Valentin Gabrielescu parasztpárti szenátor igen sötéten látja Romániának az Európai Uniójába és NATO-ba való belépésének esélyeit. A Strasbourgban Romániát képviselő tíztagú delegációból csak hárman tudnak beilleszkedni az Európa Parlament különböző pártfrakcióiba: Adrian Severint a szociáldemokraták, Frunda Györgyöt és Valentin Gabrielescut kereszténydemokraták fogadták be. A többiek - mivel az Európa Parlamentből "hiányzik" az RNEP, NRP és az SZMP - csak ődöngenek - nyilatkozta a szenátor, aki szerint a román delegáció másik nagy hátránya az, hogy - ellentétben a magyar küldöttséggel - nem ismernek egyetlen idegen nyelvet sem. /Paunescuék csak ődöngenek. Az Európa Parlament nem ért románul. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./
1996. április 3.
Frunda György szenátor, aki az RMDSZ képviselője az Európa Tanácsban, felszólalásában kifejtette, hogy az Európa Tanács túl keveset tett a kisebbségekért, fel kell tehát gyorsítani a kisebbségvédelmet. Kérte, hogy a helyi autonómia chartáját tekintsék védő dokumentumnak, továbbá azt, hogy az ET bizottsága ne csak az illető ország kormányával tárgyaljon, hanem a kisebbségek képviselőivel is. Ezt a két javaslatot elfogadták, jelen voltak a raportőrök is. Beszéde után, amikor hazatért Strasbourgból, a szélsőséges pártok hazaárulással vádolták. Komoly diplomáciai látogatások történtek, a látogatók a román integrációs folyamatokról érdeklődtek. Richard Holbrooke kifejtette, hogy Románia érdeke a kisebbségi kérdés megoldása és Magyarországgal való viszonyának rendezése. - Az RMDSZ-en belüli csatározások természetesek egy párt életében, jelentette ki Frunda György, azt viszont elutasítja, hogy egyes kollégáknak nem számít a romániai magyarság érdeke. - Tárgyalni kell a román pártokkal egy esetleges koalícióról. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 3./
1996. április 26.
Románia ET-megfigyelőinek újabb jelentését vitatta meg ápr. 25-én Strasbourgban az Európa Tanács jogi bizottsága. A tagok máj. 20-ig tanulmányozzák a szöveget. Adrian Severin képviselő a BBC-nek nyilatkozott: úgy döntöttek, hogy titkokban tartják a jelentés szövegét, hogy a nacionalista-xenofób mozgalmak ne használhassák föl a választási kampányban. A bizottsági döntés ellenére az Adevarul ápr. 26-i száma ismertette a jelentés tartalmát. A dokumentumban negatívumként szerepel a 133 polgármester leváltása, akik szinte mind ellenzékiek voltak, továbbá: az egyetlen papírgyárnak kiszolgáltatottak a lapok, ez gazdasági cenzúrát jelent, nincs haladás a jogtalanul elvett javak visszaadásában, az egyházügyi törvény elkészítésében. A tanügyi törvényt úgy kellene módosítani, hogy a magyar és a többi kisebbség megkapja mindazon jogokat, melyeket a törvény életbelépése előtt élvezett. /Az ET szeme továbbra is rajtunk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27-28./
1996. május 12.
A nagyváradi Varadinum egyhetes ünnepségsorozat máj. 12-én "Otthont a hazában" címû közéleti fórummal zárult. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke leszögezte, hogy az autonómia óvhatja meg a kisebbségeket az asszimilációtól. Takács Csaba ügyvezetõ elnök arról beszélt, nem mellékes, hogy Magyarország hogyan fogadja az autonómia gondolatát. Markó Béla az integrációnak arra a veszélyére utalt, hogy a közös mosószer Strasbourgtól Csíkszeredáig ne jelentsen egybemosódást: "nem egyenruhába bújt Európára van szükségünk". Tõkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke utalt arra, senki ne áltassa magát, hogy a kisebbségben levõ szórványvilágot meg lehet menteni, azonban Székelyföldnek igenis van jövõje. Bírálta a magyar kormányt, mert az euroatlanti integrációért "hajlamos feláldozni" a magyar kisebbség ügyét. Kifejtette: "tragikus lenne", ha Magyarország bekerülne, Románia pedig kimaradna az Európai Unióból. /Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, máj. 13./ A nagyváradi magyarság a múlt héten immár ötödik alkalommal ülte meg májusi ünnepét, a Festum Varadinumot, ezúttal a millecentenárium jegyében. A római katolikus és a református püspökség, valamint a Bihar megyei RMDSZ szervezésében számos egyházi, kulturális és politikai rendezvényre került sor a Szent László király által alapított városban. A varadinum hagyományos ünnepi szentmisével és körmenettel kezdõdött és Szabó Magda Az a szép fényes nap... címû darabjának premierjével zárult. A fórumon "Megbûnhõdte már e nép" címmel emlékeztek a kommunizmus romániai magyar áldozatai, különös tekintettel az erdélyi '56-ra, és annak következményeire. A kevésbé erdélyi 1956-ról Tófalvi Zoltán marosvásárhelyi újságíró beszélt. Elõadása komoly dokumentációs munkára épült, melynek eredményeképpen errõl a kérdéskörrõl könyvet fog kiadni a szerzõ. Fülöp G. Dénes, a vásárhelyi Vártemplom lelkipásztora saját meghurcoltatására, börtönéveire emlékezett. Az ellenállásról, a nagyváradi Ellenpontok szamizdat kiadványról Szõcs Géza költõ beszélt; a rendezvényre nem tudott eljönni az 1980-as évek elején mûködött csoport több vezéregyénisége, Tóth Antal Károly, Ara Kovács Attila és Molnár János. /Wagner István: Varadinum 1996. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./ Tõkés László máj. 13-án az MTI tudósítójának nyilatkozva leszögezte: félreérthetõnek tartja a nagyváradi fórumon általa mondottak összefoglalását, mintha tragikus lenne, hogy Magyarországnak sikerülne az euroatlanti integráció, Romániának pedig nem. Valójában azt nevezte tragikusnak, ha Románia leszakadna Magyarországtól és más integrációs fázisba kerülne. Ez ugyanis kétszeresen sújtaná a romániai magyarságot. Markó Béla hasonlóképpen vélekedett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./ A fórum után nyilatkozott Tõkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az Erdélyi Naplónak. Megbocsáthatatlannak tartotta, hogy a dél-tiroli osztrák-olasz megbékélési modellre vonatkozó javaslatát nemcsak Bukarest utasította el, hanem a magyarországi vezetõk sem reagáltak rá érdemben, ezzel hozzájárultak az RMDSZ által fontosnak tartott megoldások leértékeléséhez. Bírálta Tom Lantos amerikai képviselõt is, aki a romániai magyarság képviselõinek véleményét figyelmen kívül hagyva kifejezte elismerését a romániai demokratikus fejlõdéssel kapcsolatban. Tom Lantos jelentésében azt írta, hogy Romániában "megjavult a helyzet az etnikai, vallási kisebbségek ügyében is." Megtörténhet, hogy még az idén kisiklik az RMDSZ -jelentette ki a püspök. Markó Béla azonban nem tart a kisiklástól. Tõkés László a vajdasági magyarság szervezetei közötti szakadást elrettentõ példának tartja az egész határon túli magyarság számára. Egyfelõl a többségi nacionalizmusok munkálkodnak ezen, másfelõl az anyaországi politika nem ellensúlyozza a többségi nacionalizmusok megosztó hatását, sõt igyekszik nem ellentétbe kerülni a többségi nemzetek politikai kurzusával - hangsúlyozta az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Véleménye szerint az RMDSZ nem érzi, hogy többszínûségében támogatását élvezné az anyaországi kormánypolitikának. Ennek következtében annyira felerõsödhet az amerikai és nyugat-európai úgynevezett integrációs nyomás, hogy a most elõretolult mérsékeltnek nevezett irányvonal az RMDSZ-ben abszolút kedvezményben részesül, ugyanakkor a másik oldal, az autonomista háttérbe szorul és nem vállalhatja a közösséget ezzel a fajta uralkodó irányzattal. - Arra a kérdésre, hogy minek tulajdonítja a lakása környékén többször látott távcsöves fényképezõgéppel felszerelt gépkocsikat, válaszában a politikai terrorizmust jelölte meg. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 22./
1996. június 24.
A strasbourgi székhelyű Francia-Magyar Társaság nemrégiben levélben tiltakozott a kolozsvári városi vezetés politikája ellen. A polgármesternek címzett levélben Fabienne Wassmer, a társaság elnöke elmondta, hogy a társaság támogat egy kolozsvári gyermekintézményt is. Strasbourgban utcát neveztek el Petőfi Sándorról, noha a költő soha nem tette be a lábát a városba, 1994-ben pedig Petőfi-emléktáblát helyeztek el Strasbourgban. Ilyen előzmények után határozottan tiltakoznak azért, hogy Kolozsváron a Petőfi utca nevét megváltoztatták és kérik a korábbi utcanév visszaállítását. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./
1996. szeptember 28.
Frunda György szenátor hazatért Strasbourgból, ahol részt vett az Európa Tanács munkálataiban. Június végén nyújtotta be Strasbourgban az RMDSZ álláspontját a Jansson-memorandummal kapcsolatban. A román kormány pedig szeptember 26-án nyújtotta be a memorandumra adott válaszát. Senkinek sem volt ideje a választ áttanulmányozni, ezért a bizottság úgy döntött, hogy a román választ, az RMDSZ-álláspontot és a Romániáról szóló Jansson-jelentést nov. 6-án fogják megtárgyalni Párizsban. Ezek bizalmas jellegű dokumentumok addig, amíg a bizottság nem tárgyalja meg őket. Frunda György, az RMDSZ államelnök-jelöltje hazatérése után folytatta kampánykörútját Máramaros megyében. /November hatig - bizalmas. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28-29./
1996. szeptember 30.
A múlt héten Strasbourgban járt Frunda György szenátor, s részt vett az Európa Tanács munkálataiban. Felszólalásában a finnországi svédek és a spanyolországi katalánok helyzetét hozta fel, mert ezek a példák bizonyítják: ah egy nemzeti közösség jogait biztosítják, s szülőhazájukban valóban otthon érezhetik magukat, akkor ők stabilizáló faktorokká válnak az adott országban. - Az alapszerződéssel kapcsolatban fontosnak tartja, hogy mindkét ország jóhiszeműen teljesítse feladatait. Az RMDSZ-nek pedig parlamenti úton kell orvosolni a szerződés hiányosságait. /Zsehránszky István: az ár nagyobb lesz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./
1996. november 5.
Frunda György szenátor, az RMDSZ ET-képviselője nov. 5-én Strasbourgba utazott, hogy részt vegyen az Európa Tanács parlamenti közgyűlése jogi bizottságának munkálatain, amelynek napirendjén a Romániáról készített Jansson-jelentés megvitatása szerepel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 6., 903. sz./
1996. november 6.
Nov. 6-án Strasbourgban ülésezett az ET parlamenti közgyűlésének jogi bizottsága, az ülésen a Romániáról készített memorandum, az ún. Jansson-jelentés szerepelt. Frunda György felszólalásában kifejtette: a memorandum titkos volt, ennek ellenére a sajtó "jóvoltából" Romániában már ismert. Javasolta, hogy az ET raportőrei az új kormány beiktatása után látogassanak el Romániába és készítsenek új jelentést, amelyben felkérik az új kormányt, hogy azokat a kötelezettségeket, amelyeket Románia 1993-ban vállat, de még nem teljesített, záros határidőn belül teljesítse. A jogi bizottság úgy döntött, hogy a három dokumentumot nyilvánosságra hozza, utasítja a jelentéstevőket új jelentés kidolgozására, amelynek megvitatására 1997 áprilisában kerül sor. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 7., 904. sz./
1996. november 15.
Tőkés László és Tempfli József nagyváradi püspökök nov. 8-18-a között közös szolgálati körúton vesznek részt Németországban, melyet a Németországi Magyar Szervezetek Szövetsége szervezett. A következő városokban fordultak meg: München, Köln, Bonn. Mainz, Frankfurt am Main, Freiburg, Stuttgart. Ellátogattak Strasbourgban az Európa Parlamentbe is ellátogattak. Nov. 8-án Münchenben tartotta ülését a Szent László Alapítvány kuratóriuma, melynek tagjai között van a két erdélyi püspök is. Ez az alapítvány ökumenikus összefogással kívánja felkarolni a romániai magyar és egyházi oktatás ügyét. Nov. 11-én Bonnban külügyminisztériumi tisztviselők fogadták a püspököket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./
1996. november 22.
A Moldovai Köztársaság Strasbourgban ratifikálta a kisebbségek védelméről szóló európai egyezményt. Az egyezménynek akkor lesz jogi érvénye, ha 12 ország aláírja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./
1998. április 18.
Ápr- 18-án Bukarestben megtartotta első ülését Radu Vasile kormánya. Radu Vasile miniszterelnök Strasbourgba utazik, ahol részt vesz az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének ülésén. Szenátorként Vasile volt eddig a közgyűlésen részt vevő román küldöttség vezetője. Az Európa Tanács hagyománya, hogy amennyiben valamelyik résztvevő vezető tisztséget nyer el országában (elnökké, kormányfővé választják), meghívják, hogy vendégként szólaljon fel a parlamenti közgyűlésen. A kormányfő elmondta: Strasbourgban felszólalásának fő mondanivalója az lesz, hogy Romániában véget ért egy hosszú politikai válság, jó programot dolgozott ki a kormány, és az ország "monitorizálásának" megszüntetéséről hozott tavalyi európa tanácsi határozatban megfogalmazott elvárások mind érvényesülnek. /MTI/
1998. április 20.
Az Amnesty International Strasbourgban, az Európa Tanács székhelyén közzétett jelentésében azzal vádolta Romániát, hogy az országban az utóbbi években is számos alkalommal megsértették az emberi jogokat: a rendőrök bántalmaztak, kínoztak roma kisebbséghez tartozókat és faji megkülönböztetést alkalmaztak velük szemben, továbbá homoszexualitás miatt embereket börtönöztek be. A jelentés több súlyos emberijog-sértést részletesen ismertetett. Eszerint például 1997 júniusában egy Costica nevű, jégkrémlopás vádjával elfogott 10 éves cigány fiú lábára a rendőrök kötelet erősítettek, és a gyereket egy híd korlátjáról a mélybe lógatták, azzal fenyegetve őt, hogy ledobják. Összeverték a fejét és megrugdalták, az orvosi látlelet szerint koponyatörést és egyéb súlyos sérüléseket szenvedett a fiú, aki máig viseli ennek nyomait. Az Amnesty International szerint 1997. márciusa és 1998. januárja között Romániában mintegy 25 esetben ért rendőrök fegyverétől halálos lövés menekülésben lévő tolvajokat, illetve következett be haláleset a börtönökben a rossz bánásmód és a kínzások miatt. A nemzetközi emberjogi szervezet arra hívta fel az Európa Tanácsot, hogy vesse latba befolyását Romániánál - amely egyébként már több mint négy éve tagja a páneurópai szervezetnek -, hogy Bukarest és az összes tőle függő hatóság teljes mértékben tartsa be valamennyi, az emberi jogokkal kapcsolatos kötelezettségvállalását. Az Amnesty International olyan megerősített információval is rendelkezik, miszerint homoszexuálisokat tartanak börtönben a romániai büntetőtörvénykönyv 200. cikkelye alapján, amely a felnőttek közti, közös beleegyezéssel a magánéletben fenntartott homoszexuális viszonyt is bűnnek tekinti. A nemzetközi emberjogi szervezet szerint a román hatóságok nem védik meg az országban élő roma kisebbséget a rasszista indíttatású erőszakcselekményektől. A 90-es évek elejétől több tucatnyi roma közösséget ért ilyen támadás, ezek személyi sérüléseket és anyagi károkat okoztak, de a rendőrség nem folytatott ez ügyekben vizsgálatot. Az ápr. 20-i ülésnapon az Európa Tanács képviselői előtt felszólaló Radu Vasile új romány kormányfő azt hangoztatta, hogy az európa tanácsi határozatban tavaly, az ország ET-megfigyelési rendszerének megszüntetésekor megfogalmazott elvárások mind érvényesülnek. Az Amnesty International jelentéséről, az emberi jogok megsértésének romániai eseteiről megkérdezett Radu Vasile kijelentette: "Teljes mértékben és őszinte meggyőződéssel elutasítom e vádaskodásokat". Ugyanakkor hozzátette: "Lehetséges, hogy előfordulnak rendőri visszaélések a roma kisebbséggel szemben, de azok csak szórványos esetek, nem egy szándékos politika következményei". /MTI/
1998. április 21.
Ápr. 21-én Radu Vasile miniszterelnök Strasbourgban utazott és beszédet mondott az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén, majd sajtókonferencián nyilatkozott. Már indulása előtt hangsúlyozta, hogy utazásának egyik célja: végérvényesen megszüntetni Romániai monitorizálását, annak ellenére, hogy a korábbi feltételeket nem teljesítette. Radu Vasile kijelentette, hogy Románia minden vállalását teljesítette, illetve ami még hátra van, teljesíteni fogja. Elmondta, hogy a román kormány az elkobzott javakat visszaszolgáltatja, illetve kárpótlást nyújt, de csak olyan szellemben, hogy az ne sértse mások emberi jogait. A helyhatósági és az oktatási sürgősségi kormányrendelet kérdésére is kitért, mondván, előnyben részesítik a kormány változatát. A román miniszterelnök egy kérdésre válaszolva köszönetet mondott Magyarországnak és Csehországnak azért, hogy méltósággal reagáltak egy osztrák miniszternek arra vonatkozó felszólítására, hogy vezessenek be vízumkötelezettséget a román állampolgárok számára. Egyben leszögezte, hogy Románia vigyázni fog saját keleti határain, hogy megakadályozza a titkos bevándorlást, ügyelve arra, hogy megőrizze a jó kapcsolatokat a Moldovai Köztársasággal. Az az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén Becsület-érdemrenddel tüntették ki Radu Vasilét. - A román kormányfő hazatérése után sietett megnyugtatni honfitársait: kizárt dolog, hogy a romániai monitorizálás folytatódna. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./
1998. április 21.
Frunda György RMDSZ-szenátor is felszólalt Strasbourgban, az Európa Tanács vitanapján, és bírálta a monitorizálás gyakorlatát: miért csak az új tagokat ellenőrzik, amikor a régiek sokszor nem tartják tiszteletben az alapvető emberi jogokat? Miért van az, hogy egyes monitorizált országokat szigorúbban bírálnak el? Frunda sorra tette fel a hasonló kérdéseket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./ Ezzel Frunda Románia ellenőrzésének megszüntetése érdekében szólalt fel!
1998. május 4.
Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága /VET/ elnöke, az MVSZ elnökhelyettese közleményt adott ki a kettős állampolgárságról. Hangsúlyozta, hogy nem folyamodott magyar állampolgárságért. A kettős állampolgárság kérdéskörét változatlanul az egész magyar nemzetet érintőnek tartja. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése kidolgozta az Európai Egyezményt az Állampolgárságról /European Convention on Nationality - Council of Europe, European Treatics, ETS No. 166 - Strasbourg, 1997. IX. 6./. Kovács László külügyminiszter 1997. okt. 30-án látta el kézjegyével az egyezményt. A 32 cikkelyből álló egyezmény részletesen kitér a kettős állampolgárságra. Kitér azokra az esetekre, amikor egész közösségek kerülenk új államok fennhatósága alá. /Patrubány Miklós: A kettős állampolgárságról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./
1998. május 6.
Az Európa Tanács külügyminisztereinek strasbourgi találkozóján Andrei Plesu külügyminiszter köszönetet mondott magyar kollégájának, Kovács Lászlónak, amiért ez nem támogatta Karl Schlögl osztrák belügyminiszter azon javaslatát, amely a Magyarországra, Csehországba és Lengyelországba utazó román állampolgárok számára vízumkényszert szorgalmaz. Plesu "igazán európainak", a "jövőből jött válasznak" nevezte Kovács László állásfoglalását, és ugyanakkor aggodalmának adott hangot annak kapcsán, hogy "Európa kupolája alatt" olyan nyilatkozatok is elhangzanak, amelyek nem az Európai Unió határainak kibővítését, hanem azok megerősítését sugallják. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./
1998. május 25.
Az Európai Néppárt női képviselete meghívásának eleget téve Böndi Gyöngyike Máramaros megyei képviselő részt vett az "Éljen az európai polgárnő!" címmel Strasbourgban megtartott nemzetközi szemináriumon. Az RMDSZ képviselője felszólalásában a Romániában élő nemzeti kisebbségekhez tartozó nők, nőegyesületek, női tisztségviselők sajátos gondjaira, problémáira hívta fel a figyelmet, különös tekintettel a romániai magyar nők helyzetére, lehetőségeire. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 25., 1270. sz./
1999. január 27.
Jan. 25-én Strasbourgban, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén Frunda György szenátort választották az Európa Tanács Jogi Bizottságának egyik alelnökévé. /Népújság (Marosvásárhely), jan. 27./
1999. február 2.
Rosszhiszeműen fogadta a román közvélemény Frunda György szenátornak, a román ET-küldöttség tagjának, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése jogi bizottsága frissen megválasztott alelnökének azt a javaslatát, amely az európai kisebbségek jogainak tiszteletben tartását vizsgáló ad hoc bizottság létrehozását célozta. A román sajtóban napvilágot látott tudósítások szerint mind a koalíciós, mind az ellenzéki pártok hevesen tiltakoznak e bizottság létrehozása ellen, és Románia monitorizálásának felújításán való mesterkedéssel vádolják az RMDSZ-t. - "Ezt a javaslatot nem most, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének múlt heti ülésén tettem, hanem még 1998 szeptemberében, de csak az idén került napirendre" - részletezte az ügy hátterét Frunda szenátor. - A javaslatot készségesen támogatók tíz különböző országból és meglehetősen különböző ideológiájú csoportból valók. Már csak ez a tény is azt bizonyítja, hogy mennyire odafigyelnek mindenhol a kisebbségi kérdésekre, és mennyire igyekeznek orvosolni ezeket. Ennek a bizottságnak a létrehozása nem románellenes, és nem célozza Románia monitorizálásának újraindítását. Ez egy olyan testület lenne, amely felleltározná minden országban a létező kisebbségi problémákat, ugyanakkor kötelezi a tagországokat, hogy aláírják és ratifikálják a Kisebbségi Keretegyezményt, illetve a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját. A bizottság ugyanakkor kidolgozna egy mellékletet az Európai Emberjogi Egyezményhez - magyarázta Frunda hozzátéve: ennek a mellékletnek a kidolgozására vonatkozó tervről még 1993-ban megegyezés született, amelyet kézjegyeikkel szentesítették az ET-tagállamainak elnökei, köztük a volt román elnök, Ion Iliescu is. "Indirekte", tehát ő maga is kezdeményezte a bizottság létrehozását. - Nem célom Románia monitorizálása - hangsúlyozta Frunda. - Sőt! Ismeretes, az Amnesty International nyomást gyakorol különböző nyugati képviselőkre, hogy indítsák végre újra a monitorizálást. Felszólalásomban viszont épp amellett érveltem, hogy igenis támogatni kell a jelenlegi román kormányt, mert csak ez szavatolhatja a demokratikus jogállam létrehozását Romániában. Nagyrészt ennek is köszönhető, hogy a ET bürója elfogadta azt a nyilatkozatot, amelyet múlt hétfőn mutatott be Daniel Tarchys főtitkár, és amely feltétlen támogatásáról biztosítja a román demokráciát és kormányt - mondotta Frunda. - Egyértelmű tehát - folytatta -, hogy akik támadnak, rosszhiszeműen teszik, a céljuk nem más, mint kiszorítani az RMDSZ-t a kormányból, engem meg lehetőleg az ET küldöttségéből. Nem is csoda, hiszen ez a fajta hozzáállás egyértelműen sérti a nacionalista, posztkommunista pártok érdekeit - nyilatkozta a szenátor kijelentve: a vitatott bizottság különben a román állam számára is jogi keretet biztosíthat a külföldön élő román közösségek védelmére. Frunda Györgytől megtudtuk, mind Strasbourgban, mind a román delegáció tagjainak a részéről a javaslat fogadtatása - bár erről a román sajtó nem tájékoztat - igenis kedvező volt. /Székely Kriszta: Nem célunk Románia monitorizálásának újraindítása - nyilatkozta Frunda György szenátor. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./
1999. február 4.
1997 decemberében a nagyváradi római katolikus püspökség a pártatlan ítélkezés reményében azt kérte a Legfelsőbb Bíróságtól, hogy a püspöki palota tulajdonjogáért indított pert helyezzék át más városba. Hosszas huzavona után csak 1998 szeptemberében született meg a döntés: a pert Buzauban folytatják. Ott azóta sem tűzték napirendre az ügyet. Tempfli József megyéspüspök kijelentette, hogy szeptember óta lett volna idő a tárgyalásra. Eltökélt szándéka, hogy minden belső jogorvoslati lehetőséget kimerít, s ha ez sem segít, akkor igazáért a strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordul. /Péter I. Zoltán: Római katolikus püspöki palota. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 4./
1999. március 17.
Márc. 17-én Norvégia - az Európa Tanács tagjai közt 25- ikként - Strasbourgban átadta a nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó európai konvenció ratifikációs okmányát. Norvégiában dánokon, svédeken, finneken kívül egyebek közt mintegy 40 ezer lapp él. Az oslói kormány ezzel kötelezte magát az elismert kisebbségek nyelvhasználatának és kulturális kibontakozásának elősegítésére az iskolában és a közéletben. Biztosítania kell a kisebbségi nyelvek használatának lehetőségét a tömegtájékoztatásban, a hatóságoknál és az utcatáblákon. Elismerik saját neveik használatára vonatkozó jogukat is. - A konvenció idén július elsejével lép életbe. Az Európa Tanács egy év elteltével megvizsgálja majd, hogy betartották-e a konvenció rendelkezéseit. A konvenció egyebek közt Ausztriában, Németországban, Szlovéniában, Szlovákiában, Svájcban és Magyarországon van már érvényben. /Európai kisebbségvédelmi konvenció. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 18./
1999. április 28.
Strasbourgban megnyílt az Európa Tanács újabb ülésszaka; napirendjére tűzte Frunda György RMDSZ-szenátor titkosszolgálatok működésével, ellenőrzésével kapcsolatos jelentésének a megvitatását is. Nemcsak a kelet-európai, hanem minden európai ország titkosszolgálatát érinti az ügy. A Frunda-jelentés ajánlásokat fogalmaz meg, a leglényegesebb természetesen a szemléletváltás a titkosszolgálatok munkájában, rendeltetésében. A titkosszolgálatoknak a jövőben oly módon kell működniük, hogy ne jelentsenek veszélyt az állampolgárok számára, ezek az ügynökségek nem folytathatnak titkos, leleplező és megtorló tevékenységet kisebbségek és vallási csoportok ellen. Az Európa Tanács első alkalommal tárgyal a kisebbségek kapcsán közösségeket megillető jogokról - ugyanis Strasbourgban mindeddig a kisebbségekhez tartozó személyekről és nem kollektív alapon kisebbségekről beszéltek! /(ágopcsa [Ágopcsa Marianna]): Strasbourgi szemléletváltás. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 28./
1999. május 5.
Máj. 5-én Bukaresten Markó Béla RMDSZ-szövetségi elnök és Frunda György szenátor, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének RMDSZ-képviselője, az ETPK jogi és emberjogi bizottságának alelnöke vett részt az RMDSZ-vezetés szokásos heti sajtóértekezletén. Markó Béla bevezetőjében a sajtóértekezlet fő témájaként a Frunda György szenátor által az ET Parlamenti Közgyűlésén Strasbourgban egyhangúlag elfogadott, a titkosszolgálatok működésére vonatkozó jelentését jelölte meg, tekintettel arra, hogy a sajtóban félremagyarázások láttak napvilágot e jelentéssel kapcsolatban. A máj. 4-i koalíciós tárgyalásokkal kapcsolatban a szövetségi elnök kijelentette, a találkozót az RMDSZ kérte, azzal a céllal, hogy koalíciós szinten tisztázzák az álláspontokat a parlament asztalán álló néhány fontos törvény nemzeti kisebbségeket érintő cikkelyeivel kapcsolatban. Ezúttal ismét ígéretet kaptak, hogy partnereink támogatni fogják a kisebbségi vonatkozású cikkelyek elfogadását. Az egyetemmel kapcsolatban az RMDSZ álláspontja változatlan: magyar nyelvű felsőfokú oktatási intézményekre van szükség. Frunda Györgynek a titkosszolgálatokról szóló jelentését az ETPK egyöntetűen elfogadta, ezzel az ET ajánlásává vált, és alkalmazását külön bizottság fogja monitorizálni az egyes országokban. A jelentés pontos előírásokat tartalmaz a titkosszolgálatok megszervezésére, hatáskörére és demokratikus ellenőrzésére vonatkozóan. A titkosszolgálatok nem használhatók fel elnyomó szervként a politikai pártok, etnikai vallási közösségek és más kisebbségi csoportok ellen. A jelentést Strasbourgban a román ellenzéki pártok képviselői is megszavazták, itthon viszont bírálják egyes - a nemzeti kisebbségeket érintő - kitételeit. /RMDSZ-sajtóértekezlet. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./
1999. június 28.
Jún. 21 és 25 között Frunda György szenátor részt vett Strassburgban az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének munkálatain. A múlt hét egyik legfontosabb eseménye a parlamenti közgyűlés főtitkárának megválasztása volt. A tisztséget végül az RMDSZ által is támogatott Walter Schwimmer, az Európai Néppárt jelöltje nyerte el. Az Európa Tanács megvitatta az Ukrajnáról szóló jelentést, és ennek következtében egy utolsó 6 hónapos határidőt szabott meg az ET által támasztott feltételek teljesítésére. Ha az említett időtartam alatt Ukrajna nem módosítja megfelelően törvényeit és nem teljesíti az ET-feltételeket, melyek között a nemzeti kisebbségek helyzetének javítása is szerepel, akkor fél év múlva felfüggesztik a parlamenti közgyűlés ukrán tagjainak a szavazati jogát. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 28. - 1502. sz./
1999. november 18.
Nov. 18-án, a bukaresti Táblabíróság másodfokon ítéletet hozott az "Agache-ügyben". A Táblabíróság részben helyt adott az ügyészség fellebbezésének: Konrád Jánost három év börtönbüntetésre ítélte és két évre felfüggesztette a polgári jogok gyakorlását. Ugyanakkor visszautasította a vádlottak fellebbezését, megerősítve a Törvényszék első fokon hozott határozatát. Az ítélet nem végleges, megfellebbezhető. Frunda György, a védelem ügyvédje hangsúlyozta, nem bűncselekményről, hanem forradalmi tettről van szó: nem lehet öt embert kiemelni egy forradalmi tömegből. Fellebbeznek a Legfelső Bírósághoz, és ha ott sem kapnak megfelelő jogorvoslást, akkor a strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordulnak. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 18. - 1605. sz./
1995. január 24.
Göncz Árpád köztársasági elnök és Horn Gyula miniszterelnök jan. 24-én lemondta Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkárral tervezett budapesti találkozóját, így tiltakozva az RMDSZ betiltását kilátásba helyező fenyegetések ellen. /MTI/ Ezen a napon Hrebenciuc Kovács László külügyminiszterrel tárgyalt. A megbeszélés után a kormányfőtitkár közölte, hogy hazatérve tárgyalni kíván az RMDSZ vezetőivel és bízik abban, hogy a Budapesten szinte földrengésnek tűnő vitát sikerül rendezni. Megállapodtak abban, hogy febr. 1-jén Strasbourgban, az ET kisebbségvédelmi keretegyezményének aláírásakor Kovács László találkozik Melescanu külügyminiszterrel. /Új Magyarország, jan. 25./ Hrebenciuc a tárgyalást rendkívül gyümölcsözőnek nevezte, szerinte az RMDSZ-nek el kell döntenie, hogy mikor szerepel pártként és mikor érdekvédelmi szervezetként. Kovács László viszont kifejtette, hogy Hrebenciuc válaszai egyáltalán nem voltak megnyugtatóak. A román kormány a gazdasági átalakulást segítő törvények elfogadása érdekében engedményeket tesz a kisebbségi kérdésben. /Magyar Nemzet, jan. 25./ Viorel Hrebenciuc úgy próbálta beállítani a román igazságügy-miniszter hivatalos közleményét, mintha az magánvélemény lenne. Nem sikerült! Sem a magyar kormány, sem egyetlen parlamenti párt nem hajlandó diplomatikus mosollyal viszonozni a román vezetés legújabb húzását. /Népszava, jan. 25./ Székely László Budapest politikai üzenete Bukarestnek címmel kommentálta azt, hogy a magyar vezetők nem fogadták Hrebenciucot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./ Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese szerint az igazságügy-miniszter "tudja, hogy nemsokára meg fognak válni tőle. Azaz bukásának küszöbén tett ezt a kijelentést. A vendég ugyanakkor azt is elmondta, hogy az RMDSZ-nek másképpen kellett volna reagálni a történtekre. És igaza van." "...nekem is ez a véleményem" - mondta Törzsök Erika. /Kurír, jan. 25./
1995. november 8.
Nemcsak Clinton elnök fejezte ki aggodalmát az új román oktatási törvény, a magyarok jogfosztása miatt /Iliescu elnökkel történt találkozóján/, nemcsak George Pataki, New York állam kormányzója háborodott fel, nemcsak az Európa Tanács szerezhetett tudomást erdélyi magyar diákok Strasbourgban járt küldöttségétől arról, hogy tovább szűkültek az anyanyelvű képzés lehetőségei, hanem a nemzetközi közvélemény is mind szélesebb körben értesül minderről, szaporodnak a tiltakozások. Tüntettek például a távoli Ausztráliában az erdélyi magyarság fokozódó elnyomása ellen. A tüntetésen részt vettek az ausztriai románok is. Australia-Romanian Human Right Association annak a szervezetnek a neve, amely az ausztráliai románokat hívta erre a tüntetésre. A társaság vezetője Ion Berechet újságíró, aki nemrég még az Azi bukaresti lap tudósítója volt, tehát szoros kapcsolatban áll a román fővárossal. Az ellenzéki Romania Libera egyik szeptemberi számában Anton Uncu ugyanúgy "leplezi le" Ion Berechetet, mint a Ceausescu-korszakban: renegáttá minősíti: "Volt Ioan, most John, jövendőbeli János". /Új Magyarország, nov. 8./
1995. november 10.
Dec. 17-én ismét Romániába látogatnak az Európa Tanács raportőrei, hogy megvizsgálják, miként teljesítette Románia az 1993. évi csatlakozási vállalásait, tájékoztatott Frunda György RMDSZ-szenátor, aki nov. 8-án érkezett vissza Strasbourgból, ahol az ET parlamenti közgyűlése jogi bizottságának ülésén vett részt. Elmondta még, hogy őt bízták meg, képviselje az ET jogi bizottságát a Közép-európai Kezdeményezés nov. 28-án Strasbourgban sorra kerülő, a kisebbségi jogok kérdéséről szervezett tanácskozásán. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./
1995. február 1.
Melescanu külügyminiszter febr. 1-jén Strasbourgban aláírta az európai kisebbségvédelmi keretegyezményt, egyszerre Kovács László magyar külügyminiszterrel /az ET 33 tagállamából 22 ezen a napon csatlakozott az egyezményhez/.A magyar és román külügyminiszter találkozott Strasbourgban és megállapodott az alapszerződéssel kapcsolatos munkák felgyorsításáról. Kovács László sürgette, hogy a román kormány határolja el magát az RMDSZ elleni kampánytól. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./ A Magyar Nemzetnek nyilatkozva Melescanu derűlátóan értékelte megbeszélésüket és hangsúlyozta: reméli, hogy még a párizsi stabilitási konferencia /márc. 20./ előtt elkészül az alapszerződés. Ennek aláírására Bukarest szívesen látná vendégül Horn Gyula miniszterelnököt. A román fél most Brassót ajánlotta fel a magyar főkonzulátus színhelyének. /Magyar Nemzet, febr. 2./ Az RMDSZ a mostani keretegyezményt visszalépésnek tekinti az ET 1201. számú határozatához képest, mert hiányzik belőle a nemzeti kisebbség fogalmának meghatározása, továbbá az autonóm intézmények létrehozásának joga, jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. /Magyar Hírlap, febr.2./
