Idén tizenhatodik alkalommal osztották ki Csíkszeredában a Julianus-díjakat. Ez évben a Szatmár megyei Muzsnay Árpád, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület alelnöke is elismerésben részesült. A csíkszeredai Julianus Alapítvány 1993 óta osztja ki minden évben díjait, mellyel olyan személyiségek munkáját ismeri el, akik a szórványban élő magyarok felkutatásában jeleskedtek, és segítették őket nemzeti identitásuk megőrzésében. A korábbi években az alapítvány díjazottjai között szerepelt Böjte Csaba dévai ferencesrendi szerzetes, Kallós Zoltán kolozsvári néprajzkutató, Tőkés László lelkipásztor, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, Csoóri Sándor budapesti író, költő, Pomogáts Béla budapesti irodalomtörténész vagy Smaranda Enache, a Pro Europa Liga tanácsadója. Idén Lohinszky Lóránd színművész, Vekerdi József nyelvész, Jáki Sándor Teodóz katolikus pap, Koltay Gábor filmrendező, Raffay Ernő történész, valamint Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke vehették át a Julianus-díjat a csíkszeredai református templomban. Muzsnay Árpádnak a közművelődés terén kifejtett tevékenységét ismerte el az alapítvány. Az ő nevéhez fűződik többek között a sződemeteri Kölcsey-, a szatmárnémeti Dsida Jenő-, Szilágyi Domokos- és Petőfi Sándor-, illetve a szatmárhegyi Páskándi Géza-szobor felállítása, s irodalmi nagyjaink előtt tisztelgő számos emléktábla elhelyezése. Főszervezője az évenként ismételt Kárpát-medencei szintű „Érmindszenti zarándoklat” című Ady-ünnepségnek, valamint a szintén Adyhoz kapcsolódó „Ifjú szívekben élek” pódiumvetélkedőnek. A szatmári térséget érintő rendezvények közül pedig irányítója Az élő Rákóczi történelmi, a Jakabffy Napok kisebbségpolitikai, a Szilágyi Domokos Napok irodalomtörténeti és a Mi nékem az igazság? című, Páskándi Gézával és korával foglalkozó tanácskozásoknak. /(babos): Julianus-díj a szórványban élőkért. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 27./
2008. december 29.
A határ menti magyarországi falvak elnéptelenedésének problémáját a romániaiak áttelepülése látszik megoldani: a közelmúltban egyre több Szatmár megyei vásárolt házat a határ másik oldalán. Az áttelepülők továbbra is Romániában dolgoznak, ide fizetik az adót, csupán lakhelyet – és természetesen országot – váltottak. Tapasztalataik szerint jobb az életszínvonal, kedvesebbek a szomszédok, és akár ötven százalékkal is olcsóbbak ott az ingatlanok. A határ menti magyarországi települések lakói viszont legszívesebben nyugatabbra költöznének. A határ közeli Vállaj rendezett utcái, komfortos házai miatt népszerű a szatmáriak körébenA magyarországi Szabolcs-Szatmár-Bereg megye határ közeli falvaiban már teljes utcák vannak, ahol Romániából átköltözöttek laknak, az ottani elöregedő falvak kiürült házait ugyanis nagyrészt romániai magyarok vásárolják meg. Vannak olyan családok is, akik gyermekeiket a szomszédos magyarországi településre járatják iskolába, ezek a gyerekek rendszerint már kinn is maradnak, mert ott tanulnak tovább, és munkahelyet is ott keresnek. „Sokan vannak a faluban meg a szomszéd településeken is, akik az elmúlt években Romániából költöztek át ide Magyarországra. Csak magyar anyanyelvűek jönnek, nem hallottunk olyanokról, akik ne tudnának magyarul” – mondta egy mérki (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) kisbolt eladója. Az új telepesek megmenthetik a térséget az elnéptelenedéstől. Nemrégiben egy szamoskrassói család eladta kertes házát, és átköltözött Magyarországra. A kapott pénzből egy határ menti kistelepülésen két házat vettek, és még meg is maradt valamennyi. Az átköltözések miatt új közösségek alakulnak ki a határ túlsó oldalán. „A munkahely és a lakásunk közti távolság tíz és fél kilométer. Az út vámigazoltatással együtt maximum 12 perc, így nem jelent nagy gondot az ingázás” – mesélte egyikük. A falubeliek és a szomszédok szívesen látják őket, „nem közösítik ki a jövevényeket’’. „Nem kerül többe az élet itt sem. Különben is mi szinte mindent Nagykárolyból viszünk, Magyarországon viszonylag kevés dolgot vásárolunk” – mondta egyikük. A legtöbb átköltözött romániai megelégszik a magyar lakcímigazoló kártyával, és nem kér állampolgárságot. A legtöbb áttelepültet az anyagiakon kívül érzelmi okok is vezérlik, hiszen a kisebbségi lét után most „igazi” magyarnak érezhetik magukat. /Végh Balázs: Újabb honfoglalás. = Krónika (Kolozsvár), dec. 29./
2009. január 9.
Már jó ideje kész a Szatmár megyei Börvelyben felállítandó Móricz Zsigmond-szobor gipszváltozata, de Erdei István szatmári szobrász alkotásáról a helyiek eddig nem sokat tudtak. Kiss Zoltán RMDSZ-es alpolgármester örömmel fogadta a szobor hírét, Móricz Zsigmond többször járt Börvelyben. Jelenleg nincs pénzük, de közadakozással és pályázati pénzekből sikerülne felállítani a szobrot, mondta az alpolgármester. Volt már többször szó róla, hogy Börvely népe szobrot állít a nagy írónak, komolyabb kezdeményezés azonban csak a múlt év tavaszán született, amikor Sárpataki János akkori polgármester felkérte Erdei Istvánt, hogy formázza meg a mellszobrot. A művész elkészült a gipszváltozattal, a helyhatósági választások után Sárpatakinak mennie kellett, és a tervről megfeledkeztek. /Sike Lajos: Móricz visszatér Börvelybe? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./
2009. január 13.
23 millió román – ezzel a riogató számadattal az MSZP egykori elnöke, Kovács László állt elő. Az Orbán-kormány 2000-ben eldöntötte, hogy a határon túli magyaroknak igazolványt ad, amellyel bizonyos kedvezményeket vehetnek majd igénybe. Ez volt a magyar igazolvány, amelyet azóta is mindenki használ utazáshoz, támogatáshoz, vagy csak úgy lélekerősítőnek önmagában. Egyebek mellett akkor a munkavállalást is megkönnyítette az anyaországban, három hónapig lehetett dolgozni vele legálisan. Azután előállt a kommunisták Kovács Lászlója rémlátomásával: 23 millió román özönli majd el Pannóniát. Könyvbe lehetne foglalni, hogy a 2004. december 5-i, kettős állampolgárságról szóló népszavazás előtt miket össze nem hordtak az MSZP-sek. Azóta kiderült, hogy a milliók otthon maradtak, vagy ha mentek, akkor nyugatabbra próbáltak szerencsét. Románia már rég nem 23 millió lakosú, és abból is kétmillió magyar. De egy kommunista hazugságaira kár még az időt is fecsérelni. Jelenleg egyre több magyar állampolgár vállal munkát Szatmár, Bihar és Arad megyei munkaadóknál. Ide vezette a magyarokat a szocialista kormány az elmúlt hat esztendőben: 2002-ben Magyarország még erős volt, jelenleg pedig világutolsó minden szempontból. /Papp Gy. Attila: 23 millió román. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jan. 13./
2009. január 15.
Január 14-én tartották dr. Bura László „Szatmár megye helynevei” című – sorban 33. – könyvének bemutatóját. A kötet a Scriptor Alapítvány gondozásában kiadott Hírlap-könyvek sorozatban látott napvilágot. Amint azt Veres István, az alapítvány ügyvezetője elmondta, a tudományos igényességgel megírt monumentális munka egy igen értékes adattár, mely 131 település magyar helyneveit örökíti meg. A kétkötetes, 830 oldalas gyűjteményt dr. Lovas János méltatta, rámutatva a helységnévgyűjtés történeti-nyelvészeti jelentőségére. A régi utca-, tér-, híd-, patak-, dűlő- stb. nevek ugyanis legkorábbi nyelvemlékeinknek számítanak, melyek sok esetben már a XI-XII. századi, latinul írt birtoklevelekben is magyarul szerepelnek. Minden elnevezés őriz egy-egy darabkát a település múltjából. A közel ötven éven át végzett gyűjtés során a szerzőnek több mint 100 elpusztult falut is sikerült beazonosítania, melyek létére szintén a helynevekben talált utalásokból következtetett. Ebben az óriási munkában Bura Lászlót 14 pedagógus, valamint 72 közép-, illetve főiskolás diák segítette gyűjtőként vagy adatszolgáltatóként. /Gyűjtemény Szatmár helyneveiből. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 15./
2009. január 16.
Mostanra már nyolcnaposra nőtte ki magát a kilenc évvel ezelőtt egynapos rendezvényként debütáló, Nagyvárad és Berettyóújfalu által közösen szervezett Magyar Kultúra Ünnepe, január 22-e, a magyar kultúra napja alkalmából. Magyarországon Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, román oldalon pedig Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke vállalta a védnökséget, jelezte Szeifert Ferenc, Berettyóújfalu polgármestere. Fleisz János nagyváradi egyetemi tanár, a közös rendezvénysorozat kezdeményezője kifejtette, hogy két központi téma köré csoportosulnak az események, az egyik a Himnusz mint a megtartó erő jelképe, a másik az alkotás. Számtalan kiállítás, könyvbemutató is helyet kapott a programban. Biró Rozália nagyváradi alpolgármester szerint ügyeltek arra, hogy a kulturális jelleg ne csorbuljon. A magyar kultúra napja ünnepségsorozathoz csatlakozva a szatmári Ady Endre Társaság Egycsillagú égbolt címmel rendezi meg a magyar kultúra hetét. Először Szatmárnémetiben, majd Nagykárolyban Vetési Nándor kolozsvári egyetemi tanár előadásával emlékeznek Ady halálának 90. évfordulójára. Január 17-én a Felvidéki Rockszínház a szatmárnémeti katolikus székesegyházban A költő visszatér című Páskándi-mű zenés változatát mutatja be, másnap pedig a filharmóniában a nyíregyházi Pro Muzica leánykara lép fel. Székelyudvarhelyen a jövő héten szerveznek fotó- és képzőművészeti kiállításokkal, néptánc-előadásokkal fűszerezve, majd január 22-én a Művelődési Ház nagytermében kiosztják az Udvarhelyszék Kultúrájáért díjakat. /D. Mészáros Elek: Határon átívelő értékmegóvás. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./
2009. január 18.
Két rangos kiadvánnyal állt elő az elmúlt esztendő végén Fodor József pápai prelátus, kanonok, szentimrei címzetes apát, a nagyváradi egyházmegye püspöki helynöke. Alapos egyháztörténelmi, s ugyanakkor kortörténeti mű A nagyváradi egyházmegye ideiglenes főpásztorai a XX. században című, a Szent László Könyvek sorozat immár harmadik kötete, melynek alcíme: Joghatósági vita egy váradi pap szemével. Ebben több püspökről, apostoli kormányzóról, illetve ordináriusról ír az 1927–1990 közötti időszakból. Bemutatja Mayer Antal és Szabó István apostoli kormányzók, Márton Áron és dr. Scheffler János püspökök és egyben nagyváradi apostoli kormányzók, Napholcz Pál SJ kinevezett püspök, dr. Pop József káptalani helynök, Bélteky Ferenc és dr. Hosszú László vikárius-ordináriusok, valamint dr. Dászkál István ordinárius ad nutum Sanctae Sedis (közvetlenül a Szentszéknek alárendelt) életútját és munkásságát. Dr. Scheffler János szatmári püspökről és nagyváradi apostoli kormányzó nem volt hajlandó együttműködni a békepapsággal. 1948. szeptemberében a kommunista kormány megszüntette a nagyváradi püspökséget, Scheffler János püspöki jogait felfüggesztette. A püspököt 1950. május 20-tól két éven át a körösbányai ferences rendházban tartották kényszerlakhelyen. 1952. május 11-én letartóztatták, a hírhedt zsilavai földalatti börtön embertelen körülményei végeztek vele 1952. december elején. 1983. májusában jött az értesítés, hogy a Szentszék szétválasztotta a szatmár-váradi egyházmegyéket, dr. Jakab Antal gyulafehérvári püspököt bízta meg a szétválasztás végrehajtásával. A másik új kiadvány A nagyváradi székesegyház története bővített, illusztrált változata. Az első kiadás szintén Fodor József tollából származott. /Fodor György: Két jelentős nagyváradi könyvvel gazdagodtunk. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 18./
2009. január 20.
Günthner Tibor, az egyik új szenátor 18 éven át volt önkormányzati képviselő, egy ideig a megyei tanács alelnöke. Ráadásul alig van Szatmár megyében olyan nagyobb építkezés, amelynek tervezésében műépítészként ne vett volna részt. Jelenleg a költségvetés hiányában az emberek nem tudják, mennyi adót fognak fizetni 2009-ben. Nem lehet az, hogy ismét várólistára teszik Erdélyt és a Partiumot, hangsúlyozta Günthner Tibor, a Nyíregyháza–Szatmárnémeti–Nagybánya gyorsforgalmi út megépítése kormány megállapodás része, nem lehet csak lesöpörni az asztalról. /Sike Lajos: Nem lehet Erdélyt várólistára tenni. Beszélgetés Günthner Tiborral, Szatmár megye új szenátorával. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./
2009. január 20.
Csehi Árpád, a Szatmár Megyei Tanács elnöke január 19-én megkezdte azt a tervezett konzultációsorozatot a megyei települések vezetőivel, amelynek célja a települések problémáinak alapos feltérképezése. /Problémák feltérképezése. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 20./
2009. január 21.
Január 22-én nyílik képzőművészeti tárlat Szatmárnémetiben Deák János nagybányai festőművész munkáiból, a Szatmári Alkotóház Képzőművész Egyesület szervezésében. Az alkotót, valamint a kiállítás anyagát Gergely Csaba festőművész mutatja be. Deák János /sz. Nagybánya, 1928. jan. 16./ fotóriporterként dolgozott Nagybányán a Bányavidéki Fáklya c. lapnál, nyugdíjba vonulásáig, 1989 augusztusáig. Festményei szinte misztikus hangulatot árasztanak. /Kiállítás Deák János munkáiból. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 21./
2009. január 22.
Még folynak a tárgyalások a Református Gimnázium, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium /Szatmárnémeti/, a Speciális Iskola, valamint a Szatmár Megyei Tanfelügyelőség vezetősége között, az elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásának ügyében. A református egyház visszakapta azokat az épületeket, amelyekben jelenleg a Speciális Iskola, valamint a Kölcsey Ferenc Főgimnázium is tevékenységet folytat. Az egyház igényt tart a fentebb említett épületekre, mivel azokban felsőfokú oktatást, valamint iskolabővítést szeretne véghez vinni. /Februárban dől el a Kölcsey sorsa. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 22./
2009. január 22.
A magyar kultúra napja tiszteletére az idén 20 éves fennállását ünneplő felvidéki Palóc Társaság 13. alkalommal hirdetett pályázatot általános és középiskolás diákok számára. A Kárpát-medencében élő és tanuló pályázók öt országból jelentkeztek pályamunkákkal, az ünnepélyes eredményhirdetést január 18-án, vasárnap tartották a Magyar Kultúra Alapítvány székházában Budapesten. Z. Urbán Aladár, a Palóc Társaság elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd Kiss Dénes, a Magyar Írók Egyesületének és az Országos Trianon Társaságnak az elnöke a magyarság eredetéről tartott előadást. A pályamunkákat egy szakmai bizottság bírálta el, melynek elnöke Kolczonay Katalin egyetemi tanár volt. A Szatmári Református Gimnázium két diákja is második díjat nyert a pályázaton. /Szatmári nyertesek a Palóc Társaság vetélkedőjén. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 22./
2009. január 28.
Feszültté tette a politikai légkört a magyar vezetők eltávolításának perspektívája. Az „etnikai tisztogatás” látható mindenütt. A Hargita megyei egészségügyi igazgatóság vezetője, Tar Gyöngyi szóvá tette, hogy a magyar intézményvezetők elleni „etnikai tisztogatás” a háttérben már kezdetét vette. Például az ő tisztségét a Szociáldemokrata Párt (PSD) Hargita megyei szervezete már kiszemelte egyik embere számára. – A versenyvizsga eredményét máris ismerni lehet, jegyezte meg az intézményvezető. Háromszéken még nem váltottak le magyar intézményvezetőket, de „készülnek rá”. A két kormányzó párt – a PSD és a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) – Szatmár megyei vezetői egyezményben rögzítették, hogyan osztják el egymás közt a helyeket. Csehi Árpád, a Szatmár megyei RMDSZ – és egyben a megyei tanács – szerint mindenképpen tárgyalni kell az igazgatói helyek megtartásáról. Lokodi Edit Emőke, a Maros Megyei Tanács elnöke nem tudott érdemben nyilatkozni arról, hogy várható-e igazgatócsere az önkormányzat fennhatósága alá tartozó intézmények élén, a Maros megyei RMDSZ szervezete tárgyalásokat kezdeményezett a kormánypártok megyei vezetőivel. Bihar megyében sem lehet még pontosan tudni, kiknek kell távozniuk a megyei közintézmények éléről, jelezte Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei ügyvezető elnöke. Aradon Király András megyei RMDSZ-elnök azt nyilatkozta, tárgyalni próbálnak a PD-L és a PSD helyi szervezeteivel arról, hogy a megye közintézményeinek vezetőségében megtarthassák a szövetség egyes tagjait. /Erdélyi magyar ómen. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./ Politikai körökből értesültem, hogy leváltanak tisztségemből, sőt, már utódomat is megnevezték dr. Braic Emilia, maroshévízi orvos személyében – jelentette ki dr. Tar Gyöngyi, a Hargita megyei egészségügyi igazgatóság igazgatója. Az új egészségügyi miniszter kijelentései alapján mintegy 20 százalékos létszámcsökkentésre számítanak az igazgatóságon. /Forró-Erős Gyöngyi: Leváltják dr. Tar Gyöngyit? = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 28./
2009. január 28.
A Kovászna megyei tanfelügyelőség által elkészített beiskolázási terv szerint öttel kevesebb elméleti 9. osztály indul a 2009/2010-es tanévben, mint egy évvel korábban, Kolozs megyében pedig kettővel kevesebb szakiskolai osztályt indítanak a magyar diákok számára. Az osztályok számának csökkenését Háromszéken a diáklétszám drasztikus csökkenésével magyarázza a tanfelügyelőség. Péter Tünde Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes a Krónikának elmondta: a szakiskolák számát azért csökkentették, mert a 2008/2009-es tanévre meghirdetett osztályokat sem sikerült teljesen betölteni. Ugyanakkor, a Bihar, Szatmár és Hargita megyében az új beiskolázási terv nagyjából megegyezik az egy évvel korábbival. A Kovászna megyei tanfelügyelőség által elkészített beiskolázási terv szerint öttel kevesebb gimnáziumi 9. osztály indul, mert tavalyhoz képest több mint háromszázzal kevesebben kezdték meg szeptemberben a 8. osztályt. Míg az elmúlt évben 2300-an végezték el a nyolcadik osztályt, idén már csak 1977-en. Kolozs megyében a 6192 nyolcadik osztályos tanulót 221 osztályba osztanák el. Ebből 163 gimnáziumi és 58 szakiskolai osztály. Kolozs megyében a 659 magyar diák számára szeptembertől 20 gimnáziumi és 4 szakiskolai osztályt indítanak, kettővel kevesebbet, mint a 2008/2009-es tanévben, mert a tavaly meghirdetett helyeket nem tudták betölteni. „Érthetetlennek és megdöbbentőnek találom a beiskolázás körül kialakult helyzetet Maros megyében” – fejtette ki Bartolf Hedvig, a Hargita megyei tanfelügyelőség helyettes főtanfelügyelője. Elmondta, Hargita megyében a 2009/2010-es beiskolázási terv nagyon hasonlít az előző tanévihez, a különböző tannyelvű osztályok elosztásánál lényeges szempont volt, hogy minden magyar, illetve román gyereknek biztosítsák az anyanyelvi oktatás lehetőségét. Hargita megyében 71 magyar és 17 román 28-as létszámú osztály indítását tervezték, ebből Csík körzetben 27 magyar és 7 román tannyelvű gimnáziumi és szakközépiskolai osztályt terveztek, Gyergyóban 13 magyar és egy román tannyelvű 9. osztály lesz, Székelyudvarhely körzetben pedig 24 magyar és egy román tannyelvű 9. osztály indul. Bihar megyében nem tervezik a magyar osztályok számának csökkentését. 26 magyar tannyelvű kilencedik osztály indult a megye gimnáziumaiban és a szakiskolákban, ugyanennyit kértek a következő tanévre is. A megyében összesen 785 magyar tannyelvű osztály működik, elsőtől az esti tagozatosok 13. osztályát is beleértve. „Előzetes számításaink szerint idén több helyet biztosítunk majd a középiskolában, mint ahány nyolcadikos végzősünk van” – nyilatkozta Kónya László helyettes főtanfelügyelő. Román szakra 2763, magyarra 1102, német tagozatra pedig 55 helyet fognak meghirdetni. Szatmár megyei közoktatásban jelenleg 2745 román, 1090 magyar és 55 német anyanyelvű végzős általános iskolás tanul. Kónya szerint az idei tanévben tavalyhoz képest csaknem 300 diákkal kevesebb ül az iskolapadban, és a felmérések szerint a jövőben még nagyobb arányban csökken majd a tanulók száma. Szatmár megyében 1990-től 35 ezerrel csökkent a beiskolázott gyerekek száma, azaz 100 ezerről 65 ezerre esett vissza a beíratott iskolások összlétszáma. /Egyre kevesebb a magyar diák. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./
2009. január 31.
Tizedik alkalommal díjazta Szatmár megye íróit a Művelődési Igazgatóság. A tudományos munka területén két magyar is volt a kiemeltek között: dr. Bura László nyelvész és Kiss Sándor matematikus. Bereczki Orbán Zselyke a szatmári hagyományos táplálkozásról írt monográfiájáért kapott elismerést, a vallási témájú könyvek közül pedig a Római Katolikus Püspökség Meszlényi Gyuláról megjelent kötetét díjazták. Szatmár megyében 2008 során több mint 250 könyv, illetve folyóirat látott napvilágot, ebből 30 volt magyar nyelvű. /Szerzőket és kiadványokat díjaztak. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 31./
2009. február 6.
Testvérmegyei kapcsolatfelvételről állapodott meg a magyarországi Szabolcs-Szatmár-Bereg és Beszterce-Naszód megye január 5-én Nyíregyházán. /Testvérmegye Beszterce-Naszódnak. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./
2009. február 6.
Három színház, nevezetesen a temesvári Csiky Gergely, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház és a szatmári Harag György Társulat közösen nyújtott be pályázatot uniós támogatásra. Stier Gyula, a szatmáriak nemrég kinevezett ügyvezető igazgatója elmondta, a pályázat egy évig anyagilag támogatná a három színház szomszédolását, a vendégszerepléseket, egymás előadásainak mindhárom helyen való bemutatását. /Sike Lajos: Három színház paktuma. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./
2009. február 6.
A szatmári egyházmegye területén tevékenykedő szerzetesrendekkel együtt ünnepelte meg a szerzetesek világnapját Schönberger Jenő római katolikus megyéspüspök. Az ünnepi szentmisén 6 szerzetes és 44 nővér is részt vett. /A szerzeteseket ünnepelték Szatmárnémetiben. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./
2009. február 11.
A Szatmár Megyei Tanfelügyelőségen belül működő Tanügyiek Házának képviselői könyvtáros képzésen vettek részt február 9–én Nyíregyházán A találkozónak köszönhetően tapasztalatcserére kerülhetett sor a nyíregyházi könyvtárosok, valamint a Tanügyiek Házának képviselői között. Megvitatták az irodalmi körök fontosságát, kapcsolatot teremtve a hagyományos és modern könyvtárak között. A megbeszélésen jelen volt a magyarországi könyvtárosok mellett Szász Piroska, a Tanügyiek Házának vezetője, Tania Scarlat és Kovács Csilla könyvtárosok, valamint egy nagyváradi és egy ukrán könyvtárosokból álló küldöttség. A tapasztalatcserét követően közös megállapodás született arról, hogy a legközelebbi tanácskozásra áprilisban Szatmárnémetiben kerüljön sor. /G. H. L. : Könyvtárosok Nyíregyházán. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), febr. 11./
2009. február 11.
A 2008-ban megjelent szatmári könyvek és tudományos-kulturális kiadványok (összesen 280) közelmúltban megtartott seregszemléjén a Szamos kulturális hetilapot a legjobbnak járó díjjal tüntették ki. A szatmári magyarság alig egy éve indult művelődési folyóirata a Szatmári Magyar Hírlap mellékleteként jelent meg. Jól döntött a Scriptor Alapítvány kuratóriuma (elnöke Szilágyi Ferenc vállalkozó), amikor elhatározta, hogy alig egy esztendővel a Hírlap Könyvek sorozat beindítása után (főszerkesztője Veres István) egy külön művelődési lapot is megjelentet. Ilyés Ildikó, a Szamos főszerkesztője a lap alapítói közé tartozik. A rendszerváltás utáni próbálkozást, a Szamoshát című lapot /1990-1994/ már régen elfelejtették. A Szamosba olyan tekintélyes értelmiségiek írnak rendszeresen, mint Bura László nyelvész, közíró, egyház- és helytörténész, Muhi Sándor grafikus, művésztörténész, Mandula Tibor történész, Csirák Csaba kultúrtörténész, Fazekas Lóránt biológus-madárkutató és újabban Kiss Sándor matematikus és Danku Pál helytörténész. /Sike Lajos: Szamos-lap a kultúráról. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./
2009. február 15.
Január 30-án a Szatmárnémetiben a művelődési igazgatóság díjazta a megye íróit. A díjazottak között szerepelt a dr. Bura László által szerkesztett, többek között Muhi Sándor, Schmidt Dániel, Csiszár Klára, Schupler Tibor és dr. Bura László által írt Meszlényi Gyula szatmári püspök 1887–1905 című, 2008-ban kiadott könyv is. Az említett kötetet a vallásos könyvek kategóriában emelték ki. /(JJ): Díjazták a Meszlényi Gyula életéről szóló könyvet. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 15./
2009. február 17.
„Megkezdődött a visszaszámlálás, csütörtök, péntek, szombat és pont. Nincs tovább. Egyelőre nincs Gutinmelléki Friss Újság” – olvasható a februártól megszűnt nagybányai magyar napilap utolsó lapszámának vezércikkében. A 2004-től újraéledt nagybányai szórványmagyar napilapírásnak befellegzett. „A valamikori Bányavidéki Fáklyát csak különböző, a kor divatos stratégiájával lehetett eladni. Az akkori újságárusok jóakaratától függött sokszor, hogy a magyar nyelvű hetilap felkerüljön az újságos bódé pultjára” – emlékeztetett a cikkíró. A Gutinmelléki Friss Újságot formailag az Opus Media Kft. adta ki. Áprilisban lesz öt éve, hogy a bányai napilap – a Szatmári Friss Újság helyi kiadásaként – beindult. Időközben a szatmári „anyalapot” eladták az osztrák tulajdonú Inform Média trösztnek, amelynek azonban nem kellett a kis példányszámú nagybányai „szegény rokon”. Gutinmelléki Friss Újság példányszáma kezdetben 1500 volt, majd 800-ra apadt. „Havi 85 millió régi lejes kiadást jelentett a lap fenntartása, amiből alig húszmillió jött vissza a bevételi oldalon. Ezt szponzorok segítségével sikerült valahogy pótolni, de a gazdasági válság miatt immár szponzoraink sincsenek” – panaszolta Vida Noémi ügyvezető. Az amúgy kis számú szerkesztői gárda szétszéledt, Hitter Ferenc főszerkesztővel és Farkas Zoltán szerkesztővel az élen. Nagybányán a megszűnt napilap mellett egy hetilap is „tengődik”, a Bányavidéki Új Szó, a Szatmár megyei Nagykárolyban pedig a Nagykároly és Vidéke működik. Napilapból vált hetilappá a kilencvenes évek elején a Temesvári Új Szó, amely javarészt hirdetésekből tartja fenn magát, szerény költségvetéssel, és szintén Temes megyében jelenik meg a Lugosi Hírmondó. Viszonylagos anyagi stabilitást élvez a Szilágy megyei hetilap, a Szilágyság; a legsikeresebb „szórványmagyar lapnak” ugyanakkor az egyben legnagyobb múlttal is rendelkező Brassói Lapok számít. Olyan erdélyi megyékben, mint Beszterce-Naszód, Fehér, Hunyad, Szeben és Krassó-Szörény nem jelennek meg magyar nyelvű helyi periodikák; ott a legnagyobb példányszámban eladott magyar lap hagyományosan az Új Magyar Szó. /Salamon Márton László: Friss Újság, nincs tovább. Februártól nem jelenik meg a nagybányai magyar nyelvű napilap. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./
2009. február 18.
A romániai egészségügyi rendszer megbízhatatlansága és a szolgáltatások gyenge minősége miatt egyre több határ menti román állampolgár kezelteti magát magyarországi orvosokkal, és sok várandós nő ottani kórházakban hozza világra gyermekét. Az anyaországban az egészségügyi szolgáltatások díja a romániai árak háromszorosa, a betegek szerint az ellátás minősége kárpótolja őket, különösen, hogy egy kétoldalú megállapodás értelmében visszaigényelhetik a magyarországi orvosi ellátás költségeit. Magyarországi szakemberekkel kezelteti magát a határ közelében fekvő Szatmár megyei települések lakóinak egy része. A nem magyarországi betegek nyilvántartásával külön iroda foglalkozik. A jelentkezőket a tízezer forintos regisztrációs díj befizetése után utalják vizsgálatra, a szükséges szolgáltatás több tízezer forintba is kerülhet. „Egy kórházi ágy 24 órás bérlése tízezer forint napi háromszori étkezéssel. A nagyobb műtétek díjszabása már százezrek körül mozog, de minden egészségügyi szolgáltatásnak más tarifája van” –mondta el egy alkalmazott. „Teljesen megértem azokat, akik gyógyulási célból Magyarországra mennek. Nálunk nemcsak az orvosok szakértelmével van gond, nagy bajok vannak a kórházak ellátottságával is. Romániában alulfinanszírozott az egészségügyi rendszer, sok kórházban nincsenek meg az alapvető higiéniai feltételek, hiányoznak a felszerelések, fertőtlenítő anyagok” – magyarázta Láng László, a Háziorvosok Szatmári Szövetségének alelnöke. – A határ túloldalán kezeltek nagy többsége pozitív tapasztalatokkal tér haza. /Végh Balázs: Terjedő kórházturizmus. = Krónika (Kolozsvár), febr. 18./ Közel egymillió lejt fizetett ki tavaly a külföldön elvégzett egészségügyi szolgáltatásokért az Arad megyei egészségbiztosító pénztár. Az intézményhez 120 kérvényt nyújtottak be olyan személyek, akik az európai biztosítókártya révén külföldön voltak kénytelenek kezeltetni magukat, és most visszakérték a pénzüket. A pénztár 111 kérést jogosnak ítélt, amelyek ellenértéke elérte a 937 ezer lejt. /P. M. : Az Arad megyeiek is átjárnak gyógyulni. = Krónika (Kolozsvár), febr. 18./
2009. február 27.
A Collegium együttes az ország egyik legrégibb aktív régizene-együttese: 1977 óta működik Nagykárolyban. A Deák Endre zenetanár irányításával működő, képzett zenészekből és műkedvelő muzsikusokból álló hattagú nagykárolyi csapat korhű hangszereken szólaltatja meg a középkori és reneszánsz Európa zenéjét. „Külön hangsúlyt fektetünk az erdélyi vonatkozású művekre. Ezek legnagyobb része saját kutatásunk eredménye, különböző kéziratokból és kódexekből sikerült felkutatnunk őket – részletezte Deák. – Műsorainkba az évek folyamán a gyulafehérvári, marosvásárhelyi és brassói kéziratokban lejegyzett művek jó részét beépítették. Számukra fontos a brassói születésű Bakfark Bálint (Valentin Bakfark) életművének kutatása is – ő ugyanis kora, a 16. század egyik nagy nemzetközi tekintélynek örvendő lantművésze volt” – mutatott rá Deák. Az együttes 1980 óta rendszeresen részt vesz a csíkszeredai régizene-fesztiválon, de állandó vendégek a szatmári sváb napokon is. /Végh Balázs: Letűnt korok hangjai. = Krónika (Kolozsvár), febr. 27./
2009. március 2.
Stier Péter, a szatmári Északi Színház nemrég kinevezett, fiatal ügyvezető igazgatója elmondta, a városi tanács, Ilyés Gyula polgármester javaslatára, egyhangúlag megszavazta a színház épülete teljes felújításának előtanulmányához szükséges költségeket, ami azt jelenti, hogy már a közeljövőben hozzáfoghatnak a régóta várt modernizálási munkának. A pénzügyi-gazdasági válságra való tekintettel viszont a Szatmár megyei önkormányzat 30 százalékkal kevesebb költségvetési pénzt tud adni a hozzá tartozó kulturális intézmények működtetésére. Stier közölte, a két tagozat összesen 135 alkalmazottjából (ebből 51-en, köztük 23-an színészek dolgoznak a Harag György Társulatnál) senkit nem fognak elbocsátani. Kevesebb vendégművészt, rendezőt, díszlet- és jelmeztervezőt foglalkoztatnak majd. /Sike Lajos: Kevesebb pénz a szatmári színháznak. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./
2009. március 2.
A magyar nyelv éve rendezvénysorozatának részeként szervezett könyvbemutatót a Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) Nyelvtudományi Szakbizottsága február 27-én Kolozsváron. Elsőként Bura László, a csíkszeredai Státus Kiadó gondozásában megjelent Szatmár megye helynevei (földrajzi nevei) című kötetét mutatta be Péntek János akadémikus. Elmondta: a könyv szerzője szatmárnémeti tanár, nyelvész és néprajzkutató, aki 1960 és 2005 között diákjaival 135 települést bejárva gyűjtötte össze a két kötetben szereplő helyneveket. – A helynévgyűjtést soha nem lehet befejezni – jegyezte meg a jelenlévő Bura László. Második kötetként a Bálint Emese és Péntek János által szerkesztett Oktatás: nyelvek határán. Közelkép és helyzetkép a romániai magyar oktatásról című kiadványt ismertette Benő Attila. A kötetet az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége és a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet adta ki. Péntek János a kolozsvári Korunk és a budapesti Hitel folyóirat februári számát mutatta be annak apropóján, hogy mindkét kiadvány a nyelvnek szentelt egy-egy tematikus lapszámot. A legújabb Korunk a Változó kor–változó nyelv, a Hitel pedig a Szavak honvágya címet viseli. Befejezésül Murádin László ismertette a Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények 2008-as esztendejének 1-es és 2-es számát. /Ferencz Zsolt: A nyelvről, különböző kontextusokban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./
2009. március 4.
Sikeresnek ígérkezik az a diverzió, amely a szatmárnémeti magyarság megosztására irányul, s amely a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnázium által használt ingatlan kapcsán kezd kibontakozni. Az 1948-ban államosított egyházi épületet a református egyház öt évvel ezelőtt visszakapta, s idén májusban járna le a törvényben meghatározott öt év, amikor a bérlő/használónak költöznie kellene az épületből. A Kölcsey Ferenc Főgimnázium vezetősége, arra való hivatkozással, hogy az intézmény a Szatmár megyei magyarság szellemi-oktatási fellegvára volt az elmúlt ötven évben – s jelenleg is az – vonakodik a költözködéstől. Az a klasszikus eset áll fent, amikor a tolvaj kiált rendőrért. A fő bűnbak a református egyház, amely használni is akarja a visszakapott iskolát, a szatmári magyarság érdekeit szem előtt tartva. Felajánlották a Kölcseynek a szóban forgó főépület közös használatát, továbbá a szomszédos két egyházi ingatlan épület használatának jogát. Kónya László megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint megegyezés született arról, hogy a Kölcsey Főgimnázium a három egyházi épületben megosztva fogja szeptembertől az új tanévet kezdeni. Elek Imre, a Kölcsey igazgatója azonban ezt a megoldást nem fogadta el. Az igazgató Tőkés Lászlónak címezve nyílt levelet tett közzé, amelyben a Kölcsey vezetősége, tanári kara és szülői bizottsága nevében arra kéri a püspököt, hogy vesse latba befolyását annak érdekében, hogy a szatmári református egyház hagyja meg a főgimnázium használatában legalább még egy ideig az épületet. /Bódi Sándor: Reményik nem a tolvajt: a tulajdonost inti. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 4./
2009. március 6.
A nemzetközi pénzügyi-gazdasági válságra való tekintettel a Szatmár megyei önkormányzat 30 százalékkal kevesebb költségvetési pénzt tud adni az általa fenntartott kulturális intézmények működtetésére, így csökken a városban működő Északi Színház támogatása is. Stier Péter, a szatmárnémeti Északi Színház ügyvezető igazgatója a jelentős pénzelvonás ellenére senkit sem akar elbocsátani a színház 135 alkalmazottja közül. Számítanak arra, hogy a vidéki vendégszereplésekhez sikerül támogatókat találniuk. /Csökkentett költségvetés a szatmárnémeti magyar színháznál. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./
2009. március 7.
A homoki születésű Berenczei Kováts Lajos gróf Széchenyi István munkatársaként részt vett a Tisza szabályozásában. Az 1848-49-es szabadságharc idején az első felelős magyar kormányban a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium államtitkára, ezen belül pedig a Vasúti Osztály főnöke volt. Szorgalmazta és intézte a Szatmár megyét érintő vasútvonal kiépítését. Indítványozta és létrehozta a Szatmár megyei Széchenyi Társulatot. Berenczei Kováts Lajosnak állított március 6-án emlékhelyet a Magyar Közlekedési Közművelődésért Alapítvány, valamint a Szatmárnémeti Véndiákszövetség Szatmárnémetiben, a római katolikus temetőben. A Kováts Lajos emlékmű tűzzománc plakettjét Gergely Judit keramikusművész készítette. Magyarországról egy 50 személyes küldöttség érkezett az emlékhely avatására. /Emlékhely Kováts Lajosnak. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), márc. 7./
2009. március 9.
A Magyar Művészetért Díj Kuratóriuma és a Herendi Porcelánmanufaktúra Petőfi halálának 160. évében emlékdíjat alapított és adományozott azoknak a Kárpát-medencei közösségeknek, melyek az utóbbi évtizedekben a legtöbbet tettek a költő kultuszának éltetése érdekében. A Gubcsi Lajos költő vezette Magyar Művészetért Díj Kuratóriuma ez alkalommal hét díjat osztott. A díjjal követték azokat a magyarországi, felvidéki és erdélyi emlékhelyeket, melyek Petőfi életútjában meghatározó szerepet töltöttek be. Erdélyből Fehéregyháza, a költő ottani emlékét gondozó Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, valamint a költő partiumi kultuszáért – Petőfi Sándor és Szendrey Júlia emlékének éltetéséért sokat tett – Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Partiumi Alelnöksége révén Szatmár megye magyarsága részesült a kitüntetésben.A szatmáriaknak ítélt díjat március 15-én Muzsnay Árpád EMKE-alelnöknek adják át. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület az adományozók óhajának megfelelően biztosítja, hogy a Petőfi porcelánszobor /Tamás Ákos alkotása/ állandó kiállítási helye Erdődön a vár még álló bástyája egykori kápolnájában tervezett Petőfi-emlékmúzeum lesz. Annak létrehozásáig és megnyitásáig az erdődi Petőfi-Szendrey szobor mögötti református templomban helyezik el. /Díj megyénk magyarságának. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), márc. 9./
