„Helyi tudáshálót hozunk létre 260 vidéki közösségben Romániában. A vidéken élő lakosság 17,7 százaléka élvezheti majd a legújabb technológiák eredményeit, ez 1 millió 700 ezer embert jelent. A kiválasztott települések között örvendetes, hogy igen jól szerepeltek a magyarlakta megyék települései: Hargita, Szilágy, Maros, Bihar, Szatmár vagy Arad megyéből részt vehetnek ebben a programban” – nyilatkozta Nagy Zsolt miniszter Bukarestben, a Távközlési és Informatikai Minisztérium A Tudás forradalma címmel szervezett konferenciája szünetében. A Tudásalapú Gazdaság programot a Világbank és a román kormány finanszírozza, összértéke 69,4 millió dollár. /S. M. L. : Létrejön az E-tudás hálózata. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./
2007. február 20.
Közös tanácsülésen döntötte el a Szatmár megyei Szaniszló és magyarországi szomszédja, Ömböly önkormányzata: határátkelő megnyitását kezdeményezik a két település között. A találkozón jelen volt Gazda László magyarországi és Erdei D. István romániai parlamenti képviselő is. Erdei D. István képviselő szerint az elbírálás akár néhány hónap alatt megoldódhat. A döntés történelmi fontosságát hangsúlyozva kiemelte, hogy 1920 óta először kezdeményezi román fél határátkelő megnyitását Magyarország felé. /Mészáros Júlia: Új határátkelőt nyitnának. = Krónika (Kolozsvár), febr. 20./
2007. február 21.
Tőkés László református püspök kampánystábja panaszt tesz a magyar kormánynál azzal kapcsolatban, hogy álláspontja szerint az RMDSZ saját érdekeire használja a magyar hatóságok által az erdélyi magyar oktatás támogatására kiutalt összegeket. Szilágyi Zsolt volt RMDSZ-es képviselő, a püspök kampánystábjának elnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke február 20-án sajtótájékoztatón kijelentette: “megengedhetetlen az a mód, ahogy az RMDSZ-vezetők használják fel a magyar kormány által biztosított pénzt”, ezért több erdélyi magyar szervezet fel fogja kérni a magyar kormányt, hogy indítson vizsgálatot az ügyben. “A magyarországi hatóságok nagyot tévedtek, amikor a Kelemen Hunor által vezetett Iskola Alapítványra bízták a pénzalapok kezelését, mivel ez az RMDSZ zsebalapítványa” – mondta Szilágyi. A volt képviselő azt állítja, több bizonyíték van a birtokában arról, hogy más célokra használják a magyar gyerekek oktatására szánt pénzt. Szilágyi szerint az RMDSZ csak akkor adja át a magyar kormány által biztosított 20 000 forintos támogatás kérésére a formanyomtatványokat, ha a kérelmezők nem támogatják aláírásukkal vagy különböző akciókban való részvétellel Tőkés László EP-jelölését. Szilágyi több megyéből említett eseteket, amikor “az RMDSZ aktivistái zsarolták és megfélemlítették Tőkés püspök támogatóit”. Szatmár, Kolozs és Bihar megyében “az RMDSZ polgármesterei és alpolgármesterei figyelmeztetik a Tőkést támogatókat, hogy nem kapnak többé fűtéstámogatást”. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 21./ Eddig 55 ezer aláírás gyűlt össze Tőkés Lászlónak, az RMDSZ a 150 ezren is túl van már. „Annak ellenére, hogy a sajtó megírta, és országszerte magánszemélyek is felrótták, az RMDSZ folytatja a megfélemlítés és zsarolás útján történő aláírásgyűjtését – hangoztatta Szilágyi Zsolt. – Felszólítjuk ezért Kelemen Hunort, az RMDSZ kampányfőnökét, számoljon el az oktatási-nevelési támogatásként kapott pénzekkel. Nyilatkozzék arról, hogy a 20 ezer forintos összeg a szövetség aláírásért cserébe osztogatott saját pénze, politikai megvásárlásra szánt fejkvóta, avagy a magyar kormány költségvetéséből származó, a határon túli magyar diákoknak szánt oktatási-nevelési támogatás. ” Kovács Péter, az RMDSZ kampányfőnökének helyettese ismételten cáfolta az „árukapcsolás” tényét. Állítása szerint sehol nem folyik semmiféle nyomásgyakorlás. Kovács Péter egy esetleges magyar állami ellenőrzéstől sem tart. Korábban Kelemen Hunor RMDSZ-es kampányfőnök is tagadta a visszaélésekről szóló híreszteléseket. Kovács Péter cáfolta a kolozsvári Szabadság napilapban megjelent állítást is, miszerint Nagy Zsolt, az RMDSZ-lista első helyén álló EP-képviselőjelölt a monostori református templomban gyűjtött aláírásokat a hétvégén. „Nem a templomban, hanem köztéren gyűjtött, a járdán” – emelte ki. Nagy Zsolt internetes naplójában ezzel szemben szó szerint a következő bejegyzés olvasható: „Az istentiszteleten résztvevőkkel beszélgetünk, támogató aláírásokat is gyűjtünk. ” /Gergely Gizella, Lukács János: Feljelentik az RMDSZ-t. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./
2007. március 5.
„A csatlakozási tárgyalások során a kormány igyekezett eltitkolni a romániai magyar kisebbség problémáit, többet beszéltek a drogokról és a cigánykérdésről, mint az erdélyi magyarok problémáiról” – bírálta Tőkés László püspök Szatmárnémetiben a Brüsszelben tevékenykedő erdélyi magyar politikusok munkáját. A szatmárnémeti egyházmegyei presbiteri konferencián a 44 egyházközségből mindössze 14 képviseltette magát. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke tartott ünnepi istentiszteletet, majd Sipos Miklós, a szatmári egyházmegye esperese sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a presbiteri szövetség rendezvényén ilyen alacsony létszámban jelentek meg az érintettek. Az esperes beszámolt arról, hogy a szatmári egyházmegyében – Szatmár megyében két egyházmegye működik – eddig 3300 aláírást sikerült összegyűjteni Tőkés László európai parlamenti (EP) képviselői jelöltségének támogatására, tíz gyülekezettől viszont még egyetlen aláírást tartalmazó ív sem érkezett. „A politikum kihasználja az egyházat, elvárja, hogy engedelmes szavazópolgárok legyünk, de mi választópolgárok akarunk lenni! Eddig a politikusaink egyszerűen csak eldöntötték, ki képviseljen minket, most viszont magunk választhatjuk meg azt az embert, aki kiáll ügyünkért, akár az Európai Parlamentben is” – buzdította Tőkés László püspök támogatására az egybegyűlteket /Babos Krisztina: Megrótták a presbitereket. = Krónika (Kolozsvár), márc. 5./
2007. március 8.
A Szatmár megyei Egri községben Csűry Bálint, európai hírű nyelvész, néprajzkutató nevét vette fel az iskola. Szabó Elek polgármester közölte, a sok gyerekre való tekintettel bővítik az iskolát is. A három települést egyesítő községben mintegy 300 óvodás és iskolás tanul, mindhárom helyen szűkös körülmények közt. Ezért a helyi önkormányzat úgy döntött, bővítik az iskolákat. Egriben, ahol 150 gyermek vesz részt az oktatásban, emelet-ráépítéssel hoznak létre több tantermet, Újegriben és Batizgombáson a meglévő osztályokat bővítik. /Bővülnek a magyar iskolák Szatmár megyében. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./
2007. március 9.
Az RMDSZ-nek kétszázezer támogató aláírásra van szüksége ahhoz, hogy indulhasson a május 13-ra tervezett EP-választáson, előzetes becslések szerint a jövő hét végi összesítésnél várhatóan a 310 ezret is túllépi az aláírások száma. A Tőkés László független jelöltnek aláírásokat gyűjtő stáb is bejelentette: összegyűlt a szükséges százezer aláírás. Jelzések szerint a két lista között számos átfedés van; a jogszabályok viszont tiltják, hogy egyazon személy több párt vagy független jelölt indulását támogassa aláírásával. Csík térségében 26. 143 RMDSZ jelölteket támogató aláírás gyűlt össze, Háromszéken 35. 026, Maros megyében 53. 200, Szatmár megyében pedig 22. 205 aláírás. Kiskorúak felhasználásával vádolja az RMDSZ-t az EP-választásokhoz szükséges aláírásgyűjtésben az SZNT. Gazda Zoltán, az SZNT titkára hozzátette, hogy az RMDSZ minden egyes behozott aláírásért három banit fizet. Márton Árpád, az RMDSZ alsóháromszéki területi szervezetének ügyvezető elnöke cáfolta a vádakat. Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei ügyvezető elnöke jelezte, a kongresszuson bejelentett 40 ezret is rég túlhaladták, Kolozs megyében 20. 100 aláírás gyűlt össze. A harmincezres magyar ajkú lakosságú Fehér megyében központilag leosztott 3. 500 helyett jelenleg 5000-nél tartanak. Beszterce-Naszód megyében a tervezett 3. 500 aláírás már rég összegyűlt, azt 5. 200-ra emelték. /Célba ért az aláírásgyűjtés, háromszázezren túl az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./
2007. március 16.
Közösen ápolná a jövőben szabadságharcos Bem apó emlékét a lengyelországi Tarnov és a Szatmár megyei Szamoskrassó. Kevesen tudják, hogy 2000-ben Szamoskrassón Bem-emlékmúzeumot hoztak létre. A múzeumot az 1848-as forradalom évfordulója alkalmából Tarnovról, Bem apó szülővárosából érkező vendégek látogattak meg azzal a céllal, hogy együttműködjenek a partiumi településsel. Megegyeztek abban, hogy december 8–9-én Bem-emlékünnepséget szerveznek Szatmárnémetiben és Szamoskrassón. Szamoskrassón ekkor ünnepelik a múzeum alapításának 7. évfordulóját. A későbbiekben időszakos kiállításokkal mutatkozna be a Tarnov Szatmár megyében. Bem tábornok, az 1848-as szabadságharc idején Erdélyt is bejárta. Bem tábornoknak 1998-ban állítottak emléktáblát Szamoskrassón, Lengyelország nagykövete jelenlétében. Az emlékszobát két évvel később nyitották meg, a forradalom helyi relikviáit és a Bem alakjához fűződő tárgyakat állították ki. A jelenleg látogatható kiállítás anyagának nagy része Tarnovból származik. /Gergely Gizella: Találkozások Bem apóval. = Krónika (Kolozsvár), márc. 16./
2007. március 26.
Hatósági támogatás hiányában megfeneklett a szatmárnémeti Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Közművelődési Társaság és a Bíró Lajos Ökológiai Társaság rákszűrésre irányuló kezdeményezése. A két egyesület a Szatmárnémeti mellett lévő Szatmárudvariban akart kutatásokat folytatni, a községben ugyanis feltűnően gyakoriak a rákos megbetegedések. Az országos statisztikai adatok szerint Szatmár megye vezető helyen áll a daganatos megbetegedések terén, a gyomor-, a tüdő- és a vérrák a leggyakoribb rákbetegség. /Babos Krisztina: Bújócska a rákszűréssel. = Krónika (Kolozsvár), márc. 26./
2007. április 12.
Másodszor szerveznek népszavazást Szatmár megyében Ráksa önállósodásáért. Község nélküli községháza, külföldre ingázó lakosság, hagyományos és modern egyvelege fogadja az Avas-vidéki Ráksára látogatót. Avasújvároshoz jelenleg egy nagyobb és hat kisebb település (Kőszegremete, Újvároshegy, Ráksa, Ráksahegy, Rózsapallag, Pallaghegy) tartozik. A községközpont és Kőszegremete a község két magyar települése, Ráksa közel háromezres lakosságának több mint 60 százaléka román nemzetiségű. Ha Ráksa különválik, Avasújváros község etnikai összetétele lényegesen megváltozik – több mint kétharmados lesz a magyarság aránya. /Babos Krisztina: Üres luxusvillák falva. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 12./
2007. április 17.
Az április 15-én második alkalommal megtartott népszavazás eredményeként Szatmár megyében különvált Ráksa Avasújváros községtől, ezáltal Avasújvárosban a magyarság részaránya kétharmadosra emelkedett. Most a többség beleegyezett a többségében román ajkúak lakta Ráksa leválásába. A változást azért szorgalmazták az avasújvárosiak, mert – bár a község nyolc települést számlál – általában a polgármester személyéről a népes ráksai lakosság dönt, és ők határoznak a községi tanácsosok többségéről is, a megválasztott elöljárók pedig a költségvetési pénzek nagy részét saját falujukba irányítják. Az utóbbi években Avasújváros jórészt községi költségvetésből teremtette meg a különválás feltételeit: polgármesteri hivatalt, rendőrségi székházat és kultúrotthont építettek a faluban. A különválásról szóló döntés akkor emelkedik törvényerőre, ha a parlamenti jóváhagyás után megjelenik a Hivatalos Közlönyben a vonatkozó kormányhatározat. /Babos Krisztina: Magyar község alakul az Avasban. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 17./
2007. április 18.
A Szatmár megyei római katolikus püspökség le akarja bontani a Szatmárnémeti központjában fekvő nyári színházat. A székesegyház mögötti udvaron az 1960-as években kialakított szabadtéri színház helyén föld alatti parkolóház, illetve bevásárlóközpont létrehozását tervezi az egyház, mivel tavaly visszakapták a területet. Jelenleg Szatmárnémetiben a nyári színház az egyetlen olyan létesítmény, ahol nagyszabású rendezvényeket lehet szervezni, ugyanis a városnak nincs sportcsarnoka, és az Északi Színház és a művelődési ház befogadóképessége meglehetősen kicsi. „A püspökség már bemutatta a tanácsosoknak a székesegyház udvarára vonatkozó átszervezési terveit, hogy ezeket bevehessük a városrendezési tervbe. A zárt udvart megnyitnák a főtér, illetve a régi poliklinika irányába, így létrehoznának egy átjárót, ami beleillik a városrendezési tervbe” – nyilatkozta Ilyés Gyula polgármester. Kifejtette, jövőre az önkormányzat egy másik szabadtéri színház építését tervezi, ezzel szeretnék pótolni a várost ért veszteséget. /Babos Krisztina: Színházat bont az egyház. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 18./
2007. április 20.
Huszonnégy kőműves tanul ezekben a napokban Erdély egyik legszebb neoreneszánsz kastélyában, a Szatmár megyei Hadadon. Újratanulják a „falazáselméletet”. Erre azért van szükség, hogy az EU által is elismert diplomát megkaphassák az amúgy már évek óta ebben a szakmában dolgozók. Baranyai Tibor, a szatmári Traian Vuia Szakközépiskola igazgatója – aki egyúttal a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Szatmár megyei szervezetének elnöke is – jól felkészült mérnököket és mestereket jelölt ki előadóknak. A kastély tulajdonjogát nemrégiben visszakapó Dégenfeld Pál azzal a feltétellel adta hosszabb időre a református egyház használatába az épületet, hogy a helyi és a környékbeli lakosság művelődését, tudásgyarapítását szolgálja. A kőművesség mellett szakács- és kereskedelmi tanfolyamokat is indítanak. Kurta-Tőtös Beáta lelkipásztor-igazgató arról tájékoztatott, hogy a Dégenfeld Kulturális Központ programja egész évre lefedett. Április 27-én a szatmári színészek felléptével jótékonysági estet szerveznek, melynek bevételét a kastély további javítására fordítják. Május 5-én egyházmegyei ifjúsági majálisnak ad otthont, majd következnek a MADISZ vakációs rendezvényei – néptánc- és angol-nyelvtáborok, ősztől pedig folytatódnak a szakmai tanfolyamok. /S. L. : „Kastélymester”-képzés Hadadon. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./
2007. április 24.
Huszonnyolc önkéntes házibeteg-gondozó könnyíti meg ezentúl a Szatmár megyei idős, beteg személyek mindennapjait. A megyei Caritas-szervezet az elmúlt egy évben vállalkozó szellemű, segítőkész önkénteseket toborzott az önkormányzatok, illetve az egyházak segítségével. A Caritasnak öt településen működik beteggondozó szolgálata, mostantól az önkéntesek is besegítenek: kiváltják a gyógyszereket, elintézik a házból kimozdulni nem tudó betegek hivatali ügyeit, főként társaságot biztosítanak a többnyire magányos, idős személyek számára. Az akciónak sokkal nagyobb sikere volt vidéken, mint Szatmárnémetiben. Szatmárnémetiben sok esetben maguk a rászorulók ellenezték, hogy önkéntes beteggondozó járjon hozzájuk, mivel féltek attól, hogy idegent beengedjenek a lakásukba. /Babos Krisztina: Vidéken könnyebb a Caritas dolga. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 24./
2007. április 27.
Etnikai alapon részesített előnyben Szatmár megyei magyar településeket Erdei István képviselő bizonyos költségvetési pénzek elosztásakor. Ez áll abban az Országos Korrupcióellenes Ügyészséghez (DNA) küldött feljelentésben, amelynek kapcsán már be is hívták a vádhatósághoz az RMDSZ-es politikust. A feljelentés az egyik parlamenti képviselőtől származik, aki Erdei István mellett hasonló vádakkal egy RMDSZ-es szenátort és egy államtitkárt is bepanaszolt a DNA-nál. A panaszos azt állítja: a magyar politikus tavaly azzal „zsarolta” a parlamentet, hogy nem szavazza meg a költségvetési törvény tervezetét, ha egyes Szatmár megyei magyar települések nem jutnak pénzösszegekhez. Erdei megerősítette, valóban behívták az ügyészségre egy feljelentés nyomán. Képtelenségnek minősítve a vádakat a politikus egyelőre nem kívánt részletekkel szolgálni az ügyről. /Korrupciós ügy a magyar lobbi? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./
2007. május 2.
Oktatási és művelődési központot létesít a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Szatmár megyében, Hadadon a Dégenfeld-kastélyban. A grófi család hajdani kastélyának használati jogát Dégenfeld Pál engedte át 39 évre a református egyháznak, miután tavaly visszakapta az épületet. A felújítási munkálatok költségeinek fedezésére az elmúlt hétvégén jótékonysági bált szervezett az egyházkerület az itt kialakított Dégenfeld Oktatási és Művelődési Központ javára, jelezte Kurta-Tőtös Beáta, az intézmény igazgatója. A központban jelenleg kőműves-tanfolyamnak ad otthont, idén már két tábort is szerveznek. Az egyházkerület ugyanakkor két termet bocsátott a hadadi református gyülekezet rendelkezésére, itt tartják az istentiszteleteket, valamint az imaórákat. A község temploma ugyanis 1991-ben földcsuszamlások következtében súlyosan megrongálódott, tavaly pedig összedőlt az imaterem. A hadadi immár a harmadik magyar oktatási és művelődési központ, amelyet a királyhágómelléki egyházkerületben alapítanak – a nagyváradi Sulyok Istvánról, illetve a Lorántffy Zsuzsannáról elnevezett intézetek mellett –, és még idén létrehoznak egy negyediket a Szatmár megyei Krasznamihályfalván. Ez utóbbit szintén egy Dégenfeld örökös, Dégenfeld Sándor jóvoltából alapíthatják meg, aki a köz javára ajánlotta fel a faluban nemrég visszakapott ingatlanát. „A Dégenfeld család azon igazi erdélyi arisztokráciához tartozik, akik számára a nemesi származás nemcsak rangot, hanem elkötelezettséget, hivatástudatot is jelentett. Ezért hoznak áldozatokat a közösség érdekében – hangoztatta Tőkés László királyhágómelléki református püspök a jótékonysági bált megnyitó köszöntőbeszédében. – A nemesi réteg felszámolásával eltűnt az a gazdasági elit, amely közcélokra adakozhatna. Az újgazdagok többségében még nem alakult ki az a lelkület, ami hajdanán az arisztokráciát jellemezte. Ezért nagyon keveset áldoznak a nemzeti önazonosságunk megőrzését célzó tevékenységekre” – tette hozzá a püspök. /Babos Krisztina: Szatmár megye – Művelődési központtá alakul a Dégenfeldek hadadi nyári lakja. = Krónika (Kolozsvár), máj. 2./
2007. május 3.
Vizsgálatot indított az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) Erdei-Doloczki István Szatmár megyei RMDSZ-es képviselő ellen. Az ügyben a Krónika értesülései szerint Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor, valamint Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes is érintett. Azzal vádolják Erdeit, hogy etnikai alapon osztotta el a Szatmár megyei településeknek tavaly kormányhatározat révén kiutalt pénzt. Erdei-Doloczkai István elmondta: a nyomozók 100 millió új lejről beszéltek, holott Szatmár megye összesen 48,6 millió lejt kapott a kormánytól. A vád azért is képtelenség, mivel nincs beleszólása abba, hogy mely települések kapjanak pénzt a kabinettől. /Farcádi Botond: Vizsgálat Erdei ellen. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./
2007. május 3.
Április 27–29. között Nemzetközi Történész Konferencia keretén belül előadássorozatra került sor Szatmárnémetiben és Marosvásárhelyen, II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemmé való beiktatásának 300-ik évfordulója tiszteletére. A tudományos megemlékezés Szatmárnémeti Főterén koszorúzással kezdődött, a Vécsey-ház udvarán található emléktáblánál. A történész-konferencia Viorel Ciubota előadásával kezdődött, aki a Szatmár megye múzeumában található Rákóczi-emlékekről beszélt. Őt követte Szőcs Péter tudományos kutató Szatmárnémetiből, aki a Szatmár vára és a Rákóczi-féle szabadságharc közötti kapcsolatokról értekezett. Mandula Tibor nyugalmazott tanár a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc jelentősebb eseményeit mutatta be a Partiumban. Ács-Muhi Csilla tanár, a Rákóczi felkelés hatásáról értekezett, Szatmár fejlődésére vonatkozóan. Ján Ádám eperjesi egyetemi tanár (Szlovákia) a Rákócziak Zborói uradalmát mutatta be a XVII. században, Gyulai Éva (miskolci tudományos kutató) az egyházi gyűjteményekben levő Rákóczi-relikviákról beszélt. A történész-konferencia keretében kiállítást nyitottak meg „Rákóczi-emlékek Szatmár megyében” címmel. További előadások hangzottak el: Zachar József, tudományos kutató, egyetemi tanár (Eger): 1707 – csendes háborús év a spanyol örökségért vívott Habsburg–Bourbon összecsapásban, Kónya Péter, egyetemi tanár (Eperjes – Szlovákia): Ottlyk György, II. Rákóczi Ferenc udvarmestere, Ulrich Attila, tudományos kutató (Nyíregyháza): Az ecsedi uradalom a Rákóczi szabadságharcban, Németi János, tudományos kutató (Nagykároly): A nagykárolyi gróf Károlyiak és az ecsedi uradalom, Zubánics László, helytörténész, újságíró (Beregszász): II. Rákóczi Ferenc alakja a kárpátaljai magyar irodalomban, Gebei Sándor, tudományos kutató, egyetemi tanár (Eger): II. Rákóczi Ferenc titulusai (princeps – dux), Tamás Edit, főmuzeológus (Sárospatak): A Rákócziak Sárospatak és Marosvásárhely történelmi kapcsolatrendszerében, Köpeczi Béla, akadémikus, egyetemi tanár (Budapest): A fejedelmi beiktatás francia szemmel, Mészáros Kálmán, tudományos kutató (Budapest): Katonai kinevezések, előléptetések a marosvásárhelyi országgyűlés idején. Április 28-án a nemzetközi történész-konferencia előadói, résztvevői, illetve Szatmárnémeti és Nagykároly politikusai, közéleti személyiségei emlékeztek meg a Majtényi síkon az 1711-es évi fegyverletételről. Április 28-án délután a nemzetközi történész-konferencia a marosvásárhelyi Vártemplomban folytatta munkálatait, abban a városban, ahol ezelőtt 300 esztendővel erdélyi fejedelemmé iktatták be II. Rákóczi Ferencet. A marosvásárhelyi tudományos tanácskozás Pál Antal Sándor tudományos kutató, nyugalmazott levéltáros előadásával kezdődött, aki Marosvásárhely helyét mutatta be a szabadságharc eseménysorozatában. László Márton (marosvásárhelyi levéltáros) a szabadságharc egyik legkiválóbb hadvezérének, Bercsényi Miklósnak az életútját érzékeltette. Ezt követően a székelyföldi kutatók Csíkszék, Udvarhely szék és Gyergyó alszék szerepét, lófő- és gyalogos katonáinak hozzáállását a szabadságharc eszményének a kibontakozásához külön-külön dolgozatokban mutatták be. Az előadók és az általuk bemutatott tanulmányok címei a következők voltak: Szőcs János muzeológus (Csíkszereda): A csíkiak II. Rákóczi Ferenc oldalán, Garda Dezső tudományos kutató, egyetemi docens (Gyergyószentmiklós): Gyergyói viszonyok a Rákóczi-féle szabadságharc idején, Zepeczáner Jenő múzeum-igazgató, tudományos kutató (Székelyudvarhely): Udvarhelyszék II. Rákóczi Ferenc idején. A következő két előadás II. Rákóczi György vallásosságára és valláspolitikájára vonatkozott. Tamási Zsolt tudományos kutató (Marosvásárhely) II. Rákóczi Ferenc vallásosságáról, míg Sipos Gábor levéltáros, egyetemi docens (Kolozsvár): II. Rákóczi Ferencnek az egyházakkal való kapcsolatairól értekezett. Ezt követően B. Szabó János tudományos kutató (Budapest): A fejedelmi jelvényekről és a fejedelmek beiktatásáról beszélt a XVI–XVII. századokban, majd Erdősi Péter tudományos kutató (Budapest): II. Rákóczi Ferencnek erdélyi fejedelemmé való beiktatásáról és ennek szertartásáról értekezett. Április 29-én Marosvásárhely lakói ünnepi istentiszteleten emlékeztek meg II. Rákóczi Ferencnek erdélyi fejedelemmé való beiktatásáról. Az igehirdető Henter György lelkipásztor mellett a Vártemplomban Köpeczi Béla és Egyed Ákos akadémikus is méltatta az esemény fontosságát. Ezt követően az ünneplő és emlékező gyülekezet a Vártemplom mellett lévő Rákóczi-szoborhoz vonult, ahol a Magyar Tudományos Akadémia, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, az Erdélyi Múzeum-Egyesület, illetve több magyarországi, szlovákiai, kárpátaljai és erdélyi civil szervezet koszorúzott. A koszorúzást kuruc nóták, illetve a magyar és a székely himnusz eléneklése tette ünnepélyesebbé. /Dr. B. Garda Dezső országgyűlési képviselő: Nemzetközi Történész Konferencia a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcról = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), máj. 3. – 18. sz. /
2007. május 4.
A Szatmárnémetiben működő Szent István Kör kidolgozta új munkatervét. Szőcs Péter elnök és Kereskényi Sándor alelnök elmondta, megállapodtak abban, hogy a kört jogi személyként fogják bejegyeztetni, így lehetősük lesz pályázati úton olyan pénzösszegekre szert tenni, melyek segítségével támogatási rendszert dolgoznának ki. Támogatnák a Szatmár megyei értékek feltárásán dolgozó történészeket, szorosabbra fűzhetnék kapcsolataikat a hasonló érdeklődésű helyi, hazai és külföldi szervezetekkel. Előadások lesznek a kulturális antropológia, a néprajz, a szociográfia vagy a statisztika területéről is. A filmklubot a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés szatmárnémeti szervezetével közösen működtetik. Fontosnak tartják a falvak múltját érintő helytörténeti kutatások szervezett támogatását. Fontos a programok összehangolása a többi civil szervezettel. Erre már eddig is volt példa, az EMKE, az EME, a Kölcsey Kör vagy a LiterArt esetében. Hasonló kapcsolat szükséges a Szent-Györgyi Albert Társaság, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, az EKE vagy a Pro Europa Liga esetében is. /Czinzel László Folyamatban a bejegyeztetés. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 4./
2007. május 10.
Hivatali visszaéléssel gyanúsítja az ügyészség korrupcióellenes ügyosztálya (DNA) Szabó Istvánt, a Szatmár Megyei Tanács elnökét és Riedl Rudolf Szatmár megyei alprefektust. Szabó és Riedl ellen bűnvádi eljárást indítottak. A szóvivő sem cáfolni, sem megerősíteni nem kívánta az Evenimentul Zilei című napilap értesülését, mely szerint Erdei-Doloczki István képviselő és a kormányfőtitkárság államtitkára, Cseke Attila ellen is bűnvádi eljárás indult. Az említett tisztségviselőket azzal gyanúsítják, hogy etnikai és politikai alapon osztottak közpénzeket Szatmár megyei önkormányzatoknak és cégeknek. A bukaresti napilap szerint a szatmári ügyet vizsgáló ügyész Doru Tulusnak a beosztottja, aki a Markó Béla által tavaly kapott feltűnően magas szerzői jogdíj ügyében is vizsgálódott. Az igazságügy-miniszter Tulus felmentését kezdeményezte. Szabó Istvánt tanácselnök elmondta, csak azután válaszol az üggyel kapcsolatos újságírói kérdésekre, ha a vizsgálat lezárult. Nem tért ki viszont az újságírói kérdések elől Riedl Rudolf alprefektus. Nem érti, miért folytatnak ellene is bűnügyi vizsgálatot, hiszen az ő tisztségéhez semmilyen pénzelosztói feladat nem tartozik. Az ügyészségi meghallgatáson azzal gyanúsították, hogy az ő segédletével osztotta Szabó István etnikai és politikai alapon a közpénzeket. Az alprefektus egyetlen példát sem tudott mondani arra, hogy voltaképpen melyek is a kifogásolt pénzátutalások. A pénzátutalásokról a kormány határozott, ezért Riedl nem tartja magát érintettnek. Markó Béla RMDSZ-elnök sajtótájékoztatóján úgy vélte, azért folyik vizsgálat a tisztségviselők ellen, mert parlamenti mandátumuk nyújtotta lehetőségeikkel élve, közösségük számára kívántak támogatást szerezni a költségvetésből. /Gazda Árpád: Népes a szatmári lista. Bűnvádi eljárás indult Szabó István megyei tanácselnök és Riedl Rudolf alprefektus ellen. = Krónika (Kolozsvár), máj. 10./
2007. május 11.
Digitális Románia-térképpel bővült egyebek mellett az Adatbank.ro. Több mint 300 romániai település utcaneveire, valamint házszámaira lehet rátalálni az Utcakeresővel – www.utcakereso.ro. A térképet folyamatosan frissítik, a közeljövőben Kolozs, Szilágy, Arad, Szatmár, Kovászna, valamint Bihar megye összes települése térképét is feltöltik. Az Utcakeresőben a települések román és magyar neve is szerepel. Az eligazodást egy beépített helységnévkereső is segíti, amely a Szabó M. Attila által összeállított, Erdélyi és moldvai helységnévtár digitalizált változatában keres. A multimédiatár térképtárában 28 erdélyi város térképét lehet továbbá megtalálni, de megtekinthető az észak-erdélyi autópálya nyomvonalának részletes térképe, Erdély nemzetiségi térképe is. Szintén az Adatbankban található a 150 legnagyobb magyar lélekszámmal bíró település adatlapja (https://150. adatbank.ro). A 150 településkartoték többek között ismerteti az egyes települések helységnévváltozásait, népszámlálási adatait, felekezeti és etnikai statisztikáját, 2004-es választási adatsorait, valamint a kapcsolódó közoktatási és politikai kataszteradatokat. Az Erdélyi Magyar Adatbank a Jakabffy Elemér Alapítvány és a Transindex internetes portál közös digitalizálási projektje, amely lényegében egy Erdélyre összpontosító, természettudományi alapkönyvtárat is tartalmazó széles multimédiatár. /Bálint B. Eszter: Internetes utcakereső indult. = Krónika (Kolozsvár), máj. 11./
2007. május 15.
Hangnemet váltott az RMDSZ a népszavazás előtti héten. Érvek Traian Basescu leváltásához címmel huszonegy pontból álló kampányanyagot készített az RMDSZ, elsősorban belső használatra, jelezte Kovács Péter ügyvezető alelnök. Az anyagban szerepel, hogy Basescu a titkosszolgálatok módszereit használja a politikai küzdelmekben, továbbá: az elnök „egyelőre csak a magyarság vezetőit támadja, de készül a magyar közösség közéletből való kisöprésére”. Az RMDSZ Bihar megyei szervezete pozitív kampányt folytat, tájékoztatott Szabó Ödön ügyvezető elnök. Saját transzparenseket nem készítettek. „Inkább embertől emberig próbáljuk meggyőzni a lakosságot a helyes döntésről” – mondta Szabó. Az RMDSZ Maros megyei szervezeténél a helyi szervezetek képviselői szintén embertől emberig haladva folytatnak felvilágosító kampányt. Kétezer plakátot és tizenötezer szórólapot osztott szét Udvarhelyszéken az RMDSZ területi szervezete, kampánykörutat is szervez. A körúton részt vesz Verestóy Attila szenátor, az udvarhelyszéki RMDSZ elnöke, valamint két parlamenti képviselő, Asztalos Ferenc és Antal István is. Az RMDSZ megkezdte a népszavazáson való részvételre buzdító huszonötezer plakát kihelyezését és százhuszonötezer szórólap terjesztését az erdélyi megyékben. Az Igen a demokráciára feliratú lapok önkéntesek segítségével jutnak el a magyar családok postaládáiba. Sepsiszentgyörgyön plakátragasztással, szóróanyag-kiosztással, valamint álláspontját a sajtóban ismertetve folytat kampányt az RMDSZ városi szervezete. A szóróanyag az RMDSZ alsó-háromszéki területi szervezetének időszakos, Háromszéki Közlöny című kiadványa. Sem Csíkszeredában, sem más városokban nem rendez nagyszabású fórumokat az RMDSZ, amely csupán szórólapokkal és plakátokkal kampányol – mondta el Ráduly Róbert Kálmán, az RMDSZ Csík-területi elnöke. Szatmár megyében ezekben a napokban zajlanak a tisztújító közgyűlések. /Kampányfinisre keményít be az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./
2007. május 16.
A Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) hivatalosan is bejelentette, vizsgálatot indított Erdei-Doloczki István képviselő, Szabó István, Szatmár megyei tanácselnök, Riedl Rudolf, Szatmár megyei alprefektus és Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes ellen. A DNA tájékoztatása szerint 2006 októbere és decembere között Szabó István vádlott Erdei-Doloczki István felbujtására Cseke Attila és Riedl Rudolf vádlottak bűnrészességével, tisztségeikkel visszaélve, pénzt osztott ki az állami költségvetésből Szatmár megye RMDSZ-es polgármesterei által vezetett településeknek. A pénzösszegeket a helyi közösségek által kezdeményezett programok, pályázatok finanszírozására utalta ki az állam, jelentette a DNA. Markó Béla, az RMDSZ elnöke ismételten felháborítónak nevezte, hogy bizonyos RMDSZ-es tisztségviselőket a DNA elé hívnak, és azzal vádolják őket, hogy „politikai vagy etnikai kritériumok alapján” osztottak pénzt a helyi közösségeknek. /Vizsgálat RMDSZ-es tisztségviselők ellen. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./
2007. május 18.
A magyar politikusok közbenjárása ellenére sem részesültek nagyobb támogatásban a többségében magyarlakta Szatmár megyei települések, sőt inkább a többségi nemzet képviselői által vezetett önkormányzatoknak jutott nagyobb mértékű támogatás tavaly a kormány tartalékalapjából, jelentette ki Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere, védelmébe véve azokat a kollégáit, akiket közpénzek politikai és etnikai alapon történt elosztásával gyanúsít a korrupcióellenes ügyészség (DNA). A pénzeknek csak negyedrésze jutott magyar többségű települések polgármesteri hivatalaihoz, háromnegyedét a zömében román nemzetiségűek által lakott vidékekre utalták, pedig Szatmár megye lakosságának 35 százaléka magyar, állapította meg Ilyés Gyula szatmárnémeti polgármester. /Babos Krisztina: Rosszul számolt a DNA? = Krónika (Kolozsvár), máj. 18./
2007. május 21.
A választópolgárok mintegy háromnegyede Traian Basescu államfő hivatalban maradása mellett foglalt állást. A részvételi arány 44 százalékos volt országos szinten, Hargita megyében a szavazati joggal rendelkezőknek alig 27,39 százaléka járult az urnákhoz – ez volt Erdélyben a legalacsonyabb részvételi arány –, 75,98 százalékuk a leváltás ellen szavazott. A Központi Választási Iroda előzetes adatai szerint a szavazók 74,32 százaléka nem értett egyet Traian Basescu államfő leváltásával, 24,9 százalék szavazott a menesztésre. Az erdélyi megyékben a részvételi arány: Szeben – 51,03, Brassó – 50,82, Fehér – 48,34, Temes – 47,7, Kolozs – 47,68%, Arad – 46,3, Hunyad – 45,01, Bihar – 44,86, Beszterce-Naszód – 43,82, Máramaros – 40,60, Maros – 39,71, Szatmár – 33,79, Kovászna – 31,151, Szilágy – 28,44 és Hargita – 27,39%. A magyar lakosságú megyékben tapasztalt rendkívül alacsony részvételi hányad pedig azt bizonyítja, hogy a romániai magyar lakosság kevésbé tartotta fontosnak állást foglalni a népszavazásra terjesztett kérdésben – mondta Markó Béla. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke gratulált Traian Basescu államfőnek a népszavazáson való győzelemért, és a reformok folytatását szorgalmazta. „Az Európai Bizottság továbbra is segíti a román intézményeket, hogy eleget tegyenek a csatlakozáskor vállalt kötelezettségeiknek” – sommázott Barroso. Petre Strachinaru, a Demokrata Párt (PD) háromszéki parlamenti képviselője szerint a magyarság szavazatai a referendumon azt mutatják, hogy az RMDSZ már nem ura saját választótáborának. /Hargita megyében alacsony részvétel a népszavazáson. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 21./
2007. május 23.
„Nem múlhatott a megyei RMDSZ szervezetein a szövetség rossz népszavazási szereplése. Ha rajtuk múlt volna, egyes megyékben jobban, máshol pedig gyengébben szerepelt volna a szövetség” – reagált Frunda György szenátor nyilatkozatára Ilyés Gyula, a Szatmár megyei RMDSZ elnöke. Az elnök Frunda György magánvéleményének tekintette, hogy a megyei szervezetek szervezésén is múlott a rossz eredmény. „Nem bűnbakokat kell keresni, hanem a helyes következtetéseket kell levonni” – jelentette ki a nyilatkozatra reagálva Király András, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke. László Attila, a Kolozs megyei szervezet elnöke úgy vélte: „Az igenre buzdítás elhamarkodott döntés volt; ennek a következményeként az utóbbi két hét helyi szinten csak arról szólt, hogy védtük a mundér becsületét. ” Albert Álmos, az RMDSZ alsó-háromszéki szervezetének elnöke közleményben ismerte el felelősségét abban, hogy nem tudták elmagyarázni a háromszéki magyaroknak, miért kell Basescu leváltására szavazni. /Egymással ütköző vélemények. = Krónika (Kolozsvár), máj. 23./
2007. június 12.
A nyugati határ menti megyékben az utóbbi években egyre jobban elterjedt a szokás, hogy a gyerekeket magyarországi iskolákba járatják. Idén némiképpen változott a helyzet. Kónya László Szatmár megyei főtanfelügyelő-helyettes közölte: 2007 első felében 45 iskolás fiatal tért haza Szatmár megyébe Magyarországról. Az előző években a határövezetben voltak olyan községek, ahonnan a magyarországi létszámhiánnyal küzdő iskolák fiatalokat toboroztak. Most megfordult a helyzet – a kinn tanulók közül mind többen térnek haza. Magyar–román tanügyi megegyezés alapján az azonos tantárgyak jegyeit itt is elismerik, csak románból kell vizsgázni, behozni a lemaradást. A Temes megyei magyar oktatásra nem jellemző, hogy a diákok magyarországi középiskolákba iratkoznának – tájékoztatott Kiss Ferenc, a magyar nyelvű oktatásért felelős tanfelügyelő. Szórványos esetek vannak. Pető Csilla Bihar megyei tanfelügyelő szerint a tapasztalat az, hogy ha valaki elviszi gyerekét Magyarországra tanulni, akkor már nem hozza vissza. Előfordult, hogy a Magyarországon szerzett érettségit próbálták honosítani. /Hazatérnek az anyaországból a diákok. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./
2007. június 14.
Hiába gyűltek össze június 13-án a Szatmár megyei Gencsen a református parókia előtt a másfél éve felfüggesztett lelkész kilakoltatása érdekében a hívek. A bíróság döntése értelmében Bátori Gyulát ki kellett volna lakoltatni, a végrehajtó mindössze a volt pap és családja értéktárgyairól készített leltárt, amit átadott a helyi egyházközségnek, majd lepecsételte a bejáratokat. A felfüggesztett lelkész így nem használhatja tovább a szolgálati lakást, viszont a tavaly februárban kinevezett új pap sem költözhet a parókiára. Bátori Gyulát másfél éve függesztette fel szolgálatából a református egyház fegyelmi bizottsága a gyülekezeti vagyon terhére elkövetett sikkasztás miatt. A tisztségéből felfüggesztett lelkész azonban megtagadta, hogy átadja a parókiát utódjának. A konfliktus következtében Gencs református gyülekezete két pártra szakadt. /Babos Krisztina: Patthelyzet Gencsen. = Krónika (Kolozsvár), jún. 14./
2007. június 16.
Kevés az óvoda az országban. Bukarestben csak feleannyi óvodai hely áll a gyermekek rendelkezésére, mint amennyire szükség volna. A tanügyi szakszervezetek, szülők és óvónők június 11-én tiltakozó felvonulást szerveztek a kormány és a szakminisztérium előtt. Vannak városok, ahol 1990 óta egyetlen óvoda sem épült; a jelek szerint az ortodox templomok és kolostorok minden pénzt felemésztenek. A Hargita Népe régtől fogva figyelmeztetett a népességfogyásra. Hargita megye lakossága 1992-től tíz év alatt 348 355 főről 325 628-ra apadt, ami egy Gyergyószentmiklós nagyságú város teljes lakosságával egyenlő. Csata István és Kiss Tamás nemrég közzétette Népesedési perspektívák című könyvét, eszerint 2030-ig a romániai magyarság lélekszáma egymillióra csökken. A Hargita Megyei Tanfelügyelőség közölte, hogy ősztől iskolák szűnnek meg, másokat összevonnak. Máshol is kedvezőtlen a helyzet. Szatmár megye líceumi magyar osztályaiba 1993-ban 1092 helyet hirdettek meg, de csak 406 jelentkező akadt; a brassói Áprily Lajos Líceum 180 helyére 135-en iratkoztak. Románia lakossága 1990 és 2007 között 1,5 millió fővel csökkent, és ha így folytatódik, 2050-re a jelenlegi 21 millióról 16 millióra apad. Az ősszel kezdődő tanévben országszerte százezerrel kevesebb gyermeket íratnak az első elemibe, mint tavaly, kevesebb pedagógusra lesz szükség. /Barabás István: Felhős vakáció. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 16./
2007. június 22.
Több száz határ menti lakos cserélte lakását magyarországi ingatlanra. Odaát ugyanis lényegesen olcsóbbak az ingatlanok annak ellenére, hogy Magyarországon még a kis településeken is előbbre járnak a közművesítés terén. Sokan fel sem adják a munkahelyüket, hanem ingáznak, hiszen a lakások árkülönbsége még ezt is kifizetődővé teszi. A jelenség komoly méreteket öltött már Szatmár, Bihar és Arad megyékben. A Szatmár megyei sajtóban már reklámok is jelentek meg, kisebb magyarországi települések elöljárói ily módon igyekeznek falvaikba vonzani a lakásvásárlókat. Szatmárnémetiből szép számmal települtek már át magyarországi határszéli településekre. „Eladtam a négyszobás tömbházlakásomat 55 ezer euróért, és vettem egy házat odaát az összeg feléért – mondta az egyik átköltöző. Aradon például egy 60 négyzetméteres tömbházlakás 45–50 ezer euróért adható el, a határtól 3 kilométerre pedig már 16 ezer euróért összkomfortos falusi házat lehet venni a magyar oldalon. /B. K. : Elnéptelenedés ellen betelepedőkkel. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./
2007. június 27.
A 130 ezer lakosú Szatmárnémeti és a tőle mindössze 10 kilométerre lévő, hatezer lakosú, magyarországi Csenger között egyre szorosabb a kapcsolat. A kapcsolatépítés korábban megkezdődött, például azzal, hogy a csengeriek évek óta átjárnak a Harag György Társulat bemutatóira. Mesterné Juhász Beáta csengeri művelődési ház igazgatója szerint az alig száz éve megszűnt szamosi tutajozást újra kellene indítani, amire akár EU-s pénzeket is lehetne szerezni. A tutajozás a turistákat vonzaná. Déstől Csengerig vagy Vásárosnaményig, netán a Tiszán le Tokajig úszna a tutaj a turistákkal. Az Ópályiban most zajló aratóünnepségen több Szatmár megyei falu képviselteti magát. /Sike Lajos: Fátyoltű és tutajozás. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./
