Szatmár megye egyik legrégibb civilszervezeteként pontosan tíz éve alakult meg a szatmárnémeti Szent István Kör, mely a magyarságtudat és az önismeret erősítését tűzte ki egyik legfontosabb feladatának. Az évfordulóra emlékezett a szervezet aug. 18-án a katolikus püspökség pasztorációs központjában. Meghívott előadó dr. Egyed Emese egyetemi docens, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára volt, aki a XVIII. századi Szent István-képről tartott előadást. /Névadójára emlékezett a tízéves Szent István Kör. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./
2001. augusztus 22.
Aug. 14-én kezdődött a több egy hétig tartó ünnepség, melyet Szent István tiszteletére rendeztek Nagybányán. A Szent István Napokon több Szatmár megyei előadó is közönség elé állt. Elsőként dr. Bura László tartott előadást Értelmiségünk helye és szerepe az egyházban címmel, majd a Szatmári Nemzetiségek Népi Együttese lépett fel. Aug. 22-én, az ünnepségek zárónapján pedig a Nagykárolyi Collegium Régizene Együttes hangversenyét hallgathatják meg az ünneplők. /(ferencz): Szatmár megyei vendégelőadók a Nagybányai Szent István Napokon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 22./
2001. augusztus 22.
Az iskolaközpontosítási-program megvalósításán dolgozik a jelenlegi kormány. Ecaterina Andronescu miniszter asszony sajtónyilatkozatai szerint szeptember 15-éig az ország 13 megyéje kapja meg az összevonások következtében a diákok szállításához szükségessé váló buszokat. Az idei tanévben Szatmár megyékben négy iskolát (román tagozat) érint a központosítás. Erdei Líviusz főtanfelügyelő-helyettes közölte, hogy a központosítás a gyerekek érdekében történik, és csak akkor, amikor az iskolabuszok rendelkezésre állnak. A következő tanévben ez magyar tagozatot nem érint, de a 2002-2003-ra javasolt összevonások között szerepelnek magyar tagozatos iskolák is. Az előterjesztett javaslat szerint a tamásváraljai öt-nyolc osztályos diákokat Halmiba hoznák be. Továbbá a Nagykolcs községhez tartozó magyar diákokat (csak öt-nyolc osztályról van szó) Szamoskrassóra, a román anyanyelvűeket pedig Nagykolcsra vonnák össze. A gencsi gyermekeket a nagykárolyi 3-as számú iskolába csoportosítanák, Sárközre pedig az adorjániak mellett - akik amúgy is bejárnak, gyalog - iskolabusz szállítaná a józsefházi diákokat is. /(anikó): Erdei Líviusz: Iskolaösszevonás csak akkor lesz, ha rendelkezésre állnak az iskolabuszok. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 22./
2001. szeptember 4.
Erdély egyetlen szabadtéri Széchenyi emlékműve egy kis avasi magyar faluban, Kőszegremetén található, melyet 1861-ben emeltek. A hatméteres kőobeliszk 140 esztendő után is ott őrködik a falu legmagasabb pontján. Néhány napja immár nem csak az eseményt (és egy későbbi ledöntési kísérletet) megörökítő márványtáblával, de gróf Széchenyi István bronzarcával, egy szatmári származású nyíregyházi szobrászművész, Zagyva László ihletett alkotásával kiegészítve a dombormű felavatása nagy ünnep volt a román falvak közé ékelt kis Szatmár megyei településen. A falunapnak is nyilvánított ünnepségre megkétszereződött az ötszáz és valamennyire tehető helyiek száma. /(Sike Lajos): Széchenyi Istvánt ünnepelték. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./
2001. szeptember 4.
Szept. 2-án Mikolában megnyílt a hatodik Szatmár megyei teleház, a helybeli általános iskolában, amelynek egyik tantermét ajánlották föl erre a célra. A CREST által adományozott két, és az iskola által vásárolt négy számítógép és nyomtató az iskola könyvtárával közös helyiségben fog működni, ahol különböző társasjátékokhoz, valamint a közösségi élet egyéb kellékeihez is hozzájuthatnak a mikolaiak. A gyerekek játékos informatika-oktatásának megszervezése, egy alapfokú számítógép-kezelői tanfolyam beindítása, ifjúsági klub működtetése, modern tánc, valamint népdal-, természetvédelmi- és informatika-kör indítása, valamilyen idegen nyelv-oktatás, egyszerű nyomtatványok kitöltése, hivatalos beadványok, kérelmek megfogalmazása, közhasznú tájékoztatás, irodai szolgáltatások, banki információk, közösségfejlesztő rendezvények megszervezése, pályázatírás, szociális problémák felkarolása, bábszínház- és színjátszó csoport alakítása - mindez nélkülözhetetlen egy faluközösség mindennapi életéhez. /Báthory Éva: Mikola: Teleház az iskolában. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 4./
2001. szeptember 5.
EMKE eseménynaptára szerint eseményekben gazdag hónap ígérkezik. Szept. 7-én Dicsőszentmártonban magyarországi írókkal és költőkkel találkozhatnak az érdeklődők; szept. 9-én fennállásának 10. évfordulóját ünnepli a nagyszalontai Arany János Művelődési Egyesület; szept. 14-16. között kerül sor a Szatmár megyei Kaplonyban a VII. Partiumi Honismereti Konferenciára; szept. 14-16. között Kolozsváron és Szamosújváron konferenciát tartanak "A magyarörmények beilleszkedése Erdély gazdasági, társadalmi, egyházi életébe" címmel; szept. 15-én néptáncosok találkozója zajlik az Arad megyei Pécskán; Kolozsváron pedig Pimpimpáré gyermekvásárra várják az érdeklődőket; szept. 15-16-án kerül sor Szilágycsehen a Tövishát Napokra; szept. 16-án a Szilágy megyei Bogdánd lesz a helyszíne a XI. Nemzetközi néptánc-találkozónak; szept. 21-én Dicsőszentmártonban az olvasók találkozhatnak a Helikon irodalmi folyóirat szerkesztőivel; szept. 22-én Vajdahunyadon sor kerül a Kultúra és oktatás multimédiás megközelítésben című rendezvényre; Szatmárnémetiben pedig az érdeklődők részt vehetnek a Hajnal akar lenni népdalénekesi verseny XI. kiadásának megyei döntőjén, illetve Gellért Sándor: Kóborló hadjáratok című könyvének bemutóján is; szept. 22-23-án Szilágysomlyóra várják az érdeklődőket a Báthory Napok alkalmával; szept. 27-én Temesváron "Fényképezőgéppel a Kárpátokban" címmel tartanak előadást, Nagyszalontán pedig Sinka Istvánra emlékeznek; szept. 27-30. között kerül sor a Kovászna megyei Árkoson "Külön vagy együtt? Az egységesítés esélyei a nyelvi tervezésben" című anyanyelvi konferenciára; szept. 28-30. között a szatmárnémeti MADISZ árvaházi gyerekeket táboroztat Szokondon; szept. 29-én Szatmárnémetiben A vasút múltja és jövője Kelet-Közép-Európában című előadásra várják az érdeklődőket; Temesváron sor kerül a Székely László fotóalbum bemutatójára; Máramarosszigeten pedig Kit mit tud? versenyt bonyolítanak le; szept. 30-án a Kovászna megyei Rétyen kap helyet a Gyerek- és Ifjúsági Zenekarok III. Találkozója. /Eseményekben gazdag hónap ígérkezik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./
2001. szeptember 10.
Szept. 7-én kezdődött Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság, a szervezésében a kaplonyi ferences monostorban kezdetét vette a háromnapos, VII. Honismereti konferencia, amelynek központi témája: Árpád-kori településeink kialakulása és története. A rendezvényt Dukrét Géza, a PBMEB elnöke nyitotta meg, majd többen üdvözölték a jelenlévőket, köztük a kolozsvári Balogh Ferenc az RMDSZ és az EMKE országos vezetősége részéről, a budapesti Karacs Zsigmond az Országos Műemlékvédő Hivataltól, dr. Fleisz János, a PBMEB Bihar megyei szervezetének az elnöke. Hat személy (egyikük, Sipos László, post mortem) Fényes Elek-díjat kapott. A rendezvénysorozat keretében több mint harminc dolgozat hangzott el, köztük környékbeli polgármesterek, illetve alpolgármester (Máncz Dezső Kaplony, Heinrich Mihály Mezőfény, Mellau József Csanálos, Karádi Csaba Mezőpetri), valamint olyan Szatmár megyei szerzők tollából, mint Khün Pál és Tyukodi Antal plébánosok, Petkes György lelkipásztor, dr. Németi János, Bara István, Benedek Zoltán, Uszkai Árpád, Fazekas Lóránd, Erdőközi Zoltán. Dukrét Géza összegezte a történteket. A PBMEB 1993-ban alakult 12 alapító taggal, jelenleg Máramarosszigettől Temesvárig 96 tagja van. A célkitűzések: helytörténeti, néprajzi kutatómunka, műemlékvédelem, az ifjúság honismereti nevelése. Fórumaik: honismereti konferenciák, a Partium című időszakos kiadvány, és a Partiumi Füzetek kiskönyv-sorozat, amelynek keretében 1997 óta 17 kötet látott nyomdafestéket. Gyűjteményes köteteikben általában az egy témakörbe tartozó anyagok jelennek meg. Először történt meg, hogy polgármesterek is eljöttek és beszéltek falujuk történetéről, mai helyzetéről. /Boros Ernő: VII. Honismereti konferencia. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 10./
2001. szeptember 10.
Szept. 8-án Szatmárnémetiben tanácskozást tartott a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Szatmár megyei szervezete. A tanácskozást Baranyai Tibor, az RMPSZ Szatmár megyei elnöke vezette, a napirendi pontok között a szövetség négyéves tevékenységének bemutatása mellett, a mai magyar oktatás helyzetét elemezték. Az RMPSZ célja a tanügy demokratizálása volt, ugyanakkor szakmai és érdekvédelmi feladatokat ellátott. Szakmai téren eredménynek könyvelhető el a Bolyai Nyári Akadémia, mely 1993 óta évente megrendezésre került és amelyen az eltelt idő alatt 6 ezer pedagógus vett részt. A beszámolóban említés történt az RMPSZ által bejegyeztetett, Ábel néven működő tankönyvkiadóról. Erdei Líviusz főtanfelügyelő-helyettes az eltelt négy év eredményeiről számolt be. A főtanfelügyelő figyelmeztetett arra, hogy miközben csökkent a gyereklétszám az elemiben, még mindig nagyon sok magyar gyerek tanul román tagozaton. A szakképzett pedagógus gárda is kiöregedőben van - magyar tagozaton a pedagógusok 55 százaléka 50 év fölötti -, tehát utánpótlást kell nevelni. Kereskényi Sándor szenátor elmondta, hogy a megmaradáshoz szükség van az RMDSZ és RMPSZ közötti együttműködésre. Balogh Géza, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium aligazgatója a tankönyvellátást illetően sérelmezte, hogy az RMPSZ által működtetett tankönyvkiadó még csak a választható könyvek listáját és árajánlatát sem küldte el. Így aztán teljes a fejetlenség. Veres József szaktanfelügyelő szerint elvárható lenne, hogy a "saját kiadónk" időben tankönyvbemutatót tartson, mint ahogy azt más kiadók teszik. /Az RMPSZ célja a tanügy demokratizálása volt. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 10./
2001. szeptember 19.
A Kárpátor Eurorégió 16 millió lakosából 4 millió a kisebbség, köztük magyarok, szlovákok, cigányok, románok, lengyelek, zsidók, ukránok. Képviselőik az elmúlt napokban Nyíregyházán tartották meg II. kongresszusukat. A romániai kisebbségeket többek között Ilyés Gyula, a Szatmár megyei RMDSZ elnöke, Stefan Lerm, az itteni Német Fórum egyik vezetőségi tagja és Danku Pál helytörténész, a szlovák kisebbségi szervezet szatmári elnöke képviselte. /(Sike Lajos): Több kormánytámogatást kérnek a Kárpátok Eurorégió kisebbségei! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./
2001. szeptember 26.
Csaknem két éve, hogy a szlovákiai Turócszentmárton múzeuma elhozta Szatmárnémetibe azt a fotókiállítást, mely a szlovákok legszebb fatemplomait mutatta be. Az itteni megyei múzeum most viszonozta a szép gesztust, egy kiállítással. Szatmár megyét a sokszínűség jellemzi, mind a vallás, mind pedig a templomok építészeti stílusában. A megnyitóra a szatmári múzeum vezetői utaztak el, de jelen volt a két ország kulturális tárcájának vezetése is, román részről Ioan Opris államtitkár és Karol König, a kisebbségi főosztály vezetője, a hazaiak részéről Matus Kucsera államtitkár és Janiczky Gabriella főosztályvezető. (Sike Lajos): Szatmári templomok Turócszentmártonban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./
2001. szeptember 27.
A több mint tíz évvel ezelőtt elhunyt kiváló szatmári képzőművész, Erdős I. Pál grafikáiból nyílik kiállítás szeptember 30-án Nagykárolyban, a kastély nagytermében. A tárlatot a művész lánya, Erdős Judit, a Szatmár Megyei Múzeum képzőművészeti részlegének a vezetője nyitja meg. /(boros): Nagykároly: Erdős I. Pál grafikái a Károlyi-kastélyban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 27./
2001. október 3.
Szilágysomlyón a Báthory Napok keretében a Magyar Egészségügyi Társaság (MET) támogatásával, nyolcadik alkalommal tartottak orvostovábbképzőt, melyen szilágysági családorvosok, szakorvosok, gyógyszerészek mellett Kolozs, Szatmár, Temes megyei kollégáik is részt vettek. Andrásovszky Barna orvosprofesszor, a MET elnöke elmondta: nagy család gyűlt össze, az orvosi közösség, hogy a 21. században a nemzeti fennmaradásért szakmai tudását fejlessze. /Fejér László: Együttesen a népegészségügyért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./
2001. október 6.
Szept. 28-29-én tartották meg Szilágycsehen ötödször a Tövisháti Napokat. A Tövishát Társaság elnöke, Varga D. István utalt arra, hogy a rendezvény Szilágycseh városán túl átível a megyehatáron, a Máramaros és Szatmár megyékhez került tövisháti falvak lakóihoz is szól. A rendezvény jellemzője, hogy elhangzanak a Tövishát történelméhez kapcsolódó tudományos előadások, ezúttal dr. Sipos Gábor egyetemi adjunktus ismertette a középkori Szilágycseh mezőváros életét meghatározó Drágffy család történetét. Sikeres volt a helytörténeti vetélkedő. A Magyar Házban nyitották meg az IppArt csoport kiállítását, miközben ugyanennek a társaságnak Szilágysomlyón is tárlata van ezzel egyidőben. Felléptek a hagyományőrző népi együttesek is. /Fejér László: Tövisháti Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./
2001. október 6.
A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság szakembereit látta vendégül a Szatmár Megyei Vízügyi Igazgatóság az elmúlt napokban. A magyar-román határvízi együttműködés keretében érkezett e héten Szatmár megyébe a hatfős magyar szakértői csoport- tájékoztatott Fazekas László, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója. Minden évben kölcsönösen megtekintik a közös érdekeltségű árvízvédelmi töltéseket, folyószakaszokat, csatornákat, szivattyútelepeket, és meggyőződünk arról, hogy a partner mennyire felkészült az ár- és belvizek fogadására, mennyire tartja karban a létesítményeit. Fazekas László szerint komoly a felkészülés úgy a román, mint a magyar területen. /Fodor István: Magyar-román vízügyi együttműködés. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 6./
2001. október 12.
A Szatmár megyei bíróság 15 bírója közül Kiss Zita személyében immár egy magyar! A városi biróságon az ítélethozókból pedig öt magyar. Az ügyészségen a megyénél 10-ből három, a városnál 10-ből egy vallja magát magyarnak. Azonban Nagykárolyban egyetlen magyar ügyész nincs, jóllehet nemcsak a város, de vidéke is magyar többségű /(Sike Lajos): Tizenöt bíróból egy "már" magyar! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./
2001. október 13.
Megjelent Gellért Sándor Kóborló hadjáratok című kötete, Csirák Csaba szerkesztésében. A Mikola és környékének népdalait tartalmazó könyv az Otthonom Szatmár megye 13. kiadványa, melyet a Szent-Györgyi Albert Társaság és az EMKE Szatmár Megyei Szervezete adott ki. /E. Gy.: Az Otthonom Szatmár megye 13. kiadványa. Gellért Sándor: Kóborló hadjáratok. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 13./
2001. október 17.
Új főtanfelügyelő-helyettes Szatmár megyében: Kónya László, az ismert magyar irodalom- és történelem tanár, a hónap elején foglalta el az Erdei Liviusz lemondása által megüresedett posztot. Elmondta tankönyvek ellenőrzése megtörtént. Semmiféle szabálysértésről nincs tudomása. Többen behozták a tanfelügyelőségre vizsgálatra a Cziffra Piroska által írt A romániai magyar nemzeti kisebbség története és hagyományai című könyvet, holott az oktatási minisztérium programja szerint készült és jóváhagyott tankönyvről van szó, dr. Murvai László lektorálta. /(Sike Lajos): A Murvai László által lektorált tankönyv a "legveszélyesebb". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18. - csak interneten!/
2001. október 19.
Szatmárnémeti közelében pár éve ortodox kolostor épült. A kolostor épületegyüttese tovább bővül, jelenleg éppen egy hosszú, emeletes szárnnyal (valamiféle hotel, illetve vendégház lesz), ami meglepő, mert évek óta nemhogy tömeget, de még nyolc-tíz fős csoportot sem látott senki arrafelé. Százával épülnek az országban kolostorok. Csak Szatmár megyében ez a nyolcadik-tizedik az utóbbi időben, de immár a Székelyföldet is körülbástyázták, sőt Marosfőt ortodox kalugyerek őrzik. Valóságos román nemzeti program a templomépítés. (Szatmárnémetiben e pillanatban nyolc ortodox templomon dolgoznak!) A világsajtót is bejárta, hogy oda is telepítenek ortodox templomot, ahol a kinevezett papon és harangozón kívül egyetlen ortodox vallású hívő sincs. Az itt-ott még kisebb tömbben élő magyarság fellazítása, egységének megtörése folyik. Pontosabban vallási mezbe öltöztetett hódítás- szögezte le Sike Lajos. Mindez állami támogatással történik, a magyar adófizetők pénzén is. /Sike Lajos: Zarándoklat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./
2001. október 23.
Ül a szürke kis erdélyi magyar magába roskadva, magába feledkezve, és arra gondol, azt számolgatja, hogy mióta is érzi magát ennyire számkivetettnek saját hazájában, írta Kádár Ferenc. Eltengődött valahogy ezer esztendeig ezen a kies tájon, a számkivetettség érzése mindössze jó nyolcvan esztendeje rondított bele a mindennapokba. A népbutítás folyik lankadatlan. A miniszterelnök telekonferencián igazgatja az ország ügyeit, megparancsol, és értékes útmutatásokat ad. Nekünk azt is el kell viselnünk, hogy a mellébeszélők kórusában ott vannak "választottjaink". Szatmár megyei román napilapok tudósítottak arról, miszerint néhány magyar polgármester átigazolt a szocdemekhez. A megyei magyar párt csúcsvezetése számon kérte az illetőket, akik az RMDSZ támogatásával lettek megválasztva. Az illetők elismerték, hogy szimpatizálnak a kormánypárttal. Az egyik kijelentette, büszke arra, hogy legjobb barátai a mai hatalom megyei vezetőinek köréből kerülnek ki. Régi barátság ez, még abból az időből való, amikor maga is községi KISZ-titkár volt. Most már nyugodt lehet a szürke erdélyi magyar. Ezek az elvtársak lesznek azok, akik visszaszolgáltatják az elkobzott egyházi vagyont, visszaadják a magyar állami egyetemet. /Kádár Ferenc: A népbutítás magasiskolája. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 23./
2001. október 29.
Az okt. 25-én Batizon megrendezett megemlékezés másnap a Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban folytatódott a VI. Szilágyi Domokos Napok programja. Az országszerte ismert MADIPO színjátszó csoport bemutatta a "Vagyok, ameddig nem leszek" című műsorát. Okt. 27-én koszorúzási ünnepséget szerveztek Szilágyi Domokos mellszobránál. Muzsnay Árpád köszöntő szavai után beszédet mondott Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, George Vulturescu, a Szatmár Megyei Művelődési Igazgatóság igazgatója és Alföldi László, a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulja. Ezután kezdődött a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban Szilágyi Domokos költészete negyedszázad távlatából címmel irodalmi tanácskozás. A napot "Találkozások Bécsben" címmel a bécsi Bornemisza Péter Társaság irodalmi műsora zárta Antal Imre irányításával, Antal Ágnes és Szépfalusi Márta közreműködésével. A rendezvénysorozat okt. 28-án Nagysomkúton, a költő szülőfalujában ért véget. /Elek György: Befejeződött a Szilágyi Domokos Napok rendezvénysorozat. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 29./ Az irodalmi tanácskozáson Pomogáts Béla, Székelyhídi Ágoston, Láng Gusztáv, Kántor Lajos. Gálfalvi Zsolt, Bence Lajos(Lendváról), Bertha Zoltán, Demény Péter, Corneliu Balla, Végh Béla főiskolai adjunktus, Fazekas László margittai (pap)költő tartott előadást. Pomogáts Béla leszögezte: "Napjainkban a költészetnek nincs olyan szerepe a közéletben, mint korábban, mivel a politika lerontotta mandátumát". Láng Gusztáv szerint Szilágyi Domokos szerepét a magyar irodalomban még fel kell mérni. /(Sike Lajos): VI. Szilágyi Domokos Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./
2001. november 8.
Kereskényi Sándor szenátor kifejtette, hogy az RMDSZ politikájának egyik vezérfonala az, hogy "együtt az Egyházzal, de nem biztos, hogy együtt Tőkéssel." Tőkés László püspök túlzás nélkül nevezhető az ezredforduló legnagyobb magyarjának, szögezte le a szenátor, majd így folytatta: Tőkés László megmutatta nekünk, hogyan kell megvallani és vállalni erdélyi magyarságunkat, Markó Bélától viszont megtanulhattuk: napi nekirugaszkodásokkal, fogcsikorgatva kell a kis eredményeket elérni, megtartani. Kereskényi szerint joggal várható el a tiszteletbeli elnöktől, "hogy szervezetünk szabályzatának alávesse magát." Az RMDSZ Szatmár megyei szervezete nem Markó- és nem Tőkés-párti. Mi az itteni magyarság érdekeit kívánjuk képviselni, fejezte be a szenátor. /Veres István: Egyház és politika. Kereskényi Sándor szenátor a Tőkés-jelenségről. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 7./
2001. november 9.
November 3-án három Szatmár megyei településen tartott ingyenes bábelőadást a Szatmárnémeti MADISZ, Bogdándon, Hadadnádasdon és Hadadon mutatták be a népszerű mackójátékot. Az ifjúsági szervezet fiataljai augusztus 31. és szeptember 3. között csángóföldi bábturnén vettek részt. 2001 végéig összesen 12 Szatmár megyei települést fognak meglátogatni Veress Zoltán meséjével az amatőr bábszínészek. Bogdándon kb. 120 gyermek tekintette meg a játékot. Bogdándon fogy a lakosság is, egyre kevesebb a gyerek, és egyre többen dolgoznak külföldön. Hadadnádasdon is összesereglettek a gyermekek. A helyi iskolában a megvásárolt tűzifa nem lesz elég tél végéig, ráadásul a felvágatásra sem maradt pénz. Hadadon a tágas kastélyban léptek fel. /Ilonczai Tamás: Irgum Burgum Benedek Szatmár megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./
2001. november 12.
Az RMDSZ Bihar megyei szervezetének meghívására nov. 10-én Nagyváradra látogattak az RMDSZ Szatmár és Arad megyei vezetői. A találkozó célja: a tevékenység összehangolása, az eddigieknél hatékonyabb együttműködés, a rendszeres információ- és tapasztalatcsere megvalósítása. Az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének részéről megjelent Illyés Gyula elnök, Szatmárnémeti alpolgármestere, Kereskényi Sándor szenátor, Erdei István képviselő, az Arad megyei RMDSZ-t Király András elnök, Toóth László, Búza Gábor és Kocsik József ügyvezető alelnökök képviselték. A vendéglátók között szerepelt Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke, Kiss Sándor, a választmány elnöke, Pete István szenátor és Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere. Lakatos Péter röviden bemutatta a Bihar megyei szervezet struktúráját és működését. Bihar megyében 20.000 nyilvántartott tagja van az RMDSZ-nek. - Illyés Gyula, az RMDSZ Szatmár megyei elnöke kifejtette, hogy jelenleg az állam ellehetetleníti az önkormányzatok munkáját. /Rais W. István: Erősítenék az együttműködést. RMDSZ-es megyei vezetők megbeszélése. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 12./
2001. november 12.
Az RMDSZ Bihar megyei szervezetének meghívására nov. 10-én Nagyváradra látogattak az RMDSZ Szatmár és Arad megyei vezetői. A találkozó célja: a tevékenység összehangolása, az eddigieknél hatékonyabb együttműködés, a rendszeres információ- és tapasztalatcsere megvalósítása. Az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének részéről megjelent Illyés Gyula elnök, Szatmárnémeti alpolgármestere, Kereskényi Sándor szenátor, Erdei István képviselő, az Arad megyei RMDSZ-t Király András elnök, Toóth László, Búza Gábor és Kocsik József ügyvezető alelnökök képviselték. A vendéglátók között szerepelt Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke, Kiss Sándor, a választmány elnöke, Pete István szenátor és Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere. Lakatos Péter röviden bemutatta a Bihar megyei szervezet struktúráját és működését. Bihar megyében 20.000 nyilvántartott tagja van az RMDSZ-nek. - Illyés Gyula, az RMDSZ Szatmár megyei elnöke kifejtette, hogy jelenleg az állam ellehetetleníti az önkormányzatok munkáját. /Rais W. István: Erősítenék az együttműködést. RMDSZ-es megyei vezetők megbeszélése. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 12./
2001. november 15.
Az oktatási napot a himnusz eléneklésével kell kezdeni. Ioan Viman, Szatmár megye főtanfelügyelője felszólította az iskolaigazgatókat, hogy a törvényt tartassák is be. Vannak olyan iskolák, ahol az igazgató arról is gondoskodott, hogy lehetőleg a magyar nyelv és irodalom tanárnak mindennap legyen első órája valamely osztályban, hogy ő sem mentesüljön a "megtisztelő feladat" alól. A hazafiságra nevelés ezen módszere legtöbb embernek a Ceausescu-rendszert juttatja eszébe. /Hazafiságra nevelés. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 15./
2001. november 17.
Nov. 16-án Kolozsváron ülésezett az RMDSZ területi elnökeinek konzultatív tanácsa (TEKT). Napirenden a státustörvény alkalmazásával kapcsolatos szervezési kérdések szerepeltek. A státustörvény alkalmazása nagy mértékben attól függ, hogy miben sikerül megállapodni Orbán Viktor magyar és Adrian Nastase román kormányfőnek a nov. 16-i találkozó alkalmával. Az ülésen Ilyés Gyula Szatmár megyei RMDSZ-elnök személyében megnevezték azt a jelöltet, aki a területi elnököket képviseli a státustörvény végrehajtását felügyelő testületben. Eldőlt: a megyei szervezeteknek az elkövetkező napokban meg kell nevezniük legalább egy személyt, aki - budapesti képzést követően - helyi szinten megszervezi majd az ajánlószervezetek munkáját. Dec. 1-ig ugyanakkor meg kell egyezni az egyházakkal és a civil szervezetekkel a helyi felügyelő bizottságok létrehozásával kapcsolatos személyi kérdésekről. A magyar igazolványra vonatkozó kérvények begyűjtését, összegzését, továbbítását az RMDSZ székházakban működő területi irodák végeznék, ezeknek munkáját egy központi koordinációs iroda hangolná majd össze. Az alkalmazást egy, az RMDSZ vezetőiből, egyházak, és civil szervezetek képviselőiből álló, 27 + 1 tagú testület ügyelné fel. Ezek közül 9-et az RMDSZ, 9-et az egyházak, 9-et pedig a civil szervezetek neveznek meg, a 28. tag "hivatalból" Markó Béla szövetségi elnök. A felügyelő testület helyi szinten is megalakulna, ezek 9 tagból (3 egyházi, 3 civil és 3 RMDSZ képviselőből) fognak állni, a 10. tag a területi RMDSZ-elnök. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Várakozó állásponton a TEKT státustörvény-ügyben. Az alkalmazás a Nastase-Orbán találkozó sikerétől függ. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./
2001. november 17.
A határon túli magyarok jogállásáról szóló törvény romániai alkalmazását ellenőrző szervezetek és intézmények megtették javaslataikat a felügyelő bizottságba. Az egyházak részéről: Gyulafehérvári Érsekség - Jakabffy Tamás, a Keresztény Szó főszerkesztője, a Püspökség munkatársa; Nagyváradi Római Katolikus Püspökség - Dr. Fleisz János történész, Szatmári Római Katolikus Püspökség - Lepedus István, mérnök, teológus; Erdélyi Református Egyházkerület - Pap Géza püspök, (helyettese Tonk István főgondnok); Királyhágómelléki Református Egyházkerület - D. Tőkés László püspök, (helyettese Kovács Zoltán főgondnok); Unitárius Püspökség - Dr. Szabó Árpád püspök; Evangélikus Püspökség - Mózes Árpád püspök; Baptista Gyülekezetek Szövetsége - Borzási István oktatásügyi alelnök; a Temesvári Római Katolikus Püspökség még nem nevesítette megbízottját. A civil szervezetek megbízottai: Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület - Kötő József elnök; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság - Furdek L. Tamás, az egyesület által alapított Pro Technica Alapítvány titkára, (helyettese Tibád Zoltán az EMT főtitkára); Romániai Magyar Gazdák Egyesülete - Sebestyén Csaba elnök; Romániai Magyar Közgazdász Társaság - Somai József elnök; Romániai Magyar Pedagógus Szövetség - Lászlóffy Pál; Magyar Újságírók Romániai Egyesülete - Csép Sándor elnök; Országos Magyar Diákszövetség - Szőke Szabolcs elnök; Itthon Fiatalon Mozgalom Farkas András a Mozgalom alelnöke, (póttag Korodi Attila - a Mozgalom elnöke); Nagy Pál - MISZSZ elnök. Markó Béla szövetségi elnök, aki különben szintén tagja a testületnek, az Ügyvezető Elnökség javaslatára a következő személyeket bízta meg: Frunda György, az Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke; Kelemen Hunor, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke; Verestóy Attila, a szenátusi frakció elnöke; Kelemen Atilla, a képviselőházi frakció elnöke; Demeter János, az Országos Önkormányzati Tanács Elnöke; Ilyés Gyula, Szatmár megyei RMDSZ-elnök, akit a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa nevezett meg. Továbbá 3 személy az ÜE részéről: Takács Csaba ügyvezető elnök; Borbély László ügyvezető alelnök; Szép Gyula ügyvezető alelnök. Ebben az esetben a három póttagot az ügyvezető elnök nevezi meg, azt is megjelölve, hogy melyik megnevezett póttag melyik felügyelő testületi tagot helyettesíti. Az SZKT, a SZET, a két frakció és az OÖT elnökei saját testületük vezetőségéből szintén kijelölnek 1-1 póttagot. /Összeállt a státustörvény végrehajtását felügyelő testület. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./
2001. november 20.
Az RMDSZ miniparlamentjének is becézett Szövetségi Képviselők Tanácsa legutóbbi, szeptember végi ülésén fegyelmileg elmarasztalta Tőkés László tiszteletbeli elnököt, a szövetség egyes tisztségviselőinek felkérésére. Az indok: a református püspök egyházfői minőségében, egyházának szószólójaként kifogást emelt bizonyos személyeknek az RMDSZ színeiben való indítása ellen a tavalyi parlamenti választásokon. Tőkés László évek óta következetesen hangoztatja álláspontját: nem képviselheti hitelt érdemlően az erdélyi magyar közösséget az, aki e közösség történelmi egyházainak érdekeit nem tartja szem előtt, illetve aki egykor a kommunista diktatúra szolgálatában elévülhetetlen "érdemeket" szerzett. A tiszteletbeli elnök mellett kiálló személyiségek és közemberek soraiban RMDSZ-tisztségviselők, egyházi emberek, egyszerű választópolgárok egyaránt megtalálhatók. A Tőkés László megrovását hibának tartó Szatmár megyeiek listáján Pécsi Ferenc Szatmár megyei parlamenti képviselőnek is ott szerepel az aláírása. Pécsi Ferenc kifejtette, hogy a körzeti gyűléseken meghallgathatta, hogy az itt élőknek mi a véleménye a püspököt, egyben az RMDSZ tiszteletbeli elnökét elmarasztaló határozatról. Egyetlenegy ember nem volt, aki azt mondta volna, hogy Tőkés püspök rosszul cselekedett. /R. Gy.: Pécsi Ferenc: Tőkés László megrovása hiba volt. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 20./
2001. november 23.
A Szatmár Megyei Könyvtár magyar vonatkozású híreiről Cordea Márta tájékoztatott. Egy fontos enciklopédiával gyarapodott a régikönyv állomány, a Dr. Borovszky Samu által szerkesztett Magyarország vármegyéi és városai sorozatból a Szatmár vármegye, valamint a Szatmár-Németi sz. kir. város című kötetekkel. A könyvtár magyar nyelvű könyveinek állománya tovább bővül: a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár könyvadományával. A nyíregyházi könyvtár olyan külföldi könyvtárak számára küldendő könyvadomány anyagi fedezetére pályázhatott, amelyekkel szakmai vagy testvéri kapcsolatot tart fenn. Így nyert pályázatot a Szatmár megyei könyvtár számára a budapesti Kölcsey Ferenc Alapítvány Könyvadomány határon túlra elnevezésű program keretében. A magyar nyelvű kötetek 400 ezer forint értékben vásárolhatók fel. A válogatás a szatmári könyvtár képviselőivel közösen történik. A választék nagy: akadémiai kiadványok, klasszikus írók művei, gyermek- és ifjúsági könyvek, szépirodalom, ismeretterjesztő könyvek stb. A közeljövőben számítani lehet arra, hogy irodalmi, vagy könyvtári szakfolyóiratok előfizetésével támogatkják a Szatmár megyei könyvtárat. A megyei könyvtár munkatársai szakmai továbbképzéseken vesznek részt Nyíregyházán. Szatmár megyéből öt könyvtáros vett részt a továbbképzésen, ketten a szatmárnémeti könyvtárból, egy-egy könyvtáros pedig Nagykárolyból, Mezőfényről és Csanálosról. /(benedek): Magyar könyvekkel bővül a megyei könyvtár készlete. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 23./
2001. november 28.
Az Ifjú szívekben élek c. irodalmi vetélkedővel kezdődtek Szatmár megyében az Ady-ünnepségek, s ezúttal is a Kárpát-medencei versszerető magyar fiatalok seregszemléje volt a rendezvény. Nov. 23-án Szatmárnémetiben erdélyi, pártiumi, kárpátaljai, felvidéki és anyaországi diákok mérték össze tehetségüket. Muzsnay Árpád főszervező, az EMKE alelnöke elégedett volt a színvonallal. A fődíjat a helyi Kölcsey Főgimnázium Nagy Gyula tanár úr vezette csapata nyerte. /Nem baj, ha régiónként más-más a kép... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./
