Tódor Albert polgármester 1992-2004 közötti időszakban volt Nagyszalonta polgármestere. Polgármesteri székét a nagyváradi prefektusira cserélte. Közben, bokros teendői mellett Nagyszalontáról sem feledkezik meg. 2005-től kezdődően már a harmadik, maga szerkesztette kalendáriumát teszi le Nagyszalonta asztalára, ajándékozza barátainak. Kalendáriumai Nagyszalonta több évszázados múltjának egy-egy epizódját is bemutatják. /Sára Péter, Nagyszalonta: Mégsem feledi Nagyszalontát! = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./
2007. január 26.
Nagyszalonta könyvtárának katalógusa ezentúl a világhálón is elérhető, ez országos viszonylatban újdonságnak számít. A téka oldala a város hivatalos honlapjáról, a www.salonta. net oldalról nyitható meg, és magyar, illetve román nyelven tanulmányozható. Összesen 90 ezer kötet címe között lehet böngészni. Az Arany János Emlékmúzeum szomszédságában található könyvtárban mindig nagy a forgalom: az év elejétől 900 személy kölcsönzött könyvet. Olyan is akad közöttük, aki a napilapokért jár be, mivel nincs módja ezekre előfizetni. A beiratkozott tagoknak a könyvtár ingyenes internetezési lehetőséget is biztosít. /Gergely Gizella: Könyvtári premier. = Krónika (Kolozsvár), jan. 26./
2007. március 5.
A 190 éve született Arany Jánosra emlékeztek Nagyváradon és a költő szülővárosában Nagyszalontán. Nagyváradon első ízben szerveztek Arany-megemlékezést, amelynek ötlete Tódor Albert alprefektustól származik. Az alprefektus elmondta, Arany János Bihar leghíresebb szülöttjének számít, ezért tartotta fontosnak, hogy a megye román ajkú lakói is megismerjék életútját, munkásságát, amelyet Dánielsz Endre hajdúvárosi Arany-kutató ismertetett a jelenlévőkkel. A nagyváradi Szent László és az Ady Endre Gimnázium diákjai és tanárai gyűltek össze a fiatalok verses műsorára. Dánielisz Endre hosszú időn át vezette a nagyszalontai Arany János Emlékmúzeumot, majd tanárként is a költő munkásságát kutatta. Nagyszalontán a hagyományokhoz hűen a költő egész alakos emlékszobránál kezdődött az évfordulós ünnepség. A költő tiszteletére az idén tizenkettedik alkalommal megszervezett Arany János versmondó versenyre idén kevesebben jelentkeztek Az Arany János Művelődési Egyesület ez évben is két kategóriában hirdette meg a versenyt: a jelentkezőknek egy Arany-balladával és Sinka István egy versével vagy prózájával kellett benevezniük. Patócs Júlia, az egyesület elnöke szerint a jelentkezők kis száma azzal magyarázható, hogy ebben az időszakban több más szavalóverseny is zajlik, így a jelentkezők megoszlanak. /Gergely Gizella: Esős ünnep balladával. = Krónika (Kolozsvár), márc. 5./
2007. március 5.
Elhunyt Bereczky Júlia színművésznő /Nagyszalonta 1928. márc. 9. – Pécs, 2007. márc. 3/, Kolozsváron sok emlékezetes alakítása volt. Magyarországra való áttelepülése után nagyon hiányzott neki Kolozsvár. Talán csak társa, a kolozsváriak másik kedvence, Barkó György a megmondhatója, milyen lélekkel ment el a városból. Örült a 2000-ben megkapott örökös tagságnak. Március 3-a óta már örökösen ide tartozik: a kolozsvári társulat égi tagjai maguk közé fogadták ismét. /Köllő Katalin: In memoriam Bereczky Júlia. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./
2007. március 13.
Bagosi Imre Tibor képzőművész Hit és valóság című tárlatának megnyitójával kezdődött Nagyszalontán a Hajdúhét elnevezésű rendezvénysorozat. A Magyar Házban rendezett kiállításon a hajdúvárosi művész számítógépes grafikákat, fotómontázsokat sorakoztatott fel. /Tárlatnyitóval startolt a Hajdúhét. = Krónika (Kolozsvár), márc. 13./
2007. március 28.
Arany János élete és munkássága reprint kiadásával lepte meg a szalontai közönséget, illetve a költő tisztelőit a nagyváradi Literátor és a nagyszalontai Zalanta Kiadó ez év tavaszán. A könyvet eredetileg Arany kisebb költeményeivel egy kötetben a nagyszalontai Arany Emlékegyesület adta ki 1930-ban. Szerzője Radó Pál (1883-1944) nagyváradi író, aki Arany életrajzával elnyerte a nagyszalontai Arany János Társaság pályadíját. A kötet szemelvényes gyűjteménnyel zárul, közreadva a költő mintegy hatvan kisebb-nagyobb versét. /P. Gy. A. Egy régi írás Aranyról új kiadásban. = Reggeli Újság (Nagyvárad), márc. 28./
2007. április 2.
Három Felvidékről érkezett költő, Ardamica Zorán, Balázs F. Attila és Szászi Zoltán mutatta be legújabb köteteit Nagyváradon és Nagyszalontán. A tollforgatók nem először jártak a Partiumban, a korábbi erdélyi magyar írótáboroknak ugyanis több ízben is vendégei voltak. A vendégeket Barabás Zoltán helybeli költő köszöntötte a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Központban. /Gergely Gizella: Felvidéki magyar költők a Partiumban. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 2./
2007. április 17.
Elhunyt Bereczky Júlia /Nagyszalonta 1928. márc. 9. – Pécs, 2007. márc. 3./ színésznő, évtizedeken át volt sikeres színésznő, emellett 1958 őszétől tanított a kolozsvári Népi Művészeti Iskola színi szakán, majd a Stúdió Színpad rendezője volt 1964 – 1974 között. Mindenki szerette. Amikor elmarták a Stúdió Színpadtól, sokan ott is hagyták a csoportot. Bereczky Júlia a színházban remekül alakította a nagy női szerepeket, több díjat nyert el, 2000 novemberétől a Kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagja. 1989-ben családjával áttelepült Magyarországra. A pécsi Nemzeti Színházhoz kerültek férjével, Barkó Gyurival együtt. /Kovács Pali Ferenc: A mi Julikánk, Bereczky Júlia = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./
2007. június 4.
Régi álma vált valóra a nagyszalontai lakosságnak, amikor a városnapok keretében a helyi gimnázium – hosszú szünet után – visszakapta az Arany János nevet, sőt a tanintézetet főgimnáziumi rangra emelték. Az iskola névadó ünnepségét Dánielisz Endre helytörténész, az iskola egykori diákja kötetének bemutatója nyitotta meg, amely az ősi iskola történetét dolgozza fel. Beszédet mondott többek között Kötő József egykori, valamint Pásztor Gabriella jelenlegi oktatásügyi államtitkár, akiknek oroszlánrészük volt abban, hogy az iskola visszanyerte régi nevét és rangját. Ezt követően Fábián Boglárka, az Arany János Főgimnázium aligazgatója és Török László nagyszalontai polgármester a gimnázium központi bejáratánál leleplezte Arany János mellszobrát, amelyet Varga Ferenc szobrászművész özvegye ajándékozott az iskolának. A részvevők megcsodálhatták, hogy a főgimnázium frissen felújított homlokzatán magyar nyelvű felirat is hirdeti a gimnázium nevét. Nagyszalontán a városházán fotókiállítás nyílt az Alfa Fotóklub tagjainak munkáiból. A rendezvényen bemutatták Nagyszalonta várossá válásának 400. évfordulóján, tavaly szervezett jubileumi tárlat anyagából készült albumot is. Június 3-án a nagyszalontai önkormányzat, a helyi civil szervezetek képviselői a testvérvárosokból érkezett vendégekkel megkoszorúzták a hajdútelepítés tiszteletére tavaly felállított emlékművet. A tavalyi jubileumi rendezvénysorozatot C. Patócs Júlia szalontai újságíró, városi tanácsos könyv formájában is megörökítette. Az Arany János Múzeum nagygalériájában megnyílt Dávid Júlia szegedi festőművész „A bennünk élő múlt” című, ősi magyar motívumokban gazdag üvegfestményeket felsorakoztató tárlata. /”Bearanyozott” városnapok. = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./
2007. július 2.
Elállt mintegy két hónappal ezelőtt bejelentett lemondási szándékától Mikló Ferenc nagyszalontai önkormányzati képviselő, a képviselő-testület RMDSZ-frakciójának vezetője. A nagyszalontai református egyházközség lelkészi, valamint a Bihari Református Egyházmegye esperesi tisztségét is betöltő Mikló Ferenc áprilisban mondott le tanácsosi mandátumáról. Lépését azzal indokolta, hogy nehezen tud megfelelni az általa betöltött tisztségekből fakadó sokirányú kötelezettségnek. A Krónika ellenben úgy tudja, a távozási szándék mögött Török László polgármesterrel, az RMDSZ nagyszalontai szervezetének elnökével támadt nézeteltérése húzódik meg. Az őszre halasztott európai parlamenti választások márciusi kampányában Mikló Ferenc ugyanis közölte: Tőkés László indulását támogatja aláírásával. /Nagyszalonta. Tanácsos marad Mikló Ferenc. = Krónika (Kolozsvár), júl. 2./
2007. július 12.
A nagyváradi Ady Endre Gimnáziumban tartja idei vándorgyűlését a Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetsége. A július 12-én kezdődő rendezvény házigazdája a Bihar Megyei Civil Szervezetek Szövetsége. A vándorgyűlés témája Szent László városa és a Partium, jelmondatául pedig egy ismeretlen szerző Ének Szent László királyról című versét választották a szervezők: „Idvezlégy kegyelmes Szent László kerály!/ Magyarországnak édes oltalma,/ Szent kerályok közt drágalátos gyöngy,/ Csillagok között fényességes csillag” Az előadók többsége a város történelméről, nevezetes személyiségeiről értekezik. Nagyváradot Dukrét Géza helytörténész és Péter I. Zoltán újságíró mutatja be a meghívottaknak, Fleisz János történész pedig a város múltjáról tart előadást. A vándorgyűlésen Jankovics Marcell animációsfilm-rendező, író A Szent László legenda és a csillagos ég című könyvét mutatja be. A Nagyszalontán született Sinka István költészetéről Medvigy Endre irodalomtörténész beszél majd. A zárónapon a 81 esztendős Kristófi János nagyváradi festőművész is a vándorgyűlés vendége lesz, valamint Gazda József író, aki Varga Domokosra, az Irodalmi Társaságok Szövetségének alapító elnökére emlékezik. /Gergely Gizella: Szent László városában. Irodalmi társaságok találkozója Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), júl. 12./
2007. július 24.
Közös produkció bemutatására készül a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Ede Társulata és a békéscsabai Jókai Színház. Moliere Tartuffe című vígjátékát Seregi Zoltán rendezésében adják elő a két társulat színészei. A rendező az 1940-es évek végének Magyarországába helyezi át az először 1664-ben bemutatott vígjáték cselekményét. Szerinte a polgári családba betolakodó, képmutató Tartuffe története „meglepő párhuzamosságot mutat” a történelem ezen korszakával, amikor magukhoz ragadták a hatalmat a kommunisták. A közös produkció költségeire a békéscsabai Fiatal Színházművészetért Alapítvány pályázott, az Európai Unió határ menti együttműködést támogató Interreg programja keretében. A nyertes pályázatban olyan településeket jelöltek meg az előadások helyszíneként, amelyek kulturális szempontból hátrányos helyzetben vannak. Moliere művét tíz településen adják elő. Erdélyben Kisiratoson, Nagyzerinden, Simonyifalván, Pécskán, végül Nagyszalontán mutatják be a vígjátékot. /Gergely Gizella: Tartuffe határon innen és túl. = Krónika (Kolozsvár), júl. 24./
2007. augusztus 30.
A Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények /Kolozsvár/ új számában olvasható többek között Borcsa János: Tendenciák a romániai magyar irodalomban avagy a valóságirodalomtól a szövegirodalomig; Olosz Katalin: Folklórgyűjtő diákok a Kolozsvári Unitárius Kollégiumban a XIX. század végén és a XX század elején; Ile Erzsébet: Arany János széljegyzetei a nagyszalontai Emlékmúzeum könyvtárába. Az Adattárban Kovách Géza Berde Mária Veres Endréhez írt leveleit, Csomortáni Magdolna öt alcsíki település helyneveit közölte. /Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények – XLIX. évfolyam. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./
2007. szeptember 3.
Az 1993-ban alakult Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság ma már talán az ország legszámottevőbb olyan magyar civil szervezete, amelynek célja az épített örökség megőrzése és a cselekvő honismeret erősítése. A társaságnak Partium néven saját időszakos kiadványa van, a népszerű Partiumi Füzetek-sorozatban pedig közel félszáz tanulmány látott napvilágot. A Kárpát-medencében szinte nincsen olyan rangos kulturális esemény, évforduló, szobor- vagy emléktábla-avatás, ahol a társaság ne képviseltetné magát. Az évente más helyen megrendezett szakmai konferenciákon pedig rendszerint jelen vannak az anyaországi honismereti és örökségvédelmi társaságok és más civilszervezetek, szakkiadványok képviselői. Az idén Szatmárnémetiben, a Szent Alajos Konviktusban megtartott 13. konferencia újdonsága az volt, hogy a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottságból jogi bejegyzéssel tavasszal Társasággá átalakult civilszervezet decemberben megkapta a Kós Károly-díjat. Ugyanakkor évente a társaság által alapított Fényes Elek-díjjal honorálják az örökségvédelemben kimagasló teljesítményt nyújtó tagok munkáját. Tavaly óta a díjátadást kiterjesztették az önkormányzatokban felelős tisztséget betöltő személyekre is. A konferencia idei négy díjazottja között volt még Dánielisz Endre nagyszalontai kutató, aki pályája elején több évig tanított Aradon és ma is erős érzelmi szálak fűzik e városhoz. Az idei konferencia előadói négy témakörrel foglalkoztak: II. Rákóczi Ferenc Erdélyben, Pusztuló műemlékeink, Településeink arculata, illetve A 20. század öröksége. A háromnapos konferencia több mint félszáz résztvevője szeptember 2-án, vasárnap szakmai kiránduláson kereste fel Szatmár megye műemlékeit. /Puskel Péter: Honismereti konferencia Szatmárban. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 3./
2007. szeptember 8.
Idén Szatmárnémetiben tartották a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság (PBMET) XIII. honismereti konferenciáját. Dukrét Géza PBMET-elnök, a rendezvény főszervezője köszöntötte a jelenlévőket, majd Schönberger Jenő püspök tartott ökumenikus istentiszteletet. Beszédet mondott Muzsnai Árpád, az EMKE alelnöke. Dr. Gaal György, a kolozsvári székhelyű Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság nevében szólt a társasághoz. Az általuk képviselt szervezetek vagy intézmények üdvözletét tolmácsolták a magyarországiak, köztük Halász Péter, a Honismereti Szövetség elnöke A bizottság évente három Fényes Elek-díjat ad át. Idén a PBMET tagjai közül Dánielisz Endre Nagyszalontáról, dr. Józsa Piroska Nagyváradról és Kovács Rozália Érmihályfalváról kapta meg az oklevelet, valamint a Fényes Elek-bronzplakettet. Az idei, tagságon kívüli kitüntetett pedig Bognár Levente aradi alpolgármester lett, aki sokat tett az aradi Szabadság-szobor újraállításáért, most az aradi Szentháromság szobor újraállításán fáradozik. Előadások hangzottak el a 20. század öröksége, a jubileumi Rákóczi évek, a pusztuló műemlékek és védelmük témakörökben. Kolozsvári előadóként Starmüller Géza művészettörténész, valamint Tóthpál Tamás (EKE-Kolozsvár) voltak jelen. Előbbi Szatmár váráról tartott előadást, az utóbbi pedig a száz éve elhunyt Hegyesi Mártonról emlékezett meg. A méltatlanul elfelejtett történész az 1848-as események kutatója, egyben a bihari turizmus egyik atyja, akinek augusztus 30-án állított emléktáblát a PBMET Nagyváradon. A teremben kapható volt az évente számos új kötettel gyarapodó Partiumi Füzetek utolsó, Thurzó Sándor összeállításában megjelent, Bartók Nagyváradon a helyi sajtó tükrében című, 46-os száma. A kétnapos előadássorozatot a társaság közgyűlése zárta. Az elnöki beszámolóban elhangzott, hogy magyarországi Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium 2006 végén Kós Károly-díjat adományozott PBMET-nek, a településvédelem és településszépítés területén végzett kimagasló tevékenységéért. A konferencia harmadik napján szakmai kirándulás következett, Bara István területi elnök vezetésével. /Tóthpál Tamás: XIII. Partiumi Honismereti Konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./
2007. szeptember 22.
Böjte Csaba szerzetes ma már közel hétszáz árva, félárva, illetve családi fészekből kihullott gyermek felkarolását, nevelését vállalja Déván, Szászvárosban, Torockón, Kolozsváron, Szalontán, Tusnádfürdőn…Sok nehézségen estek át ezek a gyermekek. Hiszem: arra születtünk, hogy épek, egészségesek, boldogok legyünk ezen a földön – vallja Böjte Csaba. Az emberek útközben elfáradnak, elcsüggednek, reménytelenné válnak, de ha Jézus Krisztus szellemével – sokszor vérző szívvel – melléjük szegődünk, segíthetünk, hogy talpra álljanak és erőt merítsenek, tette hozzá. Böjte Csaba édesapját politikai okok miatt börtönbe zárták. A börtönben többször megverték, kiszabadulása után másfél hónap múlva meghalt. Napközi otthonaik, iskolaházaik találhatók több településen, emellett jelenleg tizenöt otthonban hétszáz bentlakó gyermeket oktatnak, nevelnek. Ugyanakkor négy erdélyi és egy magyarországi otthont szeretnének a nyár végéig átalakítani, felszerelni és gyermekekkel belakni. /Frigyesy Ágnes: Ezért mondom néktek: ne aggódjatok! (Beszélgetés Böjte Csaba Ferenc-rendi szerzetessel, az Árpád fejedelem-díj erdélyi kitüntetettjével). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 22./
2007. október 29.
A Bihar megyei Belényesi-medencében található hagyományos román tájházat avattak fel október 28-án Nagyszalonta románok lakta negyedében. Török László, a hajdúváros polgármestere elmondta, a kezdeményezők többek között annak kívántak emléket állítani, hogy az 1927-es agrárreform idején számos Belényes környéki románt telepítettek Nagyszalontára. A fából készült, Biharrósa térségéből származó épület szinte teljes egészében magán viseli a belényesi román falusi házak jegyeit. /Rostás Szabolcs: Román falumúzeum a hajdúvárosban. = Krónika (Kolozsvár), okt. 29./
2007. október 31.
A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság 2007. augusztus 31– szeptember 2. között tartotta XIII. Partiumi Honismereti Konferenciáját Szatmárnémetiben. A konferencia központi témái: II. Rákóczi Ferenc Erdélyben, Pusztuló műemlékeink, Településeink arculata, A 20. század öröksége. Dukrét Géza, a PBMET elnöke köszöntötte a részvevőket. A Fényes Elek-díjat az idén a következők kapták meg: Dánielisz Endre Nagyszalontáról, Jósa Piroska Nagyváradról, Kovács Rozália Érmihályfalváról. A különdíjat Bognár Levente, Arad alpolgármestere kapta, példamutató hagyományőrző és hagyományteremtő tevékenységéért. A konferencia hagyományosan a helytörténeti előadásokkal kezdődött: Mandula Tibor Szatmárnémeti, a Szamos-parti város történetét ismertette, Kónya László főinspektor helyettes Bethlen Gábor és Szatmár megye kapcsolatait boncolgatta a levelezések, feljegyzések alapján, Bura László Szatmárnémeti felsőoktatásáról értekezett. Fazekas Lóránd, szatmári tanár elmesélte, hogyan mentett meg egy pusztulóban levő Petőfi-szobrot, amelyet ebben a teremben állítottak fel. Sípos Miklós esperes ismertette a Németi Református Egyházközség történetét, gyülekezeti életét. Másnap a műemlékvédelemé volt a szó: Starmüller Géza (Kolozsvár) Szatmár várát, Ujj János (Arad) az aradi főtér kialakulásának történetét, Péter I. Zoltán (Nagyvárad) Nagyvárad központjának kialakulását, Jancsó Árpád (Temesvár) a temesvári nagyállomás történetét, Nagy Mária (Nagyvárad) Várad-ősi római katolikus templomát ismertette. Ezután évfordulós személyiségekről volt szó. Dukrét Géza (Nagyvárad): A honismeret atyja, Fényes Elek születésének 200. évfordulója, Tóthpál Tamás (Kolozsvár): Száz éve halt meg Hegyesi Márton, az 1848–49-es szabadságharc kutatója, Bara István (Szatmárnémeti): 130 éve született Kelemen Lajos, Erdély nagy levéltárosa, Csanádi János (Kisjenő): Dr. Balogh Ernő geológus, barlangkutató, természetfotós (1882–1969), Pávai Gyula (Arad): Egy aradi tanító a két világháború között, Bokor Irén (Érmihályfalva): „Megtettem mindent, amit megtehettem”. Száz éve született Dsida Jenő. Antal Béla (Nagyvárad) Biharpüspöki névörökségének alakulásáról értekezett, Krestyán Ilona (Temesvár) emléktöredékeket ismertetett a zsilvásári internálótábor foglyairól, Szendrő Dénes (Isaszeg) Isaszeg emlékműveit mutatta be, majd Széphegyi László (Hódmezővásárhely) a Kárpát-medence szélmalmairól vetített képeket. A konferencia közgyűléssel végződött. /Dukrét Géza: XIII. Partiumi Honismereti Konferencia. = Művelődés (Kolozsvár), 2007. október/
2007. december 19.
Az Erdélyi Magyar Ifjak nagyváradi szervezete december 6-án tüntetést szervezett Nagyszalontán a tiszteletbeli szlovák konzulátus épülete előtt. A tüntetésen Nagy József Barna nagyváradi EMI-elnök köszöntötte a megjelenteket. Elmondta, december 5-én szerettek volna tüntetni, de azon a napon nem volt fogadóóra a konzulátuson. 2004. december 5-én a csak nevében magyar kormány kampányának következtében sikertelen lett a magyar állampolgárság visszaadásáról szóló népszavazás. Számunkra azóta ez a nap nem a széthúzás, ellenkezőleg, az összetartozás napja, hangsúlyozta. Csomortányi István, nagyváradi EMI-alelnök ismertette a Benes-dekrétumok történetét, a „reszlovakizálást”, valamint a jelenlegi magyarellenes jelenségeket. Barta Béla elnökségi tag a törvényekből olvasott fel néhányat, majd Nagy József Barna olvasta fel azt a felhívást, amelyet eljuttatnak a szlovák kormánynak, európai képviselőknek, sajtónak stb. Nagy hangsúlyozta, hogy a Benes-dekrétumok ez évi megerősítésében súlyos felelőssége van a magyarországi kormánynak is, melynek a lehető legerélyesebben fel kellene lépnie a határon túlra szakadt magyarok védelmében. A megmozdulás végén szerették volna átadni felhívásukat a konzulnak, de a hivatalos fogadóóra ellenére sem nyitották ki az ajtót, nem vették át a felhívásukat. A barátságtalan gesztus után a polgármesteri hivatalba mentek át, hogy nekik is átadják felhívásukat, illetve felkérjék őket arra, hogy továbbítsák azt a konzulnak. Az RMDSZ-es alpolgármester fogadta a küldöttséget, de ellenséges volt velük. Többek között azt rótta fel az EMI-seknek, miért nem írták meg román és szlovák nyelven is felhívásukat. Erre elmagyarázták a tisztségviselőnek, hogy Európában a magyar is egyenrangú nyelv az említettekkel, és ő, mint a város magyar alpolgármestere minősíthetetlenül kezeli az egész ügyet. A tiltakozáson a helybeliek mellett a Magyar Polgári Egyesület nagyváradi küldöttsége is részt vett. /(emi): Tiltakozás a Benes-dekrétumok ellen Nagyszalontán. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 19./
2008. január 18.
Párhuzamosan ünneplik a magyar kultúra napját Nagyváradon és a magyarországi Berettyóújfaluban. Az idei programokat a reneszánsz év jegyében tartják, így a berettyóújfalusi és váradi rendezvénysorozat közös pontja A reneszánsz Biharban című fórum. A fórumon Néhai való jó Mátyás király címmel dr. Vajna Mária, a debreceni Déri Múzeum főmuzeológusának előadását, Mátyás király és Nagyvárad címmel Fleisz János egyetemi tanár értekezését, majd Fodor József általános helynök Vitéz János bíboros, nagyváradi püspök jelentősége című előadását hallhatják az érdeklődők. Váradon január 19-én, az Ady Endre Gimnázium dísztermében tartják a hivatalos megnyitót. Idén két másik Bihar megyei város is bekapcsolódott a rendezvénysorozatba: Nagyszalontán január 18-án A Jégország királya című mesejátékot láthatják, Margittán január 24-én a római katolikus templomban nyitják meg Fenyvesvölgyi Tamás festő és Fenyvesvölgyiné Tóth Zsuzsa grafikus kiállítását. /Fried Noémi Lujza: Közös reneszánsz ünnep. = Krónika (Kolozsvár), jan. 18./
2008. január 23.
„Ha a közösség megóvja a kultúrát, a kultúra is megóvhatja a közösséget” – mondta Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke Nagyváradon, a magyar kultúra napja tiszteletére szervezett gálaműsoron. A gála előtt az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nagyváradi szervezete tiltakozó megmozdulásra készült, a fiatalok végül a Himnusz szövegét osztogatták az érkezőknek, köztük Szili Katalinnak is. „Alkotóknak, művészeknek és pedagógusoknak, intézményeknek és egyházaknak, a kultúra terjesztőinek kell köszönetet mondani e napon – folytatta beszédét Szili –, s mindazoknak, akik gyökereiket fel nem adva vállalják a kisebbségi sorsot. ”Markó Béla, az RMDSZ elnöke az erdélyi és partiumi magyarság kulturális sokszínűségét és szabadsághoz való ragaszkodását hangsúlyozta felszólalásában. A beszédek átadták a Magyar kultúráért díjakat. Életműdíjat Dánielisz Endre nagyszalontai helytörténész és Jakobovits Miklós nagyváradi képzőművész kapott, de hagyományőrző egyesület, néptánccsoport is volt a díjazottak között. A gálaműsort a Székelyföld a Partiumban gondolat jegyében szervezték. N. L. : Köszönet a kultúra nagyváradi őrzőinek. = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./ Az emlékplakettet Földes Béla, Kőrössi P. József és a Szentjobbi Hagyományőrző Huszáregyesület, a díszokleveleket Bradács Aliz, Gagyi-Pálffy Judit, Lászlóffy Zsolt és a magyarremetei Kéknefelejcs Néptánccsoport kapta. /Közt művelő kultdíjasok. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./
2008. március 3.
Tárlatnyitóval, szavalóversennyel, ünnepi istentisztelettel, koszorúzással és alapkőletétellel emlékeztek március 2-án Arany Jánosra születésének 191. évfordulóján szülővárosában, Nagyszalontán. Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület megbízott püspöke hirdette az igét, majd a helyi fiatalok énekes-verses összeállítással emlékeztek a költőre. Megkoszorúzták a költő szobrát. Az ünnepség az Arany János egykori szülőháza helyén álló épületnél folytatódott. Ide érkezett meg Kósa Lajos debreceni polgármester, a rendezvény fővédnöke, Török László nagyszalontai polgármester bejelentette: „A bogárhátú ház helyén már a negyedik épület áll, és ezt visszaalakítjuk olyanná, amilyen Arany János idejében lehetett. Jelöljük ki most az átadás időpontjának október 22-ét, a költő halálának évfordulóját” – mondta. Az átépítést a debreceniek segítik. A szülőház és a helyére épült házak történetét Dánielisz Endre helytörténész ismertette. /Fried Noémi Lujza: Újra bogárhátú lesz Arany János háza. = Krónika (Kolozsvár), márc. 3./
2008. március 7.
Tőzsér József, a Pallas–Akadémia Könyvkiadó igazgatója elmondta, édesapja Gyergyóalfaluban nyitott egy könyvesboltot. Gyermekkora könyvek között telt el. Elvégezte a kolozsvári Pedagógiai Főiskola látogatás nélküli, földrajz–történelem szakát, majd tanított, emellett könyvterjesztéssel is kezdett foglalkozni. 1969-ben ment át a könyvkereskedési részlegre, 1970-ben átvette a részleg vezetését, és 1976-ig Hargita megye falusi könyvterjesztéséért felelt. Minden faluban könyvesboltot nyitottak. Sajnos 1989 után felszámolták a mintegy 49 könyvesboltot. Író-olvasó találkozókat szerveztek. Tőzsér elindította a „Könyvet postán” szolgálatot. 1975-ig jól működött mindezt, majd 1975 decemberében – azzal az ürüggyel, hogy illegálisan műanyag hajcsatokat árulnak a könyvesboltokban – letartóztatták Tőzsér Józsefet. Domokos Géza közbenjárt, így szabadlábra helyezték. 1976-ban Tőzsér átment a Hargita Megyei Könyvterjesztő Vállalathoz, amelynek kereskedelmi részlegét 2003-ig vezette. Itt újraindította a könyvpostát, több író-olvasó találkozót szervezett. Tőzsér 1993-ban Zöld Ferenccel, az Akadémiai Kiadó akkori igazgatójával elhatározták, hogy fele-fele arányban vegyes vállalatot alapítanak Pallas–Akadémia Könyvkiadó néven. 1993 április elsején Csíkszeredában bejegyezték a céget, 1993–94-ben már saját könyvesboltokat hoztak létre Csíkszeredában, Marosvásárhelyen, Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen és Nagyszalontán, majd a kolozsvári Egyetemi Könyvesboltban, illetve Szatmárnémetiben. Akkoriban főleg az Akadémiai Könyvkiadó lexikonjait, kézikönyveit terjesztették, és évente négy-öt könyvet adtak ki. Az első Pallas–Akadémia könyv Kozma Mária Sárkányfogvetés című regénye, a második Sütő András Az élet és halál kapuiban című esszékötete volt. Sajnos 1995-ben – alighanem a világon egyedülálló esetként – az Akadémiai Kiadót eladták egy holland cégnek, amely öt év alatt majdnem teljesen felszámolta azt, Zöld Ferencet elbocsátották. A Pallas–Akadémia Erdély egyik legnagyobb magyar kiadójává és könyvterjesztőjévé nőtte ki magát. Már induláskor megfogalmazták, hogy az erdélyi tudományosságot szolgálják, továbbá kortárs szerzők szépirodalmi, történelmi, néprajzi, helytörténeti, turisztikai jellegű munkáit adják ki. Sorozatokat indítottak, ilyen például a Bibliotheca Transsylvanica, a Műterem, a Nagyapó mesefája, a Barangolás a Székelyföldön vagy az Utak, tájak, emberek sorozat. A legnagyobb példányszámú verseskötet 1989 előtt Kányádi Sándor Fától fáig című könyve volt, 40 ezer példányban jelent meg, és két év alatt elfogyott. Ma egy Kányádi-kötet ezer példányban jelenik meg, és szintén két év alatt fogy el. Kortárs prózakötetek átlag 500 példányban jelennek meg, és három év alatt kelnek el. A kiadót a turisztikai könyvek, valamint a történelmi jellegű könyvek teszik jövedelmezővé, amelyeknek példányszáma esetenként eléri a 10 ezret. A legsikeresebb könyvük Egyed Ákos A székelyek rövid története a megtelepedéstől 1918-ig című munkája volt. Eddig közel 5000 példányban jelent meg, és kéthavonta utánnyomást készítenek 500 példányban. Tőzsér József /sz. Gyergyóalfalu, 1945. jan. 19./ a Pallas–Akadémia Könyvkiadó igazgató-tulajdonosa. /Benkő Levente: Könyvek közt született, könyvekkel él. = Krónika (Kolozsvár), márc. 7./
2008. március 19.
A magyar népesség a többségi lakosságnál jóval gyorsabban fogy, ennek ellenére a romániai lakossághoz viszonyított aránya a következő 30 évben aligha esik a jelenlegi parlamenti küszöb alá, olvasható a kolozsvári székhelyű Kisebbségkutató Intézet tanulmányában. A jelenleg közel másfélmilliós romániai magyarság a következő harminc évben egymillióra csökken – derül ki „A magyar népesség előreszámításának lehetőségei Erdélyben” címmel közzétett tanulmányból. A dokumentum szerzője Kiss Tamás és Csata István, a Kisebbségkutató Intézet két munkatársa. A dokumentum több lehetőséget vizsgált. Az alapverzió szerint a magyar népesség száma Erdélyben 2022-re 1 132 000, 2032-re pedig 1 008 000 főre csökken. Ez 30 év alatt összességében 29,6 százalékos fogyást jelent. A tanulmány számol a migrációval és asszimilációval is. Az évente elvándorló magyarok száma a 2002-es 8 000 fő körüli értékről 2032-re 4 000-re csökken. Ez a vizsgált harminc éves időszakban mindegy 181 000 magyart jelent. Az asszimilációs veszteség 20–21 ezer főre becsülhető. A tetemes népességfogyás egyik oka éppen az elvándorlás. A migráció a termékeny korú nők számának a csökkenésén keresztül hat a helyben maradó népesség reprodukciós képességére. A legkedvezőtlenebbek a kilátások Brassó-Négyfalu, Szeben, Hunyad, Temes és Krassó–Szörény régióban, ahol a szociológusok számításai szerint harminc év alatt a magyar népesség megfeleződik, átlagéletkora pedig eléri az 55 évet. A rossz demográfiai perspektívával rendelkező régiók közé sorolható Kolozsvár, Dés, Torda, Nagybánya, Máramarossziget, Arad, Nagyszalonta és Fehér megye. Szalontát leszámítva ezek a magyar–román interetnikus együttélés egy jól elkülönülő típusát alkotják. A magyarok súlyozott aránya tíz és húsz százalék közötti, így ezeket a régiókat már nem nevezhetjük etnikai ütközőzónának, inkább szórványnak. A tanulmány szerint Románia 2002-ben 21 680 968 fős lakossága 2022-re 19 433 700-ra, 2032-re pedig 18 136 724-re csökken. Ez húsz év alatt 11, harminc év alatt pedig 16 százalékos csökkenést jelent. /Fogyatkozó erdélyi magyarság. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./
2008. március 26.
Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület helyettes püspöke a vele készült beszélgetésben emlékeztetett, azt szerették volna, ha az Európai Unióba való belépés előtt rendeződik az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása, illetve az egyház megkapja az őt megillető státusát. Ez nem történt meg. Sok gyülekezet anyagi gondokkal küszködik: vannak olyan egyházközségek, ahol a lelkész fenntartása is kérdéses. Az egyházakat kizárták az uniós pályázatokból. Becslések szerint a Királyhágómelléki Református Egyházkerületben 250 ezer református él, ebből azonban 60-70 ezer egyáltalán nem jelenik meg a nyilvántartásokban. További 60-70 ezer személy csak alkalmanként támogatja az egyházat. A hozzávetőleg 120 ezer fizető hívő nem tudja biztosítani az intézmények biztonságos fenntartását. Az egyházkerületnek tetemes adóssága van a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet felé. Amikor épületet visszakapnak, az rendszerint iskola, ami pénzt visz el. A nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Gimnáziumra szűkös büdzséjükből 14 milliárd régi lejt költöttek eddig. Ahhoz, hogy az épület minden szempontból megfeleljen a modern oktatás követelményeinket, hozzávetőleg még tízszer ekkora összegre volna szükség. Ennyi azonban nincs. Az élesdi árvaház nyugati segítségből épült, ugyanígy az öregotthonok, a most épülő nagyszalontai például. Máramarosban több gyülekezeti házat hoztak tető alá nyugati segítséggel. A magyar kormány némileg segít az egyház által fenntartott intézmények finanszírozásában is, azonban ez a segítség nem jelentős. Jelentős volt a polgári kormány segítsége, létrejött többek között a Partiumi Keresztény Egyetem, ahol ma is 1500 diák tanul. Eddig 8-10 ezer diák végzett itt. Sajnos a végzősök jelentős része kitelepedett. /Kritikus anyagi helyzetben van az erdélyi magyar egyház. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 26./
2008. április 1.
Az RMDSZ Bihar megyei szervezete bízik abban, hogy sikerül megállapodnia a Magyar Polgári Egyesülettel (MPE) a júniusi önkormányzati választások kapcsán. A Bihar megyei tanácselnökjelölt Kiss Sándor lett, aki jelenleg is a megyei tanács vezetője. A legtöbb Bihar megyei városban az eddigi elöljárók szállnak versenybe. Nagyszalontán Török László jelenlegi polgármester mérkőzik meg a román pártok jelöltjeivel. Bár Élesden és Margittán szintén egyetlen személy jelentkezett polgármesterjelöltnek, a választók bizalmat szavaztak nekik, így Élesden Létai Zoltán jelenlegi alpolgármester, míg Margittán Pocsaly Zoltán városvezető lett az RMDSZ polgármesterjelöltje. Érmihályfalván szintén a jelenlegi városvezetőnek, Kovács Zoltánnak szavaztak bizalmat. /Meglepetések nélküli előválasztás. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 1./
2008. április 14.
A Magyar Polgári Pártot bírálta Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke a Csíkszeredában szervezett Regionális Önkormányzati Konferencián: „Jelöltvadászat folyik, Szász Jenő felhívja, és az MPP-hez akarja csábítani az előválasztásokon vonal alatt maradt, azaz nem befutó helyen álló jelölteket. De nem fog sikerrel járni” – jelentette ki. Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke azzal magyarázta Kelemen Hunor kijelentését: félelem ütötte fel a fejét az RMDSZ-ben. Mint elmondta, a hét végén megalakult Hargita megyei MPP-küldöttgyűlésen, ahol mintegy ötven szervezet és száz küldött volt jelen, eldöntötték, szorgalmazni fogják az RMDSZ-szel való párbeszédet. „Utolsó dátum április 16., amikor ezeket a tárgyalásokat le kell bonyolítani. Ha addig nincs megállapodás az RMDSZ és az MPP között, akkor 17-én az MPP a saját listáit fogja véglegesíteni Bihar megyében Nagyváradon, Margittán, Szalontán, Szatmár megyében Szatmárnémetiben, Szilágy megyében Zilahon, és Kolozs megyében Kolozsváron, Maros megyében Marosvásárhelyen” – jelentette ki. Szász Jenő. Az MPP-elnök tagadta, hogy telefonon hívott volna fel alulmaradt jelölteket. Kelemen Hunor kijelentésére, miszerint nem olyan önkormányzatot akar az RMDSZ, mint az udvarhelyi, Szász megjegyezte, Székelyudvarhelyen a kormány oszlatta fel a helyi tanácsot. „Annyi szabálytalanság és törvénytelenség történt az RMDSZ-többségű tanácsban, amit még az RMDSZ sem tolerál” – mondta Szász. /Székely Zita: Kelemen: Szász jelöltvadász. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 14./
2008. április 15.
A Magyar Polgári Párt (MPP) április 16-ig az RMDSZ elnöke által kijelölt helyen és időpontban nyitott az egyeztető tárgyalásra. Közleményükben leszögezték: a párbeszéd szempontjából kiemelt fontosságú megyék és városok Bihar, Szatmár, Kolozs, Szilágy, Maros, továbbá Nagyvárad, Nagyszalonta, Margitta, Szatmárnémeti, Zilah, Kolozsvár és Marosvásárhely. Amennyiben az RMDSZ vezetői továbbra is elzárkóznak a párbeszédtől, április 17. után az MPP megyei szervezetei és az országos elnökség véglegesíti az MPP jelöltlistáit. /MPP-s ultimátum az RMDSZ-nek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./
2008. április 15.
Sok zöldséget összeírtak a Krónika volt felelős szerkesztőjének a politikába való átigazolása kapcsán. A bukaresti laptárs, az Új Magyar Szó úgy mutatja be az eseményt, hogy a Magyar Polgári Párt sepsiszentgyörgyi polgármesterjelöltje egy időben kampányol és lapot szerkeszt, mintha a Krónika az MPP lapja volna. Az RMDSZ szenátorának pénzén megjelentetett országos napilap, az Új Magyar Szó szerkesztőin kívül a lap vezető publicistája – nem mellékesen a közszolgálati rádió igazgatótanácsában az RMDSZ protekciója révén tevékenykedő tagja – is bevette a főszerkesztői poszt utódlásáról szóló híresztelést. Nem maradhatott ki a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete sem, amely figyelmeztette a szakmát a politika befolyásolási kísérletére. Valójában senki sem sérti meg ezt az ajánlást. Ezeknek az újságíró-tanácsosoknak a többsége az RMDSZ-frakcióban foglal helyet, például a nagyszalontai, a szatmárnémeti vagy a Bihar megyei önkormányzatban. /Rostás Szabolcs: Kis magyar sajtóetikátlanság. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 15./
2008. április 24.
A Magyar Polgári Párt országos alelnöke, Orbán Mihály, valamint Bihar megyei szervezetének elnöke, Lengyel György tartott sajtótájékoztatót a helyhatósági választásokra való jelöltállítási időszak lezárulta után. Az MPP-vezetők hivatalosan bejelentették, hogy a Bihar megye 20 településén állítottak össze tanácstagjelölt-listát, emellett megyeitanácsos-jelöltjei is vannak a pártnak. Az MPP nem indít polgármester-jelöltet a megye négy meghatározó magyarlakta településén, Nagyváradon, Nagyszalontán, Margittán és Érmihályfalván, sőt a megyei tanácselnöki tisztségre sincs MPP-jelölt. A párt vezetői elmondták, tárgyaltak a helyi RMDSZ-szel a közös listaállításról, de Markó Béla utasítására végül helyi szinten sem jöhetett létre az együttműködés. /Karetka Adalbert: Nem állít váradon polgármester-jelöltet az MPP. = Reggeli Újság (Nagyvárad), ápr. 24./
