Petrozsényban a Magyar Házban tartott hét végi előadásra összesereglett maroknyi közönség is nyilvánvalóvá tette: mindaz, ami ma a régi, virágzó bányászvárosról elhangzik, az már a múlté. A két évszázadig csak faluként emlegetett Petrozsényt 1924 januárjában emelték városi rangra, amikor már 15 ezer körüli lakosa volt. Népességét elsősorban a kőszénkitermelésnek köszönhette. Megépült a négy számottevő felekezet: a római katolikus, evangélikus, református és unitárius egyházközségek temploma, illetve a görög katolikus templom, melyet az ortodox egyház később bekebelezett. A fiatal művészek: Mátyás József, Szlamka Béla, Tellmann József, Nagy Ervin, Szilveszter Győző 1955-ben megalapították Petrozsényben a Képzőművészeti Alkotó Közösséget. 1948-ban megalakul a Bányász Főiskola is, az időközben államosított magyar oktatásban fiatal, jól képzett pedagógusok tanítottak a népes osztályokban. Mindez a múlté. A mai Petrozsénynek, hajdani bányászvárosnak újjá kell teremtődnie. A csíra már megindult: a magyar közösségnek a Szent Ferenc Alapítvány jóvoltából újra van iskolája, s halványan ugyan, de működni kezdett a Magyar Ház is. /Gáspár-Barra Réka: Séta a néhai Petrozsényban. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 3./
2007. augusztus 1.
Bányásznapi ünnepségre készülnek a Zsil völgyében. Idén két évfordulót ünnepelnek: 100 év telt el az első bányászszakszervezet megalakulása, illetve 30 év a 1977-es nagy bányászsztrájk óta, jelezte Lakatos Zoltán, a Zsil-völgyi Bányászszakszervezeti Liga (LSMVJ) elnöke. Petrozsényban bemutatják az 1977-es első romániai kommunistaellenes megmozdulásról szóló könyvet. Az idei bányásznap súlypontja Lupényban lesz, mivel a történelmi esemény Lupényban zajlott. Lupényban a bánya 2-es kapujánál tört ki az 1977-es sztrájk. Akkor Ceausescunak személyesen kellett eljönnie a Zsil völgyébe. A könyv az életben maradt bányászok visszaemlékezései alapján, illetve a szekusdossziék anyaga alapján született. A sztrájk után a Securitate durva megtorlásba kezdett, mely során a bányászok vezérei “rejtélyes” módon váltak közlekedési balesetek áldozataivá, vagy fúltak vízbe. /Chirmiciu András: Történelmi események évfordulóján. Bányászünnepség Lupényban. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 1./
2007. augusztus 18.
Egységes tanintézményként indul szeptemberben a civilkezdeményezésre két éve felépült dévai Téglás Gábor Iskolacsoport és a Magyarok Nagyasszonya Magániskola, melyet 1995-ben a dévai Szent Ferenc Alapítvány hozott létre és működtet immár 12 éve. A kilencvenes évek elején haldokló dévai állami magyar oktatásnak Böjte Csaba ferences atya dobta be az első mentőövet, megalapítva a Magyarok Nagyasszonya Magániskolát. Máté Márta Hunyad megyei főtanfelügyelő-helyettes elmondta, hogy Böjte Csaba atya felvetette, jó lenne a Szent Ferenc Alapítvány által immár 12 éve fenntartott iskolát is bevonni az állami tanügyi rendszerbe. Az egyesítéssel 600 gyermeket számláló egységes magyar iskola lesz Déván. Az óvodát és elemit szeretnék a Szent Ferenc Alapítvány által fenntartott osztálytermekben hagyni, a gimnáziumi osztályokat pedig a Téglásba. Átveszik a magániskola pedagógusait. Petrozsényban végre sikerült egységes intézménnyé alakítani a magyar iskolát, amely egyházi épületben, a Szent Ferenc Alapítvány támogatásával állami iskolaként működik. A lupényi magyar oktatásba fiatal szakképzett magyartanár került, beindult az iskolabusz-program. Lupény erősítést kap a vulkáni magyar tagozattól, melynek gimnáziumi osztályai átköltöznek a lupényi iskolába. Így itt is teljes lesz a szakképzett pedagógus-gárda. /Gáspár-Barra Réka: Egységes intézmény alakul. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 18./
2007. augusztus 31.
Amióta sikerült kieszközölni Hunyad megyében Déván három párhuzamos magyar középiskolai osztályt, évről évre az anyanyelvű oktatásban érdekeltek kétségbeesetten futkostak, hogy meglegyen a három osztály indításához szükséges diáklétszám. Az idén történik meg először, hogy augusztus végén mindhárom kilencedik nagyjából indulásra kész, mondta Kocsis Attila, a Téglás Gábor iskola igazgatója. Pozitív tendenciát mutat a vajdahunyadi magyar oktatás, ahol idénre sikerült fiatal tanerőkkel megerősíteni a pedagógusgárdát és az első osztályba a múlt évi 4 diákhoz képest 14-en iratkoztak be. Csernakeresztúr tartja a szintet az idénre beiratkozott öt elsősével. Némi visszalépés csupán a Zsil völgyében tapasztalható, illetve Pusztakalánban, ahol a diáklétszám-csökkenés miatt össze kellett vonni, illetve be kellet szüntetni tagozatokat. Összevonás történt a lupényi és vulkáni gimnáziumok szintjén is, az elemik pedig mindkét településen egybeolvadtak. Petrillán tavaly egyetlen elsős sem jelentkezett, idén négyen iratkoztak első osztályba, ami jó négy évre garantálja az itteni összevont elemi fennmaradását. Petrozsényban, amióta a Szent Ferenc Alapítvány beindította gyermekotthonát, gyakorlatilag nincs gond a diáklétszámmal, hiszen évről-évre kikerül a jó 20-25-ös létszámú osztály. Hasonló a helyzet Szászvároson, ahol ugyan 10 körül mozog egy-egy osztály létszáma, de ez a Szent Erzsébet gyermekotthonnak köszönhetően évek óta stabil. Idén három új óvodai csoportot is sikerült beindítani a megyében. Magyarul tanulók létszámának alakulása Hunyad megyében I–IV. V–VIII. IX–XII. Szakiskola Összesen2005–2006 327 308 210 50 = 895 2006–2007 343 306 188 61 = 898 2007–2008* 344 298 170 74 = 886 *Tervezett beiskolázási számok /Gáspár-Barra Réka: Hunyad. Nyugis tanévkezdés. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 31./
2007. szeptember 18.
Kézdivásárhelyen a diákok birtokukba vették a Petőfi Sándor Általános Iskola új épületét. Markó az erdélyi magyar oktatás egyik fellegvárának nevezte Kézdivásárhelyt. Kifejtette: Nagy Mózes, a kantai katolikus gimnázium alapítója méltán lehet büszke az utókorra, hiszen a pedagógusok, a városvezetés és a szülők mindent megtesznek annak érdekében, hogy a hagyományokat ápolják. „Folytatni kell az oktatás decentralizációját. Nem tartható tovább az a gyakorlat, hogy a központban, Bukarestben hozzanak meg olyan döntéseket, amelyeket helyben kellene meghozni” – fogalmazott Markó Béla RMDSZ-elnök. Petrozsényben Ifjúsági Központot avattak, amely többek között a pályaválasztási tanácsadásban és az elhelyezkedés megkönnyítésében játszik majd szerepet. A Maros megyei Udvarfalva elemi iskoláját Farkas Jenőről, az egykori református lelkész-esperesről nevezték el. Farkas Jenő több mint négy évtizedet élt a faluban, az iskolára 1908-ban kezdte meg a gyűjtést, 1911-ben sikerült felavatni az intézményt, amelyben tanítói lakás és két osztályterem kapott helyet. A Marosszentanna községhez tartozó településen egykor nyolc osztály működött. „A dévai Téglás Gábor Iskolacsoport jó példája annak, hogy a magyar és a román kormány közös akaratából, konkrét célkitűzésként hogyan születik meg egy intézmény” – fogalmazott Winkler Gyula távközlési és informatikai miniszter a Hunyad megyei tanintézmény évnyitóján. Az iskolacsoportban, ahol óvodától érettségiig lehet magyarul tanulni, idén a harmadik tanévet kezdték el, a magyarul tanulók létszáma meghaladja a 650-et. „Megalkottuk a Hunyad megyei magyar oktatás stratégiáját, amelyet gyakorlatba is fogunk ültetni. A megyei oktatási rendszer négy erős pillérre épül majd, az első kettő a Zsil-völgye Petrozsény és Lupény központtal, a Maros mentén pedig Déva és Vajdahunyad központtal” – magyarázta Winkler Gyula. /Születő és eltűnő iskolák. = Krónika (Kolozsvár), szept. 18./
2007. szeptember 18.
Kézdivásárhelyen a diákok birtokukba vették a Petőfi Sándor Általános Iskola új épületét. Markó az erdélyi magyar oktatás egyik fellegvárának nevezte Kézdivásárhelyt. Kifejtette: Nagy Mózes, a kantai katolikus gimnázium alapítója méltán lehet büszke az utókorra, hiszen a pedagógusok, a városvezetés és a szülők mindent megtesznek annak érdekében, hogy a hagyományokat ápolják. „Folytatni kell az oktatás decentralizációját. Nem tartható tovább az a gyakorlat, hogy a központban, Bukarestben hozzanak meg olyan döntéseket, amelyeket helyben kellene meghozni” – fogalmazott Markó Béla RMDSZ-elnök. Petrozsényben Ifjúsági Központot avattak, amely többek között a pályaválasztási tanácsadásban és az elhelyezkedés megkönnyítésében játszik majd szerepet. A Maros megyei Udvarfalva elemi iskoláját Farkas Jenőről, az egykori református lelkész-esperesről nevezték el. Farkas Jenő több mint négy évtizedet élt a faluban, az iskolára 1908-ban kezdte meg a gyűjtést, 1911-ben sikerült felavatni az intézményt, amelyben tanítói lakás és két osztályterem kapott helyet. A Marosszentanna községhez tartozó településen egykor nyolc osztály működött. „A dévai Téglás Gábor Iskolacsoport jó példája annak, hogy a magyar és a román kormány közös akaratából, konkrét célkitűzésként hogyan születik meg egy intézmény” – fogalmazott Winkler Gyula távközlési és informatikai miniszter a Hunyad megyei tanintézmény évnyitóján. Az iskolacsoportban, ahol óvodától érettségiig lehet magyarul tanulni, idén a harmadik tanévet kezdték el, a magyarul tanulók létszáma meghaladja a 650-et. „Megalkottuk a Hunyad megyei magyar oktatás stratégiáját, amelyet gyakorlatba is fogunk ültetni. A megyei oktatási rendszer négy erős pillérre épül majd, az első kettő a Zsil-völgye Petrozsény és Lupény központtal, a Maros mentén pedig Déva és Vajdahunyad központtal” – magyarázta Winkler Gyula. /Születő és eltűnő iskolák. = Krónika (Kolozsvár), szept. 18./
2007. december 12.
Végre saját templomába költözhet a petrozsényi görög katolikus közösség. Nem a hajdani három templomuk egyikébe, melyeket évek óta hiába igényelnek vissza az ortodox egyháztól, hanem engedélyt kaptak egy újabb templom megépítésére. Vasile Solomon helyi görög katolikus lelkész elmondta, hiába kérik vissza hajdani templomaikat, ráadásul sokfelől rosszindulatot tapasztaltak a 370 lelkes közösségükkel szemben. Csupán a római katolikus közösségnél találtak megértésre, nekik köszönhetően tarthatták meg istentiszteleteinket egy kicsi kápolnában. /Gáspár-Barra Réka: Templomaik helyett telket kaptak. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 12./
2008. március 5.
Szekrényekkel, új padokkal, ebédlő étkezdei bútorzattal, nyomtatóval, szkennerrel, fénymásolóval és kivetítővel gyarapodott a petrozsényi Jézus Szíve Gyermekotthon és a „belőle táplálkozó” helybeli iskolai magyar tagozat. Mindez az Iskola Alapítvány támogatásából valósult meg, mesélte Ács Éva, az intézmény igazgatónője. Itt tanul 270 gyermek, akiknek jó kétharmada teljes ellátásban részesül a Szent Ferenc Alapítványnak köszönhetően, a többiek is nagyjából legalább egy uzsonnát elfogyasztanak az iskolában. Erdélyben a magyar iskolák elnéptelenedésének egyik alapvető oka a szegénység. Itt Petrozsényban ez mindenképpen elmondható. Szociális megközelítéssel sikerült feltámasztani a két évtizeddel ezelőtt hanyatlásnak indult petrozsényi magyar oktatást. Miután a gyermekotthon „jóvoltából” benépesült az iskola, egyre több helybeli szülő bátorkodott újra magyar tagozatra íratni a gyermekét. /Gáspár-Barra Réka: Petrozsényi magyar oktatás. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 5./
2008. március 7.
Idén 76 500 lej jutott a Hunyad megyei önkormányzat civilszervezeteket, egyházakat támogató 3,2 millió lejes alapjából a magyar közösségeknek. Míg a magyar egyházak, alapítványok évekig kiszorultak e keretből, idén – tekintettel a választási évre – ha apróbb összegeket is, de szinte minden igénylő kapott némi támogatást. A pozitívan elbírált pályázatok listájáról «csupán» a magyar oktatást támogató Geszthy Ferenc Társaságot és a Szent Ferenc Alapítványt hagyták ki. Egyházi vonalon pedig a petrozsényi és brádi római katolikus plébániák, illetve Hátszeg szorult ki a támogatásból. 20 000 lejt kapott a Hunyad Megyei Magyar Ifjúsági Tanács (HUMMIT) és 15 000 lej jutott a rákosdi székhelyű Ifjúsági Keresztény Egyesületnek. A magyar egyházak aprócska összegeket kaptak, néhány ezer lejt, ugyanakkor 300 000 új lejt kapott a Déva központjában épülő ortodox templom. /Gáspár-Barra Réka: Morzsa a magyar közösségeknek. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 7./
2008. március 8.
Közel félszáz „mesemondó-palánta”gyűlt össze Déván a Téglás Gábor Iskolacsoport dísztermében az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége által rendezett Mátyás király mesemondó verseny Hunyad megyei szakaszára. A Lupényból, Petrozsényból, Vajdahunyadról, Csernakresztúrról érkező, valamint a helybeli diákok változatos repertoárral álltak a zsűri elé. /Gáspár-Barra Réka: Mese a Téglásban. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 8./
2008. április 1.
Borbély Károly távközlési és informatikai miniszter az RMDSZ jelöltje a Hunyad megyei tanácselnöki tisztségre, döntött a Hunyad Megyei Képviselők Bővített Tanácsa. A Hunyad megyei tanácsosjelöltek listáját Burján Gergely, a dévai szervezet képviselője vezeti, őt Széll Lőrincz, a lupényi, Naszódi Andrea, a vajdahunyadi és Kacsó Roland, a petrozsényi szervezet képviselője követi. Hunyad megyében a 2002-es népszámlálási adatok szerint 4,8 százalékos a magyarság számaránya, azonban becslések szerint az elmúlt hat évben tovább csökkent a magyarság lélekszáma. A Hunyad Megyei Tanácsban csupán 2004-ig volt a magyarságnak képviselete, a négy évvel ezelőtti választásokon az RMDSZ-nek nem sikerült mandátumot szereznie. Vajdahunyadon Győrfi Jenő, Horváth Zoltán és Naszódi Géza, Petrozsényben pedig Wersánszki Eduárd, Tóth János és Varga Éva pályázik helyi tanácsosi mandátumra. Lupényban Széll Lőrincz a polgármesterjelölt, míg Benedekfi Dávid és Antal Amália a helyi döntéshozó testületbe szeretne bejutni. Déván Pogocsán Ferdinánd polgármesterjelöltet Karda Róbert és Makkai István követi a helyi tanácsosjelöltek listáján. Rangsorolták a megyei, illetve helyi tanácsosjelölteket Máramaros megyében is. Az RMDSZ Nagybánya területi szervezetének közgyűlésén a megyei tanácsosjelöltek között a következő sorrend alakult ki: Capusan Edit, Szentgyörgyi Sándor, Hitter Ferenc, Miklós Csaba, Dávid Erzsébet és Valdman István. A történelmi Máramaros területi szervezetének küldöttgyűlése Béres Ildikót és Debrovszky Károlyt jelölte megyei tanácselnökjelöltnek. Máramarosszigeten az RMDSZ színeiben Béres István László indul a polgármester-választáson, Sebestyén Magdolna. Aradon Bognár Levente polgármesterjelölt mellett Tóth Csaba, Pénzes Gyula, Faragó Péter, Cziszter Kálmán, Nagy Gizella és Túsz Ferenc szeretne bejutni a helyi tanácsba. Az aradi önkormányzatban jelenleg Bognár Levente alpolgármester mellett három tanácsos képviseli az RMDSZ-t. Pécskán a négy polgármesterjelölt közül Csepella Jánosnak sikerült megszerezni a legtöbb szavazatot. Fehér megyében Komáromi Attila az RMDSZ tanácselnökjelöltje, azonban a megyei tanácsosjelölt-listán csak második helyen szerepel, őt Köble Csaba előzi meg. /A szórványban is mandátumokat szerezne az RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 1./
2008. június 13.
Az újság beszámolt arról, hogy a megyeszékhelyeken, magyarlakta településeken a politikából kiszorultak hogyan folytatják életüket. Aradon a megyei önkormányzatában eddig ott ülő három tanácsos – Nagy Gizella, Cziszter Kálmán és Túsz Ferenc – kikerült onnan. Nagy Gizella 2005 januárjában került be az önkormányzatába. Visszatér a katedrához. Cziszter Kálmán a 2004-es helyhatósági választásoktól tagja volt a városi önkormányzatnak. Tovább fog dolgozni szakmájában, mint tervező, mint szakértő. A jövőben több időt tud majd szentelni a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaságra, a Pro Urbe Társaságra és a Szabadság-szobor Egyesületre. Túsz Ferenc 2005-től a nagykövetté kinevezett Tokay György helyét foglalta el. Nyugdíjas, de van egy cége is. – Búza Gábor, az Arad megyei önkormányzat alelnöke volt 2004-től. Amikor a megválasztották, lemondott ügyvédi praxisáról. Most folytatni fogja ügyvédi munkáját. Pécskán Nagy István tanácsos volt. Visszamegy tanárnak. Wersánszki Eduárd felajánlotta lemondását a petrozsényi RMDSZ-szervezet elnöki tisztségéből, miután június elsején az általa vezetett lista nem érte el az 5%-os küszöböt. A választmány azonban nem fogadta el az 1996 és 2008 között folyamatosan helyi tanácsos Wersánszki lemondását. /Kiszorított politikusok. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 13./
2008. június 23.
Az egyre erősödő populizmust nevezte a hazai és európai politikai élet fő kerékkötőjének Winkler Gyula EP képviselő. A romániai politikában is az egyre erősödő populizmusra hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ győztesnek nevezhető, hiszen a célkitűzés az eddigi képviselet megtartása volt és ez nagymértékben sikerült is. A képviselő úgy vélte, hogy a magyar szavazók részéről jövő 86%-os RMDSZ és 14%-os MPP támogatottság tökéletesen tükrözi a realitást. A tavaly őszi közel egyharmados támogatottsága az MPP-nek, kizárólag Tőkés László jelöltségének volt köszönhető – mondta Winkler. Az EP képviselő, egyben a Hunyad megyei RMDSZ elnöke megyéjében a választáson a három tanácsosi mandátumot hozó eredményt elsősorban az etnikai aránnyal, illetve a Zsil völgyében tapasztalt magas részvételi aránnyal hozta összefüggésbe Winkler. Az elmúlt napokban sorra kerülő belső számonkérés alkalmával Wersanszki Eduárd, a petrozsényi szervezet elnöke lemondott megyei alelnöki tisztségéről. Az utóbbi választás alkalmával 6 erdélyi szórványmegyében szorult ki az RMDSZ a megyei tanácsból. Ez kizárólag az etnikai küszöb miatt történt, amit csupán törvényerejű pozitív diszkriminációval lehet orvosolni. /Gáspár-Barra Réka: Populizmus és etnikai küszöb. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 23./
2008. július 3.
Két éve működik a kolozsvári Excalibur Bábtheátrum Demeter Ferenc vezetésével, országszerte több előadást mutattak be. Demeter Ferenc bábjátékosnak, nem bábszínésznek vallja magát. A gyerekek mindenütt örömmel fogadták őket. Nyáron a Somoskai Napokra van meghívásuk, csángó magyar gyerekeknek adják elő a Kurta mesék garabonciásról című bábjátékot. Demeter Ferenc elmondta amatőr magántársulatuk anyagi gondokkal és eszközhiánnyal küszködik. Kis összegekkel támogatja őket a Communitas, a Brassai Sámuel Alapítvány, csángóföldi és a petrozsényi turnéjukat az RMDSZ segíti. Azt tervezik, hogy nevet változtatnak, az Excalibur Bábtheátrum helyett a Garabonciás nevet fogják felvenni. /Varga Melinda: Bábra megy a játék. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./
2008. július 14.
Vajdahunyadon és Petrozsényban több százan vettek részt a Duna Televízió Kívánságkosár című műsorának közönségtalálkozóján. A nézők találkozhattak a Duna Tv közönségszolgálatának képviselőjével, illetve Banner Gézával, a képernyőről már jó tíz éve ismert, közkedvelt műsorvezetővel. A nagysikerű rendezvény zárómomentuma volt egy átfogó programnak, melyet a református teológusok a Vetési László lelkész által vezetett szórványmisszió keretében tartottak meg. Immár 17-18 éve rendszeresen járják a régiókat. A teológusok nyári gyakorlatuknak részeként bekapcsolódnak a helyi közösség-felmérő, -építő munkába, jelezte Vetési László. Az idei szórványmisziós munkában Rákosd, Kalán, Hosdát, Alpestes, Kisbarcsa, Csernakeresztúr környékén, illetve a petrillai és lónyai lakótelepeken végzett családlátogatások mellett a teológusok a helyi lelkészek vezetésével nagyhetet, illetve gyermekfoglalkozást tartottak a gyülekezetekben. Kutatók is jelen voltak a csapatban. Vass Erika, a szentendrei szabadtéri múzeum munkatársa közölte, a szentendrei múzeumban sikerül egy határon túli épületegyüttest is felállítani, aminek egyik darabja egy lozsádi családi ház lesz, egy másik pedig egy rákosdi csűr. Eljött a kolozsvári Incs Miklós régi helynévgyűjtő, aki Lozsádon, Rákosdon illetve Haróban előforduló településnevek felkutatását végezte. Missziós, illetve kutató munkával lélek-, nyelv és önazonosságerősítőként szolgálnak az itteni közösségnek – foglalta össze ittlétük lényegét Vetési László lelkész. /Gáspár-Barra Réka: Lélekerősítés a szórványban. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 14./
2008. augusztus 19.
Az elmúlt hét végéig kilencen tették le pályázatukat az őszi általános választásokra az RMDSZ Hunyad megyei szervezetében. Képviselőjelöltként indul: Borbély Károly távközlési miniszter, Máté Márta főtanfelügyelő-helyettes, Széll Lőrinc megyei ifjúsági igazgató, Burján Gergely, a megyei vízgazdálkodó vállalat igazgatója, Ferenci István vajdahunyadi magánvállalkozó, Benedekfi Dávid, a lupényi RMDSZ elnöke és Kacsó Roland Petrozsényból. Szenátorjelöltek egyelőre ketten vannak: Fülöp Béla Szászvárosról és Bende Barna, a vajdahunyadi kórház igazgatója. /Gáspár-Barra Réka: RMDSZ jelöltek Hunyad megyében. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 19./
2008. augusztus 26.
Máté Márta, Hunyad megyei főtanfelügyelő-helyettes a napokban tért haza Finnországból, ahol a tanfelügyelőség által elnyert Leonardo da Vinci program keretében vett részt, tizenhárom tanfelügyelő- és pedagóguskollégával együtt, az európai oktatási rendszerek megismerését célzó egyhetes képzésen. A nemzetközi felmérések alapján a finn oktatási rendszer a világ legjobbjai közé tartozik. Finnországban az egész oktatási rendszer ingyenes és ösztönzik a fiatalokat a továbbtanulásra. Finnországban a svéd kisebbség által lakott települések mindegyikén működik svéd nyelű iskola, vagy osztály. Biztosított a svéd tannyelvű egyetemi oktatás is. Természetesen ezekben az intézményekben is kötelező a svéd nyelv elsajátítása. A Hunyad megyei magyar oktatást illetően Déván kialakultak a Téglás Gábor Iskolacsoport osztályai. Beleértve a két első és két kilencedik osztályt is. Megvan a létszám és iskolai szinten is 600 körüli gyermekkel számolnak. A megyében I-VIII. osztályos tagozat indul még Vajdahunyadon, Lupényban és Petrozsényben. Elemi osztályok maradnak Vulkánban, Szászvároson és Csernakeresztúron. Azonban megszűnik a magyar oktatás Petrillán és Pusztakalában. A Téglásban az elmúlt évek négy párhuzamos dévai magyar kilencedik osztályához képest idén csak kettő indul. Máté Márta reméli, hogy a csökkenő tendencia megáll. Jelentősebb tanárhiány a szakképzés terén mutatkozik. A főtantárgyakat megyeszerte szinte száz százalékban szakképzett pedagógusok oktatják és nagyrészük címzetesként. /Gáspár-Barra Réka: Beszélgetés Máté Márta főtanfelügyelő-helyettessel a finnországi tapasztalatairól és hazai realitásokról. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 26./
2008. szeptember 12.
Végéhez közeledik a restituciós törvény végrehajtása Hunyad megyében. A napokban sikerült véglegesíteni az Ócskay család birtokainak visszaszolgáltatását. Emellett jelentős ingatlanok kerültek vissza a régi nagynevű magyar családokhoz. Dézsi Attila alprefektus négyéves mandátumának végéhez közeledve úgy érzi mindent visszaadtak, ami adható volt. Hunyad megye már jó ideje a listavezetők közt szerepel a visszaszolgáltatási arányok kapcsán. Több régi magyar család is visszakapta birtokát, a legjelentősebb területet a Kendeffy család kapta vissza a Retyezátban és környékén, az Ócskay család pedig 667 hektár erdőt és 1396 hektár mezőgazdasági területet. Visszakapta birtokait a Szente, a Kerestényi és még számtalan magyar nemesi család leszármazottja. A Kendeffyek peres úton kapták vissza kastélyukat, az Ócskay család még most is pereskedik a piskii kastélyért, a többiek viszont visszakapták épületeiket vagy kártérítést kaptak érte. Az egyetlen komolyabb ingatlan, ami nem került vissza régi tulajdonosához, az a naláci kastély, amelyet senki nem igényelt. Hasonló a helyzet az Andrássy család birtokaival, ők sem kérték vissza. Az egyházi földeket szinte teljesen visszaadták, a legnagyobb területet a Hátszegi medencében a református egyháznak. Az épületek közül még folyamatban van két ingatlan visszaszolgáltatása: a petrozsényi és kaláni iskola. Még egy peres ügy van, a vajdahunyadi római katolikus egyház épülete. /Gáspár-Barra Réka: Restitúció Hunyadban. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 12./
2008. szeptember 19.
Petrozsényban is beindult a Böjte Csaba ferences szerzetes által szervezett gyermekotthon, de szükség lenne magyar szakos és egy román szakos tanárra, fizika, biológia szakos tanárokra az iskolában, hogy elindulhasson a magyar nyelvű oktatás az iskolában. Petrozsényban a többéves építkezés lassan a végéhez közeledik, szép otthon lesz. /Csaba testvér: Petrozsényban is beindult. = Erdély. ma, szept. 18./
2008. október 27.
Október 24-én kezdődtek a zsilvölgyi magyar kulturális napok. Lupényban nemcsak a helyiek, hanem a szomszédos Vulkán, Urikány és Petrozsényi magyarjai is részt vettek az évek óta legsikeresebb szüreti bálon. Másnap a lupényi mozi termében folytatódott a magyar kulturális fesztivál, ahol a dévai Téglás Gábor iskola táncegyüttese lépett fel. Október 26-án, vasárnap a lupényi református templomban az istentisztelet után a kolozsvári református kollégium kórusa lépett fel. /Chirmiciu András: Magyar kulturális napok Zsil völgyében. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 27./
2008. november 15.
Az RMDSZ meghirdette, hogy önkéntes fiatalokat keres kampánymunkára. A fiatalokat elviszik három-négy napos látogatásra Brüsszelbe az Európai Parlamentbe is. Megszületett a Dévai Magyar Kampánycsapat (DMK), velük párhuzamosan további három csapat alakult Vajdahunyadon, Petrozsényban, illetve Lupényban. Valamennyi csapat rendszeresen e-mailban kapja a feladatait az RMDSZ fiatal munkatársaitól, akik az egész akciót koordinálják. Az első feladatuk bemutatkozó klipp készítése volt. A dévaiaké olyan jól sikerült, hogy a You tube-ról átvette az RMDSZ hivatalos honlapja is. Azután mélyinterjút kellett készíteniük a szórványban élő magyar emberekkel. A kampány alatt a dévaiak naponta 45 családot keresnek fel, ketten-hárman mennek, egy-egy felnőtt kíséretében. A legügyesebbnek bizonyuló fiatal egyhónapos brüsszeli gyakornokságra mehet majd Winkler Gyula EP képviselő mellé. /Gáspár-Barra Réka: DMK – azaz a kampány ragyogó oldala. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 15./
2008. november 15.
Újra beindult a Zsil-völgyi magyar gyermekek anyanyelvi oktatása Petrozsényban, a ferences nővérek egykori zárdájában. Öt évvel ezelőtt még egyetlen magyar tanítója volt a térségnek, az iskolában ma 200 gyermek tanulhat anyanyelvén. Petrozsény és környéke a múlt században zömében magyarlakta bányászvidék volt. A 2002-es népszámláláskor már csak 18 ezren vallották magukat magyarnak. Az anyanyelvű oktatás az utóbbi évtizedben gyorsan leépült: 1998-ban még volt érettségiző magyar osztály Petrozsényban, 2003-ra viszont mindössze egy tanító maradt hat gyerekkel. A visszaszolgáltatott egyházi ingatlant ma újra gyermekzsivaj tölti meg. „2006-ban a Szent Ferenc Alapítvány szerződést kötött, az egyházmegyétől átvette teljes egészében ezt az épületet, és alapjaitól a plafonig, a cserepekig mindent megújítottunk. Több mint 260 gyermek lakja, óvodai csoportok vannak, egy-nyolc osztályosok, többen vannak, mint amennyien beférnek” – mondta Böjte Csaba atya, a Szent Ferenc Alapítvány elnöke. Az új iskola költsége is a Szent Ferenc Alapítvány kasszáját terheli. „A szülők kimennek külföldre, elhagyják a gyerekeiket, most ez a legnagyobb problémám. Konkrétan az anyukák elhagyják a gyerekeiket, és sokan még egy telefon erejéig sem tudatnak magukról” – mesélte Ács Éva igazgató-nevelő. A bentlakók húsz százaléka már évek óta nem látta szüleit, legfeljebb telefonon jelentkeznek néhanapján. A nevelőanyák a legkülönbözőbb helyekről szegődtek az elszegényedett bányavidéki központba. November 14-én Budapesten jótékonysági koncertet rendeznek, a bevétel a petrozsényi magyar oktatást szolgálja. Duna TV. /Újra beindult a magyar anyanyelvi oktatás Petrozsényban. = Erdely.ma, nov. 15./
2008. december 2.
A vártnál kevesebb, de azért jelentős számú szavazatot ért el az RMDSZ Hunyad megyében. Széll Lőrinc, megyei ügyvezető elnök szerint a képviselőjelölteknek összesen 7000 körüli voksot sikerült szerezniük, valamivel többre számítanak a szenátorjelöltek esetében. Déván Máté Márta képviselőjelöltnek 1659 szavazatot sikerült szerezni, Borbély Károly, vajdahunyadi jelölttársának pedig 1470-et. A két települést felölelő szenátusi kerület RMDSZ jelöltje, Bende Barna azonban több mint ezer szavazattal meghaladta két képviselőtársa teljesítményét. A zsilvölgyi városokban a magyar képviselőjelöltekre leadott voksok sehol sem haladják meg az ezret. András József szenátorjelölt azonban a Petrilla-Petrozsény körzetben 1325 szavazatot kapott. Mindez nem elegendő egyetlen mandátum elnyeréséhez sem. A visszaosztásból azonban még van remény. /Gáspár-Barra Réka: Hunyadban még reménykedhet az RMDSZ. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 2./
2009. január 13.
Hány magyar él még Hunyad megyében? A legutóbbi – 2002-es – népszámlálás 25 ezer körüli számot mutatott ki. Azóta folyamatosan csökken a szórványmagyarok száma. A temetések száma meghaladja a születésekét, szinte valamennyi egyházközségben. Déván, Vajdahunyadon és környékükön lévő településen, néhány magyar faluban él a Hunyad megyei magyarság legjelentősebb része. A dévai belvárosi római katolikus egyházközösségben 4 esküvő, 13 keresztelő, 27 temetés volt 2008-ban, a dévai csángótelepi római katolikus egyházközösségben 25 esküvő, 22 keresztelő és 27 temetés, a dévai református gyülekezetben 5 keresztelő, 22 temetés, a dévai unitárius egyházközségben 2 temetés volt, keresztelő egy sem. A csernakeresztúri római katolikus egyházközségben 8 keresztelő és 14 temetés volt, a hozzátartozó Piskitelepen keresztelő nem volt, csak 6 temetés. A piskitelepi reformátusoknál 1 keresztelő, mellett csupán 2 temetés volt. Az ide tartozó Haró faluban a 2 temetésre 4 keresztelő jutott! Sajnos ez kivételnek számít. A vajdahunyadi római katolikusok 30 keresztelőt, és 33 temetést tartanak nyilván 2008-ban. A vajdahunyadi református egyházközösségben 5 keresztelő mellett 29 temetésre került sor, a vajdahunyadi unitárius egyházközségben csak 1 temetés volt. A rákosdi református egyházközségben: 2 keresztelő, 2 temetés. Az ide tartozó Hosdáton egyetlen keresztelőre 4 temetés jutott, Alpestesen, pedig 3 temetés volt. A megyén belüli szórványban sem jó a helyzet. A szászvárosi római katolikus egyházközségben 2 keresztelő, 2 temetés, a szászvárosi református egyházközségben 1 keresztelő, 3 temetés, az ide tartozó Lozsádon egyetlen temetés volt. A pusztakaláni római katolikusnál 2 keresztelő, 11 temetés, az egyházközséghez tartozó hátszegi katolikusoknál 2 keresztelő, 4 temetés, a hátszegi reformátusoknál az egyetlen keresztelőre 3 temetés jutott. A petrozsényi római katolikus egyházközösségben 24 keresztelőt, 47 temetést, a petrozsényi reformátusoknál 6 keresztelőt, 26 temetést, a petrozsényi unitáriusoknál 2 keresztelőt és 5 temetést regisztráltak. A petrillai reformátusoknál 1 keresztelő és 4 temetés volt. A vulkáni római katolikus egyházközösségben 18 keresztelő és 23 elhalálozás, a vulkáni reformátusoknál 3 keresztelés és csak 2 temetés volt. A lupényi római katolikusoknál 44 keresztelő és 42 temetés történt, a lupényi reformátusoknál 6 keresztelő és 16 temetés, a lupényi unitárius egyházközségben 1 keresztelő és 5 temetés volt. Hunyad megyében az elhunytak szinte kivétel nélkül magyarok, míg az esküvők gyakran vegyesek, s gyakran vegyes családokból származó, vagy magyarul egyáltalán nem beszélő szülők gyermekeit keresztelik. /Chirmiciu András: Tovább fogy a Hunyad megyei magyarság. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 13./
2009. március 16.
Le kell ráznunk lelki bilincseinket, melyek a szórványban sokszor intézményeink, magyarságtudatunk feladására vezetnek, hangsúlyozta ünnepi felszólalásában Koppándi Zoltán unitárius lelkész Lupény unitárius templomában. Az ökumenikus istentisztelet után az ünnepség az unitárius templom udvarán felállított jelképes barikádnál folytatódott, piros-fehér-zöld nemzeti zászló mellett. Az ünnepség végén megnyitották a lupényi magyarság nagykönyvét, melynek 2009. március 15-én kezdődő első lapján az áll: létezünk. Petrozsényban a magyarság a római katolikus templomban ünnepelte március 15-ét. Az ünnepségen a petrozsényi magyar iskola diákjai és Ács Éva igazgatónő előadása következett. /Chirimiciu András: Március 15. a Zsil völgyében. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 16./
2009. március 17.
Hunyad megye magyar kisdiákjai idén először neveztek be a szatmárnémeti Hám János Római Katolikus Teológiai Iskolaközpont által immár kilencedik alkalommal megszervezett Vidám Versek Versmondó Versenyére. A Hunyad megyei fordulót a petrozsényi Avram Stanca iskolában tartották, 33 kis versenyző jelenlétével. /Gáspár-Barra Réka: Vidám Versek Versmondó Versenye. Lámpalázat űzött Ákombákom. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 17./
2009. június 29.
Június 27-én az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) Kolozsváron a Bethlen Kata Diakóniai Központban két nemzetközi tanácskozást is rendezett: a Nyomdavilág elnevezésű V. Számítástechnikai Nyomdászkonferenciát, valamint a II. Tudomány- és Ipartörténeti Konferenciát. A közös megnyitón Köllő Gábor elnök arra emlékeztetett, hogy az EMT-nek két éve működik Tudomány- és Ipartörténeti Szakosztálya, és megalakulóban a Nyomdaipari Szakosztálya is. Kása Zoltán (professzor, Sapientia–EMTE) azokat a problémákat ismertette, amelyekkel az egyetem keretében működő Scientia Kiadónak kell megbirkóznia. A II. Tudomány- és Ipartörténeti Konferencián, a legkülönfélébb tudományágak témáiban több előadók szerepelt, így András József és Kovács József (Petrozsény), Makai Zoltán és Mihalik András (Nagyvárad), Bitay Enikő, Hoch Sándor, Kása Zoltán, Majdik Kornélia, Márton László, Máthé Enikő, Sófalvi László, Szőcs Katalin, Wanek Ferenc (Kolozsvár), Dvorácsek Ágoston (Nagyenyed), Talpas János (Bukarest), Oláh-Gál Róbert (Csíkszereda), továbbá magyarországiak. /Ö. I. B. : Kettős EMT-konferencia a gazdasági válság árnyékában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./
2009. augusztus 9.
Oláh Dénes volt kolozsvár-Szent Péter-i plébános, a Verbum Kulturális Egyesület kuratóriumának elnöke augusztus 1-jétől a marosvásárhelyi Keresztelő Szent János-templom plébánosaként folytatja lelkipásztori szolgálatát. 1983-ban szentelték pappá Alsócsernátonban szolgált, 1996-ig Petrozsényben volt plébános. 1996-ban került Kolozsvárra. /Farmati Anna: Az ige szolgálatában. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 9./
2009. augusztus 13.
Egy hónapja új elnöke van az RMDSZ petrozsényi szervezetének: András József egyetemi tanár. A tisztújításon közel százan vettek részt. A több mandátumot maga mögött tudó Wersánszky Eduárd leköszönő elnök nem jelöltette magát, bejelentette, hogy nem vállal újra tisztséget. András József úgy látja, a helyi RMDSZ-ben a munkában mindenkinek felelősséget kell vállalnia. Szeretné bevonni a fiatalabb nemzedéket is. Petrozsényban a népszámlálás szerint 3500 magyar él, de közülük nagyon sokan csak névlegesen itteni lakók, mert minden szabadidejüket otthon, a Székelyföldön töltik. Rengetegen vállaltak külföldön munkát. A helyi RMDSZ-nek hatvan valahány fizető tagja van, de elég széles a szimpatizánsok tábora, azoké, aki a rendezvényekre, főleg bálokra eljönnek. Eddig a legfontosabb hidat az RMDSZ és a helyi közösség között az egyházak jelentették, de ez ma már nem elég. Hat hónap alatt szeretnék felkeresni az összes magyar nevű családot és elbeszélgetni velük. Petrozsényban a kilencvenes évek után líceumi szintről összevont elemivé süllyedt a magyar oktatás. A mai relatív jónak nevezhető állapot (önálló elemi és gimnáziumi osztályok) a Szent Ferenc Alapítványnak köszönhető. A helybeli szülők viszont most sem iparkodnak ide íratni gyerekeiket. /Gáspár-Barra Réka: Tisztújítás a petrozsényi RMDSZ-ben. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 13./
2009. október 5.
A gazdasági helyzet rányomja a bélyegét a városok lélekszámának alakulására. Arad megye lakossága számának csökkenését figyelve, az elmúlt tíz év legnagyobb zuhanása az ezredforduló és 2002 között volt. Ekkor két év leforgása alatt a népesség 12 941 fővel zsugorodott: 2000-ben még 476 373 fő volt a lakosság száma, 2002-ben viszont már csak 463 432. Enyhültek a nyugatra való utazási feltételek, és egy újabb hullám vándorolt ki szerencsét próbálni, de nem csak Arad megyéből, hanem az ország többi régiójából is. 2002-őt követően jelentősen lassult a népesség csökkenése Arad megye lakossága jelenleg 457 306 fő. 2000-ben Arad város lakossága még 183 928 volt, két évvel később viszont 172 759, jelenleg pedig a lakosok száma 166 003 fő. A megyében vannak olyan városok, községek, ahol a lakosság száma, ha csekély mértékben is, de növekedett. Ilyen például Pécska, Tőzmiske, Nagyzerénd vagy Zimándújfalu. Csökken viszont a megye legfiatalabb magyar községének, Kisiratosnak a lakossága: 2005-ben még 1749-en éltek itt, jelenleg pedig 1650 a népesség száma. 2002-ben Arad lakosai közül 22 479 személy volt magyar. Pécskán 4238-an, Pankotán 604-en, Iratoson 1301-en, Fazekasvarsándon 645-en, Nagyzerénden 1347-en, s Arad megyében összesen 49 568-an vallották magukat hivatalosan is magyarnak. Temes megye városaiban többé-kevésbé stabilizálódott a lakosság, A megyeszékhelynek, Temesvárnak 2000-ben 317 660 lakosa volt, 2006-ra a város lélekszáma 303 224-re csökkent, majd lassú növekedésnek indult, 2009 elejére 311 586 főre emelkedett Temesvár lélekszáma. A tíz Temes megyei város közül Zsombolya az egyetlen, ahol 2002 óta folyamatosan növekszik a lakosság: 2002-ben 11 113, idén januárban 11 804 volt az állandó zsombolyai lakhellyel rendelkező személyek száma. A környékbeli falvakról sokan beköltöztek Zsombolyára, ahová sok befektető jött. Nagyszentmiklóson, a megye nyugati csücskében nagyjából stabil, 13 300-13 200 a lélekszám, a megye gazdaságilag valamivel elmaradottabb keleti vidékein viszont enyhén csökkenő tendenciát mutat a lélekszám Lugoson, Facsádon, Buziásfürdőn egyaránt. Gátalján 2005-ben 6142, 2009 elején 6151 volt a lélekszám, tehát alig változik, Dettán valamelyest csökkent 6655-ről (2005) 6547-re (2009). A Temesvár vonzáskörzetéhez tartozó Temesrékason nőtt a lakosok száma 8220-ról (2005) 8402-re (2009). A Temesvárral gyakorlatilag összenőtt Újszentes községet a megyeszékhely “hálószobájának” is nevezik, hiszen a tehetősebb városiak ezrével építettek házakat a község határában. A legutóbbi népszámláláskor 2700 újszentesi lakost tartottak nyilván, 2009-re ez a lélekszám Szilágyi Géza polgármester szerint meghaladja a hatezret! Hunyad megye lakossága folyamatosan csökken. A 2002-es népszámlálás 487 115 lakost regisztrált, 2009. január elsején a megye lakossága 466 586 fő volt. A városi lakosság gyorsabb ütemben csökkent, mint a falusi. 70 449 lakossal továbbra is Vajdahunyad a megye legnépesebb települése. Déván 66 664 személy élt január elsején, Petrozsényban pedig 43 197. Lupény a negyedik 29 281 lakossal, Vulkán az ötödik 28 478-al, Szászvároson pedig 21 471 személy élt az év elején. A magyarság száma és aránya csökkent Hunyad megyében: míg 1992-ben 33 849 magyart regisztráltak, ami az akkori lakosság 6,2%-t jelentette, tíz évvel később csak 25 321-t találtak a népszámlálók, ami a lakosság 5,2%-t tette ki. Az RMDSZ jelenleg olyan 4,8%-os aránnyal számol, ami 22 000 embert jelentene. /Irházi János, Pataki Zoltán, Chirmiciu András: A lakosság száma. Mint a gyertyaszál. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 5./
