Fodor Sándor nem fogadta kitörő örömmel a székely nemzeti tanácsok és a magyar nemzeti tanácsok megalakulását. Ha az RMDSZ mellett még egy (komolyan vehető) hazai magyar politikai tömörülés indulna a választásokon, ez megosztaná a romániai magyar szavazókat - és egyik se jutna be a parlamentbe. Vezetőik azonban kijelentették: nem lépnek fel a parlamenti választásokon az RMDSZ ellen. A Székely Nemzeti Tanács, vagy Kalotaszegen, Biharban a Partium magyarlakta vidékein megalakuló Magyar Nemzeti Tanács hasznos munkát végezhet a maga területén. A székely tanácsok alakulása azonban figyelmeztethetné az RMDSZ-t: nem hasznos dolog, ha a szervezet vezetői szinte kivétel nélkül "nyugdíjas állás"-nak tekintik tisztségüket. Egyelőre az RMDSZ-vezetők rendíthetetlenül ragaszkodnak státusukhoz (székükhöz). Fodor javasolta, hogy azok a magas rangú RMDSZ-tisztségviselők, akik a diktatúra idején is ilyen-olyan tisztségeket töltöttek be (akár csak szakmaiakat is), immár vonuljanak tisztességgel vissza. Úgy, ahogy ezt a hazai magyar könyvkiadásban, művelődési életben elévülhetetlen érdemeket szerzett Domokos Géza tette. /Fodor Sándor: Még egyszer a Székely Nemzeti Tanácsról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./
2003. november 13.
Dr. Egyed Ákos akadémikus, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke is részt vett a tudományos társaság nagyváradi fiókszervezetének magyar tudomány-napi konferenciáján, ismertette az egyesület célkitűzéseit. Az EME 1700 tagot számlál, s várhatóan módosulni fog az elnevezése, a tudományos társaság megnevezést is hozzákapcsolják. Nov. 21-22-én szerveznek Tudományosság Erdélyben címmel konferenciát az EME nov. 23-ai születésnapja alkalmából, amin hangsúlyt kap a régiókutatás. A Partiumi Keresztény Egyetem /PKE/ tudományos műhelyét dr. Szilágyi Györgyi rektor-helyettes és dr. Flóra Gábor dékán-helyettes ismertette. A rektor-helyettes kifejtette, hogy a doktori fokozatok elnyerésében igyekeznek támogatni az ifjúságot, három kutatócsoportjuk is működik. Flóra Gábor szerint a határon túli kutatók hátrányos helyzetben vannak az anyaországiakhoz képest, mivel bizonytalan a pénzforrásuk. Kutatói állások felkarolására is szükség volna, ezzel biztosíthatnák az erdélyi kutatók helyben maradását. A magyarországi ösztöndíjasok többnyire kint maradnak. A PKE számára előrelépést jelenthet az EME-vel kötött együttműködési egyezmény. Dr. Fleisz János, a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének /BINCISZ/ elnöke a szervezet ismertetésén kívül elmondta: erős központra, ugyanakkor rugalmas struktúra kialakítására van szükség a kutatásban az önállóság megteremtéséhez. János-Szatmári Szabolcs, az EME nagyváradi fiókszervezetének elnöke úgy vélekedett, hogy az EME kapcsolataival a kutatásban segítheti a fiatalokat. Az EME társadalomtudományi és bölcsészettudományi szakosztályának nov. 7-8-án szervezett konferenciáján majdnem húsz előadás hangzott el: a szabadság, az identitás, a társadalomba való illeszkedés, a kisebbségi létformához és az egyén problémájához kapcsoló aktuális kérdésekről. /Balla Tünde: Az erdélyi valóság talaján - a tudományos műhelyekről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./
2003. november 15.
Dr. Egyed Ákos, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke e vele készült interjúban kitért arra, hogy az erdélyi magyar tudományos utánpótlás alakulása jól halad. A Babes-Bolyain, a Sapientián és most már számos más egyetemen is tanulnak magyarok. A gond az: hogy minél több fiatalt itthon tudjanak tartani, megélhetést biztosítani számukra, olyan szervezetekbe tömöríteni őket, melyek kapcsolódnak a magyar és román tudományossághoz. Fontos lenne az ösztöndíjak mennyiségének növelése. A középgeneráció teljesen hiányzik. Van olyan 86 éves professzor, akadémikus, aki öt emberrel foglalkozik rendkívül szigorúan. - Közösség nélkül az egyén soha nem boldogult és ezután sem fog. - A Partium kicsit más, mint Erdély, Bánát is, mint Partium, vagy Erdély, a Székelyföld, ezek sajátosságok, értékek és a régiókutatás ezt igyekszik hasznosítani. - A magyarságnak nagy tapasztalata van a túlélésben, az önösszeszedésben. /Balla Tünde: Közösségeink nélkül nem leszünk önmagunk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./
2003. november 15.
Angi István zeneesztéta, filozófus, egyetemi előadótanár a napokban töltötte 70. életévét. A Gh. Dima Zenekonzervatóriumban enciklopédikus tudásával lenyűgözte tanítványait, akiket mindig bátorított, kutató munkára ösztökélt. Ennek érdekében rendszerint saját, hihetetlenül gazdag könyvtárát is "közhasználatra" bocsátotta. Angi István Kézdivásárhelyen elvégezte a mezőgazdasági középiskolát, onnan ment egyetemre, és két évet elvégzett, amikor Nagy István zeneprofesszor felfedezte őt, akkor kezdődött a zenei képzése, közben elvégezte az agronómia szakot. Zsurka Péternél hegedült tovább. Volt kamarazene-együttese is, vonósnégyese. Angi István az egyetemen esztétikával kezdett foglalkozni gyakornokként, később kiküldték Moszkvába, s ott doktorált esztétikából. Azóta főleg zeneesztétikával foglalkozik, elméleti vonalon, emellett állandó kapcsolatban maradt az élő zenével. Most, vén fejjel is a Schola Gregoriana Monostorinensisben énekel, mert nem bírta ki, hogy ne énekeljen. Zeneesztétika mellett más diszciplínákkal is foglalkozik, zeneretorikával, modern művészetelméletekkel és zenepszichológiával. Első tanulmánykötete 1975-ben látott napvilágot Zene és esztétika címen. Hosszabb szünet után, 2001-ben az Ariadné-sorozatban jelent meg Az esztétikum zeneisége, a Korunk Baráti Társaság segítségével. Most jelent meg legújabb kötete "A zenei szépség modelljei" címmel. Zenei téren Kiss Elek volt a hegedűtanár, aki Marosvásárhelyen elindította őt, azután Nagy István karmester, hegedűművész-professzor egészen az államvizsgáig irányította tevékenységét. - Angi István 45 éve tanít esztétikát. Tanít a Babes-Bolyai Egyetemen, a Sapientián és a Partiumi Egyetemen. A munkát nagyon korán, hajnalban elkezdi. Sajnos, a Zeneakadémián ma sincs magyar zeneoktatás, de a Babes-Bolyai Egyetem teológiai-didaktikai fakultásán, a református karon létrejött egy zenei "modul", azaz a hitoktatók második szakként felvehetik a zenét. Ezenkívül a Nagyváradi Partium Egyetem már a harmadik-negyedik zenetanár generációt bocsátja útra! /Kulcsár Gabriella: A holnap maga a reménybe fogant várakozás, Beszélgetés dr. Angi István zeneesztétával. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./
2003. november 19.
A romániai magyar közszolgálati televízióstúdióknak juttatott külön hullámhossz, a Kolozsvári Televízió új sugárzási lehetősége, a marosvásárhelyi területi stúdió beindítása mind a romániai magyar televíziózás bővülő lehetőségeit vetíti előre. A Kolozsvári Televízió nem 20-25, de 300-600 kilométeres körzetben fogható majd a közeljövőben földi antennával, legalábbis erről szól az Országos Audiovizuális Tanács nov. 13-i döntése, és ezt erősítette meg alelnöke, Gáspárik Attila is. Idevágnak a több lábon álló erdélyi magyar televízió megteremtését célzó tárgyalások is Markó Béla és Medgyessy Péter között. A közszolgálati televízió bukaresti és kolozsvári magyar műsorait jelen pillanatban az 1-es és a 2-es műsoron lehet vételezni. Mindkét kolozsvári kábeltévé-szolgáltató, az Astral és az UPC, kínálatában helyet kap a Duna TV és az m2-es magyarországi közszolgálati adók műsora. Vajon elég-e ez Erdély egyik legnagyobb, egyazon településen élő magyar közösség igényeinek, hogy amíg magyarul legfeljebb négy (ebből is csak a két egész napos) műsor közül válogathatnak, addig román nyelven 30 különböző műsor van. A Partiumban és a Székelyföldön - de magyarlakta falvak sokaságában szerte Erdélyben néhány magyarországi kereskedelmi adó is fogható. A Székelyföldön pedig azokat a nyugati adókat, amelyek román fordítást is biztosítanak, behozták magyarul is. Például úgy, hogy, mondjuk, a Discoveryt románul feliratozzák, de magyar szinkronnal hallgatható. Kolozsvár lakosságának jelezni kell a kábeltévé-szolgáltatóknak, hogy több magyar nyelvű műsort akarnak. Az ügyet felvállalhatná a Kolozsvár Társaság. /Balló Áron: A magyar tévénézés esélyei Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./
2003. november 24.
Nov. 22-én Érmindszenten tizennegyedik alkalommal rendezték meg a hagyományos Ady-zarándoklatot. Nyilvános vita alakult ki a szervezéssel kapcsolatosan az EMKE alelnöke, Muzsnay Árpád főszervező és Tőkés László püspök között. A nézeteltérés oka az volt, hogy az EMKE és az RMDSZ tasnádi szervezete által szervezett hagyományos zarándoklat mellett a Királyhágómelléki Református Egyházkerület saját programokat hirdetett meg erre a napra, amelyekben viszont a szervezők nem kívántak partnerek lenni. Az RMDSZ megyei vezetői és - Pécsi Ferencet kivéve - parlamenti képviselői nélkül zajlott le az idei Ady-zarándoklat. Az érmindszenti református templomban Gellért Gyula hirdetett igét. Tőkés Lászlópüspök mondott üdvözlő beszédet, majd átadta a gyülekezetnek a művelődéstörténeti ritkaságnak számító Váradi Bibliának tavaly, a magyar kormány támogatásával újranyomott példányát. A templomban dr. Indig Ottó előadásával folytatódott az ünnepség. Az emlékünnepségen Muzsnay Árpád főszervező, az EMKE alelnöke sajnálatosnak nevezte azt, hogy míg a zarándoklat az elmúlt években a Kárpát-medencei magyarság egyik rangos kulturális eseményévé vált, addig egyesek most ki akarják sajátítani az ünnepséget, azzal, hogy "rászerveznek" az eredeti elképzelésre. Ady szellemi hagyatékát nem sajátíthatja ki sem felekezet, sem politikai irányzat - jelentette ki Muzsnay, majd köszöntötte a főbb meghívottakat: Szentpéteri Istvánt, a magyar kolozsvári főkonzulátus konzulját, Schönberger Jenő szatmári megyés püspököt, illetve a szatmárnémeti baptista gyülekezet és zsidó hitközség vezetőit, Vékás Zoltánt és Décsei Miklóst. Tőkés László visszautasította azt az állítást, hogy az egyházkerület rászervezett volna a rendezvényre, majd felolvasta az RMDSZ Szatmár megyei szervezete állandó bizottsága nyilatkozatát és Muzsnay Árpád egy levelének részletét: nem értenek egyet azzal, hogy Matolcsy György volt magyarországi miniszter a szobor előtt tartson előadást. Tőkés László emlékeztetett: a Királyhágómelléki Református Egyházkerület pályázatot nyert a Széchenyi-terv keretében az Ady Művelődési és Gyógyfürdőközpont megvalósítására, de az RMDSZ elvette a 320 millió forintos támogatást az egyházkerülettől. A tavalyi alapkőletétel momentumát is felidézte - amelyen az RMDSZ-tisztségviselők nem vettek részt. Muzsnay Árpád elmondta: az, hogy a püspök kifejthette véleményét azt bizonyítja, nem állja meg a helyét az a kijelentés, hogy a szervezők nem engednek szóhoz jutni bizonyos személyeket. Ezután folytatódott a műsor. George Vulturescu, a Szatmár Megyei Művelődési Igazgatóság vezetője Ady költészetéről beszélt, majd Schönberger Jenő püspök következett. Végül a Királyhágómelléki Református Egyházkerület folytatta meghirdetett rendezvényét a tervezett Művelődési és Gyógyfürdőközpont alapkövénél felállított emlékjelnél. /Fodor István: Ady-zarándoklat - 2003: Vitába szállt egymással a szervezés kapcsán Muzsnay és Tőkés. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 24./ A Királyhágómelléki Református Egyházkerület szervezésében felavatták az emlékjelet, melyet az egyházkerület igazgatótanácsa az Ady Művelődési és Gyógyfürdőközpont tervezett helyén állított. Amíg nem tisztázódik a helyzet, az egyházkerület kezdeményezésére létrehozzák a Partiumi Írótábort, jelentették be. A tábor számára már megrendeltek több mint 10 faházikót Székelyföldről, hogy Ady szülőfaluja a mai magyar irodalom egyik partiumi központjává váljon. A nagyméretű pannón magyar és román nyelven az alábbi szöveg áll: "Ezen a helyen épül meg a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, az érmindszenti és gencsi társegyházközségek és az Érkávás községi önkormányzat kezdeményezésére az anyaország támogatásával az Ady Zarándokhely és Partiumi Írótábor, költőóriásunk emlékének ápolására, szülőföldjének felemelkedésére. Bár az építkezés megkezdését politikai rosszakarat megakadályozta, Ady Endre szelleme és mai hódolóinak akarata végülis győzni fog. Érmindszent, 2003. november 22."Aláírásgyűjtést kezdeményezett az egyházkerület, amelyben a csatlakozók azt kérik: az eredeti tervek szerint valósuljon meg az Ady-központ, azaz kerüljön vissza a kezdeményezőhöz a pályázati pénz. A zarándoklat napján az ívet több, mint 700 személy írta alá. /Fodor István: Emlékjel a meg nem valósult Ady-központ helyén. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 24./Tőkés László püspök nov. 21-ei sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy elkészült a perirat, vagyis az érmindszenti Ady-zarándokhely ügye jogi útra terelhető, de még nem érett meg a "helyzet" a perindításra. Továbbra is folytatni akarják politikai háttér lobbytevékenységüket azért, hogy az Ady-központ a bölcsőhelyen felépüljön. Az ügy előzménye, hogy az egyházkerület a korábbi magyar kormányhoz nyújtott be pályázatot a központ létrehozásáért, ami a püspök szerint pozitív elbírálást nyert, de a támogatási szerződést nem velük kötötte meg az új kabinet, mert a Mecénás Alapítvány Nagyváradon építendő Ady-központjának tervét találták kivitelezhetőnek. Méltányos megoldást várnának a magyar kormánytól, az érmindszentiek érdekében nincs joguk lemondani egy szerzett jogról, közölte Tőkés László a sajtótájékoztatón. A Gencsen nemrég összegyűlt 500 aláírást pedig a magyar kormányhoz fogják eljuttatni. /(Balla Tünde): Elkészült a perirat az Ady- zarándokhely ügyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./
2003. november 24.
A mezőgazdaság fejlesztésével szeretné elősegíteni a partiumi magyarság szülőföldön maradását a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. A partiumi mezőgazdaság felvirágoztatása lehetséges módozatainak kidolgozására az egyházkerület bizottságot állított fel néhány évvel ezelőtt, Csapó I. József volt szenátor vezetésével. Csapó elmondta, az elkészült tanulmány integrált fejlesztést javasol, melynek része a háztáji gazdaságok családi farmokká való átalakítása, körzeti gépállomások és kis feldolgozóüzemek létesítése, valamint egy marketingiroda felállítása. Az egyházkerület egyúttal hozzákezdett az anyagi függetlenségét biztosítani hivatott egyházközösségi farmok létesítéséhez, e célból az elmúlt években közel harminc sikeres pályázatot nyújtott be az Új Kézfogás Alapítványhoz. Az elnyert pénzek folyósítása folyamatban van, mostanáig mintegy 600 hektár földet sikerült megvásárolni, mondta Tőkés László. Negatívumként említette a püspök, hogy elakadt a körzeti gépállomások létrehozása. Csapó I. József reméli, jövőre sikerül beindítani a mezőgazdasági szakemberek képzését a Partiumi Keresztény Egyetemen. A Pro Universitate Partium Alapítvány már előre szerződést kötött több egyházközséggel, melyek hozzájárultak, hogy az egyetem rendelkezésére bocsássanak egy 53 hektárnyi területet a hallgatók gyakorlati képzését és a kutatást szolgáló farm létrehozására. /Pengő Zoltán: Alapítványi pénzen vásárol földet az egyház. = Krónika (Kolozsvár), nov. 24./
2003. november 24.
Nov. 22-én A rendezés művészete című színháztudományi konferenciának adott otthont a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem. Román és magyar nyelven folytak az előadások, melyek a színháztudomány majd minden területét lefedték. A magyar nyelvű előadásokon a rendezésről neves előadók beszéltek: dr. Gajdó Tamás, a budapesti Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet munkatársa, Kovács Levente, a Színművészeti Egyetem tagozatvezető tanára, Egyed Emese (Babes- Bolyai Tudományegyetem) a XIX, dr. Ungvári Zrínyi Ildikó (MSZE) , János-Szatmári Szabolcs (Partiumi Keresztény Egyetem), Tar Gabriella (doktorandus, BBTE), dr. Farkas Ibolya (MSZE), Ilyés István (doktorandus, BBTE), Balási András (MSZE), Bartha Katalin (doktorandus, BBTE) a korai Makrancos hölgy-előadásokkal foglalkozott, míg Gyéresi Júlia (MSZE), Killár Katalin (MSZE), Papp Éva (MSZE), Selyem Ildikó (MSZE) és dr. Béres András (MSZE). Könyvbemutatóra is sor került: dr. Béres András Kincses Elemér Csatorna című drámakötetét, dr. Lázok János és dr. Cristian Stamatoiu a Symbolon című folyóirat 2003/1-es számát ismertette. /Nagy Botond: Tudományos ülésszak a rendezés művészetéről. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./
2003. november 29.
Megbeszélést tartott nov. 28-án Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke és Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektora. A tanácskozáson Tőkés László püspökön és Andrei Marga rektoron kívül jelen volt Bíró András professzor, Buzogány Dezső, a teológiai-didaktikai tanszékről, valamint Néda Árpád és Serban Agachi prorektorok. A megbeszélésről Tőkés László püspök nyilatkozott a Szabadságnak. - A BBTE komoly támogatást nyújt a Partiumi Keresztény Egyetemnek (PKE) elsősorban az államvizsgák lebonyolításában, de általában is kedvezően viszonyul hozzánk - mondotta a püspök. A BBTE sok oktatója tanít a nagyváradi egyetemen, továbbá fontos szerepe van az akkreditáció kérdésében is. Kedvezően viszonyul a partiumi és az edélyi magyar tudományegyetemhez, egészében véve tehát szövetségesünknek tartjuk a rektor urat - fejtette ki Tőkés László. Szó esett arról is, hogy a BBTE keretében kihelyezett tanítóképzés fog zajlani majd Nagyváradon. - Mi az önálló magyar egyetem hívei vagyunk, a rektor pedig a multikulturális egyetem révén kifogja a szelet a mi vitorlánkból - fejtette ki Tőkés Lászó. /Köllő Katalin: Margával találkozott Tőkés László. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./
2003. december 2.
Immár egy éve annak, hogy a Szövetség belső ellenzékének számító Reform Tömörülés RMDSZ-platform felszámolta önmagát és mozgalommá alakult. A Reform Mozgalom az egyik fő kezdeményezője volt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakításának. Az RMDSZ legutóbbi kongresszusán hozott határozataival, amellyel bárki szankcionálható, akinek valami köze van az EMNT-hez, választás elé állította az embereket: RMDSZ vagy EMNT. Toró T. Tibor Temes megyei képviselőt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testületének egyik ügyvivője a vele történt beszélgetésben kifejtette: a válságot a felületes elemző hajlamos hatalmi harcra visszavezetni. Az "eredendő bűn" 1992-re tehető, amikor megfogalmazták, hogy az ország területi integritását tiszteletben tartó belső önrendelkezés elve alapján élni kívánnak a közösségi önkormányzáshoz való joggal. Ez a Kolozsvári Nyilatkozatban megfogalmazott nemzetpolitikai program: a közösségi autonómiák különböző formáinak törvény útján való létrehozása és működtetése, erre az RMDSZ parlamenti képviselői a Szent Mihály-templom oltára előtt nyilvános esküt tettek. Azonban az RMDSZ vezetői erről még érdemi dialógust sem kezdeményeztek a román társadalommal, szóba sem hozták tárgyalásaik során. A belső ellenzék kritikája erre vezethető vissza. A csúcsvezetés elkezdte az autonomisták kiiktatását a döntéshozatalból. Ez a folyamat Szatmárnémetiben tetőzött, a párt legutóbbi kongresszusán. A Reform Tömörülés több száz alapszabálymódosító indítványból álló csomagot nyújtott be. Eredményt nem ért el. Ezért döntöttek a platform felszámolásáról. A Reform Mozgalom ideje talán a parlamenti választások előtt jön el. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot, vagy az annak önálló résztestületeként már megalakult Székely Nemzeti Tanácsot nem lehet az RMDSZ alternatívájaként értelmezni. Az EMNT célja nem ellentétes az RMDSZ programjában megfogalmazott stratégiai célokkal. Az RMDSZ-nek a legjobb tudása szerint fel kell vállalni az EMNT által megfogalmazott nemzetstratégiai célokat. A Magyar Polgári Szövetség a Székelyföldön vagy a Magyar Polgári Egyesület a Partium tömbrészében jelenthet valós alternatívát a közösségétől eltávolodott területi RMDSZ-vezetők gyakorlatával szemben, viszont a szórványközösségek esetében imperatívusz az egységes fellépés a választásokon, és ez csakis a létező RMDSZ-szervezetek keretében lehetséges. - Adódhatnak nézetkülönbségek, mint ahogyan történt ez a SZNT elnöke, dr. Csapó József nevével fémjelzett székelyföldi autonómia-statútum és a Bakk Miklós politológus által koordinált szakértői testület által kidolgozott jogszabálytervezetek között. Toró. T. Tibor úgy érzi, sikerül elérni a kritikus tömeget, amely beindítja az autonómia láncreakcióját. Bízik abban is, hogy a következetes autonómiapolitika ismét a magyar érdekképviselet fősodrába kerül. /Székely Kriszta: Az autonómia háttérbe szorulása hívta életre az EMNT-t - állítja Toró. T. Tibor, a EMNT kezdeményező testületének ügyvivője. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./
2003. december 2.
Nov. 29-én tartotta évi közgyűlését az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Kolozsváron, tisztújítást is tartottak. Dr. Kötő József leköszönő EMKE-elnök kifejtette: az EMKÉT-t a kultúra intézményesítésének szándéka vezérelte. Az EMKE saját székházba került, saját munkatársi gárdával. Ugyanakkor megalakult a Barabás Miklós Céh, a Romániai Magyar Könyvescéh, a Dalosszövetség, a Népfőiskola stb. Az intézményesítés területén a másik fő szempont a Magyar Ház láncolatának kiépítése. Példaként említette a zilahi, és a visói Magyar Házat, saját székházzal. Javasolta az alapszabályzat korszerűsítését. A vezetőség együttműködési megállapodást írt alá az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségével és a Temesvári Nőszövetséggel. A tisztújításra eredménye: elnök - Kötő József, ügyvezető elnök - Dáné Tibor Kálmán, elnökségi tagok - Guttman Mihály, Zahoránszky Ibolya, Tófalvi Zoltán, Beder Tibor. Alelnökök, régiók szerint: Bánság - Matekovits Mária; Partium - Muzsnay Árpád; Belső Erdély - Ábrám Zoltán; Székelyföld - Ördög-Gyárfás Lajos. Társadalmi és civil kapcsolatok tartása: Szép Gyula. Gazdasági funkcióba visszaválasztották Katona Rékát, az ellenőrző bizottság két tagja pedig Takács Gyula és László Edit közgazdászok. A díjkiosztás során tizennégyen vehették át a közművelődési egyesület kitüntetéseit. /Köllő Katalin: Régi-új elnöke van az EMKÉ-nek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./
2003. december 4.
A magyarság megosztásának tekintetében nem rózsaszínű a jövőkép, vélekedett Lakatos Péter, a Bihar megyei RMDSZ elnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács régiókról szóló kerettörvény tervezetére reagálva. Meglehet, jószándékkal íródott az autonómia-statútum, de a gyakorlati életben alkalmazhatatlan, mert a tömbmagyar székelyföldi és a szórványban levő partiumi megyék lehetőségei az autonómia-építésre teljesen mások. Tulajdonképpen csak Székelyföldön lehet megvalósítani az autonómiát, ezért Lakatos Péter úgy vélekedett, hogy az önkormányzatokat kellene jobban megerősíteni, több jól képzett magyart bevonni a munkába, kialakítva az eurorégiókat, mert hosszú távon ez ad esélyt a magyarság fejlődésére. Az RMDSZ és a Reform Tömörülés viszonyát tisztázó megbeszéléseken a Magyar Polgári Egyesület nem zárta ki azt sem, hogy önálló jelöltet indít a közelgő helyhatósági választásokon, ezért látja megosztottnak lehetőségeinket az elnök. A legutóbbi választmányi ülésen kilátásba helyezték a szövetség munkáját gátló belső ellenzék megregulázását, ezzel kapcsolatban Lakatos Péter elmondta, hogy az Operatív Tanács megkezdte az egyeztetéseket, s a dec. 20-i választmányi ülésen hozzák nyilvánosságra az eredményeket. /(Balla Tünde): Autonómiáról Váradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./
2003. december 4.
Az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatási Közalapítvány (EÖKIK) vezetője, Törzsök Erika, exkluzív interjút adott a lapnak az alapítvány tevékenységéről. November 28-án a budapesti Kossuth Klubban egynapos konferenciát szervezett az EÖKIK a határon túli magyarok által lakott régiók gazdasági átalakulásáról. Az elhangzott előadások (a partiumi, erdélyi, felvidéki, vajdasági helyzet elemzései) egy hosszabb kutatómunka tanulságait foglalták össze, amelyet Réti Tamás vezetett. Következtetéseik - amelyek majd egy kötetben látnak napvilágot - a magyar kormány, a politikusok, közgazdászok, potenciális befektetők számára fogalmaznak meg tennivalókat. Törzsök Erika szerint a státustörvénnyel való bíbelődés és a kettős állampolgársággal kapcsolatos vita - pótcselekvés. Sürgősebb a gazdasági fejlődés elősegítése, a kitörési pontok felmutatása. Králik Lóránd, az Erdélyi Riport munkatársa a Partium helyzetével, az ezt alkotó öt megye elemzésével foglalkozott. Rámutatott: a máramarosi bányászat visszafejlődése, az idegenforgalmi lehetőségek kiaknázatlansága, az utak rossz állapota stb. miatt Máramaros megye elmaradt akár a szomszédos Szatmár mögött is, ahol a gépipar, cserealkatrész-gyártás jelen van. Bihar megyében több az idegenforgalmi lehetőség, miközben Félix-fürdő kapacitásának csak a 30-40 %-át használják ki. Arad megyéből eltűnt az élelmiszeripar, megmaradt a vagongyár. Temes megye Románia gazdasági motorja, ahol virágzik az elektrotechnika, az elektronika. A magyar cégek a Partiumban az idegenforgalomban, gyógyturizmusban, élelmiszeriparban, gyümölcsfeldolgozásban, mezőgazdaságban, autópálya-építésben, a hátrányos helyzetű övezetek fellendítésében vehetnének részt. Tibori Szabó Zoltán, a kolozsvári Szabadság és a budapesti Népszabadság munkatársa a Központi Fejlesztési Régióval: Szilágy, Beszterce-Naszód, Kolozs és Fehér megyével foglalkozott, rámutatva a komoly egyenlőtlenségekre. Az egész térségbe 1990 óta mindössze 330 millió dollárnyi működő tőke érkezett külföldről, és abból 221 millió Kolozs megyében telepedett meg. A térség legelmaradottabb övezete Beszterce-Naszód és Fehér megye, utóbbiban még mindig bizonytalan a verespataki aranybánya helyzete. Kolozs megyében csak a MOL jelenléte miatt mutatható ki nagyobb mennyiségű magyar tőke. A Székelyföld elemzői, Szabó Árpád és Sánduly Edit (Sapientia Egyetem) megállapították: habár három szakértői csoport is foglalkozik a térség gazdasági stratégiájával, ezekből még nem állt össze egy hosszú távú, székelyföldi gazdasági fejlesztési elképzelés. Az autópályák ezután is elkerülik Hargita és Kovászna megyét. A szántóföld gyenge minőségű, viszont kiaknázandó az idegenforgalom, a gyógyturizmus, az ásvány- és termálvíz. Vannak kitörési pontok: például a hagyománnyal nem rendelkező Székelyudvarhelyen több kis nyomda működik, a romániai reklám- szórólapok 90%-a (!), a magyarországi tankönyvek egy része Udvarhelyen készül. Sánduly Edit szerint a térség további fejlődése szempontjából igen káros, hogy Romániában recentralizáció zajlik. A legújabb intézkedések drasztikusan megnövelik a prefektúrák, kormányhivatalok szerepét, egy sor feladatot, hatáskört visszavesznek az önkormányzatoktól. Hargita megyében az utóbbi időben felére csökkent az önkormányzati alkalmazottak a száma. Székelyföldön az életképes vállalkozásokat kell támogatni. A szlovákiai kutatók - Ádám János Imre, Reiter Flóra, Morvay Károly, Tuba Lajos - rámutattak, hogy a magyarok által lakott vidékek életszínvonala messze elmarad például Pozsony és környékétől. A szlovák gazdaság az utóbbi években valóságos csodát produkált. Optimista hangnemben nyilatkozott Süli János is, Kassa óvárosának polgármestere. Elmondta: Romániával ellentétben Szlovákiában adminisztrációs decentralizálás, jelentős önkormányzati reform zajlik. Tóth Attila, a kassai Novitech Kft. vezetője, nemzetközileg elismert közgazdász egy olyan HUNG-ARC elnevezésű, kárpát-medencei projektet mutatott be, amelyet Törzsök Erikával együtt dolgoztak ki. A magyarországi Huszka Beáta doktorandus Szerbiáról és külön a Vajdaságról készített elemzése szerint a magyarországi tőke szinte teljes mértékben kimaradt a szerbiai, vajdasági privatizációból. Pásztor István, a vajdasági kormány alelnöke drámai képet festett a vajdasági magyarok helyzetéről - éppen a magánosítás szempontjából. Bagóért keltek el igen jelentős mezőgazdasági vállalatok, melyek a magyarok lakta területen működtek, szerb üzletemberek vásárolták fel őket, céljuk a magyar lakosság ellehetetlenítése. Pásztor István szerint "vagyonában él a nemzet", ezért "érthetetlen, hogy a szerbiai gazdasági neokolonializmus most zajló folyamatában miért nem vesz részt a magyar állam, a magyar tőke, miért hagyják elszaladni az utolsó vonatokat"... Ötven millió eurót érő vállalkozások 1,5 millió euróért kerülnek szerb kézbe a Vajdaságban, a tulajdonosok majd megválogatják a bedolgozók körét, a csődbe ment helyi magyar vállalkozók kénytelenek lesznek elvándorolni. Összegzésként Törzsök Erika kifejtette: nem elég a magyar kormány részéről arra koncentrálni, hogy az Illyés és más közalapítványok kiket mennyivel támogatnak a határon túli magyarok közül. Nemzeti stratégiára van szükség, amely az "olasz példára" hasonlíthatna. 1992-ben az olasz kormány olyan innovációs törvényt fogadott el, amely azóta is meghatározza az olasz tőkének a kelet- európai térségbe való áramlását, működését. /Máthé Éva: EÖKIK-konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./
2003. december 5.
Dr. Péntek János egyetemi tanár, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem tanszékvezető tanára, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének elnöke a kézdivásárhelyi Siculus Rádió vendége volt. Elmondta, hogy a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) kérésére indult a tanszéken az újságíróképzés. Három év után a képzés próbált önállósulni. Nagyváradon beindult az Ady Endre Sajtókollégium magánoktatási formaként, majd kapcsolódott a Partiumi Keresztyén Egyetemhez. Később a kolozsvári egyetemen önálló újságírói szak indult. Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége szervezett képzést Illyefalván a rádiók és a televíziók munkatársainak. Ennek a lényege a beszédtechnika volt. Péntek János azt várja, hogy merjenek a lapok, rádióadások "helyiek lenni". Nem kell félni attól, hogy provinciális lesz az újság vagy a rádió azért, mert helyi dolgokkal foglalkozik. A megyei lapnak, a Háromszéknek megvan az a nagy előnye, hogy a sepsiszentgyörgyi írók és költők, Farkas Árpád és társai, a huszadik század második felének rangos írói, költői odaálltak a lap mellé. Annak idején Magyari Lajos a legnehezebb műfajjal, a vezércikkekkel tudott naponta újat mondani. A Háromszék napilap nyelvileg, stilárisan karakterisztikus és színvonalas. Sylvester Lajos írásai kemények szókimondóak, a politikai-gazdasági elemzések szakszerűek és olvasmányosak.A kisebbségi sajtó túlságosan is protokolláris, udvarias. Újra vannak tabutémák és tabuként kezelt nevek, személyek. A tények mélyebb feltárása hiányzik. /Dr. Szőcs Géza: A szóért, szavunkért, nyelvünkért! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 5./
2003. december 8.
A romániai magyarság 20%-a él szórványban, de távlatilag a magyar közösség több mint fele veszélyeztetett. A legsúlyosabb gondokkal Fehér, Hunyad és Szeben megyék küszködnek, ezeket követi Beszterce-Naszód, Maros megye kistelepülései és a Kolozs megyei Belső- Mezőség, majd a Bánság és Krassó- Szörény, illetve Máramaros, végül a szilágysági és a partiumi szórvány. Suceaván és Bákóban területi szervezetek alakultak , jelezte Porcsalmi Bálint ügyvezető alelnök Kifejtette, hogy elsődleges cél a szórványvidék magyar közösségeit segítő, támogató kezdeményezések összehangolása. A bukovinai és moldvai RMDSZ szervezetek jogi hátteret biztosítanak a helyi közösségeknek. /(Dobre Nóra): Tizennégy RMDSZ területi szervezet a szórványban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./
2003. december 10.
Budapesten az EÖKIK (Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány) többek között azt tűzte ki céljául, hogy figyelemmel kísérje a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyar népcsoportok helyzetét. Elnöke, Törzsök Erika /SZDSZ/ a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöki tisztségét is betöltötte. Ezt a közalapítványt 1997 végén hozták létre, 1998-ban állt fel a kuratórium, amelynek Törzsök Erika a vezetője. 2001-ben megszüntették, és 2002-ben újraalapította az új kormány. Ez egy kormányháttér-intézet. Az EÖKIK olyan döntés-előkészítő anyagokat "termel", amelyek kizárnák az ad hoc határozatok sorát, a klientúrában való gondolkodást, a kisebbségpolitikát tekintve az anya-gyermek kapcsolatot. Ehelyett együttműködési rendszerre törekednek. Ennek megfelelően hét nagy projektet indítottak. Ezek közül az egyik azzal foglalkozik, hogy miként alakult át a gazdasági helyzet a magyar lakta régiókban. Szerintük nem hangzatos szlogenekre van szükség, hanem konkrét intézkedésekre - a határon túli magyarok szülőföldön megmaradása érdekben. Vizsgálják a történelmi egyházak szerepét az adott térségekben, és az európai iskolákat, mint modellértékű megoldást. El akarnak ndítani Horvátország, Szlovénia, Magyarország csücskében egy ilyen típusú intézményt, és majd Kárpátalja-Kassa-Miskolc régióban is létrejöhetne egy hasonló iskola. Például Kolozsvárott alig-alig vannak olyan emberek, akik a közigazgatás különböző szintjein rálátnak azokra a lehetőségekre, amit az új helyzet - akár a tőkebeáramlás vagy a privatizáció hoz. Egyszerre létezik a munkanélküliség, és hiányoznak a szakemberek. Nyilvánvaló, hogy a magyar kormánynak alapos előkészítő munka után kellene közös cselekvéstervet kidolgozni az adott régiók szakembereivel. Ezért ez a közalapítvány ösztöndíjasokat alkalmaz az egyes térségekből. E projekteket közösen hajtják végre, a módszertani eszközöket az EÖKIK szolgáltatja. Romakutatással is foglalkoznak. Köreikben óriási a munkanélküliség. Egyetlen ország sem engedheti meg magának, hogy kizárólag a szociális segély folyósításával oldjon meg ilyen helyzeteket. Az EÖKIK a nemzetközi jog, kisebbségi jog folyamatos követésével figyeli, hogy az egyes térségekben miként alkalmazzák, illetve mellőzik a nemzetközi jogokat. Azzal is foglalkoznak, hogy a nemzeti fejlesztési terv miként nyúlhat át a határokon túlra. E témák kiváló szakemberei élnek a Partiumban, a Székelyföldön, a Vajdaságban, a Felvidéken. Az EÖKIK ezeket a szellemi központokat összekapcsolja. Egyik kezdeményezésük a Középeurópai Bizniszklub, ami egy virtuális szervezet, ahova a vállalkozó, eredményes embereket hívják meg. Országonként húsz-húsz fővel indulnak, akik majd behozhatják partnereiket, ily módon jelentős adatbázist nyernek.Ezt még az év végéig beindítja az EÖKIK. Egy nemrég lezajlott budapesti konferencián a kassai Tóth Attila bemutatta a HUNG-ARC elnevezésű projektet, amelyet Törzsök Erikával közösen dolgozott ki. Tóth Attilának jelentős informatikai fejlesztő, tudásátadó intézménye van, az ő brüsszeli tapasztalata alapján dolgozzák ki e hálózatot, ami arról szól, hogy miként lehet a kárpát-medencei magyar szellemi potenciált egy olyan rendszerbe szervezni, ahol közösen tudnak fellépni a szakértők. A Tóth Attila vezette kassai Novitech Kft. szakemberei brüsszeli megbízásból most is jelen vannak a különböző kárpát-medencei térségekben, ahol fejlesztési projektekhez keresik a lehetőségeket. A HUNG-ARC-nak egyelőre csak a szerkezete van meg, óriási munka lesz felépíteni és majdan működtetni. Törzsük Erika ironikusan szólt arról, hogy sokan gondolják, a státustörvény vagy a kettős állampolgárság, az autonómia - mikor mi a divat -meg fogja oldani a határon túli közösségek életét. Azonban ez nem így működik. A "kormányzatnak feltételrendszereket kell teremtenie, nem a harangokat kell kongatnia és kopjafákat állítania, bizonyítandó, hogy ki az igazi magyar" - hangoztatta Törzsük Erika. /Máthé Éva: EÖKIK - a határon túli magyar ügy szolgálatában. Infantilis politika helyett hosszú távú stratégiára van szükség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./
2003. december 16.
Szatmárnémetiben bemutatták az Ifjúság- és kisebbségpolitika című tanulmánykötetet. A Partiumi Magyar Napok keretén belül megszervezett ifjúsági kerekasztal-megbeszélés előadásait feldolgozó kiadványt a szerkesztők, dr. Kereskényi Gábor és Kovács Máté mutatták be. A könyvet a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés és a Profundis Kiadó adta ki, valamint a Magyar Ifjúsági Értekezlet támogatta. /Könyvbemutató: Ifjúság- és kisebbségpolitika. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 16./
2003. december 23.
Idén háromszáz éve, hogy kirobbant a Rákóczi vezette szabadságharc. A megemlékezések azonban nem csupán a hamarosan véget érő esztendőre terjednek ki, ezúttal jubileumi évekről lehet beszélni, hiszen az erdélyi fejedelem vezette több éves küzdelem, zászlaján az Istennel a hazáért és a szabadságért felhívással 1711-ben bukott el.A megemlékezések sorozatát szolgáló kiadványok közt Erdélyben úttörő szerepet vállalt fel a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság kiadványa: Jubileumi Rákóczi Évek A nagyváradi Dukrét Géza (munkatársai Kupán Árpád és Borbély Gábor) szerkesztette füzet 2011-ig közli az évről évre, a szabadságharc más-más vetületét előtérbe helyező Rákóczi-jubileum eseménynaptárát. Jövőre, például, a szabadságharc és Erdély számtalan vonatkozását elevenítik fel a történelemtől, a zenéig és a drámáig. Ennek kapcsán rendezik meg márciusban a Nagyenyedi Református Kollégium diákjainak hősies helytállásával kapcsolatos vetélkedőt. A vezérlő fejedelem és az államszervezés a vezértéma 2005-ben, majd az ezt követő évben Rákóczi művelődéspolitikája adja a megemlékezések gerincét. A kiadványban megtalálható Rákóczi életének és harcainak kronológiája, önéletírásának részletei, továbbá a kortársak véleménye a nagyságos fejedelemről. /Puskel Péter: Jubileumi Rákóczi Évek. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 23./
2003. december 23.
A Pro Media Alapítvány által októberben Nagyváradon megszervezett Szerzői és szerkesztői szándékok az etnikumközi kérdések megjelenítésében témájú vitafórumon elhangzott Balló Áronnak, a Szabadság főszerkesztőjének előadása. Ennek szövegét hozta az Erdélyi Napló. Balló Áron leszögezte: Romániában valójában nem létezik országos magyar sajtó a szó klasszikus értelmében. A magukat országosnak tekintő napi-, heti- és más lapok az ország negyven megyéjéből lényegében az erdélyi tizenhatban támaszkodhatnak magyarul tudó olvasóközönségre, s ez még akkor is regionális médiát jelent, ha egyes sajtótermékek kis mértékben eljutnak Bukarestbe, netán egy-két más nagyobb regáti városba, esetleg a csángóvidékre is. A szó hagyományos értelmében vett helyi lapok egy része tehát "helyi-regionális" lap, mert sokszor nemcsak egy megyehatáron belül érhető el. Mindaz a nyolc napilap, amelyet Aradtól Sepsiszentgyörgyig egy-egy megyében, esetenként pedig a szomszéd megyékben is terjesztenek, javarészt általános kitekintésű. Jól elkülönül ezeknek a lapoknak a jellege Erdély három nagyobb térsége közti különbségek tükrözésében is. Több rokon vonás tapasztalható a partiumi lapok között, de talán még markánsabb a helyzet a székelyföldi újságok csoportján belül, és szépen kirajzolódik a belső-erdélyi magyar sajtó arcvonala is. A gyenge vásárlóerő, a bizonyos fokú érdektelenség, a nem megfelelő terjesztés stb. miatt a hatás is szerényebb. A hét erdélyi magyar napilap közül hat piacvezető, azaz ott, ahol kiadják, a legnagyobb példányszámot képviseli, nyelvtől függetlenül. A kolozsvári Szabadság például hiába a legnagyobb példányszámú és legolvasottabb helyi-regionális napilap Kolozsváron, a román hirdetők nem veszik igénybe. A helyi magyar napilapoknak olvasható internetes változata, a Szabadságnak mindenhez képest legrégebb időktől, 1995. márc. 15-étől. Egy nap ne kerüljön fel valami műszaki hiba miatt, vagy csak késve az aznapi szám, reggel tele a levelesláda stockholmi, ausztráliai vagy kanadai kérdőre vonásokkal. Fontos az is, hogy nemcsak a román kormány és a Határon Túli Magyarok Hivatala, no meg számos magyarországi hírügynökség és médium szemlézi rendszeresen, de a New York-i Magyar Emberjogi Alapítványtól az európai kisebbségi napilapok szövetségén (MIDAS) és a brüsszeli Eurolang kisebbségi nyelvi hírügynökségen keresztül az amerikai külügyig többen is elsődleges forrásnak tekintik az erdélyi magyar helyi lapokat. /Balló Áron: A helyi sajtó egyre inkább nemzetközi? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 23./
2003. december 24.
Kövér László az MTI-nek megerősítette, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) dec. 13-i kolozsvári alakuló ülésén elmondott beszédének részét képezik a Népszabadságban megjelentek. A fideszes politikus nem kívánt reagálni Kovács László korábbi, a beszédét érintő nyilatkozatára, mondván, a külügyminiszter a sajtóban megjelent információk alapján nem ismerhette pontosan az ő Kolozsváron elhangzott beszédét. "150 évig küzdöttünk a törökkel, és pontosan tudjuk, hogy Trianon nem következett volna be a 150 éves háborúskodás okozta tragikus elnéptelenedés nélkül. És ma azt látjuk Nyugat-Európa bármely országában, hogy milliós muzulmán kisebbség építi a maga konklávéit, be nem illeszkedve az európai civilizáció keretei közé" - idézte a Fidesz választmányi elnökének beszédét a hétfőn a Népszabadság dec. 22-i száma. "Több mint 80 éve tűrjük, viseljük a megaláztatásokat, a nemzeti létünkre törő folyamatos támadásokat, és mindig csak alkotmányos, békés eszközökkel küzdöttünk, a nekünk emberi mivoltunkból fakadóan eleve járó jogokért, és azt látjuk, hogy akik nem voltak restek fegyverhez, az erőszak eszközéhez nyúlni, sokkal rövidebb idő alatt, sokkal többet is el tudtak érni, mint mi. S mi pedig tűrünk. Megint csak: Megérte? Miért?" - fogalmazott Kövér László kolozsvári beszédében. "Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakulása a kezdete lehet az erdélyi és partiumi magyarság újra magára találásának. (...) Az autonómia a határon túli magyarság számára a lét vagy nemlét kérdése" - mondta Kövér László beszédében. Kövér László a Rompres, a hivatalos román hírügynökség szerint azt mondta: "Megpróbáltunk alkotmányos eszközöket használva küzdeni. Azok azonban, akik valódi fegyverekkel harcoltak, hamarabb érték el céljukat". Erre reagált Kovács László külügyminiszter: "Ha ez az állítás igaz, akkor ez egy nagyon súlyos, szinte jóvátehetetlen hiba volt". /Kövér László kolozsvári beszédéről. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 24./
2003. december 27.
Varga Attila képviselő beszámolt éves tevékenységéről. Teendői oktatási tevékenységgel bővültek, ugyanis ez évtől kezdődően három helyen tanít alkotmányjogot és polgárjogot: a szatmári közigazgatási főiskolán, Kolozsváron a Babes-Bolyai Tudományegyetem politológia és újságírói, valamint a Sapientia Egyetem kommunikációs szakán. Megállapította, hogy egyre inkább a törvényerejű sürgősségi kormányrendeletek megvitatása teszi ki a parlament jogalkotási tevékenységének majdnem kilencven százalékát. Ez azt jelenti, hogy a kormány meghozza ezeket a rendeleteket, a parlamentet emiatt az esetek nagy többségében kész tények állítja. Az alkotmánymódosítás az RMDSZ-frakciók és az egész parlament számára is a legfontosabb jogalkotási tevékenység volt. Az RMDSZ megbízásából Varga Attila Eckstein-Kovács Péter szenátorral vett részt mind az előkészítő munkálatokban, a szövegező különbizottság munkálataiban és az általános, illetve cikkelyenkénti vitáiban. Varga Attila az Identitás Alapítvány elnöke, munkatársaival szervezte meg a II. Partiumi Magyar Napokat, illetve támogattak különböző rendezvényeket. Az Alapítvány jelentette meg Gúzs Imre "Elsüllyedt évek hordalékai" című önéletrajzi kötetét és a Status Kiadóval közösen Darvay Nagy Adrienne "Címszerepben Ács Alajos" című kötetét. /Varga Attila: Év végi képviselői beszámoló. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 27./
2003. december 30.
Ioan Rus belügyminiszter kijelentette: "Le kell szögeznünk, hogy többé nem fogadjuk el a román állam szuverenitásának figyelmen kívül hagyását. Biztos vagyok benne, hogy a törvény büntetni fogja ezt az alkotmánysértést". A nyolcvanéves elnyomó politika nem tud szakítani saját gyakorlatával, saját gondolkodásmódjával, beidegződéseivel s azok mechanizmusával, állapította meg írásában Gazda József. A hatalom fél egy leigázott nép nyelvétől, fél egy hazájától megfosztott nép hazaszeretetétől, hazájához, saját múltjához, saját történelméhez való ragaszkodásától, fél kultúrájától. Románia nem egységes! Románia történelme a regionalizmus történelme. Alig 150 éve, hogy van Románia, és 85 éve, hogy van Nagy-Románia, de a regionális színeket, Moldva, Havasalföld, Olténia és Erdély, a Bánság és a Partium színeit hiába mossák egybe. Félnek az emberi jogi harctól - mert mi más lenne az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, mint egy, a törvényesség keretei között megindított harcra felruházott érdekképviseleti testület. Fél a húszmillió a másfél milliótól, s félelmét azzal akarja leküzdeni, hogy uralkodik fölötte. /Gazda József: "Irredenták" reflektorfényben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 30./
1997. október 11.
A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság elindította a Partiumi Füzetek sorozatot. Első számát a honismereti konferencia /III. Partiumi Honismereti Konferencia/ első napján, szept. 26-án mutatták be Biharon. A tizenkét oldalas kiadvány Bihar nagyközséget mutatja be /Bihar, Partiumi Füzetek 1./. A három szerző - Borbély János, Csernák Béla és Mahajduda János - rövid történelmi visszapillantás keretében ismerteti a községet, majd bemutatja a református és katolikus templomot. Remélhetőleg a Dukrét Géza által szerkesztett Partiumi Füzetek sorozat folytatódik. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 11-12./
1997. október 15.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület hivatalos lapjában közölte az egyes egyházmegyék - és összesítve - az egyházkerület 1997. első felében történt lélekszám változását. Összesítve az egyházkerületben fél év alatt 1489 fős a fogyás /2560 temetés volt és 1071 keresztelés/. /Partiumi Közlöny (Nagyvárad), okt. 15./
1997. október 27.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke okt. 24-én kelt állásfoglalásában kifejtette: "a hírügynökségi tudósításból és sajtótájékoztatásokból egyértelműen az olvasható ki, hogy Magyarország és Románia kormányfői az RMDSZ vezetőségének előzetes beleegyezésével tervezik egy Kolozsváron kívüli önálló magyar egyetem létrehozását, lemondva nem csupán a jogsértő és törvényellenes módon megszüntetett Bolyai Tudományegyetem helyreállításáról, de magáról az erdélyi magyar egyetem hagyományos központjáról is egyben". A tiszteletbeli elnök szerint Markó Béla és Takács Csaba közleménye nem cáfolja, hanem csupán megkerüli a romániai magyar egyetemmel kapcsolatos híreket. Szerinte az RMDSZ-vezetők kijelentik ugyan, hogy a legalkalmasabb helyszín Kolozsvár, mindamellett viszont megelégszenek a Babes-Bolyai Tudományegyetemen belüli magyar tagozat kialakításával, és több régióban is szükséges magyar felsőoktatási intézmények létrehozásával. Tőkés László hangsúlyozta: "határozottan visszautasítom azt az RMDSZ egyes körei által is támogatott szándékot, mely a helyreállítandó önálló magyar tudományegyetemet, nyilvánvaló jogfeladás, a romániai magyar nemzeti közösség törvényes követeléséről való lemondás árán Kolozsváron kívül kívánja létrehozni". Az önálló magyar tannyelvű kolozsvári egyetem létrehozása nem képezheti vita vagy alku tárgyát, szögezte le, hozzátéve, hogy a Partiumi Magyar Egyetem kifejlesztése egyáltalán nem érinti a Bolyai Tudományegyetem maradéktalan helyreállításának ügyét. "Határozottan visszautasítom Tabajdi Csaba államtitkár azon próbálkozását, hogy a partiumi egyetemre vonatkozó elképzelésünket a kolozsvári magyar tudományegyetem ügyével szembeállítsa" – olvasható az állásfoglalásban. A tiszteletbeli elnök végül kifejti, hogy az önálló magyar egyetem kérdésében senki sem dönthet önkényesen, majd úgy véli, mindaddig, amíg ez nem szolgál az önfeladás és a megalkuvás eufémikus fedőnevéül, illetve a kolozsvári magyar egyetem kijátszására, elkötelezett hívei vagyunk a multikulturalitásnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27., Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./
1997. október 28.
Tőkés László püspöknek a Budapesten, máj. 9-én az Európai Hét keretében elhangzott beszédének szövegét közölte Partiumi Közlöny. Tőkés László kijelentette, át kellene alakítani a magyar szomszédsági politikát, nem kellene lefokozni a kisebbségi kérdést, fel kellene hagyni az óvatoskodó, konformista, nemzeti kisebbségből fakadó magatartással. A jelenlegi magyar kormány-politikának a "legfőbb gyengéje, hogy nem tud nemzetben, egész térségünk összefüggéseiben gondolkodni." Erre példa és bizonyíték Kovács László külügyminiszter 1996. jún. 10-én elhangzott kijelentése: "Magyarországnak nem áll szándékában feláldozni a szomszédságában élő magyarságot, de a határon belül élő tíz és félmillió lakost sem áldozza fel a környező magyarság vélt vagy valós érdekeiért." Bizonyíték továbbá a "magyar-magyar csúcs példátlan egyezségének a felrúgásában is. Telitalálat Duray Miklósnak ezt az egyezséget értékelő írása. Miután a magyar kormány hetekig azt magyarázta, hogy politikája nem fog változni, nem ír alá olyan alapszerződést, amelyet mi nem tartunk megfelelőnek , vagy érdekeink ellen szól - s erre képes volt a magyar-magyar csúcsot is összehívni , hogy aztán felrúgja az egyezséget, teljesen keresztülgázoljon rajta. A magyar-román alapszerződés szintén bizonyíték az előbbi állításra." A magyar kormány "a lemondás, a hátrálás, az engedékenység, a megalkuvás diplomatikusnak tűnő látszatengedményekkel kecsegtető útját választotta." /Partiumi Közlöny (A Királyhágómelléki Református Egyházkerület hivatalos lapja, Nagyvárad), okt. 15./
1997. október 28.
Tőkés László püspök az esperesi és lelkészi hivataloknak küldött körlevelében valamennyi gyülekezetet felkérte arra, hogy nov. 2-án emlékezzenek meg az első és második világháború idején elesettekről, a fogságba hurcoltak kálváriájára, a Kárpátalján, Délvidéken, kiirtott testvéreinkre, és azokra, akik Erdély földjén váltak a nacionalista gyűlölködés vértanúivá. /Partiumi Közlöny (A Királyhágómelléki Református Egyházkerület hivatalos lapja, Nagyvárad), okt. 15./
1997. november 2.
Nov. 2-án Hegyközújlakon avatták fel a Partiumi Népfőiskolát. A Hegyközújlaki Népfőiskola lesz a térségben az első. 1945 után az első, 1940-ben még tíz népfőiskola volt a Partiumban. Az avatáson Tőkés László és Tempfli József püspökök mondtak beszédet. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 4./
1997. november 10.
A Magyar Református Világszövetsége /MRVSZ/ nov. 7-9-e között rendezte meg az I. Kárpát-medencei Médiakonferenciáját Berekfürdőn. A tanácskozáson Egyházak a világ médiáiban - médiumok az egyházban kérdéskörben hangzottak el előadások. A témához hozzászóltak a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Duna Televízió képviselői. Zárónyilatkozatot adtak ki, ebben elfogadták Tőkés Lászlónak, az MRVSZ elnökének az új református médiastratégia kialakításához szükséges szempontokat. Megvalósításuk érdekében a Magyar Református Médiaszövetség és a Magyar Református Médialapítvány létrehozását határozták el. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 10., a konferencia programja: Partiumi Közlöny (Nagyvárad), okt. 28./
1997. november 16.
Ady Endre születésének 120. évfordulóján Nagyváradon és Zilahon tartottak vándortanácskozást a Kölcsey Kör /Szatmárnémeti/, a nagyváradi Ady Társaság és a Szilágy Társaság /Zilah/ rendezésében. A partiumi újságírással foglalkoztak, illetve annak jeles képviselője, Ady publicisztikájával. A résztvevők megkoszorúzták Érdmindszenten az Ady-szobrot. Nagyváradon, az Ady Társaság tanácskozásán /nov. 15-16-án/ Cseke Péter vezette, a kolozsvári egyetemi tanár, Kozma Dezső, továbbá Koczkás Sándor /Budapest/ és Kántor Lajos tartott előadást. A temesvári újságírás korabeli viszonyairól Szekernyés János, az aradi publicisztikáról pedig Puskel Péter beszélt. Szűcs László, a Bihari Napló főszerkesztője A hírlapírói attitűdök Ady apropóján címmel, Tóth János, a nagyváradi Ady Múzeum igazgatója pedig Ady-mítosz Váradon címmel tartott előadást. Az évforduló alkalmából jelent meg Élet /Litera, Nagyvárad/ címen Ady publicisztikai írásainak válogatása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19., Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 18./
