Állami ösztöndíjat nem kaphat a romániai diák, ezért egyre több partiumi magyar hozza vissza gyerekét Magyarországról, ahová általános vagy középiskolába ment tanulni. Korábban nagy divat volt a nyugati határ mentén, hogy a nyolc általános vagy a középiskola befejezése után sokan Magyarországra mentek tanulni, legtöbben a közeli városokba – Nyírbátorba, Mátészalkára, Debrecenbe, Nyíregyházára, Miskolcra. Magyarország ma már nem annyira vonzó a továbbtanuló fiatalok számára. Egyes diákok arra panaszkodtak, hogy „kinézik őket” anyaországi társaik. Szatmár megye legnagyobb magyarnyelvű oktatási intézményében, a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban idén 160 fiatal érettségizett, s közülük nyolc-tíz tanul tovább az anyaországban. Elek Imre igazgató szerint ez alig fele a három-négy évvel ezelőttinek. /Fleischer Hilda, Sike Lajos: Nem kifizetődő már a vendégdiákság. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./
2008. július 28.
Magyarország és Románia határának két oldalán magyarok élnek, így a határ menti regionális együttműködésnek nemzetstratégiai vonatkozása is van – hangzott el július 25-én azon a nagyváradi találkozón, amelyet Tőkés László EP-képviselő, az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságának tagjaként kezdeményezett. A jelen lévő neves szakemberek, önkormányzati képviselők, üzletemberek a most formálódó uniós agrárpolitikával kapcsolatos közös álláspont kialakítása mellett a régió sokoldalú fejlesztésének esélyeit latolgatták. Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnöke egyes vidékek sajátosságai, szokásai, hagyományai megőrzésének fontosságát hangsúlyozta. Az egyetemek szellemi „erőközpontokként” léphetnek elő, értett egyet Horváth Gizella, a Partiumi Keresztény Egyetem dékánja és Kátai János, a Debreceni Egyetem dékánja. /D. Mészáros Elek: Régiós nemzetstratégia magyarlakta vidékeknek. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./
2008. július 30.
Idén Bihar megyei településeken tartott előadásokat az Erdélyi Vándorszínház kis létszámú társulata, amelyet tavaly alapított Csuja László, a budapesti Színház és Filmművészeti Egyetem (SZFE) dramaturg-forgatókönyvíró szakos hallgatója. Az öt marosvásárhelyi és egy kolozsvári színis növendékből álló csapat idén is commedia dell’arte stílusú előadást hozott létre, ezúttal Shakespeare-művekből ollóztak össze részleteket. A Kele-Fodor Ákos dramaturgiai munkája nyomán született szöveget Csuja László állította színpadra. Hét Bihar megyei települést jártak be, a partiumi falvakban saját maguk toborozták a nézőket, lovasszekéren ülve járták be az adott falut és csalogatták a közönséget az esti előadásra. /(köllő) : Idén is turnézott az Erdélyi Vándorszínház. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./
2008. augusztus 1.
Sokan döntöttek úgy, hogy a Babes–Bolyai Tudományegyetem gyergyószentmiklósi kihelyezett tagozatán szereznek felsőfokú oklevelet. A jelentkezők száma tette indokolttá, hogy a tandíjas helyek számát megnövelje az egyetem, így minden beiratkozó bejutott. A turizmus–földrajz szakra 96-an jelentkeztek, közülük 75-en magyar, 21-en román nyelven szeretnének tanulni. Az akkreditálás alatt lévő geodézia–földmérés szakra 64-en felvételiztek, 49 a magyar, 15 a román tannyelvű oktatást választotta. A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen továbbra is vannak ingyenes helyek. A 475 meghirdetett helyre 367 személy jelentkezett. Túljelentkezés mutatkozott menedzsment és turisztika szakokon, illetve reklámgrafikán (kétszeres). /Egyetemi felvételikről. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 1./
2008. augusztus 4.
Nagyváradon elkezdődött a VII. Kárpát-medencei Nyári Egyetem. „Egészségesebben kellene élnünk, hiszen a génjeink jók” – közölte Czeizel Endre orvos-genetikus, a rendezvény fővédnöke a megnyitón. A szervezők (Partiumi Ifjúságért és Hallgatókért Egyesület, Partiumi Keresztény Egyetem Diákszervezete, Rákóczi Szövetség és Temesvári Magyar Diákszervezet) képviselői köszöntötték a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében a Vajdaságból, Felvidékről, Kárpátaljáról, Magyarországról és Erdélyből érkezett mintegy 80 fiatalt. „A létszám még nem teljes, 120–130 hallgatóra számítunk” – tájékoztatott Ádám Elvíra szervező. Augusztus 4-től elkezdődnek az irodalom, közgazdaságtan, valamint orvostudomány és egészségvédelem témakörökben zajló szekcióülések. Ezeken bemutatják a Partium és a Helikon című folyóiratokat, szó esik nyugdíjrendszerről és az EU-s források felhasználásáról, valamint a művészetterápiáról és a bioetikáról. /Fried Noémi Lujza: Elkezdődött a nyári egyetem. = Krónika (Kolozsvár), aug. 4./
2008. szeptember 2.
Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetemen szeptember 1-11-e között zajló pótfelvételin, a sikeresen zajlott júliusi felvételit követően üresen maradt – sok esetben tandíjmentes helyekre – várnak jelentkezőket. Az idegen nyelveket tanulni vágyók a német nyelv és irodalom, angol nyelv és irodalom, román nyelv és irodalom, angol nyelv és irodalom-román nyelv és irodalom szakok közül választhatnak. A református didaktikai teológia, szociális munka, szociológia szakokon is vannak helyek. A filozófia szakon egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az európai intellektuális hagyományok, illetve a politikai eszmerendszerek elsajátítására. A zenepedagógia szak választható hangszeres, canto, valamint egyházzenei modulos képzésre várja a felvételizőket. A Debreceni Agrártudományi Főiskola kihelyezett tagozataként működő mezőgazdasági mérnöki szak 17 ingyenes helyre vár jelentkezőket. /Tandíjmentes helyek a Partiumi Keresztény Egyetemen. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 2./
2008. szeptember 3.
Horváth Gizella személyében új rektora van a nagyváradi székhelyű Partiumi Keresztény Egyetemnek (PKE). A bölcsésztudományi kar volt dékánja mellett Flóra Gábor, a kar dékán-helyettese vállalta a megmérettetést, a szenátus azonban 11–8 arányban Horváth Gizellának szavazott bizalmat, tájékoztatott Mostis Gergő, a PKE szóvivője. Az új rektor fő célkitűzése az egyetem akkreditálása, a másik fő célkitűzése, hogy az intézmény eleget tegyen a Sapientia Egyetemmel és a PKE-vel szemben támasztott elvárásoknak. Az egyetemeket támogató magyar kormány elvárása ugyanis az, hogy a két felsőoktatási intézmény a fenntartási költségek öt százalékát saját forrásokból teremtse elő. – A leköszönő rektor, Geréb Zsolt legfőbb érdeme, hogy elindította az egyetem állami akkreditációját. /F. N. L., P. M. : Új rektora van a PKE-nak. = Krónika (Kolozsvár), szept. 3./ Dr. Geréb Zsoltot, akinek idén járt le a mandátuma, annak idején a fenntartó Pro Universitate Partium Alapítvány nevezte ki. A Duna Televíziót még aznap, szeptember 1-jén tájékoztatták a nyilvánosság kizárásával lezajlott eseményről, a Reggeli Újságot csak szeptember 2-án. Horváth Gizella elmondta, minden erejüket az intézményi akkreditáció megszerzésére összpontosítják. A szakmai jóváhagyást megkapta az egyetem 2004-ben, azóta politikai síkon van az ügy, a román képviselőház tanügyi bizottságának kell döntenie. A szakbizottság Bukarestben nem ült össze egy év óta. A szakok közül a szociális munka, a német nyelv és irodalom, a református didaktikai teológia és a filozófia már akkreditálva van, a menedzsment szaknak pedig már elkészült az akkreditációs dossziéja, hamarosan kész lesz az angol nyelv és irodalom szaknak, valamint a zeneinek is. /L. N. : Rektorválasztás volt a PKE-n. = Reggeli Újság (Nagyvárad), szept. 3./
2008. szeptember 6.
A Studium Academicum Alapítvány nemzetközi ökumenikus konferenciát szervezett Fugyivásárhelyen szeptember 2-4-e között. Ennek keretében Pozsony Ferenc, a kolozsvári székhelyű Kriza János Néprajzi Társaság elnöke és a Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Tanszékének professzora az erdélyi magyar néprajzi tájegységeket mutatta be. Az első világháborúig egy szűkebb területet, ami a Királyhágón túlra esett, neveztek Erdélynek. Trianonnal alföldi területeket is – amit a magyarok Partiumnak neveznek – Romániához csatoltak. 1920 után ezeket a vidékeket is Erdély részeként említik. Erdélyben a magyarok elsősorban a síkvidékekre, folyóvölgyekbe – Maros, Szamos és Küküllők – telepedtek le. A németek a 12. században érkeztek nagyobb csoportokban, főleg Dél-Erdélybe. A hegyes területeken erős román közösségek alakultak ki: a Déli-Kárpátokban, az Erdélyi-szigethegységben, Máramarosban. Erdélyben 800 éven keresztül két autonóm terület volt: a Székelyföld és Szászföld. Napjainkra a szászok eltűntek, de jelentős építészeti örökséget hagytak maguk után. A székelyek a Magyar Királyság keleti határait védték. Jelenleg is magyar etnikai tömb. A két autonóm tartományon kívüli részek a vármegyei területek. A román közösségek ortodox hitben éltek, majd egy részük egyesült Rómával. Ők lettek a görög katolikusok, erős központjuk jön létre Balázsfalván. A magyarság egy része a reformáció idején kálvinistává és unitáriussá vált, egy szűkebb területen katolikus maradt, főleg Székelyföld keleti részén. Néprajzi szempontból jellegzetes romániai magyar tájegységek: az Érmellék, a Szilágyság, a Fekete-Körös völgye, Kalotaszeg, Torockó, a Mezőség, a Székelyföld, Csángóföld és a bukovinai székely vidék. Az előadással párhuzamosan a kultúrotthonban a Fugyivásárhelyi Református Nőszövetség erdélyi tárgyi emlékekből rögtönzött népművészeti kiállítást rendezett. /Létai Tibor: Fugyivásárhelyi példamutatás. = Reggeli Újság (Nagyvárad), szept. 6./
2008. szeptember 8.
Szeptember 6-án indult útjára az EMI-sekből álló kis csapat, mely egészen Érmihályfalváig kerekezve az érmelléki magyarság önrendelkezésének fontosságára hívta fel a régióban lakók figyelmét. Az Erdélyi Magyar Ifjak nagyváradi szervezete immáron másodjára szervezett hasonló megmozdulást, mely a partiumi magyarság figyelmét arra kívánja felhívni, hogy a székelyföldi autonómia mellett az ittenieknek is jár a területi önrendelkezés. Útközben több településen szórólapoztak. Paptamásiban Bereczki András helyi lelkész fogadta a zarándokokat a templomkertben található turulszobornál, melyet eredetileg a millennium évében állítottak, majd ledöntöttek, de 2004-ben visszaállítottak. A tiszteletes üdvözölte a fiatalok tettét, kiemelve a szeptember 6-i időzítést, ugyanis 68 éve ezen a napon vonult be vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó Nagyváradra. Székelyhídra érve Fele László István, az Magyar Polgári Párt elnökségi tagja, Béres Csaba polgármester és Gavrucza Tibor tiszteletes is fogadta az autonómiáért pedálozó csapatot. Érmihályfalván az MPP helyi vezetősége, többek között Török László elnök és Szilágyi Ferenc alelnök fogadta őket. A figyelemfelkeltést szeretnék folytatni, a továbbiakban minden magyar polgármesternek a Partiumban elküldik postán kiáltványukat, hiszen érdemben csak a hivatalok tudják támogatni az ügyet. /Létai Tibor: Pedálozás az autonómiáért. = Reggeli Újság (Nagyvárad), szept. 8./
2008. szeptember 8.
A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság 14. honismereti konferenciája zajlott a hétvégén, szeptember 5-7-e között Érsemjénben. Vendégük volt a Határon Túli Magyar Emlékhelyekért Alapítvány. Házigazda a Kazinczy Ferenc Művelődési Központ, valamint a helyi önkormányzat volt. A rendezvény témái: A reneszánsz éve, Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékei, Pusztuló műemlékeink, valamint A 20. század öröksége. Dukrét Géza, a PBMET alapítója és elnöke köszöntötte a vendégeket, meghívottakat. Sor került a Fényes Elek-díjak átnyújtására is. Az idén Antal Béla (Biharpüspöki), Pásztai Ottó (Nagyvárad), Jancsó Árpád (Temesvár) munkásságát tüntették ki. Nem a társaság tagjaként kapta meg a PBMET díját Kovács Zoltán érmihályfalvi polgármester, elismerve szobor- és emlékműállító törekvéseit. A rendezvény keretén belül került sor Érmihályfalván a Kuthy Lajos-emléktábla felavatására. Az emléktábla állítását a Határon Túli Magyar Emlékhelyekért Alapítvány támogatta, és ennek elnöke, Révász Gizella, illetve Dukrét Géza leplezték le. /Sütő Éva: Honismereti konferencia Érsemjénben, Kuthy-emléktábla Mihályfalván. = Reggeli Újság (Nagyvárad), szept. 8./
2008. szeptember 9.
Horváth Gizellát választotta a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) rektorává a felsőfokú oktatási intézmény szenátusa. „Elsősorban a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) intézményes akkreditálását szeretném elérni, illetve felgyorsítani ezt a folyamatot” – nyilatkozta. A rektori megbízatást nem egy teljes mandátum idejére vállalta, mindössze addig, ameddig sikerült elérnünk az egyetem akkreditálását, de legtöbb két évre. Az intézmény a református püspöki székhelyből saját épületbe költözne, amelynek már le is tették az alapkövét. Az építkezés költségeit a Sapientia– PKE-hálózathoz tartozó ingatlanok értékesítéséből fogják fedezni. A júniusi felvételit követően a 475 meghirdetett helyből 287 betelt. Voltak szakok, amelyeken nem maradtak helyek, másokon ellenben a tandíjmentes helyek sem teltek be. Ezért meghirdették az őszi pótfelvételit. /Fried Noémi Lujza: Cél az akkreditáció megszerzése. = Krónika (Kolozsvár), szept. 9./
2008. szeptember 10.
Markó Béla cáfolta, hogy Tőkés László azzal a szándékkal kereste meg szeptember 8-án, hogy újabb tárgyalásokat kezdeményezzen a választási együttműködésről. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke azt nyilatkozta a Krónika című napilapnak, hogy kétoldalú megbeszélést kezdeményezett, az RMDSZ elnökét arra kérve, hogy a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) budapesti tanácskozásán üljenek egy asztalhoz. Markó megerősítette, valóban beszélt Tőkés Lászlóval, de a püspök nem a választási együttműködés ügyében kereste meg. Tőkés László azt kérte, hogy továbbra is támogassák a Partiumi Keresztény Egyetem akkreditálását. /Markó találkozik Tőkés Lászlóval. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./
2008. szeptember 11.
A Pro Universitate Partium Alapítvány és a Partiumi Keresztény Egyetem vezetősége közölte, hogy 2008. szeptember 9-én a képviselőház tanügyi, tudományos, ifjúsági és sport szakbizottsága jóváhagyta a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) akkreditációjáról szóló törvénytervezetet. A bizottsági ülésen az egyetemet dr. Geréb Zsolt rektor és Tolnay István, az Egyetem Vezetőtanácsának megbízott elnöke képviselte. „A tanügyi bizottság pozitív döntésével lezárulni látszik egy immár négy éve húzódó folyamat. Bár az eltelt időszakban az egyetem és a fenntartó alapítvány vezetői mindent megtettek az akkreditáció felgyorsítása érdekében, intézményünk ügye csak most látszik biztosan körvonalazódni” – szögezik le közleményükben az intézmény vezetői. Reményeik szerint a képviselőház jövő heti plenáris ülése törvényerőre emeli az egyetem elismerését, így esély van arra, hogy a következő tanévben a PKE már akkreditált felsőoktatási intézményként működhessen. /Döntés a PKE akkreditációjáról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./ A képviselőház tanügyi bizottsága a szavazás több mint fél éve tartó sorozatos elnapolása után döntött. A végső akkreditáció október végére várható, addig a bizottságnak a döntésről szóló jelentését be kell nyújtania a házelnöknek, aki várhatóan két héten belül napirendre tűzi az akkreditáció plénum általi megszavazását, mondta el Lakatos Péter RMDSZ-es parlamenti képviselő. A PKE tizenkét szakán közel 900 diák tanul. Az egyetem vezetősége négy éve indította el az akkreditációs folyamatot. /D. Mészáros Elek: PKE: közelebb az akkreditáció. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./
2008. szeptember 11.
Az utóbbi időben egyre több román állampolgár vásárol magának telket, lakást, házat a határ túloldalán, Magyarország keleti falvaiban, városaiban. Legtöbben a Partiumból valók, de akadnak bőven vevők Erdélyből és néhányan a regáti részekről is. A legfőbb ok a kelet-magyarországi alacsony ingatlanárak, ami vonzó a romániai vásárlóközönség számára. Egy családi házat, mely Romániában 120 ezer euróba is kerülhet, Nagyváradtól egy ugrásnyira, a túloldalon már 30 ezer euróért meg lehet vásárolni. Sok nagyváradi adja el tömbházlakását és költözik ki a határ menti magyarországi településekre és még pénzük is marad. Az év elejétől magyarországi banki hitelt is tudnak biztosítani. A vásárlók fele-fele arányban románok, illetve magyarok. Tíz éven belül a biharkeresztesi házak akár 50 százaléka is román tulajdonban lehet. Több településen teljes utcák vannak, melyeket románok laknak. Például Bedőben nyolcosztályos román–magyar nyelvű iskola működik. /Létai Tibor: Román terjeszkedés a határon túlra. = Reggeli Újság (Nagyvárad), szept. 11./
2008. szeptember 11.
A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaságot (PBMET) 1993-ban hozta létre tizenkét alapító tag. 2006-ig a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület égisze alatt működött mint bizottság, egyesületi státuszban. 2007-ben lett csak önálló jogi személyiség és vált társasággá, mondta el Dukrét Géza alapító-elnök. Jelenleg 117 munkatársa van az egyesületnek: tanárok, orvosok, mérnökök, műemlék-szakemberek, néprajzosok, honismereti nevelők. A kisebbségi lét megköveteli a nemzeti tudat erősítését, az ifjúság nemzeti önazonosságának kialakítását. Évente három rendezvényük van: márciusban a Partiumi Honismereti Találkozó, májusban a Varadinum ünnepségek keretében szervezett pályázati díjkiosztó ünnepség, szeptemberben pedig a háromnapos Partiumi Honismereti Konferencia. Most zajlott Érsemjénben a tizennegyedik konferenciájuk. Közkedvelt az egyesület Partiumi Füzetek című kiadványsorozata, ez 1997-ben indult. Az ötvenedik jubileumi kötetet, Nagyvárad ipartörténete címmel, melyet egy tizenkét tagú szerzői gárda írt meg, Budapesten mutatták be. Az egyesület eddig tizennyolc emléktáblát készített és avatott fel, közösen a Határon Túli Magyar Emlékhelyekért Alapítvánnyal. /Sütő Éva: Tizenöt éves a PBMET. = Reggeli Újság (Nagyvárad), szept. 11./
2008. szeptember 15.
Lia Ardelean aradi konzervatív képviselőnő levelet írt a belügyminisztériumnak, vizsgálatot kértek, mert szerintük az Erdélyi Magyar Ifjak Arad, Bihar, Szilágy és Szatmár megyék autonómiájára törekszenek. Ennek a szegény magyar ifjúsági szervezetnek fiókja sincs Aradon, Szatmáron vagy Zilahon, a Partiumban csak Nagyváradon léteznek, nem hogy a többségi románlakta megyék autonómiájára törekedjenek, írta Irházi János, a lap munkatársa. /Irházi János: Bebútoroztak a jobbszélen. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 15./
2008. szeptember 15.
Az idősek helyzetének megismerése céljából, a szociális osztály szakembereinek segítségével, kérdőíves kutatást végeztek Bihar és Szatmár megye több településén. Sok esetben a nyugdíjasok kiszolgáltatottak, egyedül élnek, ennek ellenére nem akarják idősek otthonában tölteni napjaikat. A Partiumi Magyar Nyugdíjasok Egyesülete által kezdeményezett projekt kivitelezésében a szatmárnémeti és nagyváradi önkormányzatok, valamint a Caritas szervezet is részt vett. /Fábián Ágnes: A nyugdíjasok fele még dolgozna. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 15./
2008. szeptember 23.
Elhunyt dr. Péter Miklós /Sepsiszentgyörgy, 1939. jan. 23. – Kolozsvár, 2008. szept. 22./ református lelkész, teológus, egyetemi előadótanár, a BBTE református teológia-filológia docense, utolsó éveiben a Partiumi Keresztyén Egyetemen tartott órákat. Sokoldalú a munkássága. – Somogyi Botond, a kolozsvári Üzenet református folyóirat főszerkesztője szeretettel emlékezik rá, mindig szívesen adta írását a lapnak. /Somogyi Botond: Isten veled, Miklós bácsi! = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./
2008. október 1.
A képviselőház jóváhagyta a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem akkreditálására vonatkozó törvényt. A Romániai Akkreditációs Tanács már 2004 júniusában elismerte a Partiumi Keresztény Egyetemen folyó oktatás jó minőségét, és akkreditálásra méltónak értékelte az intézményt. Az egyetem akkreditációjának parlamenti elfogadását személyes elégtételnek tekinti Markó Béla szövetségi elnök, ugyanis álláspontja szerint ezáltal bebizonyosodott, hogy közös céljaink érdekében lehet együtt munkálkodni – közölte az RMDSZ tájékoztatója. „A Partiumi Keresztény Egyetem akkreditálása egy rendkívül fontos döntés, mert egy újabb magyar oktatási nyelvű intézményünk ezáltal véglegesen beilleszkedett az erdélyi magyar anyanyelvű intézményhálózatba”. Ez az első magyar nyelvű alapítványi magánegyetem, amely most már végleges engedéllyel bír, ugyanakkor Markó reményét fejezte ki, hogy ez a Sapientia – Erdélyi Magyar Egyetem esetében is hamarosan bekövetkezik. „Tőkés László többször is kérte tőlem, hogy tegyünk meg mindent, a PKE akkreditálásáért, amire természetes módon igennel válaszoltam, és az RMDSZ szenátorai és képviselői rendkívül sokat dolgoztak azért, hogy ez a döntés megszülessen, hiszen menetközben többen is próbáltak akadályt gördíteni a román ultranacionalisták részéről” – fogalmazott Markó Béla. /Jóváhagyták a PKE akkreditálását. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./ A több hónapig tartó parlamenti bojkott után Márton Árpád frakcióvezetőnek sikerült előrehozatni a tervezet vitáját. János-Szatmári Szabolcs, a PKE kancellárja szerint rég várt döntés született meg, melynek köszönhetően a négy akkreditált szakra járó végzősöknek az egyetem adhat diplomát. „Már 2004-ben eleget tett az egyetem a minőségi elvárásoknak, az akkreditálás politikai síkon késett” – mondta el a kancellár. A PKE akkreditációjának törvénytervezete fél évvel ezelőtt került a szenátus oktatási bizottságának asztalára. Az első bizottsági ülésen román pártok képviselői az egyetem megnevezését kifogásolták, véleményük szerint a Partium kifejezés „sérti, megalázza a román nemzeti érzületet”. A következő ülésen a Nagy-Románia párti képviselők kifogásolták azt a cikkelyt, mely kimondja: az egyetem nyelve magyar. /Oborocea Mónika: Akkreditáció fondorlattal. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./ „Rendkívüli öröm számomra személyesen is, hogy végre betetőződik az akkreditáció megszerzését célzó, immár négyéves folyamat” – nyilatkozta Tolnay István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tanügyi előadó-tanácsosa, a PKE vezetőtanácsának megbízott elnöke. /(-fia): Akkreditálták a PKE-t. = Reggeli Újság (Nagyvárad), okt. 1./ Asztalos Ferenc RMDSZ-es képviselő, az alsóház oktatási szakbizottságának alelnöke szerint a részleges állami finanszírozás megszerzéséhez további politikai lobbi szükséges. Az oktatási törvény szerint az állam ugyan támogathat akkreditált magánegyetemeket, de a jogszabály nem kötelezi erre. /Akkreditálták a PKE-t. = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./
2008. október 2.
Október végére tervezi az intézményi akkreditáció kérvényezését a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem, közölte Dávid László rektor. Az egyetem három szak elismerése után kérheti az intézményi akkreditációt, a Sapientiának pedig már négy szakját akkreditálták eddig a kérvényezett hat közül. Az intézményi akkreditáció kérelmezésével egy időben mechatronika, számítástechnika, automatizálás, valamint a kommunikáció és PR (Marosvásárhely), általános közgazdaság (Csíkszereda) és a kolozsvári Sapientia környezetföldrajz szakjainak akkreditálási folyamatát indítja el az egyetem. Az agrárközgazdaság szak akkreditációs kérelmét elutasította a felsőoktatás minőségét ellenőrző hatóság, kifogásolta, hogy nem romániai, hanem európai példákat tanítanak, valamint azt, hogy nem hazai az oktatók nagy része. Makó Zoltán, a csíkszeredai Gazdaság és Humán Tudományok Kar dékánja ezzel szemben fenntartja: romániai vonatkozású szakmai kérdésekkel is foglalkoznak a tananyagban. Ezért a döntést augusztusban megfellebbezte az egyetem. „Négy harmadéves agrárközgazdaság szakos hallgatónk van, ennyi diákkal nem lehet akkreditációt kérni” – magyarázta a dékán. Hozzátette, inkább marketing, turisztika, agrármenedzsment szakok indításán gondolkodnak, amire nagyobb ma a kereslet. Elmarasztalta az RMDSZ-t a Partiumi Keresztény Egyetem vezetősége – Tőkés László, az egyetemet alapító Pro Universitate Partium Alapítvány elnöke, Horváth Gizella rektor és Tolnay István ügyvezető elnök – az egyetem megszavazott akkreditációja kapcsán kiadott nyilatkozatában, mely szerint annak ellenére, hogy az akkreditációs folyamat időszakában a szövetség kormányon volt, „a PKE természetes határidőn belüli törvényes elismertetését nem voltak képesek elősegíteni”. Az egyetem vezetősége többek között további szakok akkreditálásának felgyorsítása, új szakok és a mesterképzés indítása, illetve új anyagi források felkutatása által kíván előrelépni. Ugyanakkor arra kéri fel az alapítókat, tanárokat és diákokat, hogy fogjanak össze a PKE és a Sapientia–EMTE további építéséért. /Székely Zita: Egy szakkal kevesebb? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./
2008. október 2.
„Az akkreditálás egy nehéz út vége, és egy nehéz út kezdete is, az új lehetőségek új feladatokat is jelentenek. Rövid időn belül kérvényezhetjük a mesterképzés akkreditálását, és idénre tervezzük a menedzsment és az angol nyelv és irodalom szakok akkreditálását is” – közölte az intézmény akkreditációja kapcsán Horváth Gizella, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) rektora. Mint mondta, a PKE immár megszervezheti az államvizsgát. Tőkés László, az intézményt alapító Pro Universitate Partium Alapítvány elnöke köszönetet mondott mindazoknak, akik segítették az elmúlt négy évben az akkreditálás elérését, név szerint említve Markó Béla RMDSZ-elnököt, illetve Asztalos Ferenc és Toró T. Tibor képviselőket, de hozzátette: nem engedik, hogy bárki is kampánycélokra használja fel az akkreditálást. „Nem kételkedünk abban, hogy az RMDSZ is tett lépéseket, de ezzel a négy évvel nem lehet dicsekedni. Szili Katalin az elmúlt héten többször is közbenjárt Bogdan Olteanunál, és én magam hívtam fel Victor Hrebenciucot, aki a napirendi bizottság elnöke” – árulta el Tőkés. Elmondta, hogy a magyar kormánnyal még folynak a tárgyalások a Sapientia-EMTE–PKE hálózatnak nyújtandó támogatásról, és a román kormánytól is kérnek támogatást, például az új székház felépítésére. Arra is kérik a magyar felet, hogy a román–magyar közös kormányülésen járjon közben annak érdekében, hogy a román fél tartsa be ígéretét, amely szerint az akkreditáció elnyerése után anyagi támogatásban részesítik a PKE-t. /Fried Noémi Lujza, Pap Melinda: A Sapientián a sor. = Krónika (Kolozsvár), okt. 2./ További szakok akkreditálását, új szakok indítását, a mesterképzés elkezdését, a teljes körű bolognai rendszer kiépítését, új anyagi források felkutatását, európai pályázatok benyújtását és az egyetem infrastrukturális fejlesztését sürgeti a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE), élve a parlament által elfogadott akkreditáció lehetőségeivel. Tőkés László, a Pro Universitate Partium Alapítvány elnöke, Tolnay István, az alapítvány ügyvezető elnöke, valamint Horváth Gizella, a PKE rektora Nagyváradon sajtóértekezleten beszéltek a végleges akkreditációról. Felidézték, hogy a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület 1990-ben megalapította a Sulyok István Református Főiskolát (SIRF), majd közel egy évtizedig tartó, eredménytelen küzdelem után létrejött a Pro Universitate Partium Alapítvány, amely 1999-ben a SIRF jogutódjaként hívta életre a Partiumi Keresztény Egyetemet. Az ennek nyomán megalakult Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel egyazon magánegyetemi hálózatban működő PKE létrejöttében és fenntartásában meghatározó szerepet játszott és vállal Magyarország, amelynek a folyamatos költségvetési támogatása biztosítja ennek az egyetemi rendszernek a létét és fejlődését – olvasható a dokumentumban. Az aláírók emlékeztettek: a PKE felsorolt három szakja 2004 júniusában nyerte el az Országos Akkreditációs Tanács szakmai elismertetését, ami lehetővé tette az intézmény törvény általi akkreditációját. Ez azonban több mint négy évet váratott magára.,,Joggal feltételezzük, hogy az akkreditáció előzmény nélküli késleltetésének nem szakmai és nem csupán »ügyrendi«, hanem elsősorban politikai okai voltak” – állapították meg a nyilatkozók, akik szerint annak ellenére, hogy az RMDSZ az akkreditáció egész időszakában (2004–2008) a kormány tagja volt, a szövetség elnöke pedig mintegy két esztendeig (2004–2006) az oktatásért is felelős miniszterelnök-helyettesi tisztséget töltötte be, a PKE természetes határidőn belüli törvényes elismertetését nem voltak képesek elősegíteni. Az elért eredmények tehát az egyház, illetve az egyetem közösségi, emberi és szakmai erőfeszítéseinek gyümölcsei. /Élni a lehetőségekkel. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 2./
2008. október 3.
„Keserű szájízzel maradtam amiatt, ahogyan Tőkés László a Partiumi Keresztény Egyetem akkreditációjával kapcsolatos érdemeket firtatja” – fogalmazott Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Tőkés László szerint az RMDSZ „valamelyest” segítette a PKE akkreditációját, de az „nem nagyon látszott”. Markó kifejtette, nem köszönetet várt az RMDSZ Tőkés Lászlótól – aki az egyetemet alapító Pro Universitate Partium Alapítvány elnöke –, de azt igen, hogy a püspök elismerje, az RMDSZ mindent megtett azért, hogy a tanintézményt akkreditálják. Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője elmondta, ő ment oda Bogdan Olteanu házelnökhöz, és közbenjárására a vonatkozó tervezetet a 97. napirendi pontról előrehozták a 13. -ra, így aznap szavazásra kerülhetett az akkreditációs törvény. „Nem akarom csorbítani senki érdemét, viszont a kisajátító szándékok rosszul esnek – nyilatkozta az üggyel kapcsolatban Tőkés László. – Nem kétséges előttem, hogy az RMDSZ tisztségviselői, vezetői jó szándékkal álltak hozzá az ügyhöz, viszont szándék és valóság között ebben az esetben nagy a távolság. ” Tőkés László hangsúlyozta: az egyetem akkreditációja első rendben a PKE érdeme, de ezzel nem kérdőjelezi meg az RMDSZ-es politikusok érdemeit. /Diszkreditált akkreditáció. Felháborították az RMDSZ-t Tőkésnek a Partiumi-egyetemmel kapcsolatos vádjai. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./
2008. október 3.
Félretájékoztatták Tőkés Lászlót, mert nem csupán hálátlan, hanem „vidékien ostoba is”, írta vezércikkében Ágoston Hugó, a lap főmunkatársa. A politikai lejáratás szándékával valótlanságot állítani, „megtéveszteni a nemzetet, ama szövetség áldozatának tettetni magát, amelyiknek végül is a kenyerét köszönheti: felkavaró, zavarbaejtő. Bűn” – szögezte le a cikkíró. Ez a nyilatkozatot nem származhat Tőkés Lászlótól, mert irdatlan és igazságtalan hazug állítást tartalmaz. Nem írhatta Tőkés László azt, hogy a Partiumi Keresztény Egyetem akkreditációja késleltetésének oka az volt, hogy az RMDSZ azt nem volt képes elősegíteni. Ekkorát hazudni ostobaság, hiszen az akkreditációt az RMDSZ intézte el. /Ágoston Hugó Szégyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./
2008. október 3.
Az egyházi kapcsolatok erősítéséről, közös célokról esett szó a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület dunaszerdahelyi találkozóján. 2000-ben létesítettek egymással testvéregyházi kapcsolatot. Ennek keretében az utóbbi években hagyománnyá vált a felvidéki–partiumi, illetve partiumi–felvidéki találkozók megszervezése. A III. Felvidéki–Partiumi Találkozót az elmúlt hét végén tartották Dunaszerdahelyen. Erdélyi Géza és Tőkés László püspök számolt be az általuk vezetett egyházkerület életéről, jelenlegi helyzetéről. Mindkét egyházban fontos változások zajlottak az utóbbi időben: a királyhágómelléki egyházkerületben az EP-képviselőjévé választott Tőkés László munkakörét Csűry István püspök-helyettes vette át, míg a felvidéki egyházban Erdélyi Géza leköszönő püspök helyére Fazekas László főjegyzőt választották. Az együttműködés érdekében kapcsolati felelősöket neveznek ki. A találkozó alkalmával a felvidéki egyház küldöttsége megismételte zsinatának azon felkérését, hogy Tőkés László vállalja el képviseletét az Európai Parlamentben. A küldöttek emellett azzal a felhívással fordultak valamennyi anyaországi és határon túli EP-képviselőhöz, hogy a magyarság és a magyar egyházak érdekeit egységes módon képviseljék az Európai Unióban. A találkozó résztvevői ugyanakkor egyházaik egyöntetű támogatásáról biztosították Tőkés László EP-képviselő Keresztény Európát! elnevezésű programját. /Erősödő kapcsolatok. = Krónika (Kolozsvár), okt. 3./
2008. október 4.
Áttörésnek nevezte október 3-i sajtótájékoztatóján Markó Béla, az RMDSZ elnöke azt, hogy a Partium Keresztény Egyetem megkapta a végleges akkreditációt. Pozitív lépésnek nevezte a parlamenti képviselőknek a pedagógusok béremelésére vonatkozó szavazatát. A Partium Keresztény Egyetem akkreditációja nagyon fontos lépés, hiszen az első magyar nyelvű felsőoktatási magánintézmény Romániában, amely megkapta a végleges akkreditációt. Az RMDSZ ezen sokat dolgozott és fontosnak tartja az eredményt. Markó Béla reagált Dorin Florea, Marosvásárhely polgármesterének a lapokban a héten közzétett nyílt levelére. Ízléstelen tartja, hogy egy ilyen tartalmú levelet, amely a politikai harc eszköze, a polgármesteri hivatal pénzéből fizessenek. A megyei RMDSZ megfogalmazta válaszát, ezért ő csak annyit mondhat, hogy a polgármester nyílt levele negatív kampányt jelez. „Az RMDSZ nem fog negatív kampányt folytatni sem román, sem magyar ellenjelöltjeivel szemben” – mondta. Dorin Florea a harmadik mandátumánál tart. „Nyolc év után nemigen lehet másokat hibáztatni a mulasztásokért” – mondta az RMDSZ elnöke. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vezetőivel való október 2-i találkozás eredményeiről szólva újságírói kérdésre Markó Béla kijelentette: az SZNT által kezdeményezett önkormányzati népszavazásokról is tárgyaltak. A közigazgatási határok módosítására vonatkozó népszavazás november 30-ára, a parlamenti választások napjára való időzítésével Markó Béla nem ért egyet. Kijelentette ugyanakkor, hogy a kezdeményezés tartalmát az RMDSZ jogászai elemezni fogják. /Antalfi Imola: „Áttörés”: akkreditálták a Partium Keresztény Egyetemet. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 4./ Bizonyos területi-közigazgatási egységekben a magyar nyelvnek egyenlő státust kell elnyernie a román nyelvével, ez szerepel majd az RMDSZ által készített kormányprogramban – jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök sajtótájékoztatóján. Ez azt jelentené, hogy bizonyos vidékeken regionális nyelvként vezetnék be a magyar nyelvet, és csak ezeken a helyeken lenne hivatalos státusa, nem az egész országban. /Regionális státus a magyar nyelvnek. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 4./
2008. október 4.
A Partiumi Keresztény Egyetem végleges akkreditációját követően Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke köszönetét fejezte ki a Budapestre látogató Bogdan Olteanunak, ugyanakkor az akkreditált és a Sapientia Egyetem együttes finanszírozását kérte a képviselőház liberális házelnökétől. A magyarországi Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség, amely szintén üdvözölte a döntést, reményét fejezte ki, hogy az akkreditáció elnyerése után „a magyar állam által finanszírozott intézmény román támogatásra is jogosult”. „A törvény szerint az állam által akkreditált egyetemeket az állam is finanszírozhatja” – nyilatkozta Asztalos Ferenc RMDSZ-es képviselő. „A törvény azonban nem szabja meg se a finanszírozás mértékét, és kötelezővé se teszi. ” „Abban reménykedem, hogy egy román–magyar kormányülésen sikerül ezt a kérdést megvitatni, és megtalálni a megoldást. A PKE-nek adandó állami támogatás szerintem politikafüggő. Amennyiben a novemberi választások után az RMDSZ ott lesz a román törvényhozásban, s tagja lesz az új kormánykoalíciónak, akkor e kérdés megoldását szorgalmazni tudja. Ha ez nem így történik, akkor borítékolom, hogy ennek a törvénynek itt Romániában senki sem szerez majd érvényt” – magyarázta a képviselő. „Megdöbbenéssel olvastam Tőkés László nyilatkozatát (miszerint az RMDSZ valamelyest segítette a PKE akkreditációját, de az nem nagyon látszott), s fájlalom, hogy abban a pillanatban, amelyet az együtt gondolkodás és együtt cselekvés példájaként lehet felhozni az erdélyi magyarság előtt, még most is az eredmény kisajátítását lehet tetten érni” – mondta Asztalos Ferenc, hiszen megmutathatja azt a négy, 2000 és 2001 között Tőkés László által neki írt levelet, amelyben arra kérte őt: járjon közbe a különböző szakok működési engedélyének a megszerzésében. A képviselőház oktatási bizottságában az RMDSZ legalább négyszer akadályozta meg az akkreditáció leszavazását. /N. -H. D. : Politikafüggő a magánegyetemek támogatása. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./
2008. október 6.
A hagyományhoz híven a nagyvárad-újvárosi templomban tartották az immár akkreditált Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) tanévnyitó istentiszteletét. Az intézmény vezetői köszönetet mondtak mindazoknak, akik segítettek az akkreditáció elnyerésében, Tőkés László EP-képviselő pedig úgy fogalmazott: végre megvalósulhatott az egyházi magyar felsőoktatás helyreállításának álma. /PKE-tanévnyitó Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./
2008. október 6.
Szatmárnémetiben a Németi Református Egyházközség az utóbbi több mint három év során a templomon és a melléképületeken felújítási munkálatokat végeztetett, kialakítottak egy EU-parlamenti képviselői irodát és egy gyermekmegőrzőt, ezek befejezése alkalmából tartott Tőkés László püspök hálaadó istentiszteletet. Tőkés László kifejtette: a gyarapodás időszakát éljük, hiszen az utóbbi napokban sikerült államilag elismertetni a Partiumi Keresztény Egyetemet. A Partiumi Keresztény Egyetem akkreditációja kapcsán a püspök köszönetet mondott azoknak az RMDSZ-es parlamenti képviselőknek is. /BK: Hálát adtak a gyarapodásért. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 6./
2008. október 17.
A kolozsvári magyar zenei élet egyik kiválósága, Angi István /sz. Ozsdola, 1933. okt. 16./ zeneakadémiai konzulens professzor betöltötte a 75. életévét. Több évtizedes tanítás után Angi professzor ma is ugyanazzal a lelkesedéssel viseltetik növendékei iránt, mint régen. Zeneesztétikát tanít. A művészet mindig nevelt: a szépérzék, a szép fejlesztésére és szeretetére tanított. „Ebben az esztétikai mezőben kerestem én is a tanári hivatásom feladatait meg a benne rám váró megoldásokat” – vallja Angi István. Az Esztétikai előadások című könyve magyarul és románul is megjelent. Az értékelméletről szól Értéktől jelentésig című könyve. Angi István 1958-tól tanít, mostani doktorandusai közül néhányan egykori tanítványai gyerekei. Tanított média szakos, képzőművész, református hittan szakos hallgatókat is, Nagyváradon pedig a Partiumi Keresztény Egyetemen tanít. Angit a Zeneakadémia elvégzése után esztétika gyakornoknak nevezték ki. Akkor ezt a tantárgyat csak filozófiai végzettséggel lehetett előadni, ezért el kellett végeznie a filozófiai doktorantúrát. Akkor két városban volt mód erre: Lipcsében és Moszkvában. Angi Lipcsébe jelentkezett, mégis Moszkvába küldték. Jelenleg tanít Kolozsváron, a Zeneakadémián a magiszteri és a doktorandusok számára kijelölt előadásokat tartja, doktori dolgozatokat is vezet. Emellett a BBTE református hitoktatói karán tanít zeneesztétikát, retorikát és a művészetek párbeszédét. Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetemen zeneesztétikát oktat. Legfrissebb munkái között van: Az esztétikum zeneisége (Komp-Press, Kolozsvár, 2001), A zenei szépség modelljei (Polis, Kolozsvár, 2003), Zeneesztétikai előadások I– II. (Scientia, Kolozsvár, 2003, 2005), Értéktől jelentésig (Pro Philosophia, Kolozsvár, 2004). /Nagy-Hintós Diana: Születésnap – „A művészet a szép fejlesztésére és szeretetére tanít” = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./
2008. október 20.
A magyar és román oktatási tárca által aláírandó nyilatkozat ajánlása szerint a romániai és a magyarországi oktatási intézményekben kibocsátott érettségi és egyetemi diplomákat, mesteri és doktori fokozatokat automatikusan kölcsönösen elismerik a két ország illetékesei. Román és magyar értelmiségiek fordultak nyílt levélben Calin Popescu-Tariceanu román és Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnökhöz a nagyváradi Gheorghe Sincai Megyei Könyvtár igazgatójának menesztése ügyében. Aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy lejárató hadjárat folyik Traian Stef író, az intézmény vezetője ellen azért, mert számos olyan rendezvénynek is teret engedett, ahol részt vettek a magyar és a román irodalom ismert alakjai. Az aláírók közt szerepel Gabriel Andreescu, Smaranda Enache, Vladimir Tismaneanu, Ágoston Hugó, Bakk Miklós és Konrád György is. A magyar kormány évente milliárd forintos nagyságrendű összegekkel támogatja a két egyetemet /a Partiumi Keresztény Egyetemet és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet/. A román kormányilletékesek ígérete szerint a PKE az akkreditálást követően kaphat pénzügyi támogatást a kabinettől. Levélben kérte a Partiumi Keresztény Egyetem vezetősége a román–magyar együttes kormányülés résztvevőit, hogy tűzzék az összejövetel napirendjére az erdélyi, illetve partiumi magyar magánegyetemi rendszer román költségvetési támogatását. Tőkés László európai parlamenti képviselő sajtóirodája közleményében hangsúlyozza: a törvény adta keretek kihasználásával immár lehetőség nyílhat arra, hogy az anyaországi költségvetési támogatás mellett az akkreditált Partiumi Keresztény Egyetem, illetve a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem román állami finanszírozásban is részesüljön. /Bogdán Tibor Román–magyar diplomaelismerés. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./
