A Nagybányai Polgármesteri Hivatal összeállította a városban működő civil szervezetek katalógusát. Városszerte mintegy 250 polgári szerveződés van bejegyezve, ebből 69-en igényelték felvételüket a katalógusba. A Teleki Magyar Házban működő tizenegy polgári szerveződés jelen van a katalógusban. /Szaniszló József városi tanácsos: Civil szervezetek katalógusa. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), febr. 28./
2003. március 4.
Két érdekes kiállítás nyílt Nagybányán, a Teleki Magyar Házban, a helyi Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület, valamint a kolozsvári Művelődés folyóirat szerkesztőségének kezdeményezésére. Az Ex librisek itthon és a nagyvilágban című tárlat jan. 30-án nyílt meg; Gábor Dénes, a Művelődés főszerkesztő-helyettese mutatta be értékes gyűjteményét. Febr. 4-én Balaskó Nándor (1918-1996) emigrációban elhunyt, Nagybányához is kötődő szobrászművész portrékat, erdei, vidéki tájakat, valamint aktokat ábrázoló grafikai hagyatékából állítottak ki közel hatvan alkotást. Mindkét rendezvény megnyitóján az érdeklődők a Kriterion Könyvkiadó könyvújdonságaiból is vásárolhattak. /(szika): Teleki Magyar Ház. Ex librisek és grafikák. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 4./
2003. március 7.
Febr. 28-án Nagybányán, a Teleki Magyar Házban Teleki Blanka Nyugdíjas Klub és a Lendvay Márton Színjátszó Kör nótaestje vonzotta az eddigi legnagyobb közönséget az intézmény falai közé. Barcsy Lajos, a Teleki Blanka Nyugdíjas Klub elnöke megnyitó beszédében a tíz éve működő klub tevékenységét értékelte, melyben kiemelkedő helyet foglal el a Szépkorúak Szavalóversenye és a mostani Nótaest. Megjelentek a felsőbányai Fizely Sándor Klub tagjai is. /Chiver Ágnes: Sikeres volt a Teleki Blanka Nyugdíjas Klub nagybányai nótaestje. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), márc. 7./
2003. március 7.
Színes borítóval jelent meg Erdélyi Gyopár, az EKE /Erdélyi Kárpát Egyesület/ folyóirata, Váradi István felelős szerkesztő beköszöntőjével. A borítót Könczey Elemér grafikusművész készítette. A lapban a jeles tudós ifj. dr. Xántus Jánosra emlékeztető írások találhatók, továbbá a partiumi, marosvásárhelyi, bánsági és nagybányai szervezetek tevékenységét bemutató cikkek. /László Ferenc: Új köntösben a Gyopár. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./
2003. március 14.
A budapesti Fővárosi Bíróság (FB) márc. 10-én nem tudott dönteni arról: a magyar, vagy a román törvényeket alkalmazza a ciánszennyezés miatt indított perben. Az alperes nagybányai cég jogi képviselője szerint ugyanis a küldött joganyag nem teljes, hiányoznak belőle a kimentési okok. A bíróság a pert máj. 26-ra halasztotta. A 2000. jan. 30-án bekövetkezett környezetszennyezési katasztrófa miatt 28,6 milliárd forintot és annak kamatait követeli Magyarország az Aurul SA-ból időközben Transgold SA-vá alakult nagybányai ausztál-román aranykitermelő cégtől. /Májusra napolták Budapesten a ciánper tárgyalását. A nagybányai Transgold szerint a sajtó felnagyította a károkat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./
2003. március 21.
Felsőbányán márc. 15-én a római katolikus, majd a református temetőben koszorúztak a felsőbányai civil szervezetek (MADISZ, Nyugdíjasok Klubja), valamint a két magyar történelmi egyház nőszövetsége, illetve képviselői. Ezután a református templomban ünnepi istentisztelet volt. A két emlékezésen nem jelent meg a helyi RMDSZ egyetlen képviselője sem. Sőt, az egyik RMDSZ-alelnök az iskolás gyermekeket arról tájékoztatta, hogy az említett rendezvényeken egyáltalán nem kell megjelenniük, csak az RMDSZ másnapi koszorúzásán. A következő napon "kizarándokolt" a temetőbe mintegy 40 fős csoport. Utána többen közülük sajnálták, hogy elmentek. Elsőként Bónis István RMDSZ-elnök kijelentette: veszélyben van a magyarság egysége, mert egyesek önző érdekekből próbálják megosztani és egymással szembe fordítani a magyarokat. Utána Hitter Ferenc RMDSZ-tanácsos beszédében azokat szidta, akik az "egységet" megbontották a magyarságon belül, és nyilvánosan "nemzetárulók"-nak (!) nevezte azokat, akik másként gondolkoznak, mint az RMDSZ. Ezután kijelentette: "Nem szabad steril acsarkodásokra pazarolni az időt!" A Galaxia Rádió hétfői magyar nyelvű műsora /melyet Hitter Ferenc vezetett/ a márc. 15-én történt koszorúzásról és ünnepi istentiszteletről egyáltalán említést sem tett, csak az RMDSZz-rendezvényekről. /Alföldi-Lakatos Tibor református lelkipásztor: Felsőbánya: így ünneplünk mi. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), márc. 21./
2003. március 21.
A "szórványóvodák megsegítése" akció során a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség több mint 28 millió lej értékű támogatásban részesítette a kapnikbányai óvodát. A színes televíziót, videolejátszót, hang- és videokazettákat, CD-ket, játékokat és meséskönyveket tartalmazó csomagot már birtokba vették Kapnikbánya óvodásai. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége április 5-6. között Szovátán, a Teleki Oktatási Központban megszervezi a "Minőség a romániai magyar közoktatásban" című konferenciáját. Máramaros megyéből még nem volt jelentkező a konferencián való részvételre. /Vida Zoltán RMPSz elnök Ajándék a kapnikbányai óvodának. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), márc. 21./
2003. március 21.
A www.magyaronline.net/ismertetok.php honlap egy helyen akarja bemutatni a Kárpát-medencén kívüli összes magyar vonatkozású egyéni vagy csoportos kezdeményezést. Legyen az magyar szervezet, közösség, magyar kapcsolódású vállalkozás vagy intézmény. Beszámolnak magyar szervezetek, könyvtárak, rádió- és tévéadások programjairól, aktuális eseményeiről, felhívásokról. /Szervezeti ismertetők. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), márc. 21./
2003. március 25.
A Marosvásárhelyen tartott önkormányzati konferenciáról nyilatkozott Kerekes Gábor, az RMDSZ alelnöke. A konferencia a székelyföldi fejlesztési régió létrehozásáért is síkraszállt. Ugyancsak fontos a Partium kérdése. Az, hogy a Nagybányától Aradig vagy legalábbis Nagyváradig tartó fejlesztési régióban ki hogyan érvényesítheti a saját érdekeit. A prefektusnak szakembernek, jogásznak kell lennie, a státusa sokkalta inkább közalkalmazotti, mint politikusi státus. /Salamon Márton László: Kell a szakmai vita. Interjú Kerekes Gábor RMDSZ-alelnökkel. = Krónika (Kolozsvár), márc. 25./
2003. március 28.
Nagybánya talán a legtöbb testvérvárosi kapcsolattal rendelkezik Romániában, magyar vonatkozásban. Legelőször Szolnok városa, illetve Jász-Nagykun-Szolnok megye lépett testvéri-kapcsolatra Nagybányával és megyével, még a kilencvenes évek elején. Hódmezővásárhellyel a közelmúltban sikerült testvérvárosi-viszonyt kialakítaniuk. Márc. 20-án, Nagybányán került sor a Nagybánya és Nyíregyháza közötti kapcsolatokat szentesítő okirat aláírására. /Simori Sándor: Újabb testvérvárosi kapcsolat. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), márc. 28./
2003. március 28.
Pákey-Gyerkó Mária /sz. Alsórákos, 1930. febr. 11./ a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola elvégzése után Nagybányára került, a Vegyi Művek alkalmazásában állt mint szobrász és festő. 1970-ben költözött Szinérváraljára, azóta itt él. Számos kiállításon szerepelt , 1971-ben volt például a 30 szobrot bemutató szatmári kiállítása, majd 1976-ban a Gyergyószentmiklóson Dudás Gyula festőművésszel közösen rendezett kiállítást. Jelenleg a szinérváraljai Sylvester János Ifjúsági és Rehabilitációs Központban láthatók festményei, újabb kiállításán. Férje politikai meghurcoltatása idején egy ideig még takarítónői állást sem kapott. Férjét 1965-ben ítélték el, politikai okokból, mert megalapították a Kereszténydemokrata Pártot. Öt évnyi börtönt kapott. Nagyenyeden töltötte le a büntetést. Kikötötték, sokat kínozták, verték. Gyerkó Mária a festészetet és a szobrászatot egyformán kedveli. Mindig az adott téma jellegzetessége határozza meg, hogy festmény, fa-, kő- vagy márványszobor, esetleg agyagfigura lesz-e elgondolásából. Vannak munkái Angliában, Amerikában, Németországban, Ausztriában, Izraelben és természetesen Magyarországon is. Sok munkáját tönkretették annakidején. A forrásnál című munkáját például a kiállítás után összetörték. Valamikor Hervay Gizella írta róla: "Gyerkó Mária a lehető legegyszerűbben jutott el a tömörséghez, a tömbszerűséghez, a leegyszerűsített formákhoz. Ösztönösen, s a megmunkálandó anyag iránti alázatból." /Tamási Attila: "A szülőföld mindig első helyen áll". Beszélgetés Pákey-Gyerkó Mária festő- és szobrászművésszel. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), márc. 28./
2003. március 30.
A szatmárnémeti Caritas 2002-ben összesen 881 gyermeket és fiatalt támogatott. Az utcagyerekek számára működo központokban Szatmáron és Nagybányán 130 gyermekkel foglalkoztak.Az erdődi, túrterebesi, sárközi, csedregi, szakaszi, mikolai, petei, apai, színfalusi, felsőboldádi, krasznasándorfalvai szociális óvodákat naponta 315 gyermek látogatta. Az erdődi, túrterebesi és sárközi tanulóházakat 202 gyermek, a szatmárnémeti, nagykárolyi és nagybányai speciális óvodákat pedig összesen 42 gyermek látogatta. A Szent József Rehabilitációs Központban 149 fogyatékos gyermek részesült folyamatos speciális kezelésben. Az alsóhomoródi Gyöngy Integrációs Központban az év folyamán összesen 288 fiatalt fogadtak.A szatmárnémeti, nagybányai és nagykárolyi gyógyszertárakban összesen 49 926 esetben osztottak ki ingyen és kedvezményesen gyógyszert. A szatmári egyházmegyében nyolc otthoni beteggondozó központ működik az idősek számára: Szatmárnémetiben, Erdődön, Mezőpetriben, Alsóhomoródon, Felsővisón, Nagybányán, Nagykárolyban és Máramarosszigeten. Ezekben a központokban 2002-ben 968 idős beteget részesítettek kezelésben, 27 799-szor szálltak ki házhoz, 2589 gyógyászati segédeszközt kölcsönöztek. A három szociális konyhán (Szatmárnémetiben, Nagykárolyban és Nagybányán) összesen 130 idős embernek biztosítottak kétfogásos, meleg ebédet. A szatmárnémeti Szent Jakab Idősnapköziben összesen 23 időst láttak el. A refugiumban 21 bántalmazott édesanya és 69 bántalmazott gyerek talált biztos menedékre./A 2002-es év adatokban a szatmári Caritasnál. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 30./
2003. április 1.
Márc. 20-án folytatódott az Erdélyi Féniks Szabadegyetem havonta jelentkező előadássorozata Nagybányán a Teleki Magyar Házban. Az Erdélyi Féniks folyóirat szerkesztője és az előadássorozat útjára indítója, Csoma György ezúttal két meghívottat mutatott be, először Müller Dezső vámfalusi parókus lelkész-költő mesélt életéről, és mutatta be legújabb, Rimánkodó szívverésben /Pallas Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című verseskötetét, majd Kacsó Károly, a helyi Történelmi és Régészeti Múzeum aligazgatója emlékezett dr. Schönherr Gyula nagybányai születésű történészre halálának 95. évfordulóján. Schönherr Gyula (1864-1908) fő műve az 1896-ban készült Nagybánya-monográfia (befejezésében korai halála akadályozta meg)./Sz. L. Z.: Nagybánya - Erdélyi Féniks Szabadegyetem .= Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 1./
2003. április 4.
Márciusban a szatmári egyházmegyében, minden plébánián és filiában felmérést készítettek a templomlátogató hívek számáról és neméről. A 2002-es népszámláláskor Szatmár megyében 61 475-en vallották magukat római katolikusnak, az egyházi nyilvántartásokban pedig 47 158 személy szerepel. Közülük a felmérés napján 20 417-en voltak templomban, 7623 férfi és 12 794 nő. Szatmárnémeti 115 630 lakosából 23 010-en vallották magukat római katolikusnak, az egyházi nyilvántartásban 17 457 személy szerepel. Templomban volt 6100 fő /2246 férfi és 3864 nő/. Nagykároly 23 268 lakosából a népszámlálás adatai szerint 8237 római katolikus, az egyházi nyilvántartásban szerepel 6082 lélek, templomban volt 2069 lélek /676 férfi és 1393 nő/. Vidéken összesen 30 228 személy vallotta magát római katolikusnak, az egyházi nyilvántartásban 23 619 lélek szerepel, templomban voltak 12 238-an /4701 férfi és 7537 nő/. Ezen belül Nagykároly vidékén 13 114 személy vallotta magát római katolikusnak, egyházi nyilvántartásban szerepel 9420 lélek, akik közül templomban volt 6389 fő /2414 férfi és 3975 nő/. Ugyancsak ezen belül Szatmárnémeti vidékén római katolikusnak vallotta magát 5128 személy, egyházi nyilvántartásban szerepel 4383 lélek, templomban volt 1126 hívő /450 férfi és 676 nő/. Máramaros megye székvárosában, Nagybányán, a 136 315 lakosból 12 720-an vallották magukat római katolikusnak, egyházi nyilvántartásban 8018 lélek szerepel, közülük 3881-en /1015 férfi és 1740 nő/ mentek templomba. Máramaros megye 480 188 lakosából összesen 27 317-en vallották magukat római katolikusnak, egyházi nyilvántartásban szerepelnek 20 034-en, templomban volt 8891 hívő /4348 férfi és 4543 nő/. Egyházmegyei összegzés szerint: a népszámlálás alkalmával római katolikusnak vallották magukat 88 792-en (ami az összlakosság 10,89 százaléka). Az egyház nyilvántartásában 67 196 személy szerepel. Templomban volt 27 421 fő /10 084 férfi és 17 337 nő/. Ez azt jelenti, hogy egyházmegyei szinten a magukat római katolikusnak vallók 30,88, az egyházi nyilvántartásban szereplők 40,80 százaléka volt templomban a felmérés napján. A templomlátogatási arány a legmagasabb volt Nagykároly vidékén (40,48, illetve 62,33 százalék), általában pedig elmondható, hogy vidéken többen voltak templomban, mint a városokban. Az is kiderül a fenti számokból, hogy mind városon, mind falun több nő volt templomban, mint férfi. /Római katolikus egyházmegye: Templomlátogatás a statisztika tükrében. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 4./
2003. április 4.
Március 29. - április 4. között nagyszabású ünnepségsorozattal, vetélkedővel emlékeztek II. Rákóczi Ferencre Nagybányán a Rákóczi Szövetség és a Németh László Gimnázium Schönherr Gyula Történelemköre. /Rákóczi-emlék. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), ápr. 4../
2003. április 8.
Nagybányán az RMDSZ a Nagybányai Ifjúsági Szövetséggel (NISZ) közösen április 4-6-a között pályázatíró tanfolyamot szervezett, amelyen a megye 11, többségben magyarok lakta településéről több mint harmincan vettek részt. Vida Noémi NISZ elnök - a tanfolyam egyik szervezője - szerint a pályázatírás lehetőségét minél szélesebb körben kell kihasználni a jövőben. A következő hónapokban még legalább 2-3 hasonló tréningre kerül sor Nagybányán. Vida Noémi szerint, Máramaros megye településein lakó magyar nemzetiségű 45000 állampolgárhoz viszonyítva, a jelenleg a megyében működő és hivatalosan bejegyzett 38 civil szervezet igen kevésnek bizonyul. /(Farkas E. Zoltán): Pályázatíró tanfolyam három napon át. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./
2003. április 9.
Idén a Kárpát-medencei magyar képzőművészek közül Jakobovits Miklós nagyváradi festőművészt részesítették Munkácsy-díjban. Eddig Jakobovits Miklóson kívül a nagybányai Véső Gusztáv és az ugyancsak nagyváradi Ujvárossy László kapta meg a Munkácsy-díjat. /Munkácsy-díj Jakobovits Miklósnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./
2003. április 11.
Arad, Kolozsvár és Nagybánya magyar alpolgármestere volt ápr. 10-én Bíró Rozália nagyváradi alpolgármester vendége. Az RMDSZ-es elöljárók tapasztalatcseréje hosszú távú, formális keretek között zajló együttműködés nyitómomentuma volt. A tapasztalatcserét az indokolja, hogy mindegyik megyei jogú város helyhatósága azonos gondokkal küszködik. Mindegyik résztvevő bemutatta saját hivatalának struktúráját. Az aradi Bognár Levente azt panaszolta el, hogy a megyeszékhelyeknek sok megyei szintű feladatot kell ellátniuk, művelődési, oktatási, egészségügyi létesítmények fenntartását, melyek száma nincs összhangban a rendelkezésre álló anyagi forrásokkal. Boros János kolozsvári alpolgármester arra figyelmeztetett, a decentralizáció jegyében egyre több feladatot kapnak a helyhatóságok, ezekre pénzt azonban nem. Ludescher István nagybányai elöljáró szerint a kisebbségben levő RMDSZ-es önkormányzati tisztségviselők akkor tudnak hatékonyan tevékenykedni, ha megfelelő partneri viszonyt építenek ki a többi párttal. Bognár Levente bejelentette, fel fogják kérni az RMDSZ honatyáit, próbálják meg korrigálni azon kormányhatározatokat, sürgősségi rendeleteket, melyek hátrányosan érintik az önkormányzatokat. Az alpolgármesterek abban egyeztek meg, hogy rendszeressé teszik a hasonló megbeszéléseket. /Pengő Zoltán: Közös gondokkal küszködnek. Magyar alpolgármesterek tapasztalatcseréje. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./
2003. április 11.
Márc. 29. és ápr. 4. között volt a Rákóczi Emlékünnep, amelyre a Nagybányai Rákóczi Szövetség és a Németh László Gimnázium /Nagybánya/ Schönherr Gyula Történelemköre szervezésében került sor. Március 29-én az alsós diákok történelmi vetélkedője zajlott, 31-én pedig a felsősöké. Az ünnepélyes eredményhirdetésen fellépett a Németh László Gimnázium kórusa is, majd Nagy Zoltán történelemtanár, a nagybányai Rákóczi Szövetség elnöke, a vetélkedő főszervezőjeként elmondta: azon kell lennünk, hogy "magyarságunk ne csak anyanyelvünkkel kössön nemzetünkhöz, hanem szívünkkel, tetteinkkel is." Köszönet jár Simori Sándornak, a helyi Lendvay Márton Színjátszó Kör vezetőjének, a színház biztosításáért. /(Szika Levente Zoltán): A nagyságos fejedelem emlékezete. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), ápr. 11./
2003. április 14.
Ápr. 11-13-a között az ország tizenkét megyéjéből közel száz versenyző vett részt A Magyar Nyelv Napjai rendezvénysorozat keretében szervezett Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő és mesemondó verseny országos döntőjén Szatmárnémetiben. Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ) által évről évre változó helyszínen megrendezett ünnepségnek először adott otthont Szatmárnémeti. A vetélkedőn a kisdiákok Brassó, Dés, Felsőmarosújvár, Gyergyóditró, Kézdivásárhely, Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagybánya, Nyárádszereda, Székelykeresztúr, Székelyudvarhely és Zabola magyar tagozatos iskoláit képviselték. A vetélkedő végén a gyermekeket Szilágyi Regina interaktív bábozással szórakoztatta, az V-VIII. osztályos diákoknak pedig Kiss Zsuzsa mutatta be a város nevezetességeit. Ezzel párhuzamosan zajlott a szakmai konferencia, melyen többek között dr. Nyirkos István debreceni egyetemi tanár, dr. Bura László főiskolai tanár, dr. Péntek János egyetemi tanár és dr. Zsemlyei János egyetemi tanár tartott előadást. Délután volt a mesemondó verseny, melyen külön kategóriában indultak az I-IV. osztályosok, és külön az V-VIII. osztályos diákok. A háromnapos rendezvény záróünnepségét az Északi Színházban tartották. /Elek Anikó: A Magyar Nyelv Napjai. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 14./
2003. április 15.
Ápr. 11-én ülésezett a Communitas Alapítvány Művelődési Szaktestülete. A találkozón jelen volt Szép Gyula a szaktestület elnöke, Dáné Tibor Kálmán, Márton Árpád, Dr. Földes Béla, Karda Emese, Kiss Annamária, Könczei Csilla szaktestületi tagok. Az ülésen a Szaktestület elbírálta a beérkezett 697 pályázatot, ebből 236 kulturális programnak, rendezvénynek ítélték meg pozitívan a kérelmét. A nyertes pályázók listája: "Agape" Koltó-Katalini falusi szociális Alapítvány; "Amicitia" Román-Magyar Baráti Társaság; "Hit és Fény" Alapítvány - Nagyváradi fiókszervezet; "Ipó László" Közművelődési Egyesület-Alapítvány; "Ipó László" Közművelődési Egyesület-Alapítvány; "Kós Károly" Kulturális Egyesület; "Megmaradás háza" Belényes/Ref. Egyház; "Pro Juventutis" Alapítvány; A "Varságért" Egyesület; A Romániai Magyar Dalosszövetség Fúvóstagozata Pro Musica Zenei Alapítvány; A.N.O Kulturális Alapítvány; Ady Endre Kulturális Egyesület; Általános Műveltség Alapítvány; Amaryllis Társaság; András Alapítvány; Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége; Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület; Apáthy István Egyesület; Appendix Művelődési egyesület; Aradi Magyar Színház Alapítvány; Arany János Művelődési Egyesület; Arató Andor Alapítvány; Archívum Kulturális Alapítvány; ARTeast Alapítvány; Artera Alapítvány; Asociatia Horváth János Társaság;B.E.Z. Humanitas Ifjúsági és Kulturális Egyesület; Bándi Mária Kulturális Alapítvány; Barabás Miklós Céh; Baróti Szabó Dávid Emlékbizottság és Alapítvány; Bartók Béla Művelődési Ház Érmihályfalva-Bihar; Báthory István Alapítvány; Berde Mózes Alapítvány; Berekenye Ifjúsági Társaság; Besztercei MADISZ; Bethlen Egyesület; Bihar Megyei Magyar Ifjúsági Demokrata Szövetség; Bihardiószeg Község Polgármesteri Hivatala; Bincisz; Bod Péter Alapítvány; Bogáncs - Zurboló Táncegyüttes; Borosjenői EMKE fiókszervezete; Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány; Botorka Művelődési Egyesület; Brassai Sámuel Elméleti Líceum Diáktanácsa; Brassói Magyar Diákszövetség; Brassói Magyar Diákszövetség - Erdészeti-vadászati Szakosztály; Búzavirág Egyesület; Buziásfürdői Református Egyházközösség;Csángó Ifjak Középloki Közössége; Cserey Farkas Társaság; Csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület; Csernátoni Népfőiskola; Csíkdánfalvi Ifjúsági Szervezet; Csíkszentimrei Ifjúsági és Közművelődési Egyesület; Csíkszereda Polgármesteri Hivatala; Csiporkázó Játszóház Egyesület; Csorgó Fiatalok Szervezete; Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány;EMKE - Szilágysomlyói Magyar Ház; EMKE Aradi Szervezete; EMKE Besztercei Szervezete; EMKE Maros megyei szervezete; EMKE Partiumi Alelnöksége; EMT Marosvásárhelyi fiókszervezete; Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány; Erdélyi Disputa Egyesület; Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány; Erdélyi Magyar Írók Ligája; Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság; Erdélyi Magyar Nőszervezetek Szövetsége; Erdélyi Múzeum - Egyesület ; Erdélyi Múzeum - Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya; Erdélyi Múzeum Egyesület gyergyószentmiklósi fiókszervezete; Erdővidék Egyesület; Érmellék Non Profit Egyesület; Érmihályfalva Városi Tanácsa; Ethnika Kulturális Alapítvány; Eufónia Kulturális Egyesület;Felsőbánya Műveltségszolgálat Alkotó és Előadó Alapítvány; Figura Társaság; Folk Koncert Alapítvány; Fotóművészetet Pártoló "Gyulai Ferenc" Egyesület; G. Egyesület; Gaál Mózes Közművelődési Egyesület; Genézius Társaság; Gericon Alapítvány Györgyfalva; Geszthy Ferenc Társaság; Guzsalyas Alapítvány; Gyermekfilharmónia Alapítvány; Gyimesfelsőloki Polgármesteri Hivatal;Hargita Megyei Alkotóközpont; Hargita Megyei Kulturális Központ; Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes ; Hargita Visual Art; Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület; Háromszéki Táncegyüttes; Hébe Alapítvány; Helikon-Kemény János Alapítvány; Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány; Hétfalusi Magyar Művelődési Társaság; Hollósy Simon Művelődési Egylet; Homo Ludens Alapítvány; Horváth István Alapítvány; Human Reform Alapítvány - Székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesülete;Identitás Alapítvány; Ipp Art Társaság; Irkater Alapítvány; Kallós Zoltán Alapítvány; Kaplonyi Crescendo Egyesület; Kékiringó Alapítvány; Kis Küküllő Alapítvány; Kisperegi Református Egyházközség; Kolozsvári Unitárius Kollégium; Kós Károly Kulturális Egyesület; Kőhalmi Református Egyházközösség; Kőlik Hagyományőrző Művelődési Egyesület; Kriza János Néprajzi Társaság;Lajtha László Alapítvány; Lupényi Katolikus Egyházközösség - Lupényi Magyar Demokrata Ifjak Szövetsége; MADISZ Bethlen; Magardici Bodurian Alapítvány; Magyarörmények Romániai Szövetsége; Makfalvi Wesselényi Művelődési Egylet; Manóház Egyesület; Maros - Mezőségi Református Egyházmegye; Maros Megyei Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség; Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség; Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem; Marosvásárhelyi Unitárius Egyházközösség; Medgyesi Unitárius Egyházközösség; Mérai Hagyományőrzők Egyesülete; Mikes Kelemen Líceum Alapítvány; Millenium Alapítvány; Minimum Party Társaság; Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület, az EMKE nagybányai szervezete; Moebius Egyesület; Monográfia Alapítvány; Mustármag Kairosz Egyesület; Nagy István Ifjúsági Kórusegyesület; Nagybányai Képzőművészeti és Kulturális Egyesület; Nagyenyedi Bethlen Gábor Alapítvány; Nagyváradi Ady Társaság; Nagyváradi Magyar Diákszövetség; Nyárádszeredai Polgármesteri Hivatal,Pentaton Művelődési Alapítvány; Percseni Általános Iskola; Petőfi Sándor Művelődési Egyesület; Pipacsok Néptáncegyüttes; Pro Juventute Szocio-Kulturális Egyesület; Pro Musica Zenei Alapítvány; Pro Régio Egyesület; Pro Sal Parajdi Soegyes-let; Pro Urbe Szék Alapítvány; Pro Zilah Egyesület, TERBETE néptánccsoport; Pro-Kisbács Egyesület;Rekettye Kulturális Egyesület; Reményik Sándor Kulturális Egyesület Felsővisó; Reményik Sándor Művész Stúdió Alapítvány; Rika Kistérségi Egyesület; RMPSz Beszterce-Naszód megyei szervezete;Római Katolikus Plébánia ; Római Katolikus Plébánia Türkös; Romániai Magyar Dalosszövetség; Romániai Magyar Könyves Céh; Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete; Romániai Magyar Népművészeti Szövetség; Romániai Magyar Zenetársaság; Sapientia Varadiensis Alapítvány; Segesvári Miklós Pál Egylet; Spectator Alapítvány; Studium Academicum Alapítvány; Szászrégeni Református Egyház; Szászvárosi Református Egyházközség;Szatmárnémeti Kölcsei Kör; Szatmárnémeti Magyar Demokrata Ifjak Szövetsége; Szebeni Magyar Ifjúsági Szervezet; Székelyudvarhelyi Művelődési Ház; Szent-Györgyi Albert Társaság; Szigligeti Jótékonysági és Kulturális Alapítvány; Szilágy Társaság - Zilah; Szilágyerkedi Református Egyházközösség; Szovátai városi múzeum; Szucsági Református Egyházközösség; Tacsi Református Egyházközösség; Tamási Áron Színház; Tasnád Közösségfejlesztéséért Civil Szervezet; Téka Művelődési Alapítvány; Temesvári Állami Csiky Gergely Színház; Temesvári Magyar Diákszervezet; Temesvári Magyar Nőszövetség; Tilos Alapítvány; Tonic Média Alapítvány; Tordaszentlászlói Református Egyházközség; Tövishát Kulturális Társaság; Tranzit Alapítvány; Udvarhelyi Fiatal Fórum; Udvarhelyszék Jövőéért Egyesület; Varadinum Kulturális Alapítvány; Végvárért Alapítvány; Venczel József Vallásszociológiai Intézet; Zichy-Horváth Egyesület, Vajdaszentivány; Zsil-völgyi Ifjúsági Konferencia; Zurboló Táncegyüttes;A Communitas Alapítvány Titkársága a pályázókat levélben értesíti a Szaktestület döntéséről és az elszámolási kritériumokról./Ülésezett a Communitas Alapítvány Művelődési Szaktestülete. = RMDSZ Tájékoztató. 2003. ápr. 15., 2439. sz./A lista ízelítőt nyújt a 2003-ban élő és működő alapítványok és egyesületek címjegyzékéből.
2003. április 16.
Máramaros megyében ápr. 12-én aláírták a Szociáldemokrata Párt (PSD) és az RMDSZ közötti helyi egyezményt. Az egyezmény szerint még az idén fel kell építeni a nagybányai Németh László, illetve a máramarosszigeti Leövey Klára Gimnázium tornatermét. A felek síkra szállnak a magyar kisebbség arányos képviseletéért a megye döntéshozó, közigazgatási és végrehajtó testületeiben. A magyar nyelv és irodalom fakultatív oktatását beiktatják a tantervbe. Biztosítják a koltói Petőfi Sándor Emlékmúzeum javításához szükséges pénzforrásokat. A napokban írt alá megyei szintű együttműködési megállapodást a Beszterce-Naszód megyei kormánypárt szervezete és az RMDSZ. A dokumentum értelmében az RMDSZ és a PSD megyei szervezete fokozott figyelmet fordít a nemzeti kisebbségek védelmére. /S. M. L.: Magyar iskolákat fejlesztenek. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 16./
2003. április 23.
Kecskeméten a Nemzetközi Kerámia Stúdióban a neves keramikusművész, Jakobovits Márta szervezőkészsége révén a tizenhárom erdélyi művész egy hónapot tölthetett, köztük a három kolozsvári, Forró Ágnes, Palkó Ernő és Szabó Bokor Márta és az egyénileg pályázó Ágoston Árpád, valamint Nagybányáról a Craciun házaspár, Segesvárról Fabini Wilhelm, Csíkszeredából Ferencz S. Apor és a nagyváradiak, Jakab Noémi Abigél, Kiss Melinda, Quai Cristina s a Jakobovits házaspár és mindannyian részt vehetett az Együttműködés II. szimpóziumon. A rendezvény záróakkordjaként az ott készült alkotásokból kiállítást rendeztek a Museionban. Sokat jelentett a kolozsvári művészek számára a nemzetközi hírnévnek örvendő kecskeméti stúdió, az ismerkedés a nagyvilág legnevesebb keramikusainak alkotásaival és a legkorszerűbb technikai felszereléssel, számoltak be minderről hazatérésük után. A három keramikus, Szabó Bokor Márta, Forró Ágnes és Palkó Ernő három merőben más művészi világ. Alkatilag, de művészi kifejezőeszközök, művészi megjelenítés szempontjából is eltérnek egymástól. Egy dologban egyetértettek: Kecskemét a tökéletes alkotói szabadság, a kimeríthetetlen ihletforrás, a kölcsönös megértés szigete. /Németh Júlia: A béke szigete. Erdélyi művészek a kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdióban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./
2003. május 2.
Máj. 1-jén Nagybányán, a Teleki Magyar Házban Dudás Gyula festőművész köszöntötte szatmári származású, jelenleg Németországban élő Paulovits László festő- és grafikusművészt, tárlata megnyitásán. A művészt dr. Sasi Nagy Béla mutatta be a megjelenteknek. /(déel): Egy erdélyi művész Németországból. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), máj. 2./
2003. május 3.
Nagybányán, a magyar nyelv és irodalmi tantárgyverseny országos szakasza második napján, a versenydolgozatok megírása után került sor Koltón, a Teleki kastély egyik termében a résztvevők szavalóversenyére. A verseny magas színvonalú volt. A verseny után a koltói táncház-csoport népzene és a néptánc örvendeztette meg a jelenlévőket. /(Farkas E. Zoltán): Szavalóverseny az országos Mikes Kelemen tantárgyversenyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./
2003. május 14.
Máj. 10-én Kovásznán a Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpont és az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ) szervezésében megrendezték a hagyományos Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő országos döntőjét, amelyen a nagybányai Nicolae Iorga, a nagyborosnyói Bartha Károly, a nagyváradi George Cosbuc, a székelyudvarhelyi Móra Ferenc és a temesvári 26-os általános iskolák háromtagú csapatai méretkeztek meg. A versenyen egyebek mellett Kós Károly Az országépítő című történeti regény ismeretéből "vizsgáztak" a résztvevők, játékos nyelvi feladatokat oldottak meg, és leveleket írtak korabeli stílusban Az országépítő szereplőihez. /Bodor: Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő (Kovászna). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 14./
2003. május 14.
A Szabédi-napok záróakkordjaként került sor a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban arra a kerekasztal megbeszélésre, amelyen az erdélyi közgyűjtemények sorsáról tárgyaltak a résztvevők. Pozsony Ferenc egyetemi tanár, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke előadásában az állami és a magántulajdonban lévő közgyűjtemények fenntartásának és működtetésének legfontosabb kérdéseit taglalta. A Belső-Erdélyben és Partiumban lévő állami közgyűjteményeknél rendkívül kevés a magyar szakember. Székelyföldön sem jobb a helyzet. Ott kevés a minősített szakember. Közismert a torockói példa. A néprajzi múzeum megüresedett igazgatói állására kiírt versenyvizsgát - a helyi önkormányzat döntése alapján - nem a fiatal angol-magyar-néprajz szakos tanár, hanem az intézmény takarítónője nyerte meg. Az idők során felbecsülhetetlen értékek vesznek el. Tönkremennek az értékes régi bútorok, szőttesek, úri hímzések, műalkotások. Pozsony szerint a magángyűjtemények sorsa sem rendezett. Mind az egyesületi, mind a magánszemélyek tulajdonában lévő gyűjtemények javarésze nincs szakszerűen feldolgozva, nem megfelelő a tárgyak tárolása, restaurálása. A kolozsvári Szabédi-ház vezetője, Ábrahám Iza az 1996 óta EMKE-tulajdonban lévő gyűjtemény hosszú távú fejlesztési tervét ismertette. Lukács Mária, a gyergyószentmiklósi múzeum igazgatója a helyi hivatalos szervek nemtörődömségéről beszélt, amelynek következtében például a város legrégebbi, párszáz éves faházát egyszerűen felaprították, és elhasználták tűzifának. Pozitív példák is elhangzottak. Székelyhídon például az önkormányzat és az Illyés Közalapítvány támogatásával sikeresen működik Wilhelm Sándor halász-vadász múzeuma, Tötszegi Tekla pedig a mérai tájház eredményes és sokrétű tevékenységét ismertette. /Németh Júlia: Csomagolom csöndesen a ládám... Közösen a közgyűjteményekről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./ Jakobovits Miklós festőművész előadásában kifejtette, hogy a Barabás Miklós Céh vezetését inkább mint muzeológus, mint az erdélyi magyar műkincsek ismerője vállalta el. Levelekkel s a cikkek egész sorával hívta fel a különböző felekezetek püspökeinek figyelmét, hogy a felekezetükhöz tartozó művészek életművére éberebben vigyázzanak, valamint az RMDSZ vezetőket, hogy ez a tevékenység az EMKE egyik legnyomatékosabb aktivitása lenne. Sehonnan nem jött válasz, s az elmúlt 13 év alatt a nagybányai, a kolozsvári művészeti remekművek nagyrésze külföldre került, élelmes műkereskedők, gyűjtők és történészek révén. Nagy Albert, Fülöp Antal Andor, Gy. Szabó Béla, Nagy Imre egységes múzeumát már nehéz lenne megszervezni a szétszóródás miatt. Pozitív példákat is felhozott: Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője és Szabó Árpád unitárius püspök sokat tett a Nagy Albert hagyatékért, Czirják Árpád kanonok a Szervátiusz, a Ferenczi házaspár és Gy. Szabó Béla életművéért. Létre kell hozni Kolozsváron azokat az emlékházakat, múzeumokat, ahol Mohy Sándor, Szolnay Sándor, Benczédi Sándor, Nagy Imre, Kós András, Nagy Albert alkotott. /Jakobovits Miklós: Gondolatok a képzőművészeti emlékszobákról emlékházakról. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./
2003. május 14.
Sasi Nagy Béla /Nagybánya/ nyugalmazott orvos, éremgyűjtő régóta közöl a helyi lap, a Bányavidéki Új Szó hasábjain, de más kiadványokban is jelentek meg írásai. Gazdag éremgyűjteményének egy részével már a nagybányai közönség is megismerkedhetett. Egy időben kerámiával is foglalkozott, egy képét pedig kiállították az orvosképzőművészek tárlatán. Kezdetben sok mindent gyűjtött, azután rátért az orvosi témájú érmékre. Jelenleg 2500 darab tulajdonosa. Ezenkívül bélyegeket is gyűjt, szintén orvosi témában. Sikerült összeállítania a román orvosi érmék katalógusát. Elég nehéz ma már hozzájutni ezekhez a darabokhoz. Olyan is előfordul, hogy elvesznek a levélben postázott küldemények. Egy neki küldött Nobel-érem is erre a sorsra jutott. /Szika Levente Zoltán: Hajdúkatonák kései utóda. Beszélgetés Sasi Nagy Béla nyugalmazott orvossal, éremgyűjtővel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 14./
2003. május 16.
Nagybányán az Erdélyi Féniks Szabadegyetemen bemutatták Kaszta István Amíg élünk, emlékezünk /Helvetica Lap- és Könyvkiadó, Nagybánya/ című könyvét. A kötet alcíme: "rövid történelmi visszapillantás a 357 éves zilahi Wesselényi Kollégiumra és az abban ideiglenesen működő Ady Endre Líceum 1956-ban érettségizett A és B osztályának tanulóira, élni akarásukra". A szerző valójában sokkal többet ölelt fel a magyarság, a város és a tanintézet múltjából, történelméből. Csoma György, az Erdélyi Féniks Szabadegyetem vezetője, a kötetet megjelentető Helvetica Lap- és Könyvkiadó tulajdonosa is jelen volt a rendezvényen. /Dávid Lajos: Könyvbemutató. Amíg élünk, emlékezünk. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), máj. 16./
2003. május 23.
Megerősítve a Csoóri Sándor által, a törvény eredeti szelleme megőrzésének védelmére közzétett felhívást aláírásával támogató többszázezer Kárpát-medencei magyar véleményével az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete /Tőkés László tiszteletbeli elnök, Toró T. Tibor ügyvivő elnök aláírásával/ A határon túli magyarokról szóló, 2002/62. számú törvény módosításával kapcsolatban a következőket kérte a Magyar Állandó Értekezlet résztvevőitől. A törvény preambulumában maradjon benne az egységes magyar nemzetre való utalás. A törvényben rögzített kedvezmények és támogatások odaítélésének legyen feltétele a magyar igazolvány vagy hozzátartozói igazolvány birtoklása, továbbá ezen igazolványok birtokosai Magyarországon alanyi jogon vehessék igénybe a törvény által biztosított kedvezményeket. A törvény hatálya alá tartozó személyeket a kultúra területén Magyarországon a magyar állampolgárokkal azonos jogok illessék meg. Illessen meg minden, a törvény hatálya alá tartozó közép- vagy felsőfokú tanulmányokat folytató személyt diákkedvezmény, a határon túli magyar pedagógusokat pedig az anyaországiakkal azonos pedagógus-kedvezmény. A törvény hatálya egyik, Magyarországgal szomszédos ország esetében se szűnjön meg, annak az Európai Unióhoz történő esetleges csatlakozása után. /Felhívás a határon túli magyarokról szóló törvény védelmében. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), máj. 23./
