Markó Béla szövetségi elnök a Duna Televíziónak adott interjújában kizárással fenyegette meg az MPSZ RMDSZ-es tagjait, erre válaszolta Tőkés László püspök, hogy ő a szövetség tagja marad, s bizonyára lesznek még, akik követik, hisz pont azokat kiebrudalni az érdekvédelmi szervezetből, akik tizennégy évvel ezelőtt a legtöbbet tettek érte, enyhén szólva ízléstelen, írta Simó Erzsébet, a lap munkatársa. Székely Ervin képviselő olyan törvénykezdeményezést kíván a t. Ház elé terjeszteni, mely lehetetlenné teszi a kettős tagságot az etnikai szervezetekben. A héten Szájer József az Európai Parlament külügyi bizottságában a román helyhatósági törvény és az MPSZ részvételének elutasítása után tájékoztatta az eurohonatyákat, hogy az eljárás ellentétes a demokratikus szabadságjogok tiszteletben tartására vonatkozó koppenhágai kritériummal, amelyekhez EU-tagjelölt országként Romániának is tartania kellene magát. A bizottság tudomásul vette a képviselő tájékoztatását, elnöke, Elmar Brok pedig jelezte, hogy a testület levélben fordul a román hatóságokhoz, és tájékoztatást kér tőlük az ügyről. Frunda György szenátor, a strasbourgi román delegáció magyar tagja, egy ideig a magyar kisebbség küzdelmének egyik legelkötelezettebb nemzetközi szószólója volt. Mostanában ez a kisebbségvédő magatartása megingott, ezt jelzi, ahogyan az Andreas Gross-jelentést elkente, s vitáját a soron következő SZKT-ülés asztaláról leseperte. Mos pedig nem csupán riválisain ütött, hanem Magyarországon is. Furcsállom – nyilatkozta Frunda a Krónikának –, hogy olyan képviselő indítványozza ezt a kezdeményezést, akinek országában nincs parlamenti képviselete a kisebbségnek... Ilyen szempontból a román kormány sokkal inkább kisebbségbarát, mint a magyarországi – jelentette ki Frunda. /Simó Erzsébet: Politikai praktikák. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 30./
2004. május 4.
Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a vele készült beszélgetésben kifejtette, Domokos Gézát nagyra becsüli, igazi jó könyvesnek, jó kultúrpolitikusnak tartja. Legutóbb azonban éppen Domokos vallott arról, hogy miként törekedtek megakadályozni az autonómiapolitika kibontakozását, és hogy ezért neki köszönetet kellene mondania a magyarságnak. Tőkés László püspök szerint az RMDSZ vezetőségét kezdettől fogva megkörnyékezték, hogy eltérítsék a szervezetet vállalt politikájától. Erre nézve saját tapasztalatai vannak: őt is megkeresték, kezdve Iliescuval, és két másik vezető munkatársával, és arra akarták rávenni, hogy Tőkés tartson velük. Ő erre nem volt hajlandó, ezért kegyvesztett lett. Ahogyan őt megkeresték, nagy valószínűség szerint hasonlóan környékezték meg a Neptun-ügyben elhíresült két-három személyt. Tőkés úgy látja, hogy az 1996-os kormányba lépés idején a titkos megegyezés egyik alapfeltétele volt, hogy tőle és bizonyos személyektől szabaduljon meg az RMDSZ. Szerinte ez magyarázza, hogy az „akkori RMDSZ még köszönő viszonyban sincs a mostani elbürokratizált, hatalomcentrikus szövetséggel.” A püspök visszaemlékszik, az első mélyebb ellentétek idején az RMDSZ egyik parlamenti csoportosulása kiadott egy egységfelhívást. Nagyjából azok írták alá, akik most is az RMDSZ vezetőségében vannak. Tőkés László azt is látja, hogy az RMDSZ hivatalos vezetősége mekkora gondot fordít az egyes főpapok meggyőzésére. Amikor két vagy három éve Strasbourgba mentek az egyházi ingatlanügyek képviseletére, Jakubinyi György érsek elmondta, hogy őt felhívták, és meg akarták győzni arról, hogy ne jöjjön az egyházi küldöttséggel. Kató Béla is elmondta ezelőtt egy-két hónappal, hogy amikor Illyefalván az RMDSZ, elsőként az országban hajlandó volt az MPSZ-szel a választások ügyében tárgyalni, azonnal felhívta az RMDSZ egyik alelnöke, és a fejét csóválta. Előfordul, hogy egyes parlamenti képviselőknek a jóvoltából egyes lelkészek a megnyerés érdekében több pénzt kapnak, vagy pedig úgy kapnak pénzt, hogy az országos vagy a megyei hatóságok megkerülik az egyházi főhatóságot. – Az egyházvezetőket abban a formában, ahogyan az előző kormány tette, nem fogadta Medgyessy Péter miniszterelnök, illetve főmunkatársai sem. Azelőtt megszokott gyakorlat volt, hogy a püspökök találkoztak, ettől ódzkodott Medgyessy Péter. Egyszer fogadták az összes határon túli egyházi vezetőket egy konferencia jellegű összejövetelen, ahol azonban nem annyira az egyházak szükségéről, inkább műsoros együttlétről volt szó. – A kisebbségpolitikai fejezetet már lezárta Románia az integrációs tárgyalások rendjén, viszont hátra van még az eurorégiós problémakörnek a fejezete. Az autonómia, mint regionális kérdés, ebben a fejezetben talán jól érvényesíthető, hogyha kialakul az erdélyi összmagyar politikai egység. /Makkay József: Összmagyar egységet az autonómia körül! = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 4./
2004. május 5.
Kormánypárti együttműködéssel sikerült újra köztéren felállítani az aradi Szabadság-szobrot. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a vele készített interjúban leszögezte: tipikus román politikai magatartás volt a szoborügyben a húzd meg-ereszd meg taktika. Az RMDSZ a Szociáldemokrata Párttal (SZDP) valósította meg az aradi szobor felállítását. Ebben az ügyben az SZDP európaibb, demokratikusabb volt azoknál, akik a történelemhamisítást, a nemzeti uszítást emelik nemzet- vagy pártpolitikai rangra. „A román politikai elit arra törekszik, hogy ciklusról ciklusra minél több megoldatlan problémánk maradjon” – mutatott rá Takács Csaba. A román politika azt tekinti eredménynek, ha a magyarok minél kevesebbet valósítanak meg. Közel 200 ezer ember élt azzal a lehetőséggel, hogy az RMDSZ jelöltjeit rangsorolja. Ilyen széles belső demokráciával kevés szervezet rendelkezik, állította. Közben az RMDSZ lejáratását célzó folyamatos, agresszív kampány folyik, amelyet a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) „és annak erdélyi és magyarországi csatlósai, különböző intézmények, sőt egyházak, egyházvezetők is folytattak.” Az MPSZ nem merte vállalni a megmérettetést. Az MPSZ célja az erdélyi magyarság politikai egységének szétverése. Tibori Szabó Zoltán, a lap munkatársa, egyben a Népszabadság tudósítója emlékeztetett: Az MPSZ szerint az RMDSZ képviselője kezdeményezte, az Országos Választási Iroda (BEC) ne fogadja el az MPSZ által benyújtott aláírásokat. Takács szerint az MPSZ becsapta az őket támogató aláírókat. Az RMDSZ korábban közel félmillió aláírást gyűjtött az oktatási törvény támogatására. Az RMDSZ mindezt átnyújtotta a szenátus titkárságának, 1994. szept. 19-én, az RMDSZ parlamenti képviselői és a média nyilvánossága előtt. Az aláírásgyűjtés ívei eljutottak Strasbourgba is, az ún. Ifjúsági karaván az anyanyelvi oktatásért biciklis karaván révén. Az aláírásokat tartalmazó eredeti ívek ma is a szenátus levéltárában vannak, másolatokat pedig az RMDSZ archívumában őrzik. Takács szerint aljas rágalom, hogy a Frunda György államelnök-jelöltségi kampányában gyűjtött aláírásokat az RMDSZ összekapcsolta volna a kettős állampolgárság követelésével. Takács Csaba bírálta a Fideszt: Budapestről egyik-másik politikus felszólítja az RMDSZ-t, szerezze vissza az elvett egyházi vagyont. Miközben ő maga, amikor kormányon volt, meghosszabbította a magyarországi egyházi restitúció időszakát tíz évvel. /Tibori Szabó Zoltán: Nem szerelem, közös érdek. Interjú Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./
2004. június 16.
Kereszténydemokrata néppárttá akarják átfesteni a korábban szélsőségesen nacionalista, egyre mérséklődni látszó Nagy-Románia Pártot (PRM) – írta a román sajtó. A Ziua szerint a PRM-t be akarják csempészni az európai néppártiak közé, különös tekintettel arra, hogy a strasbourgi parlamentben ennek a politikai áramlatnak van a legerősebb frakciója. Adrian Severin kormánypárti ideológus szerint "a román társadalom ortodox közegében egy kereszténydemokrata néppárt nem jöhet létre sem spontánul, sem a történelmi pártok metamorfózisa, sem pedig a demokratikus baloldalról történő elvándorlás révén". /Kereszténydemokrata néppárttá festik át a Nagy–Románia Pártot? = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 16./
2004. június 23.
Az Európa Tanács (ET) ülésén Frunda György Európai Néppárt (EPP) RMDSZ-es képviselője strasbourgi beszédében összefoglalta a romániai helyhatósági választások eredményeit, és külön elemezte a magyar kisebbség szereplését, amely idén jelentősen növelte a négy évvel ezelőtti választásokon biztosított képviseletét a helyi önkormányzatokban. Frunda rámutatott arra is, hogy az elmúlt időszakban sikerült elfogadtatni egy olyan közigazgatási törvényt, amely lehetővé teszi egy adott kisebbség számára az anyanyelvhasználatot ott, ahol ennek számaránya meghaladja a 20%-ot, illetve az alkotmányt úgy módosították, hogy ez biztosítja az anyanyelvhasználatot az igazságszolgáltatásban is. Az EPP képviselője ugyanakkor rendkívüli jelentőségűnek nevezte a visszaszolgáltatási folyamat tényleges beindulását. Frunda ezért rendkívül veszélynek minősítette bizonyos politikusoknak a romániai magyarságot megosztó törekvéseit. Frunda György végül elmondta, hogy a romániai választási törvény kivizsgálása kapcsán több Európa Tanácsbeli kollegájával közösen határozattervezetet nyújtott be, amelyben kezdeményezte, hogy a Velencei Bizottság vizsgálja meg több állam választási törvényét, ugyanis meggyőződése, hogy a romániai törvény összhangban van az európai törvényekkel és egyezményekkel. /(Szász Attila): Összhangban az európai törvénykezéssel. Frunda a Velencei Bizottsághoz fordult. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./
2004. július 2.
Ráduly Róbert nyolc év után megvált a képviselői munkától, mostantól szülővárosa, Csíkszereda polgármestere. Kilenc évvel ezelőtt lelkes ifjú csoport vezetőjeként biciklivel ment Strasbourgba, a hazai magyarság képviseletében. Egyik akkori társa, Antal Attila most alpolgármester. Szőke Domokos, a másik alpolgármester bizonyított más közös akcióikban. Ráduly Róbert számára nagy előny, hogy jól kiismeri magát az aktuális törvényes rendelkezések sűrűjében. A parlamentben elismerték munkáját. /Béres Katalin: Nap mint nap szem előtt, egyéni felelősséggel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./
2004. július 27.
Az erdélyi autonómiatörekvések alakulásáról számolt be Tusványoson Toró T. Tibor, az Erdélyi Nemzeti Tanács alelnöke, parlamenti képviselő. Toró T. Tibor leszögezte, az elsődleges célt elérték, létrehozták a nemzeti tanácsokat. 2003 októberében megalakult a Székely Nemzeti Tanács, majd decemberben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács is, elindítva ezzel, az RMDSZ programjában ugyan szereplő, de általa tételesen fel nem vállalt programot. A 2004. év az autonómiatervezetek parlament elé viteléről s a tavaly elkezdett kodifikációs munkálatok befejezéséről szól. Kezdetben voltak hisztériahullámok, s a Legfelsőbb Védelmi Tanács is foglalkozott ezzel. Miután a kész tervezetek a parlament elé kerültek, leállt a egész hadjárat. Ezek után konszolidált politikai dialógus kezdődött, amely tulajdonképpen áttörésnek is nevezhető, jelentette ki Toró. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a személyelvű autonómiát vállalta fel. Az Európai Néppárt többsége, valamint a Fidesz győzelme az Európa parlamenti választásokon segítségükre lehet. Másrészt pedig Nagyváradon megalakult a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács, melynek egyik alapítója volt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács is. A testület fő célja, hogy összehangolja a kárpát-medencei autonómiatörekvéseket, közös stratégiával képviselve Strasbourgban a problémakört. /Drucza Attila: Az autonómia tűzpróbája Toró T. Tibor elgondolásában. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 27./
2004. augusztus 17.
Nits Árpád a leghatározottabban tiltakozott a székelyudvarhelyi szoborpark feljelentése ellen. A feljelentőt azonnal ki kellene rúgni az RMDSZ-ből. Az RMDSZ vezetősége bukaresti, budapesti, strasbourgi és más befolyásos ismeretségi köreiben lobbizva érje el a szoborpark elleni per elvesztését, hogy senki se nyúljon a szobrokhoz. Ez a mostani feljelentés a magyarság érdekében kifejtett tevékenység ellen irányult, és ezért “sikerének” nagy az esélye. /Nits Árpád: Az igazi feljelentés. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 17./
2004. augusztus 24.
Sokakat meglepett a hír, hogy Tőkés László és Markó Béla után harmadik erdélyi magyarként Frunda György is megkapta a legmagasabb magyar állami elismerést, a köztársasági érdemrend nagykeresztjét. Maga Frunda is meglepődhetett, hiszen nem szakította meg egyiptomi nyaralását azért, hogy átvegye az alapesetben csak államfőknek, kormányfőknek járó kitüntetést. Tőkés és Markó esetében megérdemeltnek érezhettük a nagykeresztet, Frundánál aligha van ez így, írta Gazda Árpád. Ezen az sem változtat, hogy az RMDSZ szenátorát a legnépszerűbb erdélyi magyar politikusként jelzik a felmérések. Frunda – ha érdekei úgy kívánják – a demokrácia alapértékeivel is szembemegy. Az emberi jogokra hivatkozva érvel a képviselők és szenátorok vagyonnyilatkozatainak a nyilvánosságra hozása ellen, a magyarországi kisebbségek sanyarú sorsának a felemlegetésével próbálja azt bizonygatni Strasbourgban, hogy teljesen rendjén való volt a Magyar Polgári Szövetség kiszorítása a helyhatósági választások versenyéből. Egy újabb államfőjelöltséghez kellett az imázsjavító anyaországi hátszél. /Gazda Árpád: Frunda hátszele. = Krónika (Kolozsvár), aug. 24./
2004. szeptember 9.
Magyar kezdeményezésre határozati javaslatokat fogadott el az Európai Parlament (EP) néppárti, valamint szocialista frakciója szept. 7-én Brüsszelben a vajdasági atrocitások ügyében. Gál Kinga, a Fidesz EP-képviselője, a néppárti kezdeményezés előterjesztője javaslata alapján a frakció a jövő heti strasbourgi plenáris ülésre olyan javaslatot visz, amely felhívja a szerb hatóságokat a vajdasági atrocitások kivizsgálására és megelőzésére, és kilátásba helyezi akár vizsgálóbizottság felállítását is. A tervezett határozat kéri a parlament Délkelet- Európával foglalkozó delegációját, illetve a külügyi bizottság emberi jogi albizottságát, hogy kísérje figyelemmel, mi történik a Vajdaságban, és ha szükséges, állítsanak fel vizsgálóbizottságot. A másik, a szocialista frakció támogatását elnyert határozati javaslat tervezetében Tabajdi Csaba, a MSZP EP-delegációjának vezetője javasolta, hogy az EP küldjön monitoring csoportot a helyszínre. Tabajdi Csaba az EP valamennyi képviselőjének elküldött egy összeállítást a vajdasági kisebbségellenes akciókról, a dokumentációt a Magyar Emberjogi Alapítvány (Hungarian Human Rights Foundation) készíttette. /(Veres Béla / MTI): Az EP néppárti, valamint szocialista csoportjának kezdeményezése. Határozati javaslatok a Vajdaság ügyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./
2004. szeptember 17.
Tényfeltáró bizottságot küld szept. 16-i strasbourgi határozata szerint az Európai Parlament (EP) a Vajdaságba az ottani magyarok elleni atrocitások miatt, a helyi hatóságokat pedig sürgeti, hogy tegyenek haladéktalan és hatékony intézkedéseket az újabb esetek megakadályozására, illetve a már megtörténtek kivizsgálására. Az Európai Unió képviselőtestülete plenáris ülésén sürgősségi eljárás keretében szavazott a határozatról, amely magyar képviselők – Gál Kinga (Fidesz-MPSZ), Tabajdi Csaba (MSZP), Szent-Iványi István (SZDSZ), Olajos Péter (MDF) – kezdeményezése nyomán került a képviselők elé Az EP-határozat felszólítja az EU brüsszeli bizottságát és a külügyminiszteri tanácsot is, hogy a rendelkezésre álló fórumokon vessék fel az ügyet Szerbia-Montenegró hatóságainak. /Fejlemények a vajdasági atrocitások ügyében. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 17./
2004. október 26.
Sajnálattal vesszük tudomásul, hogy politikai döntések fosztják meg a választópolgárokat a választás szabadságától – nyilatkozta Szász Jenő. A Magyar Polgári Szövetség elnöke boszorkányüldözésnek minősítette, hogy az RMDSZ-szel szemben a választásokon indulni szándékozó szervezet aláírás-listáit az Országos Választási Iroda nem fogadta el. Szász Jenő elmondta, az MPSZ megfellebbezi az Országos Választási Iroda döntését a Legfelsőbb Törvényszéken, majd – akárcsak a helyhatósági választások esetében – a strasbourgi Emberjogi Bírósághoz kíván fordulni jogorvoslatért. /Salamon Márton László: Szász Jenő: diktátor az RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), okt. 26./
2004. december 17.
Az Európai Parlament dec. 16-án elfogadott határozata szerint az Európai Unió jövőre aláírja Romániával a csatlakozási szerződést, és Bukarest 2007-től beléphet az EU-ba. Strasbourgi plenáris ülésén az EP nagy többséggel hagyta jóvá a határozatot, amely a román felkészülés alapos figyelését is sürgeti a csatlakozásig hátralévő időpontban, emlékeztetve a belépés egyéves elhalasztását is lehetővé tevő záradékra. Ugyanakkor az Európai Néppárt állam- és kormányfőinek brüsszeli megbeszélésén elhangzott: meg kell akadályozni, hogy megépüljön a verespataki aranybánya. Orbán Viktor, az európai konzervatív pártszövetség alelnöke hibának tartja az unió részéről a környezetvédelmi csatlakozási fejezet lezárását Romániával. A végszavazás előtt jóváhagyott a képviselőtestület egy módosító indítványt, amelynek révén a verespataki aranybánya-beruházás környezeti veszélyei külön említést kaptak a határozatban. Ugyancsak nagy többséggel szavazott a EP Bulgária szerződésének aláírására. /Európai parlamenti egyetértés Románia EU-csatlakozásáról. Orbán Viktor: Hiba volt a környezetvédelmi fejezet lezárása. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./
2005. január 19.
Jogilag nem támadható meg az a kormányhatározat, mellyel a Nastase-kabinet egyik utolsó munkanapján az ortodox egyháznak adta át a Marosvásárhely szívében lévő Park Szállodát, jelezte Frunda György. Az ortodox egyháznak átjátszott marosvásárhelyi Park Szálló a legfrissebb példa arra, hogy miként tesz különbséget a kormány a vallásfelekezetek, etnikumok között. Ha lenne egy magyar emberi jogokat védő egyesület, azt kellene javasolnia az egyházaknak, kérjenek ők is szállodát a kormánytól. Ha pedig nem kapnak, pereljék be diszkrimináció okán az államot, és vigyék a strasbourgi emberjogi bíróságig az ügyet, írta Gazda Árpád. /Gazda Árpád: A peres út. = Krónika (Kolozsvár), jan. 19./
2005. január 26.
A héten tartja Strasbourgban az Európa Tanács parlamenti közgyűlése januári ülésszakát. Frunda György RMDSZ-szenátort, Románia ET- küldöttségének tagját január 24-én a monitoring bizottság elnökévé választották. Január 25-én tárgyaltak a koszovói helyzetről, ahol a szerbek kisebbségben élnek. Frunda György elmondta, hogy találkozott a koszovói szerb küldöttség elnökével, Zoran Samival, akivel feltérképezték a szerbiai helyzetet. Frunda György szerint a legjobb példa a szerb példa, hogy ők hogyan védik meg Szerbiában és Montenegróban a kisebbségeket. A vajdasági magyarok elleni, illetve a román-szerb határon élő románokat ért fenyegetésekről Sami elismerte, hogy ott problémák vannak, és ezeket orvosolni kell. Frunda György elmondta: „Bekerültem az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének állandó bizottságába, ahol a politikai döntések születnek. Azt hiszem, ebből a pozícióból nagyon sokat lehet tenni a kisebbségi jogok védelmében, annál inkább, hogy párhuzamosan a jogi bizottságnak is tagja vagyok, ahol rövidesen bemutatom a nemzetről szóló jelentésemet”. /Mózes Edith: „Sokat tehetek a kisebbségi jogok védelmében”. Frunda György az Európa Tanács monitoring bizottságának elnöke. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 26./
2005. január 27.
Auschwitz felszabadulásának 60. évfordulóján Európa-szerte az antiszemitizmus elleni küzdelemre szólították fel a világot az államfők, politikusok. Strasbourgban is külön napirendként szerepelt az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének ülésszakán a megemlékezés. A holokauszt áldozatainak számáról szóló adatok becslések, különböző források más-más adatokat tettek közzé aszerint, hogy mikor és hol kutattak. Az auschwitzi múzeum 1,1 millióra teszi az Auschwitzba irányított európai zsidók számát. Az auschwitzi tábort 1945 januárjában a Vörös Hadsereg elől menekülő nácik felszámolták, felrobbantották a II. és a III. krematóriumot és elégették az irattár nagy részét. A holokauszt áldozatainak többsége, közel 6 millió zsidó, ezen kívül 3,3 millió szovjet hadifogoly, 2,5 millió nem zsidó származású lengyel állampolgár, németek, kelet- és nyugat-európai emberek százezrei, akiket különböző politikai, vallási és szociális szempontok miatt likvidáltak. /Auschwitz felszabadulásának 60. évfordulója. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 27./
2005. február 3.
A görög katolikus egyház a strasbourgi emberjogi bírósághoz fordul, miután a Legfelsőbb Bíróságon is elvesztette a marosvásárhelyi „kis katedrális” visszaszerzéséért indított pert. /B. D. T.: Strasbourgig is elmennek. = Krónika (Kolozsvár), febr. 3./
2005. február 7.
Wass Albert ügye a strasbourgi Európai Emberijogi Bíróság elé kerülhet. Vekov Károly egykori parlamenti képviselő szerint az ügyészek döntése „a bonyodalmaktól való félelmet tükrözi”. Vekovot, akit írásban tájékoztatott a Legfőbb Ügyészség arról, hogy Wass Albert ügyében nem lehet semmítési eljárást indítani, a Mediafaxnak elmondta: a hazai bíróságokon támadja meg az ügyészségi döntést, de azt sem zárta ki, hogy szükség esetén a strasbourgi Európai Emberijogi Bírósághoz fordul. /Strasbourg elé kerülhet a Wass-ügy perújrafelvételének elutasítása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./
2005. február 9.
A Strasbourgban székelő Európa Tanács mint nemzetközi emberjogi intézmény az utóbbi másfél évtizedben amolyan mentsvárrá vált az erdélyi magyar közösség számára is. Frunda Györgyöt az Európa Tanács monitoring-bizottsága elnökének választották meg. A bizottság megbízásából készített jelentést a nemzet mibenlétéről. Jelentésében az egyéni kisebbségi jogok mellett szerepel a kollektív jogok fogalma is. Kitér továbbá a nemzeti kisebbségek és az anyaország viszonyára, e kapcsolat természetes és szabadon gyakorolt jellegére. /Béres Katalin: Nemzet, nemzeti kisebbség, emberi jogok – európai mércével. Frunda György nyilatkozik új megbízatásáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./
2005. február 9.
1999-ben a Legfelső Bíróság elutasította a hírhedt Agache-perben elítélt kézdivásárhelyi polgárok fellebbezését. Frunda György, az ügyvédjük bejelentette, hogy a strasbourgi Emberjogi Bíróságnál megtámadja az ítéletet. Ennek alapján Filip Orbán Daniela Kamillát hét évre, Paizs Ottót és Héjja Dezsőt négy, Reiner Antalt és Kanabé Sándort három-három évre ítélték. Ketten börtönbe kerültek, mások elhagyták az országot. Február 8-ra tűzték ki a tárgyalást. Frunda kérte, hogy hosszabbítsák meg a dokumentáció beküldésének határidejét, ez megtörtént. Február 28-ában állapodtak meg, hogy minden bizonyító iratot beszerezhessenek. /Béres Katalin: Perújrafelvétel Strasbourgban. Az Agache-per elítéltjei reménykedhetnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./
2005. február 25.
A gyergyószentmiklósi tanács kész a strasbourgi emberjogi bíróság elé vinni az autonómia-referendum ügyét. A város – többségében RMDSZ-es képviselőkből álló – tanácsa egyhangúlag szavazta meg a népszavazás kiírásáról szóló határozatát, és utólag nem vonta azt vissza a Hargita megyei prefektúra ismételt felszólítása ellenére sem. A Hargita megyei közigazgatási bíróság nemrég a határozatot megtámadó prefektúra mellett döntött. /Zilahi Imre: Gyergyó Strasbourgban fellebbezne autonómiaügyben. = Krónika (Kolozsvár), febr. 25./
2005. március 1.
Magyarország és Románia közötti kereskedelmi forgalom – 1992 óta folyamatos bővüléssel – a múlt év január-novemberi 11 havi adatai szerint újabb rekordszintet ért el, már átlépte a 2 milliárd USD-s határt. 2004. december 31-ig 5010 magyar tőkeérdekeltségű cég volt bejegyezve Romániában, ezzel Magyarország a 7. legnagyobb befektető Romániában. A bejegyzett cégek törzstőkéje 347,07 MUSD, ez a 12. helyet jelenti a romániai külföldi befektetők rangsorában, de valójában mintegy 720-740 MUSD-re becsülhető a ténylegesen befektetett össztőke értéke. A román származású tőke magyarországi jelenléte 6010 bejegyzett vállalkozásban 50-55 MUSD jegyzett tőkét képviselt. Magyarország EU-csatlakozása negatívan hatott az agrártermékek romániai exportjára – a gabonafélék exportja például 62,53%-kal csökkent – az elmúlt napok strasbourgi fejleményei az agrárkereskedelem javulását is lehetővé teszik idén. Az Európai Parlament február 22-i plenáris ülésén Strasbourgban megadta hozzájárulását az EK-Románia Társulási Megállapodás kiegészítő jegyzőkönyvének aláírásához. Magyarország és Románia 2004. május 1. előtt ugyanis a CEFTA keretében kedvezményes feltételekkel bonyolíthatta egymás közötti áruforgalmát. Magyarország EU-tagsága azonban az egyezmény felmondását tette szükségessé, mivel az EU tagállamainak harmadik országokkal fenntartott kereskedelmi kapcsolatait a közös kereskedelempolitika szabályozza. /Magyar-román gazdasági kapcsolatok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./
2005. március 2.
Kuszálik Péter szerint a Székely Nemzeti Tanács és vezetői a lúzerek, a vesztesek, Orbán Viktor lúzerei. Az SZNT a védőhatalmi státust is említette. Kuszálik sietett jelezni, hogy védőhatalmi státust Katona Ádám emlegette nyolc évvel ezelőtt. „Amennyiben két NATO-tagállam között egyáltalán szóba jöhet a „védőhatalmi státus” fogalma” – tette hozzá Kuszálik. Most „Csapó József éppen Strasbourgban tárgyal valakivel. /Kuszálik Péter: Morfondír. A lúzerek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./
2005. március 4.
Reiner Antal neve, sorsa az Agache-per kapcsán vált közismertté. Egyike azoknak a kézivásárhelyi embereknek, akiket egy hírhedt, koncepciós perben ítéltek el, s aki a rá kiszabott börtönbüntetést le is töltötte. 1989. december 22-i napon Kézdivásárhelyen a tömeg közvetlen kínzójára támadt, egy pénzéhes, vad és örökös bosszúvágytól lihegő milicistára, Agache Aurelre. Sok embernek okozott bajt, bánatot, többeket megvert, kifosztott, volt, akit megerőszakolt. Agachével végzett a népharag. Teljesen ötletszerűen öt embert választottak ki és megvádoltak gyilkossággal. Az elítélés nem volt jogilag tiszta eljárás (2001. március 26-án a Legfelsőbb Bíróság megfellebbezhetetlen döntése értelmében Filip Orbán Gabriella Kamillát hét évre, Paizs Ottót és Héjja Dezsőt négy-négy évre, Reiner Antalt és az időközben elhunyt Konrád Jánost három-három év börtönbüntetésre ítélték). Börtönben valójában csak Reiner ült, mert a beteg Héjját néhány hét után kiengedték, Paizs és Filip Kamilla Magyarországra menekült, Konrád meghalt. A román állam a forradalom hősévé avatta a néhai milicistát, szobrot és díszsírhelyet állítottak neki, és egyik gyermeke, Agache Aurel Dionisie megfogadta, hogy bosszút áll apja úgynevezett gyilkosain, perelt és perelt, s a román bíróság mindig neki adott igazat. Így történhet meg, hogy az egyetlen emberen, akinek volt még valamije – Esztelneken egy kis házrésze –, Reiner Antalon fogja behajtani az apján esett sérelmet. Az elfogult és igazságtalan ítéletet Frunda György ügyvéd a strasbourgi emberjogi bírósághoz továbbította. 2005. március 15-én Agache egyik gyermeke elárverezteti Reiner Antal házát. Addig kellene Háromszék polgárainak az eddig gyűjtött 47 millióhoz még 47,6-ot összegyűjtenie. /Simó Erzsébet: Negyvenhétmillió lejen múlik. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 4./
2005. március 7.
Eörsi Mátyás többévi ajnározás után kijelentette: ,,Medgyessy húzzon el!” A kolozsvári fiatalok jól megjegyezhették ezt, mert kolozsvári látogatása alkalmával egy rövid ,,NEM”-be sűrítve visszamondták-mutatták neki. Eörsi Mátyás SZDSZ-es országgyűlési képviselőt, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök külpolitikai tanácsadó testületének elnökét a kolozsvári fiatalok nem engedték be Bocskai István kolozsvári szülőházába. A tüntetők Eörsi Mátyást ,,Hazaáruló!”, ,,Nemzetáruló!” kiáltásokkal búcsúztatták. ,,Szóval, úgy gondolom, hogy az egységes magyar nemzet egy nagyon szép kifejezés, de igazából hamis, nem hiszem, hogy igaz” – mondta Eörsi az Országgyűlésen. Eörsi Mátyás a státustörvény ellen szavazott, vehemensen ellenezte az elszakított magyarok magyar állampolgárságának visszaadását. Eörsi Mátyás Strasbourgban román újságoknak nyilatkozva kifejtette: a Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a román hatóságokat provokálja, és konfliktust teremt Magyarország meg Románia között. Az autonómiát s Magyarország védnökségét a magyar kisebbségek ügyében egy ,,nagy lánggal elmondott lózung”-nak minősítette. /Sylvester Lajos: Húzzon el…! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 7./
2005. április 15.
„Románia azt szeretné, ha Magyarország az elsők között ratifikálná Románia EU-csatlakozási szerződését” – hangoztatta április 14-én Mircea Geoana volt külügyminiszter, a szenátus külügyi bizottságának elnöke, miután megbeszélést folytatott az Országgyűlés külügyi bizottságának Németh Zsolt által vezetett küldöttségével. A fideszes politikus hangsúlyozta: a magyar parlament támogatja ugyan Románia EU-csatlakozását, de fenntartásokkal. Megismételte, Budapest fontosnak tartja, hogy a romániai magyarság autonómiája megvalósulhasson. A honatya továbbá kiemelte a székely fejlesztési régió létrehozásának szükségességét, majd javaslatot tett parlamentközi munkacsoportok alapítására. Titus Corlatean bírálta a Fidesz európai parlamenti képviselőit amiatt, hogy a strasbourgi szavazás előtt Románia csatlakozását „megpróbálták” az erdélyi magyarság és a Székelyföld autonómiájának megadása feltételéül szabni. /Rostás Szabolcs: Autonómiaügyben bírálja az ellenzék a Fideszt. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 15./
2005. április 22.
Másodfokon is elveszítette a székelyföldi autonómiáról szóló népszavazás kiírásának ügyében zajló pert a gyergyóditrói tanács. A tanács jogi képviselője, Kincses Előd szerint a 2001/215. referendumtörvény rendelkezései ellentmondásosak. Az ügyvéd szerint az április 19-i tárgyaláson a táblabíróság semmibe vette a gyergyóditrói tanács védelemhez való jogát azzal, hogy nem napolta el a tárgyalást, miközben Kincses Előd ugyanaznap Bukarestben tárgyalt, és nem lehetett jelen. Kincses a strasbourgi emberjogi bírósághoz fordul az autonómiaigény elutasítása és a védelemhez való jog semmibe vétele miatt. /Szucher Ervin: Kincses Strasbourghoz fordul. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 22./
2005. május 13.
Az úgynevezett intergroup tanácskozásán Strasbourgban az európai autonómiák és kisebbségi önkormányzatok tapasztalatairól cseréltek eszmét, elsősorban nyugat-európai példák – Katalónia, Baszkföld, Dél-Tirol, Korzika, Skócia, Wales, Flandria, Vallónia, az Åland-szigetek, Grönland, a Feröer-szigetek – alapján. Olyan dokumentum előkészítésén dolgoznak, amely összefoglalja az autonómia jogi érvényesítésének feltételeit és lehetőségeit az Európai Unióban. Tabajdi Csaba (MSZP), a csoport társelnöke elmondta: az EU-nak nincs kisebbségvédelmi rendszere, nincs kidolgozott jogi normarendszere a kisebbségi autonómiák vonatkozásában, mégis található néhány szilárd fogódzó az uniós alapelvek között. A szubszidiaritás alapelve, a megfelelő pénzügyi forrásokkal rendelkező önkormányzatok és az önálló fejlesztési-közigazgatási régiók tulajdonképpen 80–90 százalékban megvalósítják az autonómiát. Az autonómia szerinte csak a többség és a kisebbség megegyezésén alapulhat. Gál Kinga (Fidesz–MPSZ) alelnök szerint az autonómia fogalmát az önkormányzatiság, a kisebbségi jogok és az önrendelkezés oldaláról egyaránt meg lehet közelíteni. Bauer Edit, szlovákiai magyar képviselő azt hangsúlyozta, örömteli dolog, hogy a kisebbségvédelem terén megtörtént az első lépés az Európai Parlamentben is. „Az a célunk, hogy a szubszidiaritás és az önkormányzatiság elve alapján alakítsuk ki az unióban érvényes jogi normarendszert” – emelte ki. /Az autonómia szabályozását sürgetik a magyar EP-képviselők. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./
2005. május 14.
Az európai autonómiák és kisebbségi önkormányzatok tapasztalatait beszélte meg május 12-én Strasbourgban a Nemzeti Kisebbségekért, Alkotmányos Régiókért és Regionális Nyelvekért Frakcióközi Csoport (EP-Intergroup), amely Tabajdi Csaba MSZP-s EP-képviselő kezdeményezésére alakult tavaly decemberben. A Frakcióközi Csoport munkájában több mint negyven európai parlamenti képviselő – 17 országból, 7 politikai csoportból – vesz részt, így a legnagyobbak közé tartozik az EP-ben. Elnöke a 2004-2009-ig tartó parlamenti ciklusban Tabajdi Csaba, társelnöke Michl Ebner (EPP-ED), dél-tiroli kisebbségi politikus. A nyolc alelnök között van Bauer Edit felvidéki magyar politikus és Gál Kinga Fideszes EP képviselő. A május 12-i tanácskozáson az autonómia kérdésköréről előadást tartott Tabajdi Csaba, az Intergroup elnöke, Christoph Pan, a bolzanoi Etnikai Csoportok Intézetének igazgatója, Ignasi Guardans Cambo katalán európai parlamenti képviselő, Komlóssy József az Európai Etnikai Kisebbségek Nemzetközi Érdekvédelmi Társaságának /FUEN/ alapítója és jelenlegi alelnöke. Gál Kinga Fideszes EP-képviselő előadását írásban kapták meg a résztvevők. /Guther M. Ilona: Pozitív tapasztalatok az európai autonómiákról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./
2005. június 1.
„Engedje meg Markó Béla és a Jóisten, hogy megkérdőjelezzem, miszerint minden erdélyi magyarnak néppártinak és kereszténydemokratának kell lennie” – jelentette ki Eckstein-Kovács Péter szenátor, aki szerint elfogadhatatlan, hogy az Európai Parlamentbe küldött RMDSZ-es megfigyelőknek kötelező módon az Európai Néppárt (EPP) tagjainak kell lenniük. Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője elmondta: ülésükön 32 törvényhozóból 28 volt jelen, ezt a kritériumot elfogadták. Az RMDSZ várhatóan három megfigyelővel rendelkezik majd Strasbourgban. Az együttes frakció döntésének értelmében minden RMDSZ-es törvényhozó egyénileg megpályázhatja a tisztséget. A frakció meghatározta, hogy küldöttjének kötelező módon az EPP-be kell felsorakoznia. Eckstein-Kovács Péter szenátor közölte: ilyen körülmények között nem nyújt be pályázatot. Szerinte nem jó az, hogy az RMDSZ-t egy ideológia irányába mozdítják el. Márton Árpád szerint a kötelező EPP-tagság mellett szól az, hogy az RMDSZ tagja a néppártnak. A néppárt a legerősebb frakció az EP-ben, és a felvidéki Magyar Koalíció Pártja is tagja a keresztény-demokrata frakciónak. /Borbély Tamás: Vita az EP-megfigyelők kritérium-rendszere miatt. Eckstein-Kovács Péter a kötelező EPP-tagság miatt nem pályázik a tisztségre. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./
