Izsák Sámuel orvostörténész professzor legújabb könyve, A múlt ösvényein. Orvosművelődési írások címmel 1999-ben jelent meg. A szerző elmondta, hogy az orvostörténelem iránt érdeklődők számára kötetbe foglalta írásait. Az orvostörténelem iránt nincs nagy érdeklődés, ennek elsődleges oka a marosvásárhelyi egykori orvostörténeti tanszék magyar nyelvű tevékenységének a hiánya. Az orvostörténeti írásokat rendszerint az Erdélyi Múzeum-Egyesület orvostudományi szakosztályának kiadványában látnak napvilágot. Figyelemre méltó a szatmári orvosok és gyógyszerészek összefogásával kiadott 400 oldalas könyv, az Otthonom Szatmár megye sorozat 6. kötete, amely Egészségügy-történeti dolgozatok címmel jelent meg. Izsák Sámuel aggasztónak tartja, hogy Erdélyben nincs magyar orvostörténész utánpótlás. /Tibori Szabó Zoltán: Beszélgetés Izsák Sámuel orvostörténész professzorral. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./
2000. május 6.
Az Új Kézfogás Közalapítvány - a határon túl élő közösségek gazdasági helyzetének javítása érdekében máj. 15-étől beindítja Romániában a Mikrohitel támogatási programot. Lebonyolításával a Székelyudvarhelyen bejegyzett Bethlen Gábor Alapítványt bízta meg, melynek elnöke Birtalan Ákos. Az erdélyi érdekeltekkel előzetesen egyeztetett Mikrohitel program (MHP) egyelőre kísérleti jellegű. Az első lépcsőben Szatmár, Szilágy, Máramaros, Hargita és Kovászna megyék vállalkozói igényelhetik a támogatást. A MHP a már működő vállalkozások forrásbővítését szolgálja, és lehetővé tesz olyan fejlesztéseket, amivel növelni lehet a cégek jövedelemtermelő képességét. A mikrohitel-támogatás fontosabb feltételei: mértéke: 1000-4000 USD, futamideje 6 hónap türelmi idő után 2 év, a kamat a teljes futamidő alatt %, a folyósítási jutalék a hitel összegének 1, %-a, a saját erő nem lehet kevesebb mint a projekt összegének 30 %-a, biztosíték a hitel összegének 15 %-a értékben, a vállalkozás eszközei. Pályázatok benyújtása: Hargita Megyei Innovációs és Inkubátor Központ (Csíkszereda), Szatmárnémeti Kis- és Középvállalkozásokat Fejlesztő Központ (Szatmárnémeti). /Guther M. Ilona, Budapest: Mikrohitel program. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./
2000. május 9.
Máj. 6-7-én Szatmárnémetiben tartotta az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Bölcsészet Nyelv és Történettudományi szakosztálya vándorgyűlését, melynek témája az államalapítás és a kereszténység felvételének 1000. évfordulója. Riedl Rudolf, Szatmár Megye prefektusa nagy eredményként említette az elmúlt tíz év változásait, hiszen 1989 előtt nem lehetett ilyen tanácskozásokat "legális formába önteni". /Múlt nélkül nincs identitástudat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./ A tanácskozás helyszíne a Scheffer János Lelkipásztori Központ volt. Egyed Ákos professzor elmondta, hogy az EME első ilyen gyűlését 1906-ban Marosvásárhelyen tartották. A helyi lakosok számára talán a legérdekesebb dolgozatot (Szatmár és Németi az államalapítás korában) Bura László mutatta be. Számos külföldi és belföldi előadót meghívtak a szervezők: Németi Jánost (Szatmár vármegye településtörténete az Árpádkorban), Szőts Pétert (Az ákosi református templomra vonatkozó régészeti adatok), Radics Kálmánt (Erdélyi fejedelmek oklevelei a Hajdú-Bihari Megyei Levéltárban), Henzsel Ágotát (II. Rákóczi György és Szatmár megye), Pál Juditot (Az örmények szerepe Erdély gazdasági életébe), Egyed Ákost (Az utolsó erdélyi rendi országgyűlés 1848-ban), Balogh Gézát (A krasznacégényi Árpád-kori református templom), Erős Gábort (Manumissio és jobbágynemesítés Szatmár vármegyében, 17-18 század), Sipos Gábort (Egyháztörténeti előadás), Balogh Bélát (A máramarosszigeti Református Líceum szerepe a térség művelődésének alakításában), Gazdag Istvánt (Debrecen és Hajdú megye felkészül az ezredforduló megünneplésére), Kiss Andrást (A Szatmár vármegyei nótárius Kölcsey Ferenc). A vándorgyűlést május 7-én kirándulás zárta, melynek során az érdeklődők megtekinthették a megye műemlékeit. /Ilonczai Tamás: Múlt nélkül nincs identitástudat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./ Egyed Ákos, az EME Bölcsészeti, Nyelv- és Történettudományi Szakosztályának az elnöke a szatmárnémeti vándorgyűlésről leszögezte: ezek mindig megnyilatkozási fórumok, ugyanakkor lehetőséget adnak helyi tudományos műhelyek bemutatkozására is. Hozzátette: büszkék lehetünk a történelmünkre! Nagyon fontos, hogy az elhangzott előadások egytől egyig forrásfeldolgozáson alapultak. Ez emeli a rendezvény jelentőségét, tudományos rangját. /Kereskényi Sándor: Egyed Ákos akadémikus: "Büszkék lehetünk a történelmünkre!" = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 10./
2000. május 9.
Máj. 6-7-én Szatmárnémetiben tartotta az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Bölcsészet Nyelv és Történettudományi szakosztálya vándorgyűlését, melynek témája az államalapítás és a kereszténység felvételének 1000. évfordulója. Riedl Rudolf, Szatmár Megye prefektusa nagy eredményként említette az elmúlt tíz év változásait, hiszen 1989 előtt nem lehetett ilyen tanácskozásokat "legális formába önteni". /Múlt nélkül nincs identitástudat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./ A tanácskozás helyszíne a Scheffer János Lelkipásztori Központ volt. Egyed Ákos professzor elmondta, hogy az EME első ilyen gyűlését 1906-ban Marosvásárhelyen tartották. A helyi lakosok számára talán a legérdekesebb dolgozatot (Szatmár és Németi az államalapítás korában) Bura László mutatta be. Számos külföldi és belföldi előadót meghívtak a szervezők: Németi Jánost (Szatmár vármegye településtörténete az Árpádkorban), Szőts Pétert (Az ákosi református templomra vonatkozó régészeti adatok), Radics Kálmánt (Erdélyi fejedelmek oklevelei a Hajdú-Bihari Megyei Levéltárban), Henzsel Ágotát (II. Rákóczi György és Szatmár megye), Pál Juditot (Az örmények szerepe Erdély gazdasági életébe), Egyed Ákost (Az utolsó erdélyi rendi országgyűlés 1848-ban), Balogh Gézát (A krasznacégényi Árpád-kori református templom), Erős Gábort (Manumissio és jobbágynemesítés Szatmár vármegyében, 17-18 század), Sipos Gábort (Egyháztörténeti előadás), Balogh Bélát (A máramarosszigeti Református Líceum szerepe a térség művelődésének alakításában), Gazdag Istvánt (Debrecen és Hajdú megye felkészül az ezredforduló megünneplésére), Kiss Andrást (A Szatmár vármegyei nótárius Kölcsey Ferenc). A vándorgyűlést május 7-én kirándulás zárta, melynek során az érdeklődők megtekinthették a megye műemlékeit. /Ilonczai Tamás: Múlt nélkül nincs identitástudat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./ Egyed Ákos, az EME Bölcsészeti, Nyelv- és Történettudományi Szakosztályának az elnöke a szatmárnémeti vándorgyűlésről leszögezte: ezek mindig megnyilatkozási fórumok, ugyanakkor lehetőséget adnak helyi tudományos műhelyek bemutatkozására is. Hozzátette: büszkék lehetünk a történelmünkre! Nagyon fontos, hogy az elhangzott előadások egytől egyig forrásfeldolgozáson alapultak. Ez emeli a rendezvény jelentőségét, tudományos rangját. /Kereskényi Sándor: Egyed Ákos akadémikus: "Büszkék lehetünk a történelmünkre!" = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 10./
2000. május 9.
Első osztályosok számára jelent meg első ízben zenekönyv, melynek szerzői Nagy Ágnes Magdolna és Romocea Judit zsibói tanítónők. Könyvük néhány hónappal a jelenlegi tanév kezdete után jelent meg a kolozsvári Stúdium Kiadónál. Romocea Judit szerint a tankönyvet használják a szilágysági iskolák első osztályaiban, pontosabban Zsibón kívül Zilahon, Krasznán minden első osztályban; eljutott más megyékbe, pontosabban Bihar, Kolozs, Szatmár, Máramaros és Maros megyékbe. /Fejér László: Az első zenekönyv elsősöknek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./
2000. május 9.
Máj. 8-án Szatmárnémetiben bemutattak két nemrég megjelent könyvet. Sike Lajosnak, a Romániai Magyar Szó munkatársának Kapaszkodjál az életszínvonalba című, humoros írásokat tartalmazó könyvét Muzsnay Árpád mutatta be. Utána a Székesegyházban dr. Tempfli Imre A Szatmári Római Katolikus Egyházmegye író papjai című könyvét Máriás József ajánlotta az olvasók figyelmébe. Utóbbi az Otthonom Szatmár megye című sorozat 10. könyve. /Két könyvbemutató. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 9./
2000. május 11.
A Szatmár megyei RMDSZ vezetése sokat utazott az elmúlt hetekben, és olyan falvakat is felkeresett, ahol még soha nem járt az érdekvédelmi szervezet egyetlen képviselője sem. Közel negyven településen jött létre, vagy alakult újjá az évek óta nem működő szervezet. Nagy József vállalkozó, akit a körzet, de mondhatnánk, hogy Medgyes-vidék RMDSZ elnökéül választottak, ezerre-ezerkétszázra teszi a környéken a magyarság számát. Ebből Józsefházán négyszázan, Patóházán háromszázötvenen élnek. - Józsefházán a szülők tartják fenn a magyar óvodát, azonban az önkormányzatnak is hozzá kell járulnia, elvégre a magyarok is fizetik az adót. Patóházán van magyar óvoda, állami támogatással, de nincs magyar V-VIII. osztály. /Sike Lajos: Ismét magára talál Meggyes-vidék magyarsága? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./
2000. május 16.
Szatmárnémetiben máj. 13-án rendezték meg a VII. Itthon helyismereti vetélkedőt. A rendezvény szervezője, a Szent-Györgyi Albert Társaság, az Otthonom Szatmár megye helytörténeti kötetek két utolsó kiadványát: A Székesegyház története és képzőművészeti értékei, Egy szatmári cívis emlékiratai című munkákat jelölte meg a vetélkedő témájául. Ehhez kapcsolódott harmadikként a Szatmáriak a szabadságharcban című kötet. A verseny első négy helyezettje jelen lesz Sárospatakon a népfőiskola nyári helytörténeti táborában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./
2000. május 17.
Határ menti megyék régiójának megalakítását tervezi Szabolcs-Szatmár-Bereg, a romániai Szatmár megye, valamint kárpátaljai terület - ismertette az elképzelést Helmeczy László, a nyírségi önkormányzat elnöke, aki erről máj. 15-én tárgyalt Viktor Balogával, a kárpátaljai adminisztráció vezetőjével. Máj. 16-án Nyíregyházán a romániai Szatmár megye vezetői is bekapcsolódnak a tárgyalásokba. A magyar-román-ukrán határ menti régiót a Kárpátok Eurorégió Szervezetének keretén belül szándékoznak kialakítani. /Hármas régióalapítási tervek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./
2000. május 17.
Ilyés Gyula, Szatmárnémeti alpolgármestere, az RMDSZ Szatmár megyei elnöke és az RMDSZ szatmári polgármester-jelöltje román kitüntetést kapott. Az Eminescu-díjat a helyi románság elitiskolája, az Eminescu Kollégium alapította, s azokat tünteti ki vele, akik valamikor az intézet falai közt tanultak. Ilyés Gyula az első magyar, aki megkapta ezt a díjat. /(Sike Lajos): Román kitüntetés Ilyés Gyula alpolgármesternek! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./
2000. május 19.
Évente Romániában közel háromszázezer ember változtat lakhelyet - derül ki az Országos Statisztikai Hivatal adataiból. Ez 30 %-os növekedést jelent a kommunista időszak népvándorlási adataihoz képest. 1983-1989 között évente 217 ezer ember változtatta meg lakhelyét. 1990-ben ez a szám elérte a 786 ezer, ezután visszaesett (1991-ben 265.000 fő), majd enyhe növekedést mutatva napjainkra megközelítette az évi háromszázezer főt. A Transilvania Jurnal regionális napilap A moldvaiak elárasztották Erdélyt című cikkéből kiderült, hogy a régiók közti migrációt illetően /a lakhelyváltoztatások 32 %-a/ az emberek továbbra is Munténiából, Moldvából és Olténiából vágyakoznak el leginkább. A fő cél elsősorban Erdély, de jelentős vonzerővel bír a Bánság, Bukarest, illetve Dobrudzsa is. Általában a szegényebb megyékből vándorol a lakosság a gazdagabb megyék felé. - Erdélyben a legiskolázottabb (líceumi, posztlíceumi és egyetemi képzésben részesült) lakosságú Kolozs és Brassó megye, ahol a lakosság 28 %-a iskolázott. Ezt követi Hunyad és Szeben megye 25-27 %-kal, Arad, Bihar, Szatmár, Máramaros, Fehér, Maros, Hargita, Kovászna 22-24%-kal, legvégül pedig Szilágy és Beszterce-Naszód megye 19-21 %-kal. - 1991 óta jelentős mértékben (szinte a felére) esett vissza a lakosság faluról városra történő vándorlása, ennek fordítottja pedig megnőtt. A rendszerváltozás óta városról falura költözött lakosság jelen pillanatban a falusi lakosság 6%-át teszi ki. A falusi lakosság 14%-át pedig azok képezik, akik feladták városi munkahelyüket, abbahagyták az ingázást. Elsősorban a 20 és 35 év közötti korosztály adja legszívesebben fejét lakhelyváltoztatásra. /Népvándorlás Romániában. Erdély tele van moldvaiakkal. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./
2000. május 19.
Számos magyar tanácsosjelöltet állítottak Szatmár megyében a román pártok. A liberálisok egyik favoritja a korábban labdarúgóként, mostanában vállalkozóként ismert Keiser Lajos. A Demokrata Párt listáján indul az önkormányzati képviselő címért például Nagy Ottó Csaba mérnök, Vas Zoltán orvos és Peleskei Tibor tisztviselő. A Román Nemzeti Párt nagykárolyi listáján egész csapat magyart találni, köztük ismert vállalkozókat. Tudva, hogy Magureanu (akinek netán újdonság: a volt főinformációs, lehallgató-felelős) pártja nem éppen a magyarok és általában a kisebbségek iránti toleranciájáról, az erdélyi többnyelvűség pártolásáról híres, sokakat megdöbbentett a városban, hogy Király Gyula építészmérnök (építkezési vállalkozó), Niglesz András mérnök- vállalkozó, Papp Zoltán vállalkozó, Gindele Gábor könyvelő és Baróthi Renáta technikus, aki énekesként is számontartott, éppen a PNR színeiben engedi futtatni magát, akar dicsőséget szerezni. - Visnyai Csaba, az RMDSZ egyik nagykárolyi vezéregyénisége elmondta, hogy a nevezett személyek soha az RMDSZ székháza közelében sem jártak, s nincs tudomása arról, hogy valaha is egy lejjel támogatták volna a szervezetet! /Nagykárolyi magyarok dörgölőztek Magureanuhoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./A román pártok tehát igyekeznek minél több magyart feltüntetni listáikon.
2000. május 29.
A Tőkés László püspök és Kovács Zoltán főgondok aláírásával közlemény jelent meg azzal kapcsolatban, hogy az Királyhágómelléki Református Egyházkerület párbeszédet kezdeményezett a területi RMDSZ-szervezetekkel, amire kedvező választ adott az RMDSZ Szilágy, Temes, Szatmár megyei, a nagybányai és máramarosi területi szervezete. A Bihar megyei szervezet elutasította a párbeszédet, az Arad megyei pedig nem válaszolt a megkeresésre. A megbeszélések tisztázták az egymás közötti ellentéteket és félreértéseket, melyeknek jelentős része az elégtelen kommunikációból fakadt. Az RMDSZ és az egyházak területi és helyi szintű kapcsolatait általában véve az egyetértés és a jó együttműködés jellemzi. Az RMDSZ szervezetek támogatásukról biztosították az egyházi hátterű alapítványi magánegyetem ügyét és az egyházak elkobzott ingatlanainak visszaszerzéséért folytatott küzdelmet. A Királyhágó-melléki Református Egyházkerület kötelezettséget vállalt a helyhatósági jelöltek kiválasztásában való aktív részvételre, valamint a szavazásra történő mozgósításra. Ennek érdekében körlevelet adott ki - hangsúlyozta a közlemény. Olyan esetekben, amikor a hivatalos RMDSZ-jelölt nyilvánvaló szabálytalanság, vagy tisztességtelenség útján, vagy az egyház indokolt és jogos ellenzése ellenére nyerte el a jelöltséget, az egyház nem nyújt támogatást a szóban forgó jelöltnek. /A Királyhágó-melléki Református Egyházkerület párbeszéde az RMDSZ-szel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./
2000. június 2.
A szatmárnémeti Vállalkozók Fóruma részéről Muszka János tájékoztatta a krasznai vállalkozókat az elmúlt hónapban beindult mikrohitel nyújtásáról, Elek Károly ismertette a PHARE által nyújtott régiós támogatásokat. A Határon Túli Vállalkozásfejlesztési Központ egyik képviselete Szatmárnémetiben található. A Vállalkozók Fóruma 1996 után a határokon átnyúló regionális együttműködésre is hangsúlyt fektetett, európa uniós támogatásokat szerzett meg programokra, amelyeket Brüsszelben hagytak jóvá. Az Új Kézfogás Alapítvány szerződés alapon május 15-től hiteltámogatási rendszert indított el azzal a céllal, hogy a határon túli magyar közösségek gazdasági felemelkedéséhez nyújtson pénzügyi támogatást; hogy munkahelyek létesítésével az itt élők szülőföldön való megmaradását segítse. Muszka János elmondta, hogy a budapesti székhelyű intézmény Erdélyben futtatott kísérleti jellegű programjaihoz jelenleg a Hargita és Kovászna megyei vállalkozók a csíkszeredai székhelyű kirendeltségen át juthatnak mikrohitelhez: a szatmárnémeti székhely bonyolítja le ugyanezt Máramaros, Szatmár és Szilágy megyei vállalkozók részére. Az Új Kézfogás Alapítvány három rendszerben nyújt pénzügyi támogatást mikrovállalkozások számára: vissza nem térítendő hitel, a visszatérítendő hitelt csak privatizációra lehet igényelni, végül a mikrohitelprogram pénzügyi támogatást biztosít a már működő mikrovállalkozásoknak. /Fejér László: A szülőföldön maradásért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./
2000. június 5.
Jún. 4-én országos szinten 11 óráig a választási joggal rendelkezők nem egészen tíz százaléka adta le voksát. A legkevesebben a moldvai és havaselvei megyékben mentek el szavazni, Erdélyben, elsősorban a magyarok által nagyobb számban lakott megyékben élénkebb volt a jelenlét. Délben Hargita megye volt az országos első, szép számban voksoltak Maros, Szatmár, Kovászna, Bihar, Brassó megyékben is. Meghosszabbítják a szavazófülkék nyitvatartását. /Sehol sem tolakodtak szavazni! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./
2000. június 6.
A Kárpátok euro-régió kisebbségeinek I. Kongresszusát tartották meg Nyíregyházán. A szervezetben részt vevő Lengyelországból, Magyarországról, Romániából, Szlovákiából és Ukrajnából érkezett küldöttek közös nyilatkozatba foglalták javaslataikat. Elsősorban az egyes nemzeti jogrendszerek kölcsönös összehangolását tartották szükségesnek, beleértve a vám- és útlevél-ellenőrzési rendszer egyszerűsítését. Kérték, hogy vámmentesen vagy kedvezményesen lehessen átvinni a határokon az anyanyelvű írott, valamint audiovizuális termékeket. Felhívták a figyelmet a ratifikált nemzetközi szerződések kisebbségeket érintő cikkelyeinek maradéktalan érvényesítésére is. Kezdeményezték, hogy a Kárpátok Euro-régió Tanácsa keretén belül hozzák létre a kisebbségek koordinációs szervezetét. /A Kárpátok euro-régió kisebbségeinek I. Kongresszusa. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 6./ Romániából Bihar, Botosani, Máramaros, Szilágy, Szatmár és Suceava megyék tagjai a Kárpátok Euro-régiónak. A Magyarországon bejegyzett 13 országos kisebbségi önkormányzatból nyolc (a cigány, lengyel, német, örmény, román, a ruszin, szlovák és ukrán) képviseltette magát a kongresszuson. Lengyelországból szlovák és ukrán, Romániából magyar és német, Szlovákiából lengyel, magyar és német, Ukrajnából pedig cigány, német, örmény, ruszin és szlovák kisebbségi képviselők érkeztek a nyírségi településre. "A Kárpátok Euro-régió területéhez tartozó államok etnikai és kisebbségi szervezetei, önkormányzatai is elérkeznek lassan a felnőtt korba. Elvárjuk, hogy így is kezeljenek bennünket" - mondta megnyitójában Kornherr Tibor, a Kisebbségi Szövetség Nemzetközi Tanácsának elnöke. A magyar kormány kisebbségi politikájáról dr. Hende Csaba, az Igazságügyi Minisztérium kisebbségekért felelős politikai államtitkára tartott előadást, aki hangsúlyozta: a magyarországi kisebbségi törvény pedig "szélesebb jogokat nyújt, mint amit a nemzetközi előírások megkívánnak". Magyarországon a kisebbségi szervezetek becslései szerint jelenleg hozzávetőlegesen 600 ezer cigány, 200 ezer német, 100 ezer szlovák, ugyanennyi horvát, 25 ezer román 10 ezer lengyel 5-5 ezer ruszin, szerb, szlovén, bolgár, örmény és görög nemzetiségi él. Összességében egymillióan vannak, vagyis minden tizedik magyar állampolgár valamelyik kisebbséghez tartozik. Róluk a rendezvényen osztogatott, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal által kiadott "Kisebbségek Magyarországon 1999" című kötet tájékoztatott. A hivatalos statisztikák szerint a magyarországi nemzetiségek száma 1980-ban 70 489, 1990-ben azonban már 232 751. Ebből román nemzetiségű 8 875 (1980), illetve 10 740 (1990). Anyanyelv szerint 1980-ban kisebbséginek vallotta magát 129 565 személy, tíz évvel később már 152 294 személy. Ez a növekvő tendencia azonban a román anyanyelvűekre már nem érvényes, számuk 10 141-ről (1980), 8 730-ra (1990) csökkent. A hivatalos népszámlálási adatok és a kisebbségi szervezetek statisztikai adatai Magyarországon sincsenek összhangban: "A román nemzetiségű magyarországi lakónépesség száma a legutóbbi népszámlálás szerint 1990-ben 10 740 fő volt, a román anyanyelvűeké 8 730, azaz többen vallották magukat román nemzetiségűnek, mint román anyanyelvűnek. Ekkor a nem román nemzetiségű, de román nyelvet ismerők száma 38 ezer volt. A magyarországi román kisebbség érdekképviseleti szervezetei és a Magyarországi Román Ortodox Egyház 20-25 ezerre becsüli a hazai románok számát" - olvasható a kiadványban. A magyarországi román nyelvű oktatás: az 1997/98-as tanévben 14 óvoda (11 településen 660 gyermek), 7 önálló általános iskola (11 településen 1127 tanuló), illetve egy nemzetiségi gimnázium (104 tanuló) működött az országban. /Euro-régiós kisebbségek kongresszusa. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jún. 16-22./
2000. június 8.
A romániai helyhatósági választások jún. 4-i első fordulója a fő ellenzéki erő, a Szociális Demokrácia Romániai Pártjának (PDSR) győzelmét és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelentős előretörését hozta, derült ki a leadott szavazatok több mint 99 százalékának összeszámlálásából. A központi választási iroda jún. 7-én közölt legfrissebb adatai szerint a polgármesterek megválasztására leadott 7.707.043 érvényes szavazat 26,52 százalékát a PDSR, 12,84 százalékát a Demokrata Párt (PD), 9,30 százalékát a Szövetség Romániáért (ApR), 9,25 százalékát a Nemzeti Liberális Párt (PNL), 7,43 százalékát a Romániai Demokrata Konvenció (CDR), 6,01 százalékát a függetlenek, 5,35 százalékát az RMDSZ, 4,89 százalékát pedig a Nagy-Románia Párt (PRM) jelöltjei kapták. A többi párt, politikai alakulat és választási szövetség a szavazatok kevesebb mint három százalékát szerezte meg. - A helyi tanácsok megválasztására leadott összesen 7.425.843 érvényes szavazatból a PDSR 24,84, a PD 10,62, az ApR 8,64, a PNL 8,10, a függetlenek 7,14, a CDR 6,59, az RMDSZ 6,22, a PRM 5,91 százalékot kapott. - A megyei tanácstagokra leadott 7.087.223 érvényes szavazat megoszlása a következő: PDSR - 26,22, PD - 9,87, ApR - 7,99, RMDSZ - 7,24, PNL - 7,13, CDR - 6,92, PRM - 6,51 százalék. - Az RMDSZ errdménye: még nem végleges adatok szerint az első fordulóban megválasztottak 112 RMDSZ-polgármestert, és a párt színeiben indult további 90 polgármester-jelölt a június l8-án sorra kerülő második fordulóba jutott. Az első fordulóban megválasztottak a helyi tanácsokba 2340 RMDSZ-képviselőt. Az RMDSZ-listákról 135 jelöltet választottak meg a megyei tanácsokba. Három megyei tanácsban - Hargita, Kovászna és Maros megyékben - túlsúlyba kerültek az RMDSZ-képviselők, ami értelemszerűen azt jelenti, hogy ezeken a helyen az RMDSZ-é lesz a megyei tanácselnöki tisztség is. Számottevő még az RMDSZ aránya a Szatmár, Bihar és Szilágy megyei tanácsokban. /Országos eredmények. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 8./
2000. június 9.
Varga E. Árpád /Budapest/ demográfus elkészítette az 1850-1992 közötti erdélyi népszámlálások etnikai és felekezeti statisztikáját. Eddig két vaskos kötet jelent meg Kovászna, Hargita és Maros megye /1998/, illetve Bihar, Máramaros és Szatmár megye /1999/ településeinek adatait tartalmazza. Nyomdában van a harmadik kötet Arad, Krassó-Szörény, Temes megye adataival, az ötödik Brassó, Hunyad és Szeben megye adatait foglalja majd össze. Minden korábban önálló, később nagyobb településbe beolvadt kistelepülésről is vannak adatok a könyvben. A budapesti Teleki László Intézet és a csíkszeredai Pro Print Kiadó programja keretében látnak napvilágot a kötetek, sorozatszerkesztő Bárdi Nándor. /Oláh Sándor: Kötetsorozat jelenik meg Erdély etnikai és felekezeti adataival. Megbízható forrás tudósoknak. = Krónika (Kolozsvár), jún. 9./
2000. június 10.
Jún. 8-án este nyilvánosságra hozták a jún. 4-i helyhatósági választás első fordulójának hivatalos végeredményét. Az ellenzéki Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) győzelmét és az RMDSZ vártnál jobb szereplését hozta az első forduló. A 17,6 millió választásra jogosult állampolgár 50,85 %-a vett részt a szavazáson. Ez volt a legalacsonyabb részvételi arány 1990 óta Romániában. A szavazóknak 2957 polgármester személyéről, a helyi és a megyei tanácsok összetételéről kellett dönteniük. Az első fordulóban csak 706 polgármestert sikerült megválasztani. A polgármester-jelöltekre leadott szavazatok alapján a következő sorrend alakult ki: PDSR - az érvényes szavazatok 27,37 százalék, 337 megválasztott polgármester, Demokrata Párt (PD) - 12,32 százalék, 96 polgármester, Nemzeti Liberális Párt (PNL) - 9,06 százalék, 39 polgármester, Szövetség Romániáért (ApR) - 8,53 százalék, 30 polgármester, Román Demokrata Konvenció (CDR) - 8,01 százalék, 22 polgármester, Nagy Románia Párt (PRM) - 5 százalék, 5 polgármester, RMDSZ - 4,75 százalék, 110 polgármester, Romániai Szociáldemokrata Párt (PSDR) - 2,13 százalék, 8 polgármester, függetlenek - 6,04 százalék - 33 polgármester. A helyi és a megyei tanácsok összetétele már az első fordulóban kialakult. A helyi tanácsosok listájára leadott szavazatok alapján a következő sorrend alakult ki:PDSR - 25,78 százalék, 11380 tanácsos, PD - 10,4 százalék, 5463 tanácsos, ApR - 8,04 százalék, 4448 tanácsos, PNL - 7,8 százalék, 3978 tanácsos, CDR - 7,27 százalék, 2767 tanácsos, RMDSZ -5,5 százalék 2451 tanácsos, PRM - 6,19 százalék 2105 tanácsos, PSDR - 2,28 százalék 883 tanácsos, Román Nemzeti Egységpárt (PUNR) - 2,17 százalék, 869 tanácsos, Román Nemzeti Párt (PNR) - 1,98 százalék, 815 tanácsos, Szocialista Munkapárt (PSM) - 1,98 százalék, 755 tanácsos, Romániai Egységpárt (PUR) - 1,61 százalék, 595 tanácsos, Jobboldali Erők Szövetsége (UFD) - 2,21 százalék, 551 tanácsos A megyei tanácsosok listájára leadott szavazatokat lehet a legpontosabb előrejelzésnek tekinteni az ősszel tervezett törvényhozási választásra, mivel a képviselőket és a szenátorokat a pártok megyei listáin választják meg. A megyei tanácsosi listákra leadott szavaztok alapján a következő sorrend alakult ki: PDSR - 27,44 százalék, 496 tanácsos, PD - 9,91 százalék, 205 tanácsos, ApR - 7,38 százalék, 173 tanácsos, PNL - 6,96 százalék, 160 tanácsos, CDR - 7,47 százalék, 156 tanácsos, PRM - 6,62 százalék, 143 tanácsos, RMDSZ - 6,27 százalék, 135 tanácsos, PSDR - 2,35 százalék, 44 tanácsos, PUNR - 2,35 százalék, 37 tanácsos, PNR - 1,91 százalék, 26 tanácsos, PSM - 1,79 százalék, 24 tanácsos, PUR - 1,55 százalék, 22 tanácsos, UFD - 2,2 százalék, 20 tanácsos.. Az RMDSZ lett a legerősebb szervezet hét romániai megye tanácsában: Kovászna megye (67,6 százalék, 26 tanácsos a 35 fős tanácsban), Hargita megye (61,8 százalék, 27 tanácsos a 33 fős tanácsban), Maros megye (39,6 százalék, 17 tanácsos a 35 fős tanácsban), Szatmár megye (35,7 százalék, 14 tanácsos a 35 fős tanácsban), Szilágy megye (23,9 százalék, 10 tanácsos a 32 fős tanácsban), Bihar megye (23,2 százalék, 10 tanácsos a 32 fős tanácsban), Kolozs megye (19,4 százalék, 10 tanácsos a 38 fős tanácsban). Tanácsosi helyekhez jutott az RMDSZ Fehér, Arad, Beszterce- Naszód, Brassó, Máramaros és Temes megyékben is. /A helyhatósági választás első fordulójának hivatalos végeredményei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./
2000. június 13.
Jún. 12-én Szabó Károly szenátor parlamenti felszólalásában azzal vádolta a Szatmár megyei Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/, hogy meg akarja hiúsítani az RMDSZ-t megillető tisztségek betöltését az új megyei tanácsban. A SRI vezetői több ellenzéki párttal is együttműködnek ilyen irányban. Az RMDSZ-politikus a román titkosszolgálat megengedhetetlen ténykedéseire hívta fel a törvényhozók figyelmét. /Választási manőverben a SRI. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./
2000. június 13.
Bukarestben a Legfelsőbb Bíróság ítéletet hirdetett a magyar állampolgárságú Kristóf József Flórián ügyében. Kolozsi Árpád ügyvéd szerint a sértett fél ügyvédje etnikai síkra terelte a pert. Az erősen leromlott egészségű, rossz idegállapotú fiatalember jelenleg a rahovai fegyházban van. A magyar konzul közbenjár, hogy mihamarabb hazavihessék. Mint ismeretes, Kristófot gyilkossági kísérlettel, hatósági személy ellen elkövetett erőszakkal és tiltott határátlépéssel vádolták. Első fokon 9,5 év szabadságvesztésre ítélték, majd a nagyváradi területi Ítélőtábla bírái tavaly december 6-án hozott határozatukban négy évre csökkentették büntetését. A 29 éves fiatalember már több mint két és fél éve van börtönben. A rácsok mögött töltött évek megviselték az idegrendszerét. Hol magába fordult, hol dühroham tört ki rajta. Az utolsó nagyváradi tárgyaláson ott volt Soltész Levente magyar konzul is, mert a család közbenjárását kérte, hogy hazavihesse a beteg embert. A tárgyalás után az ügyvéd irodájában gyűltek össze, Kristóf lement cigarettáért, ám megszökött. A borsi vámnál érték utol. A vádirat szerint a fiatalember a Szatmár megyei petei határátkelőnél kilépésre jelentkezett 1995. szept. 21-én. A vámos, N. V. közölte vele: ellenőrizni szeretnék, mert úgy értesültek, hogy kábítószer és fegyverek vannak nála. Mikor a vámos kinyitotta a csomagtartót, a fiatalember rátaposott s gázpedálra, s vonszolta magával a hivatalnokot, míg az le nem zuhant. A férfi kórházba került, félig lebénult, a bukaresti Törvényszéki Orvostani Intézet jelentése szerint részben az esés következtében. Kristófot hónapok múlva egy németországi repülőtéren fogták el, miután a román hatóságok az Interpollal köröztették. A Legfelsőbb Bíróság jogerős ítélete hét év szabadságvesztés, s minden bizonnyal jóváhagyták a másodfokon megítélt egymilliárd lejes erkölcsi kártérítést is. /Zámbó Sipos Mónika: Hét évet kapott Kristóf. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./
2000. június 17.
Megjelent az Erdélyi Gyopár /Kolozsvár/ legújabb, idei 2-es száma, melyben bemutatták Szatmár megye, illetve Szatmárnémeti történetét, dióhéjban. Szatmárnémetiben a magyar színjátszás olyan nagyjai is megfordultak, mint Márkus Emília, Jászai Mari, Neményi Lili, Csortos Gyula és Gobbi Hilda. 1953-ban a Kolozsvári Színművészeti Főiskola végzősei Nagybányán alakítottak társulatot, s ez költözött át később Szatmárnémetibe. Az új számban megtalálhatók a megszokott rovatok (barlangászat, egyesületi élet, túrabeszámolók, könyvismertető, cserkészoldal és rejtvény). /Az Erdélyi Gyopár szatmári száma. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./
2000. június 21.
Az RMDSZ végleges eredményei a helyhatósági választások második fordulójában: 2451 helyi tanácsos jutott be az önkormányzatokba /1996-ban 2445 tanácsost/. A megyei tanácsokban 135 RMDSZ tanácsos foglal majd helyet /1996-ban 133/, az RMDSZ-nek 148 polgármestere lesz /1996-ban 139/. Több nagyobb településen RMDSZ-es polgármester lesz: Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen, Gyergyószentmiklóson, Nagykárolyban és Baróton. - Megyénkénti RMDSZ-eredmények: Arad megyében 4 polgármester, 66 helyi tanácsos és 4 megyei tanácsos. - Beszterce-Naszód megyében 34 helyi és 2 megyei tanácsos. - Bihar megyében 16 polgármester, 239 helyi tanácsos és 10 megyei tanácsos. - Brassó megyében 2 polgármester, 62 helyi és 4 megyei tanácsos. - Fehér megyében 1 polgármester, 44 helyi és 2 megyei tanácsos. - Hargita megyében 34 polgármester, 574 helyi és 27 megyei tanácsos. Hunyad megyében 11 helyi és 2 megyei tanácsos. - Kolozs megyében 8 polgármester, 170 helyi és 10 megyei tanácsos. - Kovászna megyében 20 polgármester /többek között Kézdivásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Baróton/, 352 helyi és 26 megyei tanácsos. Maros megyében 29 polgármester, 442 helyi és 17 megyei tanácsos. - Máramaros megyében Hosszúmezőnek lett RMDSZ-es polgármestere, 44 helyi és 4 megyei tanácsosa van. - Szatmár megyében 7 polgármester /többek között Bogdándon, Nagykárolyban, Szilágypéren és Túrterebesen/, 204 helyi és 14 megyei tanácsos. -. Szeben megyében 11 helyi tanácsos. - Szilágy megyében 12 polgármester, 157 helyi és 10 megyei tanácsos. - Temes megyében 3 polgármester, 41 helyi és 3 megyei tanácsos. /Az RMDSZ végleges eredményei a helyhatósági választások második fordulójában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./ Az eddig megalakult megyei tanácsokban az RMDSZ képviselői a következő tisztségeket töltik be: Bihar megyében alelnök Kiss Sándor, Kovászna megyében elnök Demeter János, alelnök György Zsolt, Beszterce-Naszód megyében alelnök Szántó Árpád. Az RMDSZ-es Bognár Leventét választották meg Arad alpolgármesterévé, az RMDSZ-es Ludescher Istvánt választották meg Nagybánya alpolgármesterévé. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 21. - 1748. sz./
2000. június 23.
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) vezetése felmentette tisztségéből a szolgálat Szatmár megyei vezetőjét, mivel a tiszt kijelentette: a megyei tanács vezetőségében ne kapjon helyet az RMDSZ és a parasztpárt - közölte Verestóy Attila RMDSZ-szenátor, a szenátus hírszerzést felügyelő bizottságának tagja. A SRI-vezető politikai szereplése miatt két héttel ezelőtt Szabó Károly, az RMDSZ Szatmár megyei szenátora a szenátus teljes ülésén kért magyarázatot. A SRI sajtóosztályának vezetője egyelőre nem tudta megerősíteni ezt a hírt, mondván: még nem készült el a helyszínen végzett vizsgálat jegyzőkönyve. /SRI és választások. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./
2000. június 24.
A Szatmár megyei tanácsban az RMDSZ 14 tanácsosával messze a legerősebb frakció. Szabó Istvánt egyhangúan megválasztották a megyei tanács elnökének. Szabó István közgazdász kiváló közigazgatási szakember, Szabó István ugyanis nyolc éven át töltötte be a megyei tanács alelnöki tisztségét. Szatmárnémetiben a polgármester választás csalódást hozott a szatmári magyaroknak, Szabó István sikere annál több öröm. /Sike Lajos: Borúra derű. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./
2000. június 26.
Szatmárnémeti legaktívabb szervezete, a Szent-Györgyi Albert Társaság jún. 24-én tudományos ülésszakkal ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját. Dr. Kiss László társelnök megnyitója után a tudományos dolgozatok szerzőit dr. Talián Ferenc mutatta be a Scheffler János Lelkipásztori Központban összegyűlt közönségnek. Az előadók között volt Kornhoffer Vilmos főgyógyszerész, dr. Radetzky Ladányi Csilla és dr. Török István. Csirák Csaba társelnök visszatekintett az eltelt évtizedre, bemutatta a társaság tevékenységét és elért eredményeit. Sokfajta művelődési esemény, rendezvény kezdeményezésében és szervezésében vállaltak szerepet. Ezek között van a Gellért Sándor szavalóverseny, Hajnal akar lenni népdaléneklési verseny, az Otthonom Szatmár megye sorozat kiadása, szerkesztése, történelmi megemlékező műsorokban való részvétel, kirándulások, színházbarátok köre. Munkájuk hátterében kiterjedt erdélyi, anyaországi, nemzetközi kapcsolatrendszer van. /Ágopcsa Marianna: Ünnepelt a Szent-Györgyi Albert Társaság. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 26./
2000. június 28.
A Szatmár megyei múzeumi kiadványok újabb kötete /Az Úr háza, a mi hajlékunk/ a megye ismertebb templomait, ezek berendezéseit, kegytárgyait mutatja be. A szerzők látnivalóan vigyáztak az arányokra: felekezet szerint a legtöbb megörökített templom-építmény ortodox (28), következik a református (25), római katolikus (13), végül görög katolikus (4). A válogatás tehát nem elsősorban a történeti múltat vette figyelembe. /Ágopcsa Marianna: Múzeumi kiadvány. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 28./
2000. június 29.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség által a 2000 júniusi helyhatósági választásokon elért eredmények a következők. Megválasztott polgármesterek száma148 - '96-ban 134. Megválasztott helyi tanácsosok száma 2451 - '96-ban 2331. Megválasztott megyei tanácsosok száma 135 - '96-ban 133. Az RMDSZ megyei tanácsosi listáira leadott szavazatok országosan 6,35%-ot jelentenek. Az 1992-es népszámláláskor a lakosság 7,1%-a vallotta magát magyar nemzetiségűnek. .A megyei tanácsosi listákra leadott szavazatok alapján az RMDSZ a legerősebb politikai szervezet Erdélyben, a szavazatok 21,22%-át szerezte meg. A népszámlálás adatai alapján Erdélyben a lakosság 20,77%-a vallotta magát magyarnak.. A megválasztott polgármesterek számát illetően az RMDSZ az 5. politikai szervezet Romániában. A megyei tanácsokban elért tisztségek a következőek: Beszterce-Naszód megye: megyei tanács alelnök - '96-ban nem volt, Bihar megye: megyei tanács alelnök - '96-ban nem volt, Brassó megye: megyei tanács alelnök - '96-ban ugyanaz a tisztség, Hargita megye: megyei tanács elnök, 2 alelnök - 96-ban ugyanazok a tisztségek, Kolozs megye: megyei tanács alelnök - 96-ban nem volt, Kovászna megye: megyei tanács elnök, 2 alelnök - '96-ban elnök, 1 alelnök, Szatmár megye: megyei tanács elnök - '96-ban alelnök, Szilágy megyei: megyei tanács alelnök - '96-ban ugyanaz a tisztség, Maros megyében még nem került sor a megyei tanács alakuló ülésére.(Az RMDSZ Országos Kampánystábja) /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29./
2000. július 5.
Erdei Líviusz, a Szatmár megyei tanfelügyelőség helyettes vezetője elmondta, hogy inasiskolákba, osztályokba kisérettségi nélkül is be lehet iratkozni. A beiskolázási terv összesen 15 magyar osztályt irányoz elő a megyében, de az osztályok tulajdonképpeni száma a szülőkön múlik, hogy hová íratják gyerekeiket. Szaklíceumokba viszont már kell a képességvizsga. /(Sike Lajos): A szülőkön múlik, hány magyar inasosztály indul. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./
2000. július 10.
A Szatmár Megyei Múzeum szeptemberben immár második alkalommal vesz részt az Erdély középkori egyházi építészete elnevezésű tudományos tanácskozáson, amelyet ezúttal Nyíregyházán tartanak. Októberben Szatmárnémetiben lesz a Demokrácia - utópia és valóság között a XIX-XX. századi Közép- és Délkelet-Európában elnevezésű szimpózium, a Konrad Adenauer Alapítvány támogatásával, a hazaiak mellett magyarországi, moldovai, ausztriai, olaszországi, horvátországi, lengyelországi és csehországi muzeológusok, tudományos kutatók részvételével. 2001-ben lesz a Zsidó közösségek Közép-Európában, beilleszkedés és hagyománytisztelet című tanácskozás. A múzeum régészei idén a piskolti, petei, lázári ásatások folytatását tervezik. Készül a 100 éve született Litteczky Krausz Ilona munkásságát bemutató katalógus (a novemberi emlékkiállítással párhuzamosan). A múzeum tudományos tanácsának egyik alelnöke dr. Bura László. /Rendezvények, kutatási tervek a Szatmár Megyei Múzeumban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 10./
