Nemrég újabb oktatási központnak alkalmas házat vásárolt a Csángó Magyarok Szövetsége. A moldvai Csík (Ciucani) falu központjában immár három ingatlan áll rendelkezésre az iskolai tanórákon kívüli magyartanításra. Az 1200 négyzetméteres telket és a házakat az úgynevezett keresztszülő program révén vásárolták. A kezdeményezés lehetővé teszi, hogy bárki jelképesen keresztgyermekévé fogadjon csángó magyar gyermekeket, és ennek fejében anyagilag támogassa anyanyelvi oktatásukat. Sokan vélik úgy, hogy nincs esély a csángó identitás megtartására Moldvában. A helyzetet nem látja ilyen sötéten Diószegi László, a Teleki László Alapítvány ügyvezető elnöke, aki immár hosszú évek óta a helyszínen is tapasztalatokat szerez a csángó magyarok helyzetéről. Legutóbb június elején az alapítvány szervezésében Bákóban és Pusztinán tartottak csángókonferenciát. Diószegi László Pusztai János nyelvészprofesszor előadását idézte fel. A professzor emlékeztetett arra, hogy a világon beszélt mintegy öt-hatezer nyelvből ötezret beszélnek százezernél kevesebben és háromezret tízezernél kevesebben. Ma már az Európai Tanácsban is téma e veszélyeztetett népcsoportok megmentése, s erre a kutatók és politikusok látnak is esélyt. Diószegi szerint a Kárpát-medencei tizenhárommilliós magyarsághoz viszonyítva sem elhanyagolható a több mint hatvanezres magyarul beszélő csángó népcsoport létszáma. Hangsúlyozta, a csángóknál nincs demográfiai probléma, ma sem ritka a hét-nyolc gyermekes család. A nyári konferencián meglepetésszerűen hatott a fiatal csángó magyar értelmiségiek és a vélük társuló erdélyi, anyaországi fiatalok tudományos felkészültsége. Vladimir Peterca a kolozsvári Krónikának nyilatkozva elmondta, „lehet, hogy még éveknek kell eltelniük a magyar nyelvű misék ügyének megoldásáig, de egy-két hónapon belül is megtörténhet az áttörés”. Petru Gherghel iasi püspök álproblémának tartja az egész csángókérdést. /Pataky István: Esély a moldvai csángók megmaradására – Jók a demográfiai mutatók, kialakult egy fiatal értelmiségi réteg. = Magyar Nemzet, júl. 6./
2006. július 14.
Feszültségeket gerjeszt a moldvai csángómagyar közösségben a Pusztinán felépített közösségi ház. Az impozáns ingatlant a magyar állam támogatásával építették, és noha már június másodikán ott tartották a csángókonferencia rendezvényeit, hivatalosan még nem avatták fel. Nyisztor Tinka néprajzkutató, a pusztinai Szent István Egyesület elnöke jelezte, megpályázza az intézményvezetői tisztséget. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége viszont az építkezés idején kulcsszerepbe került Nyisztor Demetert bízná meg az intézmény vezetésével. A létesítmény építését finanszírozó Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma egyelőre salamoni döntést hozott: Karda Emesét, a Hargita Megyei Kulturális Központ igazgatóját kérte fel a működtetési terv elkészítésére. A ház felépítésében a Teleki László Alapítvány játszott kulcsszerepet. Az MCSMSZ Nyisztor Demeterre bízná az intézményvezetést. „Ő a legaktívabb emberünk Pusztinán, és meggyőződésem, hogy az adminisztratív feladatokat is jobban el tudná látni, mint Tinka – érvelt Róka Szilvia a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) elnöke. Nyisztor Tinka egyébként az MCSMSZ-nek is vezetőségi tagja, de a bákóiak nehezményezik, hogy ritkán vesz részt a gyűléseiken, sokat tartózkodik Magyarországon. Távolléte egyébként jórészt a doktori vizsgákkal áll összefüggésben. Ha jövő év szeptemberéig sikerül a budapesti akadémiai bizottság előtt megvédenie dolgozatát, ő lehet az első csángó csúcsértelmiségi. Pályája abban is különbözik a külföldön tanult társaiétól, hogy visszatért szülőfalujába. A megkérdezettek kerülik, hogy Nyisztor Tinka pénzügyeiről nyilatkozzanak. A Krónika azonban megtudta, többek között az szól a Szent István Egyesület elnökének intézményvezetői kinevezése ellen, hogy pert vesztett a NKÖM-mel szemben. A minisztérium nem fogadta el egy évekkel ezelőtt megpályázott támogatás elszámolását, és a két évvel ezelőtt kimondott bírósági ítélet szerint immár nemcsak a 350 ezer forintos támogatási összeget, hanem annak kamatait, és a perköltséget is, összesen egymillió forintot követel a pusztinai egyesületvezetőtől. Nyisztor Tinka „jóakaróinak” tulajdonítja az ügyet, és azt sem zárja ki, hogy annak politikai háttere van. Feszült a viszony közötte és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma csángóreferense, a szintén pusztinai származású Szőcs Anna között. /Gazda Árpád: Ki üljön az igazgatói székbe? = Krónika (Kolozsvár), júl. 14./
2006. július 20.
Nem személyes rokonszenv vagy ellenszenv, hanem a törvények szabják meg, hogy a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) elfogadja-e vagy sem egy-egy általa lebonyolított pályázat elszámolását, nyilatkozta Szőcs Anna, a minisztérium csángó-referense a Krónikában megjelent, Ki üljön az igazgatói székbe? című írásra reagálva. Ebben Nyisztor Tinka pusztinai néprajzkutató azt nyilatkozta, „jóakaróin” is múlt, hogy évekkel ezelőtt nem fogadták el az egyik pályázatának elszámolását. Szőcs Anna kijelentette, a Nyisztor Tinkával való személyes viszonya már csak azért sem játszhatott szerepet az elszámolásban, mert nem vett részt az ügy lebonyolításában. Szőcs Anna úgy vélte, Nyisztor Tinka egyedül önmagát okolhatja elszámolási gondjai miatt. /Gazda Árpád: Szőcs: Pusztina-ügyben a pályázati elszámolás nem rokonszenv kérdése. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 20./
2006. augusztus 29.
A Szeret-Klézse Alapítvány klézsei székházában a hét végén nyílt meg Petrás Ince János emlékszobája. A moldvai csángómagyarok között a tizenkilencedik században szolgáló pap halálának 120. évfordulóján az egybegyűltek a balladagyűjtőre, nyelvjáráskutatóra emlékeztek. Az alapítvány kertjében felavatták Csoma Gergely magyarországi szobrászművész emlékoszlopát. Petrás Ince János munkásságát Pozsony Ferenc, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke méltatta, beszédet mondott Sántha Attila, a Moldvai Magyarság főszerkesztője és Salamon Ferenc, a kézdivásárhelyi Vigadó igazgatója. A kétnyelvű szentmisét Gergely István csíksom-lyói esperes celebrálta, felléptek a klézsei, frumószai, külsőrekecsini és pusztinai, valamint a kézdivásárhelyi és a csernátoni táncosok. /(Fer-): Petrás Ince János-emlékszoba Klézsén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 29./
2006. október 2.
A Bartók Béla-emlékdíjat a Magyar Művészetért Kuratóriuma és a Herendi Porcelánmanufaktúra alapította és adományozza egész év folyamán, az egész világon a magyar zenei élet nagyjainak és a magyar kultúra támogatóinak. A kitüntetettek névsorát szeptember 18-án a Magyar Tudományos Akadémia Tudósklubjának koncerttermében jelentették be. Gubcsi Lajos, a Magyar Művészetért Díj kuratóriumának elnöke ezekben a napokban erdélyi körúton adja át a díjakat a kitüntetetteknek. Szeptember 30-án Homoródkarácsonyfalva temploma, másnap pedig Hodgya református temploma kapta meg ünnepélyes keretek között a díjat. A csíkmadarasi kultúrotthonban adták át a Bartók Béla-emlékdíjat négy Hargita megyei kitüntetettnek: Miklós Márton tanító, zenekarvezetőnek; Fodor Csaba táncoktatónak, az Ausztriában élő Antal Imre és Antal Ágnes előadóművész házaspárnak, valamint a Gyimesközéploki Nemzetközi Tánctábornak. Október 2-án Székelyudvarhelyen további kitüntetettek vehetik át a díjat: Bodurján János, dr. Orosz Pál József, Haáz Sándor, Udvarhely Néptáncműhely, Székelyudvarhely városa, Pál Róza (Korond), Gergely István (Csíkszereda), László Imréné (posztumusz), Nyisztor Ilona, Nyisztor Tinka (Pusztina), Fehér Márton, Szarka Mária (Külsőrekecsin). Este Csíkszeredában a Sapientia Egyetem aulájában adják át a Bartók Béla-emlékdíjat a Sapientia egyetemnek, Szalay Zoltán muzikológusnak és Köllő Ferenc zenetanár-karnagynak. /Bartók Béla-emlékdíj. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 2./
2006. október 10.
Csángómagyar küldöttség járt a Vatikánban, a pusztinai Szent István Egyesület képviselői: Nyisztor Tinka néprajzkutató, az egyesület elnöke, Tamás Magdolna énekes és Csobán Magdolna mesemondó. A delegáció kihallgatáson vett részt a Szentszéknél és petíciót nyújtott át a moldvai csángók anyanyelvű vallásgyakorlatának érdekében. A budapesti Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület vendégeiként, megszakítva hazafelé tartó útjukat, a küldöttség tagjai október 9-én sajtótájékoztatót tartottak Budapesten. A delegációt a Püspöki Kongregáció prefektusának, Giovanni Battista Re bíborosnak a titkára fogadta, majd Pietro Parolin vatikáni helyettes államtitkár. „Meglepett, hogy a minket fogadó vatikáni tisztségviselők milyen sok információval rendelkeznek a csángókról, még azt is tudta a bíboros titkára, hogy Pusztinán magyar ház épült” – nyilatkozta az ÚMSZ-nek Nyisztor Tinka. /Guther M. Ilona: Csángó küldöttség a Szentszéknél. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./ – A Vatikánban a iasi-i püspökségről azt a tájékoztatást kapták, hogy Pusztinán egyedül én tudok magyarul – idézte fel a történteket Nyisztor Tinka. A küldöttség számára az is világossá vált, hogy nemrég vatikáni közbenjárásra cserélték le a pusztinai plébánost és káplánt. A szeptember elején történt lelkészcsere következtében a faluba magyarul jól beszélő fiatal papok kerültek. Mindketten jelezték, csak a iasi-i engedélyt várják, készek elkezdeni a magyar misézést. Addig is megengedik, hogy a mise előtt a rózsafüzért magyarul mondják, és magyarul énekeljenek. /Gazda Árpád: Vatikánban lobbizott a magyar miséért a pusztinai csángó közösség három képviselője. = Krónika (Kolozsvár), okt. 10./
2006. október 18.
Lábnikon a gyermekek magyar iskolaként mutogatják a nemsokára átadásra kerülő épületet, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) közösségi házként határozza meg annak rendeltetését. Hegyeli Attila, a Csángó Oktatási Program vezetője közölte: a közösségi háznak többnek kell lennie egy iskolánál. Ide nemcsak a gyerekeket, hanem az anyanyelvű kultúrára szomjazó felnőtteket és öregeket is szívesen várják. Pusztina, Frumósza és Csíkfalu után Lábnik a negyedik település, ahol a csángómagyar szervezet közösségi házat épít. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) állami támogatás nélkül, adakozó magyarországi és nyugat-európai cégek és magánemberek segítségével próbálja megvalósítani a tervét Lábnikon. A Bákótól mintegy 30 kilométerre délkeletre fekvő településen a szövetség 2003 óta oktatja a magyar nyelvet. Az első évben húsz gyerekkel kezdték az iskolán kívüli foglalkozásokat. 2004-től már a helyi állami iskolában is anyanyelvként tanítják a magyar nyelvet, és a falu gyermeklétszámának csaknem 90 százaléka jelentkezett a magyarórákra. „Az összes Bákó megyei település közül itt értük el a legjobb arányt. Ez konkrétan 102 gyereket jelent, de a tanárok jelezték, hogy gyakran több gyerek ül az osztályteremben a magyarórán, mint ahánynak a szülei kérvényt tettek le a tanfelügyelőségre – magyarázza Hegyeli Attila. Most egy új lelkész került a faluba, aki eddig a Bánságban szolgált. Vele jó a kapcsolatuk. A tervek szerint a 150 négyzetméteres alapterületű nagyteremmel és a tanároknak szánt szolgálati lakásokkal ellátott közösségi házat október végén kellene átadnia a Palló Pál Rémusz által vezetett építkezési vállalatnak. Lábnikon a székelykocsárdi származású Orbán Attila és a Magyarországról érkezett Sütő Zsuzsa irányítása alatt a gyerekek játszva ismerkednek meg kultúrájukkal, hagyományaikkal, népszokásaikkal. A lábniki gyerekek azért is emlegetik magyar iskolaként az avatás előtt álló épületet, mert nagyszüleiktől hallhatták, hogy a falu népe ezelőtt egy fél évszázaddal már épített magának magyar iskolát. 1951-ben 140 tanuló járt ebbe az iskolába, ahol négy tanítónő oktatott. Az anyanyelvű óvodában egy magyar óvónő harminc gyerekkel foglalkozott. Az 1930-as népszámláláskor Lábnik falu 615 katolikusából 608 vallotta magát magyar anyanyelvűnek. Bár a hatalom mindent megtett, ez az arány az 1992-es népszámlálásra sem módosult. Ekkor a 941 lakosból 904-en voltak római katolikusok, s valamennyien ismerték és beszélték a magyar nyelvet. /Szucher Ervin: A negyedik közösségi házát építi a moldvai magyarság. = Krónika (Kolozsvár), okt. 18./
2006. november 30.
2000. november 4–5-én Klézsén, a Szeret–Klézse Alapítvány székházában ültek össze tanácskozásra azok, akik szívügyüknek érezték a moldvai csángók ügyét. Jelen voltak a minisztérium, az RMDSZ, az EMKE, a Babes–Bolyai Tudományegyetem és a Székelyföld, a Moldvai Magyarság folyóiratok, a Domokos Pál Péter Alapítvány, valamint a Csángó Szövetség képviselői. Ezen a tanácskozáson fogalmazták meg a „szerény felkérést egy csángó nap szervezésére”. A jelenlévők célja az volt, hogy a csángó napok révén megismertessék a moldvai magyarok ügyét. A kezdeti lelkesedés következtében sok városban, településen szerveztek csángó napokat: Kolozsváron, Nagyváradon, Sepsiszentgyörgyön, Gyergyószárhegyen, Csomafalván. Azonban annyira következetesen, mint Csíkszeredában sehol nem folytatták a kezdeményezést. Itt önerőből, az önkormányzat és a helyi intézmények önzetlen támogatása segítségével szervezik minden évben a Csángó Napot – mondta el a főszervező, Borbáth Erzsébet. A december 3-án kezdődő Csángó Napon megnyitják Ignát Mónika kiállítását, találkozót szerveznek a Moldvai Magyarság szerkesztőivel, majd a pusztinai Szent István Egyesület Rómában járt tagjaival. /Takács Éva: VII. Csángó Nap Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 30./
2006. december 4.
„Korai volt az öröm, a pusztinai templomban továbbra sem imádkozhatunk magyarul, és magyar nyelvű misére sem tudom, mikor kerülhet sor” – közölte Nyisztor Tinka, a Pusztinai Szent István Egyesület elnöke december 3-án a csíkszeredai csángónapon. Nyisztor Tinka két hónapja harmadmagával járt a Vatikánban, magyar nyelvű misére kérve engedélyt a Szentszéktől. Akkor úgy tűnt, útjuk eredményes volt: hazatérve szóbeli engedélyt kaptak Petru Gerghel iasi-i katolikus püspöktől a magyar nyelvű misézésre, illetve arra, hogy bármikor imádkozhatnak magyarul a templomban. „A püspök már nem tiltja nyíltan a magyar nyelv használatát, ám engedélyt nem ad a misére, és a magyar imádkozást is akadályozni igyekeznek a papok. Legutóbb, november 20-án a plébános iskolás gyerekeket küldött a templomba, hogy a magyarul imádkozó asszonyokat kikiabálják onnan – számolt be Nyisztor Tinka. – Egyik nap engedélyt kapunk a püspöktől, amiről másnap a helybeli plébános már nem tud. Többször telefonon kényszerültünk egyeztetni a püspökséggel, időnként még a bukaresti nunciatúrát is fel kellett hívnunk, míg engedélyt kaptunk egy-egy magyar imádságra.” A plébános újabban havonta csak egyszer engedélyezné a magyar imádkozást. A magyar misét kérőket folyamatosan provokálják, fenyegetik. Nyisztor kifejtette, a szóbeli sértegetéstől a fizikai bántalmazásig minden megesett azóta, hogy a Vatikánból hazatértek: őt magát a templomban ütötte meg Daradics István kántor, számon kérve rajta, hogy miért nem jó neki a román nyelvű mise. Hozzáfűzte, idős falubeli asszonyt is ért már olyan szóbeli bántalom az utcán, hogy emiatt infarktussal szállították kórházba. Nyisztor Tinka a történtek miatt három személy ellen feljelentést tett a rendőrségen. Petru Gerghel püspök nyolc éve nem járt Pusztinán, az elmúlt héten a faluba várták, végül mégsem jött el. /Kovács Csaba: Nincs ima magyarul. = Krónika (Kolozsvár), dec. 4./
2006. december 7.
Egy gödi tanárember, Czadró József, csángó évet hirdetett saját magának. Elhatározta, hogy 2006-ban a lehető legtöbbet próbál összegyűjteni arról, amit a moldvai csángó magyarokról tudni kell. Megvásárolt minden elérhető irodalmat, és kéthavonta helyszínel. Minden alkalommal színültig tölti személygépkocsija csomagtartóját, mert a Gyimesektől a Szeret partjáig mindenütt megsokasodtak a barátok, és egy kis apróság, figyelmesség nagy öröm lehet odaát. Pusztinára betért, mert november 24–26. között itt rendezték meg a III. Szeret Menti Népdalvetélkedőt a Pusztinai Magyar Házban. Klézsén is járt, ahol épül a Szeret–Klézse Közösségi Ház, magyarul oktatnak benne. /Balázs Árpád: Csángó év. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 7./
2006. december 13.
Hírek szerint nemsokára Pusztinába látogat Petru Gherghel, a Iasi-i Római Katolikus Püspökség püspöke. A pusztinai hívek jelentős része évtizedek óta követeli az egyházi szertartások engedélyezését magyar anyanyelven is templomukban, nincs kizárva, hogy a püspök meghozza a várva várt ajándékot, miszerint legalább vasárnap és ünnepnapokon engedélyezi egy-egy szentmise magyar nyelven történő megtartását. Ugyanakkor Nyisztor Tinka, a pusztinai Szent István Egyesület vezetőjének megkeresésére Benchea Augustin, a pusztinai plébános nem tudta (vagy nem akarta) megerősíteni a hírt, miszerint Pusztinába látogatna püspöke. Sérelmeik orvoslása érdekében a pusztinai hívek egy csoportja október elején küldöttséget menesztett a Vatikánba, ahol fogadta őket a Püspöki Kongregáció prefektusának, Giovanni Battista Re bíborosnak a titkára és Pietro Parolin vatikáni helyettes államtitkára is. Vatikánban nagyon meglepődtek, amikor megtudták, hogy a pusztinai hívek magyar nyelvű misét akarnak, s nem ,,csángó nyelvű” misét, amint előzőleg tájékoztatta őket Petru Gherghel püspök. /Erőss Péter: Feljön a pusztinai magyarok csillaga? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 13./ A jászvásári római katolikus püspök, Petru Gherghel betűrendi sorrendben látogatja végig a kerület plébániáit, és akkor megy Pusztinába, amikor ábécé szerint ez a falu következik – szögezte le Cadar Cornel püspöki tanácsos. Az egyházfő múlt héten Ploskucénybe látogatott, következik a többi p betűs település, néhány hét múlva Pusztinára is sor kerül. /(fekete): Kánoni vizitáció, és nem több. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 13./
2006. december 22.
Május 5-én Toroczkai Lászlónak, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) elnökének Vármegyék a véres úton című könyve kézdivásárhelyi bemutatója napján néhány helybeli fiatal megalakította a HVIM háromszéki szervezetét. A Toroczkai által öt évvel ezelőtt alapított szervezet tevékenységét legalább négy állam titkosszolgálata figyeli éber szemekkel. A háromszéki szervezet elnöke Bíró Levente, szóvivője Tóth Bálint, akik a napokban első alkalommal tartottak sajtótájékoztatót. Elmondták: a szervezet még nincs hivatalosan bejegyeztetve, de hamarosan erre is sor kerül. A háromszéki szervezetnek tizennégy kézdivásárhelyi, sepsiszentgyörgyi és középajtai alapító tagja van. Nemrég sikeres könyvgyűjtést szerveztek, több mint 3500 kötet gyűlt össze. A könyveket Pusztinára vitték, ahol nemrég magyar ház épült. /Iochom István: Bejegyeztetés előtt a háromszéki szervezet (Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 22./
2007. január 8.
„A történelem során megtanulhattuk, hogy nekünk, magyaroknak nincsenek barátaink, csak érdekszövetségeseink, akiket bármelyik pillanatban el is veszíthetünk” – mondta ünnepi beszédében Kelemen Hunor parlamenti képviselő a január 7-én tartott madéfalvi megemlékezésen. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács alelnöke párhuzamot vont a 18. században végbement vérengzés és a székelység mai helyzete között, mondván: annak idején ágyúval lövették a védtelen embereket, ma a boldogulás hiányával sújtják őket. A megemlékezésre a pusztinai Szent István Egyesület is küldöttséget menesztett, melynek tagjai a koszorúzás után énekükkel tették tiszteletüket az 1764-ben lemészárolt kétszáz székely vértanú emlékműve előtt. Az Siculicidium-emlékműnél tartott ünnepséget a madéfalvi egyházi kórus előadása zárta. /Horváth István: A vértanúkra emlékeztek Madéfalván. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./ A 243 évvel ezelőtti mészárlás örökre gyásznap marad a helyiek tudatában – mondta Madéfalva székely ruhába öltözött alpolgármestere, Máthé Edit. Este a helyi kultúrotthonban bemutatták a Papp Kincses Emese írta és rendezte Székely Golgota című rockoperát, amely ezt a történelmi eseményt eleveníti fel. /Kozán István: Örökre gyásznap marad. A Siculicidium évfordulójára emlékeztek. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 8./
2007. január 16.
Az ígéretek ellenére továbbra sem használhatják anyanyelvüket a csángó-magyarok vallásgyakorlás közben Romániában. A hosszas kérelmezés és a Szentszéknél történt tavalyi látogatás ellenére még a templomi imát is csak román nyelven mondhatnak a moldvai Pusztinában. Nyisztor Tinka, a moldvai csángók szóvivője arról számolt be az Erdély Ma című internetes lapnak, hogy a iasi-i egyházmegye püspöke nem engedélyezte sem a magyar misét, sem a magyar nyelvű imádságot. November elsején, halottak napján is csak a bukaresti pápai nuncius beavatkozásának hála lehetett magyar ima a pusztinai templomban. Pusztinában a helyi plébános annyit ajánlott fel a csángóknak, hogy havonta egyszer lehet magyar imaóra a templomban, de erről is le akarta beszélni őket, majd kijelentette, hogy magyarul csak otthon lehet imádkozni, tájékoztatott a Magyar Nemzet. /Továbbra sem imádkozhatnak a csángók magyarul. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 16./
2007. január 24.
Egy romániai román és egy romániai magyar ha találkozik, akkor a kettejük közötti társalgásban a hivatalos nyelv a román. Ez nem alkotmány, nem kormányhatározat, ez maga a balkáni logika. Pusztina moldvai település sem kivétel ez alól, a pusztinai katolikus templom biztosan nem. Idehozták a betlehemi lángocskát, a pap azt hitte, hogy Magyarországról jöttek, így elvette a lángocskát. Amikor pedig lefordították neki a kérdést, hogy a templomban karácsonyi énekeket gyakorló gyerekek magyar eredettel rendelkezhetnek, majd kiderült, hogy az érkezők közönséges romániai magyarok, akkor azonnal kidobta őket a templomból. /Csibi Barna,Csíkszereda: A magyar vírus. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 24./
2007. március 3.
Tíz év után először látogatott Pusztinába a jászvásári római katolikus püspök, kánoni vizitációra érkezett a színmagyar csángó faluba. A február 24-25-én tartott szentmisék keretében Petru Gherghel kijelentette, a templomban nem csak románul lehet imádkozni és olvasót mondani, hanem más nyelven is. A püspök hangsúlyozta, hogy Pusztina és a pusztinai emberek méltóak templomuk védőszentje, Szent István király nevéhez. Nyisztor Tinka, a pusztinai Szent István Egyesület elnöke szerint az is jelzés értékű, hogy a püspök azoknak a papoknak a nevével együtt emlegette Benke Szilvesztert, aki már 1990-ben ígérte, hogy eljön az idő, amikor lesz magyar mise Pusztinában, és emiatt azonnal elhelyezték. Nyisztor Tinka aláírásokkal alátámasztott levelet adott át az egyházfőnek, amelyben kérik a magyar misét, hangsúlyozva, hogy nem dialektusban, hanem irodalmi magyar nyelven kívánják hallgatni a szentmisét. Nyisztor Tinka szerint értékelni kell a nyitást, és folytatni kell a harcot a magyar mise ügyéért. /Fekete Réka: Nyitott a magyar mise iránt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 3./
2007. április 16.
Április 21-én lesz a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége /MCSMSZ/ közgyűlése, amikor a tagoknak új elnököt is kell választaniuk, ugyanis Róka Szilvia, a jelenlegi elnök bejelentette lemondását. Róka Szilvia február elsején jelentette be lemondási szándékát a vezetőségnek. Elsősorban személyes okok miatt, mert ilyen munkaritmusban hamarosan kórházba kerül, mondta. Szüksége van egy-két év pihenésre, hogy a tanulmányaira is jobban tudjon összpontosítani. Elnöksége alatt sikerült csapatban dolgozni, és nem egyéni teljesítményre, hanem közösségi eredményre koncentráltak. Minden második hónapban vezetőségi gyűlést tartottak. Jelenleg 1170 tagja van az MCSMSZ-nek. Nagy eredmény, hogy sikerült két közösségi házat megvásárolni és felépíteni Csíkfaluban és Lábnyikon, méghozzá állami segítség nélkül, magánszemélyek támogatásával. Még mindig nincs a Bákó megyei tanfelügyelőségen magyar szakreferens, noha a diákok száma mindenképpen szükségessé tenné ezt. Elnöksége idején sem sikerült a szervezet bizonyos fokú anyagi biztonságát megteremteni. Minden évben pályázatoktól függenek, bár az oktatást nem egy évre vállalták Az idei évtől kezdve eltűnt a Csángó Alap, mely a magyarországi támogatásokat eddig kezelte, és nem tudják, hogy mi lesz helyette. Nem tudták élővé tenni a kapcsolatot az iroda és a települések között, két-három falun kívül nem sikerült igazi helyi vezetőket találni. Most Pusztinán, Klézsén, Somoskán, Magyarfaluban, Külsőrekecsinben vannak működő helyi szervezetek, de nincs például Lábnyikon, Frumószán stb., ahol a magyar nyelvet tanuló diákok száma alapján joggal várnák el, hogy erős MCSMSZ-szervezet is legyen. (Sántha Attila, Moldvai Magyarság) /Lemondott a Moldvai Csángómagyarok elnöke. = Erdély. ma, ápr. 13./
2007. április 21.
Április 22-én, vasárnap Budapestről, a Szent István-bazilika elől indul 3000 kilométeres kerékpáros zarándokútjára a csángók anyanyelvi miséjéért Ferkó Zoltán. Április 22-én délben a Szent István-bazilikában a csángók anyanyelvi vallásgyakorlásáért mutatják be a szentmisét. Az egyetemes könyörgés elmondására máris több moldvai fiatal jelentkezett. A szentmise után, 13 órától indítják útnak Ferkó Zoltánt, aki először Vác, Esztergom, Győr, Pannonhalma, Szombathely érintésével a Vatikánba, majd onnan a Zágráb, Drávaszabolcs, Pécs, Szeged, Déva, Gyulafehérvár útvonalon Csíksomlyóra és Jászvásárba (Iasi) megy. Az út a tervek szerint 40 napig tart. Csíkszeredába a csíksomlyói búcsú előestéjén érkezik Ferkó Zoltán, részt vesz a búcsún, majd onnan pünkösd vasárnapján indul tovább Pusztina, Bákó, Szabófalva érintésével Jászvásárba. Egy másik zarándoklat húsvét vasárnapján indult el Balatonzamárdiból. A feltámadási menetről van szó, amelyet tavaly is megszerveztek, és amelynek a végén, az egyes állomásokon felszalagozott feltámadási jelvény a pünkösdi búcsú alkalmával érkezik Csíksomlyóra. A feltámadási menetnek 98 stációja és rengeteg közbeeső állomása van a Kárpát-medencében. Az útvonalon érintett közösségek ünnepélyes keretek között fogadják és veszik át a feltámadási jelvényt, majd gyalogosan viszik tovább, stafétaként adva át egymásnak. /Takács Éva: Zarándoklatok anyanyelvű miséért. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 21./
2007. május 3.
Kétnyelvű prédikációt terveznek május 13-án a pusztinai templomban, jelezte Berszán Lajos gyimesfelsőloki római katolikus pap. A Bákó megyei településen még mindig népes azok tábora, akik előítéleteket táplálnak a magyar nyelvű misével szemben. Ha a kétezer katolikus hívet és mintegy 350 magyart számláló település templomában megtarthatja prédikációját, Berszán Lajos lesz az első pap, aki Pusztinán Isten házában magyarul szól a hívekhez. A Berszán által vezetett Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnáziumban ugyanis az a szokás, hogy a lelkész-igazgató sorra felkeresi a ballagás előtt álló diákok településeit, ahol ünnepi mise keretében búcsúztatja őket iskolájuktól. Aki Pusztinán anyanyelvű misét akart hallgatni, eddig Dani Péterné Nyisztor Ilona udvarára szorult. Legutóbb, húsvétkor több mint százan gyűltek össze az idős özvegyasszony portáján, hogy meghallgassák Palkó Ágoston gyimesbükki káplán prédikációját. A faluban mind a magyar misét követelők, mind a kezdeményezést ellenzők táborában akadnak olyanok, akik kételkednek abban, hogy néhány nap múlva a templomban magyarul is felcsendülhet a szertartás. Nyisztor Tinka, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége vallási ügyekért felelős vezetője szerint ég és föld a különbség Benchea plébános és elődje, Deac Eugen között. „Ha töri is a nyelvet, Benchea atya akkor is többnyire magyarul beszél a hívekkel. Ezzel szemben a régi káplán, Sabau Marius még azt is megtiltotta, hogy anyanyelvemen szóljak a gyermekekhez a templomban. Hasonlóan szélsőséges nézeteket vallott felettese, Deac is” – mesélte a csángómagyar szervezet vezetője. „Minden a bukaresti érsektől függ. Ioan Robu sajnos szélsőséges, nacionalista ember, aki hallani sem akar a magyar nyelvű misézésről” – állította Nyisztor. Solomon Adrián, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) elnöke és Nyisztor Tinka, a szervezet vallási felelőse a napokban Olaszországba indultak. Céljuk elkísérni Rómáig a moldvai magyar mise ügyéért zarándokútra kelt Ferkó Zoltánt. Az MCSMSZ hetekkel ezelőtt a Vatikánba küldött levelében kérte a küldöttség magas szintű hivatalos fogadását. /Szucher Ervin: Kételyek a mise előtt. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./
2007. május 14.
Magyar szó nem hangzott el ugyan a pusztinai templomban május 13-án a misén, a szertartás befejeztével azonban Berszán Lajos gyimesfelsőloki plébános, az Árpád-házi Szt. Erzsébet Római Katolikus Líceum igazgatója előbb románul, majd magyarul is megköszönte a pusztinaiaknak, hogy jó keresztény és jó katolikus gyermekeket írattak az általa vezetett iskolába. Így hosszú évtizedek óta először történt meg, hogy – bár a szentmise szertartásán kívül – felszentelt pap, hivatalos minőségében magyarul szólhatott a hívekhez a pusztinai templomban. A helybéliek elmondása szerint arra sem volt eddig példa, hogy magyar papot román nyelven engedjenek misézni. „Magyar szót a templomban utoljára leánykakoromban hallottam, pedig elmúltam már nyolcvanéves” – mondta egy botra támaszkodó néni. A pusztinaiak évek óta kérik a magyar misét a iasi-i püspökségtől és a Vatikántól, egyelőre azonban a háromszáz aláírással hitelesített kérvények nem jártak eredménnyel. „A faluban mindenkinek magyar az anyanyelve, mégis többen románnak tartják magukat. A fiatalokat csak románul tanítják, ezért sokan vannak, akik nem szeretik az anyanyelvüket” – mondta Bálint Marika. A pusztinaiak sajátos nyelvi önazonosságához legújabban a tömeges külföldi munkavállalás hozott újabb adalékot: 23 szülő az olasz nyelv anyanyelvként való oktatását kérte nemrég a megyei tanfelügyelőségtől, arra hivatkozva, hogy ők Olaszországban dolgoznak, és szeretnék magukkal vinni majd a gyerekeiket is. Az ünnepi miséről távozók azonban többnyire egyszerre beszéltek magyarul és románul. A templomban magyar nyelven elhangzott beszéd kapcsán többen elmondták: többet, esetleg magyar–román vegyes nyelvű misét vártak, de a mai napot is eredménynek tartják. A helybeliek büszkék voltak arra, hogy a Gyimesközéplokon tanuló diákok jól teljesítettek, és arra, hogy ez magyarul is elhangozhatott a templomban. Idén hat pusztinai diák érettségizik Gyimesközéplokon. Átadta a moldvai csángómagyarok anyanyelvű miséjéért megfogalmazott petíciót a Vatikánban Ferkó Zoltán. A Moldvai Csángómagyarokért Egyesület alelnöke kerékpárral jutott el a Vatikánba, ahol Pietro Parolin szentszéki külügyminiszter-helyettes fogadta. Ferkó szerint Parolin részleteiben is ismeri a helyzetet, és arra biztatta a zarándoklat résztvevőit, hogy helyben, konfliktusok nélkül próbálják meg a kérdést rendezni. Ígéretet tett ugyanakkor arra, hogy közvetíteni fogja a kérést a bukaresti nunciatúrára, illetve a jászvásári püspökségre. /Kovács Csaba: Mise helyett csak szavak. = Krónika (Kolozsvár), máj. 14./
2007. május 15.
Nem harccal, küzdelemmel, hanem apró lépéseken keresztül, diplomáciával lehet eredményeket elérni a moldvai magyarok anyanyelvű miséjének elfogadtatása terén. Berszán Lajos, a gyimesfelsőloki Szent Erzsébet Gimnázium igazgatója és pusztinai diákjai május 13-án, vasárnap megtettek egy ilyen lépést. Május 13-án ünnepelte a iasi-i püspökség a betegek vasárnapját. Ezért a pusztinai templom zsúfolásig tele volt. – A magyarul mondott Dicsértessék a Jézus Krisztus köszönésre egy kis szünet után szintén magyarul válaszoltak a hívek – mesélte örömmel Berszán Lajos. Berszán Lajos a szentmise után örömmel beszélgetett magyarul Pusztina plébánosával. /Takács Éva: Mise a diákokért Pusztinán. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 15./
2007. június 5.
Ha a püspök által szorgalmazott egység azt jelenti, hogy hagyjuk el az anyanyelvünket, akkor ilyen egység nekünk nem kell – mondta Nyisztor Tinka, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének egyházi felelőse a Petru Gherghel jászvásári római katolikus püspöknél tett látogatás után. A magyar miséért tizenhat éve harcoló pusztinai Nyisztor Tinka Istók Bálint, Benke Pál és Duma Dániel csángó szövetségi képviselők társaságában utazott Iasi városba, hogy részt vegyen azon a találkozón, amelyen az egyházfő fogadta a Vatikánt is megjárt, magyar miséért kerékpározó Ferkó Zoltánt. Petru Gherghel kijelentette, az egységre kell törekedni, nem szeretné, ha a falvakban pártokra szakadnának az emberek, és békétlenség alakulna ki. Nyisztor Tinka szerint ezt éppen a papok idézik elő olykor ultranacionalista szónoklataikkal, amire Pusztinában is volt példa. A találkozón Petru Gherghel arra kérte a jelen lévő csángókat, írják le a Hiszekegyet magyarul, amit természetesen nem mindannyian tudtak, hiszen soha nem adódott lehetőségük, hogy anyanyelvükön hallgathassák a liturgiát. Éppen itt a hiba, tanítani kellene, elsőáldozniuk kellene a gyermekeknek magyar nyelven, és akkor tudnák az egyházi szövegeket – érvelt Nyisztor Tinka. /Fekete Réka: Nyájas találkozó változatlan tartalommal (Csángók a jászvásári püspöknél). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 5./
2007. június 29.
Magyar misét tartanak június 29-én Pusztinán, Nyisztor Tinka udvarán. A magyar nyelvű templomi szertartásnak még nem jött el az ideje. Petru Gherghel jászvásári püspök türelemre intette a hozzá fordulókat. Pusztinán minden csütörtökön a Magyar Házban a Regnum Marianum társaság a rózsafüzért imádkozza – a magyarokért. Velük egy időben Budapesten is fohászkodik a Regnum Marianum társaság. /(Bajna György): Ima a magyarokért. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 29/
2007. július 4.
Baróton kilenc kórus részvételével tartották a XIV. Zathureczky Gyula Kórustalálkozót, majd az elszármazottak részére szervezett Hazatérés napja következett. Az ünnepi istentiszteletet Csiha Kálmán, nyugalmazott református püspök tartotta. A Csala kürtje fúvószenekar térzenéjét követően a Zathureczky kórus két elhunyt karnagya, Kónya Pál és Zakariás Attila sírjánál tisztelegtek a volt és jelenlegi tagok. A nagyajtai Gazdag Miklós Polgári Dalkör, a baróti Rozmaring Kórus, a brassói Magyar Dalárda, a zágoni Mikes Kelemen Vegyes Kar, a székelyudvarhelyi Férfi Dalegylet, a szemerjai Református Kórus, az alsórákosi Református Kórus, a pusztinai-frumószai Csángó Dalkör és táncosok, a szabadegyházi Gerlice citeraegyüttes állt közönség elé. Végül mintegy háromszázan énekelték Gárdonyi Zoltán szerzeményét, a Tartsd meg nemzetem, Istenem című kánont.,,Meghagyja a jelen és a jövő nemzedéknek, hogy a templom építésének és felszentelésének emlékére minden év július első vasárnapján tartassék hálaadó istentisztelet. Azon szép, ékes műsorokkal dicsértessék Isten neve. Az emlékünnepélyre évről évre gyűjtessenek egybe a gyülekezet tagjai és a gyülekezetből elszármazottak. Legyen ez a nap a Hazatérés napja” – áll a baróti református egyházközség presbitériuma idén januári határozatában. /Hecser László: A kettős erő: a templom és a dal. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 4./
2007. augusztus 9.
A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége augusztus végétől tanárokat alkalmaz iskolai és iskolán kívüli magyarnyelv-oktatásra Magyarfaluba, Bákóba, Somoskára, Lábnikra, Pusztinára és Nagypatakra. Munkakönyves állást és szolgálati lakást biztosítanak, legkevesebb egy évre kell szerződést kötni. Jelentkezhet bárki, de előnyt élveznek a magyar szakos, tanítói/óvónői vagy bármilyen tanári diplomával rendelkező pedagógusok. Különösen várják haza a moldvai csángó származásúakat, akik magyarul végezték felsőfokú tanulmányaikat, egyetemet, főiskolát. Bővebb tájékoztatás a www.csango.ro honlapon olvasható. /(R.): Tanárokat keresnek Csángóföldre. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 9./
2007. augusztus 10.
Iskolai és iskolán kívüli magyarnyelv-oktatásra is szerződtetne magyarnyelv-tanárokat a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége, jelenleg Pusztinán, Lábnikban, Somoskán, Magyarfaluban és Bákóban küzdenek szakemberhiánnyal. Aki vállalja a faluba költözést, szolgálati lakást is kap a munkakönyves állás mellé, de a legalább főiskolai végzettséggel rendelkező oktatóknak minimum egy évre alá is kell írniuk a szerződést. A csángó iskolák szakemberhiányáról szóló hír folyamatosan megjelenik a sajtóban, a szövetség ugyanis egész évben keresi az utánpótlást. Még mindig kevesen vannak a képzett, hazaköltözésre kapható, csángómagyar származású fiatalok. A csángó oktatás támogatói hét éve vívják – sokszor szélmalomharcnak tűnő – küzdelmüket a magyar nyelvű oktatás helyzetének javításáért. Sokszor kerülnek szembe nyíltan magyarellenes gesztusokkal is. További probléma, hogy az iskola román tanárai sokszor megszégyenítik a magyar tanórákra járó gyerekeket. A gyerekek továbbtanulási lehetőségei sajnos szintén korlátozottak, hiszen még a kollégiumi elhelyezést sem tudják a középiskolás korosztály számára biztosítani. Az elmúlt tanévben 53 ösztöndíjas tanulhatott Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában, valamint Bukarestben, a IX–XIII. osztályban. Jelenleg 16 faluban folyik az oktatás. Mindössze 992 diák tanulhatta év közben, heti 3-4 órában a magyar nyelvet, az állami iskolák tanóráinak keretein belül – az oktatási törvény ugyanis mindössze ennyit tesz lehetővé a román tannyelvű iskolákban. /Erdős Zsófia: Tanárbörze Csángóföldre. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./
2007. augusztus 13.
Még nincs elég jelentkező az augusztus 23-án lezáruló, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége által tanárok számára kiírt pályázatra. Hegyeli Attila, a szövetség oktatási részlegének vezetője elmondta, visszavárják tanítani azokat a csángó származású szakembereket is, akik az elmúlt évek alatt elvégeztek egy főiskolát vagy egyetemet. Ebben az évben két Csángóföldről elszármazott jelentkező is van. Bizonyos helyszíneken már szakos tanárra van szükség: egyrészt a gyerekek magasabb tudásszintje miatt, másrészt pedig, mert néhány helyen sikerült kiharcolniuk, hogy meghirdessenek államilag elismert magyar katedrákat. Pusztina és Magyarfalu esetében két-két tanárra lenne szükség, Lábnik, Somoska és Bákó esetében egyre. A már működő intézmények mellett Nagypatakon és Pokolpatakon is szeretnék beindítani az oktatást. Általában két-három éven át tanítanak itt a tanárok, mert ez fizikailag és lelkileg rendkívül kimerítő foglalkozás. Olyan környezetben kell dolgozni, szeretetet és tudást adva a gyerekeknek, hogy egyfolytában hátráltatják őket. A Bákó Megyei Tanfelügyelőség például – a szülők írásos kérése ellenére még mindig igyekszik megkurtítani a magyar nyelvet oktató kollégák óraszámát, bizonyos helyeken az iskolák igazgatói és a polgármesterek is nyíltan harcolnak törekvéseink ellen, s még a római katolikus papok sem segítenek. Segítséget jelentene, ha lenne egy magyar ügyekért felelős kisebbségi szaktanfelügyelő a Bákó Megyei Tanfelügyelőségen. Többször kérték az RMDSZ és az Oktatási Minisztérium kisebbségi ügyekért felelős államtitkárának segítségét, de eredménytelenül. Lujzikalagorban és Gajdáron különösen durván – és pedagógushoz nem illő módon – bántak a gyerekekkel és szüleikkel egyaránt: megszégyenítették, pellengérre állították őket, ráadásul – írásban – megtagadták az anyanyelv tanulásához való jogukat is. Sajnos úgy tűnik, hogy ősztől – iskolai keretek között – el sem indulat a magyar nyelv oktatása. Hegyeli Attila bízik benne, hogy a tanévkezdés előtt megérkezik a segítség Bukarestből, mert sok helyszínen egyáltalán nem, vagy csak csökkentett óraszámmal akarják elindítani a magyar nyelv oktatását. /Erdős Zsófia: Lesz elég csángó tanár? = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./
2007. augusztus 18.
Szent Istvánnak valóságos kultusza van a magyarság – így a székelység – körében. Nevét viseli az erdélyi ferences rendtartomány: Szent István királyról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány. S nevét viseli számos település a Kárpát-medencében, ugyanakkor sok templom, kápolna patrónusa. Alcsíkon Csíkszentkirály őrzi nevében emlékét. A falu templomának partónusa Szent István király. Felcsíkon három kápolnát szenteltek első királyunk tiszteletére: a csíkcsicsó filiájaként működő Hargitafürdőn, a Csíkszentmihályhoz tartozó Ajnádon és a Gyimesközéplokhoz tartozó Bükkhavason. Udvarhelyszéken Székelyszentlélek templomát ajánlották Szent István oltalmába. A gyergyói főesperesi kerületben Borszék katolikus templomát szentelték első királyunk tiszteletére, akárcsak a Gyergyóalfaluhoz tartozó Borzont, a Gyegyóremetéhez tartozó Kicsibükk, illetve a Gyergyószentmiklósról ellátott Gyergyóbékás templomát, kápolnáját. Bákó megyében a pusztinai templomot szentelték Szent István király tiszteletére. /Sarány István: Szent István. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 18./
2007. szeptember 17.
A Gyimes völgyében megközelítőleg ezerkétszáz magyarul tanuló diák kezdi meg az iskolai évet: gyimesi csángók, bákói csángók és székelyek. A régió egyetlen magyar középiskolája a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Líceum, amely 1994-ben fogadta első tanulóit. „Katonaság, majd javítóintézet állt itt eredetileg, én meg úgy gondoltam, jobb lenne gyerekeket a jóra nevelni ebben az épületben. Sok szegény gyerekről tudunk abban gondoskodni, hogy az érettségiig eljuttatjuk” – emlékezett Berszán Lajos, volt iskolaigazgató. Ma közel négyszázan tanulnak az intézményben. A völgyben, mely a három települést: Gyimesfelsőlokot, Gyimesközéplokot Gyimesbükköt foglalja magába, 8-10 általános iskola működik. Gyimes völgyében nincsenek magyartanár, magyar tankönyv-aggályok. „Én, mint az iskola vezetője, nem éreztem, hogy diszkriminálnák az iskolát, a hivatalok is méltósággal állnak hozzá a dolgokhoz. Minden alkalmazott a neki járó állami fizetést megkapja. Egy gond van csak: kellene még egy tornaterem az iskolának” – mondta Berszán. Pusztinából tavaly hat diák érettségizett itt. A Gyimesfelsőloktól nyolcvan kilométerre található településen csupán hetente egy-két magyar órát tartanak, reggel héttől, iskolakezdés előtt. A helyi identitástudat ma is erős: a gyimesi csángók nagy része tudja, honnan csángáltak ide. „El kell mondanom, hogy ebbe az iskolába mi nem hívtunk senkit. De nagy szeretettel fogadjuk azokat, akik szeretettel jönnek. Ha egy gyimesi gyerek azt mondja, hogy elmenne Csíkba a művészetibe, mehet, mert az itteni iskolába lesz elég jelentkező” – szögezte le a volt vezető. /Barabás Márti: Nem csángálnak el a diákok. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./
2007. október 16.
Évente kétszer, tavasszal és ősszel orvoscsapat vizsgálja százával Hargita megye településeinek gyermekeit. Legutóbb a múlt héten nagy hajcihő árán, de mégis elengedték egy napra az iskolából a magyarfalusi és pusztinai csángó gyermekeket, hogy Gyimesbükkön vizsgálják meg őket a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat orvosai. Amióta Solomon Mária a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének szociális felelőse, annyi minden történt a csángó falvakban egészségügyi szűrés, illetve a súlyos esetek ellátása terén, amit az országos egészségfelmérő program sem ér utol. A gyermekmentő szolgálat segítségével tavaly nyitott hátgerincű lábnyiki kisfiút műtöttek sikeresen Debrecenben, hallássérült gyermeket irányítottak a kolozsvári speciális iskolába, saját kezdeményezésre Lujzikalagorban és Magyarfaluban mértek ingyen vércukrot, vérnyomást és koleszterinszintet. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat önkéntes orvoscsapata Magyarországon és a határokon túl ezrével végzi a szűrést, segít a bajban. /Fekete Réka: Az egészség megszállottai. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 16./
