Júl. 7-én végén Pozsonyban együttműködési megállapodást kötött az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) és a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség (Csemadok). Az EMKE részéről Kötő József elnök, a Csemadok részéről Kvarda József elnök kézjegyével ellátott dokumentumban leszögezték, hogy a felek tevékenységét vezérlő azonos célkitűzések szellemében rendezik a kapcsolattartás formáit és tartalmát, és ennek keretében az anyanyelv ápolását és megőrzését, a szülőföld magyar kulturális hagyományainak ápolását, a magyar kulturális élet szervezését és összehangolását, az egyetemes magyarság jeles személyiségei emlékének méltó megörökítését és ápolását, a magyar múlt jeles eseményeire való emlékezést tűzik ki célul. A tartós kapcsolattartásra, közös erdélyi, felvidéki és magyarországi rendezvényekre is kiterjedő együttműködési szándékot tartalmazó dokumentum szerint támogatnak minden olyan kezdeményezést, amely a Magyarországon és annak határain kívül élő nemzetrészek közeledését, együttműködését és kölcsönös megismerését célozza. /EMKE-CSEMADOK együttműködés. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 11./
2000. július 28.
Megjelent a Víz, gáz, fűtéstechnika-szerelőknek című épületgépészeti hetilap, amelyet az érdeklődők megrendelhetnek évi Pozsony Antal /Nagybánya/ jogosított gázkészülék-szerelőnél. /Szaklap fűtéstechnika-szerelőknek. = Brassói Lapok (Brassó), júl. 28./
2000. augusztus 2.
Székelyzsombor első írásos emléke 1453-ból maradt fent. A falu melletti Várhegyen van a feltételezések szerint a 13. században épült Zsombori vár. Székelyzsombor, a vár, az évente itt megszervezett diáktábor története már a világhálón is megtalálható. A www.nexus.hu/szekelyzsombor honlapot a budapesti Berzsenyi Dániel Gimnázium diákjai hozták létre, a zsombori munkatábor egykori résztvevői. Évről-évre nyáron egy hónapra magyarországi, pozsonyi, szlovákiai, holland, valamint brassói magyar és román diákok érkeznek ide. /Nyári munkatábor Székelyzsomboron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./
2000. augusztus 23.
A millennium televíziójaként kíván mostantól egy éven keresztül működni a Magyar Televízió - jelentették be Budapesten. Az MTV az elmúlt években leépített külföldi tudósítói hálózatát újra kívánja építeni. Elsőként Pozsonyban hoztak létre februárban tudósítói irodát. Szeptember elsejétől pedig Marosvásárhelyen kezdi meg működését az erdélyi iroda, amely műholdon keresztül ad majd anyagokat. /Az MTV a millennium televíziója. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./
2001. február 17.
Rendhagyó vándorkiállítást nyílt Székelyudvarhelyen, a magyar állam kialakulását, Szent István korát mutatják be a tablók. Az anyagot Rubovszky Péter, a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem történész professzora állította össze. A vándorkiállítás első állomása Pozsony volt, az állomások között van Sepsiszentgyörgy is. A Magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Határon Túli Magyarok Hivatala által szervezett kiállítás jó alkalmat kínál diákoknak és tanároknak egyaránt rendhagyó történelemóra tartására. /Sarány István: Szent István király és kora. Millenniumi kiállítás Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 17./
2001. március 21.
Ismeretlen tettesek ismét meggyalázták, festékkel beszórták Petőfi Sándor Pozsony-Ligetfalun álló, carrarai márványból faragott, már sokszor megcsonkított szobrát. A szoborgyalázással egyidejűleg a Pozsony városközpontjában lévő, Duna utcai magyar iskola emeleti ablakait és főbejáratának üvegét is bezúzták. /Meggyalázták a pozsonyi Petőfi-szobrot. = RMDSZ Sajtófigyelő, márc. 21. - 55. sz./
2001. március 21.
Ismeretlen tettesek ismét meggyalázták, festékkel beszórták Petőfi Sándor Pozsony-Ligetfalun álló, carrarai márványból faragott, már sokszor megcsonkított szobrát. A szoborgyalázással egyidejűleg a Pozsony városközpontjában lévő, Duna utcai magyar iskola emeleti ablakait és főbejáratának üvegét is bezúzták. /Meggyalázták a pozsonyi Petőfi-szobrot. = RMDSZ Sajtófigyelő, márc. 21. - 55. sz./
2001. május 5.
Kárpát-medencei információs irodahálózatot hoz létre Agora elnevezéssel a határon túli magyar fiatalok számára az ifjúsági és az oktatási tárca, valamint a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH). A 75 millió forintos támogatással megvalósuló oktatási és kulturális szolgáltató-hálózat első négy központját májusban, illetve júniusban adják át. Az erdélyi iroda Kolozsváron, a kárpátaljai Beregszászon, a vajdasági Szabadkán, a felvidéki pedig Pozsonyban nyílik. A tájékoztatási központok feladata az lesz, hogy a tárcáktól érkező, a magyar fiatalok számára fontos információkat - így például ösztöndíj-lehetőségeket vagy ifjúsági és kulturális rendezvények programjait - közvetítse az érintettek felé. A program a korábban megkezdett szülőföld-stratégia folytatása, melynek célja, hogy a határon túli magyar fiatalok szülőföldjükön kamatoztassák Magyarországon megszerzett tudásukat. Az információs központok feladatai közé tartozik az is, hogy pontos adatokkal szolgáljanak a státustörvény lehetőségeiről. /Kárpát-medencei információs hálózat. = Krónika (Kolozsvár), máj. 5./
2001. május 14.
A román hatóságokkal való konzultálás és megfelelő kétoldalú megállapodás nélkül Románia területén nem alkalmazhatják a határon túli magyarok státusára vonatkozó törvényt, amelynek tervezetét már a magyar parlament elé terjesztették - jelentette ki pozsonyi látogatásáról hazatérve Adrian Nastase miniszterelnök. Máj. 12-i sajtónyilatkozatában Nastase elmondta: a NATO-jelölt tagországok pozsonyi kormányfői összejövetele alkalmából tárgyalt Mikulas Dzurinda szlovák kormányfővel a státustörvénnyel kapcsolatos problémákról. A román kormányfő hangoztatta: "a működő állami intézmények révén" megakadályozzák a jogszabály alkalmazását Románia területén. A miniszterelnök szerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök nem alkalmazhat Budapesten elfogadott törvényeket Románia területén anélkül, hogy nem rögzítenek "bizonyos koordinátákat". /Román jóváhagyás nélkül nem alkalmazható a státustörvény. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./ Adrian Nastase kormányfő kijelentése, miszerint Románia "nem fogja megengedni", hogy területén idegen államok törvényét hajtsák végre, természetesen nem a kérdés nemismeretéből fakad, állapította meg Bakk Miklós cikkében. Nem abból ered, hogy a román kormány ne tudná: a státustörvény nem Románia, hanem Magyarország területén adományoz kedvezményeket és jogokat. Nastas legfőbb pozsonyi bátorítójának, Dzurinda szlovák miniszterelnöknek hallgatnia kellene ebben a kérdésben, hiszen Szlovákiában már 1997 óta létezik hasonló törvény, mely a fényképes "határon túli szlovák igazolvánnyal" rendelkezőknek munkavállalási, oktatási és utazási kedvezményeket biztosít. A státustörvény elleni összehangolt fellépés valami egyébből fakad. Max van der Stoel és Günter Verheugen elmondták, Románia példaszerűen oldja meg a kisebbségi kérdést, George W. Bush pedig eloszlatta a tagjelöltek félelmeit, jelezve, lesz még NATO-bővítés. A román vezetés úgy számított, hogy Magyarország ezentúl megkerülhető az integrációs folyamatban. A nemzeti liberális pártvezér, Valeriu Stoica máris "felszólította" a kormányt, akadályozza meg a státustörvény "alkalmazását" Romániában. /Bakk Miklós: Etnikai arcvonal. = Krónika (Kolozsvár), máj. 14./
2001. május 16.
A jövő héten Budapesten tartják meg a magyar-román szakértői konzultációk újabb fordulóját a magyar státustörvényről. A szakértői konzultációk már a múlt héten megkezdődtek, Íjgyártó István, Magyarország bukaresti nagykövete a múlt héten felvilágosításokkal szolgált a román fél kérésére. Román részről csak egyes kérdések tisztázását kérték, fenntartásokat nem fogalmaztak meg. Szűkszavúan nyilatkozott a múlt heti konzultációról Íjgyártó István, Magyarország bukaresti nagykövete. Elmondta, hogy a máj. 11-én járt a román külügyminisztériumban, ahol a kért tájékoztatáson túl azt javasolta, hogy a szakértői konzultációk újabb fordulóját Budapesten tartsák meg a közeljövőben. - Ján Figel szlovák külügyi államtitkár máj. 15-én Pozsonyban cáfolta azokat a román sajtóértesüléseket, amelyek szerint a készülő magyar státustörvény ellen "valamiféle közös szlovák-román front" kialakítását tervezik. A Mediafax szerint Mikulas Dzurinda szlovák és Adrian Nastase román kormányfők között tulajdonképpen az a döntés született múlt hét végén, a pozsonyi NATO-konferencián, hogy mindaddig nem foglalnak állást státustörvény-ügyben, amíg be nem fejeződnek a konzultációk a magyar féllel. /Jövő héten újabb magyar-román konzultációk Nincs semmiféle román-szlovák közös front a státustörvény ellen.= Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./
2001. május 21.
Máj. 19-20-án hatodszor rendezték meg a Jakabffy Napokat Szatmárnémetiben, ez jórészt Muzsnay Árpádnak, az EMKE alelnökének köszönhető. Sajnos Szatmárnémeti értelmiségi köre távol marad az eseményről. Varga Attila parlamenti képviselő emlékeztetett a Jakabffy-hagyatékra: "olyan szellemi örökséget hagyott ránk, melyből erőt, tartást lehet meríteni a jelen küzdelmeihez, kisebbségi sorsunkat vállaló politikai cselekvéshez, magabiztosságot a mindennapi élethez." Eddig közel 50 előadó vett részt az Európa-szerte ismert kisebbségpolitikus emlékére rendezett eddigi tanácskozásokon, köztük Pomogáts Béla, Pozsgay Imre, Szabó Tibor, Tabajdi Csaba, Törzsök Erika Budapestről, Duray Miklós Pozsonyból, Csubela Ferenc Szabadkáról, Gortvay Erzsébet és Brezovics László Ungvárról, Oplatka András Zürichből, Bárdi Nándor Solymárról, aztán Markó Béla, Frunda György és mellettük a mostani rendezvény előadói - Kósáné Kovács Magda /MSZP/, Balázs Sándor, Balogh András, Törzsök Erika /SZDSZ/, Székely István, Komlós Attila, Pomogáts Béla, Grúber Károly, Lőrincz Csaba /Fidesz/, Eckstein Kovács Péter, Gönc László, Fedinec Csilla, Kelemen László, Jakab Sándor, Issekutz Sarolta, Halmos Sándor, akik azt elemezték, mi lesz a helye és szerepe a kisebbségeknek az integráció során. Szó volt továbbá a nemzeti irodalom regionális és világirodalmi helyéről; az egyház és vallás szerepéről és Magyarország nemzetpolitikájának értékeléséről az euroatlanti integráció perspektívájából; a szlovéniai, a burgenlandi, horvátországi és kárpátaljai magyarok helyzetéről, jövőképéről, végül pedig a cigányság sorsáról. /Jakabffy Elemér szellemi hagyatékából erőt, tartást lehet meríteni a jelen küzdelmeihez. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 21./ Máj. 20-án Lugoson folytatódott a Szatmárnémetiben megkezdődött rendezvény. Először Jakabffy Elemér emléktábláját koszorúzták meg a résztvevők. Ezután a közíró életművét értékelő konferenciát tartottak. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke a jogtudós tevékenységét példaszerűnek nevezte. "Jakabffy - mondta Pomogáts - tudományosan és szakmailag felkészült, erkölcsileg rendkívül következetes közép-európai politikus volt." Dr. Issekutz Sarolta, a budapesti Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület elnöke ismertette az örmény származású Jakabffy család történetét. Bakk Miklós politológus a jogtudós által 1940-ben megalkotott kisebbségi törvénytervezet kapcsán a kérdés megoldásának közép-európai modelljeit elemezte. /Bartók mellett említendő. Jakabffy Elemér kisebbségi politikusra emlékeztek. /Bartók mellett említendő. Jakabffy Elemér kisebbségi politikusra emlékeztek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 22./ Megtartották a Szatmárnémeti Kölcsey Kör kezdeményezésére az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Határon Túli Magyarok Hivatala, az Illyés Közalapítvány, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága - Anyanyelvi Konferencia - és Lugos város RMDSZ szervezetének közös rendezvényét, a VI. Jakabffy Napokat. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke emlékezett Jakabffy Elemérre, aki 20 éven át Lugoson jelentette meg a Magyar Kisebbség című nemzetpolitikai szemlét 1922 és 1942 között, havonta kétszer. Igazi kisebbségtudomány volt ez a folyóirat, ugyanakkor művelődéstörténet és szociológia, több tudomány határán álló tudományág. Szellemi örökség, mely ma is időszerű. Szekernyés János temesvári újságíró, bánsági helytörténész Jakabffy Elemér kiadott könyveinek és a Magyar Kisebbség 20 év alatti 480 példányának a jelentőségét méltatta. A Magyar Kisebbség román, német és francia mellékleteit eljuttatták a román kormányhoz, valamint a nemzetközi szervezetekhez, hogy tudomást szerezzen a világ a romániai kisebbségek áldatlan helyzetéről. Másik jelentős műve a Bánsági magyarság 20 éve Romániában, mely 1939-ben Budapesten jelent meg, majd ennek folytatása A bánsági magyarság helyzete a bécsi döntés óta, melyet Szekernyés közzétesz sorozatban a temesvári Heti Új Szó hasábjain. Bakk Miklós lugosi politológus a politikusra helyezte a hangsúlyt. Az Európai Nemzetkisebbségek Kongresszusain (1925-1937) minden évben részt vettek az erdélyi magyar delegátusok, legtöbbször Balogh Arthur és Jakabffy Elemér. /Lugos üzen a Kárpát-medencének. VI. Jakabffy Napok. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 23./
2001. június 9.
A szlovák vezetés hivatalos véleménye szerint a nemzetközi jog általánosan elismert alapelveinek szellemével ellenkezne, ha magyar parlament elfogadná a szomszédos országokban élő magyarokat érintő státustörvényt - közölte jún. 7-én Jaroslav Chlebo külügyi államtitkár Boros Miklós pozsonyi magyar nagykövettel, és emlékeztető jegyzékben átadta neki a szlovák álláspontot. A szlovák álláspont szerint a státustörvény parlamenti szentesítése több, jelenleg is hatályos kétoldalú egyezmény rendelkezéseinek megkérdőjelezését jelentené. - A magyar fél kész az elmúlt másfél évben rendszeresen biztosított tájékoztatáson túlmenően is további információt nyújtani a szlovák fél érdeklődésére az úgynevezett státustörvényt érintő pozsonyi jegyék konkrét felvetései kapcsán - hangzott Horváth Gábor magyar külügyi szóvivő jún. 7-i esti nyilatkozata. Horváth Gábor megjegyezte: szlovák részről mostanig konkrét felvetéseket nem fogalmaztak meg, jóllehet Bába Iván, a szaktárca közigazgatási államtitkára két hete járt külügyi konzultáción Pozsonyban, és a közelmúltban ott tárgyalt a Fidesz delegációja is. /Hivatalos szlovák álláspont és jegyzék a státustörvényről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./
2001. június 14.
Az Oktatási Minisztérium (OM), az Ifjúsági és Sportminisztérium (ISM) és a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) tárcaközi együttműködés keretében 2001 júniusától információs irodákat kíván működtetni a Kárpát-medence legnagyobb magyar hallgatói létszámmal rendelkező városaiban. Ennek érdekében létrehozták az Agora Kárpát-medencei Szolgáltató és Információs Irodahálózatot. A program alapvető célkitűzése a határokon kívül élő magyar fiatalok Magyarországgal való kapcsolatainak minél szélesebb körű ápolása. Kiemelt célja, hogy a helyi ifjúsági, hallgatói és szakmai szervezetekkel együttműködve, velük hatékony munkamegosztást kialakítva, kiszolgálja a határon túli magyar fiatalok információ- és képzési igényeinek megvalósítását. Az irodák feladatai: a/ információközvetítés, tájékoztatás - a magyarországi képzési lehetőségekre, ifjúsági és kulturális programokra vonatkozó információk b/ ösztöndíj-pályázatok adminisztrációja c/ szülőföldi állásajánlatok közvetítése, karrier-tanácsadás d/ a határokon átnyúló kapcsolattartás elősegítése, szakmai támogatás e/ oktatási és ifjúsági programok népszerűsítése - a Kárpát-medence egyes magyarlakta régióiban már bevált és sikeres oktatási, ifjúsági programok, kezdeményezések helyi szinten történő meghonosításának elősegítése. f/ Európai Uniós információszolgáltatás, pályázatfigyelés. Az irodahálózat tevékenységéről való folyamatos tájékoztatás és a költségvetés felhasználásának ellenőrzése céljából Program Tanácsot hoznak létre. A Program Tanács negyedévenként tart ülést, melynek során értékeli az irodahálózat irányításáért felelős szervezet vezetője, a Márton Áron Szakkollégium főigazgatója által készített jelentést. Először 4 helyi iroda fog megnyílni, régiónként egy nagyobb határon túli magyarlakta városban és egyben egyetemi központban: Erdélyben Kolozsváron, Felvidéken Pozsonyban, Kárpátalján Beregszászban, és Vajdaságban Szabadkán. Az irodahálózat központi irodája a Márton Áron Szakkollégiumban található. - Az Agora szolgáltatáscsomagokkal áll a határon túli magyar diákok rendelkezésére: Agora Studium - oktatási szolgáltatások, információk, Agora Juventus - ifjúságot érintő információk közvetítése, Agora Európa - EU információk, pályázatok figyelése, Agora Civis - pályázat figyelés a civil szervezeteknek számára, Agora Globus - diákturizmus, nyári diákmunka, nemzetközi utazási kedvezmények. Agora Hungária - magyar-magyar kapcsolatok támogatása, tájékoztatás az összmagyarságot érintő eseményekről, Agora Press - hírszolgálat, ifjúsági, oktatási, kulturális információk, napi hírek közzététele, Agora Mentor - tanácsadó szolgálat, pályázati tanácsadás, Agora Karrier - partnerbörzék szervezése, Agora Kultúra - kulturális eseményekről, rendezvényekről szóló információk közvetítése. /Agora Irodahálózat. = Metszéspont (a határon túli magyar ifjúsági szervezetek irodájának hírlevele), máj.-jún./
2001. június 25.
Jún. 22-én megszólalt Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő is a státustörvénnyel kapcsolatban, majd állásfoglalását egy nap múlva a rádióban is megismételte. Eszerint a törvény nem jó, nem felel meg az EU jogi normáinak. - Nicolae Vacaroiu, a bukaresti felsőház elnöke parlamenti delegáció élén járt a napokban Belgrádban. A hét végén Goran Svilanovic jugoszláv külügyminiszter állította: Jugoszlávia a román állásponthoz közeli véleménnyel van a kedvezménytörvényről. Kostunica államfő pedig Budapesten ismertette a vonatkozó jugoszláv álláspontot. Kostunica "kényesnek"˛ tartotta a törvény ama kitételét, hogy bizonyos szervezetek, egyének adnának igazolást arról, ki a magyar nemzetiségű, vagyis ki érdemel igazolványt. Felvetette: a jugoszláv alkotmány értelmében senki sem köteles válaszolni arra a kérdésre, hogy mi a nemzetisége. A VMSZ hét végi, szabadkai közgyűlésén járt Zoran Djindjic szerb kormányfő sajtóértekezleten megjegyezte: személy szerint nem tetszene neki a jogszabály etnikai integrációként való értelmezése. /Halkabb kifogás Pozsonyban, ébredező Belgrád. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./
2001. június 26.
A romániai szlovákok egyharmada igényelt szlovák igazolványt Több mint hétezer szlovák nemzetiségű román állampolgár veszítené el szlovák igazolványát, ha a pozsonyi kormány visszavonná a határon túli szlovákok jogállásáról szóló 1997-ben elfogadott törvényt. A jogszabály hatálytalanításának lehetőségét Mikulás Dzurinda miniszterelnök azután lebegtette meg, hogy felrótták neki: a szlovák kormány annak dacára bírálja a magyar státustörvényt, hogy négy évvel ezelőtt hasonló jogszabályt fogadott el. Gyakorlatilag állampolgári jogokat biztosít Szlovákiában a határon túli szlovák igazolvány - jelentette ki a Szatmár megyei szlovákok megbízott szószólója, Dancu Pál. A fiatal mérnök, noha magyar anyanyelvűnek vallja magát, 1998-ban a szlovák igazolványt is megszerezte. Mint elmondta, erre azáltal nyílt lehetősége, hogy a határon túli szlovákok jogállásáról szóló törvény nem csak a szlovák nemzetiségűek számára, hanem a szlovák származásúak számára is megítéli az igazolvány biztosította kedvezményeket. Dancu Pálnak elmondta, az igazolvánnyal orvosi ellátásban, oktatásban részesülhet, ugyanakkor korlátlan ideig tartózkodhat és dolgozhat Szlovákiában. Az új típusú román személyi igazolványhoz hasonló okmány letelepedésre is feljogosítja, amennyiben biztosított a munkahelye és az ottani tartózkodása. - Az 1992-es népszámláskor 20 762 szlovák nemzetiségű személyt vettek nyilvántartásba Romániában. Közülük 7026-an kaptak szlovák igazolványt, mindannyian a szlovák konzulátuson. /Gazda Árpád: Visszavonnák a szlovák kedvezményeket? = Krónika (Kolozsvár), jún. 26./
2001. június 28.
Kónya-Hamar Sándor képviselő szerint a román ET-küldöttség eltúlozta a státustörvény megakadályozására kezdeményezett akcióját, hiszen Günther Verhaugen EU-biztos euronkonformnak nevezte a státustörvényt, ezzel egy időben a szlovák külügyminiszter is cáfolta, hogy a jogszabály kapcsán feszültségek lennének Pozsony és Budapest között, az ukrán kormány pedig egyenesen üdvözölte a jogszabályt, és kész közreműködni alkalmazásában. A képviselő szerint egy olyan törvény nem lehet diszkriminatív, amely támogatja és védi a kisebbséget. A Curentul jún. 27-i számában "a kormánypárt és az RMDSZ piszkos trükkjéről" közöl "leleplezést". Eszerint a két szervezet abban állapodott meg, hogy az RMDSZ némileg visszafogja a státustörvény támogatását, míg a kormánypárt cserében engedményeket tesz a belpolitikában. Ezzel kapcsolatban Kónya elmondta: jún. 25-én valóban volt egy találkozó Viorel Hrebenciuc (SZDP) és az RMDSZ között. A felek abban állapodtak meg, hogy a rendőrségi törvény vitájakor a kormánypárt támogatja, hogy azokon a településeken, ahol valamely kisebbség számaránya meghaladja a 20 százalékot, a rendfenntartó erőknek kötelezően ismerni kell az illető kisebbség nyelvét, illetve abban, hogy a képviselőház nem tűzi napirendre a nagy-romániás Anghel Stanciunak, a képviselőház oktatási bizottsága elnökének a tanügyi törvényt módosító indítványát. Ennek értelmében azok az elkobzott felekezeti ingatlanok, amelyekben oktatási, egészségügyi intézmények, vagy akár pártszékházak működnek, nem szolgáltathatók vissza. - Ez viszont nem jelenti azt, hogy az RMDSZ úgymond "kiszáll" a státustörvény vitából, jóllehet nagyon meg kell fontolni, hogy miként érvelünk, hogyan lehet eloszlatni a román közvéleménynek a rosszallását - mondotta Kónya-Hamar. Megjegyezve: a jún. 25-i egyezség ellenére jún. 26-án minden az ellenkezőjére fordult, mind a rendőrségi törvénnyel, mind Stanciu módosító indítványával. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Kónya-Hamar: Az RMDSZ nem "száll ki" a vitából. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./
2001. július 2.
Az utóbbi napok eseményei azt erősítették meg, hogy a magyar kormány korábbi egyeztetéseinek eredményeként európai uniós partnereink és szomszédaink, Románia kivételével, ha olykor kritikával is, de elfogadták a státustörvény szükségességét - nyilatkozott Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke a pozsonyi Új Szó jún. 30-i számában. Kijelentette: úgy tűnik, a státustörvény végrehajtásának sem lesz különösebb akadálya. - Örömmel tapasztalom azt is, hogy szlovákiai partnereinkkel folytatott tárgyalásaink eredményeként a szlovák külügyminisztérium vezetői és más felelős politikusok, köztük Mikulás Dzurinda kormányfő is, az első reakciókhoz képest sokkal mérsékeltebb hangnemben értékelik a dokumentumot - fogalmazott a HTMH elnöke, és jelezte: Magyarország a továbbiakban a törvény végrehajtásával kapcsolatosan is kész egyeztetni a partnereivel. Szabó Tibor cáfolta azokat az állításokat, miszerint a szomszédos országok politikusai nem kaptak megfelelő információkat. Kijelentette: minden kétoldalú eszmecserén, így a kormányfők és a külügyminiszterek találkozóin a "partnereink megfelelő tájékoztatást kaptak", és az érintett országok nagykövetei az előkészítés folyamatában a törvénytervezet szövegeit is megkapták. - Meggyőződésünk, hogy ez a törvény a határainkon túl élő közösségek biztonságérzetét fokozza, és ezáltal hozzájárul a régió stabilitásához is - fogalmazott a HTMH elnöke, aki bízik abban, hogy a kérdés megközelítésében rövidesen a szomszédos országok felelős politikusai is így gondolkodnak majd, hiszen a térség országait nagyon sok közös cél fűzi össze, s ilyen fontos cél "az eddigi szerződéses kapcsolatrendszerünk bővítése és tartalmasabbá tétele". /Szabó Tibor HTMH-elnök: A román diplomácia offenzívája nem veszélyezteti Magyarország kedvező megítélését. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./
2001. július 6.
Júl. 6-10-e között tartják Kolozsváron a Dél-Kelet-Közép-Európai Református-Evangélikus Teológiai Fakultások II. Kongresszusát, a bécsi, prágai, pozsonyi, komáromi, budapesti, debreceni, sárospataki, pápai, kolozsvári és nagyszebeni teológiai tanárok részvételével. A kongresszus témája Biblia-Lelkiség-Társadalom. A résztvevő teológiai tanárok a Biblia és az exegézis jelentőségét vitatják meg a mai átalakuló társadalom kihívásai és a lelkiség-kegyesség összefüggésében. Előadást tart többek között dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek és dr. Tonk Sándor kolozsvári professzor. A kongresszus német nyelven folyik. /A Dél-Kelet-Közép-Európai Református-Evangélikus Teológiai Fakultások II. Kongresszusa. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./
2001. július 14.
A Magyar Csodaszarvas Egyesület meghívására a szatmárnémeti Magyar Ifjúsági Kezdeményezés (MIK) három tagja - Kereskényi Gábor, Polner Zoltán, Uglár Zsolt - látogatott el Budapestre. A találkozón a magyar politikai pártok képviselői tartottak a határon túl élő kisebbségek sorsát is érintő előadásokat, de a négynapos összejövetelen az Illyés Közalapítvány vezetősége, történészek és a chicagói magyarok közösségének tagjai is felszólaltak. Az előadások középpontjában a státustörvény kérdése szerepelt. Halzl József, az Illyés Közalapítvány elnöke megindokolta a szervezetük által elosztott támogatási pénzek igazságosságát, és nemzetstratégiai előadásokat is hallgathattak a megjelentek. Raffay Ernő történész a trianoni döntésről és annak következményeiről tartott eszmefuttatást, a történelmi előadások között az 1956-os forradalom elemzése is szerepelt. Ughy Attila, a Fiatal Demokraták (FIDESZ-MPP) és Balczó András, a Magyar Igazság és Élet (MIÉP) pártjának politikusai a magyar státustörvényt mutatták be nagy vonalakban. A találkozón az eddiginél jobb kapcsolatot tudtak kiépíteni más határon túli ifjúsági szervezetekkel. A budapesti találkozón a Délvidéki Magyarok Közössége, a Kanizsai Ifjúsági Kerekasztal, a pozsonyi Corvin Mátyás Társaság, a zentai Anonymus Ifjúsági Egyesület és a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Szövetsége ifjúsági tagozata is jelen volt. /Státustörvény, pályázati pénzek, nemzetstratégia. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 14./
2001. augusztus 6.
Hatvankét határon túli kiadó, kétszázkilenc kötet megjelentéséhez hatvanmillió forintos támogatást nyert el a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának pályázatán. A közlemény szerint a pályázaton kilencvennégy kiadó négyszázötvennégy könyv közreadásához kért anyagi segítséget. Több kötethez is támogatást kapott például a pozsonyi Kalligram, az erdélyi Mentor, a kárpátaljai Intermix, a vajdasági Fórum Kiadó. A felvidéki Lilium Aurum Vámbéry Ármin: Küzdelmeim című könyvét adhatja ki a NKÖM segítségével; a vajdasági Logos pedig Gulyás Gizella: A délvidéki művészek és Nagybánya című kötetéhez nyert támogatást. Az erdélyi Pro Print Könyvkiadó az Erdély etnikai és felekezeti statisztikája című könyv gondozásához nyerte el a minisztérium támogatását, a kötet Varga F. Árpád munkája. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma a könyvkiadási pályázat mellett támogatja a határon túli szerzőket is: júniusban, a kéziratelőkészítő pályázaton négy ország negyvenhat magyar szerzője kapott összesen tíz és félmillió forintot munkájához. /Pályázati támogatás határon túli magyar kiadóknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./
2001. augusztus 29.
Szlovákia és Románia nem tervezi, hogy a magyar státustörvény ügyében közösen lépjen fel, ehelyett Pozsony és Bukarest egyaránt külön-külön, "a kétoldalú kapcsolatok keretei között kívánja tartani a kérdést." Erről Jaroslav Chlebo, a szlovák külügyminisztérium államtitkára nyilatkozott aug. 28-án Pozsonyban azt követően, hogy román kollégájával, Cristian Diaconescuval tárgyalt. Pozsony "keményen védelmezni fogja az álláspontját" - vetítette előre Jaroslav Chlebo. A román és a szlovák külügyi államtitkár "egyetértett a magyar jogszabály elleni kifogások" kérdésében, bár Diaconescu elismerte, hogy a státustörvény "a magyar kisebbség kulturális és etnikai identitásának megőrzését célzó törekvések ügyében tartalmaz hasznos rendelkezéseket is". Diaconescu ugyanakkor helytelenítette, hogy "a törvény végrehajtásával kapcsolatos mechanizmusokról nem folyik kellő bárbeszéd". Chlebo szerint: "Kellőképpen erősnek érezzük magunkat ahhoz, hogy ezt a kérdést bármelyik pillanatban a szükségesnek ítélt fórumok elé vigyük." A "bármilyen szintű, bármilyen párbeszédet" a román fél sem zárja ki - tette hozzá Diaconescu. A román diplomata szerint országa a Velencei Bizottság és az Európa Tanács fórumain már folytatott ugyan eszmecseréket a státustörvényről, "de ha Romániában a törvény érvényesítésének egyes elemei mégis problémát jelentenének, akkor Bukarest semmilyen, így a nemzetközi szintű vita elől sem fog kitérni". Addig is azonban Bukarest a Budapesttel folytatandó kétoldalú megbeszéléseket kívánja előnyben részesíteni - mondotta a román külügyi államtitkár. /Nincs szlovák-román közös front a státustörvény ellen. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./
2001. szeptember 11.
Minőségi változás várható a határon túli magyar elektronikus média életében, valamint a magyar-magyar médiakapcsolatokban annak a hatszáz millió forintnak köszönhetően, melynek sorsáról szept. 5-én döntött az Illyés Közalapítvány Kuratóriuma. A pénzből két mobil műholdas közvetítő berendezést, digitális technikai eszközöket és televíziós műsorokat támogatnak. Ezzel az Illyés Közalapítvány lerakta egy határokon átívelő, rendszerszemléletű médiaépítkezés alapjait - nyilatkozta Veress László irodaigazgató. A kuratórium kijelölte azt a tizennyolc Kárpát-medencei helyszínt, ahol a támogatottak korszerű, egységes és egymással kompatibilis digitális technikát, valamint csúcstechnológiájú adattovábbító berendezéseket vásárolhatnak a kapott támogatásból. A rendszer központi elemei a régióközpontokban felépülő stúdiók lesznek (Erdélyben Kolozsvárott és Székelyföldön épül, de lesz Pozsonyban, Szabadkán, Eszéken és Ungváron is), ezek szerepe az anyaországi megrendelők (elsősorban a két közszolgálati televízió) és a térségükben működő tudósítói pontok közti szakmai koordináció. A pályázati kiírásban megfogalmazott másik célra, a televíziós produkciók támogatására szánt háromszáz millió forintra kétszázharminckét pályázó közel 2,2 milliárd forintos igényt nyújtott be, a jelentkezők háromnegyede az anyaországból került ki. A kuratórium azokat a pályázatokat részesítette előnyben, amelyek leginkább érintik a határon túli alkotóműhelyek munkáját. Így első körben a közszolgálati megrendelők, vagyis a Magyar Televízió Kárpáti krónika című műsora, valamint a Duna Televízió egyes műsorai kaptak jelentősebb támogatást, a többi pályázatról a szept. 26-i ülésen döntenek. /Támogatás a határon túli elektronikus médiának. Háromszáz millió forint az Illyés Közalapítványtól. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./
2001. október 8.
A Kárpát-medence sok településén emlékeztek meg okt. 6-án az aradi vértanúkról. Erdélyben a központi megemlékezésre idén is Aradon került sor, ahol az RMDSZ kérésére a magyarországi politikai pártok képviselői nem tartottak szónoklatot, a magyar kormány részéről pedig egyetlen személy, Dávid Ibolya igazságügyi miniszter szólt az egybegyűltekhez. A Vesztőhelyen mintegy két-háromezer ember jelenlétében tartott idei aradi megemlékezést román nacionalista megmozdulás nem zavarta meg. Az 1849-es mártír tábornokok obeliszkjénél a magyar kormány nevében Dávid Ibolya igazságügyi miniszter mondott beszédet. "Okt. 6. összmagyar gyásznap, de emlékeztető arra is, hogy a történelmet jellemek és hősök formálják. Szabadságharcunk összefogás volt, amelynek a népek megbékélése adott erőt és biztonságot. Ezt a munkát kell folytatni és befejezni." - mondta. "Kegyeletes szívvel jöttünk ide, nemzeti érzéssel és tisztelettel, hogy fejet hajtsunk az aradi mártírok előtt. Olyan magyar hősök panteonjában látjuk mi az itt kivégzetteket, akik az elmúlt ezer év során védték, megtartották népünket, nemzetünket" - emelet ki a miniszter. Tokay György aradi RMDSZ-es parlamenti képviselő szavai után Markó Béla RMDSZ-elnök, a rendezvény vezérszónoka beszédében hangsúlyozta: a szabadságnak nincs nemzetisége, a 13 aradi vértanú közül többen nem magyarok voltak, ám mégis életüket adták érettünk és másokért. "Hogy miért? A 13 mártír férfi tudta a választ: senki sem lehet igazán szabad ezen a földön, amíg vannak rabságban tartott nemzetek. A szabadság ugyanis egy és oszthatatlan. A mártírok áldozata nem volt hiábavaló - állapította meg -, hiszen a nemzetet sem akkor, sem a trianoni békekötéskor, sem később semmiféle vasmarok nem tudta összeroncsolni. Most, a XXI. század elején jó tudni, hogy egyénenként érhetnek ugyan bennünket kudarcok, de tagjai vagyunk egy nemzetnek, amelyik a történelemben mindig megtalálta a továbbélés, a felegyenesedés és a gyarapodás útjait, módjait." Az elmúlt napokban felavatott Sapientia magyar magánegyetemre utalva, a szövetségi elnök hozzátette: a tisztességes álmok beteljesülnek. Románul szólt a jelenlévőkhöz Dorel Popa, Arad polgármestere. Tisztelgő beszédének zárószavai szerint "nemzetiségtől függetlenül úgy kell viselkednünk, hogy együtt tudjuk majd elmondani: emberek voltunk". A megemlékező misét az aradi belvárosi katolikus templomban Gyulay Endre szeged-csanádi püspök celebrálta. - Székelyudvarhelyen először idén emlékeztek meg városi ünnepségen okt. hatodikáról. Szász Jenő polgármester kezdeményezte, hogy a jövőben a nemrég felújított Vasszékely szobornál tartsák a megemlékezést. Az ünnepségen felszólalt Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár. "A világszabadság közösségéhez tartozó népként minket támad meg az, aki erőszakot követ el a közösség bármely tagja ellen. Ezt az örökséget tesszük a jövő asztalára" - mondta az államtitkár. Beszédében Szász Jenő rámutatott: a státustörvény tényleges egyenjogúságot teremtett a magyar nemzet tagjai között. Kijelentette: elérkezett az ideje, hogy az alkotmányt Romániában is tiszteletben tartsák, mert az olyan szerződés, amely az elfogadó feleket egyaránt kötelezi. - Ünnepi megemlékezéseket tartottak Zomboron, Topolyán, Bezdánban és Eleméren a Vajdaságban, Pozsonyban, Csicsón, Rozsnyón, Imregen, Margonyán, Révkomáromban és Dunaszerdahelyen a Felvidéken, Nagyszőlősön, Beregszászon és Ungváron Kárpátalján, illetve Kijevben és Varsóban is. /A szabadságnak nincs nemzetisége Méltóságteljesen emlékeztek meg az aradi vértanúkról itthon és a Kárpát-medence több pontján. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./
2001. október 9.
Jozef Migas szlovák és Valer Dorneanu román parlamenti elnök okt. 8-án Pozsonyban egyaránt elutasította a magyar státustörvény rendelkezéseit és úgy vélekedett: a "diszkriminatív" jogszabály nehezíti a térség országainak együttműködését. Dorneanu szerint a határon túli magyaroknak kedvezményeket kínáló jogszabály a magyar- román alapszerződés szellemével is ellenkezik. Hozzátette, hogy a szlovák kollégájával folytatott eszmecseréje "nem tekinthető egyfajta, a státustörvény elleni koalíció létrehozásának." Migas - aki a szlovák kormányhoz tartozó Demokratikus Baloldal Pártjának (SDL) is az elnöke - azért is elfogadhatatlannak tartja a magyar jogszabályt, mert az "a belpolitika kereteit túllépve avatkozik be azoknak az államoknak a függetlenségébe, amelyek területén a magyar nemzetiségi kisebbséghez tartozók élnek" - fogalmaz két házelnök pozsonyi megbeszéléseiről kiadott jelentés. /Szlovák-román egyetértés. Elvetik a magyar kedvezményeket. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 9./
2001. november 12.
Három napig tartott a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. Jókai Anna írónő sok más magyarországi és hazai írótársával együtt nov. 8-án nyújtott felejthetetlen élményt egy felolvasóest keretében, ahol a hazai kiválóságok közül Kányádi Sándor, Szilágyi István, Láng Zsolt, Kovács András Ferenc volt jelen. A csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadó főszerkesztője, Kozma Mária mutatta be Sütő András: Kalandok könyve című kötetét. Maga az író is jelen volt, dedikált. A Mentor Kiadónál /Marosvásárhely/ jelent meg Németh László Magyarok Romániában című, először 1935-ben napvilágot látott tanulmánya, és annak az akkor szinte egy éven át tartó vitája. Mindezt Nagy Pál irodalomtörténész és kritikus gyűjtötte egybe, rendezte sajtó alá. - A könyvvásárt minden esztendőben a Romániai Magyar Könyves Céh szervezi meg. Az idén a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága - Anyanyelvi Konferencia volt a házigazdája, társszervezője A magyarul olvasás jövője a Kárpát-medencében című tanácskozásnak. Erre 25 kárpát-medencei magyar kiadót hívtak meg, jelen is volt jó részük. Vitaindító előadást Dávid Gyula irodalomtörténész, a kolozsvári Polis Kiadó vezetője tartott. Mint mondotta: Erdélyben jelenleg 8-10 magyar kiadóból áll az "élboly", de ezen kívül számtalan egyetemi, intézményi, alapítványi kiadó létezik. Tőkeerős erdélyi magyar kiadó nem létezik, mindegyik az anyaországi támogatásra szorul, ugyanakkor ez az összeg szétforgácsolódik, és nem minden esetben a rangos könyvek megjelentetésére megy el. Az új könyvek nem jutnak el vidékre, sőt gyakran még Nagyváradra, Szatmárnémetibe sem. A könyvtárak nem rendelnek, ingyenes példányokat sem kapnak. - Az újvidéki Bordás Győző 14 jugoszláviai magyar kiadóról számolt be. Ezek szintén a magyar Nemzeti Kulturális Örökség (NKÖM) jóvoltából léteznek, a Vajdaságba könyvkiadásra juttatott évi támogatási keret 12 millió forint. Dupka György az ukrajnai-kárpátaljai drámai helyzetről adott számot. A 10 magyar kiadóból csak 4 életképes. A NKÖM évente 5 millió forintot juttat az ukrajnai magyar könyvkiadásra. Ez 10 kiadó fenntartásához nem elegendő. Megnehezíti a magyarországi könyvek beáramlását az, hogy a kiadványokra kirótt ukrán beviteli vám: 55%! Ezért minden úton-módon folyik a könyvcsempészet. A pozsonyi Balázs F. Attila 4 nagyobb szlovákiai-felvidéki magyar kiadóról adott hírt, és arról, hogy igencsak háttérbe szorul Szlovákiában is a valódi jó könyv. A könyvkiadás, -kereskedés kimondottan kommersz-szempontok szerint zajlik. A Kaligramm Kiadó a legsikeresebb vállalkozás, de ennek képviselője nem volt jelen. Komlós Attila jelezte: az általa vezetett Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaság hozzájárul majd az egységes magyar kárpát-medencei könyvpiac szervezéséhez, a támogatási rendszer ésszerűsítéséhez, és ezzel kapcsolatban Marosvásárhelyen néhány érdemleges kezdeményezés is körvonalazódott. /(Máthé Éva): Könyvvásári körséta. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./
2001. november 23.
Közeledtek az álláspontok nov. 22-én Pozsonyban, a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos magyar- szlovák konzultációkon. A magyar küldöttséget vezető Németh Zsolt külügyi államtitkár kijelentette: A magyar-szlovák kapcsolatokban nincs feszültség. Nézetkülönbség van, s ezt rendezni tudjuk. Azért tudjuk rendezni, mert a Velencei Bizottság nekünk ebben nagyon sokat segített, hiszen a kedvezménytörvény kérdésében fennálló komoly vitákat olyan mederbe terelte, hogy a javaslataikat bele tudtuk építeni a jogszabály tervezetébe. /Magyar-szlovák konzultációk. Közelebb a megoldásokhoz. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 23./
2001. december 7.
C.V. Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke az Európa Tanács Parlamenti Bizottságának a csángókkal kapcsolatos határozata ellen "megfellebbezhetetlen történelmi tényekre" alapuló irománnyal lépett fel. Ebből néhány passzus: "A romániai katolikusok a Kárpátoktól keletre nem elszigetelt és elnemzetlenített magyarok, hanem régi keresztény vallású románok, akiket a középkori magyar nemesség elnyomása következtében több lépésben keletről nyugatra telepítettek, át a Kárpátokon". "Az általuk beszélt és birtokolt nyelv tökéletes román nyelv és nem az a magyar nyelv, melyet legtöbb esetben nagyon hibásan vagy egyáltalán nem is beszélnek, ami annak a jele, hogy nem tartoznak a magyar etnikumhoz." Tudor történelmi bizonyítékot is hozott a magyar csángó eredet eredeztetésére: "A csángó kifejezés és annak az elmélete, hogy egy elszigetelt és diszkriminált magyar kisebbség él a Kárpátoktól keletre, egy kancelláriai kitalálás, mely 1781-ben datált, s annak a Szold Péter katolikus papnak a neve alatt jelent meg, aki a moldvai román katolikusok településeit látogatta meg, s egy jelentést készített Batthyany magyar püspöknek, mely meg is jelent a "Magyar Konyo-Ház" ban, Pozsony, 1783, III. pag. 414-428, és az Ungarris Ches Magazin-ban, Pozsony, 1783. " "...sok misszionárius és katolikus pap magyar volt, s szisztematikus magyarosító politikát folytattak, beleértve a család- és keresztnevek elmagyarosítását (a temetők keresztjein levő nevekkel egyetemben)" Tudor szerint "a csángó (=korcsitura) kifejezést a román katolikusok elutasítják, lévén megbecstelenítő, magukat románnak deklarálva, s kiváló kapcsolatot tartva fenn a helység románjaival". Tehát a románok románokkal tartanak fenn kapcsolatot. Tudor hivatkozott az 1995-ös eseményekre, amikor egy "kísérlet történt" Klézsén, hogy létrehozzák az RMDSZ "etnikai jellegű párt" egy fiókját, a falusiak megsemmisítették agitációs nyomtatványaikat. /Gazda József: Bölcs vélemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./
2002. július 11.
Megosztott maradt a tagországok véleménye az agrárkereskedelmet sújtó védő intézkedések kérdésében a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás, a CEFTA miniszteri tanácsának múlt heti pozsonyi vegyes bizottsági ülésén. Míg Magyarország, Csehország, Szlovákia és Bulgária a különböző védő intézkedések - pótvámok, importpótlékok - kétéves alkalmazás utáni megszüntetését pártolja, addig Lengyelország, Románia és Szlovénia a védő intézkedések huzamosabb érvényesíthetőségéhez ragaszkodik. Lengyelország és Románia súlyos belső agrárproblémákkal küzd, ezért belpolitikai indítékok miatt a CEFTA-országokból érkező kereskedelmet úgynevezett védő záradékokkal igyekeztek korlátozni, márpedig az ilyen intézkedéseket csakis nagyon súlyos piaci zavarok esetén lehet alkalmazni. /Eltérő álláspontok a CEFTÁ-ban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./
2002. július 13.
A Fidesz tart a júl. 17-re összehívott Magyar Állandó Értekezlet felhígulásától, mert szerinte nem egyértelmű, mi a legitimitás kritériumrendszere a kormány számára, jelezte Németh Zsolt fideszes képviselő, volt külügyi államtitkár budapesti sajtótájékoztatóján. Felhívta a figyelmet arra, hogy tudomása szerint a MÁÉRT ülésére Ukrajnából és Horvátországból olyan szervezeteket is meghívnak, amelyek nem indultak a választásokon, tehát - mint mondta - a demokráciában szükséges formális legitimitással nem is rendelkezhetnek. Németh Zsolt fontos célnak nevezte, hogy a MÁÉRT résztvevői nyilatkozatban rögzítsék közös álláspontjukat a nemzetpolitika aktuális kérdéseivel kapcsolatban. A Fidesz elkészített egy nyilatkozattervezetet, és ezt a hét végén elküldi a MÁÉRT résztvevőinek. A politikus örömét fejezte ki, hogy a kormány szemmel láthatóan letett az Orbán-Nastase megállapodás felmondásáról. Durva és megalapozatlan kampányfogás volt az Orbán-Nastase megállapodás felmondásának követelése - szögezte le Németh Zsolt. A kormánytagok egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tesznek, egyrészt azt hangoztatják, hogy végre kívánják hajtani a jogszabályt, másrészt viszont a törvény érdemi módosításáról is beszélnek. Bársony András külügyi államtitkár a múlt héten Pozsonyban az információs irodák megszüntetéséről és az oktatási támogatások átalakításáról beszélt. /A Fidesz a MÁÉRT felhígulásától tart. Kampányfogás volt az Orbán-Nastase megállapodás felmondásának követelése. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./
2002. július 20.
Czine Mihály 1999-ben elhunyt, már nem vehette kezébe a 70. születésnapjára készült tisztelgő kötetet (In honorem Czine Mihály, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 1999, szerk.: Görömbei András és Kenyeres Zoltán), hatalmas űrt hagyott maga után, a magyar irodalom határok nélküli terein. Nem örülhetett A kálvinizmus vonzásában című könyve megjelenésének sem, ugyancsak 1999-ben, amit a Kálvin János Kiadó juttatott el az olvasók asztalára, valamint a Kós Károly levelezése Czine Mihállyal című válogatásnak /Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága - Anyanyelvi Konferencia, 2000/, és nem lehetett része abban a kései elégtételben sem, hogy több mint három évtizeddel előbb megírt műve, A magyar irodalom a huszadik században című könyve 2001-ben végre napvilágot látott a Kortárs Kiadónál, egykori hűséges tanítványa és eszmetársa, N. Pál József szöveggondozásában. Végh Károly nemrég adta ki a Czine Mihály-monográfiát /Pro Literatura Alapítvány, Budapest, 2002/. Czine Mihály egyetemi tanárként, irodalomtörténészként, kritikusként, különféle összejövetelek, találkozók hatásos előadójaként egyaránt elsőrendű feladatának tekintette a felvilágosító szolgálatot. Mélyen elkötelezett népi-nemzeti gyökerű tájékozódásában Ady és Móricz, Illyés Gyula és Németh László, Kós Károly és Tamási Áron volt az iránytű, a sorskérdések hivatott értelmezője. Kós Károllyal folytatott levelezése páratlan értékű dokumentáció a közelmúlt irodalmi viszonyait illetően. Czine Mihálynak Veress Péterről, Szabó Pálról, Sinkáról, Áprilyről, Reményikről, Nagy Lászlóról, Csoóri Sándorról, Horváth Istvánról, Balogh Edgárról, Kacsó Sándorról, Bözödiről, Sütő Andrásról, Dobos Lászlóról, Farkas Árpádról volt mindig tartalmas mondandója. Az MSZMP Központi Bizottsága 1958-ban elítélő állásfoglalást tett közzé a népi mozgalomról; a "kispolgári, harmadikutas nacionalizmus" vádját hangsúlyozva súlyos bírálattal illette Németh Lászlót, Illyést, Tamásit is. A Király Istvánék által megfogalmazott tézisekről vitát rendeztek a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtörténeti Intézetében, ahol jelen voltak ezúttal a korabeli kommunista hatalom ideológiai vezérei is, élükön Aczél Györggyel. Egyedül Czine Mihály fejtette ki ellenvéleményét. Az ellenvéleményének kifejtésén túl pedig nyíltan megkérdőjelezte a Nagy Imréék kivégzésének szükségességét. Ilyen nyílt kijelentést az akkori idők "elvtársai" mindig retorzióval büntettek. Czinénél ez nem jelentett börtönt, de tudományos, szakmai pályájának megtörését igen. 1958 után súlyos támadások érték, méltatlan mellőzések akadályozták Czine Mihály irodalomtörténészi, tanári pályájának alakulását. A huszadik századi magyar irodalom történetét tárgyaló munkáját a hatvanas évek végén készítette el Czine, azonban csak jóval később (1976-ban) s csak szerb-horvát nyelven láthatott napvilágot Újvidéken - jócskán megcsonkítva. Czine életművében kiemelkedő fejezet a határokon kívül élő magyarok iránti figyelme. Felejthetetlen vándorutakat tett az erdélyi, felvidéki, délvidéki, kárpátaljai tájakon, baráti találkozásai voltak Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Pozsonyban, Újvidéken, Kassán élő pályatársakkal. 1972 októberében Czine az Írószövetség választmányi gyűlésén szenvedélyes hangon emelt szót az erdélyi magyar irodalom sokasodó gondjairól, a könyvkiadás területén mutatkozó hiányosságokról. Nem sokkal ezek után pedig Ilku Pál, az akkori művelődésügyi miniszter levélben kért tőle magyarázatot az elhangzottakkal kapcsolatban. Czine 56 (!) oldalas levélben válaszolt az aggodalmaskodó miniszternek. Ez a levél mindezideig nem került nyilvánosságra; könyvében Végh Károly azonban idézett belőle. Czinét dékáni "fejmosásban" részesítették, a Rádióban szerepléseit letiltották (nem beszélhetett Sütő Andrásról sem), a Kossuth Klubban törölték a Tamási-estet, ahol ő tartott volna bevezetőt /Nagy Pál: Irodalmunk igehirdetője: Czine Mihály. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./
