Elkezdődtek a Németh László Napok Nagybányán. A már hagyományos rendezvénysorozattal a szervezők a város magyar tannyelvű gimnáziumának névadója emléke előtt kívánnak tisztelegni. Az április 29-e és május 9-e között zajló esemény nyitónapján az RMDSZ Nagybánya területi szervezetének Egyeztető Tanácsa a Máramaros megyei magyarnyelvű oktatás jelene és jövőjéről szervezett oktatási fórumot. Vitaindítók, előadók: Dávid Erzsébet főtanfelügyelő-helyettes, Szentgyörgyi Sándor megyei tanácsos. A Németh László Napok keretében lesz többek között Ki mit tud vetélkedő, József Attila irodalmi est és filmvetítés. /Németh László Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./
2005. május 3.
Ellentmondó nyilatkozatok születtek a budapesti Fővárosi Bíróság által a tiszai ciánperben hozott május 2-án született ítélet kapcsán. Szecskay Andrásra, a felperes magyar állam jogi képviselőjére hivatkozva az MTI azt közölte, hogy a ciánkatasztrófa miatt beperelt nagybányai Transgold Rt.-nek azonnali hatállyal 85 százalékkal vissza kell fognia termelését. Ezzel szemben Májai László, a színesfémbánya romániai ügyvédje leszögezte: a magyar bíróság mindössze arról döntött, hogy a Transgold 15 százalékkal nem növelheti ipari termelési kapacitását. Mint ismeretes, a Budapesten zajló polgári perben a 2000. január 30-án bekövetkezett környezeti katasztrófa miatt 28,6 milliárd forintot és annak kamatait követeli Magyarország az Aurul Rt.-ből időközben Transgolddá alakult cégtől. /Rostás Szabolcs: Ellentmondásos nyilatkozatok. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./
2005. május 6.
Április 28-30. között zajlott a Budapest melletti Veresegyházon a XV. Anyám fekete rózsa elnevezésű vers- és prózamondó verseny. A háromfordulós vetélkedő döntőjébe 87 versenyző jutott, Erdélyből 14-en. Közülük gyermek kategóriában első lett a gyergyóditrói Kolozsi Zsófia, második Szebeni Hunor Csíkszenttamásról. Az ifjúsági korcsoportban a sepsiszentgyörgyi Balogh Attila, a felnőttek közül a zetelaki Gagyi Ella és a csíkszeredai Turós Eszter különdíjat érdemelt. A szépkorúak korcsoportjában harmadik helyre került a nagybányai Asztalos Gábor, és első díjjal tért haza Kiskend közismert versmondója: Rüsz Károly. /B. D.: „Szívem a szíveddel lüktetett”. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 6./
2005. május 6.
Vánk Sándor ny. történelem szakos tanár a nagybányai magyar nyelvű oktatás XX. századi történetét feldolgozó, 2002-ben megjelent könyve /Nagybányai magyar nyelvű közoktatás a XX. század forgatagában/ után – most a máramarosszigeti római katolikus egyházi oktatás történetével jelentkezett. Április 28-án mutatták be egy másik nagybányai szerző, Kiss Kornél ny. matematikatanár könyvét. Kiss Kornél korábban megjelent könyveiben a nagybányai műkedvelő színjátszás legújabbkori történetét dolgozta fel /Elvinni a szót, 2003/ s néhány helytörténeti vonatkozású írás mellett olaszországi útiélményeit is megírta. Most megjelent „Mitó szerelmei” című könyve, amely két hosszabb és két rövidebb, lírai hangulatú elbeszélést tartalmaz, egy olyan korszakból ihletődött, „amelybe beleszülettünk, éltünk és beleöregedtünk” A címadó írást Révész Mitónak (1905-1936), Révész János evangélikus pap, lapszerkesztő korán elhunyt lányának szentelte, aki a múlt század első évtizedeiben a nagybányai művelődési élet közismert személyisége volt, s verseskötete is megjelent. /– vásárhelyi –: Könyvek, könyvbemutatók... = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), máj. 6./
2005. május 12.
Nagybányán az idei Németh László Napok, az író nevét viselő gimnázium szervezésében, április 29-én kezdődtek, és május 9-én értek véget. A Nagybányai Bábszínház terme színültig megtelt diákokkal, tanárokkal, szülőkkel. A díszelőadás egy József Attila születésének 100. évfordulójára készített diákműsorral kezdődött. Ezután következett, az iskola közismert Fülemile színjátszó csoportjának Ludas Matyi-előadása. A tíznapos rendezvényen különféle vetélkedők, sportesemények voltak. /Farkas E. Zoltán: Németh László Napok Nagybányán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./
2005. május 13.
Május 11-én Dudás Gyula nagybányai festőművész tájképeiből nyílt kiállítás Gyergyószentmiklóson, a Tarisznyás Márton Múzeumban. A megnyitón Csergő Tibor múzeumigazgató és Balázs József festőművész méltatták a 75 éves alkotót. A Hargitai megyenapok keretében Csiszér László és zenekara koncertezett Gyergyószentmiklóson. A Hargita megyei születésű, ma Budapesten élő Csiszér László zenekarával ifjúsági és egyházi dalokat adott elő. /Dudás Gyula kiállítása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./
2005. május 13.
Május 12-én József Attila emlékét idéző képzőművészeti kiállítás nyílt Nagybányán, a Teleki Magyar Házban. A költő születésének 100. évfordulója alkalmából kiírt diákpályázatra érkezett alkotások láthatók. /(déel): Költő, diákszemmel. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), máj. 13./
2005. május 14.
Kolozsváron május 13-án az ENSZ és a román kormány nemzetközi konferenciát rendezett. „Nem valósítható meg a verespataki bánya az eredeti elképzelés szerint, hiszen ez nagyon veszélyes projekt, amely a legnagyobb környezeti és társadalmi károkat elsősorban Romániának fogja okozni” – mondta Persányi Miklós magyar környezetvédelmi és vízügyi miniszter Kolozsváron. Sulfina Barbu román kollégája óvatosabb álláspontra helyezkedett, kifejtette: nem tudnak a terv támogatása mellett vagy ellen nyilatkozni addig, amíg nem készül el a terv hatástanulmánya. Persányi szerint a kolozsvári konferencia nagyon jelentős, mert a világ bányászati hulladékának legkiválóbb szakértőit irányította Kolozsvárra az ENSZ. A résztvevők Verespatakra is ellátogatnak. A konferencián a résztvevő tizenkét közép-kelet-európai ország képviselője elfogadott egy közös nyilatkozatot, amelyben lefektettek néhány elvet. Ezek alapján megvizsgálják, melyek a környezetre veszélyt jelentő bányák. Megállapították, hogy a régióban lévő mintegy 150 bánya több mint egyharmada komoly veszélyt jelent az emberek egészségére. Megjelent Klaus Toepfer, az ENSZ környezetvédelmi főtitkár-helyettese is, aki hangsúlyozta: mindent meg kell tenni, hogy a 2000-es tiszai ciánszennyezéshez hasonló katasztrófa ne ismétlődhessen meg. Persányi emlékeztetett, hogy a környezeti hatástanulmányra vonatkozó tartalmi javaslatokat még februárban elküldték a román partnernek, és kérték, hogy a szempontrendszer összeállításánál ezeket vegyék figyelembe. Sulfina Barbu megerősítette, hogy figyelembe veszik a magyar fél javaslatait a hatástanulmány elkészítéséhez szükséges útmutató összeállításakor. Persányi Miklós az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének vezetőivel is találkozott. Az ezt követő sajtótájékoztatón Persányi kifejtette: nem árnyékolhatják be a javuló román–magyar viszonyt az árvíz sújtotta Temes megyébe küldött magyar segítség ügyében született ostoba romániai nyilatkozatok. A tiszai ciánszennyezést okozó nagybányai Transgold vegyesvállalat és a magyar állam között zajló perben született végzés kapcsán elmondta, hogy a jogi eljárás független bíróság előtt zajlik. Hozzátette: a pert nem kell összekeverni a román–magyar környezetvédelmi kapcsolatok egyéb kérdéseivel, mert az eljárásban nem részes fél a román állam. Arra a kérdésre, hogy a román állam mégis 46 százalékos részvényt birtokol a vegyes vállalatból, Persányi kifejtette: ennek ellenére a cég önálló jogi személyként áll a perben. Megfellebbezi a nagybányai Transgold (volt Aurul) vállalat a tiszai ciánperben hozott budapesti bírósági ítéletet, jelentette ki Májai László ügyvéd, a romániai vegyes vállalat jogi képviselője. /Magyarország továbbra is ellenzi a verespataki bánya tervét. A román fél csak a környezeti hatástanulmány elkészítése után nyilatkozik. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./
2005. május 17.
Tamás György műgyűjtő fáradhatatlanul rendezi a kiállításokat, csoportost vagy egyénit, kiadványokban népszerűsíti az egyetemes magyar képzőművészeti munkákat, elsősorban Stockholmban, az Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület Stockholmon – az EMKES-en keresztül. Ennek az egyesületnek a célja, amint a hasonló című könyv első fejezetében a négy szerző, Gergely Tamás, Stockholm, Takács Gábor, Kolozsvár, Takács Gábor, Szentendre és Tar Károly, Lund, kifejti, a magyar képzőművészet támogatása és népszerűsítése, ezen belül kiemelten az erdélyi szerzőké és munkáiké. Most rendezi a második nagyszabású képzőművészeti tárlatot Tamás György műgyűjtő. Mind a március 17-i, első, mind a mostani, második, május 26-án megnyíló kiállítás, az EMKES 10. jubileumának szentelt rendezvény bemutatja a magyar képzőművészeket Kolozsvártól Amerikáig, Nagybányától Párizsig. A Kolozsvárról elszármazott mecénás szervezte márciusi kiállításon kiváltságos helyet kapnak kolozsvári képzőművészek: Essig Klára, Imecs László, Macskássy József, Miklóssy Gábor, Tompos Opra Ágota, Starmüller Géza, Gy. Szabó Béla, Szolnay Sándor, Takács Gábor, Tóth István. Közülük ugyan sokan már elhunytak. A felsoroltakon kívül több mint 25 magyar képzőművész munkáját mutatták be. A május 26-án Stockholmban, az Idős Magyarok Klubjában (Senior Klub) nyíló kiállításon 38 képzőművész szerepel 59 munkával. Ezen a kiállításon zömmel szobrászok, keramikusok szerepelnek, de festők és grafikusok is. Az alkotók egyharmada „kincses Kolozsvárt” képviseli. /Tatár Zoltán: Magyar képzőművészeti tavasz Stockholmban. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 17./
2005. május 20.
A visszacsatoltatott Észak-Erdély politikai, gazdasági és társadalmi változásai 1940-1944 között – ezzel a címmel tart előadást Hámori Péter történész, a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem oktatója június 7-én Nagybányán. Hámori Péter a 2002-ben kiadott „Haza a magasban – Magyar nemzetismeret” című, a nyugati világ országaiban, szórványban élő, magyarul tudó és tanuló diákok és tanítóik számára készült tankönyvnek is egyik szerzője, amelynek alapján később a www.nemzetismeret.hu interaktív honlap elkészült. Hámori elmondta, hogy az 1940-ben, a második bécsi döntéssel mintegy 43 ezer négyzetkilométernyi, Trianonban elszakított terület, összesen 2 millió 577 260 lakossal visszatért Magyarországhoz. A 2,5 millió lakos 40%-a román volt. Hámori Péter budapesti és részben romániai levéltárak anyagai alapján mutatja be: mit tudtak, tudhattak a magyar főváros hivatalaiban és minisztériumaiban az itt uralkodó viszonyokról, mit tudtak tenni az élelmiszerhiány felszámolása, a közellátás rendkívül rossz helyzetének, a szociális és közegészségügyi szempontból nemegyszer katasztrofális viszonyok javítása érdekében. Előadásában ki fog térni a gyakran indokolatlanul túlhangsúlyozott kérdésekre is, mint az anyaországi tisztviselők közigazgatás és egyéb állásokba való beözönlésére. Hámori Péter pár éve hasonló témában Érsekújváron, Szlovákiában találkozott ottani magyarokkal, sok idős ember sírt a felindulástól, az emlékektől. A közelmúltban, a Rubicon című folyóirat legújabb számában Kincses Kolozsvár címen Kolozsvár történetével foglalkozott. Egyes magyar történészek később szidták össze a lapot és az ő írását, hogy „túl sérelmi”, amit írt. – Az 1940-44-es évek történetével-helytörténetével alig-alig foglalkoznak kutatók. A román kutatók zömmel a bukaresti minisztériumok irathagyatékával dolgoznak, ami inkább csak a legendák továbbéltetését szolgálja. – Hámori Péter szívesen tartana előadást a magyar kultúra és egyház geneziséről is, arról, hogy Szent István király és közvetlen utódai valóban választottak-e a keleti és nyugati kereszténység és kultúrkör között, avagy ez a választás és szétválás egy hosszabb, elnyújtottabb folyamat eredménye volt? Három éve, Szent István-napon Szatmárnémetiben már beszélt erről. /Dávid Lajos: Tabuk nélkül. Beszélgetés Hámori Péter történésszel. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), máj. 20./ Megjelent írása: Trianon után. A megfélemlített Kolozsvár. = Rubicon (Budapest), 2005/2-3. Kincses Kolozsvár.
2005. május 27.
Május 24-én óriási mennyiségű csapadék zúdult a településre, a Nagybánya városhoz tartozó Felsőfernezely negyed 50 családi házát elöntötte a víz. A feketepataki és a blidári utcák gyakorlatilag vízmederré váltak: a víz házakat, udvarokat, közutat sem kímélt sodrásában. Böndi Gyöngyike kormánybiztos azonnali lépéseket rendelt el. Ötszáz homokzsákot helyeztek el a kritikusabb helyekre és felmérték a helyzetet. Tíz embert ki kellett lakoltatni. /(Farkas E. Zoltán): Az ítéletidő következményei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./
2005. június 3.
Elhunyt Csoma György /Nagybánya, 1951. máj. 8. – Nagybánya, 2005. máj. 31./ újságíró, könyvkiadó. 1976-tól a helyi Bányavidéki Fáklya szerkesztője, később főszerkesztő-helyettese, majd a lap örökébe lépő Bányavidéki Új Szó munkatársa volt. Segítette a táncház-mozgalmat, továbbá a helyi Népi Egyetem keretében működő magyar nyelvű Enciklopédia találkozóit. Csoma György kiválóan tudott szervezni. 1889 után az ő ötlete volt az Erdélyi Féniks művelődési lapmelléklet, majd folyóirat létrehozása. Ő maga gyűjtötte, írta szinte mind a 16 oldalt. A folyóiratnak országos sikere volt, külföldön is szívesen vásárolták, a 20 ezres példányszámot is elérte. 1991-92-ben a Bányavidéki Új Szó főszerkesztői tisztet is betöltötte. 1992-ben távozott a hetilaptól. Önálló kiadói tevékenységhez látott. Elhatározza, hogy a város románságával is megismerteti Nagybánya történetét. Megalapította a Helvetica Könyvkiadót. Három év alatt (1999-2002) kiadta a „Baia Mare – 670” három kötetét, amelynek első köteténél Schönherr Gyula Nagybányára vonatkozó történelmi munkáira támaszkodott. 2002-ben három nyelven – románul, magyarul, németül – kiadta Morvay Győző „Dr. Schönherr Gyula” című tanulmányát, 2004-ben pedig a helyi múzeum megalapításának 100. évfordulója alkalmával saját erőből nemzetközi szimpóziumot szervezett a neves alapító emlékezetére, s újabb kötettel jelentkezett „Régi dicsőségünk” címmel. Közben saját sorozatkiadványokkal – Hevetica, Erdélyi Féniks – kísérletezett, román és magyar szerzők munkáit adta ki. Állandóan anyagi nehézségekkel küzdött. A túlzsúfolt életprogramot szervezete nem bírta tovább, idő előtt összeroppant. Csoma György eltávozott, ezzel túlvilági nagybányai újságírás, és művelődési élet – Sepa József, Dési Géza, Szteklács László, Szabó Sándor, Freund Henrik, Fried Endre, Szabó Ferenc, Gencz György, Rácz Albert, Fazekas György, Markovits Hortezia társasága – bővült. /Klacsmányi Sándor: Búcsú Csoma Györgytől. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jún. 3./
2005. június 17.
A nagybányai Teleki Magyar Ház meghívására az elmúlt napokban erdélyi előadókörutat tett Gryllus Vilmos, az elsősorban kicsinyeknek szóló műsorai miatt annyira közkedvelt magyarországi előadóművész. Fellépett Szamosújváron is, a helybeli cserkészcsapat szervezésében, továbbá Szatmárnémetiben, Nagykárolyban, Zilahon és Szilágysomlyón is. /Erkedi Csaba: Gryllus Vilmos Szamosújváron. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./
2005. június 17.
Heinrich Ferencnek, a nagybányai (fernezelyi) Árpád-házi Szent Erzsébet Egyházközség plébánosának Keressétek az igazságot címmel öt kötetben megjelent elmélkedései a Szatmári Egyházmegye alapításának 200. évfordulója alkalmából láttak napvilágot. /Dr. Korcsog Mátyás gyógyszerész: Keressétek az igazságot. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jún. 17./
2005. június 21.
Fennállásának tizenötödik évfordulóját ünnepelte a máramarosszigeti Hollósy Simon Vegyes Kar, a helyi református templomban. A jubileumi ünnepségen a nagybányai Lendvay Márton Színjátszókör tagjai József Attila születésének századik évfordulójára emlékeztek összeállításukkal. Guttman Mihály, a Romániai Magyar Dalosszövetség elnöke a máramarosszigeti kórus tizenöt éves múltját méltatta, amely néhai Zahoránszky Ibolya fáradhatatlan munkájának köszönhető. Felléptek Erdély-szerte, Kárpátalján és Magyarország több városában. /Berszán Blanka: Kórusünnep Máramarosszigeten. = Krónika (Kolozsvár), jún. 21./
2005. június 23.
Véső Ágoston festőművész a természet szerelmese, minden szabad idejét a Nagybánya és környéke erdőit barangolva tölti. Ezúttal fotókiállítása nyílt meg Nagybányán. /Farkas E. Zoltán: Festőművész fotókiállítása Nagybányán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./
2005. június 24.
Nagybányán a Café MusicArt kávézóban megnyílt meg az új formákkal kísérletező Győri Sántha Kinga festészeti tárlata. A házigazda Strébeli Róbert, maga is képzőművész, Spanyolországban töltött évek után nemrég tért haza Nagybányára. /(dl): Győri Sántha Kinga festészeti tárlata. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jún. 24./
2005. június 27.
Papp Simon geológus szobrát leplezték le június 26-án a neves kutató szülővárosában, az ércbányászatáról és színesfémkohászatáról elhíresült Kapnikbányán. A szoborállítást a zalaegerszegi Magyar Olajipari Múzeum kezdeményezte, tervüket a Mol – Magyar Olaj- és Gázipari Rt., valamint a Mol Románia Kft. segítségével kivitelezték. A bronzból öntött egész alakos szobor megalkotója Krupiczer Antal szobrászművész. A kapnikbányai születésű Papp Simon a kőolajkutatás egyik úttörőjeként ismert, kutatásai eredményeként lépett Magyarország a kőolajtermelő államok sorába. 1945 és 1948 között a Magyar–Amerikai Olajipari Rt. vezérigazgatója volt, majd a háború után 1948-ban a kommunista hatalom koncepciós perben halálra ítélte. A később életfogytiglanra változtatott börtönbüntetésből 1955-ben szabadult, az ítélet letöltése közben végzett munkájával több újabb olajmező felfedezéséhez is hozzájárult. A magyar olajbányászat 1970-ben elhunyt meghatározó egyénisége 1990-ben posztumusz Széchenyi-díjat kapott. A Magyar Olajipari Múzeum 2003-ban Kapnikbányán emléktáblát állított Papp Simonnak és báró Born Ignácnak, a szintén kapnikbányai születésű természettudósnak, bányásznak és kohásznak. Ugyanakkor egy kisebb kiállítást is berendeztek a kisváros egyik ingatlanjában, amelyen a Papp Simonhoz kötődő dokumentumok is megtekinthetők. A kiállítást fokozatosan gazdagítani szeretnék, mindaddig amíg kisebb múzeummá bővül. /Lázár Lehel: Emlékmúzeum Kapnikbányán. A magyar olajipar úttörőjének állítottak szobrot. = Krónika (Kolozsvár), jún. 27./ Krupiczer Antal szobrászművész Kapnik szülötte (1944). Az ötvenes évek végén Nagybányára került. Fában, bronzban, márványban egyaránt alkot. 44 éves korában, 1988-ban Magyarországra költözött, jelenleg Nyíregyháza mellett él és dolgozik. /(vásárhelyi): Vidám szoborral gyarapodott Kapnikbánya. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), júl. 1./
2005. június 30.
Elégedetten nyilatkozott Persányi Miklós magyar környezetvédelmi miniszter arról, hogy a bukaresti vezetés figyelembe vette Magyarország javaslatait a verespataki tervezet kapcsán a két ország szaktárcájának vezetői folytatott budapesti megbeszélés után. – A verespataki aranybánya-beruházás környezetvédelmi engedélyezése teljes mértékben az európai uniós előírásoknak megfelelően zajlik – jelentette ki Sulfina Barbu román környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter Budapesten, miután megbeszélést folytatott Persányi Miklóssal. Sulfina Barbu kitért a 2000-ben ciánszennyezést okozó nagybányai aranybánya kérdésére is, ahol nemrég biztonsági intézkedéseket végeztek. Sulfina Barbu az árvíz-védelem kapcsán köszönetet mondott és ennek jeléül kitüntette a magyar kollegáját a Temes megyei árvíznél nyújtott magyar segítségért. Persányi Miklós elmondta, hogy a szakértői és műszaki támogatás értéke 100 millió forintot tett ki. /Bukarest figyelembe vette Magyarország javaslatait. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./
2005. július 1.
Megnyitotta kapuit Nagybányán a Teleki Magyar Ház idei bábos tábora. A résztvevők – mintegy 25-en – két csoportban ismerkednek a bábozás, bábkészítés titkaival, Bereczki Gyula kolozsvári bábos vezetésével. /Bábos tábor. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), júl. 1./
2005. július 4.
Borbély László közlekedési, építkezési és idegenforgalmi tárca nélküli miniszter és Gilyán György, a magyar kormány államtitkára és Máramaros, Szatmár valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vezetői tanácskoztak Máramaros megye székhelyének Millennium Központjában július 1-én. A téma a Nagybánya – Nyíregyháza gyorsforgalmi út megvalósítása volt. A házigazdákat Böndi Gyöngyike kormánybiztos, Kovacs Marinel – a megyei tanács elnöke, Cristian Anghel és Ludescher István, Nagybánya polgár- illetve alpolgármestere és a megyei testület alelnökei képviselték. Ezután a miniszter, a prefektusasszony és kíséretük Felsőbányára is ellátogattak, ahol a miniszter a város ivóvízgondjaival ismerkedett. /Farkas E. Zoltán: Román és magyar kormánytagok látogattak Máramaros megyébe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./
2005. július 8.
Július 9-én volt Nagybányán, a Teleki Magyar Házban a bábos tábor záró előadására. A tábort Bereczki Gyula kolozsvári bábos vezette. A tábor utolsó napjaiban Varga Csilla, a kolozsvári színház vezető színésze is bekapcsolódott a darabok előkészítésébe. /(vásárhelyi): Bábos-tábor. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), júl. 8./
2005. július 8.
Nagybányán a Táncház megtartotta évzáró programját. A nyári vakáció ideje alatt az oktatók – Betty néni, Nagy Béla, Csiki Árpi és Csoma Zsuzsi – a koltói Somfa Együttes tagjait tanítják. Az oktatás színhelye Koltó falu. /Táncház Koltón. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), júl. 8./
2005. július 15.
A szolnoki Verseghy Ferenc Könyvtár munkatársai Nagybányára látogattak, megnézték a helyi megyei könyvtárat. Megvitatták a közös gondokat és tapasztalatokat. Megismerkedtek a történelmi Máramaros vidékét. A találkozó célja a két könyvtár közötti együttműködési dokumentum aláírása és az ősszel esedékes szolnoki látogatás előkészítése. A munkatársi cserekapcsolatokat is szorgalmazzák. /Tamási Attila: A könyvtár mint „harmadik lakás” az életünkben. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), júl. 15./
2005. július 15.
Hét esztendő után egy tárlat erejéig hazatért Nagybányára Trella Várhelyi Imola festőművész. 1998-ban ugyanis Marosvásárhelyre költözött. Trella Várhelyi Imolát /sz. Kézdivásárhely, 1928. márc. 8./ egy tehetségkutatás során fedezték föl, elvégezte Kolozsváron a Képzőművészeti Főiskolát, majd Nagybányára költözött. /Dávid Lajos: Egy hazatérő művész tárlata. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), júl. 15./
2005. július 21.
Július 20-án Kolozsváron, a Bánffy-palotában megnyílt Podolyák Vilmos festészeti kiállítása. A Szatmárnémetiben alkotó művész a nagybányai iskola szellemében vált kiváló tájkép és természetábrázolóvá. Podolyák Vilmos olajfestményei sok műgyűjtő féltett kincsei, ő maga sokszor állított ki Magyarországon, Ausztriában, Németországban stb. /Ö. I. B.: Nagybányai színek a Bánffy-palotában. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./
2005. augusztus 5.
2002 óta két óriási bőröndben járják Balogh Ernő (1882-1969) hatalmas fekete-fehér képei Erdély városait. A nagy erdélyi geográfus képei Erdély változó tájait és épített környezetét mutatják be. A vándorkiállítás most Nagybányára érkezett. Balogh Ernő fényképeinek nagy részét úgynevezett fényképező útjain készítette. Az egyik legszebb turisztikai témájú könyvet, Tavaszy Sándor Erdélyi tetők (Úti élmények és természeti képek) című írását, amelyet az Erdélyi Szépmíves Céh adott ki 1938-ban, ugyancsak Balogh Ernő fotói illusztrálták. /(déel): Balogh Ernő (1882-1969) fotográfiái Nagybányán. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), aug. 5./
2005. augusztus 28.
Már augusztus 12-én – kiállítással – megkezdődött a nagybányai Szent István-napok rendezvénysorozata. Másnap történelmi sétát vezetett a városban Balogh Béla nyugalmazott levéltáros. 14-én, vasárnap délben a Petőfi-tanyára mentek ki az ünneplők, este a nagykárolyi Collegium Régizene Együttes adott hangversenyt. 16-án délután énekverseny, este szimfonikus hangverseny volt a Szentháromság templomban. 17-én Szent István vallásválasztásáról értekezett Hámori Péter, a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem tanára. 18-án a szatmári egyházmegye művészi értékeiből rendezett kiállítást lehetett megtekinteni a Szentháromság templomban, este reneszánsz táncokat mutatott be a kolozsvári Passamezzo Együttes. 19-én a Történelmi Múzeum bányásztörténeti részlegére látogattak sokan, este Transylmania koncert volt a régi főtéren. 20-án este a Schola Rivulina adott hangversenyt, vasárnap este püspöki nagymisével ért véget az ünnepségsorozat. /Szent István király Nagybányán. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 28./
2005. szeptember 9.
Az elmúlt hétvége falu- és városnapi rendezvények jegyében zajlott. Falunapokat tartottak Hosszúmezőn, városnapokat Kapnikbányán, Koltón pedig a hagyományos Petőfi-ünnepségre került sor. Hosszúmezőn ünnepi istentisztelet nyitotta meg a falunapot, majd a megjelentek megnézték a képzőművészeti kiállítást: Homei Csurka Erzsébet és Páll Lehel festőművészek, Zelevics Mihály fafaragó, Veres Bella és Volcsanszki Lenke díszműves, valamint Szabó Brigitta és Homei Tímea gyertyaöntők munkáit. Sportmérkőzések után fellépett a helyi Búzavirág Együttes, valamint a felsővisói Német Fórum tánckara. Az ünneplők a Hosszúmezőért Ifjúsági Szervezet (HISZ) által havi rendszerességgel kiadott, immár egyéves múltra visszatekintő helyi lappal is megismerkedhettek. A Sor Alatt c. lapot helyi fiatalok lelkes csapata szerkeszti és terjeszti. Több éves hagyomány Koltón, hogy szeptember első vasárnapján nagyszabású ünnepség keretében adóznak Petőfi emlékének. Az idei ünnepség már szombaton megkezdődött. A nagybányai fúvószenekar térzenével indította a műsort, majd a koltói és a környékbeli települések hagyományőrző együttesei léptek színpadra. Másnap megkoszorúzták Petőfi és Júlia kastélykerti szobrát, majd színvonalas kultúrműsor következett. A sárospataki 8-Kor Színház immár tíz éve rendszeres vendég Koltón. Felléptek a budapesti Magyar Operettszínpad ifjú művészei is. Felsőbányán a Véső Ágoston vezette festőtelep 10. évfordulóját ünnepelték. Véső Ágoston Munkácsy-díjas festőművész számolt be az általa alapított festőtelep tíz esztendejéről, majd Tőkés László református püspök beszélt. A tárlat a telep művészeinek munkáit mutatta be. Kapnikbányán immár ötödik alkalommal kerítettek sort városnapi rendezvényekre. A színes programok között mindenki megtalálhatta a számára leginkább megfelelőbbet. /Tamási A., Simori S., S.N.B.: Mozgalmas hétvége, ünnepi hangulatban. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 9./
2005. szeptember 10.
Tavaly látott napvilágot Murádin Jenő Erdélyi magyar metszetművészet a 20. században /Europrint Kiadó, Nagyvárad, 2004/ című munkája. Johannes Honterus (1498-1549) nevéhez fűződik az első erdélyi nyomda megalapítása Brassóban (1539), s az itt nyomtatott fametszetes könyvek kiadása. 1550-től már Kolozsváron is működött a Heltai-nyomda. Murádin könyve a magyar és az európai művészeti helyzetképbe helyezve tárgyalja mindazt, ami erdélyi és magyar. Külön fejezetet szentel a sokszorosított grafika olyan kiemelkedő egyéniségeinek, mint Nagy Imre, Buday György és Gy. Szabó Béla, valamint a nagybányai festőtelep metszőművészeinek. A második világháború utáni metszetművészet alakulásában-alakításában a főiskolán oktató Andrásy Zoltán, Abodi Nagy Béla, Cs. Erdős Tibor és Kádár Tibor mellett döntő szerepet játszott Feszt László. /Németh Júlia: Fa- és linóleummetszés a 20. századi Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./
