Az ellene folyó ügyészségi eljárás okán felfüggesztette tisztségéből Alexandru Cuc szatmárhegyi SZDRP-s polgármestert Riedl Rudolf, Szatmár megye prefektusa. Mint ismeretes, Alexandru Cuc szatmárnémeti és Szatmár megyei egykori és mai hatalmasságoknak jogtalanul, hivatali visszaélés és csalás útján utalt ki telkeket, amelyeken mesés paloták épültek fel. Az RMDSZ-es prefektus szerint a szatmárhegyi telekügyek azonban csak a jéghegy csúcsát jelentik, sokkal nagyobb korrupciós ügyek vannak vizsgálat alatt, és becslése szerint két héten belül minden a felszínre kerül. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 9., 1023. sz./
1997. május 16.
Kölcsey Ferenc és Szilágyi Domokos után szobra van immár Szatmárnémetiben Dsida Jenőnek is. Az egykori Deák téren máj. 16-án volt a mellszobor /Andrássy Kurta János alkotása/ felavatása, alig száz méterre a költő, Disda Jenő egykori lakóházától. Muzsnay Árpád a helyi Kölcsey kör nevében üdvözölte a megjelenteket Az avatáson megjelent és beszédet mondott többek között Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Dalmay Árpád, a Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség elnöke, majd a Filharmónia termében folytatódott az ünnepség, ahol Törzsök Erika, a HTMH elnöke, Varga Attila, a Szatmár megyei RMDSZ elnöke és Kelemen Hunor művelődési államtitkár mondott beszédet. /Szatmári Friss Újság, máj. 15., Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./ Háromnapos Dsida-emlékezést rendezett a helybeli Kölcsey Kör, az EMKE, a Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség. Az ünnepség máj. 17-én a kolozsvári Házsongárd temetőben Dsida Jenő sírjának megkoszorúzásával folytatódott, majd este a Protestáns Teológia épületében Cs. Gyimesi Éva, Kántor Lajos és Láng Gusztáv tartottak előadást. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./
1997. június 19.
A Forrás /Kecskemét/ folyóirat 5. száma Kárpátalját mutatja be. Soós Kálmán vitába szállt azzal az állítással, amely Kárpátalját önálló alakulatként tárgyalja, visszavetítve azt a VI. századig. Hangsúlyozta: "Kárpátalja a XX. században - 1918 után - mesterségesen létrehozott jogi-politikai egység. Ezzel a névvel jelölték a trianoni békediktátummal Magyarországtól Csehszlovákiához csatolt területet, amelyen egy természeti tájegységet, az Északkeleti Kárpátokat, illetve az egykori Ung, Bereg, Ugocsa s részben Máramaros, kisebb mértékben Szabolcs /3 község/ és Szatmár megyék /1 település/ területét szokás érteni. Kárpátalja tehát modern fogalom." Csernicskó István Kárpátalja lakosságának nemzetiségi megoszlását ismerteti az 1989. évi szovjet népszámlálás adatai alapján: ukrán 976 749 /78,4 %/, magyar 155 711 /12,5 %/, orosz 49 458 /4 %/, cigány 12 131 / 1 %/, román 29 485 /2,4 %/, szlovák 7 329 /0,6 %/, német 3 478 /0,3 %/, zsidó 2 639 /0,2 %/, Kárpátalja lakossága: 1 245 618 fő. Beregszász lakosságának 1910-ben 96,4 %-a magyar volt, 1989-ben 51,7 % /15 125 fő/, Ungvár lakóinak 62 %-a volt magyar 1910-ben, 1989-ben már csak 7,9 %-os az arányszámuk /9 179 fő/. /Lapszemle rovat. = A Hét (Bukarest), jún. 19./
1997. június 28.
Jún. 28-án a Szatmár megyei Bogdándon megnyílt a Magyar Múzeum. Sipos László néprajzkutató, helybeli iskolaigazgató elmondta, hogy a nyolcvanas évek óta gyűjtik az anyagot, az anyagi hátteret a Megyei Múzeum biztosítja. A bogdándi tájházról képeslapot adnak ki, valamint egy 16 oldalas útikalauzt, amely Bogdándot mutatja be, valamint az új múzeumot. A megnyitóra sok vendég érkezett, köztük volt Carol König, a Kisebbségügyi Minisztérium munkatársa, aki kifejtette, hogy támogatják az ilyen kezdeményezéseket, ugyanígy segítik a nemrég Mezőpetrin létrejött Sváb Múzeumot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1., 4./
2000. január 7.
Szatmárnémeti legnagyobb példányszámú helyi román lapja, az Informatia Zilei a város lakói közül az év emberét és az évtized emberét is megjelölte első januári számában. Az évtized kilenc embere közt csak két magyar van, Pécsi Ferenc parlamenti képviselő, aki a magánszektor fejlesztésében és Szabó István, a megyei önkormányzat alelnöke, aki a megyei költségvetés egyensúlytartásában szerzett valóban elismerésre méltó érdemeket. De a kilenc közt ott van Vasile Mois is, aki szélsőséges nézeteivel a románok többsége számára sem szimpatikus. A listát Virgil Magureanu, a SRI volt igazgatója vezeti, azzal az indoklással, hogy Szatmár megyéből származik, az elmúlt évtizedben innen ő jutott legmagasabb közjogi funkcióba, és leváltása után ide tért vissza. A lapnak az év emberéről készült listáján a húsz személy közt mindössze három magyar van: Riedl Rudolf prefektus, Szabó Károly szenátor és Varga Attila parlamenti képviselő. - Vitatható a lap névsora, hiszen helyet kaphatott volna Reizer Pál megyéspüspök, Schupler Tibor, a Caritas igazgatója, Ilyés Gyula alpolgármester, Szilágyi Ferenc vállalkozó, aki a köz(színház stb.) érdekében megmozgatta a privát szektort, vagy Kovács Jenő nagykárolyi polgármester. /Pécsi Ferenc és Szabó István az évtized szatmári emberei közt! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./
2000. január 8.
Az 5145/1999. sz. tanügyminisztériumi rendelet az iskolák gazdasági-pénzügyi önállósodását írta elő. Erdei Líviusz Szatmár megyei főtanfelügyelő-helyettes hangsúlyozta, hogy ez az iskolák decentralizációját jelenti: minden iskolának saját költségvetése lesz. A költségvetés rendszerét a 72/ 1996-os törvény írta elő. Ezután minden iskolának szponzorok után kell néznie. /Erdei Líviusz az iskolák gazdasági önállósodásáról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 8./
2000. január 8.
Jan. 7-én indult Ezüstkalászos gazdatanfolyam Szatmárnémetiben. A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének Szatmár megyei szervezete és a Szatmárnémeti Kölcsey Kör által megszervezett gazdatanfolyam megnyitójára 21-en jöttek el. Fodor István agrármérnök, az RMGE megyei elnöke irányítja a tanfolyamokat. /Új és régi arcok a tegnap beindult Ezüstkalászos gazdatanfolyamon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 8./
2000. január 21.
Megjelent meg a Szatmári Múzeum Kiadó legújabb kötete Középkori egyházi építészet Erdélyben címmel, Kiss Imola és Szőcs Péter Levente szerkesztésében. A sorozatot 1995-ben Karácsonyi Károly Szatmár megye növényvilágát bemutató könyve vezette be. A Tanulmányok és közlemények című időszakos kiadványon kívül a múzeum munkatársainak a gondozásában eddig több mint tíz komolyabb igényű összeállítás jelent meg, elsősorban történelmi tematikával. A legújabb kötet szerkesztői elmondták, hogy a válogatás alapjául az a nemzetközi tudományos tanácskozás szolgált, amelyet 1998 decemberében tartottak, a múzeum szervezésében, a középkori erdélyi és kelet-magyarországi egyházi építészetről. /[Ágopcsa Marianna] (ágopcsa): Múzeumi kiadvány a középkori erdélyi egyházi építészetről. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 21./
2000. január 28.
Szatmárnémetiben tartotta meg évi közgyűlését a Vállalkozók Fóruma Egyesület, melynek elnöke Pécsi Ferenc parlamenti képviselő. A helyi kis- és középvállalkozásokat tömörítő szervezet aktív volt az elmúlt évben, megrendezte tavaly márciusban a Business Forum '99 nemzetközi üzletember-találkozót, továbbá egy nemzetközi privatizációs konferenciát, és részük volt a Szabolcs-Szatmár-Bereg, valamint Szatmár megye határmenti régiója közös területfejlesztési tanulmányának elkészítésében. Idén májusban újra lesz Business Forum - 2000, megszervezik Szatmár és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közös gazdasági bemutatkozását. Hetente lesz vállalkozói klubdélután. /Ismét lesz Business Forum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./
2000. január 28.
Szatmárnémetiben tartotta meg évi közgyűlését a Vállalkozók Fóruma Egyesület, melynek elnöke Pécsi Ferenc parlamenti képviselő. A helyi kis- és középvállalkozásokat tömörítő szervezet aktív volt az elmúlt évben, megrendezte tavaly márciusban a Business Forum '99 nemzetközi üzletember-találkozót, továbbá egy nemzetközi privatizációs konferenciát, és részük volt a Szabolcs-Szatmár-Bereg, valamint Szatmár megye határmenti régiója közös területfejlesztési tanulmányának elkészítésében. Idén májusban újra lesz Business Forum - 2000, megszervezik Szatmár és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közös gazdasági bemutatkozását. Hetente lesz vállalkozói klubdélután. /Ismét lesz Business Forum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./
2000. január folyamán
1945 januárjában Szatmár megyéből megközelítőleg 5000 személyt - férfiakat és nőket vegyesen - deportáltak a volt Szovjetunióba, több évig tartó úgynevezett "jóvátételi közmunkára". A szomorú esemény 55. évfordulóján, január 29-én a Művelődési Minisztérium Nemzeti Kisebbségi Igazgatósága, a Szatmár Megyei Múzeum, a Nagykárolyi Polgármesteri Hivatal és a Nagykárolyi Német Demokrata Fórum rendezésében Nagykárolyban tartották meg a volt deportáltak találkozóját. A találkozó római katolikus Nagytemplomban kezdődött, ahol Heinrich Antal főtisztelendő celebrált szentmisét, magyar és német nyelvű szentbeszédet mondott. A következő helyszín a temetőben a volt nagykárolyi deportáltaknak állított emlékmű volt. A színházteremben Kovács Jenő polgármester beszédében elmondta, hogy csak 1989 után hallott a svábok deportálásáról. Karol König, a Művelődési Minisztérium Nemzeti Kisebbségi Igazgatóságának az igazgatója emlékeztetett: a deportálás idején, a második világháború végén még több mint 700 ezer német élt Romániában, mára 80 ezerre apadt a számuk. A fogyatkozás ellenére a nemzetiségi tradíciók ápolásáról nem szabad lemondani, hangsúlyozta. Az esten elhangzott, hogy a kutatások alapján 10 ezerre tehető azoknak a romániai németeknek a száma, akik sohasem tértek haza a deportálásból. Az esten Kiss Zoltán református tiszteletes elhurcolásának történetét, illetve a volt Szovjetunióban megélt kálváriáját ismertette. /Boros Ernő: Nagykároly. Deportált-találkozó - hatodszor. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 31./
2000. október 2.
A Nagykároly környéki magyar tanítók tanácskoztak szept. 18-án. Gábor Zsuzsanna szakfelügyelő beszámolt a tanítói közösség munkájának pozitív és negatív oldalairól. Pozitívum: segédfüzeteket készítettek a félévet záró felmérő időszakra, ugyanakkor munkafüzeteket jelentettek meg az új tanévre. Az elmúlt tanévben 372 magyar tanító dolgozott Szatmár megyében, melyből 102 szakképesítés nélkül. Számos anyanyelvű osztály megszűnt Szatmárnémetiben, Tasnádon és egyes falvakban, a tanulóhiány miatt. A román tagozaton sok a magyar gyerek, és évente sokan távoznak az anyaországba. /Tordai József-Jenő: Egy tanügyi tanácskozás margójára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./
2000. október 6.
Az október 4-én megtartott hivatalos tanévnyitó óta Szatmár megye 26 ezer lakosú kisvárosában, Nagykárolyban is folyik már egyetemi oktatás: a Nagyváradi Egyetem Környezetvédelmi Fakultásának tanárai egyelőre 20 tagú agronómia-kertészet profilú diákcsoport képzését kezdték el a helybeli Mezőgazdasági Iskolacsoport épületében. A képzés időtartama 5 év, a hallgatók 250 amerikai dollárnak megfelelő összeget fizetnek évente. /Boros Ernő, Nagykároly: Egyetemi oktatás Nagykárolyban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./
2000. október 7.
Ilyés Gyula, a Szatmár megyei RMDSZ elnöke, Riedl Rudolf prefektus, Szabó Károly szenátor, Pécsi Ferenc és Varga Attila parlamenti képviselők, a civil szervezetek vezetőinek, valamint sok-sok érdeklődőnek a jelenlétében tartották meg a Szatmárnémetiben az RMDSZ október 6-i megemlékezését, a szatmárnémeti Zárdatemplom bejáratánál elhelyezett Gonzeczky-emléktábla előtt. Kereskényi Sándor, a Szent István Kör tagja, a Szatmár megyei RMDSZ szenátorjelöltje tartott emlékbeszédet, melyben a hős tábori pap, Gonzeczky János mártírhalálának példáját méltatta. Az ünnepségen díszőrséget állt a helyi Dsida Jenő Cserkészcsapat. /A Szatmárnémeti RMDSZ megemlékezése. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 7./
2000. október 9.
Dávid Ibolya igazságügyi miniszter részt vett az október 6-i aradi megemlékezéseken, megbeszélést folytatott Dorel Popa aradi polgármesterrel az Aradon tervezett román-magyar megbékélési park létrehozásáról és az aradi szabadságemlékmű ott történő végleges elhelyezéséről. A sajtóértekezletet tartó miniszter asszony elmondta: már az év első felében kérte az aradi városi vezetést, vitassák meg az emlékpark kérdését, de akkor a romániai helyhatósági választás utánra maradt az ügy. Az új polgármester, Dorin Popa most kedvezően viszonyult a felvetéshez. Az első elképzelések szerint a várból kiszabadított szabadságemlékmű megsérült szobrait már ideiglenes helyükön restaurálták volna, de egy magyarországi szakértői bizottság szerint e munkálatot a végleges felállításkor kell elvégezni. - A téli csapadék hatására ismét átszakadhat a gát Nagybányán az Aurul vállalatnál, s akkor újabb, a korábbihoz hasonló ciánszennyezés kerülhet a Szamosba, a Tiszába - figyelmeztetett Gönczy János, Tisza-Szamos kormánybiztos, aki szerint megengedhetetlen, hogy továbbra is a ciános vizet vezessék a meddőfeldolgozó üzemből a nyolc kilométerre lévő tározótóba, s onnan ismét vissza a meddőmosóhoz. A kormánybiztos felelősséggel állítja: nem felel meg a valóságnak, hogy a Tiszánál már semmi nyoma a ciánszennyezésnek. A természet megpróbálja valahogy helyreállítani az egyensúlyt, de ez már egészen más, mint amilyen a Tisza lehetne, ha nem érkezett volna a valamennyi élőlényt elpusztító, nagy mennyiségű cián. - A gazdasági-kulturális együttműködésre interrégiót hoz létre Szabolcs-Szatmár-Bereg, a romániai Szatmár megye és Ukrajna Kárpátaljai Területe. A megállapodást Nyíregyházán írta alá Helmeczy László, a szabolcsi, illetve Szabó István, a szatmári önkormányzat elnöke, valamint Viktor Baloga, Kárpátalja kormányzója és Iván Iváncso, megyei tanácselnöke. A megállapodáshoz tartozó mellékletben előírták: a határátkelők fejlesztését, az árvíz- és környezetvédelmi veszélyeztetettség mértékének csökkentését, turisztikai és sportcentrumok létrehozását, s egyben határoztak a munkácsi vár restaurálásának befejezéséről. /A múlt hét végén történt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./
2000. október 9.
Okt. 7-én Vállalkozási lehetőségek kis- és középvállalkozások számára a Kárpát-medencében címmel tartott tanácskozást Kolozsváron az Új Kézfogás Közalapítvány (ÚKK) és az Erdélyi Vállalkozásfejlesztési Egyesület (EVE). A konferencián részt vett és előadást tartott Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár. Kifejtette, hogy a magyar tőkekivitel a határon túli nemzetrészekhez egyelőre nem elégséges az ottani életszínvonal megfelelő emeléséhez, mert az anyaországban is a multinacionális cégek uralják a gazdaságot, amelyeket nem érdekel a nyelvi közösség. Mégsem szabad lemondani a magyarországi kis- és középvállalatok tőkeexportjáról. Ha a parlament is megszavazza, a jövő évben az Új Kézfogás Közalapítvány költségvetése 60%-kal bővül. A tervezett státusztörvény előírásait Magyarországon sokallják, Erdélyben keveslik. Következő lépésként a nemzeti integráció új szakaszát, a gazdasági integrációt kell szorgalmazni. Meg kell oldani a határátjárhatósági gondokat, ezzel kell elhárítani a "schengeni határzárat". Ki kell használni az információs társadalom térhódítását, azt, hogy a szellemi termékek elektronikus átvitelével érvényesüljön nyelvi közösségünk előnye. Lehetségessé válhat a szülőföldön való maradás olyan módon, hogy közben törvényes keretek között zajló időszakos munkavállalással a határon túli magyarság hozzájárul az anyaország további fejlődéséhez - mondotta Németh Zsolt. - A sajtótájékoztatón, amelyen részt vett Hernádi Zsolt (ÚKK kuratóriumi elnök), Dobos András (ÚKK irodavezető), dr. Zöld András (ÚKK kuratóriumi tag) és Pécsi Ferenc (EVE-alelnök), elhangzott: az Új Kézfogás Közalapítvány az idén 120 pályázatot bírált el, ebből 91-et fogadott el, összesen 200 millió forint értékben. A mikrohiteleket kísérleti jelleggel bevezették Hargita, Kovászna, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyékben, összegük elérte a 175 ezer dollárt. Kamattámogatásra hitelt Romániában 49 terv kapott (200 ezer dollár értékben). A mikrohitel-program jövőre más megyékre is kiterjed. Jelenleg közel 3000 magyar-román vegyes tőkéjű vállalat működik, ezeknek csupán elenyésző része kapcsolódik az ÚKK tevékenységéhez. /Ördög I. Béla: "A nemzeti integráció gazdasági szakaszába érkeztünk" Magyar vállalkozásfejlesztési konferencia Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./ A hét végén Kolozsváron a magyarországi Új Kézfogás Közalapítvány (UKK) és az Erdélyi Vállalkozásfejlesztési Egyesület (EVE) nemzetközi konferenciát szervezett. A rendezvény célja Magyarország és a környező országok közötti gazdasági kapcsolatok támogatása, a Kárpát-medencében meglévő vállalkozási és vállalkozásfejlesztési lehetőségek felmérése, valamint az ehhez kapcsolódó javaslatok megfogalmazása volt. /Hecser Zoltán: Vállalkozásfejlesztési fórum. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 9./ "Szembe kell nézni azzal az ellentmondással, amely a magyar állam és a magyar nemzet határainak a különbözőségéből adódik - mondta a tanácskozáson a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Szabó Tibor. - A Széchenyi-terv nemzeti fejlesztési terv. Kérdés, hogy a megvalósításából származó hasznok kiterjeszthetőek-e a határon túlra is." Leszögezte, hogy fontos a határon túli magyar vállalkozók támogatása, a regionális kapcsolatok megerősítése és a szomszédokhoz fűződő viszony javítása. /Wagner Csilla: támogatás a szülőföldön maradást szolgálja. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 9./
2000. október 10.
A külhoni magyar állampolgárság megadása körüli viták felvetették a kérdést, hogy Erdélyországban ki a magyar? Jelentkeztek a magyarság különböző intézményei - az egyház, RMDSZ, civil szerveződések stb. -, hogy ők készek papírt adni a jelentkezők magyar voltáról, ha az illető megfelel az általuk megfogalmazott kritériumoknak. Mások úgy vélik, hogy magyar az, aki magyarnak vallja magát. A lap megkérdezett néhány honatyát, hogy mi erről a véleményük? - Ráduly Róbert, Hargita megyei képviselő: Az RMDSZ szavatolhatná a román állampolgárok esetében a tényt, hogy magyar származásúak. - Birtalan Ákos, Háromszék képviselője: - Jó lenne, ha az erre hivatott szakemberek - főleg jogászok - világosan meghatároznák, hogy mit jelent a külhoni állampolgárság. Megtörténhet - ha ennek eldöntését csak az egyénre bízzák -, hogy hirtelen nagyon sok "érdekmagyar" lesz. Valamilyen elbírálást be kell vezetni, s azt kellene a kérelmezőnek bizonyítania, hogy a magyarságát az erdélyi magyar közösség tagjaként vállalja. Szükség lenne egy külön testületre, amely megjelenítené az erdélyi magyar közösség különböző rétegeit. Tokay György, Arad megyei képviselő: Németországnak a törvényhozása lehetővé tette, hogy a külhoni németség bizonyos kiemelt kedvezményekhez jusson, s ezen előnyökhöz a gyakorlatban a nemzetiség tagjai úgy juthattak, hogy egyházi, illetve a Német Demokrata Fórum által kiadott írásos dokumentumokkal bizonyították: jogosak erre. Tokay szerint nem lehet a magyarságból bárkit is kirekeszteni. Kerekes Károly, Maros megyei képviselő: - Az erdélyi magyar az, akinek gyökerei itt vannak és magyarnak vallja magát. "Szerintem az a magyar, aki vállalja ezt." Szilágyi Zsolt, Bihar megyei képviselő: Nemcsak az egykori magyar állampolgárság valamikori léte, valamint a magyar kultúrkörhöz való tartozás az alapja a magyarsághoz való tartozás bizonyításának, hanem az is, hogy az illető szülők magyar iskolába járatják-e a gyerekeiket. Varga Attila, Szatmár megyei képviselő: Előreláthatólag azok részesülhetnek a megadott jogokból, akik önmagukat magyarnak vallják, ismerik a nyelvet és különböző módon igazolhatják, hogy szervesen kötődnek a magyar kultúrához, szellemi értékekhez, mint például egy felekezethez való tartozás, az iskolai végzettség. Székely Ervin, Bihar megyei képviselő: Ha kizárólag az illető nyilatkozata dönti el, hogy ki a magyar, akkor ezzel túlságosan szélesre tárulna a kapu. /Magyar Balázs: Ki a magyar? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./
2000. október 14.
Élénkülnek, bővülnek a kapcsolatok a két határ menti szomszédos megye, Szatmár és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye között. Megjelent egy román és magyar nyelvű színes turisztikai útikönyv, mely a Nyírség és Szatmár megye nevezetességeit mutatja be. A könyv az Első Nyírségi Fejlesztési Társaságnak köszönhető, mely a nyíregyházi AIR utazási iroda, a nyíregyházi önkormányzat, a szatmárnémeti Accord turisztikai ügynökség mellett Phare-források igénybevételével kiadta. /Nyírség-Szatmár közös útikönyv. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./
2000. október 14.
Élénkülnek, bővülnek a kapcsolatok a két határ menti szomszédos megye, Szatmár és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye között. Megjelent egy román és magyar nyelvű színes turisztikai útikönyv, mely a Nyírség és Szatmár megye nevezetességeit mutatja be. A könyv az Első Nyírségi Fejlesztési Társaságnak köszönhető, mely a nyíregyházi AIR utazási iroda, a nyíregyházi önkormányzat, a szatmárnémeti Accord turisztikai ügynökség mellett Phare-források igénybevételével kiadta. /Nyírség-Szatmár közös útikönyv. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./
2000. október 16.
Frunda György államelnökjelölt a szatmárnémeti kampánynyitó ünnepség után a Szatmár megyei RMDSZ vezetőségének kíséretében Dobahidára utazott, ahol megkoszorúzta az 1711-es szatmári béke tiszteletére állított emlékművet. Innen Nagykárolyba látogatott, a polgármesteri hivatalban megvitatták Nagykároly legégetőbb gondjait /anyanyelvi oktatás, az elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatása, szociális lakásépítés/. Ezután Érmihályfalvára látogattak el. Az alprefektus, illetve a bihari képviselő- és szenátorjelöltek a megyehatáron fogadták Frunda Györgyöt és kíséretét. Érmihályfalván az államelnökjelölt ismertette az RMDSZ választási programját. Az érmihályfalvi fórum előtt megtekintették az érsemjéni határátkelőhelyet, amelyet október 23-án valószínűleg Orbán Viktor miniszterelnök nyit meg a nemzetközi forgalom számára. Ugyanitt megkoszorúzták Kazinczy Ferenc mellszobrát, és megtekintették a magyar nyelvész szülőháza helyén épített Kazinczy-emlékházat. Frunda György kifejtette: több mint 6 000 magyar diák tanul anyanyelvén a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen (négyszerese, mint 1996-ban), ám ez nem jelenti azt, hogy lemondtak volna egy önálló állami magyar egyetem létrehozásáról. /(Szász Attila): A kampánykörút folytatódott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./
2000. október 16.
Mintegy kétszáz hazai táncos részvételével zajlott okt. 15-én az első - nemzetközinek szánt - szatmári néptáncfesztivál. A rendezvény nyitányaként a tizenkét Bihar, Szilágy és Szatmár megyei együttes rögtönzött népviseleti bemutatót tartott. Fellépett - többek között - Krasznabéltek általános iskolájának harmincöt fős rézfúvós zenekara, a Szatmári Nemzetiségek Népi Együttese, a bogdándi Rozsmalint, a szilágycsehi Berekenye, a nagyváradi Regen Bogen sváb táncegyüttes, a krasznai Bokréta, a zilahi Terebete és Nagykárolyból a Rekettye magyar táncegyüttes. /(bódi): Szatmárnémeti néptáncfesztivál. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 16./
2000. október 18.
A Szatmár megyei tanácsnál a meghirdetett 12 helyre 31-en pályáztak, köztük hat-hét magyar nemzetiségű. Ehhez képest egész jó eredménynek mondható, hogy négyen a nyerők közt vannak. Jelenlétük javítani fogja a magyar köztisztviselők arányát, ami mostanáig a 15 százalékot alig érte el. Szabó István, a megyei tanács elnöke ügyelt arra, hogy lehetőleg minden felvett új köztisztviselő ismerje a magyar nyelvet is. /(Sike Lajos: Több magyar köztisztviselő a Szatmár megyei önkormányzatnál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./
2000. október 20.
Szatmárnémetiben, a Megyei Múzeumban okt. 19-én nemzetközi tanácskozás kezdődött neves bel- és külföldi meghívottak részvételével. A négynapos tudományos szimpóziumon Közép-Kelet-Európa demokratikus átalakulását tanulmányozzák, elemzik a részvevők. Sabine Habersack, a Konrad Adenauer Alapítvány romániai küldötte hangsúlyozva, hogy az alapítvány továbbra is támogatja Romániát - a választások eredményeitől függetlenül -, amennyiben a demokratikus átalakulások útján marad. Camil Muresan akadémikus összehasonlította a közép-európai és kelet-európai államokban végbement demokratizálódási folyamatot, néhány jellemző vonás kiemelésével, mint amilyen a nemzetiségi sokszínűség és a sok apró párt jelentkezése (keleti irányba haladva). Dr. Szász Zoltán professzor, a Magyar Tudományos Akadémia Történeti Intézetének igazgatója előadásában végigvezette a huszadik század demokratikus próbálkozásait Magyarországon. Ezt követően Hajdú Tibor magyarországi akadémikus a Horthy-korszakot taglalta, a korábbi rendszer által képviselt szemlélet átértékelésével. /(benedek): Nemzetközi szimpózium a Szatmár Megyei Múzeumban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 20./
2000. október 24.
Szatmárnémetiben okt. 22-én Reizer Pál megyéspüspök átvette az emlékzászlót Semlyén Zsolttól, a Magyar Kulturális Örökség Minisztériumának vallásügyi államtitkárától. A püspök megjegyezte: a zászló nem csak a katolikusoké, hanem a megye egész magyarságáé. Az ünnepségen részt vett Sipos Miklós református esperes, Máté Csaba az evangélikus egyház képviseletében, Riedl Rudolf, Szatmár megye prefektusa és Ilyés Gyula alpolgármester. (Dancs Artur): Megmaradásunk titka: a kereszténység. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./
2000. október 24.
Okt. 13-án fogadta el a Szatmár Megyei Tanács Lőrincz Ágnes színésznő művészeti igazgatói kinevezését a Harag György Társulat élére. Lőrincz Ágnes felvázolta a tennivalókat. A két tagozat különválását az előző igazgatónak sikerült majdnem teljesen megoldania, csak az épület fenntartásának költségeit és a technikai berendezések fejlesztését kell állni közös pénzből. A színház nem tud önfenntartó lenni, szükséges a tanács támogatása. Egyelőre a decemberi fizetési alapnak sincs fedezete. /Báthory Éva: Szerencsés nap lesz-e ezután a péntek a Szatmárnémeti Északi Színház számára? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 24./ Amikor Lőrincz Ágnes Kolozsvárról átszerződött Szatmárnémetibe, már ismert prózai színésznő volt. A Harag György Társulatban hamar megtalálta a helyét, és a szerepek is - jobbnál jobbak - megtalálták őt. Többször választották meg a közönség szavazatai alapján "Az év színésznő"-jének. Lőrincz Ágnes a közönség minden rétegét szeretné ellátni jó, élvezhető darabokkal. A két tagozat anyagi, gazdasági szempontból is különvált. Ezentúl a jövedelem saját zsebre megy, abból kell megélni, amit maguknak megszereznek. /S. Muzsnai Magda: Új szerepkörben Lőrincz Ágnes. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./
2000. november 6.
Kéthetes kampánykörútra indult tucatnyi lelkes magyar fiatal, akik november 5-én három kiplakátolt autóval indultak el Gyergyószentmiklósról. Az erdélyi körút célja: eljuttatni a magyar fiatalokhoz az RMDSZ üzenetét. A Mi Erdélyben utazunk mottó kettős értelmet takar: nemcsak az utazás jellegére utal, hanem hangsúlyozza azt is, hogy nagyon sok fiatal Erdélyben gondolkodik, bízik abban, hogy Erdélyben van megélhető, bíztató jövő. A Kézdivásárhelyről induló karaván az elmúlt hétvégén bejárta a környező falvakat. A napokban Kovászna és Hargita megyében járó karaván Szatmár, Bihar megyében folytatja útját. Szilágy és Kolozs megyében is megfordul az ifjúsági karaván, majd Maros megyébe utaznak, végül pedig visszatérnek Hargita megyébe. /RMDSZ Tájékoztató, nov. 6. - 1843. sz./
2000. november 7.
A Szatmár Megyei RMDSZ óvást nyújtott be a törvényszéken a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt szabálytalan választási benevezése ellen. Az RMDSZ megyei vezetősége azzal indokolja lépését, hogy a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt - ellentétben a választási törvény előírásával, amely szerint egy párt egy jelöltet csak egy megyében nevezhet be -, ők ugyanazt a listát hat megyében tették le. A Szatmár Megyei Törvényszék nov. 6-án helyt adott az RMDSZ óvásának. A nevezést eddig elutasította Kolozs, Maros, Kovászna megye is, ahol ugyanaz a lista jelent meg a Szabad Demokrata Párt részéről. /A Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt kizárja magát a választásokból. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 7./
2000. november 7.
Megjelent Benedek Zoltán nagykárolyi író legújabb könyve Nagykároly kultúrtörténete /Euro Print Kiadó, Szatmárnémeti/ címmel. A 160 oldalas könyv borítólapját a tasnádi Vass Csaba grafikusművész tervezte. E kötet az Otthonom Szatmár megye című könyvsorozatban látott napvilágot. /Új könyv. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./
2000. november 15.
Kereskényi Sándor készített interjút Ilyés Gyulával, az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének elnökével, Szatmárnémeti alpolgármesterével. Ilyés Gyula elmondta, hogy Beke György Szatmár megyéről írott monográfiája, a Boltívek teherbírása nagy hatással volt rá. Látta, hogy van itt egy fiatal értelmiségi gárda, amely változtatni akar. Ő is bekapcsolódott munkájukba. A hatóságok hamar az értésükre adták: örüljenek, hogy élnek. 1990-ben jelen volt az RMDSZ tevékenységében. Akkor az erdélyi magyarság jelesre vizsgázott. Azonban a lelkesedés nem tartott sokáig. Az emberek látták, hogy Romániában lényegében alig változott valami. 1992-ben egy ideig a Vállalkozók Fórumánál dolgozott. Különösen Csirák Csaba tevékenykedett a szatmári civil társadalom erőinek összefogása érdekében. 1993-ra már mindenki előtt világossá vált, hogy ebben a közegben a magyarság csak nagyon nehezen veheti a kezébe saját gazdasági életének az irányítását. Ilyés Gyula 1992-96 között városi tanácsos volt Szatmárnémetiben. 1995-től - Muzsnay Árpád második megyei elnöksége alatt - a megyei szervezet gazdasági alelnöke, 1996-tól pedig Szatmárnémeti alpolgármestere. Elsősorban szociális problémákkal szembesült. Észre kellett vennie, hogy a magyarság fokozatosan veszít életteréből, és ahhoz nem elég tőkeerős, hogy állja a versenyt. Ilyés Gyulát 1999 tavaszán megválasztották az RMDSZ Szatmár megyei szervezete elnökének. - A Szatmár megyei magyarok legnagyobb gondja a megélhetés. - Szerinte a megyei RMDSZ arra vigyázott, hogy ne sodródjon a szélsőségek felé. "Közösségünk sorsa a mi közös cselekvőképességünkön múlik, kisebbségi politikai elkötelezettségünkön, józan, céltudatos elhatározásunkon." /Kereskényi Sándor: Ilyés Gyula a megyei magyarság helyzetéről. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 15./
2000. november 16.
Tasnád és Magyarcsaholy után Kaplonyban nyílt meg a harmadik teleház. Az ünnepség szentmisével kezdődött. Dr. Héjja Botond, a szatmárnémeti CREST (Nonprofit Szervezetek Forrás központja) ügyvezető igazgatója a teleház egyik létrehozója. A szatmárnémeti CREST a jövőben 14 teleházat nyit meg Szatmár, Máramaros, Bihar és Szilágy megyében. Legközelebb december 3-án a mezőpetri teleházat adják át. A kaplonyi teleházat egy francia szervezet segítette. /Sike Lajos: Teleházavató Kaplonyban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./
