A Kölcsey Ferenc Főgimnázium /Szatmárnémeti/ tanári közössége nyilatkozatban áll ki az iskola mellett. A református egyház visszakapta ingatlanait. Romániában nem létezik egyházi iskola, hangsúlyozták a nyilatkozatban, csak állami iskolák vannak, melyek közt egyházi jellegű állami iskolák is működnek, mint amilyen a Református Gimnázium is. Milyen erkölcsi alapon áll épületválasztási előnyben a Református Gimnázium? – tették fel a kérdést. Mindkét iskola a Szatmár megyei magyar oktatás egy sajátos szeletét vállalja fel, mindkettőre szükség van. /Kölcseys tanárok nyilatkozata. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), márc. 10./
2009. március 13.
Közel hároméves tortúra után végre lezáródhat a nemzetközi közvéleményben is elhíresült gencsi botrány. Bátori Gyula egykori gencsi (Szatmár m.) református tiszteletest a Királyhágómelléki Református Egyházkerület sikkasztással vádolta, s mivel ezt bizonyítottnak találták, felfüggesztették papi tisztségéből. Az elcsapott lelkész azonban nem törődött ebbe bele, s a világi bíróságnál keresett igazságot magának. Az egyházi autonómiát semmibe vevő döntéshozók több kirakatper során azt az ítéletet hozták, hogy az egyházkerületnek nem volt joga elbocsátani a papot állásából. Tőkés László református püspök elmondta, március 11-én a Nagyváradi Ítélőtábla végleges döntést hozott az ügyben, elutasítva Bátori fellebbezését. Az egykori lelkészt jogi úton fogják kötelezni az általa okozott nagy összegű anyagi kár megtérítésére. /Szőke Mária: Véget ért a gencsi botrány. = Reggeli Újság (Nagyvárad), márc. 13./
2009. március 18.
Öt régió – Hargita, Kovászna, Maros, Szatmár és Temes megye – képviseltette magát a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Társulat (RMKDT) március 14-én tartott közgyűlésén, amelyre Szászrégenben került sor. A tanácskozáson elhangzott, hogy mind több fiatal vallja magáénak a kereszténydemokrata eszméket. A közgyűlés elítélte Sólyom László magyar államfő beutazásának akadályoztatását. Az RMKDT ülését a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom közgyűlése követte, ahol jelen volt Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke. Elhangzott, az, hogy az RMDSZ kiszorult a hatalomból, annak is tulajdonítható, hogy az elmúlt húsz évben nem szorgalmazta eléggé következetesen a kereszténydemokrata elveket. Kelemen Kálmán elnök hangsúlyozta, az elkövetkezendőkben fontos lesz, hogy az RMDSZ csúcsvezetése sokkal érzékenyebben és gyorsabban reagáljon helyi problémákra. /(mózes): Az RMKDM több érzékenységet vár az RMDSZ csúcsvezetésétől. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 18./
2009. március 27.
A Szatmár megyei ortodoxok közül egyesek magyarul beszélnek, és felekezeti hovatartozásuk miatt zömében románnak vallják magukat. A görög katolikusokból lett magyar ortodoxok között általános jelenség az identitászavar. A Szatmárnémetitől pár kilométerre fekvő Vetésen a lakosság több mint felét a görögkeletiek teszik ki, s bár magyarul beszélnek, és románul alig tudnak, sokuk románnak vallja magát. Gyerekeiket román iskolába járatják. A mintegy 1600 lakosú Vetés községben az ortodox a legnépesebb felekezet, híveinek száma 900 körül van. Rajtuk kívül 520 református, körülbelül 100 görög katolikus és maroknyi római katolikus él a településen. „Őslakos románok nemigen vannak a faluban, a 20. század elején itt csak három-négy ortodox család élt. Vetés lakóinak jelentős része magyar ajkú görög katolikus volt az 1700-as évek óta. 1948-ban, a görög katolikus egyház betiltását követően ezek zömükben ortodoxokká váltak. Magyar származású ortodoxokként identitászavar jellemzi őket. Kilencven százalékuk magyarul beszél otthon, nem is nagyon tudnak románul, de megszokták, hogy az ortodoxokhoz tartoznak, sokan románnak vallják magukat” – mesélte Török József postás, a falu helytörténésze. Magyar nemzetiségű ortodox hívek szép számban vannak Szamosbagoson, Szamosdobon, Darán és Daróczon is. Valamennyi ilyen közösségnek görög katolikus gyökerei vannak. A Vetés községhez tartozó Óváriban az ortodox hívek szinte kivétel nélkül magyar anyanyelvűek. Az Óváriban 1982 óta szolgáló Iosif Coti a misét románul celebrálja, de a szentbeszédet magyarul mondja. A magyar nyelvet tökéletesen bíró román pópa jó véleménnyel van híveiről. /Pengő Zoltán: Magyarok a hagymakupola alatt. = Krónika (Kolozsvár), márc. 27./
2009. március 29.
A szatmári római katolikus egyházmegye vezetősége a nagykárolyi politikai élet vezetőivel találkozott. A Szent László Közösségi Ház adott otthont Nagykárolyban a találkozónak, amelyre Schönberger Jenő szatmári püspök hívta meg a nagykárolyi politikai élet vezetőit március 13-án. A találkozón olyan témákat beszéltek meg, mint a Kalazanci Szent József Líceum ügye, az egykori zárda épületének rendezése és a plébániák támogatásának kérdése. 2006 óta, amikor az iskola beköltözött az épületbe, a szatmári egyházmegye 1 807 000 lejt fektetett az épület felújításába, modernizálásába. Összehasonlításként: az épület bérleti díja egy évre 115 872 lej, amelynek kiegyenlítésével jelentősen elmaradt a nagykárolyi polgármesteri hivatal. Varga Attila képviselő elmondta: a 2003-as alkotmánymódosítás ellenére sem jött létre a román jogrendben a felekezeti oktatás fogalma. Ezek állami iskolák felekezeti jelleggel, így ugyanolyan támogatásban kell részesülniük, mint bármelyik más iskola. Kovács Jenő polgármester elmondta, hogy már tavaly rendezni akarták a bérleti díjakat, de nem várt költségeik miatt még nem sikerült törleszteniük adósságukat. Ígéretet tett arra, hogy elmaradásukat kiegyenlítik. Az egykori zárda épületéről Schönberger püspök elmondta, nyártól átadnák azt a Nagykárolyban működő piarista nővéreknek, hogy ott bővíthessék gyermekmentő tevékenységüket. Kovács Jenő ígéretet tett, hogy más épületet keres majd az osztályoknak, és nyártól átadják az épületet. Felmerült még a különböző felekezetek támogatása. Az elmúlt évben az ortodox egyháznak 142 000, a római katolikus egyháznak 80 500, a református egyháznak 62 500, a görög katolikusoknak pedig 56 500 lejt ítélt oda a város vezetése. (Nagykároly lakossága 35,17 százalékban ortodox, 35,95 százalékban római katolikus, 20,99 százalékban református és 7,37 százalékban görög katolikus.) /Együtt a közösségért. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 29./
2009. március 31.
Idén is a dévai Téglás Gábor Iskolaközpont biztosított teret a Corvin Kiadó által immár második alkalommal megrendezett Szuperversenynek. A rendezvény a kiadónál megjelenő gyermeklapok: a Kispajtás, Fürkésző és Szemfüles olvasótáborának szól, azaz 5-14 éves korosztálynak. – Összesen 27 csapatot érkezett Erdély minden csücskéből Árkostól Aradig és Szatmártól Brassóig. A versenyre érkezőket sok meglepetés várta. A házigazda Varga Károly, kiadóigazgató volt, szerkesztők, nyomdászok kalauzolták végig a gyerkőcöket a lapkészítés világában. Ezután színes helytörténeti ismertetés következett Schreiber István megyei EMKE elnök és Kun Gazda Gergely előadásában, akik Déva váráról, illetve a tövében húzódó Bethlen kastélyról meséltek a gyermekeknek. /Gáspár-Barra Réka: II. Szuperverseny. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 31./
2009. április 1.
A szatmárnémeti polgármesteri hivatal kezdeményezésére március 30-án újabb egyeztetést szerveztek a Kölcsey Ferenc Főgimnázium ügyében. Az egyház, a városi és megyei tanács, a megyei tanfelügyelőség és a két iskola képviselői megtárgyalták, és aláírták az iskolák épületcseréjére vonatkozó ütemtervet. Elek Imre, a költözni kényszerülő főgimnázium igazgatója nem látta el kézjegyével a dokumentumot. „Nem írhattam alá a felkínált szerződést, mert azzal az általam képviselt tantestület, szülő- és diákközösség, valamint a szatmári magyarság érdekei sérültek volna” – magyarázta az intézményvezető. „A törvény a másik félnek ad igazat, ezt nem is vitatom, ám azt kifogásolom, hogy a kialakuló helyzet Erdély egyik legjobban működő magyar középiskolájának munkáját lehetetlenítené el” – nyilatkozta Elek Imre. Szerinte a három épületben nem lehetne folytatni az eddigi minőségi oktatást. Annak, hogy az igazgató nem látta el kézjegyével a szöveget, különösebb jogi vonzatai nincsenek, a dokumentum alapvetően morális erejű megállapodás, amit azért kezdeményeztek, hogy egy mindenki számára elfogadható megoldást találjanak –mondta Kereskényi Gábor jogász, alpolgármester. Hangsúlyozta, a városvezetés megpróbálja megoldani, hogy a Kölcsey ne kerüljön ki a városszélre, relatíve központi helyen maradjon, a jelenlegi épületétől mintegy 50 méterre. „Ez csak három épület igénybevételével oldható meg. Mást nem tehetünk, az nem lenne jó senkinek, ha a végrehajtók lakoltatnák ki az iskolát” – tette hozzá az alpolgármester. Szatmár megye tanácsa vállalja a jelenleg református épületben működő kisegítő iskola elköltöztetését. Az ütemterv szerint első lépésben a 2008/2009-es tanév lezárásakor, az érettségi vizsgák után a református gimnázium átadja a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumnak a Béke tér 10. szám alatti épületét. A főgimnázium továbbra is korlátlanul használhatja majd a főépület új szárnyát, mivel az nem képezi a református egyház tulajdonát. /Végh Balázs: Elosztották a Kölcseyt. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 1./
2009. április 7.
Gáti István RMDSZ-es alprefektust is menesztette tisztségéből a kormány, így 12 év után először fordul elő, hogy Szatmár megye magyar kormánybiztosi képviselet nélkül marad. A menesztett alprefektus kormányzati felügyelőként dolgozhat tovább. Tavaly még Beszterce-Naszód, Kovászna és Máramaros megyében magyar prefektusok dolgoztak, a kormányváltás óta azonban egyik sem maradt meg tisztségében. Míg tavaly tizenkét megyében (Arad, Bihar, Fehér, Hargita, Hunyad, Kolozs, Kovászna, Krassó-Szörény, Máramaros, Szatmár, Szilágy, Temes) összesen tizenhárom magyar alprefektus tevékenykedett, mára csak György Ervin maradt, Kovászna megye egykori magyar prefektusa, aki jelenleg alprefektusi tisztséget tölt be /Végh Balázs: Szatmár: Gátinak is mennie kellett. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 7./
2009. április 7.
Gáti István RMDSZ-es alprefektust is menesztette tisztségéből a kormány, így 12 év után először fordul elő, hogy Szatmár megye magyar kormánybiztosi képviselet nélkül marad. A menesztett alprefektus kormányzati felügyelőként dolgozhat tovább. Tavaly még Beszterce-Naszód, Kovászna és Máramaros megyében magyar prefektusok dolgoztak, a kormányváltás óta azonban egyik sem maradt meg tisztségében. Míg tavaly tizenkét megyében (Arad, Bihar, Fehér, Hargita, Hunyad, Kolozs, Kovászna, Krassó-Szörény, Máramaros, Szatmár, Szilágy, Temes) összesen tizenhárom magyar alprefektus tevékenykedett, mára csak György Ervin maradt, Kovászna megye egykori magyar prefektusa, aki jelenleg alprefektusi tisztséget tölt be /Végh Balázs: Szatmár: Gátinak is mennie kellett. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 7./
2009. április 20.
Április 20-án Tőkés László püspök hálaadó istentiszteletet tartott Gencsen annak örömére, hogy az egyházközségben végleg elcsitult az ellenségeskedés Az előző pap, Báthori Gyula ártó tevékenysége nyomán hitében megrongált gencsi gyülekezet számára is nyitva a lehetőség az új egység megteremtésére. A négy évig tartó gyűlölködésről, zaklatásról egy könyvet is megjelentettek „A gonosz útja elvész... “ címmel. Tőkés László elmondta: a Gencsen kialakult áldatlan helyzetet sikerült megoldaniuk, de könnyebb dolga lett volna a püspökségnek, illetve a helyi közösségnek, ha a Szatmári RMDSZ is besegít a küzdelmeikbe. Szomor Attila helyi lelkész elmondta: az életfa egy ősi magyar szimbólum, és felállításával a gencsi református gyülekezetben helyreállt békét ünneplik. /Hálaadó ünnepség Gencsen. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), ápr. 21./
2009. április 27.
Április 25-én a domahidai vasútállomás mögött található kuruc emlékműnél az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület immár huszadszor szervezett megemlékezést az 1703-1711 között II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharc hőseinek tiszteletére Muzsnay Árpád szervező, az EMKE alelnökének köszöntője után Nagy Csaba nyíregyházi tárogatóművész kuruc dalokkal idézte a múltat. Az ünnepi szónok Szőcs Péter történész, a Szatmár Megyei Múzeum igazgatóhelyettese volt. Az előadást majtényi, illetve domahidai fiatalok szavalatai követték. A résztvevők megkoszorúzták az emlékművet. /Babos Krisztina: Majtényi megemlékezés. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), ápr. 27./
2009. április 30.
Az European Neighbourhood and Partnership Instrument (ENPI) Program /Európai Szomszédsági és Partnerségi Alap/ 68 millió eurós, több mint 19 milliárd forint összegű támogatásával határon átnyúló fejlesztéseket valósíthatnak meg az együttműködő magyar, szlovák, román és ukrán pályázók – mondta Baranyai András, budapesti közös szakmai titkárságának igazgatója Nyíregyházán, egy kisvállalkozói fórumon. A rendelkezésre álló összeg 10 százalékát gazdasági, 30 százalékát infrastrukturális, 20 százalékát intézményi, míg 25 százalékát természet- és környezetvédelmi fejlesztésre használhatják fel a felek. Kiemelte: a pályázóknak mindössze 5 százalékos fejlesztési forrást kell biztosítaniuk, a beruházások összegének 90 százalékát ugyanis az európai uniós, 5 százalékát pedig a nemzeti támogatás adja. Magyarországról Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg, Romániából Szatmár és Máramaros, valamint úgynevezett szomszédos területként Suceava, Szlovákiából Kassa és Eperjes, míg Ukrajnából Kárpátalja és Ivano-Frankivszki, illetve a szomszédos Csernovci megye a kedvezményezett. /Kisvállalatok szomszédságban. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./
2009. május 4.
Gyökeres szemlélet- és módszerváltásra van szükség a kisebbségpolitikában, nyilatkozta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) május 1-jén Csíkszeredán tartott autonómiakonferenciáján Tőkés László, aki szerint ezért nagyon fontos a hazai kisebbségi érdekvédelmi szervezetek egysége, az összefogás az RMDSZ-szel. Az EP-képviselő jelentős lépésnek tartja, hogy az RMDSZ elkezdett autonómiáról és kollektív jogokról beszélni – hangzott el a Működő Autonómiák Európában – Magyar autonómia-törekvések Erdélyben című nemzetközi konferencián. Tőkés szerint nemcsak a székelység autonómiájában kellene gondolkodni, hanem az észak-erdélyi régió magyarok lakta területeinek (Érmellék, Kalotaszeg, Szatmár-Bihar megye) hasonló önrendelkezését is fontosnak tartja. A püspök elítéli a hagymakupolás honfoglalást, s bár elismerte, hogy konkrét bizonyítékai nincsenek, ismét felvetette annak lehetőségét, hogy titkos hivatalos politika létezik a Székelyföld moldvai románokkal történő betelepítésére. Tőkés László számadatokkal mutatta be, milyen mértékben változott Erdély etnikai térképe, hogyan csökkent a magyarok aránya, főként a városokban. Úgy vélte: hagyományos kisebbségvédelmi eszközökkel nem tartóztatható fel ez a folyamat. A református püspök szerint ezért szemlélet- és módszerváltásra van szükség a kisebbségpolitikában. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának fideszes elnöke szerint az erdélyi magyarság erős európai parlamenti képviselete kulcsfontosságú lehet az autonómia ügye szempontjából. Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke az unió kisebbségpolitikájáról szólt, majd Iria Bernadette De Epalza EP-kabinetvezető a baszk autonómiát mutatta be a hallgatóságnak. Bakk Miklós politológus az integrált erdélyi magyar autonómiatörekvésekről beszélt. /Tőkés: autonómiát Kalotaszegnek is! = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./ Az erdélyi magyarság számára nem vezet célra a kijárásos politika, ehelyett intézményes, törvényekben rögzített jogok rendszerét kell kialakítani, ezek között az autonómia-rendszer kiépítése a legfontosabb – szögezte le Tőkés László a konferencián. Becsey Zsolt fideszes EP-képviselő, a csíkszeredai rendezvény társszervezését ellátó Héthatár Önkormányzati Szövetség elnöke beszédében kiemelte: az Unió egyik legfőbb célja, hogy felzárkóztassa az újonnan csatlakozó államokat. /Jánossy Alíz: Autonómia és legitimitás – konferencia Csíkszeredában. = Krónika (Kolozsvár), máj. 4./
2009. május 4.
Kónya László Szatmár megyei főtanfelügyelő-helyettessel közölték, hogy május elejétől át kell adnia helyét a Szociáldemokrata Párt (PSD) emberének. Az eljárást Erdei D. István parlamenti képviselő brutálisnak tartja. Az RMDSZ-es tisztségviselők attól tartanak, hogy a főtanfelügyelő-helyettes menesztését megsínyli a magyar oktatás, Kónya az elmúlt hat évben igen sokat tett azért, hogy a megyében minden magyar fiatalnak biztosítva legyen az anyanyelven való tanulás, a négy magyar középiskolán kívül is legyen elegendő magyar szakközépiskolai és szakmunkásképző osztály. Nem kis részt neki köszönhető, hogy Szatmár megye magyar iskoláiban az országos átlagnál jobb, 98 százalékos a szakképzett pedagógusok aránya. /(Sike Lajos): Szatmáron gyorsítottak a tisztogatási folyamaton. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./
2009. május 5.
Civil szervezetek művelődési szakemberei, tanárok és diákok vettek részt az EMKE /Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület/ Partiumi alelnöksége, valamint a nyíregyháziak által „Nyelvében él a nemzet” címmel szervezett április végi Kazinczy-megemlékezésen. A 40 fős csoport, melynek 16 tagja Szatmár megyét képviselte, a magyar nyelvújítás nagy alakjának, Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulója alkalmából látogatott el a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeumba. Emellett Széphalomra, a tavaly megnyílt Magyar Nyelv Múzeumába is ellátogattak, s együtt ismerkedtek meg Kazinczy Ferenc életével és tevékenységével. /Kazinczyra emlékeztek. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 5./
2009. május 8.
Romániában május 8-án kezdik európai parlamenti korteshadjáratukat a romániai pártok, hat párt, egy pártszövetség és két független indul. Az RMDSZ és az EMNT által közösen indított Magyar Összefogás Listája 2-4 mandátumot hozhat a romániai magyar közösség számára. A két magyar szervezet jelöltjei külön kampányolnak. Sógor Csaba karavánja Csíkszeredából indul, Winkler Gyula pedig Kolozs megyével kezdi. „A Tőkés-kampány szinte mindennap magában foglal valamilyen eseményt” – magyarázta Szilágyi Zsolt, a Magyar Összefogás Listájának negyedik helyen rangsorolt jelölje, az EMNT alelnöke és kampánykoordinátora. A rendőrség próbálta megakadályozni Kovács Péternek, az RMDSZ európai parlamenti képviselőjelöltjének választási kampányát a Szatmár megyei Kálmánd községben. /Moldován Árpád Zsolt, Szávuj Attila: Indul a kampánygépezet. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./
2009. május 8.
Május 8-án kezdődik Szilágycsehben az RMDSZ partiumi önkormányzati konferenciája. A szövetség Bihar, Szatmár, Szilágy, Máramaros, Beszterce-Naszód, Arad és Temes megyei elöljárói, az érdekképviseleti szervezet vezetői vesznek részt a megbeszélésen. Előadást tart többek között Török László nagyszalontai polgármester Összpontosító központosítók, avagy az önkormányzatok nehézségei napjainkban címmel, Bátori Géza, Bors község polgármestere pedig az ottani ipari park beruházási lehetőségeiről tájékoztatja az egybegyűlteket. /Partiumi önkormányzati tanácskozás. = Reggeli Újság (Nagyvárad), máj. 8./
2009. május 9.
A Magyar Összefogás EP-képviselői lista két jelöltje, Tőkés László és Szilágyi Zsolt május 8-án Szatmár megyében kampányolt, Sárközújlakon és Avasújvárosban tartottak lakossági fórumot. A fórumon Sebesi János polgármester bemutatta Sárközújlakot, majd Sipos Miklós, a Szatmári Református Egyházmegye esperese méltatta Tőkés EP-képviselői tevékenységét, kiemelte a Brüsszelben szervezett Biblia-kiállítást. Szilágyi Zsolt, a Magyar Összefogás Listájának negyedik, EMNT-s jelöltje úgy véli: mivel egyre több, hétköznapi életünket is meghatározó döntés már Brüsszelben születik, nem lehet közömbös, hogy kik képviselik az erdélyi magyar érdekeket az EP-ben. Tőkés László EP-képviselőjelölt hangsúlyozta: ki kell állni a magyarság, a kereszténység érdekvédelméért. Avasújvárosban hasonló fórumot tartottak. /Fodor István: Fórum Sárközújlakon és Avasújvárosban. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 9./
2009. május 13.
Az MPP elnöksége, élén Szász Jenő elnökkel felszólította tisztségviselőit, hogy maradjanak távol az európai parlamenti választások kampányrendezvényeitől, mert az Erdélyi Magyar Összefogás Listája félrevezető, részösszefogás. A területi szervezetek zöme – Maros, Kolozs, Bihar, Szatmár megye – hallani sem akar arról, hogy ne vegyen részt a Tőkés László vezette EP-lista támogatásában, Háromszéken passzívak maradnak az MPP vezetői, de Tőkés Lászlóval folytatott korábbi egyeztetés értelmében ellenkampányt sem folytatnak. Szász Jenő felhívása bizonyítja: a párt vezetése igen megosztott. Ennek súlyos következményei lehetnek, nemcsak pártjukat verik szét, de fel akarnak égetni minden utat egy későbbi megegyezés előtt. /Simó Erzsébet: Minek a bojkott, amikor össze kell fogni. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 13./
2009. május 13.
Ismeretlen tettesek megrongálták Szatmárnémetiben a Kossuth-kert sétányai mentén lévő táblákat. A román feliratú táblákat „csak” meghajlították, a kétnyelvűt – mely arról tájékoztat, hogy a gyermekjátszóteret a városháza és az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE) közös uniós pályázata nyomán korszerűsítették – szétverték. A csákány- vagy fejszecsapások több helyen átszakították a dupla fémlemezt, elsősorban a magyar feliratnál. Márk Nagy János, a szatmári EKE ügyvezető igazgatója elmondta, valakinek nagyon nem tetszik a magyar felirat, két éve feljelentették őket a fogyasztóvédelemnél, azt állítva, hogy csak magyarul írtak a táblákra. Azután az ellenőrök látták, hogy ez nem igaz. /Sike Lajos: Csákánnyal a magyar felirat ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./
2009. május 16.
Május 15-én megnyitották a Páskándi Géza állandó kiállítást az író szülőfalujában, Szatmárhegyen. A tárlat a községi könyvtár épületében kapott helyet. A kiállítás anyagát a Petőfi Irodalmi Múzeum adományozta az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületnek, mely felajánlotta a község számára a gyűjteményt. A megnyitót az idén tizenkettedik alkalommal megszervezett Páskándi-megemlékezés keretében tartották. Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke, a megemlékezések főszervezője mondott beszédet. Páskándi-műveket adtak elő a Szatmárhegyi Általános Iskola tanulói. „A mai napon Páskándi Géza szelleme végleg visszaköltözik immár szülőfalujába, Szatmárhegyre” – mondta Günthner Tibor, az RMDSZ szenátora. A „... méltó túlélés a boldogság maga” címmel rendezett Páskándi-kiállítás több mint 50 tárgyat számlál, köztük Páskándival kapcsolatos dokumentumok hiteles másolatait, valamint fényképeket, melyeken együtt szerepel például Szilágyi Domokossal, Farkas Árpáddal, Sütő Andrással és Csoóri Sándorral. A kiállításon szerepel annak a román nyelvű bírósági végzésnek a másolata, melyben az 1956-os kolozsvári diákszövetségi reformtervhez fűzött kiegészítései miatt – rendszerellenes izgatás vádjával – hat év börtönre ítélték Páskándit. /Babos Krisztina: Megnyílt a Páskándi-tárlat. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 16./
2009. május 18.
A RMDSZ számára elfogadhatatlan a magyar intézményvezetők leváltása, ezért az Európa Tanácsban és az Európai Unióban is fölveti a kérdést, jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke, s hozzátette, hogy a tiltakozás számos formájával élnek majd, így a héten Hargita megyében tüntetést szerveznek az etnikai arányok tiszteletben tartása érdekében. Markó szerint a leváltási hullám kedvezőtlenül hat a romániai etnikumközi viszonyra, ugyanis a románok és a magyarok közötti jó együttélésnek alapvető feltétele a magyarok jelenléte a különböző állami intézményekben. Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke elmondta: a szövetség statisztikát készít arról, hogy hány magyar szakembert váltott le a kormány. Borbély szerint etnikai tisztogatást végzett a kormány. 1990 óta nem fordult elő, hogy például Maros és Szatmár megyében legalább egy magyar főtanfelügyelő-helyettes ne lenne. /-or- : Tüntetés az etnikai arányok betartásáért. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./ Valóságos tiltakozáshullámot helyezett kilátásba a következő időszakra az RMDSZ a magyar intézményvezetők leváltása miatt. Az intézményvezetők elbocsátása ellen foglalt állást a hétvégén Árkoson tartott konferenciáján a Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) is. Közleményükben kifejtették: elutasítják a kormány azon gyakorlatát, hogy a szakmai képzettséget mellőzve, politikai alapon nevezi ki a tisztségviselőket. Tiltakozó megmozdulást szerveznek a héten a háromszéki fiatalok is. /Magyar tüntetéshullám. = Krónika (Kolozsvár), máj. 18./
2009. május 18.
Első alkalommal rendezték Halmiban május 16-án a Szatmár megyei diákszínjátszó fesztivált: a jövőben ez a település lesz az állandó helyszín Pap Erika Nóra tanárnő volt az idén a főszervezője a fesztiválnak. A megmérettetésre 12 amatőr színjátszócsoport nevezett be. /(fi): Halmi: diákszínjátszó fesztivál, először. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 18./
2009. május 19.
A Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ között megkötendő alku eredményeként mégiscsak maradhat néhány magyar vezető az intézményeknél Sógor Csaba európai parlamenti képviselőjelölt kampánykaravánja május 18-án Lázáriban, Sándorhomokon, Szárazberken és Mikolában járta be az utcákat, Sógor Csabát elkísérte Erdei D. István Szatmár megyei parlamenti képviselő. A körút a követező napokon folytatódik a Szatmár megyei településeken. /Egységben a megyei magyarság. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 19/
2009. május 19.
Május 22-én ünnepli a Babes-Bolyai Tudományegyetem szatmári kirendeltsége fennállásának 10. évfordulóját. Ez alkalommal az óvó- és tanítóképző kar ünnepségére, valamint könyvbemutatókra kerül sor, közölte dr. Végh Balázs Béla adjunktus. Bemutatják a Sodrásban 1999-2009 című kötetet, amely tartalmazza a tanintézmény történetét, valamint az összes eddigi diák névsorát. Ismertetik az egyetemen ősszel induló szakokat. A Babes-Bolyai Tudományegyetem szatmári kihelyezett karán az elmúlt tíz év alatt több mint 800 fiatal végzett, akiknek az egyharmada saját szakterületén helyezkedett el. A végzettek közül sokan Magyarországon, az Egyesült Államokban vagy Németországban vállaltak munkát. A következőkben mesterképzést is szeretnének indítani a gyógypedagógia, az oktatásszervezés és a pedagógiai kommunikáció területén. /Ünnepel a Babes-Bolyai Tudományegyetem. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 19/
2009. május 19.
Nagy élmény volt a Kovásznán, majd Kézdivásárhelyen is megtartott idei anyanyelvi vetélkedő a résztvevők számára, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége a kisebbségi sorsba jutott anyanyelv tudatos művelésére már általános iskolás és kamaszkorban felkészíti a diákokat. A vetélkedőről azonban hiányoznak a nagyváradiak, a kolozsváriak, a Maros és Szatmár megyeiek, s fontos lenne, hogy eljöjjenek a szórványban küszködők is. /B. Kovács András: Szemünk a szórványon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 19./
2009. május 19.
A szórványban élő magyar közösségeket látogatta meg Désen és környékén Szilágyi Mátyás főkonzul, Barabás János alkonzul társaságában, május 14-én. „Kifejezetten jó benyomást keltett a pozitív interetnikai légkör, amelyet Szentmargitán, Mikeházán, Bálványosváralján és Désen tapasztaltunk” – nyilatkozta látogatása végén Szilágyi Mátyás. A helyi magyar közösség képviselőivel számos fontos problémát érintettek, kezdve az oktatástól az identitás ápolásáig, megőrzéséig. Fontos lenne egy teljes körű oktatási központ létrehozása Désen, Szamosújváron, óvodától érettségiig. Fontosak a szimbolikus jellegű kérdések, például a honvédsírok rendbehozatala, megjelölése, újraállítása ott, ahol ezeket felszámolták. Ebben a magyar kormány kész támogatást nyújtani. Nemrég lépett hatályba a magyar és román sírokra vonatkozó egyezmény, miszerint mindkét fél köteles a saját területén a másik fél első és második világháborúban elesett honvédeinek sírjait rendben tartani. Szentmargitán a tanügyi problémák kerültek előtérbe, a gyermekek magyarul történő továbbtanulási esélyei. Szilágyi Mátyás a főkonzulátus kompetenciái sorában központi helyen említette a konzuli kerületbe tartozó megyék, illetve az egész erdélyi – partiumi, szatmári és bánsági régió – magyar nemzeti kisebbség közösségei helyzetéről, kisebbségi jogainak érvényesüléséről, esélyegyenlőségének meglétéről, gazdasági és szociális problémáiról való tájékozódást. Leszögezte, hogy a magyar közösség nemzeti identitását sértő, azt korlátozó lépésnek, a kisebbségi jogok érvényesítése terén visszalépésnek értékeli a kolozsvári polgármester nemrégi bejelentését, amely szerint magyar nyelven nem szándékoznak feliratozni annak a nagylétszámú magyar közösség által is lakott városnak a történelmi műemlékeit, amelynek épített öröksége a magyar művészet- és kultúrtörténetnek szerves részét képezi. Bálványosváralján a faluban 60 százalékban élő magyar lakosság gazdag kulturális tevékenységben vesz részt. /Lukács Éva: Szórványtelepüléseket látogatott meg a főkonzul. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19/
2009. május 21.
Május 20-án – a Szamos hetilapot megjelentető Scriptor Alapítvány javaslatára – a Szatmár megyei RMDSZ-szervezet megbeszélésre hívta a megye magyar kulturális szervezeteinek képviselőit, illetve a magyar kulturális élet jeles személyiségeit Bura László, a találkozó moderátora megfogalmazta, a cél az identitás megőrzésére irányuló tevékenységek, rendezvények számbavétele volt, továbbá az útkeresés annak érdekében, hogy ezt átadják a fiatalabb nemzedéknek. Több, Kárpát-medencei szintű rendezvény szervezője ugyanis meglehetősen idős már. Csirák Csaba a Hajnal akar lenni népdaléneklési versenyt, valamint a Gellért Sándor szavalóversenyt, Muzsnay Árpád pedig a Páskándi-megemlékezéseket, a Rákóczi-megemlékezéseket, valamint az Ifjú szívekben élek irodalmi vetélkedőt bocsátotta „kalapács alá“, mondván: mindketten szeretnék, ha fiatalabbak vennék át a rendezvényekkel kapcsolatos teendőket. Szilágyi Ferenc vállalkozó szerint állandó fórumot kellene működtetni, melynek keretében felelős személyek mérlegelnék a megye magyar hagyományőrző és kulturális törekvéseit, ezekből felállítanának egy rangsort. Kovács Jenő nagykárolyi polgármester kifejtette: a magyarságon belül a szatmári identitástudatot kell erősíteni. Konglovits Éva a nagykárolyi Rekettye néptánccsoport képviseletében elmondta: kezdeményezték, hogy néptáncot oktassanak az iskolában, azonban kiderült, hogy nincs erre kapcitásuk. Sok egyesület elakad a pénzszerzés, illetve a támogatások elszámolása terén, mivel túlságosan bürokratikus a rendszer. Többen felvetették azt, hogy fizetett állásokat kellene biztosítani azok számára, akik a magyar kultúrát és hagyományokat széles körben népszerűsítenék. Felmerült az is, hogy a már „bejáratott“ rendezvényeket nem ártana a kulturális intézmények (színház, múzeum stb.) programjaiba építeni, mert így biztosítva lenne a jövőjük. /Babos Krisztina: Mozgósítás a magyarságért. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 21./
2009. május 22.
Május 13-án megalakult a Szatmári Magyar Diáktanács (SZMDT). Az SZMDT a Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének tagszervezete, és a három szatmárnémeti magyar tannyelvű középiskola diáktanácsainak összefogásával jött létre. Az SZMDT elnökévé Igaz Mátét, a Református Gimnázium XI. osztályos tanulóját választották. Terveik között szerepel egy szatmári diákújság elindítása. /Szatmári magyar diáktanács alakult. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 22./
2009. május 27.
„Átadtuk az európai uniós országok bukaresti nagyköveteinek a csíkszeredai nagygyűlésen elfogadott kiáltványt” – jelentette be május 26-án Bukarestben az RMDSZ elnöke. Kovászna megye 38 intézményéből alig hat esetében tartották meg a magyar vezetőket. A háromszéki igazgatóleváltások ellen május 28-ár újabb tiltakozási akciót szerveznek Sepsiszentgyörgyön. Van eredménye annak a tárgyalássorozatnak, amelyet a Szatmár megyei RMDSZ folytatott a kormánypártok helyi képviselőivel néhány magyar igazgató megtartása érdekében. Weiszenbacher István, az országos mezőgazdasági és halászati kifizetési ügynökség megyei igazgatója posztján marad, Kovács Mátéból az ifjúsági igazgatóság vezetőjéből aligazgató lesz, míg Fodor István a megyei mezőgazdasági tanácsadó központ aligazgatója tovább dolgozhat beosztásában. Csehi Árpád, a szatmári RMDSZ és a megyei tanács elnöke reményét fejezte ki, hogy nemcsak a napokban leváltott Kónya László megyei főtanfelügyelő-helyettes kerül vissza helyére, hanem még két-három elmozdított magyar vezető. A megyei ifjúsági igazgatóságoknál újabb tíz magyar politikust mentettek fel tisztségéből. Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke elmondta, az előző kormány ifjúsági államtitkáraként közvetlenül együtt dolgozott az intézmények vezetőivel, és tudja, milyen munkát végeztek, így kizártnak tartja, hogy a napokban lebonyolított versenyvizsgán figyelembe vették volna a szakmai tudást. A Szatmár, Hargita, Kovászna, Hunyad, Beszterce-Naszód és Maros megye ifjúsági igazgatóságainak vezetőjét, az Arad, Kolozs, és Szilágy megyei aligazgatót, illetve a marosvásárhelyi diákház aligazgatóját bocsátották el, Kovács Péter szerint magyar nemzetiségük és RMDSZ-támogatottságuk miatt. /Kovács Zsolt, Sike Lajos: Uniós nagyköveteknél a csíkszeredai kiáltvány. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./
