Kurta Kázmér 1976 és 1989 között minden őszi szalonon jelen volt festményeivel. Huszonhét közös tárlaton vett részt szülővárosától, Déstől Resicabányán át Kolozsváron, Herkulesfürdőn, Debrecenben, Pancsován és egyebütt. Egyéni kiállításainak a száma csak Resicabányán közeledik a húsz felé, de ismerik alkotásait külföldön is. Kurta Kázmér rendkívül termékeny művész, aki tudatosan fejleszti magát. Resicabányán megnyílt tárlatának anyagában jelentősek a tájképei. /Makay Botond: Kurta Kázmér kiállítása a Kereskedelmi és Iparkamaránál. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 4./
2002. december 4.
Resicabányán nov. 30-án a helyi Szombati-Szabó István Olvasókör megrendezte Makay Botond szerzői estjét. Makay Botond saját írásaiból olvasott föl, de ezt megelőzően bemutatta az Irodalmi Jelen legfrissebb számát. Az eleddig egykönyves Makay Botond önéletrajzi vonatkozású írásaiból olvasott föl. /Krassay Szörény: Resicabányai teadélután önéletrajzi emlékezésekkel. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 4./
2002. december 30.
Resicabányán hosszú évek gyakorlata szerint a Cziczeri Béni Műkedvelő Együttes Tűzvirág Tánccsoportjának (maradék) tagjai szentestén végigkántálták egymást. Idén megcsappant a régi kántálók száma, akik a református parókián ezúttal nemcsak kántáltak, hanem fehér asztalnál töltötték jó hangulatban a szenteste pár óráját. A kántálók között új arcok is megjelentek, ami arra enged következtetni, hogy a hagyomány nem hal ki. /(Krassay): Nemzedékváltás a kántálóknál. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 30./
1998. október 5.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke újra elmondhatja azt, amit 1994. jún. 15-i nyilatkozatában rögzített: 1989 óta alaposan átgondolt rágalomhadjárat folytatnak ellene a posztkommunista és szélsőséges nacionalista körök, a volt Securitate és a belső egyházi reakció erői. A CE Szövetség Zilahi Kálvin Szövetség csoportja indított globális aláírási kampányt és Internet-háborút nemcsak személye, hanem egyházkerülete törvényes rendje ellen is. Őket segítették a tiltakozó "erdélyi értelmiségiek" /1998. jún. 2./. Makay Botond resicai lelkész palástja mögé búvó "nagyváradi kollégái" intéztek támadást Tőkés püspök ellen, Makay Botond pedig felszólította a püspököt arra, hogy szíveskedjen tisztségéből távozni /1998. jún. 18./ 1994-ben a bukaresti Tinerama indított támadást, Tőkés Lászlót Szekuritáté-ügynöki múlttal vádolva, 1998 júniusában pedig az Adevarul közölt hasonló sorozatot. Ez alkalommal az Associated Press /AP/ is átvette a képtelen vádakat és világgá röpítette azokat, Emiatt jelenleg négy peres ügyben kénytelen becsületét védelmezni, nevezetesen az Adevarul főszerkesztője és Dorin Suciu nevű újságírója, az AP és a londoni The Times ellen indított perekben. A hollandiai lapokban /Trouw, Nederlands Dagblad stb./ megjelent lejárató cikkekkel szemben odavaló barátai védik meg. Balogh Barnabás egyházkerületi missziói előadó viszont a hollandiai Friesch Dagblad szept. 4-i számában támadta a püspököt. Ábrahám Dezső mocskolódásaihoz, akárcsak négy éve, a Romániai Magyar Szó nyújtott teret /1998. aug. 29-30./. Aczél Endre, a Népszabadság tollnoka erdélyi "magyar gettópolitikával" és irredentizmussal bélyegezte meg őt. Székely Ervin parlamenti képviselő a Medifaxnak adott augusztusi nyilatkozatában szintén a püspök titkosszolgálati múltját feszegette. /Tőkés László: Támadások kereszttüzében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./
2003. január 8.
Nagyon sok magyar fiatalnak a katonaságot büntető munkatáborban kellett töltenie a kommunista rendszerben. Jáger Sándort sokadmagával Resicabányára vitték lapátos munkaszolgálatra. Ősztől tavaszig nem száradt meg rajtuk a pufajka, a hajszától állandóan gőzölgött rajtuk. A rossz munkakörülmények miatt gyakoriak voltak a balesetek, volt olyan időszak, amikor hetente meghalt vagy súlyos sérülést szenvedett egy-két ember. Egyszer lezuhant egy tartógerenda, hatan maradtak alatta. Amíg nem teljesítették a normát, nem kaptak ebédet vagy vacsorát. Elsősorban partiumi és székelyföldi magyar fiatalok voltak ebben a táborban, mintegy háromezren lehettek. Az 56-os forradalom után újból feltöltötték a tábort magyarokkal. Jáger Sándor hazatérése után gyógykezeltette a hátgerincét, emellett reumás lett. Egyszer találkozott egy resicai munka- és szenvedőtársával, aki már tolókocsiban volt. Megszületett a munkaszolgálatosok kárpótlására hozott törvény, ebben lényes az ingyengyógyszer. Jáger Sándor több hónapja leadta a kérvényt a szükséges bizonylatokkal. Eddig nem kapott választ. /Sike Lajos: Egy munkaszolgálatos emlékezik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./
2003. február 4.
Makay Botond, a Krassó-Szörény megyei RMDSZ elnöke szerint negatívum volt odáig jutni, hogy a szervezet "kiirtson" valakit. Viszont meg kellett tenni mindenképpen. Tőkés László esztendők óta csak bírálta, sőt támadta a szervezetet, ráadásul nem tudott vagy nem akart egy másik utat mutatni. Makay szerint a szórvány támogatását kellett volna még bevenni az alapszabályzatba. Jelenleg, például, huszonnégy magyar óvodás van Resicabányán, iskolásokká nevelésükhöz pénzre van szükség. /Makay Botond, a Krassó-Szörény megyei RMDSZ elnöke. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 4./
2003. február 22.
Resicabánya magyar óvodájának óvónője, illetve az RMDSZ megyei elnöke szeptemberben levelet intézett az Romániai Magyar Pedagógus Szövetség /RMPSZ/ vezetőségéhez, támogatást kérve. A válasz a napokban egy csaknem harmincmilliós támogatás formájában érkezett meg. A küldeményben volt tévé, videolejátszó, magnós-CD lejátszós rádió, továbbá CD-lemezek, videokazetták, játékszerek és könyvek. /Krassay Szörény: Hathatós segítség a magyar óvodának. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 22./
2003. március 2.
A resicai Havas Boldogasszony plébánia havilapjának, a Hírnöknek a legújabb száma az javasolta a híveknek, hogy havonta fizessék az egyházi hozzájárulást, mert ha felgyűl, nehéz egyszerre nagyobb összeget kifizetni. Pál József Csaba plébános hangsúlyozta, hogy "a hozzájárulás csak akkor értékes Isten előtt, ha a lélekből is jön". /Hírnök. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 2./
2003. március 12.
Resicabányán a Herglotz-féle 1848-as emlékművet két esztendeje állították helyre. A közelmúltban ismét barbár támadás áldozata lett. A 2000-ben megkezdett és egy évvel később befejezett, több mint százmillióba került helyreállítási munkálatokkal rendbe hozott kereszthegyi emlékművet ismeretlen tettesek megrongálták. A kereszthegyi emlékmű kettős rendeltetésű: egyrészt a római katolikus egyház a keresztutakat a Kereszthegyen járja, másrészt a negyvennyolcas forradalom helyi emlékműve, ahol március 15-én és október 6-án megemlékezéseket és koszorúzási ünnepségeket szoktak tartani. Az idei március 15-i ünnepség a barbarizmus által tönkretett emlékműnél lesz. /Makay Botond: Két esztendeje állították helyre. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 12./
2003. március 22.
A resicabányai egyetemes imahét legnagyobb sikere egy ökumenikus könyv bemutatója volt. A 300 oldalas könyv három nyelven jelent meg Mossátok meg egymás lábát. Az ökumenizmus története és jelene Resicabányán /Intergraf Kiadó, Resicabánya /címmel. A címlap a románul és németül is szerepel. A kötet két szerkesztője Pál József Csaba főesperes, illetve Erwin Josef Tigla, a német könyvtár könyvtárosa. Pál József főesperes Resicabányára kerülésével híve volt a felekezetközi kapcsolatoknak. A könyv a Resicai Felnőttképzés és Kultúra Német Egyesületének a 18., és egyben minden bizonnyal a legsikeresebb kiadványa. /Makay Botond: Ökumenikus könyv Resicabányán. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 22./
2003. március 25.
Resicabányán lassan emelkedik a magyarórák iránt érdeklődők száma. Cioaca Gajdos Viktória tanárnő pár esztendeje foglalkozik a római katolikus plébániák keretein belül nemcsak magyar nyelvű hitoktatással, hanem a magyar nyelv oktatásával is. Van elsőosztályos tanulója, de van tizenéves, sőt a felnőttek között még idősebb kolléganő is van. Nincs tankönyvük, így a tanárnő maga állítja össze az anyagot, amelyet lemásolva tanulnak meg kicsinyek és nagyok. A Szentháromság Plébánia egyik tantermében minden szombaton van magyaróra, ahová huszonnégyen iratkoztak be, de rendszeresen már csak tizennyolcan járnak. /Makay Botond: Önkéntes magyar nyelvórák. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 25./
2003. március 31.
Resicabányán márc. 29-én teadélután volt az RMDSZ székházában, ahol a tucatnyi jelenlévő nemcsak Kurta-versekkel ismerkedhetett meg, de Kurta Kázmér festőművészt is köszönthette 55. születésnapja alkalmából. /Makay Botond: Teadélután Kurta-versekkel. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 31./
2003. április 2.
Márc. 30-án Resicabányán a református Templom és Iskola épülete előtt ökumenikus keresztútjárás kezdődött. A református egyháztörténelemben először volt ilyen rendezvény. A református, az evangélikus és a római katolikus templom előtt volt "szabálytalan" stáció. Innét a Kereszthegy felé vette útját a menet, és a tizennégy stációnál megállva, ékes szép rendben érkezett az emlékműhöz. A rendezvény kezdetén Makay Botond református tiszteletes igeolvasást, majd rövid beszédet tartott. Jelen voltak a történelmi felekezetek hívei, ami a keresztény egységre törekvés szándékát jelzi. /Krassay Szörény: Az egyháztörténelemben először. Keresztútjárás a reformátusokkal. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 2./
2003. április 16.
Resicabányán, a Gonvondár negyedben lévő Szentháromság Plébánia telkén megkezdődtek a templomépítési előmunkálatok. Az ünnepi alapkőletétel máj. 4-én lesz. /Makay Botond: Megkezdődött a templomépítés Sírok halála. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 16./
2003. május 14.
Máj. 13-án tartották a Temesvári Református Egyházmegye lelkipásztorai az első közigazgatási értekezletüket az új esperesi hivatalban, Lugoson, az egyházközség bérpalotájában. Fazakas Csaba esperes vezette az értekezletet, a jelenlévők megismerkedtek az új hivatali helyiséggel, amelynek berendezése folyamatban van. Hatalmas könyvtárszobája és rendezvényekre alkalmas terme is kialakulóban van. A könyvtár alapja a Szombati-Szabó István lelkészköltő könyvtára lesz. A Szombati-Szabó István Könyvtár egyben - a helybeli egyházközséggel, illetve esperesi hivatallal együtt - az egykor Resicabányán és Lugoson szolgált költő emlékét is hivatott lesz szolgálni. /Krassay Szörény: Először az új székhelyen. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 14./
2003. május 27.
A Temesvári Egyházmegyében május hónap immár hagyományos módon a fiataloké, ilyenkor szervezik ugyanis a Temes, Arad és Krassó-Szörény megye katolikus ifjúságát tömörítő találkozót, amelyet idén 24-én tartottak Temesváron. A 29 egyházközségből mintegy ötszáz, csoportosan érkező, zászlós körmenetben énekelve vonuló fiatal látványa nem mindennapi volt. A találkozó átfogta a három részre szakított hajdani csanádi egyházmegyét. Nagybecskerekről a meghívás dacára ezúttal nem érkeztek résztvevők, a szeged-csanádi egyházmegye fiataljai megjelentek. A fiatalokat Roos Márton megyés püspök, majd Szilvágyi Zsolt egyházmegyei ifjúsági lelkész üdvözölte. Böcskei László általános helynök magyarul, románul és németül szólt a fiatalokhoz. Kulturális program is volt, az aradi, karánsebesi, óbesenyői, vingai, resicabányai és temesvári fiatalok előadását, zenés, táncos ajándékát megtapsolták társaik. /Bánsági Csilla: Egyházmegyei Ifjúsági Találkozó Temesvárott. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 27./
2003. május 28.
Többhetes rendezvénysorozattal emlékeztek a temesvári Szent György Székesegyház felszentelésének bicentenáriumán az egykori templomépítőkre. A templom felszentelésről május 3-án emlékeztek meg. Május 4-én Resicabányán elhelyezték a Szentháromság-plébániatemplom alapkövét, május 10-én és 11-én pedig Jean-Claude Perisset pápai nuncius celebrált szentmisét Temesváron és Majláton. Az ősi csanádi egyházmegyét - a püspökséget a 18. században helyezték Csanádról Temesvárra - a trianoni békeszerződés háromfelé szakította. Nyugati része 62 plébániával, kétszázezernél több hívővel a Szerbhorvát Királysághoz került, a belgrádi Apostoli Nunciatúra 1923. februárjában állított fel apostoli kormányzóságot Nagybecskerek székhellyel. A temesvári megyés püspökség határa szinte megegyezik Temes, Arad és Krassó-Szörény megyék jelenlegi közigazgatási határaival, illetve idetartozik Mehedinti katolikusok - mintegy háromezer hívő - által lakott vidéke. - A püspökség területe huszonnégy ezer négyzetkilométer, a hívek száma körülbelül száznegyvenezer. Ebből százezer magyar, körülbelül tízezer német, s vannak még románok, bolgárok, csehek, szlovákok, sőt olaszok is, akik Temesváron már kérték az olasz nyelvű pasztorálást - mondta Böcskei László általános helynök. A vikárius kiemelte, hogy szoros kapcsolatot tartanak fenn a Vajdaságba és a Magyarországra szakadt testvéregyházmegyékkel. Tavaly ősszel megkezdődött a temesvári Szent György Székesegyház teljes külső renoválása. /Pataky Lehel Zsolt: Templomépítés és -felújítás a történelmi Bánságban. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 28./
2003. június 1.
A resicabányai Havas Boldogasszony plébánia folyóiratának /Hírnök/ legújabb száma beszámol a májusi zarándoklatról, a temesvári ifjúsági találkozóról, a katolikus oktatók összejöveteléről, az elsőáldozási és bérmálási felkészítőkről; tájékoztatja az egyházközség híveit a programokról és ünnepekről. /Hírnök. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 1./
2003. június 3.
A 2002-es év folyamán az ENSZ illetékes szakosztálya pályázatot hirdetett A szegénység és a nyomor a képzőművészetben témakörrel a világ képzőművészet iránt érdeklődő ifjúsága számára. Kurta Árpád Krisztián - Kurta Kázmér festőművésznek a képzőművészeti líceumban tanuló fia -, az iparművészet gyakorlója II. díjat ért el. Nemcsak a család, de a resicabányai magyarság is büszke a tehetséges fiatalemberre. /Makay Botond: Második díj világversenyen. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 3./
2003. június 6.
Resicabányán megjelent a huszonnégy oldalas Gyermekláncfű címet viselő kiadvány, a helyi magyar iskola és óvoda színes lapja. Ez jelentős esemény a szórványok szórványában. Tiba Katalin óvónő, Losonczi Enikő tanítónő szerkesztették, a külső munkatárs Makay Botond. Eredeti gyermekrajzok, festmények, gyermekversek (költőjelöltektől), kézimunkák, láthatók és olvashatók a lapban. /Krassay Szörény: Először jelent meg a Gyermekláncfű. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 6./
2003. augusztus 6.
Markó Béla szerint ma is érvényes a magyar állampolgárság iránti erdélyi igény.Nem sértené a román gyakorlatot, ha Magyarország állampolgárságot adna az erdélyi magyaroknak. Románia tudniillik elfogadta a bánsági horvátok horvát állampolgárságát, és román állampolgárságot ajánlott fel a besszarábiai románoknak. A kettős állampolgárságot kérő, 2000 szeptemberében gyűjtött aláírásokat az RMDSZ azóta sem összesítette, hogy továbbíthassa a magyar kormánynak. Markó Béla hangsúlyozta, az RMDSZ álláspontja nem most alakult ki, hanem évekkel ezelőtt, amikor az RMDSZ aláírás-gyűjtési akciót is indított a Magyarok Világszövetsége által javasolt külhoni állampolgárság ügyében. Az RMDSZ elnöke emlékeztetett arra, hogy az akkori magyar kormány vezetői egyértelműen azt válaszolták: nem időszerű a kettős állampolgárság felvetése. "Ha az új magyar kormány ki tud alakítani egy megfelelő megoldást az EU-val és a szomszédos országokkal, mi azt jó néven vennénk - jelentette ki az elnök. - Szívesen részt veszünk a tárgyalásokon is, amennyiben szükséges. Hangsúlyozom azonban, hogy ez a magyar kormányon múlik." Kovács László azon kijelentésére, miszerint az EU-ban nem adnak kollektív alapon kettős állampolgárságot, Markó Béla elmondta: a magyar kormány ismeri legjobban azokat a feltételeket, amelyeket Magyarország kialakított az EU-val a tárgyalások folyamán. Hangsúlyozta, az állampolgárságot így is egyéneknek adják. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a Krónika 2002. szeptember 27-i számában nyilvánosan is bocsánatot kért amiatt, hogy a Szövetségi Operatív Tanács által 2000 szeptemberében kezdeményezett aláírásgyűjtés végül is elhalt. Közleményében azt is hangsúlyozta, hogy nem szabad az aláírásgyűjtést a határon túli magyarok jogállásáról éppen akkor szövegezett törvénnyel szembehelyezni. Mintegy ötvenezer aláírás gyűlt össze. Patrubány Miklós MVSZ-elnök viszont arról számolt be akkor, hogy a Világszövetség Erdélyi Társasága kolozsvári irodájában valamivel több mint százezer aláírást őriznek. Azt is elmondta, az RMDSZ szervezetektől összegyűjtött információkból úgy tudják, összesen 214 ezer aláírás gyűlt össze. Amint konkrét esetekkel is igazoltuk, az eltérés abból fakad, hogy egyes RMDSZ-szervezeteknél ott porosodtak az aláírásokat tartalmazó ívek. A jelenlegi román törvények nem tiltják a kettős állampolgárságot, de korlátozzák a kettős állampolgárok jogait. A képviselők által elfogadott szöveg csak a román állampolgárság és a romániai állandó lakhely követelményét hagyta meg, a román állampolgárság kizárólagosságáról már nem rendelkezik. Az 1992-es és 2002-es népszámlálási adatok szerint tíz év alatt 4085-ről 6786-ra nőtt a magukat horvátnak vallók lélekszáma. A gyarapodáshoz minden bizonnyal az is hozzájárult, hogy Horvátország 1993-ban valamennyi határon túli horvátnak megadta a horvát állampolgársághoz való jogot. A horvát okmány helyzeti előnybe hozta a Resicabánya környéki horvát közösséget, ugyanis már a kezdetektől vízummentes beutazást biztosított az Európai Unió államaiba. Románia csak 2001 decemberében került le a vízumköteles országok listájáról. Refik Sabanovic, a bukaresti horvát nagykövetség első titkára a Krónikának korábban elmondta, a horvát állampolgárság megítélésekor a hatóságok csak a vér szerinti horvát származást veszik figyelembe. A konzulátus arra kér bizonyítékot, hogy az igénylő, vagy valamelyik felmenője valamikor horvátnak vallotta magát. A törvény nem szab határt a rokonsági fokra. Férfiak számára a katonakönyv a legjobb bizonyíték; 1989 előtt tudniillik ebbe a vállalt nemzetiséget is bevezették 2000 januárjában a román hatóságok azt is jóváhagyták, hogy a bánsági horvátok saját falujukban vehessenek részt a horvátországi parlamenti választásokon. Két horvát faluban állítottak fel szavazófülkéket. Az 1991/21-es román állampolgársági törvény 11. cikkelye kimondja, hogy a külföldi állandó lakhely megőrzése mellett is megszerezhetik a román állampolgárságot azok a személyek, akik egykor Románia állampolgárai voltak, viselkedésükkel a román állam és nép iránti elkötelezettségről tesznek tanúbizonyságot, betöltötték a 18. évüket, és büntetlen előéletűek. A törvény 39. cikkelye szerint mindazok, akik megszerezték az állampolgárságot, ugyanolyan jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek, mint a született román állampolgárok. Noha a törvényben nem szerepel utalás az egykori román állampolgárok leszármazottaira, az elmúlt kormányzati ciklus idején a jogszabályt rájuk is vonatkoztatták. 2000. március 15-étől Moldovai Köztársaság állampolgárait a bukaresti ügyintézéstől is megkímélték. A Belügyminisztérium rendeletére a moldovai határ közeli kilenc megye rendőrkapitányságán folyamodhattak a román okmányokért. Szilágyi Zsolt képviselő egy fórumon egymillióra becsülte a román állampolgárságot szerzett moldovaiak számát. Az ezzel kapcsolatos román titkolózás azzal is összefügg, hogy ez év júniusáig Moldovában az alkotmány tiltotta a kettős állampolgárságot. Iliescu és Voronin múlt heti találkozóján a két államfő egyetértett abban, hogy nem lenne szerencsés, ha elüzletiesedne a román okmány iránti moldovai igény./Gazda Árpád: Kettős állampolgárság - román gyakorlat. = Krónika (Kolozsvár), aug. 6./
2003. szeptember 30.
Szept. 27-én Resicabányán a helyi Szombati-Szabó István Olvasókör szervezésében. Egyrészt Makay Botond írásainak a szemlézését, másrészt pedig a Nyugati Jelen, illetve az Irodalmi Jelen bemutatását tervezték. Makay Botondsikert aratott két írásának felolvasásával. /Szakhmáry Károly: Még mindig kevesen voltak. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 30./
1998. szeptember 5.
Az őszi egyházmegyei, egyházkerületi választásokról tartott szept. 4-én sajtótájékoztatót Tőkés László püspök, Szilágyi Aladár főgondnok és Borzási Gyula előadótanácsos. Az 1989 decemberi változások óta a Királyhágómelléki Református Egyházkerületben harmadízben kerül sor általános tisztújításra. Az egyházközségi, presbiteri választásokat 1997 őszén bonyolították le. Tőkés László püspökségének időszaka alatt a közösségi felelősségvállalás szellemének hiányát nevezte a legnagyobb gondnak. Az idei tisztújítás újdonsága, hogy a megmérettetést vállaló lelkészeknek és világi vezetőknek politikai nyilatkozatot kell tenniük. Ennek tartalmaznia kell a Securitatéval 1990 előtt, illetve a Román Hírszerző Szolgálattal /SRI/ 1990 után fennállt kapcsolatokat. A nyilatkozatokat bizalmasan kezelik. A Harangszó (Nagyvárad) munkatársa megkérdezte, hogyan fogadja a több oldalról jövő támadásokat és vállalja-e az újabb püspöki jelölést. Nyilvánvaló, felelte Tőkés László, ha vele szemben felerősödik az ellenséges propaganda, az előbb-utóbb az egyházba is begyűrűzik. Megemlítette a Romániai Magyar Szóban megjelent leveleket, így Károlyi Kovács Imre paptamási lelkész nevében ismeretlen személy által írt rágalmazó levelet és a resicabányai lelkipásztorét, aki lemondásra szólította fel őt. Immár nem is a tisztségért, hanem a becsületért fontos a megmérettetés, válaszolta. Tőkés László a lejárató kampánnyal kapcsolatban közölte, hogy négy peres ügy van folyamatban. Az Aderavul főszerkesztője, illetve egyik munkatársa, Dorin Suciu ellen, továbbá a bukaresti anyagokat ellenőrizetlenül átvevő AP-hírügynökség, valamint a londoni The Times napilap ellen. Előbbivel szemben Kincses Előd, az utóbbi esetében Mark Harvey angol ügyvéd képviseli a püspököt. A The Times egyébként egy régi ügyet rángatott elő, azét a húszezer lejes elismervényét, melyet a püspök 1989 őszén teljes elszigeteltségben adott önzetlen barátai adományának igazolásául, s amit utóbb külföldi kémszervezetekkel való együttműködés honoráriumaként próbáltak feltüntetni. - Tőkés László a magyar egyetemet elutasító parlamenti bizottsági döntéssel kapcsolatban leszögezte: a hatalom gesztusértékű magatartásra sem volt hajlandó az anyanyelvi oktatás vonatkozásban. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 5-6./ Resicai lelkész: Makay Botond Ha valaki rémképeket lát, forduljon szakorvoshoz /Romániai Magyar Szó, jún. 23/ című írásáról van szó.
1998. szeptember 5.
Halaváts Gyula /Zséna, 1853. július 7. – Budapest, 1926. július 29./ a Bánság geográfusa. Első munkájában kutatta Krassó-Szörény megye földtanát (1880), majd Fehértemplom vidékét (1882), Oravicabánya vidékét (1884), Versec környékét (1885). Ezután következett Dognácska és környékének kutatása (1887, 1888), majd Boksánbánya vidéke (1889), Kölnig Szócsán, Nagyzorlenc területe (1893), Resicabánya (1893), majd Buziás területe (1898). Az Erdélyi-medence tektonikája zárja be bánsági és erdélyi kutatásait (1913). A háború befejezése után az Alföld geológiájával foglalkozott, főleg annak Duna–Tisza közötti részével. Megjelentek cikkei az Archaeológiai Értesítőben is. A háború után a Földtani Intézet elárvult könyvtárát hozta rendbe és vezette haláláig. /Dr. Mészáros Miklós: Halaváts Gyula, a Bánság földtanának kutatója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./
1998. szeptember 9.
Resicabányán megrongálták az 1848-as emlékművet, a kereszthegyi emlékművet, amelyet 1874-ben állítottak fel. /Tovább rongálják a kereszthegyi emlékművet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./
2002. február 6.
Krassó-Szörény vidéke anyanyelvi oktatásának helyzetét tükrözi két beszélgetés. Az első 1991. október 24-én zajlott, a második 2001 utolsó napjaiban. Resicabányán működik az osztatlan magyar iskola. A több mint tízezerre becsült magyar lakosság magyar pedagógusai: egy tanítónő és egy óvónő. Az óvodában 14 magyar gyermek van, az iskolába, a négy osztályba összesen heten járnak. A szülők a nagy távolsággal indokolják, hogy román iskolába adják gyermekeiket. Tíz év múlva /a jelenlegi helyzet/: az óvodában egyetlen gyermek tud magyarul. Az iskolába tízen járnak, kizárólag romák. /Makay Botond: Krassó-Szörény a régióban. Tanügyi tények anyanyelvi szinten. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 6./
2002. február 9.
Febr. 8-i videokonferenciáján Adrian Nastase kormányfő kifejtette: véleménye szerint az alkotmánymódosító javaslatnak az államelnök megválasztására vonatkozó részét nem kell személyre vonatkoztatni. Ion Iliescu különben sem vehet többé részt az államfő-választáson, mivel az alkotmány által előírt két mandátuma lejárt. Szerinte kétkamarás parlamenti rendszerre van szükség, a képviselőháznak és a szenátusnak más-más hatásköre kell hogy legyen. A kormányfő úgy nyilatkozott, a jelenlegi kormánynak kell kiigazítania a hajdani kormány tévedéseit. Példaként a resicabányai kombinátot, az Országos Befektetési Alapot (FNI) és a honvédelmi minisztérium által Gigi Becalinak eladott telkek ügyét említette. Adrian Nastase bejelentette: a kormány erkölcsi kártérítést biztosít a második világháború során (1940. szeptember 6. — 1945. március 6.) etnikai okok miatt üldözött személyek számára. Pénzt kapnak a külföldi koncentrációs táborokba deportált vagy kényszermunkára elhurcolt személyek. A szóban forgó személyek vagy feleségük/férjük havi 300 ezer lej kártérítésben részesülnek minden börtönben töltött évért. /K. O. Nastase: A múlt kormány tévedéseinek kiigazításán fáradozunk. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./
2002. március 2.
A resicabányai Paul Iorgovici Megyei Könyvtár magyar állománya /a Szombati-Szabó István Könyvtár/ az RMDSZ székházban található. Szombati-Szabó István a két világháború közötti közismert költő volt, Resicabányvárosban is működött református lelkipásztorként. A könyvtár 1998 óta viseli a Szombati-Szabó István nevét, akkor volt az ünnepélyes megnyitó. Országos gyűjtést rendeztek, ebből állt össze az RMDSZ könyvtára. Összesen 7593 kötetük van, ebből 5184 a megyei könyvtár tulajdona, a többit (pontosan 2409-et) az RMDSZ birtokolja. Legnagyobb része magyar szépirodalom. Nagyon kevés szakkönyv, szakirodalom is van. A szépirodalom után a vallásos irodalom a következő, azokból sincsen sok. 1998-ban, amikor napi nyolc órát volt nyitva a könyvtár nagyobb volt a látogatottság. Aztán csak hatot, illetve a leépítések miatt jelenleg négy órás a nyitva tartás. Idén januárban csak húsz új olvasót tart nyilván Bitte Viktória Ibolya könyvtáros. Rendszeresen jár a könyvtárba A Hét, a Hunyad Megyei Hírmondó, a Nyugati Jelen, alkalmasint jön a Harangszó, Művelődés. /Makay Botond: A resicabányai Szombati-Szabó István Könyvtárról. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 2./
2002. március 27.
Resicabányán, az RMDSZ székházában megnyílt Kurta Kázmér festőművész kiállítása. Kurta Kázmér Désen látta meg a napvilágot, Resicabányán él. Kiállított már Pancsován, Belgrádban, illetve a magyarországi Keszthelyen. Szerepelt a debreceni őszi szalonon is. Olaszországban több kiállítása volt. Erdélyben több városban mutatta be alkotásait. /Kurta Kázmér kiállítása Resicabányán. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 27. folyt.: márc. 28./
2002. március 29.
Az RMDSZ összesítése szerint az érdekvédelmi szövetséghez a népszámlálás során 270 telefonos érdeklődés, információkérés érkezett. A megkeresések 40 százaléka panasz, a további 60 százalék esetében technikai jellegű információkérésről beszélhetünk. A panaszok 30 százaléka megalapozott volt — ilyen esetekben a helyi és megyei népszámláló-bizottságokat értesítették, és figyelemmel kísérték ezek megoldását. A panaszok többsége az űrlapok ceruzával történő kitöltésére, csupán a kódszám megjelölésére, a kettős állampolgárok és a külföldön tartózkodó személyek bejegyzésének elutasítására, a kérdőívek aláíratásának elmaradására vonatkoztak. Többen jelezték azt is, hogy a számlálóbiztos nem kereste fel őket. Vasile Gherman, Kolozsvár népszámláló-bizottság titkára szerint Kolozsváron csupán tíz személy adatfelvétele maradt el. A népszámlálás utolsó napján közel 100 magyar család jelentkezett a városi bizottságnál azzal, hogy a számlálóbiztos nem járt náluk, valamennyi esetben megtörtént az adatfelvétel. Kerekes Sándor, a megyei tanács alelnöke arról számolt be, hogy a Fenesi út 135 szám alatt egy magyar családnál nem járt a biztos. /K. O., Sz. Cs.: Több magyar család adatfelvétele elmaradt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./ Az országos helyzethez hasonlóan Bihar megyében is számos kirívó szabálytalanság történt: a kérdezőbiztos ceruzával írta be a nemzetiséget, illetve az anyanyelvet, de olyan is volt, hogy megpróbálta saját ízlése szerint kitölteni a nyomtatványokat. Sok helyen fel sem kerestek számos polgárt. A Bihar Napló sok olvasója telefonált, hogy kihagyták az összesítésből, hiába hívták időben a polgármesteri hivatalt. - Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere a Magyar Polgármesterek Világtalálkozója alkalmából Magyarországon tartózkodva azt nyilatkozta: "A romániai népszámlálás eredményei hiteltelenek lesznek"… /Szeghalmi Örs: Foghíjasra sikerült Biharban is a népszámlálás. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 29./ Makay Botond resicabányai református lelkipásztor értesítette a népszámlálási bizottságot, hogy nála nem jártak, kérésére azután megjelent a számláló biztos. A népszámlálási bizottsághoz több panasz érkezett, de legtöbbjét nem vették nyilvántartásba. Az RMDSZ írásos panaszt nyújtott be két govondári család esetéről, akiket csak ceruzával számláltak meg. /Krassay Szörény: Csaknem két magyarral kevesebb lett. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 29./
