Reizer Pál szatmárnémeti püspök jún. 14-én Szatmárnémetiben, a székesegyházban pappá szentelte Fromhercz Attila Mihály nagybányai illetőségű, Győrben végzett teológust, és diakónussá Tzier Ernő mezőteremi születésű gyulafehérvári teológust. Reizer Pál püspöki működése alatt immár a 11. lelkészt fogadhatott be a papi rendbe. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 16./
2000. január 11.
A református ifjak szervezete, az Ifjúsági Keresztyén Egyesület (IKE) a második világháborút követő években kényszerült beszüntetni tevékenységét, s csak 1990-től éledt újra fel Erdélyben és a Partiumban. A nagybánya-újvárosi IKE-szervezet vezetője, Pap Anikó nyilatkozott tevékenységükről az Erdélyi Naplónak. Szervezetük 1997-ben alakult. Nyaranta gyermektáborokat szerveznek, foglalkoznak a jövendő IKE-s nemzedékkel is. Változatos a korösszetétel: tizennégy évestől huszonöt-harminc évesig. - Van egy központi IKE-szervezet, a királyhágómelléki IKE, van egy erdélyi IKE is, és létezik egy konföderáció. A helyi szervezetek kis sejtek. A román testvérszervezettel, az ACT-vel felvették a kapcsolatot. A dél-angliai Reading városi YMCA-vel és a szolnoki KIE-vel tartják a kapcsolatot. Nyáron szeretnék megszervezni az egyházmegyei IKE-tábort is. /Szika Levente: A kapocs, mely összefogja az ifjakat. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 11. - 1-2. sz./
2000. január 14.
Erdély földjén a nyolc püspökségbe szerveződő 843.000 (10,9%) római katolikus (túlnyomó többsége magyar), 842.000 (10,3 %) református, 76.000 (0,9 %) unitárius és 44.000 evangélikus-lutheránus (többségében magyar) magyart közel 2000 anya, leány és szórvány- egyházközségben 1600 lelkész és plébános szolgál nap mint nap. Ezer magyar templom van Erdélyben. A 16 erdélyi megyéből a Székelyföldön kettőben (Hargita megye 84.6 %, Kovászna megye 75.2 %) a magyarok vannak többségben, a harmadikban (Maros megye 41.3 %), közel fele a lakosságnak magyar. Az említett három megyében - Székelyföldön - él az erdélyi magyarság közel fele, azaz 720.276 lélek (1992). Jelentős számú magyarság él a Partiumban, ahol számuk eléri a fél milliót, ami az összlakosság 20 %-át teszi ki. Három megyében (Szatmár - 30 %, Bihar 28.4 %, Szilágy 23.6 %) az összlakossághoz viszonyított arányok 30 %-os. A másik két megyében (Arad-Máramaros) csupán 10-12 % a magyarok aránya (115.973). - Belső Erdély területén a legnépesebb magyar megyék (a magyar lakosság csökkenő sorrendjében) Kolozs (145.405 magyar, a megye lakosságának 19.7 %-a), Brassó (199.615 - 9.8 %), Hunyad (33.671 - 6.1 %), Fehér (24.843 - 5.9 %), Besztece-Naszód (21.113 - 6.4 %) és Szeben megye (19.168 fő - 4.2 %). A Bánságban, Temes megyében 62.866, míg Krassó Szörény megyében mindössze 7.876 magyar él. - Erdély 15 településén a polgármester és az alpolgármester is magyar (Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Kézdivásárhely, Gyergyószentmiklós, Székelykeresztúr, Barót, Kovászna, Szentegyháza, Borszék, Tusnádfürdő, Nagyszalonta, Szilágycseh, Érmihályfalva). - Kolozsvár 338.009 fős lakosságából 74.483 magyar (22 %). Így Marosvásárhely után (83.691 lakos), a második legnagyobb magyarlakta város Erdélyben és Romániában. Jelentős számú magyarság él Nagyváradon (73.272 fő 33.1 %, harmadik legnagyobb magyarlakta város), Szatmárnémetiben (53.826 - 40.8 % - több mint Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen és Csíkszeredában ahol 50.866, 38.926 illetve 38.204 magyar él). Brassóban (31.271 főt - 9.6 %), Temesváron (38.024 - 9.5 %), Aradon (29.788 fő -15.6 %) és Nagybányán (25.746 - 17.3 %). Az említett városok magyar lakói, bár arányuk a többségi román lakossághoz viszonyítva - Szatmárnémeti és Nagyvárad kivételével - nem számottevő, kulturális örökségüknél fogva igen jelentős helyet foglalnak el a magyarság jövője meghatározásában. - Az 1998/99-es tanévben 197.279 tanuló tanult anyanyelvén, önálló és tagozatos magyar tannyelvű óvodában (az 1350 óvodai egységből 678 önálló, 464 tagozatos, ahol 40.397 óvodás tanul, 2.498 óvónő felügyelete alatt), elemi (a 473 egységből 316 önálló, 157 tagozatos, ahol 64.938 gyermek tanul, 3.373 tanító látja el az oktatói feladatát), gimnáziumi (V-VIII osztályok, a 617 iskolából 270 önálló, 347 tagozatos, ahová 57.447 tanuló jár), líceumi (IX-XII. osztályok, a 128 líceumból 54 önálló - ebből 21 Hargita megyében -, 74 tagozatos 27.274 tanulóval), szakiskolai (a 39 iskolai egységből - 1 önálló, 38 tagozatos -, ahová 5.876 tanuló jár) és posztszekunder (a 20-ból 3 önálló, 17 tagozatos - 1.347 tanulóval) középszintű oktatási formákban. A magyar nemzetiségű egyetemi hallgatók száma az 1998/99-es tanévben 16.122, amelyből hozzávetőlegesen 4.000-en tanulnak magyar nyelven. A magyar tanulókat 13.461 pedagógus tanítja az óvodától az egyetemig. Ebből 7.590 a tanárok száma. /Beder Tibor: A jövő iskolája c. cikksorozat 7. része. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./
2000. január 15.
Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke nyitotta meg Budapesten, a Vármegye Galériában a Nagybánya festőtelep című tárlatot. A legjobb nemzetpolitika a művelődéspolitika, és a mai tárlat beszédes példája annak a törekvésnek, amelyet a mai magyar kormány ez irányban végez - mondta. Az Erdély Művészetéért Alapítvány által szervezett tárlaton több mint 40 mű, többek között Balogh Gyula, Gaál András, Gyurkovics Hunor, Kenéz Anikó, Lukács Katalin, Madarász Gyula, Simon Endre, Szakáll Ágnes, Véső Ágoston és Zsigmond Attila egy-egy festménye látható. /A nagybányaiak kiállítása a Vármegye Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./
2000. október 9.
Dávid Ibolya igazságügyi miniszter részt vett az október 6-i aradi megemlékezéseken, megbeszélést folytatott Dorel Popa aradi polgármesterrel az Aradon tervezett román-magyar megbékélési park létrehozásáról és az aradi szabadságemlékmű ott történő végleges elhelyezéséről. A sajtóértekezletet tartó miniszter asszony elmondta: már az év első felében kérte az aradi városi vezetést, vitassák meg az emlékpark kérdését, de akkor a romániai helyhatósági választás utánra maradt az ügy. Az új polgármester, Dorin Popa most kedvezően viszonyult a felvetéshez. Az első elképzelések szerint a várból kiszabadított szabadságemlékmű megsérült szobrait már ideiglenes helyükön restaurálták volna, de egy magyarországi szakértői bizottság szerint e munkálatot a végleges felállításkor kell elvégezni. - A téli csapadék hatására ismét átszakadhat a gát Nagybányán az Aurul vállalatnál, s akkor újabb, a korábbihoz hasonló ciánszennyezés kerülhet a Szamosba, a Tiszába - figyelmeztetett Gönczy János, Tisza-Szamos kormánybiztos, aki szerint megengedhetetlen, hogy továbbra is a ciános vizet vezessék a meddőfeldolgozó üzemből a nyolc kilométerre lévő tározótóba, s onnan ismét vissza a meddőmosóhoz. A kormánybiztos felelősséggel állítja: nem felel meg a valóságnak, hogy a Tiszánál már semmi nyoma a ciánszennyezésnek. A természet megpróbálja valahogy helyreállítani az egyensúlyt, de ez már egészen más, mint amilyen a Tisza lehetne, ha nem érkezett volna a valamennyi élőlényt elpusztító, nagy mennyiségű cián. - A gazdasági-kulturális együttműködésre interrégiót hoz létre Szabolcs-Szatmár-Bereg, a romániai Szatmár megye és Ukrajna Kárpátaljai Területe. A megállapodást Nyíregyházán írta alá Helmeczy László, a szabolcsi, illetve Szabó István, a szatmári önkormányzat elnöke, valamint Viktor Baloga, Kárpátalja kormányzója és Iván Iváncso, megyei tanácselnöke. A megállapodáshoz tartozó mellékletben előírták: a határátkelők fejlesztését, az árvíz- és környezetvédelmi veszélyeztetettség mértékének csökkentését, turisztikai és sportcentrumok létrehozását, s egyben határoztak a munkácsi vár restaurálásának befejezéséről. /A múlt hét végén történt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./
2000. október 26.
A Szatmári Római Katolikus Püspökség immár hatodik alkalommal adta ki naptárát /Római Katolikus Naptár 2001/, melyet Reizer Pál püspök ajánló sorai indítottak. A közel kétszáz oldalas könyvnaptárban található például: Assisi Szent Ferenc tanainak követői Nagybányán, Tíz éves Az Iskola, Interjú Huzsvár László nagybecskereki püspökkel, A Máltai Segélyszolgálat szatmári fiókja, Ökumenikus kórustalálkozó - tíz alkalommal, Beszélgetés Gindele Tibor máramarosszigeti plébánossal, Tisztelgő sorok Németh László születése centenáriumán. - A püspökség áldozatkészsége teszi lehetővé a naptár megjelenését; a magyar ajkú híveket tömörítő négy erdélyi egyházmegye közül csak a szatmári ad ki könyvnaptárt. /Megjelent: Római Katolikus Naptár 2001. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 26./
2000. október 27.
Kolozsváron okt. 28-án a Szent Mihály-templomban tartják a 6. vitézzé avatás ceremóniáját. Berecky Árpád, a Romániai Független Vitézi Lovagrend országos törzskapitánya arról tájékoztatott, hogy egész Erdélyből hetvenkét, köztük számos köztiszteletben álló kolozsvári személyt avatnak lovaggá. A Független Vitézi Rendet 1921-ben Vitéz Nagybányai Horthy Miklós alapította, jelenleg négy világrészen működnek csoportjai. Legfőbb elöljárója vitéz József Árpád királyi herceg, második embere vitéz Radnóczy Antal dandártábornok főkapitány. Utóbbinak alárendeltje minden országos törzskapitány. /Szombaton vitézavatás Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./
2000. október 30.
A magyar állam rövidesen megindítja a kártérítési pert a februári ciánszennyezést okozó nagybányai Aurul cég ellen - nyilatkozta Gönczy János, a magyarországi Tisza-Szamos Kormánybiztosi Hivatal vezetője. Kiemelte: Magyarország biztonsága érdekében az Orbán-kabinet elsősorban az erdélyi szennyező források megszüntetését, illetve azok biztonságát szeretné elérni. Ennek érdekében Budapest már tárgyalt az illetékes román szervezetekkel, s abban már megállapodtak, hogy megjelölik a természetre különösen veszélyt jelentő helyeket. A technológiai, technikai fejlesztési terv kidolgozásához a felek szeretnék az Európai Unió segítségét is igénybe venni. /A magyar állam megindítja a pert a nagybányai Aurul ellen Az erdélyi szennyező források megszüntetését szeretnék elérni. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./
2000. november 1.
Okt. 27-28-án rendezték meg a Partiumi Diákszínjátszók Fesztiválját /PADIF/ Szilágycsehben. A szilágyságiakon kívül Nagybányáról, Szatmárnémetiből, Nagykárolyból is jöttek a csoportok. A fesztivál egyik lelkes szervezője Bodea György szilágycsehi tanár, aki közel egy évtiztede foglalkozik a helységben diákszínjátszókkal. Szilágycseh diájkai évente legalább egy darabbal színpadra lépnek. A fesztiválon ott voltak többek között Kraszna tini komédiásai, a Zilahi Elméleti Líceum színtársulata, a Zelma, Désháza csoportja és Szilágysomlyó színjátszói. A rendezvényt támogatta a Kárpátok Eurorégió Fejlesztési Alapítvány és az Illyés Közalapítvány. /Fejér László: Diákszínjátszók seregszemléje. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./
2000. november 5.
Bokor Sándor plébános 1972 júniusának elején erzsébetbányai plébániájáról Nagybányára indult, majd eltűnt. Dr. Jakubinyi György A szentek nyomában Erdélyben című hézagpótló kis könyvében emlékezett meg róla. Bokor Sándor /sz. Kolozsvár, 1915. július 15./ 1947-től eltűnéséig erzsébetbányai plébános volt. A hatóságok mindenben akadályozták Bokor Sándor plébános bement Nagybányára, a hívek úgy tudják, hogy beidézték a rendőrségre. Azóta nem látták. Holttestét a Dunából halászták ki, a rendőrség csak novemberben értesítette a plébániát, miután Márton Áron püspök jelentést követelt. Márton Áron magyarázatot kért a belügyminisztériumtól, de azok elutasítottak minden felvilágosítást. /Vízi Zakariás plébános: Főhajtás Bokor Sándor emléke előtt. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 5./
2000. november 8.
Hargita megye teljes jogú tagja lett a Kárpátok Eurorégiójának, amely ukrajnai, lengyelországi, magyarországi és romániai - elsősorban határ menti - megyéket tömörít. A tagfelvétel nov. 3-án, a szervezet közgyűlésén történt, Nagybányán. Előnyösebb a Kárpátok Eurorégió tagjaként pályázni európai forrásokhoz. /Orbán Ferenc: Teljes eurorégiós tagság. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 8./
2000. november 11.
A magyar és a román környezetvédelmi minisztérium közösen kér az Európai Uniótól 10 millió dollár támogatást ahhoz, hogy a Felső-Szamos és a Tisza vízgyűjtő területén lévő nyolc romániai vállalatnál környezetvédelmi beruházásokat hajtsanak végre. A gyorssegély ötletét magyar részről vetették fel az Európai Unió környezetvédelmi biztosának, aki fogékonynak mutatkozott az elképzelésre. Ezt követően nov. 9-én Gönczy János, a Tisza és a Szamos kormánybiztosa Kolozsvárott találkozott Liliana Marával, a román környezetvédelmi minisztérium vezérigazgatójával. A két környezetvédelmi illetékes megfogalmazta a közös javaslat tervezetét, amely a két környezetvédelmi miniszter aláírásával jut majd el az Európai Unióhoz. A közös javaslatban a magyar és a román fél egyetértett abban, hogy a nyolc romániai ipari létesítmény: egy kolozsvári vállalat, a nagybányai Aurul társaság és a Remin állami bányavállalat hat cége jelenti ebben a térségben a legnagyobb környezetvédelmi veszélyt. /Közös magyar-román segítségkérés az EU-tól. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./
2000. november 20.
Az elmúlt héten a gyergyószárhegyi alkotóközpont újabb képzőművészeti tábort szervezett. Az egyhetes tábor meghívottjai most Bálint Károly, Bálint Zsigmond és Simon Endre (Marosvásárhely), Dudás Gyula (Nagybánya), Gaál András és Márton Árpád (Csíkszereda), Labancz László (Bukarest), Péter János (Sepsiszentgyörgy), Veress Pál (Kolozsvár) képzőművészek voltak. Egyfajta alkotóházi rendszert kívántak létrehozni. Elsőként a székelyudvarhelyi Udvar művészközösséget hívták meg Szárhegyre, nyáron a Homoródszentmártonban kezdeményezett téralakító tábort, majd az gyergyóalfalusi képzőművészeket. /Alkotóházi program Szárhegyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 20./
2000. december 18.
A ciánszennyezés okainak kivizsgálására létrehozott Nagybányai Munkacsoport jelentése támpontot ad Magyarországnak ahhoz, hogy januárban polgári peres eljárás útján kártérítést követelhessen a romániai Aurul cégtől - hangsúlyozta Gönczy János magyarországi tiszai kormánybiztos dec. 16-i sajtótájékoztatóján Budapesten. A kormánybiztos brüsszeli útjáról hazatérve kifejtette: a 40 oldalas dokumentum egyik fontos része, hogy nem az időjárást, hanem a bányászati létesítmények elégtelen műszaki állapotát okolja a cián és nehézfémek folyókba jutásáért. A munkacsoport a jelentésben a jelenlegi nyílt, korszerűtlen bányászati eljárás helyett a zárt, modern technológia alkalmazását ajánlotta. A kormánybiztos emlékeztetett arra, hogy a februári ökológiai katasztrófasorozat óta semmi olyan műszaki beavatkozás nem történt a romániai bányáknál, amely megnyugvásra adna okot. Gönczy János aggodalmának adott hangot, mert egy újabb nehézfémszennyezés bármikor bekövetkezhet. A kérdés megoldását Gönczy János kizárólag egy olyan nemzetközi összefogáson alapuló munkában látja, amely a Tisza-völgy vízgyűjtőjét egységesen kezeli. Magyarországnak, Romániának, Szlovákiának, Ukrajnának és Szerbiának közösen egy elfogadható környezeti kultúra kialakítását kellene megcéloznia. Beszámolt arról, hogy Margot Wallströmnek, az Európai Unió környezetvédelmi főbiztosának javaslatot tett egy nemzetközi intézet felállítására. A mintegy 10-15 millió dollárra becsült javaslattervezetet a román fél eddig nem írta alá, márpedig nemzetközi forrásokra csak regionális összefogással lehet pályázni. /Gönczy János. Magyarország januárban pert indít az Aurul Rt. Ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./
2000. december 22.
A Romániai Magyar Középiskolások Országos Szövetsége (MAKOSZ) november 10-12. között Csíkszeredában tartotta XI. Kongresszusát. Összehívásának időszerűségét az indokolta, hogy a MAKOSZ-nak 1999 nyara óta nem volt legitim vezetősége, a szövetség nagyjából működésképtelenné vált. 2000 tavaszától a régi MAKOSZ-elnökség felkérésére az RMDSZ Szövetségi Ellenőrző Bizottsága átvilágította a MAKOSZ teljes pénzügyi és anyagi helyzetét, s az eredményt november 10-én hozták a kongresszusi küldöttek tudomására. Kiderült, hogy a könyvelésben nincs semmi hiány, megvan az összes leltári tárgy. A küldöttek elfogadták a tagság felújítására vonatkozó javaslatot, s ezután csak azok lesznek a MAKOSZ tagjai, akik még az idén megerősítik ez irányú szándékukat. A kongresszus módosította az alapszabályt és számos egyéb alapdokumentumot, ahogy az RMDSZ Szövetségi Ellenőrző Bizottsága javasolta. Elfogadták a MAKOSZ belépését a Romániai Ifjúsági Szervezetek Fóruma nevű szerveződésbe, amelynek célja, hogy a 2001-es évtől az Ifjúsági és Sportminisztériumtól egyes ügyeket és hatásköröket átvegyen. Döntöttek arról, hogy a MAKOSZ információs irodája decembertől Kolozsváron fog működni. A küldöttek új elnökséget választottak, elnök: Pataki Annamária Sepsiszentgyörgyről; ügyvezető elnök: Kovács Richárd Nagybányáról; információsiroda-vezető: Székely Tünde Kolozsvárról; kultúra-szabadidő: Csuszner Ferenc Gyergyóból; külügy: Bartha Amália Tímea Besztercéről; szórványügyek: Gábor Dániel Déváról; tanügy: Norel Carmen Kézdivásárhelyről. A kongresszus utáni első MAKOSZ-rendezvényre Kézdivásárhelyen került sor december 1. és 3. között. /Kisgyörgy Réka: Decembertől Kolozsváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./
2000. december 27.
Az idén a Betlehemi Lángot immár sokadik alkalommal, nagybányai cserkészek juttatták el Erdély magyarlakta településeire. 1986 óta minden december derekán Betlehemben, a Születés-kápolna mécseséről gyertyát gyújtanak, és elindul a Láng féltve-vigyázva, őrizve, ápolva, továbbadva kézről-kézre, viharlámpásról-viharlámpásra, előbb repülőben, majd vonatokon, száguldó országúti autókban, biciklisen, gyalogosan, hogy karácsony estéjére eljuthasson bazilikákba és kis fatemplomokba egyaránt. (Betlehem Lángja - 2000. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 27./
2000. december 28.
Szatmárnémeti önkormányzata díszpolgárává választotta Ács Alajos színművészt. A 70 éves művész egyik alapító tagja ama legendás hírű társulatnak, mely 1953-ban még Nagybányán jött létre, aztán 1956-ban Szatmárnémetibe költözött s évtizedeken át együtt játszott Csiky Andrással, Elekes Emmával, Soós Angélával vagy az oly korán eltávozott Köllő Bélával és más neves színészekkel. /(Sike Lajos): Ács Alajos Szatmárnémeti díszpolgára lett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./
2000. február 4.
A magyarországi CEBA Kiadó "Magyarország Kézikönyvtára" című sorozata két önálló kötetet szentel a határon túli magyarságnak "Magyarok a világban - A magyarság szervezeteinek, vállalkozásainak adattára a határokon túl" címmel. Az első kötet idén augusztusban jelenik meg, és a Kárpát-medence régióját mutatja be országonként önálló fejezetekkel, tanulmányok és adattárak segítségével. A tanulmányok áttekintik nemzetünk helyi kulturális értékeit, tudományos, művészeti életét; társadalmi, szociológiai összetételét, illetve gazdasági lehetőségeit, esélyeit a következő évekre. A tanulmányokat Erdélyben dr. Vofkori László, Tonk Sándor és Mezei Géza készítik. Ajánlásukkal a Magyarok Világszövetsége, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Határon Túli Magyarok Hivatala támogatják a kötetet. A kézikönyv nonprofit adattári része tartalmazni fogja a Kárpát-medence összes aktív, működő magyar intézményének, civil szervezeteinek, alapítványainak rövid leírását. Ugyanakkor a cégek, vállalkozások számára bemutatkozási lehetőséget kínál a gazdasági adattár, amelyben kb. 1000 cég adatai fognak megjelenni. /"Magyarok a világban" adattár. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), 667. szám, febr. 4-10./
2000. február 4.
Rövidesen megjelenik Kolozsváron az Erdélyi Pszichológiai Szemle, amelynek fő célja az erdélyi magyar pszichológusok, gyógypedagógusok, pedagógusok cikkeinek, munkáinak közlése, ismertetése. Az új kiadvány egyidejűleg kívánja szolgálni az erdélyi tudományos tevékenység eredményeinek ismertetését, valamint a jelenkori pszichológiai kultúra terjesztését. A szerkesztőség Kolozsváron működik, azonban minden nagyobb erdélyi városban: (Marosvásárhely, Brassó, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Sepsiszentgyörgy, Nagybánya) területi szerkesztőséggel is rendelkezik. /Erdélyi Pszichológiai Szemle. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), 667. szám, febr. 4-10./
2000. február 4.
Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége az Anyanyelvi Konferenciával közösen 1998 óta szervezi meg a Kárpát-medencei anyanyelvi tábort Erdélyben. 2000-ben a táborral az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége az ezeréves magyar államiság és a kereszténység kétezredik évének megünneplését célzó programsorozatokhoz kíván csatlakozni. Fontosnak tartja ugyanakkor a 175 éve született Jókai Mórra való emlékezést, ezzel a rendezvény a Jókai-év egyik jelentős mozzanata is. A táborozók az erdélyi magyarság történelmének emlékhelyeit is felkeresik. A táborban való részvételre az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége pályázatot hirdet a Kárpát-medencében élő magyar középiskolás diákok számára. A következő témával lehet pályázni: A Kárpát-medence és hagyományai Jókai regényeiben. A táborozás július 17-27-e között lesz Illyefalván, a Keresztény Ifjúsági és Diakóniai Alapítvány Központjában. /Kárpát-medencei anyanyelvi tábor. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), 667. szám, febr. 4-10./
2000. február 7.
A nagybányai ciánszennyezésért Románia nem fizet kártérítést Magyarországnak, jelentette ki a román környezetvédelmi tárca vízügyi igazgatóságának vezérigazgatója, hozzátéve, hogy a román-magyar környezetvédelmi egyezmény értelmében a feleknek csupán kölcsönös tájékoztatási és segélynyújtási kötelezettségnek kell eleget tenniük. Ez megtörtént, a román fél azonnal tájékoztatta az illetékes magyar vízügyi szerveket. Az egyezmény azonban nem tartalmaz kártérítésre vonatkozó előírást. Hozzátette: a ciánvegyületes szennyeződés "csupán néhány márna elpusztulását okozta, a többi halfajra nem volt végzetes". /Románia nem fizet kártérítést Magyarországnak a nagybányai ciánszennyezésért. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./ A magyarországi jelentések szerint a ciánszennyeződés miatt tömegesnek minősíthető a halpusztulás a Tiszán. Az évenkénti több millió forint értékű haltelepítések kárba vesztek, most a kifogásra és értékesítésre alkalmas halállomány teljes egészében elpusztul. Úgy vélik: jogorvoslatra, kártalanításra semmi esélyük nincs, mert Magyarországnak Romániával a halpusztulásra nincs érvényes nemzetközi kártalanítási megállapodása. Egyesek szerint a kárvallottak csak a Hágai Nemzetközi Bírósághoz fordulhatnak. /A zazari ciánszennyezés fejleményei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./
2000. február 10.
Febr. 10-én Nagyváradra utazott Pepó Pál környezetvédelmi miniszter és Vlad Anton államtitkárral tanácskozott a nagybányai ciánszennyezés okozta károk felméréséről és azok elhárításáról. A román illetékesek az első napokban azt nyilatkozták, hogy a kárért a román-ausztrál Aurul társaságot terheli a felelőség. A Szamos vizében mért ciánszármazék mennyisége kb. nyolcszázszorosa volt a megengedett értéknek. A találkozót a magyar fél kezdeményezte. Eredetileg Pepó Pál miniszter Romica Tomescu román szakminiszterrel tárgyalt volna, ám utóbbi jól bevált szokás szerint, megrendült egészségi állapotára hivatkozva távolmaradt a találkozótól. A tárgyaláson kiderült, hogy a magyarországi és a romániai szabványok nem azonosak. A sajtótájékoztatón Anton Vlad román államtitkár következetesen környezetvédelmi balesetet emlegetett. Pepó Pál a román féltől eltérően súlyos ökológiai szennyeződésről beszélt, melyre a román fél képviselői nem hivatalosan de azt mondták, erős túlzásokról van szó. A kárfelmérés gyorsítására több román-magyar szakértői bizottság felállításáról döntöttek. A szennyeződés vizsgálatába bevonják az EU független szakembereit is. Pepó Pál szerint a magyar fél arra is hajlandó, hogy átvállalja mindazon költségeket, melyek a bizottság román tagjainak felkészítésére szükségesek, valamint a bizottságok munkáját is hajlandóak finanszírozni. Jelentős károsodás következett be az állat és növényvilágban, ám eddig még nem történt emberi megbetegedés. Pepó arról is beszélt, hogy az itt végzett vizsgálatokkor más vegyi anyagot is találtak, így réz-, ólom- és cin- szennyeződést is. Pepó Pál a tervek szerint pénteken felkéri Romica Tomescut, hogy jelölje ki a román bizottsági tagokat. Románia kötelezte magát, hogy a jövőben minden eszközzel megakadályozza a hasonló katasztrófák bekövetkeztét. Egyezség született arról is, hogy a két minisztérium a jövőben közösen pályázik EU-s környezetvédelmi támogatásokat /(Józsa Tímea): Ciánszennyeződésről tárgyaltak Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./
2000. február 11.
Müller Dezső /sz. Zilah, 1953. szept. 13./, a vámfalusi református gyülekezet lelkipásztora tizenhét évesen közölt először verset az Ifjúmunkásban, melyet hamarosan újabbak követtek. Első kötete 1996 októberében jelent meg Kolozsváron, Törpe Hold címmel. Eleven áldozat című második kötete 1999-ben látott napvilágot a csíkszeredai Pallas Akadémia gondozásában. /Müller Dezső: Eleven áldozat. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), 668. szám, febr. 11-17./
2000. február 14.
A hágai Nemzetközi Bíróság előtt kellene felelnie Romániának a Tisza és a Duna szennyezéséért, jelentette ki Braniszlav Brazics jugoszláv környezetvédelmi miniszter. A lapzárta előtt érkezett hír szerint azt követően fogalmazta meg fenti véleményét, hogy a nagybányai eredetű ciánszennyeződés a hét végén óriási ökológiai károkat okozott a Tisza szerbiai szakaszán is, majd a Belgrádtól 50 kilométerre északra lévő beömlési ponton átjutva bekerült a Dunába is. A jugoszláv tárcavezető kijelentette: Zentánál, Adánál, Óbecsénél és Törökbecsénél több tonna döglött halat gyűjtöttek össze a Tiszán, s minden jel arra utal, hogy a folyó ezután évekre halott lesz. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 14./
2000. február 15.
Pepó Pál magyar környezetvédelmi miniszter febr. 14-én a tárca szakembereivel Romániába érkezett, hogy a ciánszennyezés levonulása utáni helyzetről személyesen tájékozódjon. Felkereste a ciánszennyezést okozó nagybányai Aurul Vállalatot, valamint a Szamos romániai és magyar szakasza menti területeket. Pepó szerint a román fél együttműködési készségét mutatja a román külügyminiszter febr. 13-i nyilatkozata, miszerint Románia vállalja az állami felelősséget a magyar területeken keletkezett károkért. Ezzel egy időben Petre Roman Brüsszelben kijelentette: Románia kész magyarázattal szolgálni az Európai Uniónak a súlyos nagybányai környezetszennyezési balesetről, ha ezt kérik tőle. A ciánszennyezéssel vádolt ausztráliai Esmeralda Exploration cég febr. 14-én ismét tagadta felelősségét, és kérdésessé tette, hogy vajon tényleg a cián okozta-e a pusztulást. Miért nincs jelentés halpusztulásról Romániában, a gát közeléből? - kérdezte a cég szóvivője. /Pepó a ciánszennyezés levonulása utáni helyzetről tájékozódott Nagybányán. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./ Románia nem fog kártérítést fizetni sem Magyarországnak, sem Jugoszláviának a ciánszennyezés következtében keletkezett károkért - jelentette ki Gabriel Dumitrascu, a román vízügyi, erdészeti és környezetvédelmi minisztérium környezetellenőrzési hivatalának vezérigazgatója. Kijelentette, hogy a környezeti kárt okozó nagybányai Aurul társaság az egyedüli felelős minden következményért. Emlékeztetett arra, hogy Románia mind Magyarországgal, mind Jugoszláviával kétoldalú megállapodásokat kötött a határ menti vizekről. Ezek a szerződések nem kötelezik kártérítés fizetésére Romániát környezetszennyezés esetén. /Ciánszennyezés. Románia nem fog kártérítést fizetni? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./
2000. február 15.
Febr. 13-án ünnepelte Szatmárnémetiben tízéves jubileumát a Német Demokrata Fórum (NDF) észak-erdélyi regionális szervezete, amelynek tevékenysége Bihar, Szilágy, Szatmár és Máramaros megyére terjed ki. Johann Schwartz regionális elnök és Johann Forsteinheizler megyei elnök tájékoztattak a szervezet tíz esztendejéről. Az említett megyében mintegy 23-25 ezer német él, többségük Nagykároly környékén. Nagybányán 1000, Nagyváradon 975 német él, a szervezet nyilvántartása szerint. A legtöbb intézmény Szatmár megyében jött létre: 20 német óvodai csoport működik, a német nyelvű I-VIII. osztályokban 800 fiatal, az 1997-ben alakult szatmári német líceum V-XII. osztályaiban 443 diák tanul. Jól működik a németországi segítséggel létrehozott szatmári Nemzetközi Együttműködési Alapítvány, amelynek jóvoltából mintegy ezer új munkahely jött létre a svábok lakta településeken. /Ünnepelt a Német Fórum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./
2000. február 18.
Febr. 17-én Nagybányára érkezett Margot Wallström, az Európai Unió környezetvédelemért felelős biztosa, aki a helyszínen informálódik az Aurul bányatársaság okozta szennyezésről. Az EU-biztossal együtt a helyszínen volt Pepó Pál magyar és Romica Tomescu román környezetvédelmi miniszter. Wallström asszony szerint külföldi szakemberekből álló munkabizottságot kell létrehozni, amelynek több kérdésre kell választ adnia. Így például arra, hogy mi történt, milyen mértékű a károkozás, és mit lehet tenni a környezet helyreállítása érdekében. Tomescu biztosította a jelenlévőket, hogy kormánya teljesíti nemzetközi kötelezettségeit. A román kormánynak soha nem lehet szándéka, hogy egy ilyen súlyos esetben eltitkoljon információkat vagy kisebbítse az ilyen ügyek jelentőségét - mondotta a miniszter, aki szerint Románia bebizonyította, hogy képes a két ország érdekeit szem előtt tartva összehangolt lépéseket tenni. /Margot Wallström EU-biztos Nagybányán. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./
2000. február 18.
Petre Roman külügyminiszter sajtóértekezleten kommentálta a nagybányai Aurul okozta ciánszennyezés körüli problémákat. Nem értette, miért beszélt a magyar kormányfő perről, amikor még nem zárultak le a vizsgálatok. "Románia kész vállalni a maga felelősségét, ha felelős, és semmi, amit eddig Románia hivatalosan tett, nem mutatja ennek ellenkezőjét" - mondotta Roman. Felvetésével kapcsolatban a Moldvában tartózkodó Németh Zsolt magyar külpolitikai államtitkár így fogalmazott: "A per mérlegelése gyakorlatilag azonos a román állami felelősség mérlegelésével. Ha a román fél készen áll arra, hogy kilátásba helyezze: kártérítési kötelezettségének eleget tesz, akkor értelemszerűen nem kell semmilyen per. A peren kívüli megegyezés és a per, meggyőződésem szerint, nemzetközi jogi, bírósági kategória". /Vitatják a kártérítés szükségességét. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 18./
2000. február 21.
Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter román kollégája meghívására febr. 21-én négynapos látogatásra Romániába érkezett. A két miniszter megbeszélésének fő témája az európai integrációban szerzett magyar tapasztalatok átadása lesz, de a felek megvitatják, hogy milyen jogi lehetőségek vannak a nagybányai ciánszennyezés Magyarországot is sújtó következményeinek felszámolására. Dávid Ibolya Brassóban kezdte látogatását, ahol tárgyalt a város polgármesterével, valamint találkozott a brassói magyar kisebbség képviselőivel. /Dávid Ibolya Romániába érkezett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./
2000. február 22.
Mielőtt nemzetközi bíróság elé kerülne a Nagybánya környékén történt ciánszennyezés ügye, a felek a diplomácia eszközeivel igyekeznek megoldani a vitát - jelentette ki febr. 21-én Brassóban Dávid Ibolya magyar igazságügy-miniszter. - Magyarország azt szeretné, hogy mielőbb büntető eljárás induljon a vétkes ellen. Ehhez meg kell állapítani a konkrét felelősséget - hangsúlyozta a magyar miniszter. Dávid Ibolya febr. 21-én Markó Béla RMDSZ-elnökkel munkareggelin találkozott, majd Brassót kereste fel, ahol Ioan Ghisea polgármesterrel tárgyalt. Nemcsak a földrajzi közelség miatt látogatok gyakran Romániába, hanem azért is, mert a nagy lélekszámú romániai magyar kisebbség ügye is közös megoldást igényel - jelentette ki. /Dávid Ibolya romániai látogatása. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 22./
