy községében nem ünneplik meg a Hősök Napját. Két fiatal korosztály 1940. december 2-án vonult be a magyar hadseregbe, s a fenyőággal díszített kaszárnyakapukon az a felirat volt: Isten hozott, székely testvérek! Ebből a korosztályból ma kevesen, Uzonban is csak ketten élnek. A második világháborúban Uzonból ötvenöt személy vesztette életét. Bodali vallja, hogy a katonatársakról sohasem szabad megfeledkezni. 1940–44 között nem volt olyan katonai ünnepség Sepsiszentgyörgyön, melyen a díszszázad első sorában részt ne vett volna már nem élő bajtársaival a Hősök Napján a közös temetőben. Magyarországon a múlt évben pünkösd első napján tartották a Hősök Napját, de fejet hajtottak Erdővidéken, Baróton, Nagybaconban. Felső-Háromszék falvaiban Nagybaconi Nagy Vilmos vezérezredesről emlékeztek meg. Uzonban azonban felejtenek. /(sylvester): Az emlékezés erkölcsi kötelesség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 23./
2008. június 17.
Jónak könyvelhető el az RMDSZ önkormányzati választásokon elért eredménye – jelentette ki Albert Álmos alsó-háromszéki területi elnök. Alsó-Háromszéken huszonnyolc településen versenyeztek jelöltjeik, húsz polgármesteri széket szereztek meg, és a 334 tanácsi mandátumból 171 helyre az RMDSZ jelöltjei jutottak be. Az eredmények kicsit gyengébbek, mint négy esztendővel ezelőtt, de akkor nem volt magyar ellenfél – fejtette ki Albert Álmos.,,Ez reális megmérettetés volt, azt mutatja, az emberek bíznak az RMDSZ-ben, hiteles képviseletnek tartják, és elvárják, a jövőben is gondoskodjék a települések egységes fejlesztéséről” – fejtette ki. Barótot nem sikerült megszerezniük, Sepsiszentgyörgyön, Árkoson és Nagybaconban azonban győzött az RMDSZ-es jelölt, Előpatakon csak alpolgármesteri tisztségben reménykedhetnek. /Farkas Réka: Eredményes volt a szövetség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 17./
2008. június 21.
Meghalt Győrben Bardocz Barna ötvösművész, aki harminc évvel ezelőtt Székelyföldről indult, hogy a lelkébe tarisznyált útravalót, Erdély, a magyarság ősi kincseit saját ,,szavaival”, fémbe, fába, kőbe álmodott legendáival, míves-csodás alkotásaival, ékszereivel Győrnek, a világnak ajándékozza. Bardocz Barna ötvösművész – Benedek Elek szomszédjában –, Nagybaconban született 1946. október 10-én. Marosvásárhelyen, majd a budapesti iparművészeti főiskolán végezte tanulmányait. Bardocz Barnának a földi pályán 62 esztendő adatott. Haza akart térni a székely hegyek közé, most végleg hazaért... /A míves csodák mestere hazatért (Elhunyt Bardocz Barna). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 21./
2008. július 14.
Közös nevezőre jutottak Hargita és Kovászna megye képviselői, valamint a fejlesztési minisztérium a Borvizek útja Phare-projekt kérdésében. A közel négy éve húzódó projekt legnagyobb problémája a helyi közigazgatások növekvő önrészének finanszírozása. A Borvizek útját egyengette Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke, Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke és Horváth Anna államtitkár. A Borvizek útja tervét 2005-ben kezdték összeállítani, és 2007-ben készült el. A hatóságok a Phare 2004–2006 Társadalmi és gazdasági kohézió, Nagy infrastrukturális projektek keretében nyertek támogatást. Azonban törvényhozási és bürokratikus akadályok miatt nem haladtak előre. Amennyiben novemberig nem indul el a kivitelezés, akkor a finanszírozások egy részét elveszíthetik. A Borvizek útja Hargita és Kovászna megyei fürdővárosokon fog áthaladni, amelyeket igyekeznek bekapcsolni a turisztikai keringésbe. A beiktatott településeken (többek között Előpatak, Barót, Nagybacon, Bükszád, valamint a Homoród völgyétől egészen Remetéig terjedő szakasz) turisztikai beruházások lesznek. A projekt hatmillió eurós Európai Uniós finanszírozásban részesül, a fennmaradó, egymillió eurót meghaladó összeget a helyi önkormányzatoknak kell állniuk. /Isán István Csongor: Elindulnak a Borvizek útján? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./
2008. augusztus 1.
Mostanában alig telik el hét, hogy valahonnan ne érkezne tudósítás a turulmadár körüli elutasító vagy igenlő vitákról. Honfoglaló őseink totemállata a turul. Az erdélyieknek szerencsés a helyzetük, mert a román hatalom nem esküdött fel a turulemlékek ellen, mint a mostani magyar. Ennek jó példája, hogy Vetró András műterméből visszaszállni készül a felsőcsernátoni emlékműre a turul, s a nagybaconi honfoglalási emlékművön mai napig is ott van a turulmadár. Sajnálni lehet, hogy mit rendeztek Budapesten, a XII. kerületi emlékmű körül, melyet lebontásra ítéltek. /Márkó Imre: Turulcsont beforr. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 1./
2008. szeptember 15.
Több száz érdeklődőt vonzott szeptember 14-én Barót főterére, a Diákdombra a második alkalommal megszervezett Erdővidéki Fúvóstalálkozó. A szervező, a Csala Kürtje fúvószenekar meghívásának a székelyudvarhelyi, nagybaconi, parajdi, uzoni, mikóújfalusi, csíkkarcfalvi és barátosi fúvósegyesületek tettek eleget. Az ünnepélyes felvonulást követően a nyolc együttes közösen adta elő a székely és magyar himnuszt. Barót polgármestere, Nagy István elégedettséggel nyugtázta, hogy a Csala Kürtje Egyesület számára kevés idő is elég volt a hagyományteremtéshez. /Hecser László: Erdővidéki Fúvóstalálkozó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 15./
2008. szeptember 20.
A hét végén a Benedek Elek Művelődési Egyesület, Bacon község tanácsa és a nagybaconi református egyház ünnepli Sepsi- és Telegdi-Bacon 1878-as Nagybaconnal való közigazgatási egyesítésének évfordulóját. Bardocz Csaba polgármester a százharminc esztendővel ezelőtti eseményről szólt. Az Őszi Csokor nyugdíjasklub által szervezett virágkiállításnak köszönhetően igazi botanikus kertté változott a református kultúrotthon. A Nagybaconból elszármazott, Németországban élő Lutz Bardocz Gyöngyi képzőművész alkotásaiból nyílt tárlatot volt középiskolai osztálytársa, Rácz Magda tanárnő nyitotta meg. A kézművesszerszámok és -termékek kiállításán megemlékeztek a nyolcvanas években itt dolgozó Seres Andrásról és lelkes barátairól. Tavaly a Háromszéki Magyarok Világtalálkozójára összegyűjtötteket most szőttesekkel egészítették ki. /Hecser László: Az eggyé vált Nagybacon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 20./
2008. november 18.
A baróti Gaál Mózes Közművelődési Egyesület szervezésében megvalósuló 16. Erdővidéki Közművelődési Napok tizenhat településen kínál koncerteket, kiállítást, tudományos előadásokat, könyvbemutatókat, kézműves-foglalkozást és huszonnégy órás olvasómaratont. Biblia-kiállítás nyílik a baróti Erdővidék Múzeumában, majd Györgypál Lajos néhai tanár festményeiből összeállított tárlatot tekinthetik meg az érdeklődők. Illésfalvi Péter budapesti hadtörténész Erdély 1944-ben címmel, Berekméri Róbert marosvásárhelyi levéltáros a 27. székely könnyű hadosztály címmel tart majd előadást, Fehér János művészettörténész évszázados erdővidéki kőfaragványokról értekezik. Csikány Tamás budapesti hadtörténész Háromszéki határőrök Magyarországon 1848-ban, Kedves Gyula budapesti hadtörténész Székely huszárok 1848-ban címmel tart előadást. A rendezvénysorozat keretében könyveket is ajánlanak: Antal Jenő Vadászemlékeim és Kisgyörgy Zoltán geológus, újságíró Háromszéki vártúra kalauz című könyveit mutatják be Bölönben, utóbbit pedig Nagybaconban is. Baróton Nagybaczoni Molnár Ferenc budapesti történész Tábornokok földje, Erdővidék, valamint Benkő Levente – Papp Annamária Magyar fogolysors a második világháborúban című köteteit ismerhetik meg az érdeklődők. /A régió ünnepe. = Krónika (Kolozsvár), nov. 18./
2008. november 20.
Barót Erdővidék Múzeumában Bibilia-kiállítással és a huszadik születésnapját ünneplő Kájoni Consort rövid műsorával indultak a XVI. Erdővidéki Közművelődési Napok. November 19-én Nagyajtán Fehér János művészettörténész a templomok kőfaragványairól tartott előadást. Nagybaconi Molnár Ferenc Tábornokok földje, Erdővidék című könyvének bemutatóján elhangzott: Erdővidék szinte példa nélküli helyzetet és névsort mondhat magáénak, mivel a tizennyolc falu alkotta tájegység kilenc tábornokot adott Magyarországnak – közülük öt elszármazott családágból való. A baróti művelődési házban a város nemrég elhunyt díszpolgára, Györgypál Lajos festményeiből nyílt emlékkiállítás. /Hecser László: Előadások, kiállítások, könyvbemutatók (Erdővidéki Közművelődési Napok). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 20./
2008. december 3.
Nagybaczoni Molnár Ferenc budapesti történész meglepetést szerzett Tábornokok földje, Erdővidék /Tortoma Könyvkiadó, Barót/ című könyvével. Erdővidék az írók, tudósok, lelkészek sokasága, Apáczai Csere János, Bölöni Farkas Sándor, Kriza János, Benedek Elek, Baróti Szabó Dávid, Gaál Mózes, Benkő József és társaik mellett a történelem során a magyar katonatisztek sokaságát állította az ország, a haza szolgálatába. Róluk a Trianon utáni Erdélyben politikai-ideológiai okok miatt nem sok szó eshetett, kivéve a ,,kicsi magyar világ” négy évét, de utólag erről sem volt tanácsos beszélni. Nagybaczoni Nagy Vilmos tábornok-honvédelmi minisztert azért lehetett Romániában említeni, mert dr. Petru Groza a félelmetes hatalmú Rákosi Mátyásnál interveniált a méltányosabb és emberségesebb bánásmódért. (Nagybaczoni Molnár Ferenc könyvéből lehet megtudni, hogy a súlyos börtönbüntetésre ítélt katonatiszt fiát is Groza kérésére engedték szabadon Rákosi pribékjei.) Nagybaczoni Nagy Vilmos sokoldalú tehetség volt, jó tollú író, számon tartott festő is volt, s könyve, A végzetes esztendők (1986) a magyar történetírás ínséges esztendeiben revelációként hatott. Erdővidéken az élő emlékezet is megőrizte az 1940-es szülőföldi katonai bevonulás fantasztikus emlékét. Csupán Nagybaconból öt család, a Nagybaczoni (Telegdibaczoni) Nagy, a Sepsi-Nagybaconi Molnár, a Sepsibaczoni Toókos és a Telegdibaczoni Keresztes, továbbá valószínűsíthetően a Nagybaczoni Baló öt tábornokot (!) „állított ki”, három ezredest, két alezredest és két őrnagyot küldött a magyar honvédelem szolgálatába. Aki tud még Európában egy kistelepülésen belül ilyen főtiszti ,,katonatermésről”, az szóljon, írta Sylvester Lajos. A XX. században Háromszék négy magyar honvédelmi minisztert ,,adott”, s az sem véletlen, hogy a háromszéki nemesi családok címermezejében olyan sűrűséggel szerepel a kardot markoló páncélozott kar. /Sylvester Lajos: Katonanemzet – voltunk (Tábornokok földje, Erdővidék). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 3./
2008. december 29.
Hatodik alkalommal tartották meg az Erdővidéki Tudományos Konferenciát Baróton. Az egyik társszervező, Fehér János művészettörténész elmondta: örömmel töltötte el, hogy az elmúlt évekhez képest nagyobb számban vettek részt a fiatalok. Az előadások között volt: Egyed Emőke Erdővidék szeméttárolási gondjainak megoldása, Várhegyi László Az Európai Unió. A gazdasági válság, Bíró Rózsa Egy festett fatábla állapotfelmérése és részleges restaurálása, Pál János Adalékok a Romániai Unitárius Egyház (Dél-erdélyi) történetéhez, Fehér János A nagybaconi református templom építéstörténete. /Hecser László: Tudományos konferencia Erdővidéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 29./
2009. február 6.
Azonosították azt a személyt, aki január közepén ifj. Csiki Béla / az MPP megyei vezetőségének tagja/ nevében Barót polgármesterét, Nagy Istvánt becsmérlő írást juttatott el a Háromszék szerkesztőségébe. Csiki közölte, a levél feladója Szilágyi Bartha Gábor nagybaconi mérnök volt. Szilágyi azonban visszautasította a vádat. A Csiki Bélától kapott információkat Barót város rendőrparancsnoka, Constantin Macau csak részben erősítette meg. Mint mondotta, azonosították az elkövetőt, de amíg a vizsgálatot nem zárják le, nevét nem hozhatja nyilvánosságra. Csiki Béla elmondta, Szilágyi Bartha Gábort jóformán nem is ismeri, ezért nem érti, miért akart ártani neki. Szilágyi Bartha Gábor szerint valami tévedés folytán merült fel neve az ügyben, ezért azt szeretné, hogy a nyomozás folytatódjék, hátha kiderül az igazság, s őt tisztázzák az illetéktelen vádak alól. /Hecser László: Eredményes volt a nyomozás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 6./
2009. március 3.
Február 28-án tartotta Kolozsváron idei közgyűlését a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság (KLMT). Gaal György elnök az elmúlt év munkásságáról számolt be. Az ülésszakokon, szakmai rendezvényeken való részvétel mellett kiemelte László Csabának a társaság támogatásával rendezett műemlékeket bemutató két kiállítását a Fehér Galériában. Szólt a májusban Maksay Ádám ügyvezető alelnök rendezte műemlékfelmérő táborokról (Ótorda, Ördöngösfüzes, Nagybacon, Magyarigen, Szék), ahol fiatalokat vezettek be a hagyományos és digitális felmérések titkaiba. Elkezdték egy erdélyi műemlékvédelmi adatbázis felállítását, egyelőre régebbi felvételek rögzítésével. Veress Mihály kivetítőn bemutatta a társaság megújított honlapjának szerkezetét (www.klmt.veres.ro). A közgyűlést megszakítva délben kivonultak a Márton Áron-szobor leleplezéséhez. Délután díjkiosztásra került sor. A Kós Károly-díjat és plakettet Gergely Istvánné tanárnő nyerte el „a Házsongárdi temető műemléksírjainak megmentése és ápolása terén kifejtett munkásságáért”. A Debreczeni László-díjjal és plakettel Murádin Jenő művészettörténészt tüntették ki „műemlékeink múltjának felkutatása és ezek ismertetése terén kifejtett munkásságáért”. A laudációt Kovács András professzor, a társaság alelnöke írta. Befejezésként a két kitüntetett rövid előadást tartott. Gergely Istvánné vetített képekkel szemléltette a Házsongárdban folyó mentési-restaurálási munkálatokat, Murádin Jenő pedig művészeti kincseket feltáró munkájáról vallott. /Gergely Gyula: Közgyűlést tartott a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./
2009. augusztus 25.
Híres helyek és Híres emberek címmel indít két új sorozatot a baróti Tortoma Könyvkiadó. Demeter László a kiadó tulajdonos-igazgatója, Erdővidék Múzeumának vezetője elmondta, a székelyföldi műemlékeket, természetvédelmi területeket és az itt született vagy tevékenykedő híres embereket ismertetik a sorozatban. A kiadó egyelőre a Székelyföld hírességeire és nevezetességeire összpontosít, de ha lesz rá igény, kiterjesztik a sorozatot más régiókra is. A sorozatokat a Magyarországon megjelenő Tájak-Korok-Múzeumok füzetek mintájára képzelték el. Több száz füzetet terveznek, a lehetőségekhez mérten elképzelhető, hogy egy évben három, de az is hogy harminchárom füzet jelenik meg. A Híres helyek sorozat már megjelent első kiadványa, Erdővidék egyik leghíresebb épülete, a vargyasi Dániel-kastély történetét mutatja be. A Híres emberek sorozat első füzete a tervek szerint szeptemberben hagyja el a nyomdát, Benedek Eleket mutatja be Szabó Zsolt. A nagybaconi református templomot és egyházi épületeket Fehér László művészettörténész ismerteti. /Bíró Blanka: Sorozatokat indítanak a Székelyföld nevezetességeiről és híres embereiről. = Krónika (Kolozsvár), aug. 25./
2009. október 10.
A szászrégeni Gavrila Olteanu parancsnok vezette Maniu-gárda 1944. szeptember 26-i vérengzésének tizenhárom helybeli magyar áldozatára emlékeztek két hete a 600 lelket számláló erdővidéki Szárazajtán. A több áldozatot követelő észak-erdélyi magyarellenes menetelés első állomásán 65 évvel ezelőtt meggyilkolt személyekről a gárdisták azt tartották: ők a felelősek a falu határában 1944. szeptember 4-én lezajlott román–német fegyveres összecsapásban elesett 13 román katona haláláért. Ez mondvacsinált vád, véli másokkal együtt Benkő Levente újságíró, történész. Többnyire a korabeli eseményekkel foglalkozott a század ‘40-es éveiben élt személyek visszaemlékezéseiből összeálló, 1995-ben megjelent Szárazajta című kötetében; levéltári források és élettörténetek szolgáltatták a második világháborús magyar hadifoglyok és internáltak sorsáról írt könyveinek alapját. Benkő Levente Az őszinteség két napja című legújabb kötetét három hete Kolozsváron, a Reményik Sándor Galériában, a Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhelyen mutatták be. A románok közül néhányan azt állították, hogy a magyarok ásóval és kapával bántalmaztak és öltek meg Szárazajta határában állomásozó román katonákat. Elképzelhetetlen ásóval és kapával nekimenni egy állig felfegyverzett hadseregnek. Levéltári források szerint maguk a román csapatokat vezető katonatisztek jelentették: nincs tudomásuk arról, hogy civilek támadták volna meg katonáikat. A rosszindulatú történetkutatók a kollektív bűnösség voltát hangoztatják, egyesek hirdetik valamely nemzet, például a magyar kollektív bűnösségét. Ezt a nézetet vissza kell utasítani. Ahogy az 1944. őszi szárazajtai, csíkszentdomokosi, egeresi, magyarremetei, gyantai stb. magyar-gyilkosságok miatt nem a román nemzet felelős, hanem néhány forrófejű román katonatiszt vagy önjelölt szabadcsapat-parancsnok, ugyanúgy az ippi és ördögkúti vérengzésekért és az 1940. szeptemberében Székelyföldön elcsattant pofonokért sem hibáztathatók kollektíven a magyarok. A Szárazajta szomszédságában található Középajtán például egy román ember védte meg a falut a Maniu-gárdától. Hasonló eset történt Nagybaconban, ahol román ember bírta jobb belátásra a gárdistákat. 1990-ben nyílt először lehetőség arra, hogy Szárazajtán nyíltan megemlékezzenek a történtekről. A település lakói annyi év távlatából végre egyházi szertartással temethették el a meggyilkoltakat. Az 1944. szeptember 26-i mészárláskor ugyanis Gavrila Olteanu, a Maniu-gárdák parancsnoka megparancsolta: szállítsák el a dögöket – így idézték fel a történteket a szemtanúk; tehát mindenféle gyászszertartás nélkül. A kommunizmus idején nemhogy megemlékezni, de még beszélni sem volt szabad a történtekről. A magyar egyházi források világosan rögzítik: a szárazajtai áldozatokat a Maniu-gárdisták meggyilkolták, a román közigazgatás forrásai szerint a kivégzettek háborús balesetet szenvedtek. /Ferencz Zsolt: A levéltár a megismerés helye, nem a titoktartásé. Beszélgetés Benkő Levente történész-újságíróval. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./
2009. október 12.
A Kolozsvár Napok keretében Benedek Elekre emlékeztek október 9-én a Kolozsvár Társaság székhelyén. Sarány István, a Pallas-Akadémia Könyvkiadó szerkesztője, Nagybacon, Brassó, Kézdivásárhely és Marosvásárhely után most itt mutatta be az utolérhetetlen mesemondó Édes anyaföldem, Magyar mese- és mondavilág 1–7., valamint Nagy magyarok élete című köteteit. Hegedűs Imre János irodalomtörténész az általa huszonhárom év kutatómunkával megírt Benedek Elek című monográfiát ismertette. Benedek Eleket a kommunista rendszer kezdetén teljesen betiltották. /Ö. I. B. : Elek apó, a népművelő. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./
2009. október 23.
Összefogtak Háromszék fejlesztéséért a térség civil szervezetei, a vállalkozók és az önkormányzatok. Hatvan alapító taggal alakult meg az Alutus Régió Egyesület Nagybacon községben október 22-én. Az uniós Leader program révén kívánják a vidéket előremozdítani. „Eddig a vidéki értelmiség jelentős része és a vállalkozók is távol tartották magukat az önkormányzati munkától, az Alutus Régió Egyesület révén viszont aktívan és döntően beleszólhatnak a településük fejlesztésébe” – mondta el Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke, az Alutus Régió Egyesület egyik kezdeményezője. Az egyesület az erdővidéki és Olt menti településeket foglalja magába. Az egyesület 49 százalékát civil szervezetek teszik ki, amelyek között vannak vállalkozói szövetségek, gazdaszervezetek, kulturális egyesületek és fúvószenekarok is. Az első cél, hogy elnyerjék a Leader státust, amely azzal jár, hogy az Európai Unió öt évig fedezi az egyesület működési költségeit. Ebből fiatalokat lehetne alkalmazni, akik elkészítik a térség fejlesztési stratégiáját és pályáznának. /Kovács Zsolt: Leaderségre tör Háromszék. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./
2009. október 27.
Mintegy hatvan alapító tag – köztük önkormányzatok, civil szervezetek, vállalkozók – részvételével a múlt héten Nagybaconban hivatalosan is megalakult az Alutus Régió Egyesület, mely elsősorban a vidék felzárkóztatását szolgáló Leader-programban igyekszik európai pénzeket pályázni. Az Olt menti és az erdővidéki települések úgy döntöttek, közösen hozzák létre az akciócsoportot. A programban elsősorban a vidék fellendítését célzó kezdeményezéseket támogatnak. A Leader-program kiválóan alkalmas például turisztikai beruházásokra. /Farcádi Botond: Esély a vidék felzárkóztatására (Leader-program). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 27./
2009. november 21.
Sem az iskolák, sem a kultúrházak, sem az katolikus egyház nem engedélyezik a moldvai csángó falvakban, hogy ingatlanjaikban tartsák az iskolán kívüli magyar foglalkozásokat. A legtöbb településen bérelt épületben tanulnak a gyermekek, mert saját házak vásárlására nem futja az oktatási programot fenntartó Moldvai Csángómagyarok Szövetségének. Székeket hoztak a külsőrekecsini Gyermekek Házához. Támogatók adományából építették fel ezt a házat. A magyar órákat korábban egy családnál tartották. Az emeleten tanári lakást és számítógéptermet alakítottak ki. Moldvában 21 településen tartanak magyar órákat, de csak hét faluban van magyar közösségi ház. Ezeken a településeken egyre többen tanulnak magyarul. – Az emberek azt érzékelik, hogy nem csak egy rövid időre jövünk, itt megzavarjuk az ők életüket, és aztán tovább állunk, hanem hosszú távon gondolkodunk – hangsúlyozta Solomon Adrian, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke. Lujzikalagorban három évig kis raktárban tartották a magyar órákat. Az 5000 lelkes községben már 100 gyermek jár a magyar foglalkozásokra. Ezért bérelte ki a Csángó Szövetség most a házat. 35 ezer euróra lenne szükség ahhoz, hogy a Csángó Szövetség megvásárolhassa a házat, ahol a tanári lakás is helyet kapna. Az összeget közadakozásból próbálják összegyűjteni. Duna TV. /Hosszú távon gondolkodik a Csángómagyarok Szövetsége. = Erdély. Ma, nov. 20./ 8/ November 18-án volt az Erdővidéki Közművelődési Napok leggazdagabb kínálata: Barótra, Olasztelekre, Kisbaconba, Erdőfülébe, Nagybaconba, Ürmösre, Bölönbe, Nagyajtára és Vargyasra vittek programot a szervezők. Másnap Baróton Hidak címmel a felsőrákosi alkotótábor anyagából, Bardocon pedig az Elveszett Világ Természetvédelmi, Turista és Barlangász Egyesület tagjainak munkáiból nyílt fényképkiállítás, Bölönben Höncz László Bűnösként is győztes című könyvét, Baróton pedig Magyari Hunor Az erdővidéki református egyházmegye templomai című albumát mutatták be. Vargyason megnyílt az Erdővidék nagyjai című kiállítás, Középajta népe pedig Magyari Hunor albumát ismerhette meg, a bölöni Kék virág néptáncegyüttes Zalánpatakon és Középajtán lépett fel. Baróton előbb dr. Bona Gábor, majd Pelyach István történész tartott rendhagyó történelemórát az 1848―49-es szabadságharcról, majd a csíkszeredai Mesehetes zenekar szerzett lépett fel. Dr. Egyed Emese Baróti Szabó Dávid Kisded szótáráról /Tortoma Kiadó, Barót/ beszélt, mely most jelent meg. Az 1792-ben Kassán nyomtatott második kiadás alapján készült könyvet méltatva a kolozsvári egyetemi tanár kiemelte: ,,Amikor készült, munkafüzet volt, tanári segédletként tudták használni a magán- és iskolai oktatásban azok, akik tudatosan akartak magyarul beszélni, s azok is, kik magyarul akartak megtanulni. ” Erdőfülében a Magyar Művelődési Intézet főigazgatóját, Borbáth Erikát telt ház fogadta. Örökségvédelem és hagyományápolás című előadásában arra tért ki, hogy mennyi hasznot hajthat a ma emberének az elmúlt évszázadok alatt felhalmozott közös tudás. Olaszteleken kiállítás nyílt Nagy Viktor fényképeiből, majd Kolumbán-Antal József székelyudvarhelyi író Székely honfoglalás című kötetét mutatták be. Kisbaconban Csikány Tamás és Kedves Gyula budapesti történész Székelyek a napóleoni háborúkban, valamint Huszárok az 1848/49-es szabadságharc erdélyi hadszínterén címmel tartott előadást. Szabó Zsolt főszerkesztő, valamint Benkő Levente szerkesztő ismertette a Művelődés című folyóiratot, Jánosi József pedig Erdővidéki táncélet című kötetét. Fehér János művészettörténész Erdővidék épített örökségéről értekezett. Baróton megnyílt Kiss Béla sepsiszentgyörgyi képzőművész akvarell-kiállítása. /Hecser László: Gazdag Erdővidéki Közművelődési Napok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 21./
2009. december 2.
December elseje nem feltétlenül gyásznap Erdővidéken és Baróton, hiszen a székely nép önszerveződésének példája, a Székely Hadosztály is ezen a napon született meg 1918-ban. A mintegy 649 tiszt és 12 000 honvéd tisztes helytállása a mai nemzedék számára is üzenettel bír – hangzott el december 1-jén a Bardoc-Miklósvárszék Egyesület, a Történelmi Vitézi Rend és a Magyar Polgári Párt által a református templom előtt tartott megemlékezésen. Egyed István történész 1918 utolsó hónapjainak eseményeit ismertette. Az önvédelem céljából szerveződött a Székely Hadosztály. A Marosvásárhelyen és Kolozsváron Székely különítmény néven megalakult, majd Baróton és Erdővidéken tovább szerveződő hadosztály jelentős szerepet vállalt Kelet-Erdély védelmében, majd a csucsai és partiumi védővonal harcaiban. A Bardoc-Miklósvárszék Egyesület elnöke, ifj. Csiki Béla a Székely Hadosztály emlékét őrző szoborállításról szólt. Elmondta, a Nagybaconi Zsigmond László által kezdeményezett szoborállítás a jelenlegi magyar kormánynál nem talált támogatásra, így Blaskó János képzőművész tízmillió forintba kerülő alkotását még nem sikerült kiönteni. Csiki Béla reméli, hogy a következő évfordulón felavathatják a székely honvédek helytállásának emlékét őrző szobrot. /Hecser László: A Székely Hadosztály hősei előtt tisztelegtek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 2./
