A csíkkozmási születésű Kolozsváron élt és alkotott szobrászművész, Gergely István domborműveiből és plakettjeiből nyílt kiállítás május 9-én Nagyváradon, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházában. A tavaly elhunyt képzőművészt családi és baráti szálak is kötik Nagyváradhoz. A tárlat anyagát Banner Zoltán művészettörténész méltatta. Gergely István munkája Nagyváradon az Ezredév emléktéren álló Lorántffy Zsuzsanna-szobor, a váradréti református templom udvarán álló emlékmű, amelyet a partiumi ötvenhatosok emlékére állítottak, illetve a váradolaszi református templom udvarán található millenniumi emlékkő. Az ‘56-os emlékmű a művész utolsó munkája volt. „Imádkozott, hogy azt az egyet még befejezhesse” – emlékezett Tőkés László. /Nagy Orsolya: Emlékkiállítás Gergely István munkáiból Váradon. = Krónika (Kolozsvár), máj. 11./
2009. május 12.
Hamarosan újabb szakokat akkreditálhatnak a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE) – jelentette ki Tőkés László, az EP-választási listavezetője május 11-én Budapesten. A művészeti karon a reklámgrafika lett az ötödik államilag is elismert szak a tíz éve alapított magyar tannyelvű magánegyetemen. Küszöbön áll a zenepedagógia szak akkreditálása és a közgazdaságtudományi kar két szakának akkreditálása, tájékoztatott Tőkés László. A Partiumi Keresztény Egyetem javára május 11-én jótékonysági hangversenyt rendeztek a budapesti Zeneakadémián. /PKE: újabb szakokat akkreditálhatnak. = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./
2009. május 13.
A Festum Varadinum ünnepségsorozat keretében mutatják be május 15-én a Nagyvárad Táncegyüttes legújabb, Határtalan Partium című néptánc-előadását. A táncegyüttes új produkciója a Partium történelmét eleveníti fel, különböző népek táncaival jelenítenek meg különböző történelmi korokat. /Fried Noémi Lujza: Új produkcióval jelentkezik a Nagyvárad Táncegyüttes. = Krónika (Kolozsvár), máj. 13/
2009. május 18.
Kazinczy Ferenc emlékének szentelik a hagyományosan megszervezett Partiumi Írótábort idén, derült ki azon az emlékkonferencián, amelyet a nyelvújító születésének 250. évfordulója alkalmából szerveztek Nagyváradon. A Festum Varadinum rendezvénysorozat keretén belül a konferenciát a Partiumi Keresztény Egyetemen tartották. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, európai parlamenti képviselő elmondta: az idei évben a PKE és a Partiumi Magyar Művelődési Céh (PMMC) több, a nyelvújítóhoz kapcsolódó rendezvényt is szervez majd. Az írótábor mellett a város több tanintézetében a nyelvújítóhoz kapcsolódó előadásokat hallgathatnak meg a diákok, részt vehetnek a Kazinczyról szóló anyanyelvi vetélkedőn, illetve hamarosan felavatnak egy Kazinczy-emléktáblát az egyetem belső udvarán. A konferencián több előadás is elhangzott a nyelvújítóról. A Szegedi Egyetem oktatója, Fried István, illetve Czibula Katalin, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem docense Kazinczy életéről beszélt. Ezután a jelenlévők megismerhették a Kazinczy Ferenc Társaság tevékenységét: a magyarországi szervezet több, az íróról szóló kiadványt is készít. Végül Fried István dedikálta Fejezetek Kazinczy Ferenc pályaképéből című könyvét az érdeklődőknek. /Nagy Orsolya: Kazinczy emlékezete a Varadinumon. = Krónika (Kolozsvár), máj. 15./
2009. május 19.
A szórványban élő magyar közösségeket látogatta meg Désen és környékén Szilágyi Mátyás főkonzul, Barabás János alkonzul társaságában, május 14-én. „Kifejezetten jó benyomást keltett a pozitív interetnikai légkör, amelyet Szentmargitán, Mikeházán, Bálványosváralján és Désen tapasztaltunk” – nyilatkozta látogatása végén Szilágyi Mátyás. A helyi magyar közösség képviselőivel számos fontos problémát érintettek, kezdve az oktatástól az identitás ápolásáig, megőrzéséig. Fontos lenne egy teljes körű oktatási központ létrehozása Désen, Szamosújváron, óvodától érettségiig. Fontosak a szimbolikus jellegű kérdések, például a honvédsírok rendbehozatala, megjelölése, újraállítása ott, ahol ezeket felszámolták. Ebben a magyar kormány kész támogatást nyújtani. Nemrég lépett hatályba a magyar és román sírokra vonatkozó egyezmény, miszerint mindkét fél köteles a saját területén a másik fél első és második világháborúban elesett honvédeinek sírjait rendben tartani. Szentmargitán a tanügyi problémák kerültek előtérbe, a gyermekek magyarul történő továbbtanulási esélyei. Szilágyi Mátyás a főkonzulátus kompetenciái sorában központi helyen említette a konzuli kerületbe tartozó megyék, illetve az egész erdélyi – partiumi, szatmári és bánsági régió – magyar nemzeti kisebbség közösségei helyzetéről, kisebbségi jogainak érvényesüléséről, esélyegyenlőségének meglétéről, gazdasági és szociális problémáiról való tájékozódást. Leszögezte, hogy a magyar közösség nemzeti identitását sértő, azt korlátozó lépésnek, a kisebbségi jogok érvényesítése terén visszalépésnek értékeli a kolozsvári polgármester nemrégi bejelentését, amely szerint magyar nyelven nem szándékoznak feliratozni annak a nagylétszámú magyar közösség által is lakott városnak a történelmi műemlékeit, amelynek épített öröksége a magyar művészet- és kultúrtörténetnek szerves részét képezi. Bálványosváralján a faluban 60 százalékban élő magyar lakosság gazdag kulturális tevékenységben vesz részt. /Lukács Éva: Szórványtelepüléseket látogatott meg a főkonzul. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19/
2009. május 21.
Megelégedéssel üdvözli az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, hogy egyre szélesebb körben sikerül megvalósítani az erdélyi Magyar Összefogást. Az EMNT korteskörútjának eddigi állomásain – a Partiumban, Máramarosban, Székelyföldön egyaránt – az RMDSZ és az MPP képviselői szinte minden esetben együttesen vettek részt, és a helyi önkormányzatokkal, egyházi közösségekkel és civil szervezetekkel együtt támogatásukról biztosítják a magyar EP-jelöltek listáját. Az EMNT arra hívja fel az RMDSZ és az MPP tagjait, szimpatizánsait, hogy emelkedjenek felül a megosztó személyi vagy pártérdekeken, a múltban elszenvedett különféle sérelmeken, és a minél erősebb erdélyi magyar EP-képviselet érdekében támogassák a Magyar Összefogás jelöltjeit. „Sajnálatosnak tartjuk, hogy az MPP hivatalos lapja – a Polgári Élet – vonatkozó írásai az ellenséges román nacionalista sajtó gyakorlatán is túltesznek az EMNT rágalmazásában” – áll az EMNT közleményében. /EMNT: egyre szélesebb körű az összefogás. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./
2009. május 21.
Kuszálik Péter kioktatta Tőkés Lászlót, hogy helytelen a püspök megfogalmazása: „figyelmeztessük erdélyi közösségünket: nem csupán Székelyföld mint „Erdély mozdonya” területi autonómiájáról kell beszélnünk, hanem – említette a történelmi példát – a „Kalotaszegi köztársaságról” is, de ugyanúgy küzdenünk kell Szilágyság, Partium, ezen belül Érmellék, valamint más, tömbmagyar vidékek önrendelkezéséért is. Mindezt úgy, hogy a szórványt is óvón védjük. ” Kuszálik Péter elmagyarázta, mit értett Kós Károly kalotaszegi köztársaságon, majd jött Tőkés László kioktatása: nem álmodozni kell, hanem tanulni (akár elődeink elvetélt ötleteiből is), dolgozni és építkezni. /Kuszálik Péter: Három pont … A kalotaszegi példával… = Népújság (Marosvásárhely), máj. 21./
2009. május 31.
A partiumi regionális Háló-találkozót, a katolikus szervezetek találkozóját május 15–17-e között rendezték. A kiscsoportos beszélgetések során személyes élmények kerültek napvilágra, majd Gyöngyössy Lajos tartott előadást a moldvai magyar testvérekről, a csángókról. A szentmisét Böcskei László nagyváradi megyéspüspök mutatta be. /Laurán Angéla: Partiumi Háló-találkozó Nagyváradon. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 31./
2009. június 4.
Az állami intézmények magyar tisztségviselőinek tömeges leváltása ellen tartottak tiltakozó felvonulást és gyűlést több ezer résztvevővel június 3-án Marosvásárhelyen. A megmozdulás az RMDSZ–EMNT európai parlamenti jelöltjeinek kampányzáró rendezvénye is egyben. A tüntetésen nagy számban képviseltette magát a két szomszédos székely megye, Hargita és Kovászna. „Erdélyt nem lehet visszaadni, ugyanis Erdély a románok és a magyarok közös tulajdona, tehát a magyaroknak is megvan benne a maguk része” – mondta beszédében Markó Béla szövetségi elnök. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke állást foglalt a „nacionálkommunizmussal” és a román asszimilációs politikával szemben. A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság csatlakozik az RMDSZ megyei szervezetének kezdeményezéséhez a műemlékek román, magyar, német, angol és francia nyelvű, valamint a helységnévtáblák román, magyar és német nyelvű feliratozását illetően. /Tiltakozó felvonulás és kampányzáró. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./ Sokan vagyunk, Háromszék, Csíkszék, Kalotaszeg, Partium, Bánság, Máramaros, Arad, Kolozs, Maros, Dél-Erdély is itt van, de ez csak egy töredéke annak, ahányan vagyunk – mondta Markó Béla a tiltakozó nagygyűlésen. Népviseletbe öltözött csángók, fúvószenekarral érkező háromszékiek, sok-sok magasba emelt, román, magyar, angol és német nyelvű tiltakozó transzparens is volt. „Erdélyért évszázadok alatt megküzdöttünk, nem adhatjuk oda, ami minket illet. Nem adhatjuk a múltunkat, a nagyjainkat, költőinket, tudósainkat” – mondta Tőkés László. Június elsejétől Csíkszéken is elindult az aláírásgyűjtés a magyar intézményvezetők leváltása ellen. /Antal Erika: „Erdély jogos jussunk” Több ezren vettek részt az RMDSZ–EMNT vásárhelyi kampányzáróján. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./ Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint az utóbbi hetek, hónapok etnikai tisztogatásával a román kormány a történelmet próbálja visszafordítani. Markó, akárcsak a többi szónok, a tizenkilenc évvel ezelőtt történtekkel vont párhuzamot, amikor a román politikumnak szintén a magyarok kisemmizése és ellehetetlenítése volt a célja. Akkor a nacionalizmustól fűtött tömeg azt skandálta, hogy Erdély földjéért kész meghalni, csak az ne legyen ismét a magyaroké. „Erdélyért élni kell, nem meghalni!” – jelentette ki Markó. Tőkés László a pánromán és pánortodox nacionalista hatalom magyarellenes megnyilvánulásait látta az intézményvezetők eltávolításában. A marosvásárhelyi tiltakozó nagygyűlésen elfogadott kiáltvány: Mi, Marosvásárhelyen összegyűlt erdélyi magyarok, közösségünk nevében egységes akarattal kinyilvánítjuk:1. Nemzeti közösségünk önkormányzati és önrendelkezési jogait érvényesíteni kell, beleértve a magyar többségű régiók területi autonómiáját. 2. Helyi és regionális szinten biztosítani kell a nemzeti kisebbségek anyanyelvének hivatalos nyelvként való használatát. 3. Minden korlátozás nélkül biztosítani kell a magyar anyanyelvű oktatást és az oktatási intézményeken belüli, illetve azok közötti kapcsolatokban a magyar nyelv használatát. 4. Nem értünk egyet a 37-es kormányrendelettel, amely intézményeink magyartalanításának eszköze. 5. Vissza kell helyezni az intézmények élére a leváltott vezetőket. 6. A központi és helyi állami intézményekben biztosítani kell az etnikailag arányos képviseletet. Az intézményvezetőknek ismerniük kell a magyar nyelvet a magyar többségű megyékben. 7. Képviselőink Bukarestben és Brüsszelben határozottan fel fognak lépni kisebbségi jogaink minden területen való érvényesítése érdekében. 8. Felemeljük szavunkat a magyar- és kisebbségellenes megnyilvánulásokkal szemben. 9. Felelősséget vállalunk egymásért, és visszautasítjuk a magyar identitástudatunk ellen irányuló törekvéseket. Vállaljuk, hogy jogainkért egységesen küzdünk minden hazai és nemzetközi fórumon. Nem engedjük, hogy elvegyék megszerzett jogainkat. Célunk az összefogás, az összetartozás-tudat, a nemzetiségi jogok biztosítása mindenki számára, és a békés együttélés feltételeinek a megteremtése. Isten minket úgy segéljen! Marosvásárhely, 2009. június 3./Szucher Ervin: Kampányzáró tüntetés Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./
2009. június 8.
Jóval az országos átlag fölött teljesítettek a június 7-én tartott európai parlamenti választáson az erdélyi és partiumi megyék. Erdélyben a legnagyobb választási hajlandóságot a Hargita megyei szavazati joggal rendelkező polgárok mutattak, itt a felnőtt lakosság 33,46 százaléka járul urnákhoz. Erdélyi viszonylatban a harmadik legnagyobb részvételi arány Kovászna megyében volt, itt a polgárok 30,77 százaléka kívánt élni választójogával. /Átlag fölött teljesített Erdély. = Krónika (Kolozsvár), jún. 8./
2009. június 9.
Az utcanevek magyarosítását szeretné elérni a szatmárnémeti önkormányzat RMDSZ-es frakciója, az erre vonatkozó határozattervezetet a következő rendes tanácsülésen tűznék napirendre. A magyar utca- és intézménynevek tekintetében a partiumi megyeszékhelyen 2003 óta pozitív elmozdulás tapasztalható. Az utóbbi években a városi tanács a Bethlen Gábor tér, Kossuth-kert, Páskándi Géza, Szilágyi Domokos, Gellért Sándor, Teleki Blanka, Csipler Sándor és Mese utca, Ruha István-átjáró, Ács Alajos Stúdióterem, Gyurkán György Sportterem elnevezéseket hagyta jóvá. Emellett 2004-ben a középületekre is magyar feliratok kerültek. A közeljövőben benyújtandó határozattervezet szerint minden olyan utcanevet lefordítanának magyarra is, amely a nyelv szabályai szerint lefordítható. „A személynevek, valamint a Kárpátokon túli helységnevek kivételével szinte minden utcanévnek van magyar megfelelője is a városban. A Strada Basmelor elnevezés alá már felkerült a Mesék utcája felirat, ennek példájára más, hasonló utcanév is lefordítható. /Végh Balázs: Szatmárnémeti: Lefordítanák az utcaneveket. = Krónika (Kolozsvár), jún. 9./
2009. június 9.
Majd fél évszázados szünet után most először ballagtak önálló magyar, államilag elismert felsőoktatási intézmény végzősei Erdélyben. A Partiumi Keresztény Egyetem kétszázhetven diákja búcsúzott el június 6-án Nagyváradon a tavaly akkreditált intézettől. Az egyetem hét szűk esztendejének vége szakadt – fogalmazott Tőkés László református püspök, EP-képviselő, a PKE elnöke. Tőkés megemlítette: nem csupán az évzárót ünneplik, hanem azt is, hogy éppen tíz évvel ezelőtt jött létre az intézmény. A tervekről beszélt Horváth Gizella, az egyetem rektora. Az eddigi tizenhárom képzési területet bővíteni szeretnék a magyar nyelv és irodalom szakkal. A rektor elmondta, hogy idén 475 helyet hirdetnek meg, amelyből 220 lesz tandíjmentes. /M. T. R. : Ballagtak a PKE diákjai. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jún. 9./ 50 év után létrejött az önálló magyar egyetem Erdélyben – írták közleményükben a Partiumi Keresztény Egyetem vezetői egyúttal bejelentve, hogy kihasználva az intézmény akkreditációja által adódó “új lehetőségeket”, új szakokat és mesterképzést indítanak. “Egyetemünk hivatalos állami elismertetése számos előnyt biztosít azáltal, hogy bekapcsolódhattunk az egyetemi világ nemzetközi vérkeringésébe. Partnerintézményekkel kötöttünk együttműködési szerződéseink – Debreceni Egyetem, Corvinus Egyetem, Pécsi Egyetem, Sorbonne Egyetem stb. – hallgatóink és oktatóink számára lehetőséget teremtenek az ún. mobilitási programokban való részvételre” – áll a Tőkés László, Horváth Gizella és Tolnay István aláírta közleményben. Az egyetemet bővíteni szeretnék a magyar nyelv és irodalom szakkal. A Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar nyelvészet és irodalomtudomány tanszékeinek vezetői közleményben tiltakoztak az általuk indokolatlannak nevezett szakduplázási kezdeményezés ellen. /Magyar irodalom és nyelv szakot, mesteriket indítana a PKE. = Transindex. ro, jún. 9./
2009. június 11.
Budapesti kormányzati illetékesek rosszallóan, a kolozsvári BBTE magyar tanszékeinek vezetői megütközve fogadták azt a hírt, hogy a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem magyar irodalom és nyelv szakot készül beindítani. A kolozsváriak bevallják, hogy intézményi konkurenciáról is szó van, de a szakmai képzést is féltik. Horváth Gizella, a PKE rektora nem kívánt reagálni a kolozsvári tanszékvezetők felvetéseire. „A magyar kormány nem finanszírozza a magyar tanszék beindítását Nagyváradon” –jelentette ki Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának vezetője. /Cseke Péter Tamás, Fleischer Hilda, Totka László: Öngyilkos kettőzés? A kolozsvári BBTE mellett a nagyváradi PKE-n is indulna magyartanár-képzés. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./
2009. június 12.
Az önálló erdélyi magyar felsőoktatás érdekében kifejtett tevékenység elismeréseként Báthory-díjakat adtak át január 11-én Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia székházában. Az idei kitüntetettek között van Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke is. Szili Katalin elmondta, hogy ő egy csángó gyermek keresztanyja, akinek így segíthet tanulmányaiban. Az elismeréseket – amelyeket a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) javaslatára az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) oktatási szakbizottsága adományoz, Tőkés László Királyhágómelléki református püspök adta át. Az EMNT elnöke beszédében rámutatott: 90 éve, éppen a díjátadás napján a románok erőszakkal elfoglalták a kolozsvári Ferenc József Egyetemet, 50 éve a román Babes Egyetembe olvasztották a Bolyai Tudományegyetemet, és éppen tíz éve létrehozták a Partiumi Keresztény Egyetemet. /K. Gy. : Báthory-díj Szilinek. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./
2009. június 16.
Emléktábla hirdeti június 14-e, vasárnap óta a biharfélegyházi református templom oldalán, hogy az utókor mennyire hálás Jakó Zsigmond /1916- 2008/ történész akadémikusnak. Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság elnöke mint szervező köszöntötte Jakó Zsigmond testvérét és lányát, a kolozsvári egyetemi küldöttséget, valamint a többi jelenlévőt. Beszédében kifejtette, hogy a Biharfélegyházához tartozó egykori Ágostmajoron született Jakó Zsigmond, a helytörténészek példaképe korunk egyik legnagyobb tudósának tekinthető. Egyed Ákos történészprofesszor, az Erdélyi Múzeum-egyesület (EME) elnöke, Jakó egykori munkatársa kifejtette reményét, mely szerint a félegyházi emléktábla a magyarországi, a partiumi és az erdélyi tudományos élet összekötő kapcsává válhat. Beszédében méltatta a tavaly elhunyt Jakót. Külön kiemelte, hogy mekkora szerencse érte az erdélyi tudományosságot, amikor Félegyháza nagy szülötte Budapestről visszatelepedett. Mesélt arról, hogy az igen nehéz helyzet közepette is példaértékűt alkotott az akadémikus történész a kommunizmus évtizedei alatt. Ünnepélyesen felavatták a templom oldalán elhelyezett emléktáblát. /(megyeri): Az akadémikus történész tisztelete Félegyházán. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jún. 16./
2009. június 17.
Kolozsváron tartották a Kolozsvár a II. világháborúban címmel Benkő József hadtörténeti kiállítását. Benkő József elmondta, a kiállítás sikeres volt. Ezzel a kiállításával a második világháborúban elesett magyar katonáknak és a bombázások civil áldozatainak állít emléket, az idei 65 éves évforduló keretében. A megnyitóra az előadó tanárokon kívül több szemtanút is meghívtak, akik személyes beszámolót tartottak az amerikai bombázás szörnyűségeiről, amely Kolozsváron több ezer áldozatot követelt. A veteránok örültek, hogy végre valaki foglalkozik velük úgy, mint olyan személyekkel, akik a magyarságért harcoltak. Benkőnek a kolozsvári kiállítása a nyolcadik volt. Háromszor állított már ki Marosvásárhelyen, Nagyváradon egy alkalommal, Gyergyószentmiklóson, Mezőpaniton, és Cseresznyéspusztán szintén egy alkalommal. Minden egyes kiállításának más a témája és az összeállítása. Marosvásárhelyen bemutatta az egyenruhákat (magyar, német, román, orosz), katonai felszereléseket. Ezután nekifogott Partium felkutatásának, aminek a végén egy újabb kiállítást hozott létre Nagyváradon. A következő kiállítás helyszíne Gyergyóremete lesz, majd következik Szatmár, Csíkszereda, Székelyudvarhely és Barót. Benkő József gyermekkora óta gyűjt. Később kezdte a komolyabb kutató munkát. Kerékpárral bejárta Maros megye többségében magyarlakta falvait, ahol felkereste a második világháborúban részt vett veteránokat, videóra rögzítette elmesélt élményeiket. Jelenleg a történelem szakot végzi, az egyetem elvégzése után hadtörténész szeretne lenni, de tudomása szerint Budapestre kell majd kiutaznia, hogy erre a pályára szakosodjon. Céljai közé tartozik egy veteránokról szóló riportfilm elkészítése, hagyományőrző egyesület létrehozása és egy önálló magánmúzeum megteremtése. /Sipos M. Zoltán: A vitéz hadtörténet-kutató. Interjú Benkő József másodéves történelem szakos hallgatóval. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./
2009. június 17.
Kettős könyvbemutatót tartottak nemrégiben a Babes–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudomományi karán A (dráma)szöveg metamorfózisa. Kontaktustörténetek című, június 4–7. között tartott nemzetközi tudományos tanácskozás keretében. A Dráma – múlt, színház – jelen. Tanulmányok a dráma- és színháztörténet köréből /Partium Kiadó–Erdélyi Múzeum-Egyesület Kiadó, Nagyvárad–Kolozsvár, 2009/ című kötetet (szerkesztette: Czibula Katalin–Emődi András–János-Szatmári Szabolcs) a veszprémi Pannon Egyetem professzora, Pintér Márta Zsuzsanna ismertette. Rámutatott, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Régi Magyar Drámatörténeti Kutatócsoportja 1988 óta (háromévente) rendez nemzetközi tudományos tanácskozásokat, a legtöbbször ezeknek Eger adott otthont, 2006 augusztusában a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem vállalkozott a szervezésre, és, mint a kötet harminc tanulmánya is mutatja, eredményesen. (A konferencia címe Késő barokk és klasszicizmus a magyar színpadon volt, a létrejött tanulmányok tematikus és időköre ennél nagyobb.) /Egyed Emese, Tar Gabriella Nóra: Új könyvek a dráma – és színháztudomány köréből. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./
2009. június 19.
Hevesen tiltakozik a kolozsvári tudományegyetem magyar tanszéke az ellen, hogy Nagyváradon magyar szakot indítson a Partiumi Keresztény Egyetem. A katedrájuk védelmében szólók Kolozsvárt szem elől tévesztenek több tényezőt. Mindenekelőtt azt, hogy húsz év alatt sokat változott a helyzet, módosult a magyarság demográfiai súlya és megoszlása, más irányba fejlődött a felsőoktatás. A magyar tanszék hadakozása, hogy monopóliumát megőrizze, elgondolkodtató. Kolozsvárt nem szabad feladni, az állami magyar felsőoktatás ottani önrendelkezéséről nem szabad lemondani, de húsz évjárat hiába várta ezt. Nem kell pálcát törni a Partiumi Keresztény Egyetem és Sapientia Egyetem törekvései fölött, melyek különben saját megszilárdításuk természetes logikáját követik. /B. Kovács András: Egyetemi kilátások – vita Kolozsvár és Várad közt. = Krónika (Kolozsvár), jún. 19./
2009. június 19.
A kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Egyetem kerámia szakán végzett Onucsan Miklós hátat fordított a kerámiának, a fotó, a film és az akció lettek kedvenc műfajai. A mai napig nagyon örül annak, hogy kerámiát végzett. Később nem foglalkozott kerámiával, annak fő oka az, hogy nem volt kemencéje. Az Unióba (Képzőművészek Szövetsége) grafikusként került be. Onucsan Miklós /sz. Szamosújvár, 1952. nov. 26./ a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem docense. Több egyéni és csoportos tárlata volt itthon és külföldön. Alkotásai megtalálhatók az isztambuli Kortárs Művészeti Múzeumban, a bukaresti Kortárs Művészeti Múzeumban és a bécsi Ernst Alapítvány gyűjteményében. Onucsan Miklós a konceptuális művészetet műveli. /Pengő Zoltán: „Mindig dadogok valamit magamról a világba” = Krónika (Kolozsvár), jún. 19./
2009. június 19.
Első alkalommal szervezik meg a Partiumi Híd Fesztivált Kökényesden. A partiumi fiatalok által szervezett ifjúsági tábor mottója egy Wass Albert-idézet: „Az igazak jövendőjét a lélek és a szellem ereje formálja…” A Kökényesden rendezendő első nemzeti ifjúsági tábor időpontja július 9-13. A rendezvény fővédnöke Mádl Ferenc, Magyarország volt köztársasági elnöke és Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, EP-képviselő. Az ötnapos Fesztivál főszervezője és programfelelőse Krakkó Rudolf, a Szatmári Híd Egyesület vezetője. A cél a nemzettudat erősítése, a nemzeti önbecsülés visszaszerzése, továbbá szoros kapcsolatok kialakítása és ápolása más – nemzetünkért tenni akaró – szervezetekkel, és történelmi egyházakkal. Naponta irodalmi, történelmi, kulturális előadásokat hallgathatnak majd a fesztivál résztvevői. Az előadók között található Raffay Ernő, Takaró Mihály és Vekov Károly történészek, Tőkés László EP-képviselő, Gergely István, a csíksomlyói „Árvácskák” vezetője, Mikola István politikus. Lesz néptáncbemutató, borkóstoló, horgász- és halászléfőző verseny is. A fellépő zenekarok között ismert magyarországi előadók is lesznek. /Híd Fesztivál Kökényesden. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 19./
2009. június 22.
A szavazatok számát és arányát tekintve a Magyar Összefogás listája enyhén gyengébb eredményt produkált, mint két évvel ezelőtt az RMDSZ és Tőkés László külön-külön, az együttműködés mégis sikeresnek nevezhető. 2007-ben az európai parlamenti választásokon a 29,5 százalékos országos részvétel mellett a romániai magyarok mintegy 40,6 százalékos részvétele biztosíthatta az RMDSZ és Tőkés László által összességében elért 8,97 százalékot. Részvétel tekintetében ez 37,6 százalékos többletet jelent a többségi szavazókhoz képest. Idén 27,7 százalékos részvétel esetében a magyarok 37,8 százaléka biztosíthatta az összefogás listája által elért 8,92 százalékot. Ez 36,5 százalékos többletrészvételt jelent. A két választáson egyformán nagyobb arányban járultak az urnákhoz a magyarok az összlakosság részvételéhez képest. A közös lista Székelyföldön kevesebb szavazatot hozott a 2007-es EP választásokhoz, viszont 5,8 százalékkal többet a tavaly őszi parlamenti választások eredményeihez képest. A Partiumban valamivel jobb eredményt sikerült elérni, mint 2007-ben, viszont jelentős a veszteség a képviselőházi eredményekhez képest, elsősorban Bihar megyének köszönhetően. A parlamenti választásokhoz képest a 60 százalék fölött magyarok által lakott településeken számottevő az RMDSZ közös listájának erősödése. Jelentős a vesztesség viszont a szórványban és a nagyvárosokban. Az RMDSZ-támogatottságú településeken 2007-hez képest javulás mutatkozik, majdnem sikerült teljesíteni a tavalyi parlamenti eredményt. Az inkább Tőkéssel szimpatizáló településeken nem sikerült hozni a 2007-es eredményt, viszont a parlamenti választásokhoz képest nagyon jelentős bázist biztosítottak az RMDSZ-nek. /Eredményesen indult az összefogás. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./
2009. június 22.
A filozófiai kultúra ápolása, a filozófia népszerűsítése, a szakirányú kutatások és a filozófia középiskolai oktatásának támogatása, lap- és könyvkiadást, konferenciák és egyéb rendezvények megszervezése – többek között ezeket tűzte ki céljául az Erdélyi Magyar Filozófiai Társaság (EMFT), amelynek alakuló ülését június 19-én tartották Kolozsváron. Ülésvezetők: Egyed Péter, Keszeg Anna és Ungvári-Zrínyi Imre. Erdélyben jelenleg Kolozsváron, a Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE), valamint Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE) folyik filozófiai szakképzés. Ezen kívül a magyar tannyelvű középiskolákban vagy magyar osztályokban több tucat tanár oktat filozófiát és más társadalomtudományokat. Az EMFT keretében munkacsoportok jönnek létre, amelyek tevékenységében bárki részt vehet. Az alakuló közgyűlésen az EMFT elnökévé Egyed Péter egyetemi tanárt (BBTE) választották, az elnökség további tagjai Kovács Barna, Schmidt Dániel, Soós Amália, Zuh Deodáth, Demeter M. Attila, Ilyés Szilárd, Bajnai Botond és Horváth István. /Fall Sándor: Megalakult Kolozsváron az Erdélyi Magyar Filozófiai Társaság. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./
2009. június 26.
Június 27-e László napja, amikor a szentté avatott lovagkirályra emlékeznek Erdély és a Partium számtalan templomában. A Szent László városának tartott Nagyváradon is megünneplik ezt a napot. Szent László nevét számtalan település viseli a Kárpát-medencében. Nagyvárad nem tartozik ezek közé, mégis különösen erős itt a lovagkirály kultusza, és nem csak a római katolikus közösség körében. A szent király neve napjánál is nagyobb ünnep a Festum Varadinum, amelyet idén immár tizennyolcadjára szerveztek meg. Az egyhetes kulturális programsorozatot teljes egészében a városalapítónak szentelik. Első napján a római katolikus székesegyház kertjében egyházi vezetők és közszereplők hordozzák körbe a szent hermáját, amely nem tartalmazza László koponyacsontját – az eredetit ugyanis Győrben őrzik. A székesegyház előtt áll Szent László szobra. Felirata: Szent László király, könyörögj érettünk! László idejében avatták az első magyar szenteket: az országalapító István királyt, Imre herceget, Gellért püspököt, illetve a két zobori remetét, Andrást és Benedeket. László király két püspökséget alapított: a zágrábit, illetve a váradit, amelyet Biharról helyezett át a mostani megyeszékhelyre. Az egyházi legendárium szerint egyébként a bihari hegyekben lovagolt éppen Szent László, amikor megjelent neki a Szűz Mária (több, csodatetteit megörökítő festményen egyébként Mária alakjával együtt ábrázolják), és megmutatta, hová építsen templomot. /Nagy Orsolya: Szent Lászlóra emlékezünk. = Krónika (Kolozsvár), jún. 26./
2009. június 26.
Molnár János, a református lelkészek szekus dossziéit kutató, jelenleg Szegeden élő egyháztörténész Szigorúan ellenőrzött evangélium című könyvének első kötetét mutatták be június 25-én a kolozsvári Jakabffy Elemér Alapítvány Kortörténeti Gyűjteményének székházában. A kötet Tőkés László EP-képviselő, valamint a Zöldek/Európai Szabad Szövetség EP-frakciójának támogatásával készült, és a nagyváradi Partium Kiadó gondozásában a napokban jelent meg. Tőkés László rámutatott: „A kommunista rendszer besúgói továbbra is ott settenkednek egyházi struktúráinkban, közéletünkben, és mindaddig a pillanatig, amíg ez így van, az egyház sem újulhat meg igazán”. /Ferencz Zsolt: Megtisztulást az erkölcsi válságból. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./ „Ha az 1990-es évek elején kiiktatjuk sorainkból őket, bizonyosan nem így alakultak volna a dolgaink, ahogyan alakultak. Az egyház, de még az RMDSZ is más lenne, ha az egykori kollaboránsok és besúgók ma nincsenek ott a sorainkban, hogy gátoljanak bennünket az előrehaladásban. Nem fejvadászatot akarunk, hanem megtisztulást” – fogalmazott Tőkés László európai parlamenti képviselő a könyv bemutatóján. Tőkés László adatai szerint az erdélyi református egyház kereteiben dolgozók kétharmada meghurcolt, meggyötört, egyharmad viszont „cinkos, besúgó volt, aki 1989 után is folytatta vagy folytatja káros tevékenységét”. Tőkés elmondta: bár már 2008 decemberében biztosan tudták, hogy egykori sógora, a ma Magyarországon élő Bartha Tibor ortopéd orvos a kommunista titkosszolgálat ügynöke volt, ezt akkor mégsem tudták bizonyítani; a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Tanács azóta sem fedte fel Stelian nevű ügynökét, annak ellenére, hogy rendelkeznek olyan dokumentumokkal, amelyek alapján egyértelmű: Bartha azonos Steliannal. „Nem a bosszú, vagy az egyoldalú elégtétel vezérel, de gondoljuk csak el, hogy Bartha Tibor még mindig az erdélyi kapcsolatokat meghatározó magas körökben, a nemzeti oldalon dolgozik. ” – tette hozzá. /Benkő Levente: Királyhágómelléki besúgókról mutattak be könyvet Kolozsváron. = Krónika (Kolozsvár), jún. 26./
2009. június 27.
Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke lesz az RMDSZ államfőjelöltje, hacsak a június 27-én ülésező Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) nem okoz meglepetést, és nem fordítja meg a Szövetség Állandó Tanácsában (SZÁT) megszületett döntést. Erre kicsi az esély, hiszen az RMDSZ miniparlamentje évek óta nem változtatott a központi vezetősége által korábban már elfogadott határozatot. Az állandó tanács végül nem szavazott a kérdésben, egyhangúlag elfogadta azt a javaslatot, hogy az RMDSZ-nek legyen államfőjelöltje, és ezt a megbízatást a Hargita megyei képviselőre osztotta. Kelemen jelöltségével az RMDSZ fiatalabb nemzedékhez tartozó politikusi gárdája kerekedett felül. Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke elmondta, hogy az állandó tanács ülését megelőzően megbeszélésre gyűltek össze az RMDSZ lehetséges államfőjelöltjei. A megbeszélésen négy személy vett részt: Markó Béla, Borbély László, Kelemen Hunor és Frunda György. Utóbbi három Markót kérte fel a jelöltség elvállalására, de az RMDSZ elnöke visszautasította ezt. Az RMDSZ-en belül hosszabb ideje tartó Partium-Székelyföld közötti vita leképződéseként az elnökjelöltség tekintetében is előtérbe kerültek a regionális konfliktusok. A partiumiak jobban örülnének, ha például Cseke Attila szenátor lenne a jelölt. – Az a javaslatunk, hogy olyan erdélyi személyiséget kell államfőjelöltként nevesíteni, akit mindenki el tud fogadni, és mindenki tud támogatni – nyilatkozta Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke. – A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) megalakulása óta nem ez az első államfőválasztás – jelentette ki Izsák Balázs, az SZNT elnöke. Szerinte nem tartozik az SZNT hatáskörébe a román államfőjelölés. /Kelemen Hunort javasolják az RMDSZ államfőjelöltjének. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./
2009. július 1.
Július 2-4-e között tartják meg Nagyváradon a VI. Partiumi Írótábort. Az idén különös figyelmet szentelnek a költő, író, nyelvújító Kazinczy Ferenc emlékének, születésének 250. évfordulójára alkalmából. Magyarországról és a Felvidékről is érkeznek meghívottak. Az ünnepi megnyitó július 2-án lesz a váradvelencei Góbé csárdában. Köszöntőt mond Barabás Zoltán költő, a Partiumi Írótábor Egyesület elnöke, majd Kazinczy Ferenc életútjáról, munkásságáról tart előadást Bíró Ferenc irodalomtörténész és Kupán Árpád helytörténész. A Vámbéry Antológia 2009 című kiadványt Nagy Erika, a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának főtitkára mutatja be. Ezután Nemzet, anyanyelv, kultúra címmel Pomogáts Béla irodalomtörténész értekezik. Július 3-án elzarándokolnak Kazinczy szülőhelyére, Érsemjénbe. Ünnepi beszédet mond: Mezey Katalin költő, a Tokaji Írótábor kuratórumi elnöke, L. Simon László költő, a Magyar Írószövetség titkára, Székelyhidi Ágoston író, politikus és Tőkés László református püspök, európai parlamenti képviselő. Este a nagyváradi Góbé csárdában Halász János országgyűlési képviselő, Debrecen alpolgármestere méltatja Székelyhidi Ágoston Értékek és esélyek című könyvét, majd a nagyváradi Szigligeti Társulat színművészeinek Tövisek és virágok című pódiumműsorát tekinthetik meg az érdeklődők. Végezetül a pénteki irodalmi esten a budapesti Magyar Napló friss számait mutatja be Oláh János főszerkesztő. Július 4-én Széphalom és a Kazinczy-kultusz címmel Fehér József, a Magyar Nyelv Múzeumának igazgatója tart előadást. Ezután a Várad folyóirattal ismerteti meg a közönséget Szűcs László főszerkesztő. Lipcsey Ildikó és Dukrét Géza könyveivel ismerkedhetnek meg az érdeklődők. /Holnap nyit a Partiumi Írótábor. = Reggeli Újság (Nagyvárad), júl. 1./ 22/ A vasfüggöny leomlásának 20. évfordulóján adták át június 27-én, Gödöllőn a Magyar Szabadság Díjat, amit idén Tempfli József nagyváradi megyés püspök és Rózsás János Gulágot megjárt író vehetett át. Rózsás János 1944-ben került ki leventeként a szovjet frontra, ahol azonnal hadifogságba esett, majd tíz év kényszermunkára és örökös száműzetésre ítélték. A málenkij robot idején jó barátságba került Alekszandr Szolzsenyicinnel, aki a Gulág szigetcsoport című művében meg is emlékezett róla. Miután visszatérhetett Magyarországra, megírta visszaemlékezéseit, ami csak a rendszerváltás után jelenhetett meg. Művei közül kiemelkedő a Gulag lexikon, ami segít e történelmileg fehér folt felszámolásában. Tempfli József nagyváradi megyés püspök az elmúlt két évtizedben papi tevékenysége mellett visszaszerzett több egykori egyházi tulajdont, többek között a püspöki palotát és több kórházat. /Magyar Szabadságért díjak. Tempfli József és Rózsás János a díjazott. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 1./
2009. július 6.
Winkler Gyula európai parlamenti képviselő Hunyad megyei magyar diákoknak szervezett hagyományőrző táborban tartott előadást. Az Aktívan a szórványban mottóval megtartott háromnapos rendezvényt a vajdahunyadi Ifjúsági Keresztény Egyesület szervezte, a táborban kiemelt szerepet kapott a magyar történelem megismertetése, a hagyományőrzés kérdése, a magyar identitás és kultúra megőrzése globalizált körülmények között. Winkler Gyula a romániai magyar közösség sokszínűségéről beszélt, bemutatva a különböző vidékek sajátosságait. „Az etnikai arányok nagymértékben meghatározzák a romániai magyar közösség életkörülményeit és prioritásait, hiszen más a tömbmagyarságnak számító Székelyföld, más a Partium, ahol jelentős arányban élnek magyarok, és más a szórvány, ahol a magyar közösség legnagyobb kihívása a beolvadás, az asszimiláció elleni harc, valamint a közösség életében szerepet vállaló emberek megtalálása” – mondta. /Aktívan a szórványban. Hagyományőrző tábor Algyógyon. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 6./
2009. július 6.
A VI. Partiumi Írótábor második napján, az érsemjéni zarándokút után, július 3-án délután ismét Nagyváradon, a Góbé csárdában zajlottak az események. Elsőként Székelyhidi Ágoston író Értékek és esélyek című új könyvét mutatta be Barabás Zoltán költő, a Partiumi Írótábor egyik főszervezője. A kötet eszmetörténeti tanulmányokat tartalmaz. Szó van benne az ‘56-os forradalom híveiről és ellenzőiről, a lakiteleki mozgalomról is. Az író megrajzolta Beke György, Tőkés László, Wass Albert és mások szellemi pályáját. Székelyhidi Ágoston az írótáborban kifejtette, 1956 után újra kell értelmezni az értelmiség szerepét. Fontos szolgálni a magyar nemzet önazonosságát. Ő maga ezért sodródott bele a politikába. „Bennünket nem a szovjet hatalom kebelezett be, hanem a világpolitika áldozott oda” – fejtegette. A kirekesztő politika máig a baloldal sajátossága. Eltorzult az értékrend s az értelmiségi szerep is. Hangsúlyozta: nemzetárulás az, ha az önrendelkezés lehetséges esélyeit is korlátozzák. A kötetbemutató után a váradi Szigligeti Társulat két színművésze, F. Márton Erzsébet és Meleg Vilmos mutatta be a Tövisek és virágok című műsort. Előadásukban Kazinczy Ferenc néhány levele és verse hangzott el. Végezetül a Magyar Napló budapesti irodalmi folyóiratot mutatta be a kiadvány főszerkesztője, Oláh János. Elmondta: októberben ünnepli huszadik születésnapját a lap, amelyet Oláh János tizenhat esztendeje szerkeszt. Hangsúlyozta: fontos, hogy a magyar irodalom értékrendje visszabillenjen a természetes kerékvágásba. Az írótábor résztvevői elfogadtak egy közös nyilatkozatot, amelyben tiltakoznak az új szlovákiai nyelvtörvény ellen, amely mélyen sérti és korlátozza a felvidéki magyarság jogait. A VI. Partiumi Írótábor zárónapján, július 4-én Csűry István helyettes református püspök tartott előadást a nagy reformátorról, Kálvin Jánosról. Szűcs László, a Várad című folyóirat főszerkesztője még csak a havilap idei 3. számát tudta elhozni a táborba, majd a Törzsasztal nevű nyilvános interjúsorozatról és egyéb akciók terveiről beszélt. Dukrét Géza Lipcsey Ildikó Utak és tévutak az erdélyi magyarság huszadik századi történetében című tanulmánykötetét mutatta be, amely tavaly jelent meg Budapesten. Az ismert történész, az Erdélyi Magyarság főszerkesztője könyvében a magyar nemzetpolitikai kérdésekről szólt, történészi igénnyel és módszerrel mutatta be ennek a kérdéskörnek Erdélyhez kötődő változatait 1918-tól napjainkig. A nemzeti megmaradás esélyével és kudarcával minősítve szedte számba az eddigi utakat és tévutakat. Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság elnöke saját, nemrég megjelent kötetét is (Épített örökségünk Bihar megyében) a jelenlévők figyelmébe ajánlotta. A könyvbemutatók sorát Molnár János Szigorúan ellenőrzött evangélium című dokumentumkötetének prezentálása zárta. /Tóth Hajnal: Írótábor – értékek vonzásában. = Reggeli Újság (Nagyvárad), júl. 6./
2009. július 6.
Molnár János Szigorúan ellenőrzött evangélium című könyvét mutatták be Nagyváradon, a hatodik alkalommal megrendezett Partiumi Írótábor keretében. „Ez a könyv nem a besúgókról szól, hanem az akkori rendszerről próbál ismereteket nyújtani” – vallja könyvéről Molnár János, aki az írótábor alkalmával mutatkozott be a nagyváradi olvasóknak. „Azt a rendszert ismerteti a könyv, amely az élet részévé vált, melyben kevés biztos pont volt, és melyben kevesen tudták legyőzni a félelmüket” – tette hozzá. Voltak lelkészek, akik megtagadták a Szekuritátéval való együttműködést, voltak, akik kényszer alatt, voltak olyanok is, akik önként jelentettek. Tőkés László EP-képviselő elmondta, hogy a múlt feltárása és az azzal való szembenézés igen fontos, a kommunizmust meg kell haladni. „Sok minden másként alakult volna, ha rögtön ‘89 után tiszta vizet öntenek a pohárba; a régi rendszer kiszolgálói, haszonélvezői sokat ártottak és árthatnak mindaddig, amíg a szeku »nyugdíjba nem vonul«. Ökumenikus istentisztelettel kezdődött Nagyváradon a vár ünnepe, e leleplezték a Mátyás király emléktáblát, Józsa Judit alkotását. Az érdeklődők kézműves-foglalkozásokon vehettek részt, középkori ruhák kiállítása, fegyverkiállítás, középkori zene és a középkori konyha finomabbnál finomabb fogásainak kínálatából választhattak. /Totka László: A kommunizmus drámái. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./
2009. július 7.
A Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) német tanszékének vezetője, János Szatmári Szabolcs, aki egyben a felsőfokú intézmény kancellárja is, sajtótájékoztatót tartott július 6-án az első ízben „itthon” szervezett államvizsgákról, valamint az akkreditáció jóvoltából megteremtődött lehetőségekről. Az egyetemen idén összesen 475 helyre lehet jelentkezni, ebből 205 tandíjmentes. Az egyetemi kancellár bejelentette: a magyar nyelv és irodalom szakra is megkapták az engedélyt, tehát elvileg az egyetem jogosult arra, hogy már az idén felvételit hirdessen. /Létai Tibor: Előrelépések a PKE életében. = Reggeli Újság (Nagyvárad), júl. 7./
