Nem hajlandó pontosítani a pozsonyi államfői hivatal, honnan vette Ivan Gasparovic szlovák elnök azt, hogy Szlovákiában nem 520 ezer, csupán 300 ezer magyar él. A pozsonyi Új Szó Ivan Gasparovic szóvivőjétől, Marek Trubactól szerette volna megtudni, mire alapozta az 520 528 magyar nemzetiségű ember közel felének „eltűnését”, és azt a választ kapta: „a köztársasági elnök úgy véli, nem mindenki magyar, aki a népszámláláskor annak vallotta magát”. Gasparovic kijelentette, hogy a révkomáromi székhelyű magyar felsőoktatás intézmény, a Selye János Egyetem hallgatóinak kétharmada nem tud szlovákul és szlovákokkal íratják meg a záródolgozataikat, a lap erről is megkérdezte a szóvivőt, aki erre vonatkozóan sem szolgált forrásmegjelöléssel. Albert Sándor, az egyetem rektora reagált erre: „a köztársasági elnökről ilyet nem illene mondani, de véleménye egy nagy szamárság”, mert az egyetem diákjainak nincs szüksége szlovák segítségre. A jelzett munkáikat – magyar egyetem hallgatójaként – ugyanis magyarul írják. Az egyetem szlovákiai magyar hallgatóiról elképzelhetetlen azt feltételezni, hogy ne tudjanak szlovákul, ugyanis a szlovákiai magyar középiskolákban korábban már kötelezően szlovák nyelvből is érettségiztek. Göncz Kinga magyar külügyminiszter az elmérgesedett szlovák–magyar viszonyról úgy nyilatkozott: Magyarország óvatos, nem szeretné, ha vitája Szlovákiával nacionalista-ellennacionalista összecsapásnak tűnne. A kormánypárti 168 Óra című hetilapnak adott interjúban leszögezte: „Óvatosak vagyunk. Uniós értékek alapján vetünk fel ügyeket, jogszabályi hivatkozással. ” Hozzátette: az EU a vitát nehezen érti, a gyűlöletbeszédet, a kirekesztést, a hátrányos megkülönböztetést igen, a nacionalizmust viszont nem. /Elveszett felvidéki magyarok? = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./
2008. október 28.
A pozsonyi AB-Art Kiadó igazgatója, az erdélyi származású Balázs F. Attila rámutatott, a kiadó célja a kortárs szlovákiai magyar alkotók szépirodalmi műveinek kiadása, a pályakezdők, a gyermekirodalom, a nő-szerzők és a ritkán megszólaló írók felkarolása. Számukra nagyobb kihívást jelent, hogy felfedezhetnek fiatal, tehetségeket, mint az, hogy divatos írókat próbáljanak megjelentetni. A szlovákiai magyar irodalomnak kitűnő írói, költő vannak, jó kritikusaik, köztük Grendel Lajos, Tőzsér Árpád, Tóth László. Egységes magyar irodalomban gondolkodnak, nem tagadva, hogy az erdélyi, felvidéki, vajdasági irodalom sajátos színnel gazdagítja a magyar irodalmat. Szeretnék a magyar és román irodalmat népszerűsíteni valamennyi uniós országban. Elkészült már egy erdélyi antológia szlovén nyelven, amelyet a ljubljanai Apokalips Kiadó jelentet majd meg, AB-Art Kiadóval közösen. /Varga Melinda: A kortárs irodalom mentora. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./
2008. november 1.
Idegen országok belügyeibe való beavatkozással vádolja a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát (KMKF) Dusan Caplovic, a szlovák kormány miniszterelnök-helyettese. A pozsonyi parlament október 31-én „elszámoltatta” a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) képviselőit, hogy a szlovák törvényhozás képviselőiként miért vesznek részt a KMKF munkájában. Az MKP képviselői – tiltakozásuk jeléül – Caplovic beszámolója alatt elhagyták a pozsonyi parlament üléstermét. A szlovákiai magyarok pártja határozottan visszautasította a vádakat. Az MKP „elszámoltatását” a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt (SNS) kezdeményezte. A 150 tagú törvényhozás képviselői közül csak mintegy félszáz honatya hallgatta meg a Robert Fico pártjához (Smer-SD) tartozó miniszterelnök-helyettes jelentését. Caplovic megállapítása szerint a magyar Országgyűlés pénzéből és a házelnök, Szili Katalin elnöksége alatt működő KMKF „azért nem nevezhető vitafórumnak, mert annak határozatából az derül ki, hogy a testület a magyar parlamentnek és a kormánynak szabhat feladatokat”. Jelentésében Caplovic nem tudta bizonyítani az MKP képviselőinek alkotmánysértő magatartását. /Pozsony: „elszámoltatják” a magyar képviselőket. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./
2008. november 3.
Magyar szurkolókat bántalmaztak a szlovák rendőrök a felvidéki Dunaszerdahelyen egy labdarúgó-mérkőzésen november 1-jén. A magyar többségű Dunaszerdahelyen a helyi első osztályos labdarúgóklub, a DAC és a pozsonyi Slovan Bratislava mérkőzésén a szlovák rohamrendőrök behatoltak a magyar szurkolók szektorába, és több drukkert is bántalmaztak. Az Új Szó című pozsonyi lap szerint több mint húszan megsérültek, s közülük többet kórházba is kellett szállítani. Megsebesült egy rendőr is. A mérkőzés után a szlovák rendőrség 16 magyar és 15 szlovák állampolgárt állított elő, majd a magyar állampolgárokat pár órán belül elengedték. A dunaszerdahelyi kórházban egy magyar állampolgárt ápolnak. Pázmány Péter, Dunaszerdahely polgármestere indokolatlannak tartja a szlovák rendőrség fellépését a magyar szurkolók ellen. Az elöljáró szerint a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) képviselői ki fogják kérni a rendőrségtől az eseményekről készült videofelvételt. Pázmány Péter jelen volt a mérkőzésen, megítélése szerint a rendőrök beavatkozása indokolatlan volt. „A rendőrség benyomult a szektorba, ütötte-verte az embereket” – mondta Pázmány. A magyar kormány magyarázatot kért a szlovák hatóságoktól. A dunaszerdahelyi atrocitás után este mintegy ötvenen demonstráltak a budapesti szlovák nagykövetség előtt, és egy szlovák zászlót is elégettek. /Rendőrroham Dunaszerdahelyen. = Krónika (Kolozsvár), nov. 3./
2008. november 3.
A Fidesz szerint tarthatatlan a magyar kormány hallgatása, a kabinetnek magyarázatot kell követelnie Pozsonytól a dunaszerdahelyi futballmérkőzésen magyar nemzetiségű, illetve magyar állampolgárságú szurkolókat ért brutális rendőri fellépésről – mondta Szijjártó Péter országgyűlési képviselő, a párt szóvivője. A kormánynak az a dolga, hogy határon belül és azon túl is megvédje a magyarokat – mondta. Szijjártó Péter egyes szlovák politikusokat is felelőssé tett a történtekért, akik hergelő és meggondolatlan kijelentéseket tettek az elmúlt hetekben. Párhuzamot vont az 1992-es esettel, amikor az FTC pozsonyi mérkőzése után brutális rendőri támadás ért magyar szurkolókat. /Fidesz: a kormány kérjen magyarázatot. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 3./
2008. november 5.
A szlovák parlament november 4-én elfogadta azt a határozatot, amely szerint a pozsonyi törvényhozás elfogadhatatlannak tartja, hogy a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) képviselői részt vegyenek egy másik ország parlamentje, jelesül a magyar Országgyűlés égisze alatt létrehozott testület, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) munkájában. Magyarország hosszú távú stratégiákkal a trianoni határrevízió megkerülésére törekszik, mondta a határozat szövegtervezetének vitáján Anna Belousovová, a Szlovák Nemzeti Párt alelnöke. A szlovákiai magyar képviselőket megvádolták, hogy a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán való részvételükkel „megszegték esküjüket, és idegen ország érdekébe szegődtek”. A vitán az MKP képviselői nem vettek részt, bohózatnak titulálva azt. Az MKP kezdeményezte a magyar és a szlovák parlamenti elnökök találkozóját még a végszavazás előtt. Közben a magyar parlamentben közös fellépésre készülnek a szlovák–magyar kapcsolatok mélypontra kerülése nyomán. „Magyarország készen áll arra, hogy tisztázza a két ország kapcsolatát terhelő kérdéseket. A Külügyminisztérium folyamatosan tájékoztatja a parlamenti pártokat a fejleményekről, Göncz Kinga tárcavezető hamarosan a külügyi bizottság előtt is beszámolót tart a témáról” – jelentette ki Szabó Vilmos a külügyi bizottság kormánypárti alelnöke. /Kánya Gyöngyvér: Elítélte a szlovák parlament a Magyar Koalíció Pártját. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./
2008. november 13.
Pázmány Péter, Dunaszerdahely polgármestere szerint talán nem fajulnak el ennyire a dolgok a Felvidéken, ha a Magyar Koalíció Pártja felkészül a várható fejleményekre /a magyarellenes akciókra/, és súlyuknak megfelelően kezeli azokat. A magyar kormány puhány magatartása nem ösztönözte határozottabb ellenlépésre az ottani magyarság vezetőit. Emlékezetes az első visszhangosabb pozsonyi magyarügy: a koronázó dómból a rendőrségre kísérnek egy csoport pesti diákot és a velük lévő tanárt, mert úgymond megszegték a helyi törvényeket, amikor nem szlovák (hanem magyar!) nyelven ismerkedtek a templom történetével. Mit tett volna a francia, angol vagy lengyel kormány, ha állampolgárait így megalázzák! Gyurcsányéknak viszont elég volt két ejnye-bejnye! Innen vezetett az út a dunaszerdahelyi meccs magyarveréséig. Az ÚMSZ munkatársa szerint ha a magyarok nem lesznek súlyunknak megfelelően a román parlamentben, s hagyják magunkat a „nemzetmentő” függetlenek által szétforgácsolódni, azt kaphatják, amit Fico és Slota adott az ottani magyaroknak. Az utóbbi időben a határon túliak közül az erdélyi magyarok helyzete elfogadható, ami jórészt az RMDSZ kormányzati jelenlétének köszönhető. Azonban a „választók nagyon jól tudják: a különutasok nem annyira az RMDSZ-nek, mint az erdélyi magyarságnak ártanak. Kincses nevük sem téveszti meg őket!” /Sike Lajos: Előszél. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./
2008. november 13.
Nem vár áttörést a szlovák-magyar viszonyban a november 15-i Gyurcsány Ferenc – Robert Fico találkozótól a Magyar Koalíció Pártja (MKP), de örömmel vették, hogy a magyar miniszterelnök rugalmasan kezelte az MKP kérését – mondta Csáky Pál, a szlovákiai magyar párt elnöke. Elsősorban a szlovák kormánypolitikának kell egyfajta önvizsgálat nyomán valamiféle önkritikára is elszánnia magát – fogalmazott Csáky Pál, az MKP elnöke. Sólyom László magyar köztársasági elnök is hamarosan kialakítja álláspontját Ivan Gasparovic szlovák államfő javaslatával kapcsolatban. A magyar államfő részt vett a függetlenség napja alkalmából rendezett központi varsói ünnepségeken, a szlovák államfő átadott egy dokumentumot Varsóban Sólyom Lászlónak, aki ezt tanulmányozni fogja. A pozsonyi Új Szó november 12-i számában Öllős László szlovákiai magyar politikai elemző szerint Robert Fico szlovák miniszterelnök valószínűleg arra törekszik, „hogy a felelősség rá eső részét elsumákolja”. A politológus emlékeztet: Ficónak eddig is az volt a stratégiája, hogy kimagyarázza azt, amit saját kormánya csinál. /Gurcsány–Fico: nem várnak áttörést. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./
2008. november 14.
Az Országgyűlés egyelőre nem fogad el politikai nyilatkozatot a szlovákiai magyarellenes megnyilvánulásokról – közölte Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. Megállapodtak abban, hogy ez a kérdés addig nem kerül napirendre, amíg a köztársasági elnök, a miniszterelnök és ő maga nem találkozott szlovák partnerével. Szili bejelentette: kezdeményezi a szlovák házelnöknél, vonják vissza azt a határozatot, amely szerint a pozsonyi törvényhozás elfogadhatatlannak tartja, hogy a Magyar Koalíció Pártjának képviselői részt vegyenek egy másik ország parlamentje, a magyar Országgyűlés égisze alatt létrehozott testület, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) munkájában. /Elszigetelt az MKP? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./
2008. november 14.
Szlovákiában kormányzati szintű, hivatalos diskurzusi rangra emelkedett a magyargyűlölet, amely olyan megalázó helyzetbe kényszeríti a felvidéki magyarságot, amit a romániai magyaroknak a Ceausescu-éra utolsó sötét évtizedében kellett elszenvedniük. A szlovák–magyar viszony pattanásig feszülése vészjelzés lehetne az Európai Unió számára. Az EU azonban a kisebbségi kérdéskört a tagállamok belügyének tekinti. Pozsony megmutatta: vissza lehet térni állampolitikai szinten az 1989 előtt és közvetlenül utána tomboló vérgőzös nacionalizmushoz. Borbély Tamás, a lap munkatársa szerint „Szlovákiában, Magyarországon is vészesen teret nyert az elmúlt években a nacionalizmus. Persze, van különbség a szlovák állampolitikai szintű, hivatalos kormányzati nacionalizmusa és a magyar szélsőségesek akciói között, nem lehet őket egy lapra helyezni. ” Hozzátette: a Jobbik, a Magyar Gárda és egyéb szélsőséges szervezetek „szégyenletesen mélyre züllesztették Magyarország tekintélyét a nagyhatalmak körében. ” /Borbély Tamás: Saját nacionalizmusunk. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./
2008. november 17.
Négypontos közös nyilatkozatot fogadott el Gyurcsány Ferenc magyar és Robert Fico szlovák kormányfő november 15-én Révkomáromban. Aláírói sürgetik a szélsőséges megnyilvánulások és ideológiák elleni fellépést, valamint kiállnak a nemzeti kisebbségek kulturális és etnikai önazonosságának megőrzése mellett. A nyilatkozat szerint a magyar és a szlovák kormányfő ellenez minden radikális ideológiát, az ilyen eszméket követő mozgalmakat, az idegengyűlölet, a sovinizmus és nacionalizmus mindenféle formáját, az erőszak minden megnyilvánulását. Megerősítették eltökéltségüket, hogy teljesítik és továbbfejlesztik a „Közös múlt, közös jövő – a közös projektek fényében” című, 2007 júniusában, Pozsonyban aláírt egyezményt – hangzik az angolul, a találkozó munkanyelvén kiadott nyilatkozat. A szlovák médiában november 16-án megszólaló Pavol Paska házelnök, Ivan Gasparovic köztársasági elnök és Robert Fico teljesen egybecsengő álláspontot képviselve továbbra is a magyar felet marasztalta el a két ország kapcsolatában előállt feszültségek miatt. Magyarországot nem elégíti ki Robert Fico válasza a Dunaszerdahelyen történtekkel kapcsolatban, és továbbra is úgy gondolja, nincs bizonyíték arra, hogy a rendőrségi fellépés jogszerű és arányos volt a november 1-jei futballmérkőzésen, jelentette ki. Noha a szlovák–magyar közös nyilatkozat általánosan elfogadott elveket tartalmaz, a szlovák miniszterelnök szavaiból továbbra is hiányzik az önkritika – állapította meg Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Markó Béla úgy fogalmazott: Robert Fico szokás szerint másokra próbál ujjal mutogatni ahelyett, hogy változást ígérne a szlovák kormány politikájában. Egyetlen országnak sem belügye, hogyan bánik a kisebbségben lévő közösségekkel, az erdélyi magyarokat is érinti, ha a felvidéki magyarokat bántalmazzák – mondta Markó. /L. I. : Gyurcsány-pártisággal vádolta Fico a sajtót Révkomáromban. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./
2008. november 20.
Robert Fico szlovák miniszterelnök kormánya november 19-én Révkomáromba kihelyezett ülését követően megerősítette: megkapta Gyurcsány Ferenc levelét, amelyben a magyar miniszterelnök a november elsejei dunaszerdahelyi labdarúgó-mérkőzésen történt rendőri beavatkozás „körülményei iránt érdeklődik”. Fico utasította kormánya külügyminiszterét, Ján Kubist hogy „fogalmazza meg a választ, egyszersmind arra is utasítást adtam, hogy kezdjék el budapesti utam előkészítését”. Közben a szlovák belügyminisztérium megtagadta egy magyar polgári társulás bejegyzését arra hivatkozva, hogy annak alapszabályában a Kárpát-medence földrajzi név szerepel, s ez a jelölés – az indoklás szerint – „a Szlovák Köztársaság területi egysége szempontjából elfogadhatatlan” – jelentette a pozsonyi Új Szó. Öllös László elemző, a Fórum Kisebbségkutató Intézet elnöke elmondta: Pozsonyban „mondvacsinált érveket rángatnak elő, amelyekkel azt sugallják, hogy Magyarország veszélyezteti Szlovákia biztonságát. Arról mélyen hallgatnak, hogy mindkét ország tagja a NATO-nak és az Európai Uniónak”, és nyilvánvaló, hogy Magyarország egyszerűen nem veszélyeztetheti Szlovákiát. /Robert Fico Budapestre készül. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./
2008. november 24.
Halálosan megfenyegették a hétvégén a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnökét és stratégiai alelnökét. Csáky Pál és Duray Miklós fenyegető levelet és lőszert tartalmazó borítékot kapott. Az eset nyomán a szlovák rendőrség megerősítette az MKP pozsonyi székházának őrzését. Csáky két ízben, júniusban és novemberben kapott fenyegető levelet és lőszert tartalmazó borítékot. A novemberi fenyegetés Durayra is vonatkozott. Eközben nyilatkozott Ján Kubis szlovák külügyminiszter, kijelentve, hogy számára elfogadhatatlanok a nemzeti kisebbségek kollektív jogai, s autonómiájuk bármilyen formája. A szlovák külügyminiszter kijelentette: Pozsony azt sem fogja megengedni, hogy ez a kérdés az EU-n belül bármilyen formában téma legyen. /Golyót kapott az MKP. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./
2008. november 25.
Ellentmondásos, magyarellenességéről hírhedté vált Matica Slovenská szlovák szervezet egykori vezetőjének kívánnak szobrot állítani Nagyváradon a romániai szlovákok. Adrian Miroslav Merka, a Romániai Szlovákok és Csehek Demokrata Szövetségének elnöke, a szlovák kisebbség parlamenti képviselője közölte, Josef Kozácek volt kanonoknak, a Matica Slovenská egykori vezetőjének állítanak szobrot Nagyváradon a római katolikus püspöki palota kertjében. A szobrot november 24-én az Erdélyi Magyar Ifjak tiltakozóakciója mellett adták át a város önkormányzatának. A szoborállítást a szlovák kormány anyagilag is támogatta, az elkészült szobrot a bukaresti szlovák nagykövet jelenlétében adták át. Az ünnepséget az Erdélyi Magyar Ifjak tiltakozóakciója előzte meg: a szervezet néhány tagja “Slota bűnöző”, “Kérjenek bocsánatot a Benes-dekrétumokért” feliratú transzparensekkel tiltakozott a szoborállítás ellen. Miroslav Merka közölte, a szükséges engedélyeket már beszerezték, és Tempfli József római katolikus megyéspüspök is beleegyezett, hogy a püspöki palota kertjében állítsák fel a szobrot. Fodor József vikárius elmondta, Kozácek nagyváradi kanonokként szolgált, sírhelye a székesegyházban van. A Matica Slovenská Kozácek idejében nem volt annyira magyarellenes, mint ma. Fodor leszögezte, a szobrot azt követően állíthatják fel, hogy a palota és a kert teljes egészében visszakerül a püspökség tulajdonába. Romániában közel 18 ezer szlovák él, ebből mintegy tízezren Bihar megyében. A püspöki palota kertjében jelenleg három szobor áll: kettő a városalapító Szent László királyt, a harmadik pedig Szaniszló Ferenc egykori nagyváradi püspököt ábrázolja. A kommunizmus idején betiltott Matica Slovenská a rendszerváltást követően újjáalakult, a pozsonyi kormány jelentős összegekkel támogatja, annak ellenére, hogy tevékenységét és vezetőinek hangvételét heves magyarellenesség jellemzi, akárcsak az önmagát hasonlóan kulturális szervezetként meghatározó, szélsőségesen nacionalista román szervezetét, a Vatra Romaneascáét. /Szobor a Matica Slovenská vezetőjének. = Krónika (Kolozsvár), nov. 25./
2008. november 26.
Szobrot ajándékozott a szlovák kormány Nagyváradnak. Josef Kozacek szlovák nemzetiségű egykori nagyváradi kanonok mellszobrát vette át a város nevében Biró Rozália alpolgármester. Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) bihari szervezete tiltakozó demonstrációt szervezett, mert visszásnak tartják, hogy Nagyváradon szobrot kapjon a szélsőségesen nacionalista politikájáról elhíresült Matica Slovenská egykori vezetőjéről, s hogy ráadásul ezt az ajándékot a magyar nemzetiségű, RMDSZ-es alpolgármester vegye át. Biró Rozália megköszönte az ajándékot a jelenlévő szlovákoknak s rajtuk keresztül a pozsonyi kormánynak is, mi több, üdvözletét küldte a jelenlegi Fico-kabinetnek, méltatva annak nemzetiségi politikáját. Nemcsak az EMI tagjai, hanem maga a nagyváradi római katolikus püspök, Tempfli József is kifogásolnivalót talált ebben a szoborajándékozási akcióban. Fontosnak tartotta nyilvánosságra hozni: „Nagyon furcsállom, hogy a katolikus püspökség megkerülésével akar a polgármesteri hivatal szobrot állítani egy katolikus kanonoknak Nagyváradon. Részemről ezt azért is furcsállom, mert Josef Kozacek kanonok szélsőséges politikájáról vált ismertté, az akkori szlovák nacionalista szervezetet, melynek egyik vezetője volt, úgy kell elképzelni, mint a mai Vatra Romaneascat, csak persze szlovák kiadásban. Én azon a véleményen vagyok, hogy a nagyváradi katolikusok történelmében akad számos, Kozaceknél kiemelkedőbb alak, aki méltóbb arra, hogy szobrot kapjon a bazilika kertjében. El kell mondanom, hogy a püspökség szobrot akart állítatni Pázmány Péter hitvitázó szellemóriásunknak, illetve Bogdánffy Szilárd vértanú püspöknek, de az illetékesek ezt nem engedélyezték, mondván, hogy a székesegyház műemlék épület, tehát nem szabad megbontani az eredeti kinézetét. Úgy tűnik, Kozacek kanonok szobrának esetében ez nem jelent akadályt. Az pedig nem igaz, amit a város elöljárói a sajtóban is nyilatkoztak, hogy megbeszélték volna a szobor felállítását velem. ” „Azt is sérelmezem, hogy a váradi római katolikus püspökséget képviselő Lőrincz atyának nem adtak lehetőséget arra, hogy a hétfői ünnepségen elmondja álláspontunkat. ” Nagyon furcsállom, hogy a püspökséget megkerülve bonyolították le ezt az adományozást, hiszen logikusan nem a polgármesteri hivatalt, hanem a püspökséget kellett volna megkeressék ezzel. Egyházmegyénkben amúgy nagyon jól működnek a szlovák közösségek, így hangsúlyozni szeretném, nem nemzetiségi alapú azon döntésünk, miszerint nem egyezünk bele abba, hogy a következő két évben Kozacek mellszobrát a nagyváradi bazilika bejáratánál, a múzeumkertbe állítsák fel. " /Szőke Mária: Nagyvárad – Furcsaságok egy kanonok szobra körül. = Reggeli Újság (Nagyvárad), nov. 26./ Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere elmondta, nem talált kivetnivalót a szlovák nemzetiségű egyházi ember életművében. Szerinte az EMI tiltakozása nem vet jó fényt a városra. Nagy József Barna, az EMI partiumi elnöke hangsúlyozta, Kozácek a szlovák nacionalizmus atyja volt, akinek nem szabad szobrot emelni Nagyváradon, Tempfli József megyés püspök sem támogatja az emlékműállítás tervét. Nagy József Barna a szlovák ajándékot provokációgyanúsnak tartja most, a megromlott magyar–szlovák viszony idején. /Fikó László: Provokációgyanús” szlovák ajándék Nagyváradon. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./
2008. december 17.
December 15-én Kolozsváron a Bretter-körön mutatták be Bréda Ferenc író, költő, esztéta Boldogok és Bolondok kötetét /AB-Art Kiadó, Pozsony/ című kötetét, mely az időhöz való viszonyulás és a beszédmód filozófiája köré építkezik. /Varga Melinda: A boldogság nyelvi kulcsa. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./
2008. december 22.
Az 1841–43-as kolozsvári diétára több mint 300 küldött gyűlt össze. Közülük sokakat lerajzolt, majd litográfiát, kőnyomatot készített, készíttetett róluk a kolozsvári születésű festő-rajzoló és fotográfus Szathmári Pap Károly. Abban a reményben látott munkához, hogy arckép-megrögzítő vállalkozása sikeres lesz. Ám szorgalmas munkája nem hozta meg a remélt eredményt, s több okból kifolyólag 1843-ban elhagyta szülővárosát. A reformkori diétán rajzolt, majd litografált ma ismerhető arcképei száma közel hetven. Murádin Jenő képantológiává formálta – bevezetővel s a küldötteknek a diétán elhangzott jellemző, fontos fölszólalásaiból vett idézetekkel. Szathmári 1843-ban Bukarestben megtelepedve a festés, rajzolás, táj-felvételek mellett nagyszámú népviselet-képet is készített. Diétai arcképcsarnoka előzményeként tartjuk számon az 1825-36 közötti pozsonyi országgyűlés követeiről készült 50 litográfportrét, amely Magyar pantheon címmel jelent meg. /Sümegi György: Erdélyi országgyűlési arcképcsarnok 1842-ből. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./
2009. február 5.
Kétnyelvű – előbb a kisebbségi, aztán a szlovák nyelvű – földrajzi megnevezések szerepelnek majd a jövőben a szlovákiai kisebbségi tankönyvekben – döntött a pozsonyi törvényhozás. A parlament döntése alapján az államfőnek most már alá kell írnia a módosított tanügyi törvényt. A Szlovák Nemzeti Párt /SNS/ kilátásba helyezte, hogy megakadályozza a törvénymódosítás életbe lépését. /Lokodi Imre: Fenyegetőzik a SNS. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./
2009. február 24.
Közös petícióval kíván tiltakozni több szlovákiai magyar szervezet a magyar kisebbség jogainak korlátozása ellen Szlovákiában. A tiltakozó akcióban február 23-án Pozsonyban egyeztek meg a Magyar Koalíció Pártja, a Csemadok, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége és a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség képviselői. A szlovákiai magyarok aláírásgyűjtése március 11-én indul. A találkozó résztvevői egyetértettek abban, hogy Szlovákiában az utóbbi időben csorbulnak a magyarok jogai. Elfogadhatatlan számukra, hogy a közszolgálati Pátria Rádió műsora a szlovákiai magyarok lakta vidékek jelentős részén nem fogható. Ezért azt kérik a rádió vezetésétől, illetve a Szlovák Köztársaság kormányától, hogy azonnal biztosítsák az adás vételének lehetőségét mind a 18, magyarok által is lakott dél-szlovákiai járásban. A petíció szerint a Szlovák Köztársaság polgárai aláírásukkal tiltakoznak a Pátria Rádió műsorvételi lehetőségeinek szűkítése ellen. Elutasítják a szlovák nyelvtörvény módosításának javaslatát, amelyet a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma hozott nyilvánosságra. Elutasítják a szlovák oktatási miniszter nyilatkozatát, amellyel nem támogatja a magyar tannyelvű iskolákban használatos tankönyvek nyelvhasználatának visszaállítását a 2006 előtti állapotoknak megfelelően. Igénylik emellett a szlovák nyelvtörvény olyan irányú megváltoztatását, amely lehetővé teszi magyar nyelvű regionális rádió- és televízióadások sugárzását a Szlovák Köztársaság területén. Csatlakoznak ahhoz a kéréshez, amely az Európa Tanács miniszteri bizottsága javaslatai alapján kívánja bővíteni a kisebbségi nyelvi jogokat a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája szlovák parlament által ratifikált változata szellemében. /Tiltakoznak a szlovákiai magyarok a jogkorlátozások ellen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 24./
2009. március 2.
A pozsonyi Pravda szerint Ján Mikolaj oktatási miniszter megrendelésre akar új történelmet csinálni a magyar nemzetiségű diákoknak. Szlovák öntudatot akar verni a magyar nemzetiségű gyermekek fejébe a szlovák oktatásügyi miniszter – állítja a Pravda. A minisztériumnak nem tetszik az eddig elfogadott magyar kisebbségi történelemkönyv, amely a szlovák történelemkönyvön alapul, kiegészítve a magyar történelem néhány fejezetével. Helyette a minisztérium olyan könyvet szeretne látni a magyar diákok padjain, amely erőteljesen szlovák nemzeti szellemű – mutat rá a lap. /Szlovák öntudatot akarnak verni a magyar gyerekek fejébe. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 2./
2009. március 4.
Március 4-én kezdődik a magyar nyelvterület legnagyobb dokumentumfilm-fesztiváljának számító Dialektus Budapesten, amely hét évvel ezelőtt magyar néprajzi- és antropológiai filmfesztiválként látta meg a napvilágot, majd 2007-től, európai versenyprogrammal kibővítve, a világ számos országába elkalauzoló fesztivállá bővült. Tavaly négy erdélyi filmes is bemutatkozhatott a fesztiválon, akik közül Ambrus Emese bizonyult a legjobbnak, hiszen Éljen Konstanca! című filmje a kolozsvári közönség és a budapesti zsűri díját is elnyerte. Láthatja a budapesti közönség például Zsigmond Dezső Út Calarasi-ba – egy sikeres vállalkozó arcképe című dokumentumfilmjét, amely Kurkó János csíkszeredai nagyvállalkozó életébe enged bepillantást. A Hagyományaink címet viselő blokkban látható az erdélyi Bálint Arthur Poros öltöny című alkotása, valamint a moldvai csángók különös önképét és élethelyzetét körüljáró dokumentumfilm, a Csángók is /Fekete Ibolya munkája/. A Dialektusnak 2008 óta Budapesten kívül a kolozsvári Tranzit Ház is helyet ad, s a fesztiválon a díjnyertes alkotásokat az utolsó napon tekinthetik meg az érdeklődők, idén Pozsony bevonásával is, mindhárom helyszínen. /Hideg Bernadette, Kánya Gyöngyvér: Dokuk több dialektusban. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./
2009. április 7.
Aránytalanul keveset foglalkoznak a határon túli magyar médiumok a más-más országokba szakadt magyarság társadalmi-politikai helyzetének megismertetésével, a szomszédos és „baráti” demokráciák magyarellenes jelenségeinek elemzésével. Továbbra is számolni kell a kisantanti logikával, amellyel a többségi nemzetek igyekeznek a magyar kisebbségeiket elszigetelni, ellehetetleníteni, végső soron asszimilálni őket. Öt évvel ezelőtt a felvidékiek ugyanazzal a választási kényszerrel szembesültek, mint a romániai magyarság az ezredfordulón, amikor a kisebbik rossz ürügyén tömegesen szavazták a hatalomba Ion Iliescut Vadim Tudorral szemben. Ivan Gasparovic ellenjelöltje 2004-ben az a Vladimir Meciar volt, aki kormányfőként is inkább magyarellenes retorikájával vált közismertté, semmint kormányzati teljesítménye miatt. Azután kiderült, hogy a magyarfaló Meciar nem a szélsőségesség legalja Pozsonyban. Jan Slota már Magyarországra szabadítandó tankokkal, turul-ijesztő kettős keresztekkel és szentistváni bóhóckodással sértette vérig a Kárpát-medence magyarságát. Az idei, szlovákiai elnökválasztási kampány hangulatát mi sem jellemzi jobban, mint ennek a diplomáciai pengeváltásokat is provokáló politikusnak a sommás megjegyzése, miszerint az új szlovák államfőnek az a feladata, hogy „helyesen viszonyuljon” a szlovák nemzethez és a szlovák államhoz. „Ez sajnos csak az egyik jelölt esetében lehetséges, mert a másiknak, a nőnemű jelöltnek ez a viszonya kissé zavaros” – állította. Iveta Radicova volt ugyanis az a bizonyos „nőnemű jelölt”, aki magyarajkú választóit – Szlovákia választásra jogosult állampolgárainak egytizedét – anyanyelvükön is megszólította. Nyilván képletesen, hiszen a több nyelven is folyékonyan beszélő, publikáló Radcova magyarul nem tud. A választási kampány idején is képes volt az elhíresült tankönyv-vitában a magyarság álláspontját megvédeni. Gasparovic és támogatói sikeresen tematizálták a közbeszédet Radicova ellenében, és ennek eredményeképpen Radicova nem túl nagy különbséggel ugyan, de végül alulmaradt a második fordulóban. A magyarok mozgósításával pedig egyértelművé válhat a mindenkori szlovák politika számára, hogy a választópolgárok egytizedének a bizalmát egyszerűen tisztességes politizálással is meg lehet szerezni. /Laczkó Vass Róbert: Körmagyar analógiák. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./
2009. április 18.
Első olvasatban elfogadta a szigorított államnyelvtörvényt a szlovák parlament. A szlovákiai magyar szervezetek, több szlovák civil szervezet és a magyar külügyminisztérium által is bírált jogszabályt a 150 tagú pozsonyi törvényhozásban a jelen lévő 135 képviselő közül 77-en támogatták. A Magyar Koalíció Pártjának (MKP) javaslatát, hogy a törvény megvitatását szakítsák meg, a többség elutasította. Amennyiben a törvény életbe lép, megsértéséért akár 5000 eurós pénzbüntetés is kiszabható. Az MKP képviselői szerint a módosított államnyelvtörvény egyebek között ellentétes a Szlovákia által is elfogadott európai kisebbségi és regionális nyelvi chartával. A módosított jogszabály szerint egyebek között engedélyezik a kisebbségi nyelvek használatát azokban a szociális és egészségügyi intézményekben, amelyek olyan településen működnek, ahol a kisebbségi lakosok aránya eléri az összlakosság 20 százalékát. Minden párt és szervezet alapszabályzatát, más hivatalos iratait államnyelven kell elkészíteni. A más nyelvű változatnak tartalmilag egyeznie kell a dokumentum szlovák nyelvű szövegével. Az emlékműveken, emléktáblákon a szöveget először szlovákul kell feltüntetni, csak azután következhet a más nyelvű szöveg. A községi rádiók a vegyesen lakott területeken először államnyelven, majd a kisebbség nyelvén szólalhatnak meg. Minden nyilvános írásos közlést – legyen szó plakátról, hirdetőtábláról, múzeumi katalógusról, mozi- és színházprogramról – először államnyelven kell feltüntetni, csak azután következhet a más nyelvű szöveg. /Kisebbségi nyelven csak másodsorban. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 18./
2009. május 8.
Az Országgyűlés Arany Emlékérmét adta át Szili Katalin házelnök május 6-án Pécsett Mézes Rudolfnak, a Csemadok alelnökének a szervezet megalakulásának 60. évfordulója alkalmából. A Kárpát-medencei magyar regionális képviselők és civil közösségek vezetőinek VI. találkozója kezdődött Pécsen, a Határokon Túli Magyarságért Alapítvány szervezésében. A Csemadok nagyon sokat tett azért, hogy a felvidéki magyarság őrizni tudja az identitását, hagyományait, kultúráját. Ezért számukra nincs az az elég nagy elismerés, amivel ezt meg lehet hálálni – mondta Szili Katalin. Hozzátette: a Határokon Túli Magyarságért Alapítványt köszönet illeti, hogy összefogja a civileket. A fórumon a Kárpát-medencei magyarság helyzetével, valamint a vallás, az identitás és az anyanyelv kérdéseivel foglalkoztak a résztvevők. Hatvan évvel ezelőtt, 1949. március 5-én alakult meg Pozsonyban a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség, korábbi nevén a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete, azaz a Csemadok. /Arany Emlékérmet a Csemadoknak. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 8./
2009. május 22.
Május 21-én átadták a Romániai Írószövetség kolozsvári fiókjának 2008-as évi díjait. A kisebbségi irodalmi díjat (Clujul literar minoritati) Cseke Péter egyetemi tanár kapta, a budapesti Magyar Napló Kiadó által megjelentetett A magyar szociográfia erdélyi műhelyei című kötetéért. A 2008-as év Kisebbségi Könyve díjat (Cartea anului Minoritati) Karácsonyi Zsolt, a Helikon folyóirat főszerkesztő-helyettese kapta Mihai Maniutiu A sintér emlékiratai. Scardanelli (Spune Scardanelli) és Filip Florian Kis ujjak (Degete mici) című műveinek fordításáért. Az első műfordítás a pozsonyi AB-ART, a második pedig a budapesti Magvető Kiadó gondozásában jelent meg. /Írószövetségi díjak 2008. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./
2009. május 23.
Vannak, akik Próteusznak, középkori képíró szerzetesnek, krónikásnak, poeta doctusnak, örök ellenzéki ellenállónak nevezik a hetvenedik életévét betöltő Lászlóffy Csabát. Negyven kötetes életműve – versek, regények, novellák, drámák, esszék, műfordítások – Gesta Laszloffyorum. A fiatal magyarországi egyetemista, Korpa Tamás köszöntötte a költőt, aki korábban a marosvásárhelyi Látó és magyarországi folyóiratokban is írt Lászlóffy Csabáról. Korpa Tamás köszöntőjébe lírai, látomásos irodalomtörténetet sűrített. Ebből egy részlet: Kolozsvárt lélegzik a gótika: a Szent Mihály katedrális –, lélegzik a Telefonpalota, a Malom utca, velük pedig egy pár lány, két pár lány és Kányádi hosszú, fekete-piros kabátban, svájcisapkában: kellett az összekapaszkodás. Csaba magyaráz: „Élünk még? Élénk. Élénk kék az ég. Nem látjuk az elejét: a végét”. Csaba magyaráz egy Pozsony mellett született férfiról, aki sűrű, ropogós, prémes téli éjszakákon Göncön kopogtat Károli Gáspár roppant tölgyfaajtaján, szótárával, aki Strasbourgban fogadalmat tesz egy professzornak, hogy lefordítja a zsoltárokat magyari nyelvre. Marosszentimre. Egy csokor orgona mellé. Nyelvem Petőfi Sándora: Szenczi Molnár Albert. És Szenczi úr ül a Házsongardrobe utca 1-es parcelláján, a lámpavas melletti padon, várja a holt professzort, akinek nem volt ideje megfordulni, hogy képbe, szoborba örökítsük. „Cseri uram, Apáczai! – szól Molnár Albert – Mennyit haladt tegnap óta Kegyelmed?” „Még egy holdtölte és béfejezem az Enciklopédiát. ” – néz halkan és merengve Cseri uram, olvassa az évszakokat. Most megnézhetem az arcát, ilyennek képzeltem-e, ilyen barázda-árkolású, gyertyafény-szemű, bordó bársonykabátos megfáradt embernek? „A Maros-part!” – emeli fel ujját, mint Holdat az éjszaka. (Alig jön ki valami a torkomon a rozsdás levegőben.) Csókoltatom Alettát! – végül szólok felé. „Átadom. ”– válaszolja és halványkék köpenyét meg-emelve a nyomda felé siet, de csak lassan, végül pedig lépked, lépked, topog csak, mint egykor a távoli kikötő van Dyck színű mólóján. Csaba az óráját nézi, tördeli a kezét: „Jenő késik – jelenti ki szentenciózusan – lehet, hogy Kocsárdon nem volt csatlakozás: Vásárhelyt sokat rostokolt a mozdony. ” /Korpa Tamás: Születésnap – Száz sor magán – Lászlóffy Csabáról. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./
2009. május 28.
A Léván 1948-ban született Grendel Lajos író, publicista, esszéista, a pozsonyi Kalligram Kiadó egyik alapítója a Várad folyóirat Törzsasztal-estjeinek következő, évadzáró meghívottja. A május 29-én tartandó találkozó vendége Pozsonyban él, a pozsonyi, illetve prágai egyetemen tanít. A kortárs magyar irodalom egyik legeredetibb alakjaként tartják számon, egy-egy regényének, novellás- vagy esszékötetének megjelenése mindig esemény. Művei a szlovák nyelven kívül angol, francia, olasz, német és lengyel fordításban is megjelentek. Számos elismerés mellett József Attila- és Kossuth-díjas. A Hazám, Abszurdisztán című válogatott esszéket és publicisztikákat tartalmazó kötetében a közép-kelet-európai kisebbségi létformát elemezte. /Felvidéki író a Törzsasztalnál. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./
2009. június 3.
Lassan már nem történhet olyan esemény, amelynek kapcsán a jelenlegi szlovák kormánykoalíció, a Fico-kabinet pártjai ne a magyarokon akarnák elverni a port. Most az európai parlamenti választások szolgáltatnak ürügyet ahhoz, hogy tovább korbácsolják a magyarellenes indulatokat: rendkívüli parlamenti ülésen kívánják elítélni Orbán Viktor Fidesz-elnök kijelentését, amelynek értelmében vasárnap eldől, hányan képviselik a Kárpát-medencei magyarságot az Európai Parlamentben. Orbán pellengérre állítása politikai pótcselekvésnek persze alkalmas, de attól még a különböző országokból érkező magyar képviselők együttműködése elengedhetetlen – már csak az olyan fasiszták miatt is, mint amilyen a pozsonyi kormánykoalíció hangadójának számító Ján Slota. A szlovák tiltakozáshoz most Prága is csatlakozik, csupán annak a jele, hogy Csehországban is készülnek az EP-választásokra, és Orbán, illetve a magyar jobboldal megerősödésében fenyegetést látnak a cseh (és természetesen a szlovák) állam alapjait képező Benes-dekrétumokra, amelyek a német és a magyar közösség jogfosztását rögzítik. Ezért álságos a szlovák külügyminiszter véleménye: Orbán kijelentései nem tartoznak a 21. század Európájába. Ha ugyanis van olyan, ami nem tartozik oda, akkor az a kollektív jogfosztást kíméletlenül megvalósító Benes kultusza, a pozsonyi kormány kóros magyarfóbiája, primitív sovinizmusa. /Balogh Levente: 21. század. = Krónika (Kolozsvár), jún. 3./
2009. június 4.
Orbán Viktor Szlovákiából való kitiltását és a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) törvényen kívül helyezését javasolta június 3-án, a pozsonyi parlament rendkívüli ülésén Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke. A tanácskozás egyetlen napirendi pontját az a nyilatkozattervezet képezte, amely elítéli Orbánnak és más magyar politikusoknak az EP-kampány során elhangzott „nacionalista kijelentéseit”, amelyek állítólag veszélyeztetik Szlovákiát. Slota szerint Orbán „fanatikus” politikus, akinek célja Nagy-Magyarország felújítása, s ennek a célnak elérésében „semmi sem gátolhatja meg”. A szélsőséges magyarellenességéről ismert SNS-vezér nyolcpontos javaslatában szükségesnek vélte, hogy fogadjanak el törvényt a köztársaság védelméről, büntessék azokat a mozgalmakat, amelyek megkérdőjelezik a háború utáni közép-európai rendezést, és szorgalmazzák a magyarok határok feletti egyesítését. Slota kötelezővé tenné Szlovákiában a kizárólag szlovák nyelvű érettségi vizsgákat és főiskolai felvételiket, nyelvvizsgához kötné a munkapiaci érvényesülést. Robert Fico kormányfő szintén „nagymagyar nacionalizmusról”, magyar „irredentizmusról és revizionizmusról” beszélt. Azzal vádolta az MKP-t, hogy szlovákellenes politikát folytat, és viszályt szít a szlovákok és a magyarok között. /Pozsony kitiltaná Orbánt. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./
2009. június 10.
A Magyar Koalíció Pártja (MKP) rossz és átgondolatlan lépésnek tartja az új szlovákiai magyar párt megalapítását – jelentette ki Csáky Pál, az MKP elnöke június 9-án tartott pozsonyi sajtóértekezletén. Csáky Pál arra reagált, hogy Bugár Béla délelőtt bejelentette: az MKP-ból kilépők Híd néven új pártot alapítanak. Csáky leszögezte: az MKP folytatni fogja eddigi politikáját. Szerinte a szlovákiai magyar választók döntő többsége egységet akar, s nem támogatja egy másik párt létrehozását. Kifejtette: az MKP vezetése mindent megtett annak érdekében, hogy ez a helyzet ne következzen be. Egyúttal visszautasította Bugár Béla állítását, miszerint a fejleményekért az MKP vezetése a felelős, mert nem volt hajlandó tárgyalni a belső ellenzékkel. Az MKP több vezetője személyisége is a sajtóértekezleten úgy fogalmazott: nem értik, miért kell az új magyar párt. /Új magyar párt alakul Szlovákiában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./
