A 38. Magyar Filmszemlén Kincses Réka édesapjáról, Kincses Elődről készített, filmje nyerte el a legjobb dokumentumfilmnek járó díjat. Előzőleg a nagyszebeni ASTRA Film Fest nemzetközi zsűrije is nagydíjat ítélt oda Kincses Réka Balkán bajnok című filmjének. A Balkán bajnokban a rendező az 1990-es marosvásárhelyi eseményeket a családja életében történt változásokon keresztül mutatja be. A Németországban élő Kincses Réka munkája a berlini filmfőiskolán diplomafilmként készült. A Legjobb látványért kapott díjat a Hargitafürdőn forgatott, számos erdélyi színész közreműködésével született Dolina alkotóközössége, a szintén erdélyi kötődésű Zsigmond Dezső dokumentumfilm kategóriában esélyegyenlőségi díjban részesült. A budai Millenáris Teátrumban tartott díjkiosztón a nemzetközi zsűri Bollók Csaba második játékfilmjét, a Déli-Kárpátok bányaövezetében forgatott szociografikus Iszka utazását választotta a fődíjra. A legjobb női alakítás díját, a Kolozsváron diplomát szerzett Kovács Kata nyerte el a Mészáros Péter Kythera című filmjében nyújtott alakításáért. /”Magyarverő” Balkán bajnok. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./
2007. február 12.
Nagyszebenben tartotta küldöttgyűlését a Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) a hét végén. A tisztújításon újraválasztották elnöknek és társelnöknek Borboly Csabát, illetve Kovács Pétert. Borboly Csaba mellett a Miért több „veteránja” mondott üdvözlő beszédet (Kovács Péter társelnök, Korodi Attila államtitkár), és nem maradtak el a házigazdák (Serfőző Levente, a HÍD Egyesület elnöke, illetve Jakab Elek, a Szeben Megyei RMDSZ vezetője) köszöntői sem; a prezídiumban helyet kapott Borbély Károly, az Országos Ifjúsági Hatóság vezetője is. Az öt éve megalakult Miért immár harmadik országos küldöttgyűlését tartja, és akárcsak az előző két alkalommal, idén is vendégül látták az RMDSZ szövetségi elnökét. Markó Béla üdvözlő beszédében a fiatalítás kérdését járta körül. Szerinte a korábban meghirdetett fiatalítás nem maradt csupán jelszó. „Egészséges, felfele építkező RMDSZ-t akarunk” – mondta Borboly Csaba. A Miért-esek azt is javasolni fogják, hogy az RMDSZ-ben intézményesüljön a politikai bizalom megvonása. Borboly Csaba szerint a küldöttgyűlésen bebizonyosodott, hogy a Miértnek továbbra is súlya van. /Tudja a választ a Miért. = Új agyar Szó (Bukarest), febr. 12./
2007. február 13.
A német televízióban látott egy műsort egy ott élő magyar. A Phönix nevű adó az egész Európának sugározta, hogy „a romániai forradalom az egyház kezdeményezésére indult”, és rögtön utána mutatták a hős ortodox papot Temesvárról. Az előző héten meg a nagyszebeni polgármestert szólaltatták meg, aki elmondta Európának, hogy 1200-ban a magyarok rátámadtak a békében éldegélő szászokra. /Zinner O. Ágnes, Németország: Félretájékoztatás határok nélkül. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 13./
2007. február 19.
Érdeklődés fogadta a hét végén Nagyszebenben, Európa kulturális fővárosában a Hargita Megyei Kulturális Központ (HMKK) bemutatkozását. Az eseményt a HÍD – Szebeni Magyarok Egyesülete szervezte, az egész évben zajló Ars Hungarica rendezvénysorozat keretében. A karcfalvi fotótábor képanyagából nyílt tárlat Egy erdélyi falu hét napja címmel. Karda Emese, a HMKK igazgatója a megnyitón a rendszeres fotótáborok jelentőségét hangsúlyozta. A karcfalvi fotótábor anyagából készült tárlaton kívül bemutatták a varsági, borszéki, csíkszeredai és gyimesi táborok már albumba rendszerezett anyagait is, illetve Ádám Gyula fotóművész nemrég megjelent Arcpoétika című könyvét. A többnemzetiségű közönség megtekinthette Ádám Gyula 2006-ban készült filmjét, amelyen egy külsőrekecsini csángó lakodalmat örökített meg. /Jánossy Alíz: Csíki siker Szebenben. = Krónika (Kolozsvár), febr. 19./
2007. február 28.
A Romániai Magyar Dalosszövetség 2006. november 18-án tartotta évi beszámoló gyűlését Kolozsváron. A kórusok, fúvószenekarok több mint száz képviselője volt jelen Szatmártól Sepsiszentgyörgyig. Az évi beszámolót Tóth Guttman Emese elnöknő olvasta fel. 2006-ban Bartók Béla születésének 125. évfordulója tiszteletére a Dalosszövetség a Bartók-év jegyében szervezte tevékenységét. Ebben a szellemben szerveztek Nagyszebenben, Besztercén, Kolozsváron, Sepsiszentgyörgyön, Nagyenyeden, Tordaszentlászlón a kórustalálkozókat. Ebben az évadban (2005. november – 2006. november) 32 kórustalálkozót tartottak az énekkarok, többnek volt nemzetközi jellege. Gyimesbükkön 2006 áprilisában, a római katolikus templom felszentelésének 30. évfordulóján tartott ünnepséget, ahol 18 énekkar magyar és latin nyelvű kórusműveket énekelt. Májusban Sepsibodokon a XIII. Cantate egyházi zenekar találkozót rendezték a református műemléktemplomban. Májusban a Kolozsvár-monostori református templom énekkara Zsoltáros Énekkari Találkozót szervezett. Júniusban a XVII. Szent László-napi kórustalálkozón vehettek részt az énekkarok Tordaszentlászlón. Júliusban a Kolozs megyei Kisbácsban gyűltek össze a református templom avatásának évfordulóján. Szilágybagoson a negyedik találkozót tartották meg a református templomban. Lehetne sorolni még a települések neveit: Aranyosgyéres, Aranyosegerbegy, Méra, Máramarossziget… /Guttman Mihály: /Guttman Mihály: A Romániai Magyar Dalosszövetség évi közgyűlése. = Művelődés (Kolozsvár), 2007. február/
2007. március 7.
A HÍD – Nagyszebeni Magyarok Egyesülete 2006. március 11-én alapította a Magyar Kulturális Irodát, amelynek 2007-ben elsődleges célja a magyar kultúra bemutatkozásának megszervezése Európa kulturális fővárosában. Az iroda feladata, hogy a magyar kultúra képviselőit a kulturális fővárosba vonzza, valamint a magyar vonatkozású eseményeket megszervezze és összehangolja. A Magyar Kulturális Iroda rendezvényeit Ars Hungarica néven működteti, ami évente egyhetes fesztivállal, illetve évközben rendszeres magyar programmal jelentkezik. /Magyar programok Európa kulturális fővárosában. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./
2007. március 10.
Szőcs István olvasta az Erdélyi Naplóban a hetilap egyik németországi olvasójának szomorú levelét: hiába futott világgá, panaszkodott Zinner O. Ágnes, mert: „Mit hallottam a német televízióban? A Phönix nevű adó az egész Európának sugározta, hogy »a romániai forradalom az egyház kezdeményezésére indult«, és rögtön utána mutatták a hős ortodox papot Temesvárról. Azelőtti héten meg a nagyszebeni polgármestert szólaltatták meg, aki elmondta Európának, hogy 1200-ban a magyarok rámentek a békében éldegélő szászokra foglalni!!!” – Ezután Szőcs István felvázolta a valóságot, az erdélyi szászok történetét, kapott kiváltságaikat. /Szőcs István: Merengő. = Helikon (Kolozsvár), márc. 10./
2007. március 14.
1954. március 14-én, 53 éve annak, hogy az éterben először szólalt meg az azóta közismertté vált szignál, és egy hang közölte: „Itt Kolozsvár, Románia”. A három évvel ezelőtt, a félévszázados fennállás alkalmából megszervezett nagyszabású ünnepség után az intézmény ezúttal csendben ünnepel. A magyar szerkesztőséget illetően Orbán Katalin osztályvezető elmondta: van két adóállomás, amely kimondottan a kolozsvári műsort továbbítja: az egyik Máramarosszigeten, a másik Nagyszebenben. A vidéki tudósítók száma 11-re emelkedett, ezzel teljes lett a hálózat, az adásterület egészében lefedett. Most már van rádiókabaré is, a Szomszédnéni Produkciós Irodával való együttműködés következtében. /Ünnepel a Kolozsvári Rádió. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./
2007. március 15.
Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke március 14-én Nagyszebenbe látogatott, amely idén az Európa Kulturális Fővárosa címet viseli. A házelnök a város német nemzetiségű polgármesterével találkozott, délután Markó Bélával, az RMDSZ elnökével mondott beszédet az 1848–49-es szabadságharc évfordulója alkalmából. Megtekintette az Európa Kulturális Fővárosa címet 2010-ben viselő Pécs bemutatkozását a nagyszebeni Thalia koncertteremben, este pedig részt vett a Pécsi Színház – Edward Albee: Nem félünk a farkastól című darab – előadásán. Szili Katalin egy harangocskát ajándékozott Nagyszeben polgármesterének, Klaus Johannisnak, aki cserébe egy fotóalbumot adott az Országgyűlés elnökének. „Ez a kicsinyített mása annak a harangnak, amely Magyarország parlamentjében szól. Az eredeti 150 éves, és mindig az asztalomon van. Azt szeretném, ha ez a harangocska az Ön asztalán állna. Ha megrázza a harangot, mi sietve jövünk Nagyszebenbe. Azt szeretném, ha ez lenne az együttműködésünk szimbóluma” – mondta Szili Katalin. /Nagyszeben vendége volt Szili Katalin. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./
2007. március 15.
A Győri Balett rendkívüli estje sikeres volt Kolozsváron. Három táncjátékkal lépett fel március 13-án a népszerű társulat, útban Nagyszeben felé. Játék a szerelemmel, Párkák, Carmina Burana – három produkció, amely méltán nyerte el a közönség tetszését. /Győri balettesek a kolozsvári színpadon. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./
2007. március 17.
A március 15-i megemlékezés Nagyszebenben Victor Vasarely op-art kiállításával kezdődött. A tárlatot a Petőfi parkban Bartha C. Ernő szénaszobor kiállítása követte. A Petőfi parkban a magyar nemzeti ünnep alkalmából emléktáblát helyeztek el. A Thália nagyteremben a szabadságharc emlékére összeállított műsort tekinthettek meg az érdeklődők. Méltó befejezésként a világhírű Győri Balett zárta a rendezvényt. /Petőfi-emléktáblát helyeztek el. Nagyszeben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./
2007. április 4.
Idén mind a keleti, mind a nyugati kereszténység együtt ünnepli a húsvétot. Szeptemberben Nagyszebenben lesz a harmadik európai ökumenikus találkozó. A keresztény egységtörekvés jegyében először 1989-ben protestáns városban, a svájci Baselben tartották meg az első kongresszust, a másodikat 1997-ben az osztrák Grazban, mint katolikus városban, a harmadikat viszont ortodox városban akarták megtartani. Így esett a választás Nagyszebenre. A gyulafehérvári főegyházmegye alapításának ezredik évfordulóját, millenniumát ünnepeli 2009-ben. Ötéves előkészítő programot dolgoztak ki. Az idén, 2007-ben a téma: Életünk válasz Jézus Krisztus hívására. Jakubinyi György érsek húsvéti körlevelében felhívta a figyelmet az erdélyi magyar kisebbség szomorú sorsára. A püspökök és papok a katolikus egyházi törvénykönyv szerint nem „politizálhatnak”. Ezért az érsek csak azt kéri a hívektől, hogy az eljövendő szavazáson vegyenek részt, mert katolikus keresztény hívő nem lehet közömbös a fennálló helyzettel szemben. Olyan személyekre szavazzanak, akikről tudják, hogy az egyház és „nemzetünk érdekeit képviselik”. /Jakubinyi György érsek húsvéti körlevele. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 4./
2007. április 18.
Az Élet és Irodalomban Köteles Lajos, a Tessedik Sámuel Főiskola gyulai fakultásának igazgatója kifejtette, hogy a „román határ menti együttműködésnek nagy perspektívái vannak, de nem a békési, csongrádi, és bihari agrártérség számára. Vagy észrevettük, vagy nem, de a határ túloldalán már újjászerveződött az a nagyvárosokból – Kolozsvár, Nagyvárad, Arad, Brassó, Temesvár, Nagyszeben, Szatmárnémeti – álló modernizációs erőközpont, amely viharos gyorsasággal fejlődik. Nem kérdés, ezek a városok néhány éven belül megkérdőjelezhetetlenül a valóságos történeti és gazdasági régió motorjaivá válnak. Mi pedig nem alkalmazkodunk hozzájuk, szűklátókörűen, csak az országhatárokon belül gondolkodunk. ” Magyarországnak ezen a vidékén a szocializmus a maga módján és átmenetileg „megoldotta” a helyi társadalom nincstelenjeinek problémáit. Az állami gazdaságok, a termelő- és ipari szövetkezetek és a hetvenes évek elejétől kitelepülő fővárosi nagyipar vidéki telephelyei felszívták a tömeget. Azonban ennek már vége, nő a leszakadás, a munkanélküliség. A térségi, hálózati és innovációs gazdaságfejlesztésnek szinte minden feltétele hiányzik. /Lokodi Imre: Hazafelé. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./ A hivatkozott cikk: Bod Tamás: „Politikai elitünk még mindig nem hiszi, hogy a tűzzel játszik” /Élet és Irodalom, 2007. márc. 30./
2007. április 25.
Életműdíjjal tüntette ki a Román Színházi Szövetség (UNITER) Csíky András Jászai Mari-díjas színművészt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagját. A Nagyszebenben megtartott díjátadó gálaesten a neves színművész egészségügyi okok miatt nem lehetett jelen, ezért levélben köszönte meg a rangos díjat. /Csíky András UNITER-életműdíjas. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./
2007. április 27.
A temesvári szellemiség két szimbolikus helyszínén zajlott április 26-án a III. Európai Ökumenikus Nagygyűlést megelőző egyházi találkozó: az 1989-es Forradalom Emlékházában, illetve a belvárosi református egyházközség templomában, a rendszerváltó megmozdulások bölcsőjénél, ahol Tőkés László akkori temesvári lelkész lakott. A felekezetek találkozóját a temesvári református egyházmegye rendezte. A helyszínválasztás üzenet, hogy a részvevők keresztyéni őszinteséggel tekintsenek vissza a forradalmi kezdetek óta eltelt 17 esztendőre, és nézzenek szembe a kommunista-ateista múlttal – fogalmazott Tőkés püspök. „Együttléteinket mindig az jellemezte, amit Corneanu érsek 1992-ben egy ökumenikus találkozónkon mondott: nem azért jöttünk, hogy egymás mellett legyünk, hanem azért, hogy együtt legyünk református testvéreinkkel” – jelentette ki Tőkés László. A meghívásnak eleget tett Nicolae Corneanu, a Bánság ortodox érseke, Roos Márton temesvári római katolikus megyéspüspök, Kovács Zsombor temesvári evangélikus-lutheránus lelkész, Paul Costin, a temesvári zsidó hitközség elnöke, a pravoszláv (óhitű ortodox) egyházak részéről Ilie Albiciuc ukrán ortodox esperes Lugosról, és a baptista egyház képviselője. A részvevők közös állásfoglalásban nyilvánították ki többek között, hogy a nagyszebeni nagygyűlést kérni fogják a kommunizmus elítélésére. Kezdeményezik egy nemzetközi és egy romániai ökumenikus munkacsoport létrehozását, amely a kommunizmus egyházakra gyakorolt nyomását vizsgálja majd ki, kérik a posztkommunista közelmúlt feltárását. A meghívott felekezetek képviselői memorandumban kérték azt is, hogy Tőkés Lászlót és családját nyilvánítsák forradalmárrá, és kapják meg az ezzel járó jogokat, kedvezményeket is. /Pataky Lehel Zsolt: Egyházfők az igazságtételért, a kommunista visszaélések feltárásáért. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 27./
2007. április 27.
Jóformán ki sem állították, máris vandál támadások áldozatává vált Nagyszeben jelképes alapítója, Hermann. Európa egyik idei kulturális fővárosa ennek a szimbolikus figurának a különböző megjelenítésével szeretett volna kedveskedni az odalátogató turistáknak, no meg, feltételezem a saját lakosainak is, amikor kitalálta a „Történelem lépésben. Ismerkedjenek meg Hermannal” elnevezésű projektet. A terv szerint a város alapítóját tíz különböző szoborformában örökítik meg, ebből nyolc már elkészült, mindegyiket más-más korszakra jellemző tulajdonsággal, ruházattal, testtartással. A Petru Alexandru Galai szobrászművész által eddig elkészített nyolc darab „Hermannt” egy hete sincs, hogy Szeben történelmi központjának különböző helyszínein elhelyezték, de ismeretlenek közülük kettőt megcsonkították. Az alapítvány képviselőinek nincs pénzük a szobrok javítására, és csak remélik, hogy a többi Hermann-figura nem jut ilyen sorsra. Ion Caramitru UNITER-elnök a román Színházi Szövetség díjkiosztó gáláján Csíky Andrást, „kitűnő magyar kifejezésű román színésznek” nevezte. /Hermann. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./
2007. május 2.
Április 27–29-e között Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégiumban hetedik alkalommal rendezték meg a Szórványszínjátszó Találkozót. Hét évvel ezelőtt a szórványvidék magyar iskolásait egybegyűjteni hivatott fesztivál az évek során egyre erősödött, egyre nagyobb méreteket öltött. Idén már Szatmártól Szebenig, a Mezőségtől a Hargitáig szinte egész Erdélyt egybefogja. Az anyaországból először a soltvadkerti testvériskola nevezett be, idén meg a fóti Németh Kálmán Művészeti Általános Iskola diákjai jöttek el. /Takács Ildikó: A játék és a szép magyar szó varázsa. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 2./
2007. május 9.
Nagyszebenben az idegenvezető azt mondja, hogy Romániában a Brukenthal Múzeum volt az első múzeum. Amikor a múzeum létrejött, Romániának még híre-hamva sem volt. Nagyszeben városát II. Géza magyar király alapította, aki 1141-1162 között uralkodott, ő hívta be a szászokat. Thököly Imrét 1690-ben itt választották Erdély fejedelmévé. 1703-1791 között az erdélyi gubernium székhelye a Habsburg Birodalomban, 1849-1865 között Erdély fővárosa, majd Szeben vármegye székhelye. A múzeumalapító báró Samuel von Brukenthal (1721-1803) magyar nemesi család sarja, ugyanis apja magyar nemesi címet kapott, természetesen ettől ők még szászok voltak. Brukenthal Samuel 1777-től Erdély kormányzója lett. A Brukenthal-palotát 1778-1788 között építtette, 1790-ben már képtárat és könyvtárat rendezett be az épületbe. Brukenthal az evangélikus egyházra hagyta múzeumát, és az egyház 1817. február 25-én megnyitotta a nagyközönség számára is. A román állam 1946-ban államosította, és a képek egy részét elvitte Bukarestbe. Most folyik a küzdelem, hogy visszaszolgáltassák ezeket jogos tulajdonosának, az evangélikus egyháznak, illetve a múzeumnak. /Kuti Márta: Szebeni anziksz (Történelmi lecke zavaraink ellen). = Népújság (Marosvásárhely), máj. 9./
2007. május 10.
Elindult Nagyszeben, Európa ez évi erdélyi kulturális fővároa új magyar internetes portálja, a https://nagyszeben.lap.hu. A Szeben Startlap feladata, hogy minőségi internetes oldalakkal felhívja a figyelmet a városra és környékére. A Nagyszeben.lap.hu egyben az első erdélyi szász vonatkozású honoldal a Startlap internetes linkgyűjteményei között, amilyen például a https://nagyvarad.lap.hu, a https://erdelyiszigethegyseg.lap.hu vagy éppen a https://bihar.lap.hu. A weblapon teret kapnak a szebeni média, az ottani civil szervezetek, cégek, egyházak, kulturális intézmények honlapcímei, és kiemelt helyen szerepelnek a környék turizmusával, a szebeni vendéglátóegységekkel, valamint programajánlókkal foglalkozó netlapok is. A portál rálátást nyújt a dél-erdélyi erődtemplomok és a szász diaszpóra weblapjaira is. /Balázs D. Attila: Új nagyszebeni magyar internetes honlap indult. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 10./
2007. május 11.
Gazdag életpályát tudhat magának dr. László V. Ferenc zenetörténész, aki a napokban ünnepelte hetvenedik születésnapját. Édesapja, László Dezső lelkész volt, nagyapja természetrajztudós és ősrégész, az ő apja varga. László Ferenc a Zeneakadémia elvégzése után a nagyszebeni filharmónia fuvolaművésze lett. Első tudományos dolgozata még harmadéves fuvola szakos hallgató korában jelent meg, 1957-ben. 1961 óta rendszeresen jelentek meg zenei publicisztikai írásai, zenetudományi és zenetörténeti kutatómunkát végzett, ez idővel kiszorította a gyakorlati zenélést. Pályája gerince a fúvós kamarazenei irodalom oktatása. 1970-ben Bukarestbe került, az ottani zeneművészeti főiskola kamarazene-tanszéke adjunktusának. Lakást azonban nem kapott, így huszonegy évig két városban élt: családjával Kolozsváron, munkahelye Bukarestben volt. Minden héten két éjszakát vonaton töltött, mivel annyi ideje nem volt, hogy nappal utazzon. Tanárként sem volt egyedül Bukarestben, ott volt Halmos György és Csire József. Dr. László V. Ferencnek a hazatérésért meg kellett küzdenie. Valahányszor rektorváltás volt a kolozsvári zeneakadémián, mindig jelentkezett. Sigismund Toduta rektor kijelentette, édesapja Nagy-Britannia kolozsvári kéme volt /!/, ezért jobb, ha nem Kolozsvárt él. Végül a rendszerváltás utáni első rektor, néhai Alexandru Farcas nem zárkózott el. A sikeres versenyvizsga után 1991-től újra Kolozsváron taníthatott, ahol mindig is szeretett volna. Dr. László V. Ferencet Bartók- és Mozart-kutatóként tartják számon. 1980-ban a Kriterionnál kiadott Tanulmányok és tanúságok alapozta meg Bartók-kutatói hírnevét. A Román Tudományos Akadémia 1980-as zenetudományi nagydíját Bartók-kötetéért neki ítélték. /Nagy-Hintós Diana: Két géniusz markában. Születésnapi beszélgetés László V. Ferenccel. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./
2007. május 17.
Jóváhagyta a kormány május 16-i ülésén az új regionális és megyei kórházak megépítésére, illetve a régebben épült intézmények rehabilitálására vonatkozó ütemtervet. Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter bejelentette, a tárca júliusban írja ki a nyolc regionális kórház és húsz megyei sürgősségi kórház megépítésére vonatkozó pályázatot. Regionális kórház épül többek között Kolozsvárott, Marosvásárhelyen és Temesváron, míg új megyei sürgősségi kórházat Aradon, Nagyváradon, Gyulafehérváron, Besztercén, Brassóban, Déván és Nagyszebenben hoznak létre. Emellett megújul többek között a csíkszeredai, a sepsiszentgyörgyi, a nagybányai, a szatmárnémeti és a zilahi megyei kórház. Emellett több mint 233 ezer tanügyi alkalmazott kap százeurós tankönyv- és szoftvervásárlási támogatást. /Balogh Levente: Új kórházak épülnek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 17./
2007. május 24.
Kétezer művész érkezik a május 24-én kezdődő XIV. Nagyszebeni Nemzetközi Színházfesztiválra. A külföldi társulatok főként látvány-, mozgás-, tánc- és utcaszínházi produkciókkal érkeznek. A tizenegy napos szemlén 68 ország művészei lép fel. Az erdélyi magyar társulatok közül a Kolozsvári Állami Magyar Színház és a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház lesz jelen a fesztiválon – Visky András Hosszú péntek című művét Tompa Gábor, John Millington Synge A nyugati világ bajnoka című drámáját Bocsárdi László rendezte. /Rostás-Péter Emese: Színház kinn és benn. = Krónika (Kolozsvár), máj. 24./
2007. május 26.
Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem évente megrendezi találkozóit, ezt megelőzően az egyik erdélyi központban a „fiók” rendezvény keretében létrehozzák a helyi találkozót. Idén a konferenciának helyet adó város a megújult Nagyszeben volt. A történész Paul Philippi professzor németnyelvű előadásában így tette fel a kérdést: Erdély története – egy európai kísérlet? Erdély története a szászság szempontjából szemlélve több mint kilenc évszázad tapasztalatát fogja össze és ezt készségesen bocsátaná rendelkezésére a most kezdődő globalizációs tendenciáknak. A professzor az első, 1694-ben, egy Georg Haner Wittenbergában (22 évesen!) megírt egyháztörténeti munkájára támaszkodott, a Historia ecclesiarum Transsilvanicarum-ra. Ez a négykötetes mű csak a negyedik részben érkezik el a reformációig. Erdély területe soha nem volt egyetlen nép lakta terület. A hospites nem a mai fogalmak szerinti „vendég”. Az István király idejében jött hospesek meghívott vendégként jöttek (vocati sunt), azért, hogy mindörökre az országban maradjanak és saját törvényeik szerint éljenek. A professzor meglátása szerint a székelyek a magyarsággal együtt vándoroltak be keletről és átvették azok nyelvét, de megtartották jogközösségüket. /Dániel Károly: Erdély története – egy európai kísérlet. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./
2007. május 29.
Traian Basescu elnök pünkösd napján, Nagyszebenben, az ünnepi szertartás után a katedrálisban a főpap oldalán ájtatoskodó hangnemben kijelentette, hogy a május 19-i referendum eredménye isteni elrendelésnek számít, merthogy a románok Isten akaratának tettek eleget, amikor túlnyomó többségükben mellette tették le voksukat. Markó Béla, az érdekvédelmi szervezet elnöke gyakori és a magyarság számára létkérdéseknek számító ügyekben való hallgatásával szerezte meg a miniszterelnök-helyettesi széket, amelyről most éppen felemelkedni szándékozik. Nem jutott eszébe, hogy szorosabb kapcsolatot létesítsen választóival, állapította meg a lap munkatársa, Németh Júlia, hogy határozottan kiálljon az erdélyi magyarságot érintő kérdések, a kisebbségi jogok törvénybe iktatása, az autonómia és a Bolyai Egyetem visszaállítása, az államilag támogatott magyar felsőfokú oktatás ügye mellett. Minderre jó lehetőség kínálkozott volna az Európai Unióban való felvétel előestéjén. Az RMDSZ belpolitikai hitelét akkor vesztette el, amikor első kormányzása idején az állami magyar egyetem ügyében vívott csetepatéban a kormányból való kilépéssel riogatott, miközben a miniszteri bársonyszékekhez való görcsös ragaszkodásról tett tanúbizonyságot. Azóta minden romániai párt számára nyilvánvalóvá vált: az RMDSZ feltételeit nem kell komolyan venni. Az a cinikus magatartás, amellyel évekkel ezelőtt az önálló magyar egyetemi oktatás ügyét a vezetőség az egyetemi autonómiára való hivatkozással egyetemi belügyként próbálta tálalni, most visszaütött. A multikulturálisnak kikiáltott Babes-Bolyain a magyar feliratokat kiakasztó adjunktusokat ki lehetett tenni az egyetemről, anélkül, hogy a tanügyekért is felelős miniszterelnök-helyettes ezt határozott kiállással ellensúlyozta volna. Mindazt, amit a magyar egyetemi oktatók az utóbbi évtizedben többször is kezdeményeztek, az RMDSZ, az „érdekvédelmi” szervezet hitelteleníteni igyekezett. A sajtóban, hivatalos lapjában is. /Németh Júlia: Isteni elrendelés? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./
2007. május 30.
A Vándorcsizma-találkozót a kisebb csoportok, a szórványnak számító vidékek fiataljainak ösztönzésére fejlesztették fel Veress Kálmánék, jobbára Nyárád menti helyszíneken, bekapcsolódtak a segesváriak, dicsőszentmártoniak és a medgyesiek is. A Vándorcsizma idén fesztiválként jelentkezett, ötödiknek a sorban, Medgyesen, a Greweln parkban. A helyi magyarság Millennium Házától a Városháza közeli terére vonultak a csoportok, balázstelkiek, székelyudvarhelyiek, haranglábiak, segesváriak, dicsőszentmártoniak, zilahiak, nagyszebeniek, a házigazdák magyar, cigány, román táncosai, határon túliakként pedig Sopronból jöttek. /Bölöni Domokos: Vándorcsizmások a medgyesi Grewelnben. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 30./
2007. június 12.
Magyar vigasság címmel zenés színpadi játékot mutat be június 12-én a nagyváradi Kiss Stúdió Színház. Az Ezredévi emléktéren található pinceszínház korszerűsítését a napokban fejezték be. „Sok szomorú, sérült ember él a világban, az élet felfokozott ritmust kíván. Ebből szeretnénk kizökkenteni a nézőinket” – ajánlja a kétszemélyes társulat – Varga Vilmos és Kiss Törék Ildikó – az előadást. Több hónapos munkával készültek fel rá: több ezer oldalnyi szépirodalmat tanulmányoztak át, amíg kiválasztották a színpadra alkalmazható részleteket. A Kiss Stúdió ősszel Nagyszebenben és környékén turnézik a Magyar vigassággal, amelyet később több nyugat-európai államban is bemutatnak. /Gergely Gizella: Humorkóstoló. = Krónika (Kolozsvár), jún. 12./
2007. június 13.
A HÍD – Szebeni Magyarok Egyesülete meghívására június 17-én a gyergyószentmiklósi Figura Stúdiószínház vendégszerepel Európa kulturális fővárosában, Nagyszebenben. A Ben Jonson Volpone című komédiája alapján készült sorskomédiát, a Rókajátékot Béres László rendezte. A darab ősbemutatóját 2006. október 22-én tartották, a Figura előadása részt vett a kisebbségi színházak ez évi kollokviumán. /Nagyszebenben a Figura. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 13./
2007. június 19.
Nagyszeben, Európa kulturális fővárosa, gazdag a kulturális kínálat. Nagyszeben egyetlen magyar tannyelvű gimnáziumi osztályában idén hat diák végzett. A jövő évben egyetlen végzős sem lesz, ugyanis érdeklődés hiányában nem indult három évvel ezelőtt magyar kilencedik osztály, így nincs tizenegyedikes diák a gimnázium magyar tagozatán. Dicséretes, hogy Nagyszebenben és környékén négy évvel ezelőtt akadt hat család, amelyik fölvállalta, hogy akár ingázás árán is, magyar tannyelvű gimnáziumba íratja gyermekét, azonban gyakorlatilag tizenkét év magyar iskola után ezek a gyerekek nem beszélnek jól magyarul. Ez az irodalomtanár munkáját is minősíti. A tanárok ugyanis gyönyörű magyar nyelvet használtak egymás közötti beszélgetésük során is. A kicsengetési ünnepség záróakkordjaként az osztályfőnök-történelemtanár Kós Károly Kiáltó Szó című írását olvasta fel. Igen találóan. Mert kiáltó szó volt az is, hogy Nagyszebenben négy évvel ezelőtt hat család csak azért is ragaszkodott ahhoz, hogy gyermeke anyanyelvén tanuljon. /Forró-Erős Gyöngyi: A kulturális főváros és a Kiáltó Szó. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 19./
2007. június 20.
Közép-Erdély felfedezését, megismertetését tűzte ki célul a Kolozsvár Társaság nyolcnapos honismereti táborával, jelezte Kántor Lajos, a társaság elnöke. Ebben olyan neves személyiségek segítenek, mint Egyed Ákos akadémikus, Visky András író, Horváth Andor irodalomtörténész vagy Kallós Zoltán néprajzkutató. Naponta Kalotaszentkirályról autóbusszal keresik fel Kalotaszeg, Aranyosszék és a Mezőség fontos műemlékeit és intézményeit, majd ellátogatnak Európa 2007-es kulturális fővárosába, Nagyszebenbe is. /Stanik Bence: Erdély újrafelfedezése. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./
2007. június 22.
Felbolygatta a kedélyeket Neagu Djuvara Thocomerius – Negru Voda. Un voivod cuman la inceputurile Tarii Romanesti című legújabb könyve. Ebben a 90 éves történész leszögezte: a havasalföldi vajdaság alapítója, a román nemzet „atyja”, a legendás Negru Voda-ként ismert Basarab egyáltalán nem volt román, hanem kun. Ráadásul a párizsi Sorbonne egyetemen tanult Djuvara nemcsak a honalapító uralkodót, hanem a korai havasalföldi arisztokrácia zömét is etnikailag kunnak, kisebb részben pedig szlávnak határozta meg. Sőt, a dákoromán eredet kapcsán is felvetett kérdéseket: a rómaiakkal szemben elvesztett háború után a dákok további sorsa homályos, távolról sem olyan egyértelmű. A rómaiak által behozott katonák és telepesek nem voltak színtiszta itáliai latinok, hanem a többnemzetiségű birodalom balkáni, illetve közel-keleti részéről származnak. A nép a könyvet nemzetrombolásnak tekinti, mert a „kizárólagos dákoromán eredet”, s a „kontinuitás minden négyzetcentiméteren” című mítoszokat sulykolták beléjük. A kommunizmus nacionalista agymosásának nyomai nem tűnnek el. Különösen azoknál, akik a mai napig meg vannak győződve arról, hogy például Kolozsvár vagy Nagyszeben történelmi hagyatéka kizárólag román, amelyhez a magyaroknak vagy szászoknak semmi köze sem lehet. A visszajelzések azonban nem olyan visszautasítóak, mint tíz évvel ezelőtt, amikor megjelent Lucian Boia „Istorie si mit in constiinta romaneasca” című híres műve. A történelmi mítoszok akkori rombolását még egyértelműen nemzetárulásnak tekintették, akárcsak az ifjú kolozsvári történész, Sorin Mitu 1999-es tárgyilagos tankönyvét. /Chirmiciu András: Történelmi forradalom. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 22./
