Hét végén további 14 RMDSZ területi szervezetben tartottak előválasztásokat. Ezek közül 6-ban (Arad, Brassó, Bukarest, Szatmár, Temes, Történelmi Máramaros) elektoros választást tartanak, Háromszék, Felsőháromszék, Csík, Gyergyó, Udvarhelyszék, Kolozs és Nagybánya területi szervezetek esetében a közvetlen, állóurnás módszert választották. Az alig 12,51 százaléknyi magyar lakosú Arad megyében Király András megyei RMDSZ-elnök pályázott a képviselői helyre, ő kapta a legtöbb szavazatot az okt. 9-én tartott küldöttgyűlésen. Hasonló a helyzet Brassó megyében (a magyarok aránya 9,88 százalék). Az egyetlen befutónak számító képviselői helyre négy jelölt volt, a megyei küldöttek szavazatai alapján a listavezető Kovács Attila, a megyei szervezet elnöke lett, aki a jelenlegi képviselőre, Kovács Csabára leadott szavazatoknak majdnem a háromszorosát kapta. Máramaros megyében (10,16 százaléka magyar) az RMDSZ-lista két, a nagybányai és a Történelmi Máramaros területi szervezetek javaslatai alapján állt össze. A képviselő-lista vezető helye ezúttal a nagybányaiaké, akik szintén közvetlen előválasztásokon döntöttek a jelölt személyéről. Szatmár megyében (35,02 százalék magyar) négy évvel ezelőtt a magyar szavazók magas választási részvételének köszönhetően 2 szenátora és 3 képviselője volt az RMDSZ-nek. Az okt. 9-i küldöttgyűlés döntése értelmében a szenátori lista első két helyére ismét Szabó Károly és Kereskényi Sándor szenátorok kerültek. A három esélyes képviselőjelölt: Varga Attila, Erdei Dolóczki István és Vizsnyai Csaba, aki alig egy szavazattal előzte meg a szintén parlamenti helyre pályázó ifjabb Kereskényit. Pécsi Ferenc, a hivatalban lévő képviselők egyike úgy döntött, hogy nem jelölteti magát. Szeben megyében (4,2 százalék magyar) az RMDSZ-nek soha nem volt parlamenti képviselője. Amennyiben a töredékszavazatok visszaosztásakor egy képviselői mandátumra futja, Jakab Eleké a mandátum, ha a szenátusi listavezetőnek kedvez a sors, akkor Benedek Zakariás kerül a parlamentbe. Temes megyében (8,98 százalék magyar) a befutó helynek számító képviselőházi listavezető ismét Toró T. Tibor lett, akire a 123 küldöttből 75 szavazott. Az újraválasztott Temes megyei képviselő, aki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöki tisztségét is betölti, jelen pillanatban az egyetlen az RMDSZ belső ellenzékéből, aki az RMDSZ színeiben vállalta a megmérettetést, és aki további mandátumban reménykedhet. Hargita megyében (84,71 százalék magyar) tűnik a legszorosabbnak a harc az RMDSZ szenátorjelöltjei között. A befutónak számító 2 helyre olyan személyek pályáznak, mint például Dézsi Zoltán egykori alprefektus, majd prefektus, aki több évig töltötte be az SZKT elnöki tisztségét is, Zsombori Vilmos, a megyei tanács elnöke, Verestóy Attila szenátor, valamint az RMDSZ belső ellenzék köreihez tartozó Sógor Csaba szenátor. A képviselőjelöltek közül a csíkiak helyeire a legesélyesebb Kelemen Hunor képviselő, illetve Kóródi Zoltán. A versenybe beszállt az MPSZ-szel szakító Szondy Zoltán is. Udvarhelyszéken a két jelenlegi képviselő, Antal István és Asztalos Ferenc az esélyesek, a gyergyóiak pedig Garda Dezső jelenlegi képviselő és Melles Előd közt kell hogy válasszanak. Kovászna megyében (72,24 százalék magyar) a 2 szenátusi hely egyikére nagy valószínűséggel Puskás Bálint Zoltán jelenlegi szenátor pályázik, kérdéses, hogy a másik RMDSZ-es szenátor, Németh Csaba meghosszabbítja-e mandátumát vagy sem. /Sz. K.: Valamennyi RMDSZ-szervezetben lezárultak az előválasztások. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./
2004. október 13.
Az okt. 10-én lezajlott előválasztásokkal lezárul a Romániai Magyar Demokrata Szövetség őszi előválasztás-sorozata. A következő jelöltlisták alakultak ki: Arad megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Király András, Horváth Levente, Nagy István. Szenátorjelöltek: Cziszter Kálmán, Bölöni György Beszterce-Naszód megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Kocsis András, Toók Katalin, Szilágyi János. Szenátorjelölt: Koszorús Zoltán Bihar megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Lakatos Péter, Sóki Béla, Székely Ervin, Dérer Ferenc, Bradács Alíz, Sarkady Zsolt, Póti Csaba. Szenátorjelöltek: Pete István, Szentmiklósi Zoltán Brassó megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Kovács Attila, Kovács Csaba, Nádudvary György, Aranyosi István. Szenátorjelöltek: Szente László, Magdó János, Nedeczky László Bukarest, küldöttgyűlés, 2004. október 8. Képviselőjelöltek: Dr. Cihó Miron, Máté Csaba. Szenátorjelöltek: Dr. Kövér György, Kováts László Hargita megye, urnás előválasztás, 2004. október 10. Szenátorjelöltek: Verestóy Attila, Sógor Csaba, Dézsi Zoltán, Borbáth István, Zsombori Vilmos. Képviselőjelöltek: Kelemen Hunor, Antal István, Garda Dezső, Asztalos Ferenc, Korodi Attila, Melles Előd, Sebestyén Csaba Hunyad megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Winkler Gyula, Szőts Lajos. Szenátorjelöltek: Babóczi Imre, Dézsi Attila Kolozs megye, urnás előválasztás, 2004. október 10. Szenátorjelöltek: Eckstein-Kovács Péter, Szedilek Lenke, Bethlendi István, Váncsa Áron Pál. Képviselőjelöltek: Kónya-Hamar Sándor, Máté András Levente, Mátis Jenő, Vekov Károly, Kovács Péter Kovászna megye, urnás előválasztás, 2004. október 10. Képviselőjelöltek: Antal Árpád András, Tamás Sándor, Márton Árpád, ifj. Olosz Gergely, Haszmann Péter Pál, Dimény János. Szenátorjelöltek: Puskás Bálint Zoltán, Németh Csaba, Szabó Ilona, Papp Attila, Török Béla. Maros megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Kerekes Károly, Borbély László, Kelemen Atilla, Benedek Imre, Jakab István, Makkai Gergely. Szenátorjelöltek: Markó Béla, Frunda György, Szakács János Máramaros megye: Történelmi Máramaros: küldöttgyűlés, 2004. október 8., Nagybánya terület, urnás előválasztás, 2004. október 10. Képviselőjelöltek: dr. Bónis István (Nagybánya terület), Béres Ildikó (Történelmi Máramaros), Böndi Gyöngyike (Nagybánya terület). Szenátorjelöltek: Várady László (Történelmi Máramaros), Kádár Miklós (Nagybánya terület) Szatmár megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Varga Attila, Erdei Dolóczki István, Vizsnyai Csaba, Kereskényi Gábor, Antal István, Tóga István, Seres Ferenc, Reha Endre. Szenátorjelöltek: Szabó Károly, Kereskényi Sándor, Günthner Tibor, Kabai István, Juhász Zsolt Szeben megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Jakab Elek, Bándi István. Szenátorjelöltek: Benedek Zakariás, Balázs Béla Attila Temes megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9 Képviselőjelöltek: Toró T. Tibor, Marossy Zoltán. Szenátorjelölt: Bodó Barna A 2000-es választások nyomán az RMDSZ-t 26 képviselő és 12 szenátor képviseli a törvényhozásban. /Az RMDSZ véglegesítette jelöltlistáját. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./
2004. október 13.
Okt. 12-én ülésezett az Országos Restitúciós Bizottság (ORB), és 20 elvi döntést hozott, ezek közül 12 a magyar történelmi egyházakra vonatkozik. A legfontosabb a szatmári Hám János Líceum épületére vonatkozik, amely a Szatmári Római Katolikus Püspökség tulajdonába kerül vissza. Az épület visszaszolgáltatásáért az RMDSZ évek óta küzd. Mostani ülésén az ORB további 35 végleges határozatot is jóváhagyott, amelyek közül 20 a magyar történelmi egyházakra vonatkozik – közölte Markó Attila, a testület alelnöke. A határozatok többek között olyan ingatlanokra vonatkoznak, mint például a kolozsvári Iuliu Maniu utca (volt Szentegyház) 1., 3. és 5. szám alatt levő három státuspalota, amelyek döntő fontosságúak a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség számára, valamint a dési kultúrház épülete, amely szintén az említett egyházkerület tulajdonát képezte. Jóváhagyták ugyanakkor a nagylaki Tajovski Líceumra és annak könyvtárára (erdélyi magyar evangélikus püspökség), a Királyhágómelléki Református Püspökség tulajdonát képező fugyivásárhelyi kultúrházra, az Erdélyi Református Püspökség tulajdonát képező magyarnemegyei (Beszterce-Naszód megye) iskolára és művelődési otthonra vonatkozó végleges határozatot is. /Visszaszolgáltatták a státuspalotákat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./
2004. október 26.
Sikeres volt a Marosvásárhelyi Református Kollégium újraindulásának tizedik évfordulójára tartott ünnepségsorozat. Dr. Csiha Kálmán, akinek püspöksége idején újraindult a kollégium, a karsztvizekhez hasonlította a református oktatás történetét, amely betiltását követően 45 éven át a szívek titkos csatornáiban őrizte a hagyományokat. Székely Emese igazgatónő mondott köszönetet egyháziaknak és világiaknak. A háromnapos rendezvény keretében a romániai egyházi oktatásról tartottak tanácskozást a testvérintézmények vezetőinek részvételével. Kató Béla kiemelte, hogy az erdélyi református kollégiumokban (a szatmári kivételével) nem engedélyezték az osztályok szakosodását, ami nagymértékben rányomja a bélyegét az oktatás színvonalára. Székely Árpád, a kolozsvári kollégium igazgatója tette szóvá, hogy nem sikerült elérni, hogy az egyházi iskolák az elméleti líceumok sorába kerüljenek. /(bodolai): Az egyházi oktatásról tanácskoztak. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 26./
2004. október 29.
Még nem született döntés arról, hogy a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) indul-e román pártok listáin a parlamenti választásokon, vagy sem. Szász Jenő, az MPSZ elnöke elmondta: még nem sikerül konszenzusra jutni a szervezet vezető politikusainak a hogyan továbbról. Az MPSZ Bihar megyei szervezete úgy határozott: nem indít jelölteket az Emil Constantinescu vezette Népi Cselekvés Pártjának parlamenti listáin. Szilágyi Zsolt, az MPSZ országos választmányának elnöke annyit mondott: "az erkölcsi felelősséget elemezve" jutottak erre a döntésre. Szilágyi szerint az az RMDSZ, amely a rendőrség és az ügyészség bevonásával oldja meg a pluralizmus kérdését, már nem képviseli a romániai magyarok, a demokrácia, az integráció érdekeit. Gazda Zoltán, a sepsiszentgyörgyi MPSZ elnöke kifejtette: öt megyében (Kovászna, Hargita, Bihar, Maros és Szatmár) kizárólag az MPSZ jelöltjei szerepelnek majd a Népi Cselekvés képviselőházi és szenátusi listáin. Gazda közölte, a két alakulat közti tárgyalások legfontosabb feltétele az, hogy az autonómia kérdése kerüljön be a Népi Cselekvés programjába. Albert Álmos, a Kovászna megyei RMDSZ elnöke tiltakozott az MPSZ döntése ellen. Albert szerint elfogadhatatlan, hogy az MPSZ képviselői egy román párt listáin indulnak a választásokon. /Sz. K.: Nincs még döntés az MPSZ választási részvételéről. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./
2004. október 29.
A Romániai Székelyek Szövetsége (RSZSZ) megállapodást kötött a Nagy-Románia Párttal (NRP) Maros, Kovászna, Hargita, Szatmár és Arad megyékben, ahol az RSZSZ-nek területi szervezetei vannak, nyilatkozta Kiss Kálmán elnök, aki a Maros megyei NRP szenátusi listájának második helyén indul a választásokon. "Támogatni fogjuk C. V. Tudor államfőjelöltségét és az NRP parlamenti jelöltjeit", közölte az RSZSZ vezetője. /Zsák a foltját... = Népújság (Marosvásárhely), okt. 29./
2004. november 3.
György Gyöngyvér másodéves hallgató a marosvásárhelyi Kántor-Tanítóképző Főiskolán. Középiskolai tanulmányait Gyimesfelsőlokon végezte az Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnázumban. A csángó népdalokkal számos népdaléneklő versenyen szerepelt. A Szatmáron megrendezett Hajnal akar lenni című versenyen idén harmadszor szerepelt igen szép eredménnyel. /(m.r.): Csángó népdalok tiszta forrásból. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 3./
2004. november 4.
Két fiatal szatmári újságíró, Erdei Róbert és Túrós Loránd elhatározta, hogy magyar rádiót indít Szatmárnémetiben, a település lakosságának közel 40 százaléka magyar. Megkapták a szükséges frekvencia engedélyt. A City Rádió a 106,4FM frekvencián fog sugározni, a tervek szerint 24 órán át, legnagyobb részt magyarul. Március 15-ére tervezik az ünnepélyes indulást. /(Sike Lajos): Magyar rádió indul Szatmárnémetiben! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./
2004. november 5.
A Szatmár megyei Piskolt községhez tartozó Reszege faluban magánházak helyett immár templomban tarthatták az istentiszteletet. A református templom építéséhez támogatást kaptak a németektől, de segített a püspökség, továbbá a nagyobb gyülekezetek és a vállalkozók is, a hívek pedig kétkezi munkával járultak hozzá. Akadtak, akik kérdezték, miért kell félszáz embernek templom. /Romász János: Új templomot építettek Reszegén. = Krónika (Kolozsvár), nov. 5./
2004. november 6.
A Népi Cselekvés (NCS) elvben támogatja a Székelyföld autonómiáját és a romániai magyarok kettős állampolgárságát, nyilatkozta Smaranda Enache, a párt alelnöke. Az Emil Constantinescu exállamfő vezette Népi Cselekvés az első román párt, amely támogatja a Székelyföld autonómiáját. A párt Hargita és Kovászna megyei parlamenti listáinak minden helyén a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) jelöltjei szerepelnek. Az MPSZ képviselőjelöltekkel szerepel az NCS Maros, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyei listáin. /Constantinescuék támogatják Székelyföld autonómiáját. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./
2004. november 6.
Temesváron, a Szent György székesegyházban nov. 4-én gyászmisén emlékeztek a fél évszázada elhunyt dr. Pacha Ágoston temesvári megyés püspökre. Roos Márton megyés püspök felidézte az elhunyt főpásztor alakját. Pacha Ágostont /Móricföld, 1870. nov. 26. – Temesvár, 1954. nov. 4./ 1923. március 12-től a háromfelé osztott csanádi egyházmegye Romániához tartozó részének apostoli kormányzójává nevezték ki. Az 1930-ban létesült temesvári egyházmegye irányítását, immár püspökként, az év október 16-án vette át, 1939–1944 között pedig a román szenátusnak is tagja volt. 1948-ban az akkori román kormány felmondta a Vatikánnal kötött konkordátumot, nem ismerte el többé a nagyváradi, a szatmári, valamint a temesvári latin szertartású püspökségeket, az egyházi épületeket elkobozta, a nunciatúra működését felfüggesztette, kirakatperekkel megkezdődött az egyházi elöljárók és lelkipásztorok bebörtönzése. 1950-ben a 82 éves Pacha püspököt letartóztatták, hazaárulás és kémkedés vádjával bíróság elé állították, majd 18 évi nehéz börtönre ítélték. A legyengült, csaknem teljesen megvakult főpásztort 1954-ben szabadon engedték. Ezt követően még négy hónapot élt a temesvár-józsefvárosi plébánián. /S. E.: Emlékezünk. Pacha Ágoston püspök halálának 50. évfordulóján. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 6./
2004. november 11.
A nagykárolyi Károlyi Gáspár és Kaffka Margit szobrok után Deák Árpád nagyváradi szobrászművésznek immár harmadik Szatmár megyei köztéri alkotása a november 14–én Szatmárnémetiben, a régi kórház előtti parkban felavatásra kerülő Petőfi–szobra. A kolozsvári Ioan Andreescu Képzőművészeti Főiskolán végzett művész Erdély legismertebb szobrászai közé tartozik. Ő készítette el Kibéden Seprődi János etnomuzikológus mellszobrát, a nagyváradi Szent László templom kapuját díszítő bronz domborműveket, valamint a Toldi szerzőjének arcmását a nagyváradi Arany János Kollégium számára. A jövőre 50. születésnapját ünneplő képzőművész állandó résztvevője a nagyváradi alkotók csoportos kiállításainak. Egyéni tárlatot Nagyváradon 1997–ben és 1998–ban szervezett, 2000–ben pedig Budapesten mutatkozott be a nagyközönségnek. /A szobor alkotója. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 11./
2004. november 12.
Óriási hullámokat vet Magyarországon a közelgő népszavazás. Minden tévécsatornán ezzel a kérdéssel foglalkoznak. A kormánypártiak akkorákat hazudnak, hogy a polgárnak égnek mered a haja. Ugyanaz a szemrebbenés nélküli hazugságáradat jön ki belőlük, mint annak idején Kovács Lászlóból, aki a státustörvény körüli vitákban 23 millió román megjelenésétől féltette Magyarországot, állapította meg Veres János, a Szatmári Friss Újság főszerkesztője. Egyesek attól félnek, hogy az állampolgárság megadásával a határon túliak szavazhatnak is. Holott jól tudják, hogy aki nem magyarországi lakos, az nem szavazhat. Féltik továbbá a magyar egészségügyet a határon túli betegektől, holott mindenki tudja, hogy kórházi kezelésben az részesülhet, aki fizeti az egészségbiztosítást. /Veres István: Változik Gyurcsányék hozzáállása? = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 12./
2004. november 16.
Modern könyvtár nyitotta meg kapuit nov. 15-én Szatmárnémetiben, a Hám János Római Katolikus Iskolaközpontban. Ádámkó István iskolaigazgató köszöntötte a megjelent vendégeket. A könyvtár kezdeti állománya 20 ezer kötet, a felekezeti iskola diákjai jan. 10–től használhatják azt, a nagyközönség előtt pedig csak 2005 szeptemberében nyílik meg. A könyvtárban a diákok és az érdeklődők a világhálón adatbázisokat érhetnek el, és használhatják a saját szervergépre telepített elektronikus adatbázisokat is. A könyvtár két olvasóterme 34 olvasót képes egy időben fogadni, a tudományos diákköri foglalkozásokat kutatószoba segíti. A könyvtár néhány éven belül regionális könyvtári centrummá szeretne válni. Schönberger Jenő püspök elsősorban Istennek mondott köszönetet a könyvtárért, majd pedig azoknak, akik az Ő eszközei voltak ebben. Ilyés Gyula szatmárnémeti polgármester az RMDSZ megyei szervezete nevében 10 millió lej pénzadományt adott át a könyvtár gyarapítására. A Pro Hungaris Kultúraközvetítő Alapítvány /Budapest/ 7 millió forint értékben adományozott könyvet az iskola könyvtárának. Dr. Bura László, a katolikus iskola alapító igazgatója átadta a könyvtár számára a most kiadott Könyvek és könyvtárak Szatmáron és Németiben a XVII.–XIX. században című könyvét. /Elek Anikó: Modern könyvtárt avatott a Hám János Iskolaközpont. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 16./
2004. november 19.
Nyomtatásra kész a Szatmár Megyei Könyvtár állományában lévő XVII. századi könyvek katalógusa, melyben közel 1200 könyv leírása szerepel. Cordea Márta, a régi könyvek részlegének munkatársa állította össze a katalógust. A könyvtár 1998–ban elkészítette a XV. és a XVI. századi könyvek jegyzékét, abban a katalógusban 365 könyv címe szerepel. /Katalógus a XVII. század könyveiről. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 19./
2004. november 21.
Nov. 11-én templombúcsúra került sor Munkácson, a 100 éves Tours-i Szent Márton székesegyházban. A helyi püspök meghívta az ünnepségre Schönberger Jenő szatmári püspököt is. A munkácsi egyházmegyét néhány éve, 2002-ben alapították, amikor az kiszakadt a szatmári egyházmegyéből. /100 éves a munkácsi székesegyház. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 21./
2004. november 22.
Szatmárnémetiben nov. 21-én felavatták a Németi református templomban az ifjúsági gyülekezeti termet. Dr. Hegedűs Lóránt volt püspök hirdetett igét. Az összköltségből körülbelül egymilliárd lej az egyháztagok adományaiból gyűlt be, 450 millió lejt külföldi támogatók, illetve a helyi parlamenti képviselők közbenjárására a kultuszminisztérium adott. Hegedűs Lóránt szerint a kettős állampolgárságot ellenzők hozzájárulnak a határon túli magyarok lelki megsemmisüléséhez. Sipos Miklós, a Szatmári Református Egyházmegye esperese kifejtette: amikor egyes magyarországi politikusok arról beszélnek, hogy mi csupán költségvetési tétel vagyunk az anyaország számára, és azzal riogatják az ott élőket, hogy el fogjuk árasztani Magyarországot a kettős állampolgárság elérése után, akkor Szatmárnémeti felé kell nézni, mi itt építjük a jövőt, mert itt akarunk maradni, a szülőföldünkön. /Fodor István: Felavatták a Németi Református Egyházközség ifjúsági gyülekezeti termét. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 22./
2004. november 22.
Nov. 20-án Kolozsváron tartotta közgyűlését a Romániai Magyar Dalosszövetség (RMD). Kötő József, Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke az eddigi munka elismeréseként, a dalosszövetség tiszteletbeli elnökének, Guttman Mihálynak Kájoni-emlékplakettet nyújtott át. Az RMD elnöke, Guttman Emese beszámolójában részletesen kitért tevékenységük minden vonzatára. Az RMD jövő évi munkatervét Bartók Béla halálának 50. és Farkas Ferenc születésének 100. évfordulója határozza meg. Az elnöki beszámolót két előadás követte a gregorián énekekről és az egyházzenei kultúra ápolásáról, majd Kelemen Antal, a fúvószene-szövetség vezetője, az utóbbi tíz év mérlegét ismertette. Jelenleg öt megyében (Kovászna, Hargita, Maros, Szatmár és Brassó) működik fúvószene-együttes, és több a szakember, mint egy évtizede. A vezető szerepet a háromszéki együttesek (Uzonban, Kézdivásárhelyen, Barátoson és Rétyen) játsszák, de Hargitában 25 településen alakult (újjá) hasonló gárda. A közgyűlésen díjazták a kiemelkedő teljesítményeket elérteket: dr. Almási István néprajztudóst, Vizsnay Csaba zenetanárt, a nagykárolyi Katolikus Líceum igazgatóját, Gáspár Attila zenetanárt, zilahi karnagyot, Kállay Miklós Tünde zenetanárt, a Kolozsmonostori Református Énekkar karnagyát, és Cacu Mirceát, a bélteki és mezőpetri fúvószenekar karnagyát. /Ördög I. Béla : "Teremtsük meg az éneklő Erdélyt". A Romániai Magyar Dalosszövetség ünnepi közgyűlése. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./
2004. november 23.
Erdély más megyéi mellett Szatmár is kivette a részét abból a kampányból, amellyel IGEN szavazatra buzdítják az anyaországi magyarokat. A nagyszalontai Bocskai Szövetség kezdeményezte akcióban Kovászna, Maros és Kolozs megye településeinek nevezetességei mellett immár három Szatmár megyei város látványosságairól is készült képeslap, ezt a következő napokban fogják terjeszteni magyarországi városokban. A Tasnád, Nagykároly és Szatmárnémeti építészeti és műemlék–látványosságaiból összeállított képeslap–triót nagyrészt ifjúsági szervezetek fogják eljuttatni a magyarországi otthonokba, vagy nyomják majd az utcán sétálók kezébe. A magyarországi önkéntes képeslaposztó–munka nagy részét az Egyesült Magyar Ifjúság (EMI) tagjai végzik majd, a Szatmár megyei képeslapok kinyomtatásával a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) kezdeményezésére kezdtek el foglalkozni. Komsa József, az MVSZ küldötte felkérésére Ilyés Gyula, az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének elnöke a Kelet–Magyarország című napilapban közzétett, az RMDSZ megyei szervezete nevében igennel való szavazásra fogja kérni az anyaországiakat. /Princz Csaba: Szatmári képeslapok a december 5–i IGEN–ért. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 23./
2004. november 26.
Erdély több nagyobb városában szervezte meg a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) azt a gyertyás felvonulást, amellyel a kettős állampolgárság és az autonómia ügyét kívánta támogatni. Székelyudvarhelyen és Sepsiszentgyörgyön több százan gyűltek össze nov. 25-én este. Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ képviselői is részt vettek az eseményen, ezzel fejezve ki, hogy az autonómia és a kettős állampolgárság ügyét ők is támogatják. A Kossuth-szobornál Gazda Zoltán, a szervezet sepsiszéki elnöke olvasta fel az MPSZ Albert Álmos polgármesterhez intézett felhívását, amelyben a polgári szövetség azt kéri, a városi tanács tűzze napirendre az autonómia-referendumot. „Nem testvéreink ellen harcolunk, hanem szabadságunkért, magyarságunkért és boldogulásunkért. Mindannyiunkért, itt Székelyföldön” – hangsúlyozta beszédében Bereczki Kinga, az AP-képviselőlista vezetője. Szatmárnémetiben elmaradt a tervbe vett fáklyás felvonulás. Az MPSZ Szatmár megyei szervezete ugyanis nem kért időben engedélyt a hatóságoktól az utcai megmozdulásra, a rendőrség azzal fenyegette meg Hegedűs Pál megyei elnököt, hogy több millió lej pénzbírságot rónak ki a szervezetre, amennyiben mégis felvonulnak a város régi főterén. /Farkas Réka, Pesek Attila: Gyertyák égtek az autonómiáért. = Krónika (Kolozsvár), nov. 26./
2004. november 26.
Közel ezren vettek részt nov. 25-én Szatmárnémetiben az RMDSZ megyei szervezetének kampányzáróján. Már napokkal előbb elfogyott a nyolcszáz, ingyenes meghívó, a nagy érdeklődés miatt a szervezők a művelődési ház előterében kivetítették a teremben történteket. Ilyés Gyula polgármester köszöntőjét követően Demjén Ferenc lépett a színpadra, aki első alkalommal találkozott a szatmárnémeti közönséggel. Demjén Rózsi dalait követően a műsorvezetők az RMDSZ Szatmár megyei képviselő– és szenátorjelöltjeit szólították színpadra. /Kampányzáró Demjénnel. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 26./
2004. november 30.
Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint az RMDSZ várhatóan elveszíti a Hargita megyei ötödik képviselői helyet, amit 1992 óta először ismét valamelyik román párt jelöltje fog betölteni. Takács szerint ezt az RMDSZ ellenes kampánnyal, a székelyföldi politikai félretájékoztatással sikerült elérni. Takács szerint a román pártok érdekeit kiszolgáló Magyar Polgári Szövetség hatékony média és magyarországi politikai támogatása miatt a román pártok nagy valószínűséggel előre fognak törni Szatmár, Bihar, Maros, Hargita megyében, de Kovásznát sem lehet kizárni. Az RMDSZ-nek elsősorban saját álláspontját kell körvonalaznia függetlenül attól, milyen választási eredmények születnek, szögezte le. /Borbély Tamás: Székelyföldön is előre törhetnek a román pártok. Interjú Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./
2004. november 30.
A Fidesz nem győzi cáfolni a baloldal félelemkeltő kampányának állításait a kettős állampolgársággal kapcsolatban. Az MSZP-SZDSZ, tudomást sem véve e tényekről, folytatja a beözönlő éhes, a családok pénzét elemésztő határon túli magyarok rémképének megrajzolását. Rendkívül agresszív kampányukkal – melyre 23 millió forintot költenek – végül is elérik a célt, a mozgósítást, azonban egyre több civil és egyházi szervezet hallatja hangját, buzdít igenre. Az SZDSZ kitalálta, hogy az igennel való szavazás a nemzetállami eszmét erősíti, a múltat konzerválja, továbbá nem biztos benne, hogy ez illeszkedik-e az EU szabványaihoz. Valójában Pietro Petrucci, az Európai Bizottság bel- és igazságügyi szóvivője kijelentette, az EU a tagállamok belügyének tekinti a kettős állampolgárság megadását. Az MSZP honlapja szerint a családok mindennapi megélhetését befolyásoló ügyről van szó, a népszavazási igen “felelőtlen és demagóg politizálás és köpönyegforgatás”. Közben a Délvidéken folytatódnak az atrocitások: Gomboson rendszeresen verekedésbe torkollanak a szerb fiatalok támadásai. Egy fiatalember életét vesztette a zombori kórházban, az egyik támadás pedig egy lány ellen irányult, akinek a segítségére siető édesapja útközben felindulása következtében szívinfarktust kapott, és meghalt. A Magyar Polgári Szövetség nyilatkozatban ítélte el a szocialisták “becstelen kettős játékát”. A nagyszalontai Bocskai Szövetség által kezdeményezett akció keretében három Szatmár megyei városról is készültek képeslapok – összesen 62 000 darab –, melyeket Magyarország városaiban terjesztenek. A Magyar Polgári Szövetség Kettős állampolgárság és/vagy autonómia címmel Nagyváradon polgári fórumot szervezett nov. 24-én, melynek résztvevői üzenetükben igennel való szavazásra kérték fel a Biharból elszármazottakat. Felvidéken a Kassai Thália Színház és teljes társulata is csatlakozott a Magyarok Világszövetsége és a Magyarkanizsai Udvari Kamaraszínház közös felhívásához. Igent kér az Erdélyi Múzeum-Egyesület Kolozsváron kelt felhívásában, akárcsak az Ausztráliai Magyar Református Egyház. A félrevezetési hadjáratba bekapcsolódott a Magyar Televízió is, cenzúra alkalmazásával. Ezt Harrach Péter, a Fidesz Egyházi Egyeztető Tanácsának elnöke jelezte, aki kifogásolta, hogy az MTV nem hajlandó vallási műsoraiban sugározni a katolikus és református egyház kettős állampolgárságra vonatkozó nyilatkozatait. A Magyarok Világszövetsége a rendőrségen és az ügyészségen tett feljelentést ismeretlen tettes ellen azért a szórólapért, amelyet ötmillió példányban terjesztett az MSZP az országban. A szórólapok kimerítik a Btk. 211. paragrafusában foglalt bűncselekményt, amely a népszavazási félretájékoztatásra vonatkozik. A Jobbik is feljelentést tett, ők Gyurcsány Ferenc és a kormány tagjai ellen, mert a kettős állampolgárságról kiírt népszavazással kapcsolatos kampányuk törvénysértő volt. Az MDF által kezdeményezett nov. 23-i négypárti egyeztetés során nem született közös nyilatkozat a Fidesz vétója miatt, az ellenzéki párt ugyanis csak abban az esetben írta volna azt alá, amennyiben mind a négy parlamenti párt igenre buzdít. /Bagoly Zsolt: A kettős állampolgárság ügyében döntő népszavazási kezdeményezés fejleményei hétről hétre. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 30./
2004. december 3.
Öt képviselői és két szenátori mandátummal kevesebb jutott az idén az RMDSZ-nek. A jövőben az RMDSZ-t 22 képviselő és 10 szenátor képviseli. A töredékszavazatok elosztása után a szövetségnek lesz egy Galac megyei képviselője is a következő parlamenti ciklusban. Bihar megyében a harmadik, Hargita megyében az ötödik, Maros megyében a negyedik, Szatmár megyében a harmadik képviselői helytől esett el az RMDSZ, és elvesztette egyetlen Hunyad megyei és bukaresti képviselőjét is. Került azonban egy Galac megyei képviselői mandátum, ezt Székely Levente Csaba, a helyi RMDSZ-szervezet vezetője tölti be. A vesztesek a Bihar megyei Székely Ervin, a Hunyad megyei Winkler Gyula. A Maros megyei RMDSZ-lista negyedik helyezettje, Benedek István, a Szatmár megyei harmadik, Visnyai Csaba, illetve a bukaresti Ciho Miron új jelöltként pályázott parlamenti mandátumra. Ami a szenátorokat illeti, két mandátumot vesztett az RMDSZ: a második Szatmár megyei szenátort (Kereskényi Sándor), illetve a négy évvel ezelőtti visszaosztáskor elnyert Calarasi szenátori helyet (Vajda Borbála). /Elosztották a mandátumokat. RMDSZ: 22 képviselő, 10 szenátor. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./
2004. december 3.
Hét honatyával kevesebbel kezdi az RMDSZ az új parlamenti ciklust: a választásokat követően a magyar szenátorok száma 12-ről 10-re, a képviselőké pedig 27-ről 22-re apadt. A felsőházban Kereskényi Sándor és Vajda Borbála szenátor, a képviselők közül pedig Winkler Gyula és Székely Ervin nem kapott újabb mandátumot. Ezenkívül nem jutott parlamenti megbízatás a Szatmár megyei lista harmadik, a Maros megyei lista negyedik, illetve a Hargita megyei lista ötödik jelöltjének, Vizsnyai Csabának, Benedek Imrének és Korodi Attilának; a felsorolt helyek négy évvel ezelőtt még befutónak számítottak. A Kárpáton túli megyékben „helycsere” történt: a töredékszavazatok elosztását követően Pataki Júlia képviselőt a galaci Székely Levente Csaba váltja fel a törvényhozásban. Kereskényi Sándor a jövőben a kultúrpolitika terén kíván tevékenykedni. Vajda Borbála egy könyvelési cég tulajdonosa, így a vállalkozását vezeti a továbbiakban. Winkler Gyula úgy nyilatkozott, az RMDSZ vezetői már jelezték, hogy számítanak pénzügyi szaktudására. Székely Ervin elmondta: újságíróként került be a parlamentbe, s ha másvalami nem adódik, visszatérne a sajtóba, de kormányzati munkát is elfogadna. /Nem újrázhat több hazai magyar politikus. = Krónika (Kolozsvár), dec. 3./
2004. december 3.
Scheffler János néhai szatmári megyés püspök szobrát avatják fel dec. 4-én szülőfalujában, a Szatmár megyei Kálmánd községben. Schönberger Jenő, a vértanú püspök utóda szenteli fel az emlékművet, majd dec. 6-án Szatmárnémetiben, a székesegyházban ünnepi szentmisén emlékeznek meg Scheffler Jánosról. A szentmisén a hívek a jilavai fegyházban elhunyt püspök mihamarabbi boldoggá avatásáért imádkoznak, majd Bura László szatmárnémeti tanár mutatja be Scheffler Jánosról szóló könyvét. /Szobor a vértanú püspöknek. = Krónika (Kolozsvár), dec. 3./ 31/ Erdélynek is megvannak a maga reneszánsz emberei. Takács Gábor fogtechnikusként elvégezte el a közgazdasági egyetemet, közben szinte magántanulóként látogatta a kolozsvári Gy. Szabó Béla és a szintén erdélyi származású szentendrei mester, Barcsay Jenő műtermét, aki a világ valamennyi rangos művészeti akadémiáján tankönyvnek számító Művészeti anatómiát megalkotta. S miután első grafikai munkái megjelentek a kiállításokon, művészeti írásai jelentek meg az Igazság /a Szabadság előde/, az Utunk /a Helikon előde/, a Korunk és más lapok hasábjain. Azóta már három művészeti könyv szerzője. Takács Gábor íróportréi, portrékompozíciói mellett a műemléki, városképi, építészeti motívumok megörökítője is. /Banner Zoltán: Egy művész életútjának felén... = Krónika (Kolozsvár), dec. 3./
2004. december 3.
Az erdélyi „barangoló-kötetek" sora újabbal gazdagodott. A Szilágyság, Beszterce-Naszód, Fehér, Máramaros és Szatmár, Bihar, a Bánság és Dél-Erdély becserkészése után Beke György új könyvében /Székelyföld I., Barangolások Erdélyben 6. kötet: Maros, Nyárád, Kisküküllő. Felső-magyarországi Kiadó 2004/ a Maros, a Nyárád és Kisküküllő vidékére vezeti el olvasóit. Ebben kötetben is, mint megannyi Beke-írásban, jelen van az üzenetet: a helytállás, a nemzeti gondolat és tudat ébrentartása. Ez a könyve inkább nevezhető emlékiratnak. /Máriás József: „a hűség egy életre kötelez" – Beke György: Székelyföld I., Maros, Nyárád, Kisküküllő. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 3./
2004. december 4.
Az RMDSZ színeiben mandátumot szerzett szenátorok és képviselők: Szenátus: PETE ISTVÁN – Bihar; ECKSTEIN-KOVÁCS PÉTER – Kolozs; PUSKÁS VALENTIN ZOLTÁN – Kovászna; NÉMETH CSABA – Kovászna; VERESTÓY ATTILA – Hargita; SÓGOR CSABA – Hargita; MARKÓ BÉLA – Maros; FRUNDA GYÖRGY – Maros; FEKETE SZABÓ ANDRÁS – Szilágy; SZABÓ KÁROLY – Szatmár;Képviselőház KIRÁLY ANDRÁS – Arad; LAKATOS ANDRÁS – Bihar; SÓKI BÉLA – Bihar; KOVÁCS ATTILA – Brassó; KÓNYA-HAMAR SÁNDOR – Kolozs ; MÁTÉ ANDRÁS – Kolozs; ANTAL ÁRPÁD – Kovászna; TAMÁS SÁNDOR – Kovászna; MÁRTON ÁRPÁD – Kovászna; SZÉKELY LEVENTE – Galac; KELEMEN HUNOR – Hargita; ANTAL ISTVÁN – Hargita; BECSEK-GARDA DEZSŐ – Hargita; ASZTALOS FERENC – Hargita; BÓNIS ISTVÁN – Máramaros; KEREKES KÁROLY – Maros; BORBÉLY LÁSZLÓ – Maros; KELEMEN ATTILA – Maros; SERES DÉNES – Szilágy; VARGA ATTILA – Szatmár; ERDEI-DOLOCZKI ISTVÁN – Szatmár; TORÓ TIBOR – Temes /Czédly József: Képviselőink és szenátoraink Románia parlamentjében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./
2004. december 4.
A választás eredményeként az RMDSZ szenátorai: Pete István közgazdász (Bihar megye), Verestóy Attila vegyészmérnök és Sógor Csaba református lelkipásztor (Hargita), Eckstein-Kovács Péter jogász (Kolozs), Puskás Bálint Zoltán jogász és Németh Csaba tanár (Kovászna), Markó Béla tanár és Frunda György jogász (Maros), Szabó Károly mérnök (Szatmár) és Fekete Szabó András Levente mérnök (Szilágy). Az RMDSZ képviselői: Király András György tanár (Arad megye), Lakatos Péter közgazdász és Sóki Béla tanár (Bihar), Kovács Attila tanársegéd (Brassó), Székely Levente Csaba állatorvos (Galac), Kelemen Hunor állatorvos, filozófiatanár, Antal István mérnök, Becsek-Garda Dezső Kálmán tanár és Asztalos Ferenc tanár (Hargita), Kónya-Hamar Sándor filozófiatanár és Máté András Levente jogász (Kolozs), Antal Árpád András szociológus, Tamás Sándor jogász és Márton Árpád Francisc színész, jogász (Kovászna), Bónis István fogorvos (Máramaros), Kerekes Károly jogász, Borbély László közgazdász és Kelemen Attila állatorvos (Maros), Varga Attila jogász és Erdei-Doloczki István mérnök (Szatmár), Seres Dénes jogász (Szilágy) és Tóró Tibor fizikus (Temes). /(demeter): A tulipános testület. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 4./
2004. december 9.
Ötvenkét esztendeje, 1952. december 6-án halt vértanú halált a zsilavai börtönben Scheffler János, a szatmári római katolikus egyházmegye püspöke. Rá emlékezve, dec. 5-én, vasárnap szülőfalujában, a Nagykároly melletti Kálmándon felavatták mellszobrát. Szatmárnémetiben, az ünnepi megemlékezésen Schönberger Jenő püspök elevenítette fel nagy elődje életét. Scheffler Jánost nem sokkal letartóztatása előtt kinevezték győri püspöknek, amit nem fogadott el, mert együtt akart maradni szenvedő népével. A szentmise után dr. Bura László bemutatta Scheffler Jánosról írt könyvét. Az első évek kutatási nehézségei miatt először csak egy kisebb könyvet tudott összeállítani /Bura László: Hűségesen, fáradhatatlanul. Scheffler János szatmári megyéspüspök életútja (Római Katolikus Püspökség, Szatmárnémeti, Agape Nyomda, Újvidék, 1991)/. Azután tovább kutatott, megkezdte a püspök boldoggá avatásához szükséges dokumentumok összegyűjtését. A mostani könyv összeállításában nagy segítség volt számára a fennmaradt napló, s a püspök köteteket kitevő sok kézirata, a különböző levelek, beszédek, tanulmányok, igemagyarázatok. /(Sike Lajos): Bemutatták a Scheffler János vértanú püspökről készült könyvet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./
