Ilyés Gyula elnök javaslatára az RMDSZ Szatmár megyei választmánya egyhangú szavazással úgy döntött, hogy december 1-től Kabai Istvánt bízza meg az ügyvezető elnöki teendők ellátásával. Az indoklás szerint a szervezet előtt álló feladatok, a munka sokrétűsége indokolja a fizetéses ügyvezető elnök visszaállítását. E feladatokat eddig Horváth Pál székházi igazgató látta el. /Kabai István, a Szatmár megyei RMDSZ ügyvezető elnöke. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./
2000. november 28.
Aláírta a 2000. évi PHARE magyar-román határ menti együttműködési program pénzügyi megállapodását Boros Imre, a PHARE-program kormányzati koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszter és Michael Lake, az EU budapesti delegációjának vezetője. A program 5 millió eurós PHARE-támogatást kapott. Ebből - 2,25 millió euró értékben - végrehajtják a csengersimai határátkelőhely újjáépítésének második szakaszát, valamint befejeződik a bihari regionális vállalkozó övezet létrehozásának második része is. Félmillió euró értékű támogatást kap az úgynevezett Kis Projekt Alap. A határ menti PHARE-programok célja a határ két oldalán élők kapcsolatának erősítése, az együttműködések ösztönzése, valamint az eltérő fejlettségi különbségek csökkentése. A magyar-román határ menti együttműködési program a versenyképes gazdasági szerkezet kialakítását, az infrastruktúra, valamint az emberi erőforrás fejlődését segítheti majd négy-négy magyar és román megyében: Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, illetve Arad, Bihar, Szatmár és Temes körzetében. /Magyar-román határ menti PHARE-program. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./
2000. november 29.
Az összes leadott szavazat: 11 069 149. Lokodi Edit Emőke, a Központi Választási Bizottság RMDSZ-es tagja arról tájékoztatott, hogy a szavazatok 98,05 százaléka alapján az államfő-jelöltek - százalékban kifejezve - a következő teljesítményt érték el: Ion Iliescu - 36,61, Corneliu Vadim Tudor - 28,47, Theodor Stolojan - 11,80, Mugur Isarescu - 9,49, Frunda György - 5,83, Petre Roman - 3,00, Teodor Melescanu 1,92. A második fordulóba az SZDRP és a Nagy-Románia Párt jelöltje került be. Mind a szenátust, mind pedig a képviselőházat az említett két politikai alakulat fogja "uralni". Mindkét házba ugyanaz az öt párt került be, a mandátumokat tehát ezek között fogják elosztani, egyelőre a következő arányokban: szenátus: SZDRP 37,35, NRP 21,10, DP 7,61, NLP 7,48, RMDSZ 6,49 százalék; képviselőház: SZDRP 36,88, NRP 19,58, DP 7,06, NLP 6,90, RMDSZ 6,38 százalék. Az RDK 5,26, illetve, 5,01 százaléknyi szavazatot összesített, ami messze elmaradt a 10 százalékos választási küszöbtől. - Térképre kivetítve, a politikai erőviszonyok a következőképpen alakultak. Az elnökválasztás tekintetében Ion Iliescu uralta az egy Tulceát kivéve, ami C.V.Tudoré lett, egész Munténiát és Moldovát. Erdélyben viszont 12 megyében a Nagy-Románia Párt jelöltje vitte a prímet, míg Frunda György Szatmár, Maros, Hargita és Kovászna megyében lett első. Ami a pártokat illeti, ott főleg Erdélyben színesebb a kép. A szenátor-jelöltekre leadott szavazatok tekintetében az RMDSZ Szatmár, Szilágy, Maros, Hargita és Kovászna megyében lett első, míg az NRP Arad, Fehér, Kolozs, Szeben és Beszterce-Naszód megyében. Minden más megyében az SZDRP-é lett az elsőség. A képviselők tekintetében csak annyiban változik a helyzet, hogy az RMDSZ Biharban is tarolt, míg az NRP teljesítménye némileg gyengébb volt, csak három megyében, méghozzá Kolozsban, Aradon és Beszterce-Naszódban került többségbe. - Az RMDSZ nagyjából megismételte négy évvel ezelőtti teljesítményét, ami a két lépcsőben végrehajtott újraleosztás nyomán mindenképpen több parlamenti helyet fog jelenteni. - Olyan szabálytalanságok nem voltak, amelyek lényegesen befolyásolták volna a végső eredményeket. Néhány helyen elvesztették a pecséteket, a leadott statisztikákban nem egyeznek a számok, például kevesebb az érvényes és jegyzett szavazat, mint a kiadott szavazólap, amiből esetleg arra lehet következtetni, hogy imitt-amott elvettek néhány szavazatot egyik vagy másik párttól. /Gyarmath János: '96-os formáját hozta az RMDSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./
2000. november 30.
Az RMDSZ szenátusi és képviselői listái hat megyében kapták - Hargita, Kovászna, Maros, Szilágy, Szatmár és Bihar - a legtöbb szavazatot. A a képviselőházi listára az RMDSZ összesen 733 383 szavazatot (6,79 %), a szenátusira pedig 747 688 szavazatot (6,89 %) kapott. Frunda György elnökjelöltre pedig 693 879 fő szavazott (6,21 %). - A közvélemény-kutatással foglalkozó INSOMAR szerint a romániai magyarok 72 %-ban szavaztak Frunda Györgyre, az RMDSZ államfő-jelöltjére. A felmérést az említett intézet vasárnap, a szavazóhelyiséget elhagyók körében végezte. Az adatok szerint a magyarok 9 %-a szavazott Theodor Stolojanra, 7 %-a Ion Iliescura, 6 %-a Mugur Isarescura, 3 %-a Corneliu Vadim Tudorra, 1 %-a Teodor Melescanura és szintén 1 %-a Petre Romanra. Az INSOMAR exit poll eredményei szerint a romániai magyarok 84 %-a az RMDSZ-re, 5 %-a az Iliescu vezette Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjára, 3 %-a a Nemzeti Liberális Pártra, 2 %-a a Nagy-Románia Pártra, 2 %-a a Román Demokratikus Konvenció 2000-re, 1 %-a pedig Melescanuék Szövetség Romániáért nevű pártjára, és szintén 1 % Petre Romanék Demokrata Pártjára szavazott. /Hat megyében vezet az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./
2000. december 4.
Közzétették a november 26-i szavazás végleges eredményeit. Az RMDSZ a 140 fős szenátusban az eddigi 11 mandátummal szemben 12 mandátumhoz, a 327 fős képviselőházban a korábbi 25 hellyel szemben 27 helyhez jutott. Az RMDSZ hat erdélyi megyében végzett az élen. A szövetség szerezte meg Szatmár megye mindkét szenátori helyét, s a korábbi kettő helyett három képviselőt küldhet. Hargita megyének továbbra is csak RMDSZ-es szenátorai és képviselői lesznek, Kovászna megyében pedig csak a választásokon győztes PDSR jutott egy képviselői helyhez az RMDSZ-en kívül. A szórványban élő magyarok Hunyad megyében képviselői mandátumhoz jutottak, és első alkalommal lesz parlamenti képviselője az RMDSZ bukaresti szervezetének. Ez utóbbi a külföldön leadott szavazatoknak köszönhetően történhetett meg. Az RMDSZ képviselői: Arad megye - Tokay György (ügyvéd, 61 éves) Bihar - Szilágyi Zsolt (politológus, 32), Fazakas László (református lelkész, 43), Székely Ervin (jogász, 43); Brassó - Kovács Csaba (jogász, 45); Bukarest - Pataki Júlia (jogász, 33); Hargita - Ráduly Róbert (mérnök, közgazdász, 32), Asztalos Ferenc (tanár, 55), Garda Dezső (tanár, 52), Antal István (mérnök, 52), Kelemen Hunor (állatorvos, tanár, 33); Hunyad - Winkler Gyula (mérnök, 36); Kolozs - Kónya-Hamar Sándor (filozófus, tanár, 52), Vekov Károly (tanár, 53); Kovászna - Márton Árpád (színész, 45), Tamás Sándor (jogász, 34), Birtalan Ákos (közgazdász, 38); Máramaros - Böndi Gyöngyike (közgazdász, 48); Maros - Kelemen Atilla (állatorvos, 52), Kerekes Károly (jogász, 52), Borbély László (közgazdász, 46), Makkai Gergely (meteorológus, 48); Szatmár - Varga Attila (jogász, 37), Pécsi Ferenc (közgazdász, 56), Erdei Doloczky István (mérnök, 45); Szilágy - Vida Gyula (jogász, közgazdász, 68); Temes - Toró Tibor (fizikus, 43). Az RMDSZ szenátorai: Bihar megye - Pete István (közgazdász, 47), Calarasi - Vajda Borbála (geofizikus mérnök, 42); Hargita - Verestóy Attila (mérnök, 46), Sógor Csaba (református lelkész, 36); Kolozs - Eckstein Kovács Péter (jogász, 44); Kovászna - Puskás Bálint (jogász, 51), Németh Csaba (tanár, 49); Maros - Markó Béla (tanár, 49), Frunda György (ügyvéd, 49); Szatmár - Szabó Károly (mérnök, 57), Kereskényi Sándor (tanár, 49); Szilágy - Seres Dénes (jogász, 47). /Harminckilenc RMDSZ-honatya a parlamentben! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./
2000. december 4.
Dec. 2-3-án, tizenegyedik alkalommal szervezték meg a Gellért Sándor vers- és prózamondó verseny Kárpát-medencei döntőjét Szatmárnémetiben. A temetőben Veres István, a Szatmári Friss Újság főszerkesztője, Gellért Sándor személyes ismerőse mondott beszédet a költő sírjánál. Az idei döntőn huszonkilenc versenyző vett részt, akik a Vajdaságban, Felvidéken, Magyarországon és Erdély megyéiben megrendezett elődöntőknek voltak a győztesei. Az idei versenyt a zsűri az eddigi legszínvonalasabb vetélkedőjének minősítette. Az első vajdasági lány lett /Elor Emina, Palics/, a második Czompa Andrea /Szatmárnémeti/. Valamennyi versenyzőnek díjat adott a Szent-Györgyi Albert Társaság, a Bíró Lajos Ökológiai Társaság és a Szatmár Megyei Múzeum Kisebbségi Osztálya. /Elek György: Gellért Sándor vers- és prózamondó verseny tizenegyszer. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 4./
2000. december 9.
Kereskényi Sándor az RMDSZ új, Szatmár megyei szenátora. A megye szenátori listájának második helyéről, Szabó Károly után befutó lett. Eddig ezt nem sikerült elérni a megyében. Kereskényi Sándor tanár, újságíró, politikai elemző. Markó Bélával együtt végezte az egyetemet. Néhány éve a Szatmári Friss Újság szerkesztője. 1995-ben jelentkezett először önálló kötettel, címe: Római délután, melyben elsősorban kultúrtörténeti esszéket közölt. Az új képviselő kijelentette: ″A magyar nemzetnek volt, van és lesz világtörténelmi hivatása. Ahhoz, hogy ezt a hivatását teljesíteni tudja, meg kell erősíteni a nemzet gyökereit, a magyar családot. Elképzelhetetlennek tartom a nemzet erkölcsi és szellemi megújulását családpolitikánk radikális megújulása nélkül.″ Az általa elképzelt családpolitikát három pillérre kell építeni: az egyházakra, a civil szervezeteikre és a vállalkozókra. Megfelelő programok és pályázatok révén jelentős forrásokat biztosíthat az EU is. ″Arra kell törekednünk, hogy Magyarország európai integrációja lehetőleg egybeessen a magyar nemzet szellemi integrációjával, aminek fontos eszköze lehet mind a státustörvény, mind a regionális gazdasági együttműködés.″ - állapította meg. /Sike Lajos: Bemutatjuk Kereskényi Sándor új szenátort. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./
2000. december 12.
Emil Constantinescu államfő dec. 11-re összehívta az újonnan alakult képviselőházat és szenátust. A parlamentbe bejutott pártok képviselőházi, illetve szenátusi frakciói megválasztották vezetőiket. Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője Kelemen Attila Maros megyei képviselő maradt, alelnökök Márton Árpád (Kovászna megye) és Ráduly Róbert (Hargita megye). Titkár: Szilágyi Zsolt (Bihar megye). A szenátusi frakció vezetésével ebben az ülésszakban is Verestóy Attilát (Hargita megye) bízták meg. Alelnök: Szabó Károly (Szatmár megye), titkár: Sógor Csaba (Hargita megye). /Sz. K. [Székely Kriszta]: Tegnap tartotta első ülését az új parlament. Kelemen és Verestóy maradtak a frakcióvezetők. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./
2000. december 14.
A Kárpátok Eurorégió romániai tagjai ötödik ülésüket tartják december 13-14. között, a helyszín ezúttal Csíkszereda - nem véletlenül, hiszen ez az első olyan ülés, melyen Hargita megye teljes jogú tagként vehet részt. A találkozón Romániából Szilágy, Szatmár, Botosani, Suceava, Máramaros és Hargita megye tanácsai képviseltették magukat, Hollandiából Pieter van Run, Belgiumból Patrick Dautrebande és Pierre Gerard képviselték az Eurorégiót. Dec. 13-án a megyei tanács épületében az Eurorégió romániai tanácsa ülésezett, a fő téma a Sánduly Edit programfelelős által készített javaslat megtárgyalása volt - ez arról szólt, hogy milyen területeken kapcsolódhat be Hargita megye a Kárpátok Eurorégió tevékenységébe. Az elhangzottak szerint Hargita megye jövőbeli együttműködésének fő elemei a következők: mikrorégiók együttműködése, Hargita megye fejlesztési intézményeinek integrálása a nemzetközi kapcsolatrendszerbe, a gazdasági szféra, főleg a turizmus fejlesztése a kínálkozó lehetőségek kihasználásával, a kis- és középvállalkozások támogatása, nyilván nem hiányzik az infrastruktúra fejlesztése, a környezetvédelem, a műemlékvédelem. A dec. 14-i programban szerepel egy látogatás a Vállalkozás inkubációs központban, a csíksomlyói kegytemplom megtekintése, majd egy kirándulás a gyergyószárhegyi kastélyba. /Eurórégiós ülés Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), 2000. dec. 14./
2000. december 15.
December 4-5-én Szegeden KULTÚRA 2000 - Pályázati Előkészítő Konferencia néven tartotta meg rendezvényét a Dél-magyarországi Civil Szervezetek Szövetsége, melynek elnöke, dr. Besenyi Sándor szociológus szívügyének tekinti a Kárpát-medencében élő magyarok és nem magyarok testvériségét. Evégett szervezi meg minden évben az értelmiségi nyári egyetemet is, mely tíz év alatt több mint 1000 határon túli magyar értelmiségi számára teremtett ingyenes részvételi lehetőséget. Ezúttal az volt a cél, hogy alpolgármesterek, irodavezetők, kulturális civil szervezetek vezetői számára bemutassák a Kultúra 2000 (Culture 2000) programot, melyet februárban hirdetett meg a brüsszeli Európa Bizottság. Magyarország részt vesz a programban, de azt a résztvevők nem tudták megmondani, hogy Románia részese-e a programnak. Ezt tisztázni kell a közeljövőben. Egy ötéves keretprogramról van szó. A nagyobb, átfogóbb pályázatoknál legkevesebb öt ország összehangolt pályázatára van szükség, a kisebb pályázatoknál is minimum három ország kutatóinak, művészeinek, intézményeinek együttesen kell részt venniük. A rendezvényen dr. Botka László, a Csongrád megyei önkormányzat alelnöke beszélt a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió nevű határokon átnyúló együttműködésről, mely 1997-ben kapott hivatalos formát. A másfél napos konferencián szép számmal megjelentek az erdélyi küldöttek. Bognár Levente, aradi alpolgármester és Matekovits Mária, az EMKE Arad megyei elnöke Arad város kulturális életéről, az EMKE tevékenységéről tájékoztatta a hallgatóságot. Bodó Barna, a Temes megyei önkormányzat művelődési bizottságának elnöke nehezményezte, hogy Temesváron a művelődési intézmények nem tartoznak a városi önkormányzat fennhatósága alá. Lázár Balázs, a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal munkatársa a város kulturális kínálatáról szólt, Balogh Ferenc, az EMKE országos alelnöke az EMKE munkáját ecsetelte. Szép Gyula, az RMDSZ művelődési ügyekkel foglalkozó alelnöke elmondta: habár Erdélyben igen gazdag a művelődési élet, nem lehetünk elégedettek, hiszen a magyarok által is lakott megyékben nincs magyar szakfelügyelő a művelődési felügyelőségeken, az Alkotások Házának vezetőségében, a könyvtárakban sem elégséges a magyar képviselet. Muzsnay Árpád, az EMKE partiumi elnöke főként Szatmárnémeti, Szatmár megye kulturális kínálatát ecsetelte. /Máthé Éva: KULTÚRA 2000: Lehetőség, mellyel élni kell! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./
2000. december 28.
A Kárpátok Eurorégió Fejlesztési Alapja három finanszírozási programot ajánl hét megye (Bihar, Botosani, Hargita, Máramaros, Szilágy, Szatmár és Suceava) civil szervezeteinek és helyi tanácsainak a jövő év első felére. Az egyik támogatási program az intézmény fejlesztésére vonatkozik. A második az etnikumok közötti kapcsolatok fejlesztésére nyújt támogatást. Célja a nemzetek közötti együttműködés elősegítése, a hagyományok őrzése, illetve az etnikumok közötti bizalom erősítése. A harmadik program a kulturális közkincsek ápolását célozza a Kárpátok Eurorégióban. /Eurorégiós pénzforrások. = Bihari Napló (Nagyvárad), 2000. dec. 28./
2000. február 7.
Febr. 5-én Szatmárnémetiben tanácskoztak az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének vezetői és az Identitas Alapítvány képviselői. Eldöntötték, hogy kiadnak a megyei szervezet tíz évéről szóló, értékelő jellegű esettanulmányt. Ilyés Gyula, Szatmárnémeti alpolgármestere, a megyei RMDSZ elnöke leszögezte: a megmaradást pozitívan befolyásolhatja az, ha szembenézünk önmagunkkal. Varga Attila képviselő, az Identitas Alapítvány elnöke megállapította, hogy az alapítvány programjába illeszkedik a Kereskényi Sándor által javasolt kiadvány. /Szociológiai igényű esettanulmány készül a megyei RMDSZ tíz évéről. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 7./
2000. február 8.
Gheorghe Miclaus Szatmár megyei tanácselnök Nyíregyházára utazott, ahol kollégájával, Helmeczy Lászlóval találkozott. A tárgyalás előterében a két megye közötti kapcsolatok továbbfejlesztése állt Az elmúlt héten Nyíregyházán folytatódott a Szatmárnémetiben elkezdődött, regionális fejlesztéssel, határ menti együttműködéssel foglalkozó szeminárium, amelyen a két város tanácsi alkalmazottai, önkormányzati képviselői vettek részt. Kiemelkedő jelentőségűek a közös nemzetközi pályázatok, a szakmai tapasztalatcserék, a környezetvédelmi és területrendezési tervek összehangolása, és jelentős a csengeri Ady Endre Gimnázium és a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Kollégium közös programja is. Szó esett a Szatmárnémeti és Nyíregyháza közötti régi vasút újbóli üzembe helyezése, valamint a Pete és Vásárosnamény közötti út megépítése. A tárgyalópartnerek a testvérmegyei kapcsolat létrehozásának a lehetőségét is szóba hozták. /Szatmár és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye "testvéri" kapcsolatra készül. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 8./
2000. február 8.
Gheorghe Miclaus Szatmár megyei tanácselnök Nyíregyházára utazott, ahol kollégájával, Helmeczy Lászlóval találkozott. A tárgyalás előterében a két megye közötti kapcsolatok továbbfejlesztése állt Az elmúlt héten Nyíregyházán folytatódott a Szatmárnémetiben elkezdődött, regionális fejlesztéssel, határ menti együttműködéssel foglalkozó szeminárium, amelyen a két város tanácsi alkalmazottai, önkormányzati képviselői vettek részt. Kiemelkedő jelentőségűek a közös nemzetközi pályázatok, a szakmai tapasztalatcserék, a környezetvédelmi és területrendezési tervek összehangolása, és jelentős a csengeri Ady Endre Gimnázium és a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Kollégium közös programja is. Szó esett a Szatmárnémeti és Nyíregyháza közötti régi vasút újbóli üzembe helyezése, valamint a Pete és Vásárosnamény közötti út megépítése. A tárgyalópartnerek a testvérmegyei kapcsolat létrehozásának a lehetőségét is szóba hozták. /Szatmár és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye "testvéri" kapcsolatra készül. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 8./
2000. február 10.
Kovács Gabriella, a Szatmár megyei Művelődési Felügyelőség munkatársa a vidéki közművelődés sajátosságairól beszélt. A községek nagyobb részében ma is törődnek a kultúrával, sok helyen falumúzeumot létesítettek. Vannak azonban kivételek is: a svábok lakta, lassan elnéptelenedő Mezőteremben üres a művelődési otthon, nem működik a könyvtár. Ez történik, ha egy népcsoport lemond a kulturális igényéről. Több helyen van gond, így Érendréden, Érszakácsibanalig van kultúrtevékenység. A batizi, királydaróci, kolcsi, szatmárhegyi művelődési házaknak nincs igazgatója, máshol, Gencsen nincs anyagi fedezet a művelődési otthon építése befejezésére. /Kereskényi Sándor: Kovács Gabriella művelődési felügyelő: A vidéki közművelődés egyre nehezebb helyzetben van. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 10./
2000. február 11.
Szatmárnémetiben tizedik alkalommal rendezték meg az ökumenikus kórustalálkozót, színhelye a katolikus kéttornyú székesegyház volt. Szatmár és Máramaros megye felekezeti kórusai, húsz énekkar lépett fel febr. 11-én, köztük a máramarossszigeti Hollósy Simon vegyeskar, a szigeti reformátusok kórusa, a szatmári Láncostemplom és Zárdatemplom kara. /És énekeltek új énekeket! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./
2000. február 15.
Febr. 14-én Kolozsvárott Constantin Dudu Ionescu belügyminiszter elnökletével egésznapos szakmai tanácskozást folytattak A szakágazati tervezés és megvalósítás korszerűsítése címmel. A tanácskozásról Szabó Károly szenátor kifejtette: azon megjelentek Beszterce-Naszód, Bihar, Kolozs, Máramaros, Szatmár és Szilágy megye prefektusai, rendőrfőnökei, csendőrségi, határőrségi vezetői, tűzoltóparancsnokai, valamint ezek helyettesei, illetve a parlamenti szakbizottságok képviselői. Elhangzott, hogy a belügyminisztérium eurokonform demilitarizálása jelentős, de további erőfeszítéseket kíván a civil és katonai állománytól. Ez utóbbi létszámát hamarosan csökkenteni fogják. /(kereskényi): Constantin Dudu Ionescu: Elkerülhetetlenné vált a belügy stílusváltása! = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 15./
2000. február 15.
Febr. 13-án ünnepelte Szatmárnémetiben tízéves jubileumát a Német Demokrata Fórum (NDF) észak-erdélyi regionális szervezete, amelynek tevékenysége Bihar, Szilágy, Szatmár és Máramaros megyére terjed ki. Johann Schwartz regionális elnök és Johann Forsteinheizler megyei elnök tájékoztattak a szervezet tíz esztendejéről. Az említett megyében mintegy 23-25 ezer német él, többségük Nagykároly környékén. Nagybányán 1000, Nagyváradon 975 német él, a szervezet nyilvántartása szerint. A legtöbb intézmény Szatmár megyében jött létre: 20 német óvodai csoport működik, a német nyelvű I-VIII. osztályokban 800 fiatal, az 1997-ben alakult szatmári német líceum V-XII. osztályaiban 443 diák tanul. Jól működik a németországi segítséggel létrehozott szatmári Nemzetközi Együttműködési Alapítvány, amelynek jóvoltából mintegy ezer új munkahely jött létre a svábok lakta településeken. /Ünnepelt a Német Fórum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./
2000. február 15.
Febr. 13-án ünnepelte Szatmárnémetiben tízéves jubileumát a Német Demokrata Fórum (NDF) észak-erdélyi regionális szervezete, amelynek tevékenysége Bihar, Szilágy, Szatmár és Máramaros megyére terjed ki. Johann Schwartz regionális elnök és Johann Forsteinheizler megyei elnök tájékoztattak a szervezet tíz esztendejéről. Az említett megyében mintegy 23-25 ezer német él, többségük Nagykároly környékén. Nagybányán 1000, Nagyváradon 975 német él, a szervezet nyilvántartása szerint. A legtöbb intézmény Szatmár megyében jött létre: 20 német óvodai csoport működik, a német nyelvű I-VIII. osztályokban 800 fiatal, az 1997-ben alakult szatmári német líceum V-XII. osztályaiban 443 diák tanul. Jól működik a németországi segítséggel létrehozott szatmári Nemzetközi Együttműködési Alapítvány, amelynek jóvoltából mintegy ezer új munkahely jött létre a svábok lakta településeken. /Ünnepelt a Német Fórum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./
2000. február 17.
Szatmárnémetiben bemutatták Muhi Csilla II. éves egyetemi hallgató munkáját /A Szatmári Székesegyház története és képzőművészeti értékei. - Otthonom Szatmár megye 9. kötet/, melyet a városban működő Szent-Györgyi Albert Társaság és az EMKE Szatmár megyei szervezete adott ki. Jól dokumentált munkáról van szó, a megírás alapjául 45 forrásmunka szolgált. Nem csupán a címbe foglalt építészeti alkotásra koncentrál. /A Szatmári Székesegyház története és képzőművészeti értékei. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 17./
2000. február 23.
Több mint egy milliárd lejbe kerül az egri kétszintes kultúrotthon felújítása, melynek befejeztével a színmagyar település 5 felújított tanteremmel, orvosi rendelővel és óriási méretű teremmel várja az iskolásokat, betegeket és a lakodalmas népet. A közigazgatásilag Batizhoz tartozó település környező falvainak lakosai is idejárnak majd orvosi vizsgálatokra, vagy éppen tanulni. A fiatal tanárok munkájának eredményeképpen több fiatal felvételizik sikeresen szatmári líceumokban és kollégiumokban. (1996-ban mindössze egyetlen diák tanult felsőoktatási intézményben). /Hamarosan elkészül az egri kulturális-oktatási-egészségügyi központ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), február 23./ Kovács Sándor helyi református lelkész rövid magyar és román nyelven megtartott istentiszteletével kezdődött az Egri Művelődési és Egészségügyi Központ öt iskolatermének az átadása. Az átadáson jelen volt Miclaus Gheorghe, a Szatmár Megyei Tanács elnöke, Fodor Mihail és a Megyei Tanfelügyelőség főtanfelügyelője is. /Átadták az Egri Művelődési és Egészségügyi Központ egy részét. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti) febr. 22./ Egri: Szatmár megyei település.
2000. március 7.
Szatmár megyében a művelődési otthonok közül tavaly Börvely Petőfi Sándorról elnevezett intézménye volt a legaktívabb. Bántó Zoltán, az intézmény igazgatója felvázolta tevékenységüket. Februárban kezdett próbálni a tánc- és színjátszó csoport. Tagjai hetente kétszer találkoznak, próbálnak. Március 15-én minden évben adnak műsort. Tavaly június-júliusban Adorjánban, Darán, Pusztadarócon vendégszerepeltek. Augusztusban a Nagykárolyi Napok, szeptemberben a Pálfalvi Napok keretében léptek színpadra. Ugyancsak szeptemberben Magyarországon is bemutatkoztak. Decemberben Börvelyben karácsonyi műsorral léptek fel. Idén is aktívak, jelenleg természetesen március 15-ére készülnek, aztán Börvely napja következik. /Boros Ernő: Művelődési élet Börvelyben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 7./
2000. március 11.
Mint a Gellért Sándor szavalóverseny szervezőjének, adataim vannak arról, hogy Petőfi-versekkel nagyon ritkán, csak elvétve találkozhattunk az eddig megrendezett nyolc versenyen. Ennek csak egy magyarázata lehet: nem ismerik Petőfi költészetét. Nagy vesztesége ez korunk fiatalságának!" Csirák Csaba, a szatmárnémeti Szent-Györgyi Albert Társaság társelnöke írta e sorokat 1998. február 4-én Dávid Gyulának. Nagy vonalakban hasonló tartalmú levelet küldött akkor az erdélyi magyar művelődés több más jeles képviselőjének. Az eredmény: Petőfi születésének 175. és halálának 150. évfordulója alkalmából 1998 január és 1999 március között megrendezték a Romániai Petőfi Sándor Vers- és Prózamondó Versenyt, melyre 1225 iskolás nevezett be tíz megyéből, legtöbben Szatmár, Beszterce és Maros megyéből, de még Hunyad megyéből is 62-en. Az a kiskönyv, amelyet Csirák Csaba, a verseny főszervezője most adott ki mind az 1225 diák nevét felsorolja, s van közte ilyen is, mint Marian Ioan, Turcu Dan vagy Echardt Caius. /1225 diák 442 Petőfi-verset szavalt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11-12./
2000. március 22.
A leépítéssel egybekötött tanügyi átszervezés során április 1-jétől ötven háromszéki szakképzetlen helyettesítő válik munkanélkülivé, és közel húsz szakképzett pedagógust tanév közben áthelyeznek. Az elbocsátottak érdekében majdminden óvoda és iskola vezetősége, valamint szülői közössége fellebbezett a megyei tanfelügyelőségen, közülük néhány esetben megoldás született, másokat elutasítottak. Az árapataki, előpataki, márkosfalvi, baróti és száldobosi fellebbezésre a tanfelügyelőség nemmel válaszolt, tizenkét esetben elfogadta a közösségek érveit. Eresztevényben például az I-IV. osztályban tanuló tizenhét gyermeket április 1-jétől egyetlen tanító fogja oktatni összevont csoportban. Óvodai csoportok is maradnak óvónő nélkül, a legtöbb helyen megszűnt az egyetlen csoport. /(fekete): Ötven helyettesítő pedagógus vált munkanélkülivé. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 22./ Napokig várta, írta Máriás József, hogy a televízióban megjelennek a tanügyi sztrájk idején oly bősz tanügyi szakszervezeti vezetők és elmondják: a felszámolt falusi óvodák a minisztériumi intézkedések áldozatai lettek. Hiába várt erre. Itt is, ott is bezárták a szakképzetlen óvónőkkel működő óvodákat. Krasznamihályfalván, Kökényesden, Bábonyban és még vagy nyolcvan-száz helyen Szatmár megyében. Ezt megtakarításnak állították be, ez majd segíti a tanügy helyzetét. Ismét a legelesettebbeken ütöttek. - Elszomorító, hogy az RMDSZ sem hallatja hangját, nem cselekszik. /Máriás József: Vissza a középkorba! = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 23./
2000. március 27.
Megjelent az Egy évtized eseménykrónikája az Identitas Alapítvány kiadásában. A kötet a Szatmári Friss Újság cikkei alapján rögzítette az eseményeket. Szerkesztői: Muhi Sándor és Debreczeni Éva. A Szatmár megyei eseményeket érdeklődők számára rendkívüli értékkel bír ez az összeállítás. /Egy évtized eseménykrónikája. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 27./
2000. március 28.
Szatmár megyében a községi könyvtárak között az egyik legjobban működőnek a kaplonyi számít a megyében. Tavaly 396 olvasó kereste fel az intézményt. Kaplonyi Lucia 1990-ben lett könyvtáros, abban az évben mindössze 30 állandó olvasót tartottak számon. 1997-ben érkezett a legtöbb új könyv /90 kötet/, 1998-ban egyetlen könyvet sem, tavaly pedig 80 könyvet sikerült vásárolni. Ennél jóval többre lett volna szükség. A könyvtár állománya 8832 kötet, a többségük román nyelvű, azokat viszont nem olvassák. A könyvtárban nincs fűtés. A könyvtárosnő kijelentette, hogy a tüzelőre szánt pénzt fordítsák inkább könyvek vásárlására. /Fodor István: Kaplony. Majdnem négyszáz olvasója van évente a könyvtárnak. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 28./
2000. április 1.
Márc. 28-án az Északi Színház /Szatmárnémeti/ vezérigazgatója, Cristian Ioan felfüggesztette tisztségéből a Harag György Társulat igazgatóját, Parászka Miklóst és a helyébe Tóth-Páll Miklóst nevezte ki a magyar társulat élére. Tóth-Páll Miklós nem fogadta el a kinevezést. Az RMDSZ nem kívánt beleszólni a kinevezésbe. A Harag György Társulat művészeti tanácsa visszautasította Cristian Ioan döntését., amellyel 6 hónapra felfüggesztette Parászka Miklóst. Állásfoglalásukban kijelentették, hogy tevékenységüket Parászka Miklós vezetésével folytatják. A válsághelyzet megoldását a társulatok autonómiáján alapuló intézményben látják. /Ők tudják. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1-2./ Az RMDSZ Szatmár megyei szervezete nyilatkozatot adott ki, amelyben leszögezte: megdöbbenéssel értesült Cristian döntéséről, s azt durva beavatkozásnak tekinti a magyar társulat működésébe. Az igazgató döntése azért is jogtalan, mert nem ő nevezte ki művészeti aligazgatónak Parászka Miklóst. Az RMDSZ egyben felkérte a megyei tanácsot mint az Északi Színház finanszírozóját: teremtse meg a feltételeket a két társulat önálló pénzügyi gazdálkodásához. /Az RMDSZ kiáll Parászka Miklós mellett! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./
2000. április 10.
Közel 66 ezer hektár termőföldet öntöttek el a megáradt folyók az elmúlt napokban. Ápr. 9-i adatok szerint 15 megye 410 településén okozott komoly károkat az árvíz (köztük Fehér és Beszterce-Naszód megyékben) 233 hidat, 3093 lakóházat, 3477 gazdaságot mosva el. Az országos útigazgatóság jelentése szerint az elmúlt időszakban 117 községi, 47 megyei, és 15 országút bizonyult többé-kevésbé járhatatlannak. /Országszerte pusztított az árvíz. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./ Tovább emelkedett a Kraszna vízszintje Domahidánál. Ápr. 7-én Kaplony határában megindult az átfolyás a töltések tetején. Szerencsére sikerült időben intézkedni, és megelőzni az árvizet. A Szatmár Megyei Katasztrófaelhárító Bizottság elvégezte a múlt heti áradás következtében keletkezett károk hozzávetőleges felmérését. A tavaszi áradás nyolc községet érintett: Szokond, Szopor, Borválaszút, Csaholy, Berekszó, Bogdánd, Hadad, Ákos. Az árvíz 177 lakóházban, 215 gazdasági épületben tett kárt, valamint közutakat, egy közúti és három kanális fölötti hidat rongált meg. A becslések szerint összesen 23 780 hektár szántóföld került víz alá, amely 17 milliárd lejes kárt jelent. Az építményekben keletkezett kár hozzávetőleges értéke húszmilliárd lejre emelkedik a felmérés szerint. A Krasznán, Domahidánál szintén harmadfokú volt a készültség, tegnap 17 órakor 563 cm-es volt a vízállás, ami 13 cm-rel haladja meg a veszélyességi szintet. De csökken a vízszint, Szopornál például már az elsőfokú készültség sincs érvényben. A Szamos áradása is megállt, tegnap 16 órakor Szatmárnémetinél 536 cm-t mértek (a pénteki 600 cm helyett), ami elsőfokú készültségnek felel meg. /Fodor István: Megint eső jön: megismétlődhet a múlt heti áradás. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 10./
2000. április 19.
1991 óta az Erdélyi Kárpát Egyesület évente szervez vándortábort Erdély különböző pontjain, idén a szatmári alosztály látja vendégül a hazai és külföldi természetjárókat. Évről évre nő a népszerűsége a tábornak, az idén a környező országok mellett még Hollandiából is várnak ide vendégeket és több száz részvevőre számítanak. A tábort augusztus 2 és 6 között a Kőhát-hegységben, a Nagytálna völgyében lévő Luna-forrás mellett kívánják megrendezni. A gyalogtúrák mellett fotókiállítás és diavetítés is szerepel a programban, esténként néptánc, zenehallgatás és vetélkedők közül válogathatnak azok, akik nem fáradtak el a gyaloglásban. Ami az utóbbi táborok alkalmával még nem volt: szabadtéri színházi előadást és tájfutóversenyt is terveznek. A szervező szatmáriak alapítványoknál pályáztak, de még nem kaptak választ. Egyedül a kolozsvári katolikus egyház adott erre a célra egymillió lejt. /Bodnár Gyöngyi: Szatmár megyében rendezik meg a IX. EKE Vándortábort. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 19./
2000. április 21.
Megjelent az Otthonom Szatmár megye sorozat 10. füzete, melyet a szatmárnémeti Szent-Györgyi Albert Társaság ad ki. A mostani kötet a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye író papjainak munkásságát mutatja be. A kötetet a kaplonyi születésű Tempfli Imre állította össze, aki jelenleg a németországi Kirche in Not/Ostpriesterhilfe nevű katolikus segélyszervezet osztályvezetője. - Irodalmi tevékenység folyt magában a papneveldében is az 1830-as évektől, s a Központi Papnevelő Intézetben megalakult Egyházirodalmi Iskola mintájára a vidéki szemináriumokban is sorra alakultak meg az irodalmi iskolák. 1889-ben létrejött a Szatmár-egyházmegyei Irodalmi Kör. Az Otthonom Szatmár megye e jubileumi kötete összesen 163 Szatmár egyházmegyei író pap egyházi pályafutását és irodalmi munkásságát mutatja be. E művek között természettudományos és történelmi munkák, versek, szentbeszédek, emlékbeszédek stb. egyaránt előfordulnak, a függelék pedig a szatmári egyházmegye püspökeinek, helyettes ordináriusainak, valamint plébániáinak névsorát tartalmazza. /Ágopcsa Marianna: Megjelent az Otthonom Szatmár megye 10. kötete. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 21./
