Pávai Gyula a Partiumi Füzetek 1999-ben megjelent 7.számaként megjelent Partiumi temetők című kiadványában magvas tanulmányt közölt Aradi panteon címmel. Tanulmányában számba vette a legnagyobb aradi temetőben fellelhető síremlékeket. /Ujj János: A másik aradi magyar színészsír. A gondozatlan sírkertben három színművész nyugszik. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 12./
2001. január 19.
A Sapientia Alapítvány által irányított egyetemépítési munka eredményeként a 2001 őszén kezdődő tanévben - talán - az első szakokon beindulhat az oktatás. Tonk Sándor kuratóriumi elnök beszámolt az eddigi tapasztalatokról. A Csíkszeredába kiszállt akkreditációs bizottság azt mérte fel, hogy az ideiglenes működési engedélykérelemben előterjesztettek megfelelnek-e a valóságnak. Tonk Sándor szerint jó eredménnyel zárult ez a szemle. Nincs olyan törvényes előírás, hogy román nyelven oktató szak nélkül nem indulhat egyetem. Az alapítvány egyelőre szakokra, nem pedig egyetemre kéri a működési engedélyt. Ettől függetlenül Csíkszeredában előrehaladott állapotban van egy román nyelv és irodalom szak akkreditációs iratcsomójának előkészítése. Az akkreditációs bizottság következő ülését jan. 26-án tartja. - Az alapítvány eddig 6 szakra nyújtotta be az ideiglenes működési engedély-kérelmet. Várják az akkreditációs bizottság ellenőrzését. Amennyiben az megtörténik, akkor az ősszel a magánegyetem csíráját jelentő első szakokon elkezdődhet az oktatási tevékenység. - Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem EMTE/ építésével párhuzamosan a Partium Keresztény Egyetemen is újabb szakok beindítását kérelmezték. Szerződést kötöttek a Partium Keresztény Egyetemmel, hogy az EMTE törvényes elismerése után a két egyetem egyesülni fog valamilyen formában. Beindult a háttérintézmények - könyvtárak, bentlakások, kutatási műhelyek - kiépítése. Első lépésként két pályázatot hirdettek meg, egy doktorit (PhD) illetve tudományos kutatóit. E pályázatok elsődleges célja az, hogy a magánegyetem számára szükséges oktatói utánpótlást biztosítsák. Az oktatói kar személyi utánpótlása sok esetben komoly gondot okoz számunkra. Kezdetben vendég- illetve társult tanárokkal kell megoldani az oktatást. A pályázatok és egyetemi tanári tapasztalata alapján úgy látja, hogy van kellő tartalék, a romániai magyarság önerőből biztosítani tudja a tudományos kutatói és oktatói tevékenység fenntartását. /Gál Mária: Van utánpótlás, van jövő - interjú dr. Tonk Sándorral, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./
2001. január 22.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerületben elmérgesedett a helyzet, a feszültséget jelzi az egyházkerület közlönyének, a Partiumi Közlönynek az új száma is. A szerkesztőségi cikk címe: Belső egyházi anarchia előidézésre irányuló provokációsorozat. Tőkés László püspök, az egyházkerületi vezetőség és több lelkész között egyre élesebb az ellentét. A szembenálló harminc lelkész és világi tisztségviselő megalakította a Református Megújulási Közösséget. A sajtóban több indulatos vitacikk jelent meg. /Partiumi Közlöny (Nagyvárad), jan. 22. - XI. évf. 1. sz./
2001. január 22.
Jan. 22-én Micskén Az Élő falu - Civil akadémia az önszerveződésért program harmadik rendezvényeként egész napos konferenciát, a nagyváradi Albin Alapítvány kezdeményezésére. Az alapítványok, egyesületek, szövetségek megalakítását, bejegyeztetését, működtetését szabályozó jogszabályok ismertetése volt a célja a mostani rendezvényének. A megbeszélésen a szervező Albin Alapítvány tagjai mellett részt vettek az ECOTOP és a Kárpátok Eurorégióért Alapítvány, valamint számos Bihar megyei működő vagy alakulófélben lévő civil szervezet képviselői. Flóra Gábor szociológus, a Partiumi Keresztény Egyetem előadótanára a nonprofit szektor romániai helyzetéről értekezett. Costa Judit jogász ismertette az egyesületek és alapítványok létrehozását és működését szabályozó (2000/26. számú) sürgősségi kormányrendeletet. /D. F.: Az önszerveződés lehetőségei. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 22./
2001. január 26.
A Romániai Magyar Szó több helyi lapban tallózott. A szórvány összefogását szolgálja a Levél (″Ünnepi üzenet az Erdélyben és Kárpátokon kívül szétszórtságban élő magyar keresztyének számára″, szórványmissziós gyülekezeti lap, Kolozsvár). A karácsonyi számban Kiss Antal ómoravicai nyugalmazott lelkészt és Balla János teológus szórványszervezőt szólaltatták meg, valamint közölték 63 romániai református szórványgondozó lelkipásztor tavaly augusztusi ″... mit ér a szórvány, ha magyar?″ című algyógyi nyilatkozatát. Nagykároly és Vidéke hetilap utóbbi számai hírt adtak arról, hogy teleházat avattak decemberben a Szatmár megyei Gencsen. (a)lapozó (az RMDSZ Ügyvezető Elnökség Szociális Főosztályának hírlevele a hiperaktivitás elnevezésű magatartászavarról adott összefoglalót és bemutatta a szatmárnémeti székhelyű, humanitárius, karitatív Hans Lindner Alapítványt. Partiumi Közlöny (a Királyhágómelléki Református Egyházkerület hivatalos lapja, 2000. december 18-i szám) az 1989-es temesvári eseményekre emlékezett, továbbá tudósított a Sulyok István Református Főiskola fennállásának 10. évfordulójának ünnepségéről. Partium (az előbbi kiadvány melléklete) néprajzi és helytörténeti anyagokat hozott. Kedd (székelyudvarhelyi ifjúsági lap, 2000. decemberi szám) visszatekintett a kiadvány közel három évére. Hírhordó (az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének hírlevele, Sepsiszentgyörgy, 2000. decemberi szám) beszámolt a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának IX. Anyanyelvi Konferenciájáról (Anyanyelvűség és nemzeti identitás az integrálódó Európában - Marosvásárhely, 2000. augusztus 10-15.), az AESZ decemberben Kolozsváron megtartott tanácskozásáról. - A kolozsvári Iskola Alapítvány tájékoztatója (Iskola Alapítvány 1996-2000, Kolozsvár, 2000. november) bemutatta négy éves tevékenységüket. /Szonda Szabolcs: Miről írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./
2001. február 9.
Az elmúlt év októberében megválasztott RMDSZ Országos Önkormányzati Tanács Kolozsvárott, febr. 8-án tartotta első ülését. Az értekezleten részt vett Takács Csaba ügyvezető elnök, Demeter János, az OÖT elnöke, Kerekes Gábor önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnök és Seres Dénes szenátor is, a szenátus Közigazgatási és területrendezési bizottságának elnöke. Az egyik fő téma az országos önkormányzati konferencia előkészítése volt, melyre valószínűleg a Partiumban fog sor kerülni április végén. Seres Dénes szenátor kezdeményezésére a jelenlévő elnökségi tagok a közigazgatási törvénnyel kapcsolatban mondták el véleményüket. A jelenlévők túlnyomó többsége szerint a prefektus csak akkor függesztheti fel a polgármestert, ha az előzetes letartóztatásban van, ugyanakkor szükségesnek látták a helyi tanácsok létszámának csökkentését, emellett úgy vélekedtek, hogy az alpolgármesternek nem kell megőriznie tanácsosi tisztségét. /RMDSZ Tájékoztató, febr. 8. - 1904. sz./
2001. február 9.
Több magyar lap elutasította a Romániai Szabad Demokrata Párt (RSZDP) Partium szervezete nevében Vincze Mária elnök kérését, hogy a Ion Iliescu anyagi segédletével is alapított zsebpártocska felhívását közzétegye. Az RSZDP partiumi szervezetének elnöke, Vincze Mária, a 90-es évek elején a nagykárolyi RMDSZ-szervezet elnöke volt, tavaly ősszel pedig járta a várost, hogy "igaz magyarokat" keressen pártocskájuk számára. Azt akarta, hogy tucatnyi résztvevővel helyi szervezetet alakítsanak, és jelöltlistát tegyenek le a parlamenti választásokra. - Marosvásárhelyt az RSZDP nyolcszáz szavazata elegendő volt ahhoz, hogy az erdélyi városnak ne legyen magyar polgármestere! Ebben a zsebpártocskában "érvényre jut a szabad-demokrácia elve, nemzeti-liberális szabadelvűség, vagy bármilyen más irányzat" - hirdetik magukról. Az RSZDP célja az, hogy fogyó magyarság szavazatait megossza. /Kerekes Edit: A Partiumi Kezdeményezés. = Szilágyság (Zilah), febr. 9./
2001. február 16.
Január első napjaiban indult a gyermektáncház Nagyváradon, a várad-réti református templom alagsorában. Barta Anikó és Benedek Árpád, a Partiumi Keresztény Egyetem zenepedagógiai karának hallgatói nemcsak a néptáncot próbálják megszerettetni a gyermekekkel, hanem népdalokat és különböző népi játékokat is megtanítanak a 120 résztvevőnek. /Nagy Tibor: Gyermektáncház Nagyvárad-Réten. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 16./
2001. február 19.
Tőkés László püspök fővédnökségével jótékonysági farsangi bált rendezett febr. 16-án Nagyváradon a nagyvárad-réti református egyházközség. A befolyt összeget a gyülekezeti ház építésének támogatására ajánlották fel. A réti ifjak farsangi műsora után a Partiumi Keresztény Egyetem néptáncosai léptek fel. /Nagy Tibor: Jótékonysági bál a réti gyülekezeti házért. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 19./
2001. február 22.
Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár febr. 20-án az RMDSZ vezetőivel tartott megbeszélést, febr. 21-én pedig Mircea Geoana külügyminiszterrel, Hildegard Puwak európai integrációs miniszterrel, valamint Vasile Puscas EU-főtárgyalóval is találkozott. A politikusok foglalkoztak a Romániában működő magyar diplomáciai képviseletek tervezett bővítésével is. Német Zsolt leszögezte: Magyarország nem vezet be vízumkényszert a szomszédos országokkal szemben, amíg tagja nem lesz az EU-nak. "Látogatásomnak az a célja, hogy az új román vezetéssel a magyar kormány felvegye a politikai kapcsolatot is." - jelentette ki. Elmondta: a magas szintű magyar-román tárgyalások előtt a magyar kormány rendszeresen kikéri az RMDSZ véleményét. "Az RMDSZ elnökével folytatott megbeszélés is azt a célt szolgálta, hogy az RMDSZ helyzetértékelése alapján tudjunk tárgyalni a román partnerekkel" - mutatott rá. Az RMDSZ-vezetőkkel sorra került találkozón a magyar nyelvű felsőoktatás, a magyar nyelvű állami egyetem, a közösségi és egyházi ingatlanok kérdése is felmerült. "Úgy látom, hogy az RMDSZ és a román kormánypárt közötti megállapodás alapján van lehetőség a továbblépésre. A magyar kormány mindenképpen biztató kezdetnek ítéli a nemzeti kisebbségek anyanyelvének használatát szabályozó új közigazgatási törvénnyel kapcsolatos szenátusi és képviselőházi álláspontokat. Bízunk abban, hogy az egyeztetés folyamatát már nem zavarja meg semmi, s ez a jogszabály elfogadásra kerül Romániában" - szögezte le. A magyar államtitkárt Mircea Geoana külügyminiszter is fogadta. Az egyórás tárgyaláson Geoana abban fogalmazta meg a legfontosabb változást az új román kormány politikájában, hogy amit vállalnak, azt teljesítik is. A román fél hangsúlyozottan kérte Magyarország támogatását Románia NATO- és EU-csatlakozása ügyében. Németh Zsolt vázolta azokat az indokokat, amelyek alapján Magyarország konzuli hálózatot kíván kiépíteni Romániában. (A magyar kormány nemcsak Csíkszeredában, hanem a Bánátban és a Partiumban is szükségét látja ilyen kirendeltségek létrehozásának.) /Előlegezett bizalom a román kormánynak. Németh Zsolt a román külügyi, és EU-integrációs tárcák vezetőivel tárgyalt. = Szabadság (Kolozsvár). febr. 22./
2001. február 23.
A beérkezett 91 doktorandusi ösztöndíjpályázatból 50-et támogat a Sapientia Alapítvány. Tánczos Vilmos kuratóriumi alelnök hangsúlyozta: az ösztöndíj folyósításának alapfeltétele, hogy a kedvezményezett munkaviszonyt létesítsen az alapítvánnyal. Vagyis: itthon maradjon. A meghirdetett doktori ösztöndíjpályázat célja az Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatói állományának kiépítése volt. A támogatottak között 26 magyarországi és 24 romániai doktorandus, de mindnyájan román állampolgárok, romániai lakhellyel, ez ugyanis a pályázat alapfeltétele volt. Előnyt élveztek azok, akik a Partium Keresztény Egyetemen tanítanak. Másodsorban azok akik azokon a szakokon akarnak tanítani, amelyek az ősztől indulnak. Ezek akkreditációs kérelmét az alapítvány Bukarestben már benyújtotta. Ezen fölül kaptak ösztöndíjat azok is, akiknek pályázatai az egyetemépítési stratégia szempontjából bizonyultak fontosnak. A tervezett négy oktatási helyszínen - Nagyváradon, Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában - az oktatás megszervezésével megbízott tanszékvezetők adnak ajánlást. - Febr. 23-án ülésezik a Sapientia Alapítvány kuratóriuma. Megvitatják azt a szerződésszöveget is, amely előírja: azt ösztöndíjban részesülő doktorandusok kötelesek munkaviszonyt létesíteni az alapítvánnyal. /Oktatói karát építi a Sapientia. A pályázati rendszer az itthonmaradást segíti. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./
2001. február 24.
Németh Zsolt külügyi politikai államtitkár febr. 23-án Kolozsváron tartott sajtóértekezletén négynapos romániai látogatását összegezte. Az államtitkár febr. 23-án részt vett az erdélyi magyar magánegyetem létrehozásával megbízott Sapientia Alapítvány kuratóriumi ülésén, megbeszélést folytatott Pap Gézával, az Erdélyi Református Egyházkerület új püspökével és Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével. Németh Zsolt romániai látogatását Gyulafehérváron zárta, ahol az államtitkárt dr. Jakubinyi György római-katolikus érsek fogadta. Takács Csaba elmondta: az ügyvezető elnökségen folytatott megbeszélésen Németh Zsolt a romániai látogatásának eredményeiről és a román-magyar kapcsolatok alakulásáról tájékoztatott. Az RMDSZ pontos képet szerzett arról, hogy melyek a magyar és a román kormány szándékai a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről. Áttekintették a két ország közötti gazdasági együttműködést, valamint a státustörvény elfogadásával kapcsolatos munkatervet. Az RMDSZ ismételten megerősítette álláspontját, hogy az RMDSZ a Magyar Állandó Értekezlet intézményesítése után a legfontosabb politikai lépésnek tekinti a státustörvényt a magyar-magyar kapcsolatok terén. - Németh Zsolt elmondta: a magyar kormány helyesen járt el, amikor kialakította álláspontját az új román kormánnyal kapcsolatban. A magyar kormány álláspontja szerint a konkrét intézkedések alapján kell meghatároznia viszonyát a román kormánnyal. Az államtitkár kifejtette: megteremtődött annak a lehetősége, hogy Románia és Magyarország gyakorlatias és intenzív együttműködést alakítson ki. A közös érdekek sorából az államtitkár az euroatlanti integrációt emelte ki, amelynek fontos feltétele egy elmélyülő román-magyar integráció. A politikus a román-magyar integrációnak négy alapvető vonatkozását emelte ki. A legaktuálisabb és legfontosabb feladatnak az elmélyültebb együttműködés megteremtését tekinti a bel- és igazságügy terén. - Ennek az a tétje, hogy Európa Románia keleti vagy pedig nyugati határán ér véget. Készen állunk arra, hogy ez a határ keleten legyen és egyidejűleg nyugat-európai mintára lebontsuk a magyar-román határokat - fogalmazott az államtitkár. Ide tartozik a vízumrendszer, a határátkelők kérdése, valamint a szervezett bűnözés elleni közös fellépés. A román-magyar együttműködés másik fontos területe a decentralizáció és a regionalizmus. Németh Zsolt biztatónak nevezte a közigazgatási törvény elfogadását. Ugyanakkor fontosnak tartja azt, hogy a román-magyar vegyes bizottsági rendszernek új vetületet adjanak. A magyar politikus pozitívan értékelte az RMDSZ és az RTDP által kötött együttműködési megállapodást, amely, szerinte, jó kiindulópont a kisebbségi jogok garantálására. A román-magyar integráció újabb fontos kérdése a gazdasági integrációt. Az elmúlt években biztatóan alakultak a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok. Németh Zsolt megerősítette: Magyarország Csíkszeredában szándékozik konzulátust nyitni, a Bánságban és a Partiumban konzuli irodákat hoznának létre. Cristian Diaconescu külügyi államtitkárral megállapodtak abban, hogy a konzulátusok megnyitásának kérdése Európában nem politikai, hanem technikai kérdés, az európai normákat ezen a téren is tiszteletben fogják tartani. A román külügyminisztérium közölte azt az álláspontját, hogy Románia is mérlegeli egy konzulátus létesítését Debrecenben vagy Gyulán. Arra a kérdésre, hogy konkrétan mikorra várható a csíkszeredai konzulátus megnyitása, Németh Zsolt elmondta: a magyar kormány készen áll arra, hogy azt akár most is megnyissák. Az erdélyi magánegyetem ügye jól halad előre, állapította meg. Az egyetem pillérei Nagyváradon, Kolozsváron, Csíkszeredában és Marosvásárhelyen lesznek. Kifejezte reményét, hogy hamarosan sor kerülhet az ideiglenes akkreditációra. A magyar kormány az erdélyi magyar egyetem támogatására 1 milliárd forintot különített el évi rendszerességgel a költségvetésben. Az alapító erdélyi történelmi egyházak jelenleg a további pénzforrások beszerzésén dolgoznak. A készülő státustörvényről Németh Zsolt elmondta: mind a magyar kormánynak, mind az RMDSZ-nek közös érdeke, hogy azt mielőbb elfogadják. Az államtitkár hozzátette: Magyarországnak komoly fejtörést okoz, hogy a határon túli magyaroknak mintegy huszonöt százaléka át szeretne telepedni Magyarországra, amely a magyar gazdaság és társadalom számára elviselhetetlen terhet jelentene. Mint fogalmazott, a felmérések azt bizonyítják, hogy a státustörvény sikeres megvalósítása esetén a Magyarországra kivándorolni szándékozók aránya mintegy ötven százalékkal csökkenne. Mircea Geoana külügyminiszter biztosította Németh Zsoltot arról, hogy Románia egy éven belül teljesíteni fogja a nemzetközi szervek által megszabott feltételeket. Az államtitkár arról is beszámolt: Magyarország érdekelt abban, hogy kidolgozza azt az autópályarendszert, amely Budapestet, Kolozsvárt és Bukarestet kötné össze. /Papp Annamária: Elmélyülő román-magyar integráció. Kolozsváron Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./
2001. február 25.
Immár hatodik alkalommal jelent meg a Nagykároly és Vidéke évkönyve, melyben a prózai és lírai vallomások szerzői többségükben Partium szülöttei. Az évkönyv szerkesztője, Silimon-Várday Zoltán vallotta: "Egy közösség árvaságra juthat, ha emlékezetét veszni hagyja. Mi a közös álmodozást, a közös emlékezést és az értékek közös őrzését akarjuk elősegíteni évkönyvünkkel." Mindenekelőtt a valamilyen formában Nagykárolyhoz kötődő alkotókat "szólaltatja meg" a szerkesztő. Dokumentum-értékű régi fotók mutatják az egykori Nagykárolyt. /Nagykárolyiság. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 25./
2001. február 28.
Magyarországnak és Romániának egyfelé vezet az útja, az Európai Unióba és ez meg fogja oldani a közös ügyet, az aradi vértanúk emlékére készült Szabadság szoboregyüttes méltó elhelyezését. Erről Dávid Ibolya magyar igazságügy- miniszter beszélt febr. 19-én az Aradi Vértanúk Öröksége Egyesület összejövetelén, ahol szó volt a Zala György által tervezett aradi szoborcsoport kiszabadításáról, illetve újbóli felállításáról. Dávid Ibolya hangsúlyozta, hogy az új román kormánnyal és a helyhatósági vezetőkkel további tárgyalások várhatók a szoborcsoport felállításának lehetőségéről. - Az igazságügy-miniszter tájékoztatta a jelenlévőket arról, hogy Romániában megszületett az a kárpótlási törvény, amelynek alapján számos Magyarországon élő erdélyi és partiumi ember jogosult lesz az egykor elvett vagyona utáni kárpótlásra. Dávid Ibolya arra hívta fel a figyelmet, hogy a kárpótlási igényeket a törvény szerint jogvesztő határidő lejártáig, 2001. augusztus 15-ig kell Romániába eljuttatni. /Újból az aradi szoborcsoportról. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 28./
2001. március 6.
Az új koltói Gyülekezeti Otthonban hagyományőrző hétvégét tartottak februárban, a Romániai Magyar Cserkész Szövetség (RMCSSZ) partiumi segédvezető-képző programjának részeként. Az Erdély valamennyi tájáról összegyűlt ifjak a különböző népi hagyományokat, viseleteket, népi hangszereket, játékokat, valamint egyes népi mesterségeket ismerhettek meg. Vetítésre is sor került, a csángók életéről Kallós Zoltán néprajzkutató tartott előadást. A különböző népviseletek és táncok szóbeli bemutatása után, a nagybányai Túróczi Klára-Jurje László házaspár tartott előadást a fazekasmesterségről. Nem maradt el a táncház sem. A háromnapos koltói rendezvény megszervezését és a házigazda szerepét Dobes Hajnal csapatparancsnok, illetve a nagybányai Gróf Teleki Sándor Cserkészcsapat vállalta. /(szika): Cserkészek a hagyományokért. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 6./
2001. március 7.
Nagyváradon a megyei RMDSZ elköltözött eddigi helyéről, a református püspöki palotából és átköltözött új ingatlanába, a Sas Palota egyik szárnyába. Az RMDSZ megyei vezetői azt szeretnék, ha igazi Magyar Ház alakulna ki ebben az ingatlanban. Egyelőre nincs áram az új székházban, a telefonokat sem sikerült még átkötni, belső munkálat is hátravan. A költöztetésnél az RMDSZ, a Nagyváradi Magyar Diákszövetség és a MIDESZ fiataljai is segítettek. Szabó Ödön ügyvezető alelnök elmondta, siettek az irodák átadásával, hogy ne akadályozzák a Partiumi Keresztény Egyetem működését, illetve az akkreditációs folyamatot. A tervek szerint ebben a Magyar Házban lesz a MIDESZ, az NMD, a RODOSZ és a civil szervezetek, az EMT, az EME, a Sapientia Alapítvány képviselete, a nőszövetség és a gazdaegyesület. /Szeghalmi Örs: Magyar Ház készül Nagyváradon. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 7./
2001. március 9.
Londonban a Gazdaság- és Politikatudományi Egyetem (LSE) két doktorandus hallgatója, Füzesi Julianna és Valentin Mandache nemzetközi konferenciát szervezett Erdély: EU-bővítés, regionalizmus és kisebbségi politika Romániában címmel. Az értekezlet anyagából kötet készül. Tom Gallagher, ismert Románia-szakértő, a Bradfordi Egyetem tanára leszögezte, hogy senki sem akarja Erdély elszakadását Romániától, legfeljebb a rossz kormányzás szül mesterséges feszültségeket, amelyeket táplálhatnak a megoldatlan gazdasági kérdések. Nem lehet a nacionalizmus áttörő sikeréről beszélni. A Románia Ceausescu után könyv szerzője nem talált elég bizonyítékot Clinton volt amerikai elnök ama értékelésére, miszerint Románia modellszerűen megoldotta volna a kisebbségi kérdést. Gabriel Andreescu ismert emberjogi aktivista vitatta Molnár Gusztáv erdélyi devolucionista elméletét. Andreescu a konszenzuson alapuló demokrácia mintáját és az egység megőrzését találta a magyar kisebbség számára követendő útnak céljai elérésére. Az értekezletre, ígérete ellenére, nem jött el sem Vasile Dancu információs miniszter, sem Ion Iliescu elnök szóvivőnője. A román és a magyar hivatalosságok jelenléte mégis számottevő volt. A rendezvényre eljött nemcsak a magyar külügyminisztériumot képviselő Szesztay Ádám és Csikos Imre, de a román külügyi tárca főosztályvezetője, Mihai Dobre, a londoni román nagykövetség két alkalmazottja, valamint - a nagy-britanniai román katonai attasé... A megjelent románok szaporán jegyzeteltek, és magnóra vettek mindent. Képviselőjük pedig vitába szállt mindegyik előadóval, kommentárjai már-már külön kiselőadás méretét öltötték. A romániai magyar előadóktól semmit sem kérdeztek. Schöpflin György arra figyelmeztetett, hogy "a románokat", "a magyarokat" csak a nacionalisták veszik egy kalap alá, a valóságban különböző magyar és különböző román tudatformákról beszélhetünk. Ha az erdélyi román öntudat a magyar kultúra hatására nagyban különbözik a regátitól, az erdélyi magyar nemcsak más, mint a magyarországi, de azon belül is jól elkülönül a székely, belső-erdélyi és partiumi magyar identitás. Schöpflin üdvözölte a magyar státustörvényt, amelyet a jelek szerint az EU is elfogad, de feltette a kérdést, hogy mi lesz Schengen után az erdélyi románok húsz százalékával, akik a magyar szürke gazdaságban dolgoznak? A magyar irredentizmusról Füzesi Julianna tartott előadást. Kifejtette, hogy a két világháború közötti időszakkal szemben Magyarország és Románia esetében ma már nemcsak hogy nincs, de nem is lehet irredentizmusról beszélni Erdély kapcsán, hiszen ennek korábbi okai megszűntek. Balló Áron a romániai magyar sajtó etnikumok közötti és az európai integrációban betöltött szerepéről beszélt, Tokay György aradi képviselő jellemezte a korábbi kormányok tevékenysége tükrében a mai erdélyi helyzetet és az EU-integrációs esélyeket. A román politika csak akkor lehet sikeres, ha egyszer már kiszámítható és hiteles lesz. A Nagy-Románia Párt nem nacionalista alapon való sikerével kapcsolatban a volt kisebbségügyi miniszter megjegyezte, hogy sokak gondolkodásmódját még mindig az álmok (EU), rémálmok (irredentizmus) és félelem (Erdély elszakítása) vezérli. Tokay szerint a románok nagyon is sérülékenyek. Takács Csaba Londonból figyelmeztette Bukarestet, hogy azt a szerencsés állapotot, amikor mind a román, mind a magyar kormány, mind pedig az erdélyi magyar kisebbség egyaránt Románia minél hamarabbi EU-betagolódását támogatja, elképzelhetetlen anélkül fenntartani, hogy a romániai magyarok kéréseit ne teljesítsék. /Balló Áron: Erdély-konferencia Londonban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./
2001. március 14.
Asztalos Ferenc Hargita megyei képviselő, az alsóház oktatásügyi bizottságának alelnöke a felsőfokú intézmények akkreditációs törvényének szakbizottsági vitájáról elmondta, hogy Anghel Stanciunak, az oktatásügyi bizottság elnökének vezényletével a nagy-romániás képviselők az akkreditációs törvény több cikkelyének olyan módosító tervezetével álltak elő, amely szerint mind a magán-, mind pedig az állami oktatásban úgy lehessen egy felsőoktatási intézményt létrehozni, ha annak keretén belül legalább egy román nyelven működő fakultás is létezik. Ha ezt elfogadják, akkor nem csak egy eljövendő tiszta magyar egyetemnek nem lehet a működését engedélyezni, hanem egy, a nemzetiségek nyelvén oktató főiskolát sem lehet akkreditálni. A kormánypártiak nem hajlottak arra, hogy ezt elutasítsák, tehát politikai egyeztetésekre volt szükség. Ecaterina Andronescu miniszter kijelentette, hogy semmi kivetnivalót nem lát abban, ha egy magyar egyetemen román kar is működik. Végül sikerült elérni, hogy a minisztérium vállalta az új módosító javaslat kidolgozását. - Egyre húzzák a Hargita megyei főiskolák akkreditálását, de a nagyváradi egyetem akkreditálása is késik. A Sapientia Alapítvány szerződést kötött a Partiumi Keresztény Egyetemmel, hogy ez betagolódik az Erdélyi Magán Tudományegyetembe. Ezért az akkreditációs bizottság azzal az igénnyel lépett fel, hogy csak akkor adja meg az egyetem működésére a jóváhagyást, ha román szak beindítására is leteszik a dossziét. Asztalos szerint sSajnálatos, hogy ezt a Partiumi Keresztény Egyetem letette. Az utóbbi időben Sepsiszentgyörgyön, Gyergyóban, Csíkszeredában, Szatmáron létrehozták a két nyelvű főiskolákat. Mindezt a mai napig nem tárgyalták meg az RMDSZ megfelelő fórumai. Akik menedzselték a két nyelvű főiskolák létrehozását, s állítom, hogy a , azok az RMDSZ programjával szöges ellentétben cselekedtek. - Asztalos szerint a a csak magyar nyelvű felsőoktatást valójában az RMDSZ-es politikusok torpedózzák meg. Mert ha Sepsizentgyörgyön, Csíkszeredán, Gyergyóban bele lehet menni ebbe, akkor mi értelme van annak, hogy a törvényhozásban az utolsókig harcoljanak a tiszta magyar oktatásért? /Magyar Balázs: Asztalos Ferenc Hargita megyei képviselő, az alsóház oktatásügyi bizottságának alelnöke elmereng. Magyarok torpedózzák a magyar egyetemet! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./
2001. március 20.
Az országos akkreditációs bizottság márc. 19-én újabb 20 szak működését hagyta jóvá. Többek között ideiglenesen akkreditálták az angol nyelv és irodalom szakot a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen. A testület nem fogadta viszont el a szintén a partiumi egyetemen létrehozandó román nyelv és irodalom, illetve a tanítóképző-idegen nyelv szak jóváhagyására vonatkozó kérést. Kötő József elmondta: a nagyváradi egyetemen eddig a vallástanári-ének szak, egyházi-közgazdasági és filozófia szak nyert ideiglenes akkreditálást. A bizottság közleményében nem esett szó az Erdélyi Magyar Tudományegyetem akkreditációs kéréséről. /Újabb akkreditált szakok. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./
2001. március 21.
Márc. 20-án Tőkés László püspök Budapesten megbeszélést folytatott Orbán Viktor miniszterelnökkel. A püspök Orbán Viktor miniszterelnököt, Pokorni Zoltán oktatásügyi minisztert és Németh Zsolt külügyi államtitkárt is Nagyváradra hívta az Arany János Kollégium felújított, kibővített épületének átadására. Az épület kibővítése az első nagyszabású munkálat, amely az egyetemépítésre adott magyar költségvetési támogatásból készül el. Az esemény máj. 19-én, a Varadinum rendezvénysorozat keretében lesz. - Tőkés László elmondta, a megbeszélés annak a tárgyalássorozatnak a része, amit a miniszterelnök időről időre folytat a határon túli egyházi, politikai, közéleti vezetőkkel. Tőkés László a Krónikának kifejtette, egyetértettek a Partiumi Keresztény Egyetem és az Erdélyi Magyar Tudományegyetem távlati összekapcsolódása kérdésében. Tőkés sajnálatosnak tartotta, hogy a magyar kormány továbbra is elzárkózik attól, hogy jelenlegi helyzetében támogassa a Magyarok Világszövetségét (MVSZ). "Ez azonban nem tette feszültté a megbeszélésünket - magyarázta Tőkés - a miniszterelnök úr megértette, hogy a Világszövetség tiszteletbeli elnökeként kötelességem képviselni az MVSZ ügyét." Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke elmondta, érzése szerint legalább olyan jó a kapcsolata a magyar kormánnyal és a miniszterelnökkel, mint Markó Béla szövetségi elnöknek. /Gazda Árpád: Nagyváradra látogat Orbán? A magyar kormányfővel tárgyalt Tőkés László. = Krónika (Kolozsvár), márc. 21./
2001. március 21.
Közel másfél év tapasztalatainak birtokában néhány változtatást eszközölnek áprilistól a Kolozsvárott megjelenő Krónika napilapban, jelentették be márc. 20-i nagyváradi sajtótájékoztatójukon az erdélyi magyar közéleti napilap képviseletében Werner Péter vezérigazgató, valamint Lukács László értékesítési igazgató. Februárban kérdőívet juttatott el olvasóihoz a lap, s a közel ezer válasz alapján kiderült, mely rovatok a legolvasottabbak. Az olvasók 94 százaléka minősítette kitűnőnek, illetve jónak az Erdélyi tudósítások rovatot, ezért a jövő hónaptól oldalainak számát bővítik, s hetente háromszor az egyik oldalt regionális mutációban készítik el. Így az egyes lapszámok ugyanazon oldala mást tartalmaz majd a Székelyföldön, Közép-Erdélyben, illetve a nyugati határszélen. Utóbbiakhoz a Partiumi Tudósítások írásai szólnak majd. Werner Péter leszögezte: "Az erdélyi magyar médiát csak külföldi tőke bevonásával lehet kiemelni jelenlegi nem túl kedvező helyzetéből." /Régiók hírei a Krónikában. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 21./
2001. március 23.
A 19. század végén és a 20. század elején nagy történeti monográfiák jelentek meg Bihar megyéről, Bunyitay Vince, Borovszky Samu, Jakó Zsigmond tollából. Megjelenésük óta a világ nagyon megváltozott, a történelmi örökség és a hagyományok veszendőben vannak. Ezért 2000-ben megszületett a gondolat, hogy meg kell írni egy hasonló munkát a mai igényeknek megfelelően. Nagy írógárdával összeállítják, és a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság gondozásában kiadják Bihar megye honismereti könyvét. Febr. 1-jén tartották az első szerkesztői ülést, és megalakították a szerkesztőbizottságot. Tagjai: Dukrét Géza, dr. Fleisz János, Borbély Gábor, Péter I. Zoltán, Mihálka Zoltán. A könyv megírását 2002. márciusára tervezik, szeretnék, ha az I. kötet: 2003-ra, a II. kötet 2004-re megjelenne. /Honismereti mű Bihar megyéről. = Bihari Napló (Nagyvárad), 2001. márc. 22./
2001. március 24.
Hamarosan három változatban jelenik meg a Krónika című országos napilap - jelentette be Werner Péter, a lap megbízott felelős szerkesztője. Április 3-tól a lap közkedvelt erdélyi tudósítások című rovata külön mutációban jelenik meg a Partiumban, Közép-Erdélyben és a Székelyföldön. A mutációk egyelőre heti három alkalommal jelentkeznek, a többi napokon az eddigi kettő helyett három oldalon jelentkeznek az erdélyi tudósítások. /Hamarosan három változatban jelenik meg a Krónika című országos napilap. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 24./
2001. március 26.
Márc. 24-én Szovátán, a Teleki Oktatási Központban tartotta a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Országos Küldöttgyűlését. A Szövetség idén ünnepli megalakulásának 10. évfordulóját - hangsúlyozta Lászlófy Pál elnöki beszámolója, mely a tízéves tevékenység lényegét foglalta össze. Az 1991-92-es éveket az iskolaalapítás és az anyanyelvi iskolák védelme jellemezte. Az 1992-96 a sorozatos tiltakozások (tüntetések, tiltakozó fórumok, élőláncok az anyanyelv és iskolái védelmére, tiltakozó beadványok, az ország elnöke, a parlament, a kormány, a tanügyminiszter felé stb.) időszaka volt, amelyek lényegében a tanügyi törvényre, a magyar egyetem létrehozására, a tanügy szabályozására vonatkoztak. 1996-2000 az RMPSZ számára is a politikai hatalomváltáshoz fűződő remények időszakát jelentette. A szakmai megvalósításokban külön fejezetet jelent a Bolyai Nyári Akadémia, melynek intézményesítésével sikerült elérni a Kárpát-medencei pedagógus továbbképzésbe való integrációt. 1993-2001 között nyolc alkalommal, évente 16-24 tanfolyam működtetésével 6000 pedagógus vett részt e továbbképzéseken. Kiemelt feladatként valósította meg az RMPSZ a négy oktatási központ kialakítását. 1994-2001 között létrehozták és fejlesztették a szovátai Teleki Oktatási Központot. Szintén az Illyés Közalapítvány támogatásával saját tulajdonú házat vásároltak a Partium-i, a kolozsvári Gál Kelemen valamint a Székelyföldi Oktatási Központ számára. E központok fenntartását és működtetését kiemelten a magyarországi Oktatási Minisztérium anyagi és szellemi támogatása biztosítja. 1998-tól az Erdélyi Tankönyvtanács az RMPSZ-en belül önálló programmal és költségvetéssel rendelkező szervezet lett. Az RMPSZ 2000. január 5-én Ábel Kiadó néven tankönyvkiadót jegyeztetett be. Az RMPSZ tevékenységének fontos területe a pedagógus-utánpótlás biztosítása. Folyamatban van a Sapientia Alapítvány által beindítandó magyar egyetem akkreditációja, a pedagógushiány további fokozódása azonban az anyanyelvi oktatás helyenkénti ellehetetlenüléséhez vezet. Markó Béla beszédében megjegyezte: kár lenne az oktatási törvény új lehetőségeit holt betűként szemlélni. A magyar oktatás színvonalát, útját, módját a helyi közösségekben távlatilag sokkal jobban tudja befolyásolni mintha ki lennénk szolgáltatva a központi hatalom kényének-kedvének. Az RMDSZ próbálja megakadályozni, hogy főtanfelügyelőket, tanfelügyelőket, mindazokat, akik felelős beosztásban vannak az oktatásban, leváltsanak. /Tíz éves a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26., Bögözi Attila: Jó munkalégkörben, szolgálatot teljesítve. Tíz éves a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./ Egységes, az egész romániai magyar közoktatásra vonatkozó szórványprogram kidolgozását nem tartjuk hatékonynak és talán tudományosan megalapozhatónak sem - jelentette ki Burus Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) főtitkára. Király Annamária, a Magyar Oktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Titkárságának főtanácsosa vázolta a státustörvényből származó előnyöket. /Szórvány-támogatás. =Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 26./
2001. március 26.
Márc. 24-én Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumtermében tartotta honismereti találkozóját a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság. Dukrét Géza elnök bevezetője után előadások hangzottak el, majd megtartották a Bizottság közgyűlését és megbeszélték a Bihar megye honismerete című gyűjteményes kötet szerkesztésével és kiadásával kapcsolatos tennivalókat. Az előadások változatosak voltak, többek között Bessenyei István Székelyhíd történetét foglalta össze, Major Miklós falutörténeti dolgozata egy Árpád-kori település, Szilágyzovány históriáját taglalta, Sallay Károly ugyancsak egy Árpád-kori, magyar szempontból elszórványosodó falu, a Szatmár megyei Apa monográfiájából kínált ízelítőt. /Helytörténészeink nem tétlenkednek. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 26./
2001. április 2.
Partiumi egyházi műemlékek - 2001 címmel tartott konferenciát Nagyváradon, márc. 30-án a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. Jelen voltak a magyarországi szakemberek is. Tőkés László püspök szóvá tette, hogy kevesen jöttek el, ez is mutatja "ennek az ügynek az elhanyagolt voltát még az egyház keretében is". A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának műemlékvédelmi támogatási programját Sebestyén József építészmérnök ismertette. Örvendetes, hogy 1999-től a Magyarország határain túli épített örökség védelmére is juttatnak pénzt. Az évi mintegy 150 millió forint egyelőre csak gesztusértékű, mégis szép eredményeket értek el. Idén például több mint száz programot támogatnak, ebből egy pár kiemelkedőt, így a hadadi templom restaurálását. A konferencia anyaga könyv formájában is megjelenik. /Péter I. Zoltán: Védeni kell műemlékeinket. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 2./
2001. április 3.
A következő évtől Bihar megyével együtt fog Szatmár megye PHARE - CBC pénzekre pályázni, a két partiumi terület 125 ezer eurót célozhat meg pályázataival. Mircea Ardelean, a megyei tanács alelnöke elmondta, három tervük támogatására fordítják majd a megyébe érkező támogatást. A petei átkelő folytatásaként kértek pénzt a Fabricii úti felüljáró megépítésére, továbbá a Túr és a Kraszna ökológiai rendszerének újjáépítésére, illetve a víztisztító Avasfelsőfaluig való kiterjesztésére. Az alap pénzeiből, 1996 óta 4,2 milliót költött el Szatmár megye, árvízvédelemre és regionális fejlesztésre. /125 ezer eurón osztoznak jövőre. Szatmár Biharral pályázik. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 3./
2001. április 4.
Zilahon tartottak egy magyar-magyar, azaz partiumi magyar és csángómagyar találkozót, Simonfy Irén, a Szilágy megyei EMKE elnöke kezdeményezésére, melyen sok fiatal érdeklődő volt jelen. László László történész előadásából megismerhették a jelenlevők a moldvai csángók eredetét, történelmét. A pusztinai származású Nyisztor Tinka néprajzkutató életútja kiváltságosnak mondható, csángómagyarságában ugyan is a néhány kiemelkedő közéleti személyiséghez tartozik. Román nyelven végezte a középiskolát, Sepsiszentgyörgyön szerzett darukezelő szakmát, majd számítógépkezelő lett. A rendszerváltást követően Budapesten az ELTE néprajz szakán diplomázott, jelenleg svájci ösztöndíjasként készíti doktori disszertációját a keleti táplálkozási szokásokról. Jelenleg nyáron nyolcvan csángó gyermek tanulja anyanyelvét, a hazatérők tanítanak. - Háromszor gyűjtöttek aláírásokat anyanyelvű misézésért, a Vatikán viszont arra hivatkozott, hogy nem jutott el hozzájuk az irat, pedig Budapesten a pápának is átadták az írásos kérést. A moldvai csángók 1968-ig imádkoztak, énekeltek magyarul, noha a zsinat megengedte az anyanyelvű misézést, a moldvai papok román nyelvre változtatták az imádságot. 1990-től a papok vezették be a köztudatba a "román katolikus" fogalmat, hogy a csángók tudatlanságát kihasználják. - Elgondolkoztató, hogy a moldvai katolikus falvakban a folkloristák egyetlen román népballadát sem tudtak gyűjteni. Ellentmondás, hogy miközben Brassóban az Európai Nyelvek Éve rendezvényeit tartották hazai kisebbségek képviselői részvételével, pár száz kilométerrel távolabb, Bákóban éppen a csángósággal szembenálló "kulturális szervezkedés" zajlott. Megalakult az A. D. Martinas nevével fémjelzett egyesület. A kommunista diktatúra idején Adrian Paunescu lapja, a Flacara 1986. február 28-i számában méltatta azt a D. Martinast, aki könyvében igyekezett bizonyítani a csángók román eredetét. Annak idején a méltatók kiemelték: "a IX. kongresszus újító forradalmi szelleme tette lehetővé a könyv megjelenését". - A kommunista pártkongresszus szelleme él tovább Moldovában bizonyos művelődésinek mondott egyesületben. /Fejér László: Háromszor gyűjtöttek aláírásokat anyanyelvű misézésért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./
2001. április 7.
Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) legutóbbi ülésének napirendjén a romániai magyar nyelvű műszaki felsőoktatás helyzete és jövője szerepelt. Kolozsváron az EMT az idei tanévben öt szakon indított be magyar nyelvű terminológiai előadássorozatot (építőmérnöki, számítástechnikai, gépészeti, villamosmérnöki, vegyészmérnöki szakok) az illetékes egyetemi hatóságok beleegyezésével; Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Tudományegyetem (Sapientia Alapítvány) keretében négy szak (három mérnöki és egy matematika-számítástechnika) indításához állítottak össze iratcsomót, amely az Egyetemi Akkreditációs Bizottság döntésére vár, Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetemen mérnök-közgazdász szak elindítását tervezik, várva az Egyetemi Akkreditációs Bizottság hivatalos döntését, Sepsiszentgyörgyön a Sapientia Alapítványnak építőmérnöki, faipari és textilmérnöki karok indítására tettek ajánlatot; a temesvári és brassói egyetemeken a kolozsvárihoz hasonló terminológiai előadások bevezetését tervezik a következő tanévtől. A résztvevők az EMT területi szerveivel együttműködve kidolgozzák a romániai magyar nyelvű műszaki felsőoktatás stratégiáját (április hó végéig), követve a kétsíkú - főiskolai és egyetemi - képzés elvét. Föl kell frissíteni az EMT által létrehozott egyetemi oktatói adatbázisokat, és hozzáférhetővé kell tenni azokat (a világhálón. Az EMT javasolta egy műszaki kutatóintézet létrehozását, amely a fiatal kutatóknak munkahelyet, a felsőoktatásban dolgozóknak a szakmai továbbképzés lehetőségét biztosítaná. A résztvevők nagyobb figyelmet fordítanak majd a műszaki könyvkiadásra. A tanácskozás résztvevői nehezményezték, hogy a Sapientia Alapítvány kuratóriumának nincs a műszaki felsőoktatásban dolgozó tagja. /Napirenden a magyar nyelvű műszaki felsőoktatás helyzete. Ülésezett az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./
2001. április 9.
Ápr. 7-én Kolozsváron ünnepélyesen felavatták a tervezett erdélyi magyar magánegyetem kutatóintézetét, amelynek feladata a tervek szerint az, hogy szakembereket biztosítson a leendő felsőfokú tanintézet számára. A kutatóintézet egyelőre Kolozsvár belvárosában kapott helyet, bérelt helyiségekben. Első munkatársai azok a fiatal oktatók, akiknek kutatói pályázatát a közelmúltban fogadta el a Sapientia Alapítvány. Ápr. 7-én Sapientia Alapítvány kuratóriumi ülést is tartott Kolozsváron, amelyen jelen voltak az alapító egyházi vezetők, illetve azok képviselői. Az ülésen jóváhagyták az alapítvány kolozsvári központjának, csíkszeredai képviseletének, valamint a Nagyváradon működő Partiumi Keresztény Egyetem idei működési költségeire szánt összeget. Az erdélyi magyar magánegyetem felállítását tavaly óta évi 2 milliárd forinttal támogatja a magyar állami költségvetés. /Kolozsváron felavatták a leendő magyar egyetem kutatóintézetét. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 9./
